Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓi 1991. NOVEMBER 20. ELLENTÉTEK A SZOVJETUNIÓ-G 7 TÁRGYALÁSOKON KI FIZESSEN A HITELEZŐKNEK? Moszkvában hétfőn kezdődött és teg­nap iš folytatódott a hét legfejlettebb ipari ország (G7) pénzügyminiszter-helyet­teseinek második tárgyalási fordulója a szovjet képviselőkkel. A figyelem kö­zéppontjában mindenekelőtt a szovjet adósságok törlesztésének mechanizmu­sa áll. A miniszterhelyettesek először Ivan Szilajevvel, az Államközi Gazdasági Bizottság elnökével, majd pedig a 12 szövetségi köztársaság miniszterelnökei­vel találkoztak. Tegnap reggel Moszkvában olyan hí­rek terjedtek el, hogy a G7 képviselői ultimátumot adtak a szövetségi köztársa­ságoknak: ha nem járulnak hozzá a szov­jet külföldi adósság közös törlesztéséhez, akkor leállítják a további hitelek folyósítá­sát. Az unió külföldi adóssága kb. 68 milliárd dollár. Dél körül azonban David Dodge kanadai pénzügyminiszter-helyet­tes cáfolta az ultimátum hírét. Később a TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy bár ultimátumról szó nincs, de bo­nyodalmak keletkeztek a közös hiteltör­lesztésről szóló memorandum körül. A dokumentum ellen Ukrajna, Azerbaj­dzsán és Üzbegisztán emelt kifogásokat. Az ellentétek tisztázására zárt ajtók mö­gött kezdtek tanácskozást a köztársasá­gok kormányai. Mint kiszivárgott, Ukrajna és Azerbajdzsán azt követelte, még a me­morandum aláírása előtt pontosítsák, mi­lyen aktívumokkal és passzívumokkal rendelkezik a megszűnő Szovjetunió, s égyben határozzák meg, mekkora rész esik az egyes köztársaságokra a külföldi adósságból. Az üzbég parlament pedig eleve elutasította az adósságok közös törlesztésének elvét. A japán pénzügyminiszter szóvivője Tokióban tegnap bejelentette, Vlagyimir Lukin, az orosz elnök személyes megbí­zottja közölte a japán pénzügyminiszter­rel, Oroszország magára vállalja a hitelek törlesztését azon köztársaságok helyett, amelyek elzárkóznak a rájuk eső rész visszafizetésétől. A Reuter hírügynökség az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a most zajló moszkvai tárgyaláso­kon a G7 képviselőivel egyes köztársasá­gok jelezték, nem kívánják Oroszország ilyen hozzáállását az ügyhöz. Viszont Uk­rajna, a második legerősebb szövetségi köztársaság is hasonló álláspontra he­lyezkedett, mint Oroszország, bejelentet­te, kész magára vállalni a Nyugattal szembeni szovjet adósság negyedét. Ezt hétfőn erősítette meg Washingtonban az egyik ukrán miniszter. Eszerint Ukrajna 17 milliárd dollárt lenne hajlandó visszafi­zetni. Nyilatkozott a Trud című szakszerve­zeti napilapnak Leonyid Kravcsuk, az ukrán parlament elnöke, a legesélyesebb elnökjelölt. Többek között kijelentette, Uk­rajna nem ratifikál semmilyen szerződést, amely mögött valamilyen központi szer­vek állnak, s nem is hajlandó semmit átadni jogköreiből a szövetségi szervek­nek. Kravcsuk hangsúlyozta, Ukrajna csak olyan koordináló szerveket hajlandó elismerni, amelynek létrehozásáról a szu­verén köztársaságok döntenek. Edward Madigan amerikai mezőgaz­dasági miniszter és Mariin Fitzwater, az elnök szóvivője elmondta, rövidesen elké­szül a Szovjetuniónak nyújtandó élelmi­szer-segélyről szóló megállapodás végső formája. A megállapodás megszületését az késlelteti, hogy állandó változások zaj­lanak a Szovjetunióban és tisztázatlan az ottani jogrend. A tekintélyes The Wa­shington Post napilap tegnap azt írta, a segély értéke másfél milliárd dollár lesz, de ezt nem a központi kormány fogja megkapni, hanem közvetlenül a 12 tag­köztársaság. IZRAEL ÖSZTÖNZI A PALESZTIN BERUHÁZÁSOKAT A TÚSZÜGY MÉG NEM ZÁRULT LE OLVADO TORGYAN-FRAKCIO A SZÉLSŐJOBBOLDALI FRAZEOLÓGIA HATÁSA KORLÁTOZOTT A WEU IS KAPUT NYITOTT KELET-EURÓPA ELŐTT A brit Terry Waite és az amerikai Thomas Sutherland, akiket a libanoni síita szélsőségesek hétfőn engedtek sza­badon, tegnap éjfél után különrepülőgép­pel utaztak el a szíriai fővárosból, ahol a külügyminisztérium épületében adták át őket országaik nagykövetének. Waite Ciprusról mér reggel tovább utazott a nyugat-angliai Lynehan támaszpontra, Sutherland a németországi wiesbadeni amerikai katonai támaszpontra érkezett, ahol orvosi vizsgálatoknak vetették alá. Douglas Hurd brit külügyminiszter üd­vözölte a két túsz kiszabadulását, de emlékeztetett arra, hogy ez még nem jelenti az egész ügy lezárulását. Hasonló álláspontra helyezkedett Washington is, amely köszönetet mondott Szírának, Irán­nak, Libanonnak és az ENSZ-nek a segít­ségnyújtásért. Jicchak Samir izraeli kormányfő is üdvözölte a két túsz kiszabadulását, s egyben közölte, nem lesz izraeli válasz­lépés, nem engedik el az izraeli börtönök­ben fogva tartott arabok újabb csoportját, bár a libanoni szélsőségesek bizonyára ebben reménykedtek. Még három nyugati túsz van fogság­ban, Joseph Cicippio. Alann Steen és Terry Anderson, valamennyien ame­rikaiak. Kiszabadulása utáni damaszkuszi sajtóértekezletén Terry Waite azt mondta, az első kettő várhatóan öt napon belül, a harmadik amerikai a hónap végéig ki­szabadul. Kérdés, hogy a remélt izraeli válaszlépés elmaradása után valóban így lesz-e. Izrael hétfőn új tervet jelentett be, melynek célja az arab beruházások ösz­tönzése a megszállt Ciszjordániában és Gázában. Izrael ilyen módon is megpró­bál pozitív légkört teremteni az arab-iz­raeli béketárgyalásokhoz. A terv értelmé­ben a palesztin beruházók az új ipari ágazatokban adókedvezményeket kap­nak. Ciszjordániában a palesztinok egy csoportja már megkapta a hozzájárulást egy fejlesztési bank megnyitásához. A 9 tagú Nyugat-európai Unió (WEU), a katonai-biztonsági kérdé­sekben kompetens kontinentális szervezet erősíteni kívánja intézmé­nyes kapcsolatait a kelet-európai or­szágokkal. Erről döntöttek hétfőn Bonnban az Unió külügy- és védelmi miniszterei egynapos ülésükön. Első lépésként csupán egy soron kívüli találkozóra kívánják meghívni Bul­gária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország és Románia külügy-, illetve védelmi minisztereit. A NATO után, amely pár nappal ezelőtt ajánlott együttműködést a kelet-európai államoknak, most Van-e kisgazda frakció a parla­mentben? A kérdés annál figyelem­reméltóbb, mivel a Független Kis­gazdapárt a kormánykoalíció máso­dik legnagyobb pártja. A kérdésre ma a válasz az, hogy igen, méghoz­zá nem is egy, hanem kettő. Van egyszer egy kisgazda frakció, amely hűséges a pártelnökhöz, Tor­gyán József ügyvédhez, aki azzal írta be nevét a politikai krónikába (vagy a botránykrónikába), hogy visszafordította az ellene emelt vá­dakat az 1956-ot követő időszakra vonatkozóan. Kijelentette, hogy bi­zonyos állításokkal ellentétben ő so­sem vállalt együttműködést a titkos­rendőrséggel, noha erre kényszerí­teni akarták. A hamis vádakat - így Torgyán - csak politikai ellenfelei terjesztik róla, akik maguk azért kap­tak „tisztasági írást", „Persil-igazo­lást" a legfelsőbb helyről, hogy őt, Torgyánt, kiiktassák a politikai élet­ből. A pártelnök feltétlen lojalitást követel a parlamenti frakciótól mind személye, mind politikai nézetei iránt: szerinte az igazi rendszervál­tás hátravan, a kommunista tisztség­viselőket felelősségre kell vonni stb. Nem utolsósorban: a kisgazdapárt­nak szerinte az eddiginél sokkal na­a WEU tagországai is megnyitják a kaput a biztonságpolitikai együtt­működés utja felé. A Nyugat-európai Unió Dánia, Görögország és Íror­szág kivételével az Európai Közös­ségek államait tömöríti. Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter terjesztette elő az együttműködési javaslatot, ám kö­vetkező indítványát nem fogadák el. Azt javasolta, hogy NATO-mintára konzultációs tanácsot hozzanak lét­re, amelyben a WEU-országok és a volt Varsói Szerződés tagállamai­nak képviselői vennének részt. gyobb szerepet kellene játszania a kormánykoalícióban, amelynek vezetőjével, Antall Józseffel ő egyébként perben áll. A Torgyánhoz hü kisgazda frakció még három napja 17 főt számlált, legalábbis ezt jelentette be a házel­nöknek ért levelében Torgyán. Ám a kisgazda képviselők többsége, azok, akik továbbra is szeretnének együttműködni az MDF-fel, a minisz­terek és a politikai államtitkárok szembefordultak vele, és hatásukra igen gyors olvadásnak indult a Tor­gyán-csoport. Mind többen mondják közülük, nem is írtak alá hűségnyi­latkozatot, vagy tévedés volt a do­log. Tegnap már csak tíz alattinak tűnt a taglétszám, ami azért érde­mes a figyelemre, mert legkevesebb tíz képviselő kérheti együtt, hogy frakciót alkosson és nekik is egyen­ként kell nyilatkozniuk. Reális az esély, hogy Torgyán egyedül marad. Ez egyrészt azért érdekes, mert mu­tatja, hogy a szélsőjobboldali frazeo­lógia hatása korlátozott. Másrészt persze, ez azzal a veszéllyel is jár­hat, hogy Torgyán doktor politikai tevékenységének fő színtere a par­lamenten kívülre tevődik át. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest NÉHÁNY SORBAN H étfőn közölte az amerikai külügymi­nisztérium, hogy az Egyesült Álla­mok és Vietnam képviselői csütörtökön New Yorkban tartják meg a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról szó­ló tárgyalások első fordulóját. Az amerikai küldöttség élén Richard Solomon kül­ügyminiszter-helyettes áll majd, a vietna­mi delegációt partnere, Le Mai vezeti. P árizsban tegnap kezdődött meg a 4. frankofón csúcstalálkozó. A 47 fran­cia ajkú ország, mindenekelőtt a volt fran­cia gyarmatok kormány- és államfői az együttműködésről folytatnak megbeszélé­seket. A csúcsértekezleten idén először vesz részt Románia, Kambodzsa és Bul­gária. A felsorolásból is kiderül, hogy a szervezők a csúcsértekezletet már nem korlátozzák kizárólag azokra az orszá­gokra, amelyekben valóban a francia nyelv használatos. A találkozó napirend­jén szerepelnek az időszerű nemzetközi kérdések, a válságövezetekben, minde­nekelőtt a Közel-Keleten kialakult helyzet. J avier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap európai körútra in­dult, melynek keretében látogatást tesz Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. November 30-án tér vissza New Yorkba. A tárgyalásokon vár­hatóan nagy figyelmet fordítanak a Ju­goszláviában kialakult helyzetre, s feltéte­lezhető, hogy az ENSZ főtitkára találkozik a jelenleg Belgrádban tartózkodó Gyrus Vance-szel, a jugoszláviai ügyekben ille­tékes különmegbízottjával. W ashingtonból érkezett a hír, misze­rint az Egyesült Államok hétfőn megkezdte annak az 1800 haiti állampol­gárnak a visszaszállítását, akik szeptem­ber 30-a, a szigetországban végrehajtott katonai puccs után menekültek el. Az amerikai külügyminisztérium közlése sze­rint erre azért volt szükség, hogy megaka­dályozzák a tömeges exodust. „Remél­jük, hogy döntésünk elriasztja a további haitiakat attól, hogy összeeszkábált hajó­kon szálljanak tengerre és kockáztassák életüket" - hangzik az amerikai külügymi­nisztérium hivatalos nyilatkozata. Hétfőn már több mint 250 haiti polgárt toloncoltak haza. O laszország és Egyiptom felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne erő alkalmazásával, hanem legális úton old­ják meg a válságot Líbiával. A Washing­ton és Tripoli közötti konfliktusról hétfőn Rómában folytatott megbeszéléseket Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Guilio Andreotti olasz kormányfő. A tárgyaló­partnerek egyetértettek abban, hogy meg kell büntetni a skóciai Lockerbie fölött 3 éve lelőtt PanAm-repülögép tragédá­jáért felelős személyeket, de ezt törvé­nyes úton kellene megtenni. N em teljesíti a szovjet hadiipar a bol­gár hadsereggel szembeni kötele­zettségeit. Ezt Sztojan Bacsvarov ve­zérezredes, a bolgár védelmi miniszter helyettese mondotta a Demokracija című napilapnak adott nyilatkozatában. Az idén tavasszal megkötött szerződés feltételez­te a speciális technika kölcsönös cseréjét több tízmilló dollár értékben. Bulgária ok­tóber végéig a megállapodás 60 százalé­kát teljesítette, a szovjet fél csupán egy százalékát. EGY HÉT A VALUTAPIACON MÉG MINDIG GYENGÜL A DOLLÁR A nemzetközi pénzpiacokon a múlt héten tovább csökkent a dollár árfolyama a többi devizával szemben. Ez elsősor­ban annak a következménye, hogy még mindig bizonytalan a helyzet az amerikai deviza kamatlábának jövőbeni alakulását illetően. A Fed, az amerikai jegybank beje­lentette, a jövőben nem kívánja csökken­teni a dollár kamatlábát, mert meg akarja várni, milyen gazdasági kihatásai voltak a legutóbbi csökkentések. A Fed illetéke­sei közül ugyanis többen kételkednek ab­ban, hogy csupán a kamatláb csökkenté­se elegendőnek bizonyul a gazdaság megélénkítéséhez. A piac viszont újabb kamatlábcsökkentést vár. A dollár gyengülését elősegítette a márka erőteljes erősödése is. A márka a dollárral szemben már az 1,63 szint közül mozog. Tovább erősödött a német deviza az európai monetáris rendszeren belül is. A svájci frankhoz viszonyítva 1,1275 szintre esett a jegyzés. Továbbra is csökken viszont a befektetők érdeklő­dése a francia frank iránt, a múlt héten ugyanis ez a deviza sokat veszített érté­kéből. A devizapiaci események közé sorolták a múlt héten a finn márkának a német márkához viszonyított árfolyam­csökkenését, mely a finn deviza magas kamatlába ellenére következett be. A dollár e héten várhatóan 1,58-1,63 DEM/USD szinten mozog majd. -gr­1967-BEN LŐTTÉK LE ÁLLÍTÓLAG KAZAHSZTÁNBAN ÉL AZ AMERIKAI PILÓTA Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége meg akar győződni annak a hírnek a valóságáról, miszerint Kazahsztánban él az 1967-ben Vietnam fölött lelőtt amerikai pilóta. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy hétfőn éjszaka kellett Kazahsztánba repülnie a nagykö­vetség két munkatársának. Előbb Alma Atába utaztak, majd abba a térségbe, ahová a pilótát állítólag átszállították. A Kommersant című napilap a közelmúltban adott hírt róla, hogy az amerikai pilótát, akinek neve ismeretlen, 1967 májusában lőtték le Vietnam felett és ugyanazon év szeptemberében átszállították Alma Atába. Boucher a múlt héten kijelentette: a nagykövetségnek kapcsolatot kellene teremtenie azzal a szovjet állampolgárral, aki - a cikk szerint - részt vett az amerikai hadifoglyok Dél-Vietnamból történt elszállításában. B orisz Jelcin még a puccs előtt, augusztus első napjaiban bejelentette, hogy Orosz­ország önállóan kíván rendelkezni olajkincsével. Valóban kincsről van szó, s nem is kicsiről: a szovjetnek mondott olaj 60, a földgáz 50 százaléka ebből a köztársaságból származik. Emellett a szakértők szerint az új, eddig még feltáratlan lelőhelyek döntő többsége is Oroszor­szágban van. Ráadásul az olajexport szempont­jából meghatározó a szerepe: területéről indulnak nyugat felé a nagy vezetékek. Tehát a napokban kiadott hivatalos rendelke­zés nem volt váratlan, mégis bombaként hatott. A nemzetközi piacon nyomban emelkedett az olaj ára, igaz, nem drasztikusan. Oroszország szá­mára ez igazán jó hír, a plusz pénzre nagyon nagy szüksége van. Azért túl sokat nem fog ebből profitálni, legalábbis rövid távon nem, mivel a szabadpiacon elég keveset ad el. A már megkötött szerződéseket pedig egyelőre példá­san teljesíti, s ez igazán megnyugtató Csehszlo­vákia számára is. Más kérdés, hogy az újabb szerződések milyen feltételekkel köttetnek. Nem is a külföldi partnerek ellen irányulnak a bejelentett kiviteli korlátozások, hanem az áta­lakuló unió többi tagköztársasága ellen. Eddig is nyílt titok volt, de most már beszélnek is róla, hogy a köztársaságok valós igényeiknél jóval több olajat vásároltak Oroszországtól nevetsége­sen alacsony, 60-70 rubeles áron, majd - reex­portálták. Természetesen világpiaci áron és ke­mény valutáért. Jelcin rendelete most ennek a gyakorlatnak vet véget - vagy legalábbis ez a szándéka. Mert az még nem világos, hogyan is fog működni az új, szigorított rendszer. Ugyanis az a helyzet, hogy túl sok vállalat, társaság kapott olajszállítási engedélyt. Gyakor­lattá váltak a barter üzletek is: a kitermelők fogyasztási cikkekért szállítottak olajat, sőt olajjal fizettek dolgozóik külföldi gyógyüdültetéséért is, például Karlovy Varyban. Közben a múlt hónap végén Moszkvában megkezdte működését az első orosz olajbörze, amelyen - a hivataloshoz viszonyítva - csillagászati áron kelt el az olaj, de még igy is komoly konkurenciát jelent a már úgy OROSZ OLAJ fél éve múködő magánbörzék számára. A 70 rubeles állami árral szemben 800 rubelért vehet­ték meg a szovjet vásárlók az olaj tonnáját, a külföldiek pedig 130 dohárért. Ez azonban még mindig alacsonyabb, mint a világpiaci ár, amelyet a börze a jövő év elejére remélt elérni. Feltételez­hető, hogy ez most már akár napokon belül bekövetkezik. Komoly érvágás lesz az olajárak emelése a kivétel nélkül rosszul álló köztársaságok szá­mára, de Oroszország szempontjából végre igaz­ságos. Várható, hogy a többi olajtermelő is ha­sonló lépésre szánja rá magát, s ezáltal lényege­sen egészségesebbé válik az unió belső piaca. Mondhatjuk azt is, hogy ez az egyik első lépés a piacgazdaság működésének megalapozására. Vannak az áremelésnek egyéb okai, és lesz­nek egyéb következményei is. A következmé­nyeknél maradva: elindítja az áremelések laviná­ját, hiszen gyakorlatilag minden ipari és mező­gazdasági termékbe be fog épülni az új olajár. Várható tehát, hogy a tervezettnél is nagyobb lesz a drágulás, s nemcsak Oroszországban. Az áremelésekre rákényszerülnek azok a köztárasá­gok is, amelyek nem terveztek olyan radikális gazdasági reformot, mint az oroszok. Visszatérve az okokhoz: az idén tovább csökkent az olajkiter­melés, s ennek következményeként a kivitel is. Az év első kilenc hónapjában 42 millió tonnával kevesebb olajat hoztak felszínre az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, a kivitel pedig 56 miliő tonnával volt alacsonyabb. Emellett vi­szont tovább folyt a pazarlás, a mesterségesen alacsony árak nem késztették takarékosságra a felhasználókat, nem ösztönöztek az új, racioná­lisabb technológiák bevezetésére. A hiány ellen­ben drasztikusan megmutatkozott, főleg a mező­gazdaságban, s mindenekelőtt az aratás idején. S még valami: az egyik legnagyobb felhasználó a hadsereg, amelyet egyelőre senki és semmi nem korlátoz. Mindezeket végiggondolva az ember rádöb­ben: Jelcin intézkedése, amely odahaza kisebb­fajta pánikot, külföldön pedig elég nagy nyugta­lanságot keltett, csak a jéghegy csúcsát leplezte le. Nem az olaj az egyetlen nyersanyag, amely­nek irreális ára oda vezette a szovjet gazdaságot, ahol most van: a tönk szélére. Most bosszulja meg magát a rablógazdálkodás, a szervezetlen­ség, az ideológiai motiválású egyenlősdi, a gaz­dasági törvények felrúgása. Mindezért most kell megfizetni. Az orosz olaj új árát is. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents