Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK XÚJSZÓA 1991. NOVEMBER 27. KICSÚSZIK LÁBUNK ALÓL A TALAJ AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS JAVASLATAI A KISEBBSÉGEK HELYZETÉNEK MEGOLDÁSÁRA ­Amint lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla, Václav Havel köztársasági elnök hétión fogadta az MKDM-Együttélés prágai parlamenti képviselői klubjának küldöttségét. A képviselők átadták Václav Havelnak az Együttélés Memorandu­mát, amelyet a mozgalom országos tanácsa október 5-én fogadott el Érsekkétyen (ezt a dokumentumot október 15-én már közöltük). Továbbá átadtak több olyan dokumentumot is, amelyek a nemzeti kisebbségek 1989 utáni helyzetére vonat­koznak. Az alábbiakban a dokumentumokhoz csatolt kísérőlevelet közöljük. Tisztelt elnök Ur! Engedje meg, hogy átadjuk önnek me­morandumunkat a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről, vala­mint néhány további olyan dokumentu­mot, amely újabb adalékokkal szolgál a köztársaságunkban 1989 novembere után kialakult politikai viszonyokról s azok kihatásáról a nemzetiségi politikára. Meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt két év folyamán, amikor mindenekelőtt az ország gazdasági rendszerének átalakí­tását, a jogállam kiépítését, illetve a plura­lista társadalom és a polgári demokrácia létrehozását tartottuk szem elótt, a nem­zetiségi politika terén sikerült a nemzeti kisebbségek rovására annyi súlyos en­gedményt tenni, hogy immár veszélyez­tetve érezzük a pluralizmus, a demokrá­cia sorsát, és kétségeink támadnak a pol­gári társadalom megvalósítására irányuló törekvések őszinteségét illetően. E két év alatt a többségi nemzetek épp azokat a politikai lépéseket nem tették meg, amelyeket a nemzeti kisebbségek a leginkább vártak. Nem nyilvánították semmissé az 1945-1948-as jogfosztó törvényeket, nem mentették fel a kollektív bűnösség vádja alól a magyar és a német nemzeti kisebbség tagjait, nem részesítették őket jogi, erkölcsi és anyagi elégtételben, sőt épp ellenkezőleg: néhány új törvény jóvá­hagyásával mintegy szentesítették ezeket a hajdani diszkriminatív törvényeket. Nem kerúlt sor a nemzeti kisebbségek jogbiz­tonságának megszilárdítására, ellenke­zőleg: mindinkább kicsúszik a lábuk alól a talaj. Memorandumunkban nagy vonalak­ban felvázoltuk a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok valamennyi alapvető problémáját. Külön ki szeretnénk azon­ban emelni közülük egyet, amelyről eled­dig csak érintőlegesen esett szó: Minden tény arra vall, hogy a hazánk­ban élő nemzeti kisebbségek tagjait tuda­tosan másodrendű állampolgárokká kí­vánják lefokozni. Ha biztosítanak is szá­mukra valamely jogot vagy valamilyen állami támogatást, ez mindig esetleges, a többségi nemzet vagy az állam valami­féle „könyöradománya", amelyért feltét­len odaadást és lojalitást várnak cserébe. S ugyanezt várják el a kisebbségektől akkor is, ha rájuk nézve megalázó törvé­nyeket hagynak |óvá. Holott már a lojali­tás puszta kikényszerítése is ellentétben áll a polgári társadalom alapelveivel. Nap­jainkban egy újabb csapás fenyegeti ezúttal kizárólag a magyar nemzeti ki­sebbséget, mégpedig az egyházak és vallásfelekezetek vagyoni kártalanításáról készülő törvény keretében. A református egyház volt ugyanis Csehszlovákiában az egyetlen, amelynek még 1948-ban úgy­szólván a teljes vagyonát elkobozták, az­zal a megokolással, hogy magyar egyház, az említett törvény tervezetében - indít­ványunk ellenére - mégsem tették még csak megfontolás tárgyává sem, hogy ez az egyház is visszakapja egykori ingatla­nait. Mindez talán indokolható lenne azzal, hogy a kialakult helyzet olyan politikai pluralizmus következménye, amelyben a demokrácia a többség diktatúrájaként nyilvánul meg. Igen. a helyzet így is magyarázható. S a dolog alighanem így is áll. Csakhogy ilyen körülmények között az ekként sújtott kisebbségek tagjai olyan állam polgárai, amelyhez mindössze bizonyos gazdasági kötelekek és az állampolgárságuk fűzi őket. Bármiféle más viszonyról aligha be­szélhetünk. önnek, elnök úr, erre az lehetne az ellenvetése, hogy nem tartozik a hatáskö­rébe a törvények megváltoztatása. Ez részben igaz. Módjában áll azonban számtalan formában a közvélemény elótt kinyilvánítani, mi az, amit helyesel, és mi az, amit nem. Mi kedvére való, és mi nem. Ám ez ideig egyetlenegyszer sem nyilvá­nított véleményt a nemzeti kisebbségek­kel kapcsolatban az ország színe előtt, egyszer sem szolgáltatott nekik elégtételt. Akadnak törvényhozók, akik azt állít­ják, hogy az 1945-1948-as diszkriminatív törvények semmissé nyilvánítása és elíté­lése a csehszlovák jogrend összeomlását vonná maga után. Szerintünk ez a jog­rend hamis értelmezése, mert ezek a tör­vények a jogállamot inkább szétzilálják, mintsem megszilárdítják, önnek azonban lehetősége lett volna a jogrend állítólagos veszélyeztetése nélkül is legalább egy ízben tanúsítania, hogy a kisebbségiek nem másodrendű polgárai ennek az or­szágnak. Módjában állt volna ezt bebizo­nyítania a T. G. Masaryk Érdemrend oda­ítélésekor. Ám sajnálatos módon egyetlen kisebbségit sem talált méltónak erre. Vagyis az elmúlt több mint 70 év alatt az ország kisebbségeinek egyetlenegy kép­viselője sem alkotott vagy tett semmi olyan elismerésre méltót, amivel ezt a ki­tüntetést kiérdemelte volna. A kitüntetet­tek között viszont nem is egy olyan akadt, aki tevékenyen részt vett a kisebbségek diszkriminációjában és üldözésében Böl­csen tette, hogy senkit sem tüntetett ki a nemzeti kisebbségek képviselői közül. Még a meggyőződéses antifasiszta Es­terházy János grófot sem. így legalább nem borult fel az eddig érvényes érték­rend. Tisztelt elnök úr! Memorandumunkkal egyrészt fel akar­juk hívni a figyelmet a nemzeti kisebbsé­gek problémáira és a kedvezőtlen politikai tendenciákra, másrészt javaslatokat te­szünk a kisebbségek helyzetének megol­dására. A nyugat-európai demokráciák már ráébredtek, hogy a nemzeti kisebb­ségek a politikai stabilitás fontos tényezői. Ezért javasoljuk, hogy Csehszlovákiában is változzék meg az e kérdéshez való hozzáállás, mivel ezt a problémakört mind ez ideig alapvetően tévesen kezelték. Reméljük, hogy memorandumunkkal hat­hatósan hozzájárulunk a megoldásához. Pozsony, 1991. november 25. DURAY MIKLÓS az EPM elnöke KERESKEDELMI KEDVEZMENYEK A SZOVJETUNIÓNAK Az Egyesült Államok megadta a Szov­jetuniónak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket, amelyek megkönnyítik a szovjet árucikkek bevitelét az amerikai piacra. A kedvezményeket 40 évvel eze­lőtt vonták- meg a Szovjetuniótól, s a hi­degháború kezdetének időszakában Moszkva hasonló intézkedésekkel rea­gált. A kereskedelmi kedvezmények köl­csönös megadásáról George Bush és Mihail Gorbacsov még tavaly állapodott meg, de amerikai részről a végleges jóvá­hagyásnak az volt a feltétele, hogy a Szovjetunióban hagyják jóvá a szabad kiutazásról és az emigráció engedélyezé­séről szóló törvényt. Az amerikai szenátus a katonai költ­ségvetésből 700 millió dolláros összeget folyósít a szovjet szövetségi köztársasá­goknak sürgős élelmiszer- és gyógyszer­segélyre, valamint műszaki segítségre a nukleáris fegyverek megsemmisítésé­'hez. Ez utóbbi tétel a nagyobb, 500 millió dollár. A szenátorok azzal az indoklással fogadták el a törvényt, hogy meg kell akadályozni a téli hónapokban fenyegető éhséglázadásoka!, melyek esetleg Gor­bacsov megdöntéséhez vezethetnek. Ami pedig az atomfegyverek megsemmisíté­sét illeti, a támogatást az indokolja, hogy Washingtonban attól tartanak, ezek a fegyverek esetleg terroristák, a függet­lenné váló köztársaságok, netán harma­dik államok kezébe kerülnek. FARKASSZEMET NÉZNEK EGYMÁSSAL FALI N A PERESZTROJKA KUDARCÁRÓL Rendkívül veszélyes a helyzet a Kaukázuson túli területeken, ismét tömeges vérontás fenyeget. Kiújultak az etnikai összecsapások a Grú­ziához tartozó déloszét területen és Hegyi Karabahban, amely Azer­bajdzsán része. Ez utóbbi konfliktus a veszélyesebb, az azeri fegyvere­sek gyakorlatilag teljesen körülzárták a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot és ágyútüzet zúdítottak Sztyepanakertre, az autonóm körzet központjára. A feszültség miatt sem az azeri, sem az örmény elnök nem utazott hétfőn Novo-Ogarjevóba, ahol az új szövetségi szerződést kellett volna parafálni. Mihail Gorbacsov szövetségi el­nök Novo-Ogarjevoban újságírók előtt azt indítványozta, hogy Ör­ményország és Azerbajdzsán között hozzanak létre egy 10 kilométeres demilitarizált ütköző övezetet, ame­lyet szovjet csapatok ellenőrizné­nek. Mint kifejtette, a militáns cso­portok ellenőrzése Jereván és Baku kezéből egyaránt kicsúszott, valódi polgárháború fenyeget. Az öt-öt kilo­méteres zóna a határ két oldalán azonban aligha jelent megoldást Hegyi Karabah problémájára. Itt a fe­szültség néhány nappal ezelőtt újult ki azt követően, hogy Karabahban lezuhant egy katonai helikopter. 22 személy vesztette életét, többek kö­zött az azeri állami vezetés és az orosz-kazah közvetítő misszió tag­jai. Baku azt állította, a helikoptert örmények lőtték le. S hogy másnak is az legyen a véleménye, ez az igaz változat, Azerbajdzsán vasárnap es­te betiltotta a szövetségi televízió esti hírműsorának sugárzását azzal az indokkal, hogy nem ad objektív tájékoztatást a Kaukázuson túli ese­ményekről. Ami a déloszét helyzetet illeti, a grúz parlament hétfőn visszavonta a közigazgatási központban, Chin­valiban és a hozzá tartozó járásban tavaly decemberben elrendelt rend­kívüli állapotot. A parlamenti képvi­selők többsége ugyanis azon a véle­ményen van, hogy ez hozzájárul a feszültség enyhüléséhez. Az tény, hogy a rendkívüli állapot nem bizo­nyult hatékonynak, az eltelt egy év során az összecsapások 200 em­beréletet követeltek. A parlamenti döntés hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a grúz fegyvereseknek a hét végén nem sikerült bevenniük Chinvalit, bár Zviad Gamszahurdia elnöktől erre kaptak parancsot. Most a parlament azt is szorgalmazta, hogy kezdődje­nek tárgyalások Tbiliszi és a szövet­ségi belügyminisztérium között e tárca különleges egységeinek dél­oszétiai jelenlétéről. Tbiliszi ugyanis úgy véli, hogy a belügyi egységek a konfliktusban a déloszétok oldalán állnak és ezért kivonásukat szeretné elérni. Közben a TASZSZ hírügy­nökség azt jelentette, hogy Dél­Oszétia lakossága szeretné, ha a szövetségi vezetés az egész terü­leten elrendelné a rendkívüli állapo­tot, s az összecsapások helyszínéről mielőbb evakuálnák a gyerekeket, az asszonyokat és az idős embere­ket. A szövetségi belügyminisztéri­um pedig azzal vádolta a grúz fegy­veres egységeket, hogy csak az utóbbi két hónap során 50 támadást hajtottak végre déloszét célpontok ellen. Ezek során 9 polgári személy vesztette életét és 20 megsebesült xxx A Berliner Zeitung című napilap tegnapi számában jelent meg Va­lentyin Falin interjúja. Falin, aki több éven át volt a Szovjetunió bonni nagykövete, úgy vélekedett, a pe­resztrojka kudarcot vallott, egyrészt szervezési, másrészt politikai és személyi okok miatt. Szerinte ezért Gorbacsov a felelős, mivel az adott pillanatban nem tud dönteni és rosz­szul választja meg munkatársait is. Falin szerint Gorbacsov tíz esetből kilencszer rosszul döntött. Elisme­réssel szólt viszont Jelcinről, aki szerinte kétségtelenül jobb szervező és komolyan veszi azokat az embe­reket, akiknek képességeiben való­ban hisz. Végül kijelentette, egy újabb puccs csak akkor valószínű, a Szovjetunióban, ha bekövetkezik a totális gazdasági összeomlás. N agy bajban van az egykori Szovjetunió Az a ré­sze is, amely önállósította magát, az is, amely eldöntötte, hogy ezt teszi, meg az is, amely megpróbál egészen új elvek alapján együtt maradni. Az idén az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés 9, a nemzeti jövedelem pedig 15 százalékkal csókkent. Az első tíz hónapban egyharmadával csökkent az export, majdnem felével az import, minek következtében az állami költ­ségvetés összesen 32 milliárd rubeltől esett el. Gyakor­latilag ugyanekkora hitel jóváhagyását kérte a múlt héten a parlamenttől Mihail Gorbacsov a költségvetési hiány fedezésére. Ez azonban csak aprópénz ahhoz a 10 milliárd dollárhoz képest, amelyre - nyugati és hazai szakértők szerint - sürgősen szüksége lenne az országnak ahhoz, hogy az idei tél is csak annyira legyen rossz, mint a tavalyi. ' Nagy bajban van a Nyugat. Azt már ugyan eldöntötte, hogy segít, de képtelen határozni arról, hogy kinek, mikor, milyen feltételekkel és milyen formaban. Gorba­csov még áprilisban is arról szólt, hogy szükség van a külső segítségre, de csak ha nem kötik különleges feltételekhez. Júliusban Londonban már egészen más­képp beszélt, azóta meg sorra teljesülnek a Nyugat kívánságai, amelyek - kár volt Moszkvának félnie - nem is olyan különlegesek. A nyugat legkomolyabb problé­mája, hogy még mindig nem született meg az új szövet­ségi szerződés, így nem tudni, mi lesz központi, s mi nem, kinek kell adni, s kitől kell majd a törlesztést várni. Úgy tűnik, az eddigi hitelek visszafizetése már tisztázó­dott, aG7 pénzügyminiszter-helyetteserelfogadtatták az arányos, közös - és egy évvel elhalasztott - hiteltörlesz­tés elvét. Ez az egyezség azonban nem vonatkozik a jövőbeni hitelekre, pedig folyósításuk már nagyon időszerű lenne. Segíteni azonban nemcsak a Szovjetuniónak kell, hanem a többi közép-kelet-európai országnak is, meg aztán a Nyugatnak sincsenek kimeríthetetlen segély­alapjai. Ez a kérdés már tisztázódni látszik, az elv már NATO-MIKULÁS megszületett: a Szovjetunióba irányuló szállítások egy részének jogát ezek a szintén betegeskedő új demokrá­ciák kapják meg. Hogy mekkora lesz ez a kettős rendeltetésű segély, azt nem tudni, mivel meg a végösz­szeg sem biztos. Biztos viszont, hogy távolról sem lesz 10 milliárd. Pedig az idén - az amerikai mezőgazdasági minisztérium számításai szerint, amelyek jóval megbíz­hatóbbak, mint a szovjet adatok - 50 millió tonnával kevesebb gabonát takarítottak be a Szovjetunióban, mint tavaly. A termés nem volt ennyivel kisebb, csak a veszteségek lettek a megszokottnál is nagyobbak. S ezzel maris eljutottunk a segélyek egy újabb nagy problémájához. Egyáltalán nem biztos, hogy az unióba küldött segé­lyek meg is érkeznek a címzettekhez. A németek már tavaly télen is inkább maguk osztották el a szállítmányo­kat, így kevesebb veszett kárba, de kevesebbet kaptak az Urálon túli területek, pedig ott a helyzet, ugyanúgy, mint az idén, tavaly is sokkal rosszabb volt. Szibériában állítólag már most akkorák a kenyéradagok, mint Le­ningrádban voltak a blokád idején. De közelebb sem sokkal jobb a helyzet. Jekatyerinburgban - amely „köz­ben" Szverdlovszk volt és Jelcin fellegvára - nem jut tej már a kisgyerekeknek sem. A jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szentpétervári polgármester, Anatolij Szob­csak nem vár a központra, maga kéreget a városnak, mert szinte teljesen eltűnt az üzletekből a hús, a hal, a vaj. Mit lehet itt tenni? Két neves amerikai demokrata párti politikus, Les Aspin képviselő és Sam Nunn szená­tor az elosztás megoldására eredeti ötlettel állt elő: be kell vetni a NATO-t. Meggyőződésük, hogy ez ellen senki sem fog kifogást emelni. Az amerikai „héják" azért, mert végre bevonulhatnak a Szovjetunióba, a „galambok" pedig azért, mert be kell látniuk, ezúttal ésszerűen használják ki a Pentagonnak megszavazott milliókat Az európai NATO-tagországok is nyugodtak lehetnek itt van végre egy közös akció, amelyben nem az amerikaiak diktálnak. Ezúttal talán Franciaország is félretenné örökös különvéleményét, a németek pedig megfeledkezhetnének végre görcseikről, nyugodtan vet­hetnék be haderejüket külföldön. Az ötlet elhangzott, döntés még nem született. S ami a leglényegesebb: a szovjetek még nem nyilatkoztak, elfogadják-e a NATO-katonákat Mikulás szerepében GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN W ojciech Wroblewski lengyel kül­ügyi szóvivő tegnap kategorikusan cáfolta a Gazeta Wyborcza napilap hírét, mely szerint Lech Valesa elnök ellen merényletet kíséreltek meg. A PAP hír­ügynökségnek adott nyilatkozatában el­mondta, november 11 -én az állami ünnep alkalmából megrendezett hivatalos ün­nepségeken a dísztribüntől mintegy 50 méterre feltartóztattak egy férfit, akinek nem volt meghívója, s aki azt állította, hogy személyesen szeretné átadni az elnöknek petícióját. A férfit azonosítása után elvezették. Ugyanaznap a varsói székesegyházban celebrált mise során az elnök egyik testőrétől azt kérte egy férfi, hogy egy halászkést adjon át az államfő­nek. Az „ajándékozót" a rendőrkapitány­ságra kísérték, s az ünnepségek végéig ott tartották W ashington tegnap reggel hivatalo­san visszaadta a Fülöp-szigetek­nek a Clark légi támaszpontot, amelyet az amerikaiak építettek a szigetország terü­letén. A bázis szimbolikus kulcsát James Adams tábornok, a Csendes-óceáni tér­ségben állomásozó amerikai légierő pa­rancsnoka adta át ünnepélyesen Lisandro Abadia tábornoknak, a Fülöp-szigeti fegy­veres erők főparancsnokának. B écsben tegnap kezdődött meg az Olajexportáló Országok Szerveze­tének (OPEC) kulcsfontosságú ülése, amelyen értékelni kellene a tagországok­nak a kőolaj kereslettel kapcsolatos előre­jelzéseit és ki kellene tűzni a közös terme­lési stratégiát. A miniszterek abból a kö­zös véleményből indulnak ki, hogy a télen sem csökken majd az „olajszomj". Sza­úd-Arábia, a világ legnagyobb olajexpor­táló országa úgy véli, hogy az év végi napi 23,65 millió barellel szemben 25,2 millió barelre nő a kereslet az elkövetkező év elsó negyedévében. E " szak-Korea közölte, amint az Egye­sült Államok megkezdi atomfegyve­reinek kivonását Dél-Koreából, hajlandó engedélyt ádni az ellenőrzésre saját nuk­leáris objektumaiban. Ezt a bizonyos en­gedményeket tartalmazó közleményt hét­főn este hozta nyilvánosságra az észak­koreai külügyminisztérium. Megfigyelők rámutatnak arra, ez lényeges előrelépést jelent. H arminchét személy vesztette tegnap életét az Oroszországi Föderáció­hoz tartozó Tatarsztanban, amikor a bu­gulmi repülőtéren a landolás során bal­esetet szenvedett az Antonov 24-es repü­lőgép. A TASZSZ hírügynökség további részleteket nem közölt. A szerencsétlen­ség okát vizsgálják. O któberi iraki útjuk során a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség ellenő­rei a tuvajsai atomreaktor környékén dú­sított uránt találtak, amelyet a szakértők véleménye szerint nem Irakban állítottak elő. Ezt az ENSZ New York-i székházá­ban közölték hétfőn jól informált források. Irak elutasítja ezt az állítást. D elhiben tegnap szabadon engedték Liviu Radut, az elrabolt román diplo­matát - közölte a PPI hírügynökség. Elsó nyilatkozatában Radu elmondta, hogy a túszszedők tegnap reggel az észak-in­diai Pandzsábban egy vonatra ültették, s ô a delhi vasútállomáson szállt ki. A ro­mán diplomatát október 9-én rabolták el, több szikh szeparatista csoport is magára vállalta a túszszedést. EGY HÉT A VALUTAPIACON GYENGÜLŐ DOLLÁR, ERŐSÖDŐ MÁRKA Tovább esett a dollár értéke. Az múlt héten még nagyobb mértékben, mint ko­rábban. Az amerikai gazdaság tartós gyengesége következtében részvényeia­dási láz kezdődött a Wall Streeten, ami a világ többi jelentős tőzsdéjén is megmu­tatkozott. Hét közben egymást követte a részvé­nyek és a dollár árfolyamának esése. Amikor az egyik vesztett értékéből, máris a másik értéktelenedését lehetett tapasz­talni. A hét végére a dollár árfolyama az 1,58 márka körül állandósult. A dollár veszteségeinek legfőbb ha­szonélvezője a német márka volt, több vezető valutával szemben is igen sokat erősödött. Kilátásai ezután szintén kedve­zőnek ígérkeznek Sót olyan találgatások kezdenek lábra kapni, hogy a jövöre ese­dékes választásokon Bush elnök alulma­radhat, mert vezetése alatt nem sikerült kilábalni a recesszióból. E héten szintén a dollár gyengélkedé­sére lehet számítani. (gr)

Next

/
Thumbnails
Contents