Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-20 / 272. szám, szerda

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓi 1991. NOVEMBER 20. ELLENTÉTEK A SZOVJETUNIÓ-G 7 TÁRGYALÁSOKON KI FIZESSEN A HITELEZŐKNEK? Moszkvában hétfőn kezdődött és tegnap iš folytatódott a hét legfejlettebb ipari ország (G7) pénzügyminiszter-helyetteseinek második tárgyalási fordulója a szovjet képviselőkkel. A figyelem középpontjában mindenekelőtt a szovjet adósságok törlesztésének mechanizmusa áll. A miniszterhelyettesek először Ivan Szilajevvel, az Államközi Gazdasági Bizottság elnökével, majd pedig a 12 szövetségi köztársaság miniszterelnökeivel találkoztak. Tegnap reggel Moszkvában olyan hírek terjedtek el, hogy a G7 képviselői ultimátumot adtak a szövetségi köztársaságoknak: ha nem járulnak hozzá a szovjet külföldi adósság közös törlesztéséhez, akkor leállítják a további hitelek folyósítását. Az unió külföldi adóssága kb. 68 milliárd dollár. Dél körül azonban David Dodge kanadai pénzügyminiszter-helyettes cáfolta az ultimátum hírét. Később a TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy bár ultimátumról szó nincs, de bonyodalmak keletkeztek a közös hiteltörlesztésről szóló memorandum körül. A dokumentum ellen Ukrajna, Azerbajdzsán és Üzbegisztán emelt kifogásokat. Az ellentétek tisztázására zárt ajtók mögött kezdtek tanácskozást a köztársaságok kormányai. Mint kiszivárgott, Ukrajna és Azerbajdzsán azt követelte, még a memorandum aláírása előtt pontosítsák, milyen aktívumokkal és passzívumokkal rendelkezik a megszűnő Szovjetunió, s égyben határozzák meg, mekkora rész esik az egyes köztársaságokra a külföldi adósságból. Az üzbég parlament pedig eleve elutasította az adósságok közös törlesztésének elvét. A japán pénzügyminiszter szóvivője Tokióban tegnap bejelentette, Vlagyimir Lukin, az orosz elnök személyes megbízottja közölte a japán pénzügyminiszterrel, Oroszország magára vállalja a hitelek törlesztését azon köztársaságok helyett, amelyek elzárkóznak a rájuk eső rész visszafizetésétől. A Reuter hírügynökség az üggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a most zajló moszkvai tárgyalásokon a G7 képviselőivel egyes köztársaságok jelezték, nem kívánják Oroszország ilyen hozzáállását az ügyhöz. Viszont Ukrajna, a második legerősebb szövetségi köztársaság is hasonló álláspontra helyezkedett, mint Oroszország, bejelentette, kész magára vállalni a Nyugattal szembeni szovjet adósság negyedét. Ezt hétfőn erősítette meg Washingtonban az egyik ukrán miniszter. Eszerint Ukrajna 17 milliárd dollárt lenne hajlandó visszafizetni. Nyilatkozott a Trud című szakszervezeti napilapnak Leonyid Kravcsuk, az ukrán parlament elnöke, a legesélyesebb elnökjelölt. Többek között kijelentette, Ukrajna nem ratifikál semmilyen szerződést, amely mögött valamilyen központi szervek állnak, s nem is hajlandó semmit átadni jogköreiből a szövetségi szerveknek. Kravcsuk hangsúlyozta, Ukrajna csak olyan koordináló szerveket hajlandó elismerni, amelynek létrehozásáról a szuverén köztársaságok döntenek. Edward Madigan amerikai mezőgazdasági miniszter és Mariin Fitzwater, az elnök szóvivője elmondta, rövidesen elkészül a Szovjetuniónak nyújtandó élelmiszer-segélyről szóló megállapodás végső formája. A megállapodás megszületését az késlelteti, hogy állandó változások zajlanak a Szovjetunióban és tisztázatlan az ottani jogrend. A tekintélyes The Washington Post napilap tegnap azt írta, a segély értéke másfél milliárd dollár lesz, de ezt nem a központi kormány fogja megkapni, hanem közvetlenül a 12 tagköztársaság. IZRAEL ÖSZTÖNZI A PALESZTIN BERUHÁZÁSOKAT A TÚSZÜGY MÉG NEM ZÁRULT LE OLVADO TORGYAN-FRAKCIO A SZÉLSŐJOBBOLDALI FRAZEOLÓGIA HATÁSA KORLÁTOZOTT A WEU IS KAPUT NYITOTT KELET-EURÓPA ELŐTT A brit Terry Waite és az amerikai Thomas Sutherland, akiket a libanoni síita szélsőségesek hétfőn engedtek szabadon, tegnap éjfél után különrepülőgéppel utaztak el a szíriai fővárosból, ahol a külügyminisztérium épületében adták át őket országaik nagykövetének. Waite Ciprusról mér reggel tovább utazott a nyugat-angliai Lynehan támaszpontra, Sutherland a németországi wiesbadeni amerikai katonai támaszpontra érkezett, ahol orvosi vizsgálatoknak vetették alá. Douglas Hurd brit külügyminiszter üdvözölte a két túsz kiszabadulását, de emlékeztetett arra, hogy ez még nem jelenti az egész ügy lezárulását. Hasonló álláspontra helyezkedett Washington is, amely köszönetet mondott Szírának, Iránnak, Libanonnak és az ENSZ-nek a segítségnyújtásért. Jicchak Samir izraeli kormányfő is üdvözölte a két túsz kiszabadulását, s egyben közölte, nem lesz izraeli válaszlépés, nem engedik el az izraeli börtönökben fogva tartott arabok újabb csoportját, bár a libanoni szélsőségesek bizonyára ebben reménykedtek. Még három nyugati túsz van fogságban, Joseph Cicippio. Alann Steen és Terry Anderson, valamennyien amerikaiak. Kiszabadulása utáni damaszkuszi sajtóértekezletén Terry Waite azt mondta, az első kettő várhatóan öt napon belül, a harmadik amerikai a hónap végéig kiszabadul. Kérdés, hogy a remélt izraeli válaszlépés elmaradása után valóban így lesz-e. Izrael hétfőn új tervet jelentett be, melynek célja az arab beruházások ösztönzése a megszállt Ciszjordániában és Gázában. Izrael ilyen módon is megpróbál pozitív légkört teremteni az arab-izraeli béketárgyalásokhoz. A terv értelmében a palesztin beruházók az új ipari ágazatokban adókedvezményeket kapnak. Ciszjordániában a palesztinok egy csoportja már megkapta a hozzájárulást egy fejlesztési bank megnyitásához. A 9 tagú Nyugat-európai Unió (WEU), a katonai-biztonsági kérdésekben kompetens kontinentális szervezet erősíteni kívánja intézményes kapcsolatait a kelet-európai országokkal. Erről döntöttek hétfőn Bonnban az Unió külügy- és védelmi miniszterei egynapos ülésükön. Első lépésként csupán egy soron kívüli találkozóra kívánják meghívni Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia külügy-, illetve védelmi minisztereit. A NATO után, amely pár nappal ezelőtt ajánlott együttműködést a kelet-európai államoknak, most Van-e kisgazda frakció a parlamentben? A kérdés annál figyelemreméltóbb, mivel a Független Kisgazdapárt a kormánykoalíció második legnagyobb pártja. A kérdésre ma a válasz az, hogy igen, méghozzá nem is egy, hanem kettő. Van egyszer egy kisgazda frakció, amely hűséges a pártelnökhöz, Torgyán József ügyvédhez, aki azzal írta be nevét a politikai krónikába (vagy a botránykrónikába), hogy visszafordította az ellene emelt vádakat az 1956-ot követő időszakra vonatkozóan. Kijelentette, hogy bizonyos állításokkal ellentétben ő sosem vállalt együttműködést a titkosrendőrséggel, noha erre kényszeríteni akarták. A hamis vádakat - így Torgyán - csak politikai ellenfelei terjesztik róla, akik maguk azért kaptak „tisztasági írást", „Persil-igazolást" a legfelsőbb helyről, hogy őt, Torgyánt, kiiktassák a politikai életből. A pártelnök feltétlen lojalitást követel a parlamenti frakciótól mind személye, mind politikai nézetei iránt: szerinte az igazi rendszerváltás hátravan, a kommunista tisztségviselőket felelősségre kell vonni stb. Nem utolsósorban: a kisgazdapártnak szerinte az eddiginél sokkal naa WEU tagországai is megnyitják a kaput a biztonságpolitikai együttműködés utja felé. A Nyugat-európai Unió Dánia, Görögország és Írország kivételével az Európai Közösségek államait tömöríti. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter terjesztette elő az együttműködési javaslatot, ám következő indítványát nem fogadák el. Azt javasolta, hogy NATO-mintára konzultációs tanácsot hozzanak létre, amelyben a WEU-országok és a volt Varsói Szerződés tagállamainak képviselői vennének részt. gyobb szerepet kellene játszania a kormánykoalícióban, amelynek vezetőjével, Antall Józseffel ő egyébként perben áll. A Torgyánhoz hü kisgazda frakció még három napja 17 főt számlált, legalábbis ezt jelentette be a házelnöknek ért levelében Torgyán. Ám a kisgazda képviselők többsége, azok, akik továbbra is szeretnének együttműködni az MDF-fel, a miniszterek és a politikai államtitkárok szembefordultak vele, és hatásukra igen gyors olvadásnak indult a Torgyán-csoport. Mind többen mondják közülük, nem is írtak alá hűségnyilatkozatot, vagy tévedés volt a dolog. Tegnap már csak tíz alattinak tűnt a taglétszám, ami azért érdemes a figyelemre, mert legkevesebb tíz képviselő kérheti együtt, hogy frakciót alkosson és nekik is egyenként kell nyilatkozniuk. Reális az esély, hogy Torgyán egyedül marad. Ez egyrészt azért érdekes, mert mutatja, hogy a szélsőjobboldali frazeológia hatása korlátozott. Másrészt persze, ez azzal a veszéllyel is járhat, hogy Torgyán doktor politikai tevékenységének fő színtere a parlamenten kívülre tevődik át. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest NÉHÁNY SORBAN H

étfőn közölte az amerikai külügyminisztérium, hogy az Egyesült Államok és Vietnam képviselői csütörtökön New Yorkban tartják meg a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalások első fordulóját. Az amerikai küldöttség élén Richard Solomon külügyminiszter-helyettes áll majd, a vietnami delegációt partnere, Le Mai vezeti. P

árizsban tegnap kezdődött meg a 4. frankofón csúcstalálkozó. A 47 francia ajkú ország, mindenekelőtt a volt francia gyarmatok kormány- és államfői az együttműködésről folytatnak megbeszéléseket. A csúcsértekezleten idén először vesz részt Románia, Kambodzsa és Bulgária. A felsorolásból is kiderül, hogy a szervezők a csúcsértekezletet már nem korlátozzák kizárólag azokra az országokra, amelyekben valóban a francia nyelv használatos. A találkozó napirendjén szerepelnek az időszerű nemzetközi kérdések, a válságövezetekben, mindenekelőtt a Közel-Keleten kialakult helyzet. J

avier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap európai körútra indult, melynek keretében látogatást tesz Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. November 30-án tér vissza New Yorkba. A tárgyalásokon várhatóan nagy figyelmet fordítanak a Jugoszláviában kialakult helyzetre, s feltételezhető, hogy az ENSZ főtitkára találkozik a jelenleg Belgrádban tartózkodó Gyrus Vance-szel, a jugoszláviai ügyekben illetékes különmegbízottjával. W

ashingtonból érkezett a hír, miszerint az Egyesült Államok hétfőn megkezdte annak az 1800 haiti állampolgárnak a visszaszállítását, akik szeptember 30-a, a szigetországban végrehajtott katonai puccs után menekültek el. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint erre azért volt szükség, hogy megakadályozzák a tömeges exodust. „Reméljük, hogy döntésünk elriasztja a további haitiakat attól, hogy összeeszkábált hajókon szálljanak tengerre és kockáztassák életüket" - hangzik az amerikai külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata. Hétfőn már több mint 250 haiti polgárt toloncoltak haza. O

laszország és Egyiptom felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne erő alkalmazásával, hanem legális úton oldják meg a válságot Líbiával. A Washington és Tripoli közötti konfliktusról hétfőn Rómában folytatott megbeszéléseket Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Guilio Andreotti olasz kormányfő. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy meg kell büntetni a skóciai Lockerbie fölött 3 éve lelőtt PanAm-repülögép tragédájáért felelős személyeket, de ezt törvényes úton kellene megtenni. N

em teljesíti a szovjet hadiipar a bolgár hadsereggel szembeni kötelezettségeit. Ezt Sztojan Bacsvarov vezérezredes, a bolgár védelmi miniszter helyettese mondotta a Demokracija című napilapnak adott nyilatkozatában. Az idén tavasszal megkötött szerződés feltételezte a speciális technika kölcsönös cseréjét több tízmilló dollár értékben. Bulgária október végéig a megállapodás 60 százalékát teljesítette, a szovjet fél csupán egy százalékát. EGY HÉT A VALUTAPIACON MÉG MINDIG GYENGÜL A DOLLÁR A nemzetközi pénzpiacokon a múlt héten tovább csökkent a dollár árfolyama a többi devizával szemben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy még mindig bizonytalan a helyzet az amerikai deviza kamatlábának jövőbeni alakulását illetően. A Fed, az amerikai jegybank bejelentette, a jövőben nem kívánja csökkenteni a dollár kamatlábát, mert meg akarja várni, milyen gazdasági kihatásai voltak a legutóbbi csökkentések. A Fed illetékesei közül ugyanis többen kételkednek abban, hogy csupán a kamatláb csökkentése elegendőnek bizonyul a gazdaság megélénkítéséhez. A piac viszont újabb kamatlábcsökkentést vár. A dollár gyengülését elősegítette a márka erőteljes erősödése is. A márka a dollárral szemben már az 1,63 szint közül mozog. Tovább erősödött a német deviza az európai monetáris rendszeren belül is. A svájci frankhoz viszonyítva 1,1275 szintre esett a jegyzés. Továbbra is csökken viszont a befektetők érdeklődése a francia frank iránt, a múlt héten ugyanis ez a deviza sokat veszített értékéből. A devizapiaci események közé sorolták a múlt héten a finn márkának a német márkához viszonyított árfolyamcsökkenését, mely a finn deviza magas kamatlába ellenére következett be. A dollár e héten várhatóan 1,58-1,63 DEM/USD szinten mozog majd. -gr1967-BEN LŐTTÉK LE ÁLLÍTÓLAG KAZAHSZTÁNBAN ÉL AZ AMERIKAI PILÓTA Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége meg akar győződni annak a hírnek a valóságáról, miszerint Kazahsztánban él az 1967-ben Vietnam fölött lelőtt amerikai pilóta. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő arról tájékoztatott, hogy hétfőn éjszaka kellett Kazahsztánba repülnie a nagykövetség két munkatársának. Előbb Alma Atába utaztak, majd abba a térségbe, ahová a pilótát állítólag átszállították. A Kommersant című napilap a közelmúltban adott hírt róla, hogy az amerikai pilótát, akinek neve ismeretlen, 1967 májusában lőtték le Vietnam felett és ugyanazon év szeptemberében átszállították Alma Atába. Boucher a múlt héten kijelentette: a nagykövetségnek kapcsolatot kellene teremtenie azzal a szovjet állampolgárral, aki - a cikk szerint - részt vett az amerikai hadifoglyok Dél-Vietnamból történt elszállításában. B

orisz Jelcin még a puccs előtt, augusztus első napjaiban bejelentette, hogy Oroszország önállóan kíván rendelkezni olajkincsével. Valóban kincsről van szó, s nem is kicsiről: a szovjetnek mondott olaj 60, a földgáz 50 százaléka ebből a köztársaságból származik. Emellett a szakértők szerint az új, eddig még feltáratlan lelőhelyek döntő többsége is Oroszországban van. Ráadásul az olajexport szempontjából meghatározó a szerepe: területéről indulnak nyugat felé a nagy vezetékek. Tehát a napokban kiadott hivatalos rendelkezés nem volt váratlan, mégis bombaként hatott. A nemzetközi piacon nyomban emelkedett az olaj ára, igaz, nem drasztikusan. Oroszország számára ez igazán jó hír, a plusz pénzre nagyon nagy szüksége van. Azért túl sokat nem fog ebből profitálni, legalábbis rövid távon nem, mivel a szabadpiacon elég keveset ad el. A már megkötött szerződéseket pedig egyelőre példásan teljesíti, s ez igazán megnyugtató Csehszlovákia számára is. Más kérdés, hogy az újabb szerződések milyen feltételekkel köttetnek. Nem is a külföldi partnerek ellen irányulnak a bejelentett kiviteli korlátozások, hanem az átalakuló unió többi tagköztársasága ellen. Eddig is nyílt titok volt, de most már beszélnek is róla, hogy a köztársaságok valós igényeiknél jóval több olajat vásároltak Oroszországtól nevetségesen alacsony, 60-70 rubeles áron, majd - reexportálták. Természetesen világpiaci áron és kemény valutáért. Jelcin rendelete most ennek a gyakorlatnak vet véget - vagy legalábbis ez a szándéka. Mert az még nem világos, hogyan is fog működni az új, szigorított rendszer. Ugyanis az a helyzet, hogy túl sok vállalat, társaság kapott olajszállítási engedélyt. Gyakorlattá váltak a barter üzletek is: a kitermelők fogyasztási cikkekért szállítottak olajat, sőt olajjal fizettek dolgozóik külföldi gyógyüdültetéséért is, például Karlovy Varyban. Közben a múlt hónap végén Moszkvában megkezdte működését az első orosz olajbörze, amelyen - a hivataloshoz viszonyítva - csillagászati áron kelt el az olaj, de még igy is komoly konkurenciát jelent a már úgy OROSZ OLAJ fél éve múködő magánbörzék számára. A 70 rubeles állami árral szemben 800 rubelért vehették meg a szovjet vásárlók az olaj tonnáját, a külföldiek pedig 130 dohárért. Ez azonban még mindig alacsonyabb, mint a világpiaci ár, amelyet a börze a jövő év elejére remélt elérni. Feltételezhető, hogy ez most már akár napokon belül bekövetkezik. Komoly érvágás lesz az olajárak emelése a kivétel nélkül rosszul álló köztársaságok számára, de Oroszország szempontjából végre igazságos. Várható, hogy a többi olajtermelő is hasonló lépésre szánja rá magát, s ezáltal lényegesen egészségesebbé válik az unió belső piaca. Mondhatjuk azt is, hogy ez az egyik első lépés a piacgazdaság működésének megalapozására. Vannak az áremelésnek egyéb okai, és lesznek egyéb következményei is. A következményeknél maradva: elindítja az áremelések lavináját, hiszen gyakorlatilag minden ipari és mezőgazdasági termékbe be fog épülni az új olajár. Várható tehát, hogy a tervezettnél is nagyobb lesz a drágulás, s nemcsak Oroszországban. Az áremelésekre rákényszerülnek azok a köztáraságok is, amelyek nem terveztek olyan radikális gazdasági reformot, mint az oroszok. Visszatérve az okokhoz: az idén tovább csökkent az olajkitermelés, s ennek következményeként a kivitel is. Az év első kilenc hónapjában 42 millió tonnával kevesebb olajat hoztak felszínre az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, a kivitel pedig 56 miliő tonnával volt alacsonyabb. Emellett viszont tovább folyt a pazarlás, a mesterségesen alacsony árak nem késztették takarékosságra a felhasználókat, nem ösztönöztek az új, racionálisabb technológiák bevezetésére. A hiány ellenben drasztikusan megmutatkozott, főleg a mezőgazdaságban, s mindenekelőtt az aratás idején. S még valami: az egyik legnagyobb felhasználó a hadsereg, amelyet egyelőre senki és semmi nem korlátoz. Mindezeket végiggondolva az ember rádöbben: Jelcin intézkedése, amely odahaza kisebbfajta pánikot, külföldön pedig elég nagy nyugtalanságot keltett, csak a jéghegy csúcsát leplezte le. Nem az olaj az egyetlen nyersanyag, amelynek irreális ára oda vezette a szovjet gazdaságot, ahol most van: a tönk szélére. Most bosszulja meg magát a rablógazdálkodás, a szervezetlenség, az ideológiai motiválású egyenlősdi, a gazdasági törvények felrúgása. Mindezért most kell megfizetni. Az orosz olaj új árát is. GÖRFÖL ZSUZSA