Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám, hétfő

KÖRNYEZETVÉDELEM A vízlépcsőellenes nyári tüntetések újra felkavarták az építkezéssel kapcsolatban kialakult állóvizet. Az építkezés eredeti tervek alapján történő befejezését erőltető technokratákat támogató Kereszténydemokrata Mozgalom politikai befolyásának ellensúlyozása elsősorban a Szlovákiai Zöldek Pártjára hárult volna, de politikai szempontból meglehetősen tudathasadásos képviselőik Bőssel kapcsolatban feltűnően alibista álláspontra helyezkedtek. Ennek ellenére akadtak olyan politikai szervezetek, amelyek latba vetették súlyukat a KDM-fele kabinetpolitika diadalmenetének megtörésére. Közülük kettőnek a képviselőjét kérdeztük meg, mit tettek ennek érdekében az utóbbi hónapok során, illetve arra, hogy értékeljék a jelenlegi helyzetet. AZ ÖSSZES JELENTÓS POLITIKAI ERŐVEL TÁRGYALTUNK A kormánykoalíció tagjaként a Független Magyar Kezdeményezés részt vállal a kormány munkájában, így természetesen felelősséggel tartozik a bősi vízlépcső további sorsát meghatározó döntésekért is. Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes ellenszavazata ugyan nem volt elegendő a továbbépítésről szóló döntés megakadályozására, de a sajtóközlemények szerint a mozgalom más módon is megpróbálta kimozdítani az ügyet a holtpontról. A. Nagy Lászlót, az FMK elnökét az utóbbi hónapok történéseiről kérdeztük. - Június végére több fórumon is felmerült, hogy az ősz folyamán megoldást kell találni Bős ügyében. Ekkor megpróbáltuk elemezni, hogy milyen valós esélyek vannak. Ennek alapján arra a megállapodásra jutottunk, hogy a helyzet nemcsak környezetvédelmi, hanem politikai szempontból is tarthatatlan, hiszen az egyoldalú csehszlovák lépések a három közép-európai ország Visegrádban megindult közeledésének végét jelenthetnék. Ezzel ugyanis a magyar fél értelmezése szerint a második világháború utáni békeszerződés egyik pontját sértenék. Ez a vita Nyugat-Európa előtt a két ország tekintélyének mélypontra zuhanását és az irántunk való nagyfokú tartózkodásukat váltaná ki. Ráadásul mindkét országban felerősödhetnének a nacionalista áramlatok. Elemzésünk végén arra a következtetésre jutottunk, hogy van politikai tér a cselekvésre. Mint kisebbségi mozgalomnak számunkra ez azt jelentette, hogy politikai erőként kell viselkednünk. Tehát nem pusztán tüntetnünk kell a gáton - persze az is fontos -, hanem meg kell tennünk azokat a lépéseket, amelyekkel az eddigi merev álláspontokat feloldjuk. Ehhez egyrészt fel kell lazítanunk a szlovák kormánykoalíció egyik tagjának merev álláspontját, másrészt a magyarországi fél álláspontjának is rugalmasabbá kell válnia. Ezért az összes érintett csehszlovák és magyar párttal külön-külön megbeszéléseket kell folytatnunk, el kell magyaráznunk a visegrádi folyamat megtorpanásából származó veszélyeket. - Gondolom, a kormánykoalíción belül nem egyszerű e témában az együttműködés a Kereszténydemokrata Mozgalommal. - Első lépésként az egyik július végi koalíciós tárgyaláson felvetettük, hogy a központi tömegtájékoztatási eszközökben - elsősorban a rádióban és a televízióban - szinte egyáltalán nem szerepelhetnek az építkezés ellenzői. Többek közt ennek is köszönhető, hogy ezután ezek a médiumok is gyakrabban szólaltatták meg a másik oldal képviselőit. Bejelentettük továbbá, hogy a vízlépcső mentén élő lakosság véleményének teljes figyelmen kívül hagyása fokozódó feszültségeket fog kiváltani, és ha ez továbbra is így lesz, ez az FMK számára elfogadhatatlan. A nyár folyamán összesen háromszor tűzettük az ügyet a koalíciós tárgyalások napirendjére és az itt lefolytatott vitáknak az eredménye, hogy az eredetileg tervbe vett C-változatot a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége sem fogadta el, és a SZNT környezetvédelmi bizottsága feladatul adta a Szlovák Környezetvédelmi Hivatal által szabott 19 feltétel betartásának ellenőrzését. - Magyarországon a kormánypártok és az ellenzék az élet minden területén árgus szemmel figyeli egymást. így Bős ott is kényes téma. - Ami a tárgyalásokat illeti, a következő lépéseket Magyarország felé tettük. Augusztusban az FMK DURAY MIKLÓS, AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM ELNÖKE: NÉPSZAVAZÁSSAL KELL LEZÁRNI AZ ÜGYET - A csallóköziek és a természetvédők vízlépcsőellenes nyári tiltakozássorozata egy hosszú évek óta folyó küzdelem kicsúcsosodása volt. Korábban azonban mindenkinek, aki hangot adott kételkedésének, a titkosrendőrséggel gyűlt meg a baja. Én személy szerint 1986-ban nyilatkoztam először erről a témáról, amikor is az osztrák televíziónak adott egyik interjúmban politikai döntésnek minősítettem az építkezést. Ezt abban az időben mi sem bizonyította jobban, mint a csehszlovák félnek a hainburgi vízlépcsővel kapcsolatos, a káros tényezők felsorolásával megerősített tiltakozása, miközben tovább folytatta a még veszélyesebb csallóközi vízlépcső építését. Meggyőződésem szerint a magyar fél erre idejekorán rájött, és ezért állította le az építkezést. Nálunk ez nem történt meg, és a mai napig is politikai érdekek befolyásolják a kormányt. Ilyen szempontból is érthetőek a helyi lakosság polgári szervezetei és a környezetvédelmi csoportok két éve folyó nyílt tiltakozó akciói. A nyáron parlamenti képviselőink is egyértelműen kiálltak a tüntetők mellett, egyrészt személyes részvételükkel, másrészt interpellációkkal és az üléseken kívül folyó vitákban a parlamentben. Emellett megkezdtük az ideiglenesen elfoglalt területek bérleti viszonyait és a felvásárolt területek tulajdonjogát illető jogi vizsgálatot is. Véleményem szerint ennek az egymáshoz kötődésnek nagy szerepe volt abban, hogy a magyar és a csehszlovák fél a parlamenti képviselők szintjén leült tárgyalni és így megteremtődött az ügy politikai töltete csökkentésének lehetősége. A két parlament körküldöttsége elsőként a magyar parlament merev álláspontját kikényszerítő Szabad Demokraták Szövetségével tárgyalt. Akkorra már ők is érezték a folyamat elmérgesedésének politikai veszélyeit. Mi elmagyaráztuk nekik a különböző hazai véleményeket és kértük, hogy lazítsanak merev álláspontjukon. Ezután a FlDESZ-szel tárgyaltunk. Mindkét tárgyaláson felhoztuk Vavroušek miniszter tervezett útját, és kértük, hogy a magyar parlament ne helyezkedjen olyan álláspontra, amelynek következtében ez a látogatás sikertelen lenne. Ha ez bekövetkezne, akkor az építkezés felülvizsgálatát követelő csehszlovák politikai érdekcsoport elveszti politikai súlyát, és októberben megkezdődik az építkezés. Ezután a Magyar Demokrata Fórummal és Mádl Ferenc kormánybiztossal tárgyaltunk. - Bős esetleges nemzetközi kihatásai az egész országot érintik. így az ügy Csehország számára sem érdektelen. - Szeptemberben és októberben mindhárom jelentős csehországi politikai párttal tárgyaltunk, azaz a Polgári Mozgalommal, a Polgári Demokratikus Párttal és a Polgári Demokratikus Szövetséggel, és ezeken felvetettük mind a szakmai, mind a politikai problémákat. Úgy érezzük, hogy ami tőlünk telt, politikai szempontból megtettünk, minden egyes számottevő politikai erővel tárgyaltunk és megpróbáltuk egyeztetni az érdekeket. Leszámítva a KDM-et, lényegében mindegyikkel meg tudtunk egyezni abban, hogy ezidáig nem vették kellőképpen figyelembe a környezetvédelmi tényezőket, a tömegkommunikációban nincs megfelelő tere a kétkedőknek és az üggyel kapcsolatban komoly politikai veszélytényezők vannak. Ez a megegyezési bázis és közös értékrend elegendőnek tűnt nekünk arra, hogy megtehessük a következő lépést. Ennek kimunkányezetvédelmi bizottságai végül is közösen kimondták azt, hogy az egész építkezést felül kell vizsgálni és ennek során nagy súlyt kell helyezni a környezetvédelmi összefüggésekre. Végül is, hogy ez megtörténik-e, vagy sem, azt ma még nehéz megválaszolni. Arra lenne szükség, hogy a két kormány - együttműködve - azonnal elkezdje az ügy szakmai kezelését. Ha ez nem így lesz, növekedni fog a politikai feszültség és kárbaveszhet az igyekezet, amellyel sikerült áttolni az ügyet a politikai térfélről szakmai térfélre. Mindettől eltekintve továbbra is szükséges, hogy a lakosság követelje az építkezés leállítását legalább arra az időre, amíg a szakmai vizsgálat folyik. Ha megtörténik a politikai döntés - amelyre három lehetőség van: az erőmű eredeti tervek szerinti lása viszont nem a politikusok, hanem a szakemberek dolga. -A tárgyalásokon kívül milyen elemei voltak még stratégiájuknak? - Képviselőink többször is részt vettek a tüntetéseken, de mivel állampolgári mozgalomként kezelték, egyszerű polgárként tették ezt. Másrészt viszont megpróbálták megvizsgálni az erőmű olyan szakmai problémáit, amelyekhez közük volt. Világi Oszkár jogi szempontból rájött néhány meg nem tartott szerződési elemre, és ezzel kapcsolatban több lépést is tett. Utoljára a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságának ezzel kapcsolatos ülésén hozta ezt fel, ahol a majdnem hatórás vita során egyetlen magyar parlamenti képviselőként szólalt fel. -Hogyan értékelné a jelenlegi helyzetet? - Ma már elmondhatjuk, hogy a Vavroušek-féle budapesti látogatás lényegében eredményesen végződött. Ennek kapcsán a Szövetségi Gyűlés az építkezés szempontjainak felülvizsgálatáról döntött. Jelenleg szerintem az alapvető kérdés, hogy a megegyezésre lehetőséget nyújtó, fokozatosan egymás felé orientálódó érdekek mennyire közelednek vagy távolodnak a következő egy évben. Ez függ egyrészt a tárgyalófelek bölcsességétől és a jövő évi választások eredményeitől. Azoknak a csoportoknak, amelyeknek érdeke a Visegrádban beindult közeledés megtorpedózása, Bős kitűnő alkalmat nyújt erre. Jelen esetben a legfontosabb, hogy a pozitív végkifejlet reális lehetőséggé vált. befejezése, a tervek lényeges módosítása, vagy az építkezés végleges leállítása az utolsó szó joga akkor is a helyi lakosságot kell, hogy megillesse. Azt a nagy körzetet értem ezen, ahol megnyilvánulhatnak az erőmű káros hatásai, tönkremehet az ivóvízkészlet, a talajvíz szintje befolyásolja a mezőgazdasági termelést, vagy az esetleges gátszakadás érintheti a lakosságot. Ebben a körzetben mindenképpen népszavazást kell kiírni. 1991. NOVEMBER 4. KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Magyar Köztársaság Országgyűlése, illetve a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése környezetvédelmi bizottságainak tanácskozásáról (részlet) II. (A felek)... Tárgyalásokat folytattak a Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről. 1. Kölcsönös egyetértéssel megállapítják, hogy: a) A vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdések elsősorban szakmai-tudományos jellegű kérdések és a továbbiakban így kell azokat együttesen megítélni és megoldani. b) A Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya ebben a szellemben folytathatja a tárgyalásokat a jelenlegi helyzetből kivezető kölcsönösen elfogadható megoldás kereséséről. 2. Javasolják kormányaiknak, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalni az alábbi szempontok alapján: a) Hozzanak létre szakmai bizottságot, amely az egyeztetett metodika alapján kiértékeli a Gabčikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer minden, a bizottság által kiválasztott reálisan lehetséges megoldási változatát. A bizottság az ökológiai szempontok hangsúlyozásával kiértékeli az egyes változatok gazdasági, energetikai, szociális, árvízvédelmi, hajózási és nemzetközi jogi következményeit. b) Egyezzenek meg a kutatás módszertanában és mindazon elvekben, valamint alapértékekben, amelyek a közös értékelés kritériumai lesznek. c) Az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok eredményeit rendszerezve összesítsék, ezeket kölcsönösen cseréljék ki, valamint az esetleges hiányzókat pótolják. d) Közösen bírálják el a már elkészült objektumok minőségét, biztonsági jellemzőit és műszaki alkalmasságát. e) Kapcsolják be a tudományos-szakmai együttműködésbe mindkét fél tudományos intézményeit (azokat, amelyek gazdaságilag nem függenek közvetlenül a vízlépcső építésétől). f) A további szakmai tárgyalásokba közös felkérés alapján lehetséges nemzetközi szervezetek szakértőinek bekapcsolása is. g) Maximálisan gyorsítsák fel az a) -f) pontokban felsoroltak végzését, hogy minimumra csökkenjenek a környezeti károk, valamint a már felépített létesítmények gazdasági károsodása és, hogy a további tevékenység előre ne határozza meg a vízerőmű arculatát. 3. Megbízzák a környezetvédelmi bizottságok elnökeit, hogy: a) Teremtsék meg az ügyben érdekelt kormányzati szervek parlamenti ellenőrzési rendszerét. b) Rendszeresen havonta tájékoztassák egymást a fent említett ajánlásokról és azok megvalósításáról, valamint azon problémákról, amelyek esetleg akadályozzák az együttműködés folytatását. A KUTYA UGAT, A KARAVÁN HALAD? Júliusban a beruházó vállalat megkezdte az ,,átmeneti megoldásnak" átkeresztelt C-változat előkészítésének befejező fázisát, vagyis kérvényezte az ahhoz kapcsolódó néhány létesítmény építéséhez a vízjogi engedélyek kiadását. Robert Vendltől, az ügyében illetékes Pozsony-vidéki Járási Környezetvédelmi Hivatal munkatársától az iránt érdeklődtünk, hogyan is áll ez a folyamat? - Továbbra is érvényes a szlovák kormánynak az átmeneti megoldás megvalósítására vonatkozó döntése, ezért folyik a vízjogi engedélyeztetési eljárás is. A helyzet annyiban változott, hogy néhány létesítmény esetében még meg kell várnunk a most folyó kutatómunkák lezárulását. Ezek főleg a tárolókhoz kötődnek, így ilyen a Duna mellett tervezett új töltés, vagy a hajózási útvonal kialakítása. Véglegesnek tekintjük viszont a folyót elzáró, Dunacsún melletti új gát helyét. így az engedélyeztetési folyamat lezárulása után kiadjuk az engedélyt az ezzel kapcsolatban kérvényezett néhány járulékos létesítmény megépítésére - Ezek szerint jelenleg még egyetlen engedélyt sem adtak ki? . - A júliusban elkezdett engedélyeztetési folyamat egészét iletóen egyelőre hiányzik a dunaszerdahelyi járási orvos beleegyezése. Ha ezt sikerül biztosítanunk, megkezdődhet az egyes létesítmények engedélyezése.