Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám, hétfő

MOZAIK iÚJSZÓi 1991. NOVEMBER 18. VÉDŐVÁMOK NÉLKÜL TOVÁBBRA IS FŰSZERES A HANGULAT A PAPRIKAPIACON JÖVŐRE IS MARAD A TERMELŐI KEDV? Paprikás hangulat uralkodik a fü­szerpaprika-piacon, írtuk tavaly ilyentájt az akkori hiányt elemző ri­portunkban. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis az elmúlt évben jóval kevesebb fűszerpaprika termett a megszokottnál, ráadásul ügyes ma­gánvállalkozók a termelőktől még lábon megvették a termést, hogy aztán busás haszonnal értékesítsék. Az idén fordított a helyzet. A tavaly felszökött árak jelentősen megnö­velték a termelői kedvet. Jóformán a fél ország fűszerpaprikát termelt. Szövetkezetek és kistermelők álta­lában megduplázva, sőt meghárom­szorozva a termőterületet a ,,piros arany"-tól várták a csodát. Háľ is­tennek, vagy inkább szerencsétlen­ségükre (?) az időjárás is kedvezett, így az idén minden eddiginél több fűszerpaprika vár feldolgozásra és értékesítésre. Érsekújvárott, a Novofruct állami vállalat hosszú évek óta a fűszer­paprika-termelés egyik fellegvára. A régi rendszerben kialakított mono­polhelyzete ugyan már csorbát szenvedett, de még mindig itt dol­gozzák fel az országban felhaszná­landó fűszerpaprika meghatározó mennyiségét. A témakör felelősétől, Jana Vrabcová mérnöktől az idei helyzetről érdeklődtünk. - Az előző évi tapasztalatokból kiindulva az idén a termelőkkel kö­tött szerződések által mintegy 80 százalékban biztosítottuk, hogy a fű­szerpaprikát ne helybenvetéssel, hanem palántáról termesszék, s mi­vel az időjárás is kedvezett, valóban jó terméseredmények születtek. A termelői kedvet az is befolyásolta, hogy az előző évi 45 korona helyett az idén már hetvenet fizettünk a fonnyasztott fűszerpaprika száraz­anyag-tartalmának kilójáért. Ter­mészetesen azt is kikötöttük, hogy csak fonnyasztott paprikát veszünk át. Ebből néha gondok adódtak, mi­vel a termelők szerettek volna rög­tön megszabadulni a leszedett ter­méstől. Itt-ott a ládák elosztása is akadozott. Nyolcvan szervezettel ál­lunk ugyanis szerződéses viszony­ban, s valamennyi szerette volna mielőbb letudni a kötelességét. Egyébként nemcsak a szerződés­ben lekötött menyiséget vettük át a termelőktől, hanem - ha azt felkí­nálta - a többi termést is. A Novofruct eddig évente mintegy 2800 tonna fűszerpaprikát szállított a hazai piacra. Ennek nagyobbik részét saját termékük tette ki, a kü­lönbözetet pedig behozatalból fe­dezték. Az idén mintegy 1600-1800 tonnányi mennyiség kerül majd ki malmaikból a december közepéig tervezett feldolgozás során. A mu­tatkozó túlkínálat miatt úgy lát|ák, hogy behozatalra, legalábbis általuk, nem lesz szükség. FÖLDÜGYBEN KOBÁK LÁSZLÓ, Királyhelmec Édesapám 1968-ban halt meg, a hagyatéki tárgyalás 1969-ben volt. Két fiútestvéremmel úgy döntöttünk, hogy a lakást a két leánytestvérnek hagyjuk. A föld nem jött szóba, mert a hagyatéki tárgyalás idején már egy testvé­rem sem dolgozott a földműves­szövetkezetben. Csak később tudtam meg, hogy a szövetkezet­ben levő földeket az egyik leány­testvérem nevére írták. Lehetek-e tulajdonosa a szö­vetkezetben levő föld reám eső részének, és ha igen, akkor hol kell kezdenem az eljárást? - Mint levelében írta, az egyik leánytestvére örökölte a mezőgaz­dasági földeket. Feltételezésem szerint ezek a földek is részét ké­pezték a hagyatéki döntésnek, ame­lyet az Állami Jegyzőség adott ki 1969-ben. Hogy ez a valóság tény­leges bizonyítást nyerjen, ki kell kér­nie az 1969-ben született hagyatéki végzést az Állami Jegyzőségről, az ügyei további intézése érdekében kell kérni a telekkönyvi kivonatot a Telekkönyvből, a parcellák identifi­kációját a Járási Geodéziai és Kar­tográfiai Hivataltól. Abban az esetben, ha a hagyatéki döntés alapján csak az egyik leány­testvére örökölte a mezőgazdasági földeket, lehetősége van a 330/91 Tt. sz. SZNT törvényének 40. § alapján kérni a hagyaték újratár­gyalását az említett paragrafusban megfogalmazott feltételek mellett. Ha úgy gondolja, hogy családjuk­ban másképpen is meg tudják oldani ezt a gondot, tudom ajánlani, hogy ajándékozási szerződést kössenek a testvérek, amelyet az Állami Jegy­zőségen kell regisztráltatni. Dr. HÁJOS ZOLTÁN SZAKSZERVEZETI GONDOK HA A „VALUTÁS" EURÓPÁBAN SZABAD... Az utóbbi hetekben, főként a munkakörök kategorizálásának tervezett megszüntetésével kapcso­latban kialakult szociális nyugtalan­ság napjainkban megmutatkozott, hogy a szakszervezetek egyesek bi­zonygatása ellenére sem feleslege­sek, sőt azt is állíthatjuk, hogy kez­denek talpukra állni, még akkor is, ha az elmúlt évben módosított Mun­ka Törvénykönyve megnyirbálta jog­körüket. Még jóidéig eltarthat, míg nálunk is olyan szakszervezetek működnek majd, mint a „valutás" Európa egyes országaiban, pl. Svédországban, Németországban vagy a szomszédos Ausztriában, ahol a kormányzati és az ellenzéki egyezséget. A tervezett törvény szö­vegezői nem csodatevő emberek. Ha törvénnyel törlik el az első mun­kakategóriát, azzal az egyik napról a másikra valóban nem szűnnek meg a veszélyes munkahelyek. Hogy az egészségre ártalmatlanná változtathassuk azokat, sok időre és rengeteg pénzre lesz szükségünk, s ezzel most nem rendelkezünk. Ebben az esetben is megmutatko­zott, hogy a demokratikus feltételek között megújuló szakszervezet tud valamit tenni a dolgozók érdekében, de sokkal hasznosabb lenne mind­annyiunk számára, ha erre sztrájk­bizottságok, válságtörzsek megala­kítása nélkül kerülne sor. A szakszervezeti üzemi bizottság ülésén (balról jobbra): Miroslav Gazdík, Marian Mesiarik, a szak­szervezeti ér­dekszövetségük országos alelnö­ke és dr. Miros­lav Mikula, az üzemi szakszer­vezeti bizottság jogásza. politikai pártok hagyományosan együttműködnek a szakszervezeti mozgalmakkal, közösen óvják, erő­sítik a dolgozók szociális biztonsá­gát. Ha már arra törekszünk, hogy mielőbb beilleszkedhessünk az európai országok közösségébe, igyekezzünk legalább hasonlóak lenni hozzájuk, megközelíteni szín­vonalukat a szociális létbiztonság megteremtése terén is. Nehezen képzelhető el, hogy a szakszerveze­tek közreműködése nélkül az alkal­mazottak kollektív szerződést köt­hetnének a munkaadókkal, és nincs tudomásunk arról, hogy a munka­adók a maguk jószántából teremte­nének optimális munkafeltételeket és jutalmaznák maximális bérrel dolgo­zóikat. Az élet természetes folyama­ta - a szociális feszültségek elkerü­lése végett is -, hogy az érintett felek a nézetkülönbségeket tárgya­lások útján, kompromisszumok elfo­gadásával tisztázzák. Elkerülhetők a sztrájkok Emlékezzünk csak, nemrég tör­tént: a jogos követeléseik teljesíté­sét követelő mozdonyvezetők az or­szág vasúti közlekedését megbénító sztrájkkal fenyegetőztek, amikor fe­lettes hatóságaik elodázták problé­máik megoldását. Csak a sztrájk kirobbanása előtt találtak meghall­gatásra, amikor a köztársasági el­nök fogadta a küldöttségüket. Való­ban csak határozott nyomásra old­hatók meg a kényesnek tartott kér­dések? Októberben hasonló esemény zajlott le, amikor országszerte nyug­talanságot keltett a munkakategóri­ák tervezett megszüntetése. „Ha megszüntetik a munkakategóriákat, megszűnnek a veszélyes munkahe­lyek is?" - vetette fel a kérdést Marian Mesiarik. a Bányászati, Geo­lógii és Kőolajipari Dolgozók Szak­szervezeti Szövetségének alelnöke. A tervezett intézkedések nemcsak a felszín alatt, nehéz körülmények között dolgozó bányászokat érintik, hanem a garamszentgyörgyi alumí­niumkohót, a kassai vasmüvet és sok más munkahelyet is, ahol a munkavállalók egészségére ártal­mas körülmények között dolgoznak s ezért őket megkülönböztető szoci­ális juttatásokban részesítették ed­dig. A szakszervezetek határozott fellépése és követelményeik figye­lembevétele hozzájárult a kiélezett helyzet lecsillapításához. Ez is elke­rülhető lett volna, ha a százezreket érintő ügyben az illetékesék előző­leg kikérik a szakszervezetek és a munkaadók véleményét, s a tár­gyaló asztalhoz ülve, kompromisz­szumok elfogadásával kötnek Kollektív szerződések A szakszervezet napjainkban egy újabb fontos feladat előtt áll: az év végéig meg kell kötni a kollektív szerződéseket. E téren mások szá­mára is hasznos tapasztalatokra bukkantam a handlovái szénbányá­ban. Megnyirbált jogkörrel is többet tudnak elérni, mint másutt. Miroslav Gazdik, akit az 1989-es novemberi forradalom után ültettek a szakszer­vezeti elnöki székbe, eldicsekedett a szándékukkal: a jövő évre szóló kollektív szerződésüket a szociális biztonság terén is színvonalasabbá akarják tenni az ideinél, amelyre úgy tekintenek, mintha az lett volna az érettségi vizsgájuk. Közbenjárásuk­ra 40 órában szabták meg a heti munkaidót, munkanapként fizetik meg a bányásznapot az egyedülálló anyák vagy apák gyermekeik tíz éves koráig havonta egy fizetett sza­badnapot kapnak, azoknak pedig, akiknek felmondtak, hetente egy fi­zetett munkanapot biztosítottak új munkahelyük keresésére. A most készülő kollektív szerződés szerint az egyedülálló anyáknak vagy apák­nak gyermekeik 14 éves koráig járna havi egy fizetett szabadnap. Több teret fordítanak a bérezés kérdésé­re, s annak alakulását ellenőrizni akarják. További kívánságuk: egy héttel hosszabbítsák meg a bánya dolgozóinak szabadságát, s hogy a dolgozókat érintő fontos kérdések­ben, mint pl. a munkaviszony meg­szüntetésének kérdésében a gazda­sági vezetéssel közösen dönthesse­nek, mert a Munka Törvénykönyve szerint a gazdasági vezetés a dön­téseiről csak tájékoztatni köteles őket. Van jogászuk, lesz ökonómusuk is A szakszervezeti üzemi bizottság látókörét kiszélesítette, hogy a tag­díjilletékekből jogászt is alkalmaz­tak, aki nagy segítségükre van a kol­lektív szerződés kidolgozásában, és jogászként sok jó tanáccsal látja el a dolgozókat. Gazdik elnök említést tett arról is, hogy rövidesen alkal­mazni akarnak egy ügyes közgaz­dászt is, akinek egyik teendője az lenne, hogy egész éven át figyelem­mel kísérje a bérek alakulását, hogy az elégtelenségek felmerülésekor azonnal tárgyalhassanak a gazda­sági vezetéssel. -A tavalyi kollektív szerződést csak öt-hat tárgyalási forduló után sikerült megkötnünk - mondja Mi­roslav Gazdík. - Az idei egyeztető tárgyalásaink, már a bérkérdések, a minimális tarifa megállapítása mi­att is, sokkal nehezebbek lesznek, de remélem sikerül megállapod­nunk. PETRÖCI BÁLINT - A paprikapiacon, úgy tűnik, je­lenleg szabad a vásár. A legkülön­bözőbb profilú cégek, még építőipari vállalkozások is foglalkoznak spa­nyol, marokkói stb. fűszerpaprika­behozatallal. A belpiacot elárasztják a kétes minőségű, esetenként liszt­tel, téglaporral „tunkolt" paprikával, amelyet jóval áron alul kínálnak. A hazai termesztők pedig futhatnak a pénzük után, hiszen a dömpingáru leveri az árakat - állapította meg keserűen Jana Vrabcová. A Novofruct száz korona feletti áron kínálja az ömlesztett fűszer­paprika kilóját, a csomagoltat termé­szetesen valamivel drágábban. Mire azonban a fogyasztóhoz jutna, bi­zony nagyon sok esetben a dupláját is elkérik érte. - Nemrégiben Léván az egyik élelmiszerüzletben például a mi paprikánkat több mint 300 koronás kilónkénti áron kínálták - említette Jana Vrabcová a - sajnos - nem egyedi esetet. - Nem monopolhelyzetünket félt­jük, de úgy érezzük, a behozatal kérdésében, s nemcsak paprikaügy­ben, az illetékes minisztériumoknak határozottabban kellene fellépniük a belső piac védelme érdekében. Számtalan nyugati példa - legutóbb a franciaországi - bizonyítja, hogy az állam védi a termelöket az olcsó külföldi dömpingáruk behozatala el­len. A legtöbb országban az élelmi­szeripari vagy mezőgazdasági ter­mék behozatali engedélyéhez az il­letékes minisztérium jóváhagyásals szükséges. S ha megadják az enge­délyt, olyan vámot vetnek ki rá, amely a belső pfecon érvényben levő árszintnek megfelelő árat ered­ményez. így a belső piac is bizonyos mértékben szabályozható - vetette közbe Dikácz Zoltán, az agrorészleg vezetője. A hogyan tovább kérdésben még sok a bizonytalanság. A Novofruct a nagyprivatizáció első hullámában kerül kalapács alá. A jövő évi tervek­ről, elképzelésekről nem sokat árul­hattak el. Az azonban bizonyos, hogy továbbra is szeretnék koordi­nálni a fűszerpaprika-termelést. Ter­melői hálózatuk kiépített, a vető­magnemesítés megszervezett, a fel­dolgozáshoz szükséges műszaki és egyéb berendezések biztosítottak, így nincs akadálya, hogy jövőre is foglalkozzanak a fűszerpaprikával. Véleményük szerint azonban nagy szükség lenne arra, hogy az illeté­kes minisztériumok hatékony védő­vámokkal biztosítsák'az itthon meg­termett termékek értékesítéséhez szükséges feltételeket. Ezáltal na­gyobb piaci kilengések nélkül állhat­na helyre az az egyensúlyi helyzet, amikor mind a termelők, mind a fo­gyasztók megtalálják a számításu­kat T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A BGS + W NÉVJEGYE OSZTOGATTÁK A SZÁMÍTÓGÉPEKET A közelmúltban mintegy 200 itt­honi szakember részvételével szak­mai napot tartott Pozsonyban az osztrák BGS partners + Daustraub Consulting cég, amely az elektroni­kus adatfeldolgozásban és a számí­tógép-hálózat forgalmazásában déli szomszédainknál az élvonalba tar­tozik. A többnyire közvetítő társasá­gok, az egyetemek, a tudományos akadémia és a nagyvállalatok (köz­tük a Kelet-szlovákiai Vasmű) képvi­selői jelképes összegért - 100 koro­na - előadás-sorozatot hallgattak végig az UNIX és Novell operációs rendszerekről. Rövid időn belül a BGS partners (elnevezése három társigazgatója: Thomas Bogdanowicz, Christian Gozyé s Richard Schweger vezeték­nevének első betűiből született) fi­gyelemre méltó kereskedelmi sike­rekre tett szert. „Mindent egy kéz­ből" jelszó jegyében áruházként te­vékenykedik. Átfogó megoldásokat kínál a hardver hálózati technológiák és a CAD/CAN rendszerek terüle­tén, ugyanakkor Csehszlovákiában, Ausztriában és a Szovjetunióban a NOVELL és az UNIX rendszerek hivatalosan jegyzett forgalmazója. Januártól megvásárolta a Daustraub Consolting céget (Hansjoerg Wag­ner vezeti), amely Ausztriában a számítógép-kommunikációs lista élén áll. így próbál immár BGS + W márkanévvel terjeszkedni a földrész, de különösen Kelet­Európa számítógép-piacán. Hogy a vetélytársaikkal szemben milyen ütőkártyájuk van, azt Guzy úr valahogy úgy foglalta össze, hogy ők profi megoldásokat kínálnak, s ugyanilyen gyártókkal vannak köz­vetlen kapcsolatban. Egyedüli olyan forgalmazók, akik a hálózattal együtt szállítják a számítógépeket. S mivel szorosan együttműködnek a terme­lőkkel, gyorsabban hozzáférnek a legújabb termékekhez, informáci­ókhoz. És ez már lépéselőny a töb­biekkel szemben. Ráadásul tanács­adó szolgálatuk és szervizhálóza­tuk is a megrendelő minél jobb ki­szolgálását célozza meg. Nagyon nyitottak felé, kínálatukat rugalma­san, igényeinek megfelelően alakít­ják. A gyártók meghosszabbított karjaként, rendre világsikerű termé­kekből válogatva. Idén az említett három országban 500 millió schilling forgalomra szá­mítanak. Csehszlovákiában az álta­luk felkínált számítógép-hálózat mű­ködik már a Szlovák Földtani Hivatal galántai, pozsonyi és lévai munka­helyén. Amint az intézmény keres­kedelmi igazgatóhelyettese elmond­ta: pótolhatatlan szerep hárul rájuk a telekrendezésben. Ma még „csak" arra jó ez a technika, hogy a korábbinál sokkal gyorsabban jus­sanak hozzá az érintett járásokban a telekkönyvi kivonathoz szükséges információkhoz. Ám amint az anya­giak megengedik, további járási székhelyeken próbálnak majd így felszerelkezni, s távlatilag majd arra törekednek, hogy e járási központok legyenek összekapcsolva. S ha tör­ténetesen betérnénk a galántai hiva­talukba, ott is kikérhessünk például a Komáromi járásban fekvő izsai parcellákról minden adatot, informá­ciót. Ám a BGS + W által felkínált projekteket tovább folytathatnánk, akár a Szlovák Nemzetközi Kapcso­latok Minisztériumának felszerelttel vagy a szlovák privatizációs, vala­mint a munka- és szociálisügyi tár­cának eladottal. Éppen szakmai be­mutatkozása idején a cég (pozsonyi leányvállalata mellett rövidesen Besztercebányán és Kassán is fió­kot nyit) figyelemre méltó lépésre szánta el magát. Egyenként 100 ezer korona értékben Novell 311-es számítógépet ajándékozott a földta­ni hivatalnak és oktatási célokra a Szlovák Műszaki Egyetem Villa­mosmérnöki Karának. A Komenský Egyetem Természettudományi és Matematika-Fizika Kara már koráb­ban részesült kedvezményes kíná­latukból. Nem zárták ki, hogy továb­bi hazai főiskolák, egyetemek ha­sonló módon jussanak számítógép­hez. (j. mészáros)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents