Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-18 / 270. szám, hétfő

FÜGGETLEN „Ml ILLIK -Ml NEM ILLIK" A Pravda szerkesztői, persze, még a pártállam évtizedeiben jól megtanulták, hogy aki bírál, az ne csak bíráljon, hanem a megoldás lehetőségére is mutasson rá. így tanította ezt Fojtík elvtárs is... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. november 18. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 270. szám JÖVŐRE IS MARAD A TERMELÓI KEDV? A Novofruct száz korona feletti áron kínálja az ömlesztett fűszerpaprika kilóját, a csomagoltat természetesen valamivel drágábban. (5. oldal) A VÁRTNÁL ALACSONYABB RÉSZVÉTEL A NÉPSZAVAZÁSON PARKAN? ŠTÚROVO? Az esős, hideg novemberi időjárás ellenére zászlódíszbe öltözött a város a népszavazás tiszteletére. Párkány lakossága ezen a vasárnapon lehetőséget kapott a város történelmi nevének visszaállítására. Jelképes, hogy az időpont a két évvel előtti rendszerváltó események évfordulójával azonos. A város polgárai számára próbatételt jelent lokálpatriotizmusból, a szlovák kormány számára pedig demokráciából (a népszavazás döntését neki kell szentesíteni). Reggel nyolctól este nyolc óráig járulhattak az urnához a párkányiak kilenc választókörzetben, beleértve a városhoz tartozó Ebed községet is. A város 9551 lakója jogosult dönteni arrói, hogy a város 1948 előtt használatos Parkan, avagy a felsőbb utasításra a lakosság megkérdezése nélkül rájuk kényszeríteti Štúrovo városnevet akarják-e. Ahhoz, hogy a népszavazás jogerős legyen, a választásra jogosult polgárok legalább felének és plusz egy személynek, vagyis 4776 párkányinak kell érvényes szavazatot leadni. Az a városnév lesz a győztes, amelyik a leadott érvényes szavazatok legalább 50 százalékát, vagyis 2364 szavazatot kap. Délután három óra körül a központi választási bizottság két tagjával: Himmler Györggyel és Jozef Slabákkal körbejártuk a választó (Folytatás a 2. oldalon) KI AKADALYOZZA A MEGEGYEZEST JÁN ČARNOGURSKÝ BESZÉDE Egy héttel azután, hogy Petr Pithart, cseh miniszterelnök beszédet intézett a szlovák néphez, szombaton Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök fejtette ki véleményét a Csehszlovák Televízióban az államjogi elrendezésről, a csehek és a szlovákok együttéléséről. Beszédét Csehszlovákia egész népéhez címezte. Emlékeztetett a közös állam megalapításának jelentőségére, és több mint hetvenéves történetének árnyés fényoldalaira. - Szégyenérzettel tölt el az akkori szlovák hatóságok egyik tette. 1938-39-ben Szlovákiából több ezer cseh állampolgárnak kellett elmennie. A csehek kiűzése akkor, amikor az állam cseh részét Németország rohanta le, a szlovák történelem szégyenfoltja, mondotta. A továbbiakban a Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács államjogi kérdésekkel foglalkozó legutóbbi tanácskozásait elemezte. - A most folyó tárgyalásokat kísérletként minősítem arra, hogy a köztársaság elrendezése alkalmazkodjon a két nemzet és természetesen az itt élő nemzeti kisebbségek létéhez mondotta, majd így folytatta. - Csak azok a nemzetek tudnak erős köztársaságokat felépíteni, amelyek képesek erös védelmet nyújtani az állampolgároknak. A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a szerződésen alapuló erős (Folytatás a 2. oldalon) TARGYILAGOS TENYKEZELÉST! VÉGET ÉRT A KISEBBSÉGEKKEL FOGLALKOZÓ NEMZETKÖZI KONFERENCIA összegező ismertetésekkel ért véget szombaton a pozsonyi várban az Európai Kulturális Alapítvány csehszlovákiai bizottsága által, Václav Havel köztársasági elnök védnöksége alatt szervezett négynapos nemzetközi tudományos konferencia, mely a közép- és kelet-európai kisebbségek problémáit állította a több mint 150 résztvevő érdeklődésének középpontjába. Tíz szekció üléséről adott áttekintést - az ott elhangzott gondolatokat felelevenítve - a beszámoló-sorozat. A tágabb rálátás eleven megvilágításba helyezte a szlovákiai magyarságot érintő megállapításokat is. Kiderült, hogy talán nem is annyira a magyar kisebbség képviselőitől elvárt előadások szereztek elismerést, sokkal inkább az apró, a kisebbségi lét megannyi vonatkozását kiegészítő észrevételek váltottak ki érdemleges érdeklődést, örvendetes, hogy a nyugat-európai résztvevők a politikai lerakódásoktól mentes statisztikai ténykezelést tekintették igazi tudományos hozadéknak. „A mi törekvésünk az, hogy a határok táguljanak, s ne újabb korlátokat teremtsenek, vagyis az emberek Európában közelebb kerüljenek egymáshoz". - hangsúlyozta Alting von Gensan, az Európai Kulturális Alapítvány alelnöke. Az összegező értékelések elismerően méltatták Miroslav Kusý professzornak, az európai alapítvány csehszlovákiai alelnökének a kisebbségek kollektív jogaiért szót emelő előadását. A Kusý profeszszorral készített interjú a 3. oldalon olvasható. (K. J.) Két évvel ezelőtt naponta voltak nagygyűlések. Százezreket töltött el boldog várakozással: mit hoz a jövő. Abban reménykedtünk, hogy ezentúl nem lesznek semmiféle ellentétek. Hittük, hogy egy csapásra megszabadulunk minden nyomasztó gondtól. Nem gondoltuk, hogy az út, amelyre rátértünk, buktatókat is rejt... (CSTK-felvétel) A ČALFA-ELSZÓLÁS VISSZHANGJA KINEK JÓ EZ? A Csehszlovák Televízió a múlt héten közvetítte azt a sajtótájékoztatót, amelyen Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök kifejtette: azért van szükség a közös államra, mert az önálló Szlovákia határait semmi sem garantálná. Čalfa szerint az önálló Szlovák Köztársaságnak az egyedüli biztos határa csak az osztrák-szlovák határszakasz lenne, hiszen Keleten a helyzet - az ukránok nagy önálló hadsereget akarnak - kiszámíthatatlanok, s nem tudni, mire lehet számítani magyar részről. Marián Calfa nyilatkozatára reagálva Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szombaton magához kérette Rudolf Chmelt, hazánk magyarországi nagykövetét. Megkérte, az államjogi elrendezéssel kapcsolatos cseh-szlovák belpolitikai vitákba Magyarországot ne vonják be. Hangsúlyozta, hogy Magyarország, habár a szövetségi államformát tartja kívánatosnak, tiszteletben tartja valamennyi, alkotmányos úton született döntést. Jeszenszky miniszter szólt arról is, hogy Magyarország több alkalommal hangsúlyozta: a helsinki Záróokmányhoz tartja magát. Nem gondol határrevízióra, csupán - az EK-államokhoz hasonlóan - az átjárhatóság minőségi javítását szorgalmazza. (Folytatás a 2. oldalon) VUKOVAR ELESETT TÖRÉKENYNEK BIZONYULT A 13. TŰZSZÜNET IS Igaza volt lord Carringtonnak, a hágai békekonferencia elnökének, amikor pénteken azt mondotta, nem fűz sok reményt a szombaton 18 órakor életbe lépő 13. tűzszünethez, med az szerinte néhány órán át tovább nem fog tartani. Hozzátette, ennek ellenére van remény a megállapodás elérésére, főleg azért, mert Horvátország és Szerbia is egyetért azzal, hogy az ENSZ küldjön békeeróket Jugoszláviába. Természetesen a szerbek azt szeretnék, ha a kéksisakosokat a jelenlegi válságövezetekbe telepítenék, Horvátország szerint viszont az eredeti köztársasági határok mentén kell a békeerőket elhelyezni. Carrington szerint van remény olyan megállapodásra, amely szerint Horvátország szerbek lakta területei különleges státust kapnának. E figyelemre méltó megjegyzést azonban nem volt hajlandó tovább részletezni. Mindezekből kitűnt, hogy a szombaton délután életbe lépett tűzszünetet nem tartották teljes mértékben tiszteletben a hadban álló felek. Igaz ugyan, hogy néhány frontvonalon fegyvernyugvás volt, a tegnapra virradó éjszaka nyugodtan telt el, de a legérzékenyebb válsággócokban nem így történt. Elsősorban a már hónapok óta körülzárt Vukovárról van szó, ahol már jó egy hete utcai harcok folynak, minden házért külön harcot kell vívni. Délelőtt 11 óra körül a Reuter brit hírügynökség azt jelentette, hogy Vukovár, a hon/át ellenállás jelképe, elesett. Délután a horvát védelmi minisztérium megerősítette a Tanjug belgrádi hírügynökség jelentését, amely szerint a szövetségi (Folytatás a 2. oldalon) Cation FAX a NEVITEL -tői £ Jel.: 0709/92 247

2 á KÉTÉVES AZ FMK Két évvel ezelőtt, 1989. november 18-án alakult meg a csehszlovákiai magyar kisebbség 1945 utáni első szervezett politikai ereje, a Független Magyar Kezdeményezés. Megalakulásakor a rendszerváltásra fektette a hangsúlyt, és felvállalta a kisebbségben élő magyarság érdekeinek védelmét is. Elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekintette, ám az érdekvédelem helyett az érdekérvényesítést helyezte előtérbe. Az FMK a leghaladóbb szlovák és cseh demokratikus erőkkel együttműködve vett részt Csehszlovákia átalakításában, a szabadelvű értékeken nyugvó polgári társadalom létrehozásában. A Független Magyar Kezdeményezés szüntelenül azon munkálkodott, hogy a folyamatokban biztosítsa a csehszlovákiai magyarság esélyegyenlőségét, jogainak védelmét, a gazdag, öntudatos kisebbségi társadalom kialakulását és érdekeinek érvényesítését mind a törvényhozásban, mind pedig a végrehajtó szervekben. Mozgalmunkra azonban ma más feladatok vámak. A régi rendszer hívei és a nacionalista erők gátolták és sok tekintetben megállították azt a folyamatot, amelyet a demokratikus szlovák és szlovákiai magyar erők indítottak el. Az új helyzetben két év elteltével újra kell fogalmazni a haladó erők és a csehszlovákiai magyarság szerepét. Azt a felbecsülhetetlen politikai és kormányzati tapasztalatot és erkölcsi tekintélyt, melyet a Független Magyar Kezdeményezés az elmúlt másfél év során szerzett, új és célszerűbb formába kell önteni, a politikai érdekérvényesítést minőségileg magasabb szintre kell emelni. Az FMK politikai mozgalomként teljesítette történelmi feladatát. Olyan utat nyitott meg a csehszlovákiai magyarság politikai életében, a nemzetek és nemzeti kisebbségek, valamint a demokratikus erők együttműködése terén, melyet a jövőben is követni lehet. A kor kihívásaira azonban új válaszokat kell adni. Az állandó politikai jelenlétre, a kisebbségek hatékonyabb és markánsabb érdekérvényesítésére korszerűbb szervezeti struktúrára és szélesebb politikai platformra van szükség. Hogy mindezt teljesíthessük és hogy a szlovákiai magyarság továbbra is aktívan alakíthassa sorsát, elkerülhetetlen a magyarság, a demokrácia és a szabadelvűség alapvető értékeit kifejező és megjelenítő politikai párt létrehozása. A Független Magyar Kezdeményezés ennek a felelősségnek a tudatában emlékezik a forradalom második évfordulójára. Az ÚJ SZÓ kérdez, a §jTKD ajándékoz J I. KÉRDÉSÜNK: Hatvan évven ezelőtt, 1931 novemberében az akkori köztársasági elnök egymilliós ajándékából létrehozták a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságot. Ki volt az ajándékozó köztársasági elnök? A helyes választ képes- vagy levelezőlapon holnap estig szíveskedjék postára adni szerkesztőségünk címére: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25. Ne feledje el fölragasztani a TKD Elektroník cégjelzését, amely a címben található. A vetélkedőt szponzoráló nemzetközi kereskedelmi vállalat három értékes ajándékot küld azoknak, akiket a jól válaszolók közül kisorsolunk. Az első forduló nyerteseit és a második forduló kérdéseit a jövő hét folyamán közöljük. OROSZ OLAJDÖNTÉS A PIAC ÁREMELKEDÉSSEL REAGÁLT Aggasztó gazdasági jellegű hirek érkeznek a Szovjetunióból, amelyek valószínűleg ránk is hatással lesznek, igaz, egyelőre nem tudni,milyen mértékben, de csak azért, mert még azt sem tudni pontosan, hogy az orosz kormány intézkedései konkrétan mit is tartalmaznak. A TASZSZ hírügynökség tegnap számolt be hivatalosan arról, az orosz kormány úgy döntött, hogy egyelőre meg nem határozott módon korlátozzák az olajkivitelt az Oroszországi Föderáció határain túlra. Az orosz kormány döntése értelmében az idén nem adnak ki új engedélyeket a kőolaj és az olajipari termékek kivitelére, a korábban kiadott engedélyeket pedig felülvizsgálják. A rendelkezésre álló információkból nem lehet tudni, a december 1-től érvényes rendelet közvetlenül sújtja-e a szovjet olajexportot, vagy csupán azt a célt szolgálta, hogy rendezzék a kapcsolatokat Oroszország és a többi köztársaság között. Az utóbbi időben ugyanis orosz részről többször elhangzott, hogy a többi köztársaság gyakorlatilag értéktelen ru(Folytatás S 2. oldalon)