Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám, hétfő

1991. NOVEMBER 4. , ÚJ szói HAZAI TÜKÖR HOL A KELETI NAPLÓ? Röviddel 1989. november 17-e után Kassán a Csemadok gondozá­sában megjelent a Keleti Napló, magyar nyelvű regionális lap. Az első számot havi periodicitással tizenegy követte, ám az idén még egy sem. - Mi van az ötezer pél­dányban és ígéretesen indult újság­gal? - kérdeztük a szerkesztőbizott­ság vezetőjétől, dr. Máté Lászlótól. - Keleten már régen rájöttünk és mondtuk, hogy az oktatásügyben és a kulturális intézményhálózatban kialakult erős Pozsony-központúsá­gon változtatni kellene. Tulajdon­képpen ezért indítottuk ezt a lapot is. Az első évfolyamot önköltséges ala­pon adtuk ki, minden állami támoga­tás nélkül. Mivel az olvasótábor ér­deklődése egyértelműen igazolta ennek a lapnak a létjogosultságát, a folytatáshoz központi anyagi támo­gatást kértünk. Az úgynevezett Klaus-csomagban egy ideig a Keleti Naplót is jegyezték a tárgyalások második körében. Pedig szép ter­veink voltak: szerződést kötöttünk a nyomdával kéthetenkénti kiadás­ra, a hírlapszolgálattal pedig az or­szágos terjesztésre. - Ezek szerint a Keleti Napló a múlté? - Erősen remélem, hogy nem. Mi ugyanis nem adtuk fel a „küzdel­met", különböző szponzorok, támo­gatók közreműködésével megpró­báljuk előteremteni a folytatáshoz szükséges alaptőkét. Konkrét segít­séget kaptunk a József Attila Alapít­ványtól, s, több magánszemély is felajánlotta támogatását. - Mikor jelenik meg az újabb szám? - Úgy néz ki, hogy a hosszú kényszerszünetnek ez év decembe­rében egy összevont, bővített idei számmal vetünk véget, s 1992 ja­nuárjától, ha szerény keretek között is, ám havonként ismét kiadjuk a la­pot. (gazdag) MAS PÉNZÉÉRT MELEGEDNI? A tüzelőanyag-árak jócskán fel­szöktek, de úgy látszik, ez egyálta­lán nem ok arra, hogy a kereskedők ne fizettessenek borsos „felárat" a mit sem sejtő vevővel. Galántán Ľubomír Valovič magánvállalkozó raktárában az 5171,45 korona érté­kű tüzelőt 1006,30 koronával drágí­totta meg, mégpedig úgy, hogy szű­ken mért. A lévai szénraktár ugyan állami vállalathoz tartozik, de ez sem változtat a tényen: ott is megpróbál­ták becsapni a vevőt. A 3586,60 koronás tüzelövásárláskor 297,80 korona árkülönbözetet mutattak ki a Szlovákiai Kereskedelmi Felügye­lőség munkatársai. A kékkói Vár vendéglőben az 56,90 korona értékű rendelésért 7,80 koronával kértek tőlük többet: nem volt megfelelő mennyiségű az étel, az italt is szűken mérték, és ráadásul „tévesen" is számoltak. A pöstyéni Tesla vállalat 5-ös számú büféjében arra voltak kénytelenek figyelmeztetni a vezetőt, hogy a 72 koronás sonkás szalámi kilóját ne 77 koronáért árulja. A Jednota fogyasz­tási szövetkezet 67 645-as számú breznói borozójában is felfelé kere­kítették az árakat: a 47 koronás bor literjét 50 koronáért, a Vineát pedig 4 korona helyett 5,30-ért árusították. A felsoroltak csak egy részét al­kotják annak, amit a kereskedelmi felügyelet 109 munkatársa a 402 ellenőrzött egységben tapasztalt. 388 ellenőrző vásárlás közül 183 esetben számláztak nekik pontosan, 38-szor a saját rovásukra tévedtek a kereskedők, 164-szer pedig a kel­leténél „jobban fogott" a ceruzájuk. Közel 170 ezer korona értékű élel­miszer további forgalmazását tiltot­ták meg, a kifogásolt iparcikkek érté­ke pedig 244 530 koronát tett ki. Hibás mérlegeket is találtak: ezentúl 29-et nem használhatnak a bolto­sok. Az elmúlt héten a 220 helyszíni bírság kifizetése után 30 380 koro­nával lett könnyebb a becstelen el­adók pénztárcája. D. T. TERHES ÖRÖKSÉG Prágában kubai ügynököket képeztek ki • Biztosítani kell a teljes titoktartást • Kábítószer Csehszlovákiában Martin Fendrychet, a Szövetségi Belügyminisztérium szóvivőjét igen nehéz elérni, az utóbbi időben sok minden történik, amiről neki kell a nyilvánosság előtt beszámolnia. Egyébként, nincs nála készségesebb és közvetlenebb tájékoztató, türelmesen és kimerítően válaszol minden kérdésre. 0 Először is érdekel, mi a helyzet a három nemzetközi szervezet, a Nem­zetközi Diákszövetség, a Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Újságíró Szerezet prágai központjai további mű­ködésének engedélyezése körül. Már elég régen húzódik a dolog, a szövetségi kormány betiltotta itteni tevékenységüket, és felkérte őket, székhelyüket tegyék át más országba. Majd tilalmát visszavonta és ezután került az ügy Lángoš miniszter­hez, aki mint szövetségi belügyminiszter a nemzetközi szervezetek csehszlovákiai tevékenysége engedélyezésére illetékes. A miniszter az ügyet ismét felülvizsgálta és betiltotta tevékenységüket az ország­ban és a prágai székhelyet is. Mind a há­rom szen/ezet fellebbezett és most folyik a fellebbezési beadványok intézése. A NUSZ legújabb önmentési akciója ab­ból áll, hogy demokratikus voltukat bizo­nyítandó, aláírásokat gyűjt - szerintük a világ minden tájáról. Valójában jóformán az összes aláírás Latin-Amerikából szár­mazik. - A Szövetségi Belügyminisztérium keretében bizottság jött létre, amely a fel­lebbezésekkel foglalkozik. Vizsgálataik eredményét a miniszter elé terjesztik, akik ennek alapján hozza meg döntését. Már az előző döntés, amelynek értelmében a nemzetközi szervezetek tevékenysége nemkívánatos az országban, politikai döntés volt, összefüggött a múltban kifej­tett tevékenységükkel és az itt dolgozó személyekkel. Az információk szerint 1989.november 17-ig, de még utána is, mind a három szervezetben igen befolyásos államvé­delmi ügynökök működtek, akik szoros kapcsolatban álltak a kommunista rend­szer vezetőségével, a kommunista nó­menklatúrával. Ennek köszönhetően a szervezetek olyan előnyökben része­sültek, amelyeket más szervezetek egyál­talán nem élvezhettek, és kapcsolataik révén nem kellett attól tartaniok, hogy tevékenységüket, gazdálkodásukat bárki is ellenőrizné. Konkrét információk alap­ján kiderült, hogy például a Nemzetközi Diákszövetség a kubai hírszerző szolgálat egyik rezidenciája volt, a NDSZ-en ke­resztül nálunk képezték ki ügynökeiket, akik ezután kubai ügynökökként az Egye­sült Államokban dolgoztak. # Térjünk át más témára. Ha életbe lép a feddhetetlenségi törvény, és megin­dul a kén/ények áradata a minisztérium nagy erőpróbának lesz kitéve. Hogyan készülnek az akció lebonyolítására? - Már megtettük a szükséges lépése­ket. Igényes feladat hárul ránk technikai, személyzeti és pénzügyi szempontból is. Speciális munkahelyet kell kialakítani, ahol kizárólag ezzel, vagyis a lusztrációs jegyzőkönyvekkel foglalkoznak majd. Az itt dolgozóknak teljes titoktartásra kell fel­esküdniük, mert nemcsak azokról a sze­mélyekről lesznek adataik, akik fedd­hetetlenségi bizonyítványt kérnek, hanem munkájuk közben más nevekkel is talál­koznak. Olyan intézkedéseket kell tehát foganatosítani, amelyek biztosítják a visz­szaélés, az indiszkréció teljes kizárását. • Szlovákia lakosainak is a Szövetségi Belügyminisztériumhoz kell fordulniok? -A törvény a Szövetségi Belügymi­nisztériumot bízta meg az átvilágítások végrehajtásával. A kérvényezés módjáról a lakosság a sajtóból már értesült, min­denhonnan hozzánk kell fordulni. 0A kábítószer-csempészet, -árusí­tás és -élvezet napjaink legégetőbb problémái közé tartozik. A belügyminisz­térium nem kis szerepet játszik a kábító­szer-kereskedelem elleni harcban. A kö­zelmúltban megalakult az úgynevezett Kábítószer Hivatal. Mi ennek az új hivatal­nak a feladata, hatásköre, kinek az irányí­tása alá tartozik? - Szükség volt egy olyan szerv kialakí­tására, amely koordinálja a Központi Vámhatóság és a Szövetségi Bünügyi Rendőrség munkáját. A vámhatóság a külkereskedelmi minisztériumhoz, a bünügyi rendőrség a belügyminisztérium­hoz tartozik. Hronovský és Rumi igazgatók egyezményt írtak alá, amelynek értelmé­ben közös hivatalt létesítenek a kábító­szerellenes harc összpontosított és haté­kony tevékenysége érdekében. Mindez ma már nemzetközi együttműködés nél­kül lehetetlen. Nem elég egy kamiont feltartóztatni és a csempészett kábító­szert elkobozni, ez egyébként a vámosok hatásköre. A rendőrség arra is kíváncsi, kik a címzettek, le akarja leplezni az egész hálózatot, az eladókat, a vásárló­kat, egyszóval a két félnek a legszorosab­ban együtt kell működnie. Azáltal, hogy közös hivatal létesült, hivatalos formát kapott a két egymástól független hatóság együttműködése. • Van áttekintésük arról, mennyi ná­lunk az idült, már függőségben lévő kábí­tószeres? Nem gondolkodnak azon, hogy Hollandiához hasonlóan liberálisan kezel­jék a narkósokat? - Először a második kérdésre vála­szolok. Ez nem ránk tartozik; a rendőrség a represszió szerve. Kötelessége, hogy beavatkozzon. Az elmúlt években a polgárokat azzal hitegették, hogy Csehszlovákiában a ke­mény narkotikumok nem okoznak problé­mát. Tény az, hogy a múltból megközelí­tőleg húsz-harmincezer narkóst örököl­tünk. A hivatalos adatok tízezer nyilván­tartott kábítószeresről beszélnek. Mi tud­juk, hogy ennek a háromszorosa igaz. Harmincezer éppen elég és ezek már például pervitin nélkül, ami a heroin válto­zata, nem tudnak létezni. A legfőbb ideje valamit tenni a korábban agyonhallgatott probléma leküzdése érdekében. • Köszönöm a beszélgetést. KIS ÉVA SnmS FFLFFLG FTUTOFFMTUTT Kereskedelmi és műszaki szakembereink várják az Ön érdeklődését ÁRUBEMUTATÓNKON november 5-7 között naponta 9-16 óráig a MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONTBAN Pozsony Somolického 1/a Kínálatunk: fűtéstechnikai készülékek hegesztők- és vágókészletek termosztátok, háztartási készülékek stb. ÚP-1329 REFLEX MEGOLDHATATLAN EGYENLET A szlovákiai politika egyik megoldhatatlannak látszó alapegyenlete a következő: a közvéleménykutatási eredmények szerint Szlovákia lakosságának legalább 70 százaléka híve a föderáció megtartásá­nak. Ez áll az egyenlet egyik oldalán. A másik oldalán pedig az, hogy (ugyancsak a közvéleménykutatók szerint) a legközelebbi választá­sokon Vladimír Mečiar pártja kapia a legtöbb szavazatot. Az egyenlet­nek ez utóbbi előrejelzéstől még lehetne megoldása. Úgy általános­ságban ... Konkrétan azért nem lehet, mert a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom elnöke kijelentette, hogy korábbi véleményével ellentétben most már konföderációt óhajt, ami tulajdonképpen két önálló köztársaság laza kapcsolatát jelenti. Tehát a konföderáció - nem föderáció. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy mi mindennel függ össze a közvéleménykutatók által rendszeres időközökben megkérdezettek tudathasadása. Sőt, azt se vizsgáljuk, hogy mennyire megbízhatóak és tudományosak és a nacionalista buzgalomtól mennyire mentesek a felméréseket végző szociológusok módszerei Inkább abból indul­junk ki, miként lehetne feloldani az egyenlet két oldalán álló értékek ellentmondásait. Az utca, a népgyűléseknek helyet adó terek hangulata alapján? Ha erre igent mondanánk, akkor úgy, ahogy vannak, feladhatnánk a parlamentáris demokrácia alapelveit. Ha ezt megengednénk, akkor beismernénk, hogy 1948 februárjában igaza volt Gottwaldnak, aki a kormányválság idején Beneš elnökkel tárgyalva szintén az Óvárosi téren várakozó tömeggel érvelt. Ezt az érvelést negyven esztendeig a politika művészetének mesterfogásaként prezentálták a bolsevikok. Látjuk, mi lett a következménye e „mesterfogásnak". Ha a szélsőséges nemzetiek szája íze szerint ez megismétlődne, még enyhítő körülményeink se lennének. Beneš számára és a többi kapituláns számára, meg a később kényszerből könnyen behódolok számára legalább volt annyi enyhítő körülmény, hogy elmondhatták: közel van Moszkva, és elérhetetlen messzeségben Amerika." Az egyenlet megoldhatóvá tételének egyetlen módja van: a június­ban esedékes választások megtartása. Ezt ki kell várni. Lenne még egy másik megoldás is, a népszavazás, ez azonban a jelenlegi politikai erőviszonyok, pontosabban a jelenlegi parlamenti játéksza­bályok mellett úgy tűnik, keresztülvihetetlen. A majorizáció tilalmáról szóló alkotmányos rendelkezés értelmében ma a törvényhozásban ülő nacionalisták (pontosabb lennék, ha azt írnám, hogy szeparatis­ták) ezt könnyűszerrel megakadályozhatják. Tehát bármennyire ésszerűnek és demokratikusnak is látszik a népszavazás, vele már alig számolhatunk. Nemcsak a Szlovák Nemzeti Párt és a kommunis­ták ellenzik, hanem még a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom is ellene van, arról már nem is beszélve, hogy mennyire ellene van a Mečiar-párt. Kínunkban most már csak ennyit mondhatunk: azt a néhány hónapot már guggolva is kibírjuk a választásokig, ha kibírtuk a mögöttünk hagyott évtizedeket. Hogy a rendes választásokon majd mi minden tisztázódhat, azzal a szeparatisták is tisztában vannak. Tudják, hogy a választási eredmények kötelezőek lesznek. Tudják, hogy mindent elveszíthet­nek. Ezzel magyarázható, hogy megint intenzívebbé váltak a mester­kedéseit Mindennél ékesebben mutatják ezt az október 28-a körüli akciók, az éhségsztrájkok, a feszültségnövelő mítingek stb. A választási programban majd minden pártnak az asztalra kell raknia a kártyáit. Egyértelműen ki kell mondani, hogy a föderációt, a demokratikus parlamentarizmust akarják-e vagy az önálló szlovák államot. Vladimír Mečiarnak is színt kell vallania, és ekkor majd - a szavazatok tükrében - megmutatkozik, hogy a közös államot igenlő szlovákiaiak hetven százaléka mit részesít előnyben. Mečiart-e vagy a föderációt. Kiderül, hogy vezér kell-e az emberek többségének, vagy demokratikusan választott parlament. Júniusban majd arra is fény derül, milyen szerepe volt a nemzeti érzésnek a közvéleménykutatók körében. És kiderül majd számos újságról, rádió- és tévéadásról is, mennyire volt eredményes a nacio­nalista kútmérgezés. A választások - reméljük - megoldhatóvá teszik a megoldhatatlan­nak látszó egyenletet. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 7368/91 Kaško Bartolomej, Királyhelmec, (Szovjetunió) 7369/91 Kiss Imre, 1912. 11.3., meghalt, Hidaskürt (Kijev) 7370/91 Király Sándor, 1898. 9. 8., meghalt, Kisráska (Sztalinov) 7375/91 Kopza Kálmán, 1924. 9. 22., meghalt, Nagycétény (Szovjetunió) 7378/91 Kosztura János, 1906. 6. 7., meghalt, Bodrogszerdahely (Szovjet­unió) 7571/91 Kákonyi László, Losonc 7572/91 Kádár István, 1922. 4. 29., Vágsellye (Szovjetunió) 7573/91 Kálmán István, Hodos (Szovjetunió) 7574/91 Kálmán János, Rozsnyó (Szovjetunió) 7577/91 Kanozsai Béla, 1921. 6. 12., Szögyén (Szovjetunió) 7579/91 Katona Károly, 1913. 12. 22., meghalt, Nagyfödémes (Kujbisev) 7580/91 Kellner Jozef, Turócszentmárton (Szovjetunió) 7581/91 Képes Péter, 1904. 10. 26., meghalt, Somodi (Galon) 7583/91 Keszegh Béla, 1919. 11.9., Marcelháza, meghalt a SZU-ban 7585/91 Klein Ján, Holumnica (Szovjetunió) 7586/91 Kerekes István, 1911. 9. 9., meghalt, Rozsnyó (Szovjetunió) 7587/91 Kiss János, Vágkirályfa (Szovjetunió) 7588/91 Kišš Štefan, 1926. 10. 25., Újfalu (Szovjetunió) 7589/91 Kišš Štefan, 1901. 2. 16., Újfalu, meghalt a SZU-ban 7590/91 Kiss Ondrej, 1903. 4. 20., meghalt, Kováčová (Szovjetunió) 7591/91 Kiss Ferenc, 1919. 11. 8., Komárom (Krasznaural) 7592/91 Kisel Jozef, Jolsva (Szovjetunió) 7593/91 Kriho Jozef, Galánta (Szovjetunió) 7594/91 Király Péter, 1906. 8. 11., meghalt, Kisráska (Sztalinov) 7595/91 Krištof Ján, 1912. 11. 13., meghalt, Hidaskürt (Don) 7596/91 Križan Vojtech, Bátorkeszi (Szesztroj) 7597/91 Kovács Alajos, 1913. 4. 28., meghalt, Dunaszerdahely (Kaukázus) 7598/91 Kovács László, 1913. 12. 6., meghalt, Lubeník (Donbasz) (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents