Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám, hétfő

HIREK - VELEMENYEK A BARATSAGKEPET KERESSÜK BESZÉLGETÉS MIROSLAV KUSÝ PROFESSZORRAL A NEMZETKÖZI KISEBBSÉGI TANÁCSKOZÁSRÓL • Professzor úr, a kérdésem meglehetősen leegyszerűsítő: hogyan értékeli a konferenciát? -Jól. Szerintem nagyon is sikeres volt ez a tanácskozás. Szeretném hangsúlyozni a részvétel reprezentatív jellegét, például azt, hogy az Amerikai Egyesült Államokból jött kutató is volt a résztvevők között. Sőt, kevesen figyeltek fel arra, hogy dél-afrikai tudós is végighallgatta az előadásokat. Az illető egyébként elmondta nekem, hogy rendkívül érdekes számukra mindaz, ami elhangzott a tanácskozáson és szeretnék publikálni a vita anyagát. • A konferencia szüneteiben, a kuloárokban többen rámutattak: túlon túl is érződött a nyugateurópai és a közép-európai résztvevők előadásainak hangvétele közötti különbség. - Nézze, a Nyugatról jött előadók szívesen hivatkoznak a könyvekből merített elvekre, koncepciókra. Mi viszont itt, Közép-Európában értelemszerűen pragmatikusak vagyunk, a mindennapi élettapasztalatokat tartjuk meghatározónak. Szeretném hangsúlyozni, hogy e kétféle megközelítés közvetlenül szembesült a tanácskozáskor. A nyugat-európai résztvevőkkel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy nagyon is becsülték a közép-európai példatárat, kissé zavarbaejtóen hatottak számukra a könyvízú beidegződéseket megkérdőjelező felismerések. • A külföldi résztvevők valószínűleg nem figyeltek fel arra, hogy a budapesti Kiss Gy. Csaba szlovákul vitázott Gyivicsán Annával, a magyarországi szlovákok képviselőjével, s e vitában részt vett Szarka László is, akinek a pályája a szlovákiai magyarság köréből indult el. - Én fölfigyeltem erre. És megvallom, nagyon örültem ennek a polémiának. Mert ez végül is arról tanúskodott, hogy a pesti barátaink egyébként kiváló szlovák nyelvtudást demonstrálva teljes értékű partnernak tekintik a szlovákiai résztvevőket. Mindenképpen jóleső érzés volt ez. • Olyan véleményt is hallottam, hogy a szlovákiai magyarok hangja nem érződött kellőképpen a konferencián. - Nézze, én igyekeztem mindenütt jelen lenni. Nem tudok kellő felelősséggel nyilatkozni erről a kérdésről. Egyet viszont elmondhatok, nem tudok olyan nemzetközi rendezvényről, ahol annyit beszéltek volna a szlovákiai magyarokról, mint itt, Častán. S megjegyzem; külföldiek beszéltek a szlovákiai magyarokról. Úgy érzem, ez nagyon jó, éppúgy a szlovákiai magyaroknak, mint nekünk, szlovákoknak. • Befejezésül, professzor úr, hadd kérdezzek rá: lesz-e politikai-közéleti kihatása is ennek a konferenciának? -Kell hogy legyen. Mindenképpen le kell csapódni az itt elhangzott észrevételeknek az adminisztratív ügyintézésben. Én egyébként mást tartanék fontosnak, nevezetesen azt, hogy ez a konferencia meggyőzően bizonyította: igenis lehetséges az ellenségkép helyett barátságképet keresni és teremteni. • Úgy érzi, hogy lesz ennek foganatja? - Mindenképpen. Hiszem és vallom, hogy ez a konferencia jelentős lépést tett - Európa felé. (k-s) HÁROM INTERPELLÁCIÓ EGY TÉMÁRA A FÖLDTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK ZÖKKENŐI Az SZNT pénteken befejezett 18. ülésén három magyar képviselő intézett kérdésekét a kormányhoz, illetve az egyes tárcák vezetőihez. Mindhárman a földtörvénnyel, pontosabban annak végrehajtásával kapcsolatban interpelláltak. Miről is szóltak konkrétan? - fordultunk hozzájuk. Bartakovics István (MKDM): - A Szlovák Köztársaság igazságügyi miniszteréhez intéztem kérdésemet, mégpedig azzal a körlevéllel kapcsolatban, amelyet helyettese a járási jegyzőségeknek címzett. Ebben arra szólította fel az .állami közjegyzőségeket, hogy a korábbi évek hagyatéki tárgyalásainak határozatait ne változtassák meg. Arról van szó, hogy a múlt jogtiprását, amikor a földterületeket önkényesen egy családtagra, egy örökösre írták rá, az 1991. évi 330-as számú törvény 40. §-sával orvosolni próbáltuk, most viszont annak vagyunk tanúi, hogy egy érvényes törvény alkalmazását épp az igazságügyi tárca akadályozza, körlevéllel. Ezt én törvénysértésnek tartom, és mindez úgy magyarázható, hogy ily módon fékezik a tulajdonjog rendezését. Vagy talán olyan bizonyosak abban, hogy a körlevél szellemében készülő módosító javaslatokat elfogadjuk? - tettem fel a kérdést. Az állami közjegyzőségek szerint az örökösök ragaszkodnak a föld elosztásához, élhetnek az egyéb lehetőségekkel: adásvétel, ajándékozás, lemondás. De a felsorolt jogorvoslatok csak magas illeték ellenében érvényesíthetőek: mégpedig az állampolgár terhére, illetve az állam és a közjegyzőség javára. Arra is rámutattam, hogy az említett „beavatkozás" miatt a kérvényezők nem tudják betartani a törvényben rögzített határidőket. Azt is hozzátettem: a földigénylők 80 százalékánál rendezetlen a tulajdonjog, és az esetek fele épp a múltbeli hagyatéki eljárások rossz gyakorlatából ered. Ezért kértem a miniszter urat, vizsgálja felül a törvényellenes intézkedést. Rózsa Ernő (Együttélés): - A központi végrehajtó szervek és a közigazgatási szervek nem egyértelműen, kicsit tendenciózusan félremagyarázzák a földtörvény egyes intézkedéseit, különösen ami a jogos személyeket illeti. A törvény kimondja: jogosult személy az, aki csehszlovák állampolgár és aki a CSSZSZK területén él. Ezzel szemben az állampolgárság kérdését a földhivatalok és a közigazgatási szervek úgy értelmezik, hogy csak az a csehszlovák állampolgár, aki a volt Megbízottak Testületének 1948-as évi 26. rendelete szerint mint magyar visszakapta állampolgárságát és letette a hűségesküt. Az egyéb csehszlovák állampolgárokat, a földtörvény végrehajtása során nem veszik tekintetbe, és ez disszkrimináló. A Szövetségi Gyűlés által elfogadott törvény szerint hasonlóképpen kell eljárni mindazon fizikai személyekkel, akiknek egyedi törvények alapján jött létre a konfiskáció alóli felmentés joguk. Ezt úgy alkalmazzák, hogy kétféle állampolgárt különböztetnek meg: egy teljes, és egy fél jogút. Tehát ha nem magyar nemzetiségűről van szó, akkor 150, a többieknek pedig csak 50 hektárra van joguk. Az SZNT törvénye kötelezővé teszi az államhivataloknak, a közjegyzőségeknek, a földhivataloknak, és a levéltáraknak, hogy segítsék elő és járjanak közbe a polgárok jogainak érvényesítésekor. A helyzet viszont éppen ellentétes; nehezítik a földek tulajdonjogának rendezését. Ezért kértem, hogy a kormány tegyen hatékony intézkedéseket, hogy a folyamat felgyorsuljon. Pirovits László (FMK): - A földtörvény elfogadása után természetesen minden érintett igyekszik tisztázni a tulajdonjogát, de sok esetben a telekkönyvi hivatalok ügyfeleiknek olyan hosszú határidőket adnak, hogy a polgár lekésik arról, hogy a földjét használó szövetkezetnek vagy állami gazdaságnak felmondhassa a bérletet. A bérleti viszony felmondásának határideje idén és jövőre egy hónap, de 1993-tól egy év lesz. Tehát, ha valaki 1992-ben használni szeretné a földjét, akkor augusztus 31-éig be kell nyújtani a felmondást, hogy megszűnjön a jelenlegi használati jogviszony. Nem csupán a polgár szempontjából lényeges ez a kérdés, a szövetkezetek transzformációjával és az új telekrendezéssel is öszszefügg. Ezért fontos, hogy a telekkönyvi hivatalok munkája javuljon, felgyorsuljon. Az interpellációmban arra kértem az igazságügyminisztert, adjon számot, mire fordították azt a pénzt, amelyet a telekkönyvi hivatalok személyzetének bővítésére és a műszaki felszereltségének javítására kaptak. (deák) —07 SZÓ MIÉRT TÁMOGATTUK A NÉPSZAVAZÁS KIÍRÁSÁT? AZ FMK KÉPVISELŐINEK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az FMK parlamenti állásfoglalásában a népszavazás kiírásának szükségességét három pontban foglalta össze: 1. A Szövetségi Gyűlés sorozatos politikai hibái következtéban az ország egészét érintő kérdések megoldását kisajátították a köztársaságok parlamentjei és kormányai. Már ez a tény magán viseli az alkotmányosság megsértésének bizonyos jegyeit, tekintettel arra, hogy a jogkörök alkotmányos megosztása értelmében az államforma alapvető kérdései a Szövetségi Gyűlés hatáskörébe tartoznak, amely szerv lényegéből adódóan hivatott a két köztársaság érdekeinek egyeztetésére. A nemzeti tanácsok sokadik tárgyalása is kudarccal végződött, ami újia bizonyította, hogy ezek a szervek móg a kompromisszumkötés mechanizmusainak kidolgozására is képtelenek - nem feltétlenül a politikai akarat hiánya miatt, de az ország alkotmányos berendezkedésében kijelölt szerepükből következően. 2. Mind Szlovákiában, mind Csehországban komoly súllyal bíró parlamenti pártok vették fel programjukba a két tagköztársaság önállósulását. Arányuk a Szlovák Nemzeti Tanácsban magasan meghaladja a lakosság azon részének arányszámát, amely szintén támogatja Szlovákia önállóságát. Ugyanakkor ezek a pártok nem ezzel a programmal kerültek a parlamentekbe, tehát az önállóság követelésekor nincs semmilyen jogalapjuk választóik akaratára támaszkodni és hivatkozni. 3. Amennyiben a Szövetségi Gyűlés az ország jogrendjébe beépítette a petíciós jog és a népszavazás intézményét, nincs joga figyelmen kívül hagyni annak az egymillióhatvanezer állampolgárnak az akaratát aki a népszavazás kiírását kéri. Teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk azt az érvelést, hogy az ország sorsáról a soron következő parlamenti választások eredményei döntsenek. Mind a politikai stabilitás, mind a politikai kultúra fejlődése szempontjából tragikus következményei lesznek Szlovákiában annak, ha a választók politikai nézeteiktől függetlenül arra kényszerülnek, hogy egyetlen szempont alapján válasszanak a pártok között - nevezetesen, hogy melyik az elszakadás, és melyik a szövetségi berendezkedés híve. Nem lehetséges mindkét oldalon kiépíteni a jobb- és baloldal teljes politikai spektrumát. Ez az érvelés implicite tartalmazza azt a feltételezést is, hogy amennyiben az elszakadást támogató pártok nyerik meg a választásokat, nem fogják magukra nézve kötelezőnek tartani az alkotmányos rendet, amely kimondja, hogy egy köztársaság kiválásáról kizárólag népszavazás dönthet. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a Szlovák Nemzeti Párt, amely eddig úgy nyilatkozott, hogy híve a népszavazásnak, amennyiben azt az SZNT javasolja, az PDÚ-NYEEFMK ezt szorgalmazó beterjesztése ellen szavazott az SZNT-ben. Egyértelműen ki kell jelenteni azt is, hogy azok az önállóságot kívánó szlovákiai pártok, amelyek szerint most azonnal dönteni kell Szlovákia önállóságáról, mert soha vissza nem térő történelmi pillanat szalasztódik el, vagy nem gondolták végig ezen állításukat, vagy azzal számolnak, hogy a parlamentáris demokráciát hazánkban rövid időn belül újabb diktatúra váltja fel. A Szövetségi Gyűlés vitájában többször elhangzott, hogy a jelenlegi helyzet a kormánykoalíciót megosztó ellentétek következménye. Ezeket az ellentéteket senki nem tagadja. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk, hogy egy ország léte, vagy nemléte nem lehet egy koalíció belső ügye. Az SZNT Elnökségében ott ülnek az ellenzék képviselői is, akik szavazataikkal eddig azt a felet támogatták, amely leginkább gátolta a megegyezést. A népszavazásról szóló törvénybe pedig az ellenzék javaslatára került be az a cikkely, amely a kiíráshoz háromötödös szavazattöbbséget tesz szükségessé. Az ellenzék tehát önként vállalta magára a felelősség egy részét. Végezetül ki kell mondani, hogy azok a pártok, amelyek olyan helyzetben, amikor az ország léte forog kockán, csupán partikuláris érdekekben képesek gondolkodni, egy táborba sorolhatók az ország szétverését nyíltan hirdető pártokkal. Az FMK képviselői a Szövetségi Gyűlésben: SÁNDOR ELEONÓRA, SZÓLLOS ILONA, GÉMESI KÁROLY, VILÁGI OSZKÁR. 1991. NOVEMBER 18. ILIESCU: ROMANIA NEM LESZ UJABB JUGOSZLAVIA Nem reális az a feltételezés, hogy a jugoszláviai válság átgyűrűzik Romániába - jelentette ki legutóbbi bukaresti sajtóértekezletén Ion Iliescu román elnök. Szerinte Románia helyzete alapvetően más, mint Jugoszláviáé. Míg Jugoszláviában több nemzet él, addig Románia homogén nemzetállam, amelyben nemzeti kisebbségek is élnek - állította Iliescu. Hogyan lehet nemzetileg homogén egy állam, melyben nemzetiségek is élnek? - azt az elnök elfelejtette megmagyarázni. Ezzel összefüggésben bírálóan szólt a külföldi politikusokról és újságírókról, akik egyáltalán nem ismerik a romániai helyzetet ,,és azt képzelik, hogy Erdély magyar lakta terület, Magyarországhoz tartozott és most román megszállás alatt van. A valóságban csak két megye van, ahol többségben élnek a székelyek, mégpedig Kovászna és Hargita megyében". Azt is megjegyezte, hogy bizonyos körök tudatosan terjesztik külföldön a valóságnak nem megfelelő híreket Erdélyről. „Mindenféle Románia-ellenes forgatókönyvre ezért továbbra is nyomatékos választ fogunk adni" - hangsúlyozta Iliescu, aki a sajtóértekezleten kifejezte egyetértését a Hargita-Kovászna megyei hírhedt jelentéssel kapcsolatos parlamenti állásponttal is. Általánosságban bírálta a nacionalista-soviniszta szélsőségeseket, de szavaiból kiderült, hogy ezt leginkább a magyarokra kell érteni. Iliescu azt is elmondta, hogy a bukaresti kormány tanulmányozza a Jugoszlávia ellen bevezetendő gazdasági szankciókról szóló nemzetközi javaslatokat. Az elnök szerint e szankciók alkalmazása negatívan érintené a román vállalatokat, melyek széles körű kapcsolatokat tartanak fenn a szomszédos országgal. Nagy árat fizettünk azért, hogy csatlakoztunk az Irak elleni embargóhoz, ezt újra nem engedhetjük meg magunknak. Románia ezért mindent megtesz, hogy mielőbb befejeződjön a harc. Petre Roman volt kormányfővel, a kormányzó Nemzeti Megmentési Front nemzeti vezetőjével való kapcsolatait Iliescu ugyan normálisnak nevezte, de több kérdésre válaszolva kitűnt, hogy ezek mégiscsak megromlottak. Iliescu például elmondta, hogy nem ért egyet a front új alapszabályzatával és ellenzi, hogy Petre Roman a front nemzeti vezetőjének nevezze magát. Bírálóan nyilatkozott a Roman-kormányról, amely szerinte komoly erőfeszítéseket tett a reform jogi alapjainak kidolgozásáért, de a gyakorlati tennivalókat elhanyagolta, a problémákat nem oldotta meg. Iliescu véleménye szerint a Stolojan-kabinet szakmailag felkészültebb, kiegyensúlyozottabb, már az első intézkedései is arra utalnak, hogy a legfőbb gondok megoldásával foglalkozik. Az elnök ezért felhívta a politikai pártokat, támogassák a Stolojankormányt. KOKES JÁNOS, Bukarest NÉHÁNY SORBAN M

egszületett az áttörés az afgán felkelők és az oroszországi vezetés szinte példa nélküli tárgyalásain. Moszkva egyetértett azzal, hogy Afganisztánban át kell adni a hatalmat egy ideiglenes iszlám kormánynak, amely két éven belül megszervezi a szabad választásokat. A megbeszélésekről kiadott nyilatkozat elítéli az 1979-es szovjet inváziót is. Alekszandr Ruckoj orosz alelnök utasítást adott az illetékes terveknek az Afganisztanba irányuló fegyverszállítmányok leállítására. A mudzsahidek ennek fejében megígérték, hogy beszüntetik a főváros, Kabul elleni támadásokat. A szombaton elért meQállapodások tiszteletben tartósára egy vegyesbizottság fog felügyelni, ez a testület egy hónapon belül alakul meg. J

ames Baker amerikai külügyminiszter kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásain nem születtek olyan eredmények, amelyek javítanák a két fél kapcsolataiban mutatkozó alapvető problémák rendezésének esélyeit. Ezt az amerikai külügyminiszter szóvivője közölte. Baker elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartására, vagyis a bebörtönzött diákvezetök szabadon bocsájtására próbálta rávenni Pekinget, de érdemleges választ nem kapott. Washington kifogásolja továbbá a kinai fegyverkereskedelmet, azt, hogy Peking nem tartja tiszteletben az atomsorompó-szerzódést - igaz, ezt a nemzetközi megállapodást még nem is ratifikálta. Hírügynökségek tegnap délután csupán annyit tudtak, hogy Baker terven kívül még egy találkozót tart kínai kollégájával, Csien Csi-csennel. S

amir izraeli kormányfő irodájának főigazgatója szombati sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, Izrael sosem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a megszállt területeken egy önálló palesztin állam jöjjön létre. Egyébként Tel-Avivban óriási visszhangot váltott ki Peresz ellenzéki munkapárti vezetőnek az a kijelentése, hogy Izrael cserébe a békéért adja vissza Szíriának a Golan fennsíkot. Peresz szavai saját pártjában is megütközést keltettek, hiszen szinte minden izraeli egyetért abban, hogy a Golanról az ország biztonsága miatt nem szabad alkut folytatni. M

int ismeretes, az orosz kormány a múlt hét végén úgy döntött, hogy kiutasítja az Oroszországi Föderáció területéről Erich Honeckert. A volt keletnémet vezető éppen ezért menedékjogot akar kérni személyesen Mihail Gorbacsov elnöktől. Erről tegnap számolt be a Morgenpost am Sonntag című drezdai napilap bizalmas értesülésekre hivatkozva. A lap szerint a Honecker házaspár jelenleg egy Moszkvától 40 km-re lévő pártszanatóriumban él. Klaus Kinkéi német igazgságügyi miniszter azt hangsúlyozta, reméli, hogy orosz kollégája, Nyikolaj Fjodorov ma közli vele Honecker kiadatásának pontos időpontját. B

ecsukják a Szovjetunió több mint tíz nagykövetségét és fókonzulátusát és további húszban pedig jelentősen csökkentik a személyzetet. Az Interfaksz független szovjet hírügynökség szerint minderre a szovjet szövetségi diplomáciai szolgálat radikális reformja keretében kerül sor. A Szovjetunió Államtanácsa e hónap elején döntött a külügyminisztérium valamint a külgazdasági kapcsolatok minisztériumának átalakításáról. A külügyminisztériumot a külkapcsolatok minisztériumává keresztelték át, s ennek a hatáskörébe kerültek külgazdasági kapcsolatok is. A két minisztérium eddigi ötezer dolgozója helyett a feladatokat ezentúl 2700-an fogják ellátni. M

agyarországon 1956 őszén hozzávetőleg 2200 szovjet katona vesztette életét Vitalij Fomin szovjet hadtörténész szerint azonban nem igaz, hogy ezeket a katonákat a budapesti szovjet nagykövetség udvarán agyonlőtték, ahogyan a múlt pénteki Komszomolszkaia Pravda állította. Ez utóbbi lap szerint azért végezték ki a kiskatonákat, mert dezertáltak. Fomin viszont azt állítja, hogy vagy a terror áldozatai lettek, vagy a hadműveletek során veszítették életüket. H

ivatalos nyilatkozatban tiltakozott az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) az Állampolgári Jogok Levelének most elkészült tervezete ellen. E törvényt Frederik de Klerk államfő elé terjesztették, aki azt mondotta, elégedett vele Az ANC megítélése szerint viszont a levél megőrizné az apartheid-rendszert és a fehér kisebbség nézeteit, érzésvilágát tükrözi vissza.