Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám, szerda
HÍREK - VÉLEMÉNYEK XÚJSZÓA 1991. NOVEMBER 27. KICSÚSZIK LÁBUNK ALÓL A TALAJ AZ MKDM-EGYÜTTÉLÉS JAVASLATAI A KISEBBSÉGEK HELYZETÉNEK MEGOLDÁSÁRA Amint lapunk tegnapi számában beszámoltunk róla, Václav Havel köztársasági elnök hétión fogadta az MKDM-Együttélés prágai parlamenti képviselői klubjának küldöttségét. A képviselők átadták Václav Havelnak az Együttélés Memorandumát, amelyet a mozgalom országos tanácsa október 5-én fogadott el Érsekkétyen (ezt a dokumentumot október 15-én már közöltük). Továbbá átadtak több olyan dokumentumot is, amelyek a nemzeti kisebbségek 1989 utáni helyzetére vonatkoznak. Az alábbiakban a dokumentumokhoz csatolt kísérőlevelet közöljük. Tisztelt elnök Ur! Engedje meg, hogy átadjuk önnek memorandumunkat a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről, valamint néhány további olyan dokumentumot, amely újabb adalékokkal szolgál a köztársaságunkban 1989 novembere után kialakult politikai viszonyokról s azok kihatásáról a nemzetiségi politikára. Meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt két év folyamán, amikor mindenekelőtt az ország gazdasági rendszerének átalakítását, a jogállam kiépítését, illetve a pluralista társadalom és a polgári demokrácia létrehozását tartottuk szem elótt, a nemzetiségi politika terén sikerült a nemzeti kisebbségek rovására annyi súlyos engedményt tenni, hogy immár veszélyeztetve érezzük a pluralizmus, a demokrácia sorsát, és kétségeink támadnak a polgári társadalom megvalósítására irányuló törekvések őszinteségét illetően. E két év alatt a többségi nemzetek épp azokat a politikai lépéseket nem tették meg, amelyeket a nemzeti kisebbségek a leginkább vártak. Nem nyilvánították semmissé az 1945-1948-as jogfosztó törvényeket, nem mentették fel a kollektív bűnösség vádja alól a magyar és a német nemzeti kisebbség tagjait, nem részesítették őket jogi, erkölcsi és anyagi elégtételben, sőt épp ellenkezőleg: néhány új törvény jóváhagyásával mintegy szentesítették ezeket a hajdani diszkriminatív törvényeket. Nem kerúlt sor a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának megszilárdítására, ellenkezőleg: mindinkább kicsúszik a lábuk alól a talaj. Memorandumunkban nagy vonalakban felvázoltuk a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok valamennyi alapvető problémáját. Külön ki szeretnénk azonban emelni közülük egyet, amelyről eleddig csak érintőlegesen esett szó: Minden tény arra vall, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek tagjait tudatosan másodrendű állampolgárokká kívánják lefokozni. Ha biztosítanak is számukra valamely jogot vagy valamilyen állami támogatást, ez mindig esetleges, a többségi nemzet vagy az állam valamiféle „könyöradománya", amelyért feltétlen odaadást és lojalitást várnak cserébe. S ugyanezt várják el a kisebbségektől akkor is, ha rájuk nézve megalázó törvényeket hagynak |óvá. Holott már a lojalitás puszta kikényszerítése is ellentétben áll a polgári társadalom alapelveivel. Napjainkban egy újabb csapás fenyegeti ezúttal kizárólag a magyar nemzeti kisebbséget, mégpedig az egyházak és vallásfelekezetek vagyoni kártalanításáról készülő törvény keretében. A református egyház volt ugyanis Csehszlovákiában az egyetlen, amelynek még 1948-ban úgyszólván a teljes vagyonát elkobozták, azzal a megokolással, hogy magyar egyház, az említett törvény tervezetében - indítványunk ellenére - mégsem tették még csak megfontolás tárgyává sem, hogy ez az egyház is visszakapja egykori ingatlanait. Mindez talán indokolható lenne azzal, hogy a kialakult helyzet olyan politikai pluralizmus következménye, amelyben a demokrácia a többség diktatúrájaként nyilvánul meg. Igen. a helyzet így is magyarázható. S a dolog alighanem így is áll. Csakhogy ilyen körülmények között az ekként sújtott kisebbségek tagjai olyan állam polgárai, amelyhez mindössze bizonyos gazdasági kötelekek és az állampolgárságuk fűzi őket. Bármiféle más viszonyról aligha beszélhetünk. önnek, elnök úr, erre az lehetne az ellenvetése, hogy nem tartozik a hatáskörébe a törvények megváltoztatása. Ez részben igaz. Módjában áll azonban számtalan formában a közvélemény elótt kinyilvánítani, mi az, amit helyesel, és mi az, amit nem. Mi kedvére való, és mi nem. Ám ez ideig egyetlenegyszer sem nyilvánított véleményt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban az ország színe előtt, egyszer sem szolgáltatott nekik elégtételt. Akadnak törvényhozók, akik azt állítják, hogy az 1945-1948-as diszkriminatív törvények semmissé nyilvánítása és elítélése a csehszlovák jogrend összeomlását vonná maga után. Szerintünk ez a jogrend hamis értelmezése, mert ezek a törvények a jogállamot inkább szétzilálják, mintsem megszilárdítják, önnek azonban lehetősége lett volna a jogrend állítólagos veszélyeztetése nélkül is legalább egy ízben tanúsítania, hogy a kisebbségiek nem másodrendű polgárai ennek az országnak. Módjában állt volna ezt bebizonyítania a T. G. Masaryk Érdemrend odaítélésekor. Ám sajnálatos módon egyetlen kisebbségit sem talált méltónak erre. Vagyis az elmúlt több mint 70 év alatt az ország kisebbségeinek egyetlenegy képviselője sem alkotott vagy tett semmi olyan elismerésre méltót, amivel ezt a kitüntetést kiérdemelte volna. A kitüntetettek között viszont nem is egy olyan akadt, aki tevékenyen részt vett a kisebbségek diszkriminációjában és üldözésében Bölcsen tette, hogy senkit sem tüntetett ki a nemzeti kisebbségek képviselői közül. Még a meggyőződéses antifasiszta Esterházy János grófot sem. így legalább nem borult fel az eddig érvényes értékrend. Tisztelt elnök úr! Memorandumunkkal egyrészt fel akarjuk hívni a figyelmet a nemzeti kisebbségek problémáira és a kedvezőtlen politikai tendenciákra, másrészt javaslatokat teszünk a kisebbségek helyzetének megoldására. A nyugat-európai demokráciák már ráébredtek, hogy a nemzeti kisebbségek a politikai stabilitás fontos tényezői. Ezért javasoljuk, hogy Csehszlovákiában is változzék meg az e kérdéshez való hozzáállás, mivel ezt a problémakört mind ez ideig alapvetően tévesen kezelték. Reméljük, hogy memorandumunkkal hathatósan hozzájárulunk a megoldásához. Pozsony, 1991. november 25. DURAY MIKLÓS az EPM elnöke KERESKEDELMI KEDVEZMENYEK A SZOVJETUNIÓNAK Az Egyesült Államok megadta a Szovjetuniónak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket, amelyek megkönnyítik a szovjet árucikkek bevitelét az amerikai piacra. A kedvezményeket 40 évvel ezelőtt vonták- meg a Szovjetuniótól, s a hidegháború kezdetének időszakában Moszkva hasonló intézkedésekkel reagált. A kereskedelmi kedvezmények kölcsönös megadásáról George Bush és Mihail Gorbacsov még tavaly állapodott meg, de amerikai részről a végleges jóváhagyásnak az volt a feltétele, hogy a Szovjetunióban hagyják jóvá a szabad kiutazásról és az emigráció engedélyezéséről szóló törvényt. Az amerikai szenátus a katonai költségvetésből 700 millió dolláros összeget folyósít a szovjet szövetségi köztársaságoknak sürgős élelmiszer- és gyógyszersegélyre, valamint műszaki segítségre a nukleáris fegyverek megsemmisítésé'hez. Ez utóbbi tétel a nagyobb, 500 millió dollár. A szenátorok azzal az indoklással fogadták el a törvényt, hogy meg kell akadályozni a téli hónapokban fenyegető éhséglázadásoka!, melyek esetleg Gorbacsov megdöntéséhez vezethetnek. Ami pedig az atomfegyverek megsemmisítését illeti, a támogatást az indokolja, hogy Washingtonban attól tartanak, ezek a fegyverek esetleg terroristák, a függetlenné váló köztársaságok, netán harmadik államok kezébe kerülnek. FARKASSZEMET NÉZNEK EGYMÁSSAL FALI N A PERESZTROJKA KUDARCÁRÓL Rendkívül veszélyes a helyzet a Kaukázuson túli területeken, ismét tömeges vérontás fenyeget. Kiújultak az etnikai összecsapások a Grúziához tartozó déloszét területen és Hegyi Karabahban, amely Azerbajdzsán része. Ez utóbbi konfliktus a veszélyesebb, az azeri fegyveresek gyakorlatilag teljesen körülzárták a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot és ágyútüzet zúdítottak Sztyepanakertre, az autonóm körzet központjára. A feszültség miatt sem az azeri, sem az örmény elnök nem utazott hétfőn Novo-Ogarjevóba, ahol az új szövetségi szerződést kellett volna parafálni. Mihail Gorbacsov szövetségi elnök Novo-Ogarjevoban újságírók előtt azt indítványozta, hogy Örményország és Azerbajdzsán között hozzanak létre egy 10 kilométeres demilitarizált ütköző övezetet, amelyet szovjet csapatok ellenőriznének. Mint kifejtette, a militáns csoportok ellenőrzése Jereván és Baku kezéből egyaránt kicsúszott, valódi polgárháború fenyeget. Az öt-öt kilométeres zóna a határ két oldalán azonban aligha jelent megoldást Hegyi Karabah problémájára. Itt a feszültség néhány nappal ezelőtt újult ki azt követően, hogy Karabahban lezuhant egy katonai helikopter. 22 személy vesztette életét, többek között az azeri állami vezetés és az orosz-kazah közvetítő misszió tagjai. Baku azt állította, a helikoptert örmények lőtték le. S hogy másnak is az legyen a véleménye, ez az igaz változat, Azerbajdzsán vasárnap este betiltotta a szövetségi televízió esti hírműsorának sugárzását azzal az indokkal, hogy nem ad objektív tájékoztatást a Kaukázuson túli eseményekről. Ami a déloszét helyzetet illeti, a grúz parlament hétfőn visszavonta a közigazgatási központban, Chinvaliban és a hozzá tartozó járásban tavaly decemberben elrendelt rendkívüli állapotot. A parlamenti képviselők többsége ugyanis azon a véleményen van, hogy ez hozzájárul a feszültség enyhüléséhez. Az tény, hogy a rendkívüli állapot nem bizonyult hatékonynak, az eltelt egy év során az összecsapások 200 emberéletet követeltek. A parlamenti döntés hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a grúz fegyvereseknek a hét végén nem sikerült bevenniük Chinvalit, bár Zviad Gamszahurdia elnöktől erre kaptak parancsot. Most a parlament azt is szorgalmazta, hogy kezdődjenek tárgyalások Tbiliszi és a szövetségi belügyminisztérium között e tárca különleges egységeinek déloszétiai jelenlétéről. Tbiliszi ugyanis úgy véli, hogy a belügyi egységek a konfliktusban a déloszétok oldalán állnak és ezért kivonásukat szeretné elérni. Közben a TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy DélOszétia lakossága szeretné, ha a szövetségi vezetés az egész területen elrendelné a rendkívüli állapotot, s az összecsapások helyszínéről mielőbb evakuálnák a gyerekeket, az asszonyokat és az idős embereket. A szövetségi belügyminisztérium pedig azzal vádolta a grúz fegyveres egységeket, hogy csak az utóbbi két hónap során 50 támadást hajtottak végre déloszét célpontok ellen. Ezek során 9 polgári személy vesztette életét és 20 megsebesült xxx A Berliner Zeitung című napilap tegnapi számában jelent meg Valentyin Falin interjúja. Falin, aki több éven át volt a Szovjetunió bonni nagykövete, úgy vélekedett, a peresztrojka kudarcot vallott, egyrészt szervezési, másrészt politikai és személyi okok miatt. Szerinte ezért Gorbacsov a felelős, mivel az adott pillanatban nem tud dönteni és roszszul választja meg munkatársait is. Falin szerint Gorbacsov tíz esetből kilencszer rosszul döntött. Elismeréssel szólt viszont Jelcinről, aki szerinte kétségtelenül jobb szervező és komolyan veszi azokat az embereket, akiknek képességeiben valóban hisz. Végül kijelentette, egy újabb puccs csak akkor valószínű, a Szovjetunióban, ha bekövetkezik a totális gazdasági összeomlás. N agy bajban van az egykori Szovjetunió Az a része is, amely önállósította magát, az is, amely eldöntötte, hogy ezt teszi, meg az is, amely megpróbál egészen új elvek alapján együtt maradni. Az idén az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés 9, a nemzeti jövedelem pedig 15 százalékkal csókkent. Az első tíz hónapban egyharmadával csökkent az export, majdnem felével az import, minek következtében az állami költségvetés összesen 32 milliárd rubeltől esett el. Gyakorlatilag ugyanekkora hitel jóváhagyását kérte a múlt héten a parlamenttől Mihail Gorbacsov a költségvetési hiány fedezésére. Ez azonban csak aprópénz ahhoz a 10 milliárd dollárhoz képest, amelyre - nyugati és hazai szakértők szerint - sürgősen szüksége lenne az országnak ahhoz, hogy az idei tél is csak annyira legyen rossz, mint a tavalyi. ' Nagy bajban van a Nyugat. Azt már ugyan eldöntötte, hogy segít, de képtelen határozni arról, hogy kinek, mikor, milyen feltételekkel és milyen formaban. Gorbacsov még áprilisban is arról szólt, hogy szükség van a külső segítségre, de csak ha nem kötik különleges feltételekhez. Júliusban Londonban már egészen másképp beszélt, azóta meg sorra teljesülnek a Nyugat kívánságai, amelyek - kár volt Moszkvának félnie - nem is olyan különlegesek. A nyugat legkomolyabb problémája, hogy még mindig nem született meg az új szövetségi szerződés, így nem tudni, mi lesz központi, s mi nem, kinek kell adni, s kitől kell majd a törlesztést várni. Úgy tűnik, az eddigi hitelek visszafizetése már tisztázódott, aG7 pénzügyminiszter-helyetteserelfogadtatták az arányos, közös - és egy évvel elhalasztott - hiteltörlesztés elvét. Ez az egyezség azonban nem vonatkozik a jövőbeni hitelekre, pedig folyósításuk már nagyon időszerű lenne. Segíteni azonban nemcsak a Szovjetuniónak kell, hanem a többi közép-kelet-európai országnak is, meg aztán a Nyugatnak sincsenek kimeríthetetlen segélyalapjai. Ez a kérdés már tisztázódni látszik, az elv már NATO-MIKULÁS megszületett: a Szovjetunióba irányuló szállítások egy részének jogát ezek a szintén betegeskedő új demokráciák kapják meg. Hogy mekkora lesz ez a kettős rendeltetésű segély, azt nem tudni, mivel meg a végöszszeg sem biztos. Biztos viszont, hogy távolról sem lesz 10 milliárd. Pedig az idén - az amerikai mezőgazdasági minisztérium számításai szerint, amelyek jóval megbízhatóbbak, mint a szovjet adatok - 50 millió tonnával kevesebb gabonát takarítottak be a Szovjetunióban, mint tavaly. A termés nem volt ennyivel kisebb, csak a veszteségek lettek a megszokottnál is nagyobbak. S ezzel maris eljutottunk a segélyek egy újabb nagy problémájához. Egyáltalán nem biztos, hogy az unióba küldött segélyek meg is érkeznek a címzettekhez. A németek már tavaly télen is inkább maguk osztották el a szállítmányokat, így kevesebb veszett kárba, de kevesebbet kaptak az Urálon túli területek, pedig ott a helyzet, ugyanúgy, mint az idén, tavaly is sokkal rosszabb volt. Szibériában állítólag már most akkorák a kenyéradagok, mint Leningrádban voltak a blokád idején. De közelebb sem sokkal jobb a helyzet. Jekatyerinburgban - amely „közben" Szverdlovszk volt és Jelcin fellegvára - nem jut tej már a kisgyerekeknek sem. A jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szentpétervári polgármester, Anatolij Szobcsak nem vár a központra, maga kéreget a városnak, mert szinte teljesen eltűnt az üzletekből a hús, a hal, a vaj. Mit lehet itt tenni? Két neves amerikai demokrata párti politikus, Les Aspin képviselő és Sam Nunn szenátor az elosztás megoldására eredeti ötlettel állt elő: be kell vetni a NATO-t. Meggyőződésük, hogy ez ellen senki sem fog kifogást emelni. Az amerikai „héják" azért, mert végre bevonulhatnak a Szovjetunióba, a „galambok" pedig azért, mert be kell látniuk, ezúttal ésszerűen használják ki a Pentagonnak megszavazott milliókat Az európai NATO-tagországok is nyugodtak lehetnek itt van végre egy közös akció, amelyben nem az amerikaiak diktálnak. Ezúttal talán Franciaország is félretenné örökös különvéleményét, a németek pedig megfeledkezhetnének végre görcseikről, nyugodtan vethetnék be haderejüket külföldön. Az ötlet elhangzott, döntés még nem született. S ami a leglényegesebb: a szovjetek még nem nyilatkoztak, elfogadják-e a NATO-katonákat Mikulás szerepében GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN W ojciech Wroblewski lengyel külügyi szóvivő tegnap kategorikusan cáfolta a Gazeta Wyborcza napilap hírét, mely szerint Lech Valesa elnök ellen merényletet kíséreltek meg. A PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, november 11 -én az állami ünnep alkalmából megrendezett hivatalos ünnepségeken a dísztribüntől mintegy 50 méterre feltartóztattak egy férfit, akinek nem volt meghívója, s aki azt állította, hogy személyesen szeretné átadni az elnöknek petícióját. A férfit azonosítása után elvezették. Ugyanaznap a varsói székesegyházban celebrált mise során az elnök egyik testőrétől azt kérte egy férfi, hogy egy halászkést adjon át az államfőnek. Az „ajándékozót" a rendőrkapitányságra kísérték, s az ünnepségek végéig ott tartották W ashington tegnap reggel hivatalosan visszaadta a Fülöp-szigeteknek a Clark légi támaszpontot, amelyet az amerikaiak építettek a szigetország területén. A bázis szimbolikus kulcsát James Adams tábornok, a Csendes-óceáni térségben állomásozó amerikai légierő parancsnoka adta át ünnepélyesen Lisandro Abadia tábornoknak, a Fülöp-szigeti fegyveres erők főparancsnokának. B écsben tegnap kezdődött meg az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) kulcsfontosságú ülése, amelyen értékelni kellene a tagországoknak a kőolaj kereslettel kapcsolatos előrejelzéseit és ki kellene tűzni a közös termelési stratégiát. A miniszterek abból a közös véleményből indulnak ki, hogy a télen sem csökken majd az „olajszomj". Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportáló országa úgy véli, hogy az év végi napi 23,65 millió barellel szemben 25,2 millió barelre nő a kereslet az elkövetkező év elsó negyedévében. E " szak-Korea közölte, amint az Egyesült Államok megkezdi atomfegyvereinek kivonását Dél-Koreából, hajlandó engedélyt ádni az ellenőrzésre saját nukleáris objektumaiban. Ezt a bizonyos engedményeket tartalmazó közleményt hétfőn este hozta nyilvánosságra az északkoreai külügyminisztérium. Megfigyelők rámutatnak arra, ez lényeges előrelépést jelent. H arminchét személy vesztette tegnap életét az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatarsztanban, amikor a bugulmi repülőtéren a landolás során balesetet szenvedett az Antonov 24-es repülőgép. A TASZSZ hírügynökség további részleteket nem közölt. A szerencsétlenség okát vizsgálják. O któberi iraki útjuk során a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei a tuvajsai atomreaktor környékén dúsított uránt találtak, amelyet a szakértők véleménye szerint nem Irakban állítottak elő. Ezt az ENSZ New York-i székházában közölték hétfőn jól informált források. Irak elutasítja ezt az állítást. D elhiben tegnap szabadon engedték Liviu Radut, az elrabolt román diplomatát - közölte a PPI hírügynökség. Elsó nyilatkozatában Radu elmondta, hogy a túszszedők tegnap reggel az észak-indiai Pandzsábban egy vonatra ültették, s ô a delhi vasútállomáson szállt ki. A román diplomatát október 9-én rabolták el, több szikh szeparatista csoport is magára vállalta a túszszedést. EGY HÉT A VALUTAPIACON GYENGÜLŐ DOLLÁR, ERŐSÖDŐ MÁRKA Tovább esett a dollár értéke. Az múlt héten még nagyobb mértékben, mint korábban. Az amerikai gazdaság tartós gyengesége következtében részvényeiadási láz kezdődött a Wall Streeten, ami a világ többi jelentős tőzsdéjén is megmutatkozott. Hét közben egymást követte a részvények és a dollár árfolyamának esése. Amikor az egyik vesztett értékéből, máris a másik értéktelenedését lehetett tapasztalni. A hét végére a dollár árfolyama az 1,58 márka körül állandósult. A dollár veszteségeinek legfőbb haszonélvezője a német márka volt, több vezető valutával szemben is igen sokat erősödött. Kilátásai ezután szintén kedvezőnek ígérkeznek Sót olyan találgatások kezdenek lábra kapni, hogy a jövöre esedékes választásokon Bush elnök alulmaradhat, mert vezetése alatt nem sikerült kilábalni a recesszióból. E héten szintén a dollár gyengélkedésére lehet számítani. (gr)