Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám, péntek

HIREK-VELEMENYEK lÚJSZÔi KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMAT SZÍRIA ÚJABB FELTÉTELE Ariel Sáron izraeli építésügyi miniszter követeli Fejszál Husszeininek és Hanan Asravinak, a megszállt területeken élő palesztinok jelentős képviselőjének a kiutasítását. Követelését azzal indokolta, hogy állítólag mindketten támogatják a terrorizmust a megszállt arab területeken. Mint ismeretes, Sáron ellenzi az arab-izraeli béketárgyalásokat és támogatja további települések építését a megszállt palesztin területeken. Szíria tájékoztatta a szomszédos arab országokat, nem vesz részt az Izraellel folytatott további tárgyalásokon a zsidó állam által megszállt arab területek visszaadásáról, ha nem érnek el igazi haladást a palesztin autonómia létrehozásának kérdésében. Ezt egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú szíriai képviselő közölte az UPI hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A dél-libanoni biztonsági övezetben szerdán az izraeli katonai járőr automata fegyverekből tüzet nyitott az ENSZ béke-fenntartó egységek norvég tagjaira. Azután, hogy a kéksisakosok figyelmeztető lövéseket adtak le és a támadók nem reagáltak, a norvégok kézigránátot dobtak az izraeli gépkocsik irányába. Timur Goksel az ENSZ-erők szóvivője közölte, az izraeliek végül is visszavonultak, és a 20 percig tartó incidens során egyetlen katona sem sebesült meg. A madridi békekonferencia megrendezése miatt felháborodott gerillacsoportok aktivitása egyre fokozódik, ezt bizonyítja az a jelentés is, amely szerint az Irán-párti Hezbollah tagjai bombatámadást hajtottak végre az Izrael által támogatott déllibanoni hadsereg katonái ellen. Az Egyesült Államok hárommillió dollár értékben szállít Patriot rakétákat és más hadianyagot Szaúd-Arábiának. Az Al-Ahram Weekli című napilap szerint a Bush-kormányzat már tájékoztatta a Kongresszust erről a döntésről. MINDNYÁJAN EGY BÁRKÁBAN EVEZÜNK KATONA TAMÁS A JUGOSZLÁV VÁLSÁGRÓL OROSZORSZÁG KESZ KÁRTALANÍTANI A CSEHSZLOVÁKIÁBÓL ELHURCOLTAKAT ISMÉT N0V0-0GARJEVÓBAN KÉSZÜL AZ ÚJ SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS • A CSECSEN ELNÖK PROVOKÁCIÓKKAL VÁDOLJA OROSZORSZÁGOT A Prágai Magyar Kulturális Központ gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából > tudományos szemináriumot rendezett, Dr. Katona Tamás, a Magyar Köztársasag Külügyminisztériumának államtitkára is jelen volt, Felhasználtam az alkalmat, és megkértem, válaszoljon néhány, Jugoszláviára vonatkozó kérdésemre. • Mindnyájan egy bárkában evezünk, és ha valaki csődöt mond, felborul a bárka - mondotta ön záró szavaiban és rámutatott a középkelet-európai egymásrautaltságra, a térség egyensúlyának érzékenységére. Napjainkban a legnagyobb gond Jugoszlávia. A világ mélységes aggodalommal kíséri az ott zajló eseményeket. Magyarország, mint közvetlen szomszéd különösen érdekelt a nyugalom és béke mielőbbi visszaállításában. Mi a magyar álláspont, gondolnak esetleg Szlovénia és Horvátország hivatalos elismerésére? - Rosszat tennénk magunknak és a nevezett országoknak, ha egyoldalúan tennénk ezt. Az elismerésnek akkor van értelme és értéke, ha az európai országok túlnyomó többsége is ugyanezt teszi. De ebben az esetben sem ez volna a megoldás, el kellene ismerni valamennyi köztársaságot. így egyformán szabad kezet kapna mind a hat, hogy együtt vagy külön-külön próbáljanak szerencsét Európában. • Nem kell attól tartani, hogy Magyarország akaratán kívül belesodródik a konfliktusba? - Nem hinném. Lehet, hogy valamiféle idejét múlta nacionalista propagandának szüksége van „ellenségképre", de az egymás ellen kegyetlen háborút viselő harcoló feleknek nincs szükségük még egy ellenségre. A magyar kormány a jövőben is tudni fog kellő önuralmat tanúsítani, mi nem provokálunk senkit, és nem hagyjuk magunkat provokálni. • Mi a helyzet a vajdasági magyarokkal? Sok a menekült? - Jelenleg 30-40 ezer körül mozog a menekültek száma. Főleg horvátok, egyébként nem kutatunk a menekültek nemzetisége után. Komoly terhet jelent az ország gazdaságának a jugoszláviai tragédia, és egyéb szempontokból is súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak. • Gondolja, hogy az EK képes lesz eredményesen beavatkozni? - Az egységesedő Európa most tanulja meg, hogyan lehet segíteni az ilyen váratlan, mindenki számára tragikus helyzetben. Ennek módszerei még nincsenek kidolgozva. Éppen ezért szükséges, hogy az Európai Közösségeken kívül más összeurópai szervezetek, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet is foglalkozzon a történtekkel. A sikerhez elengedhetetlennek látszik az ENSZ szerepvállalása. KIS ÉVA 1944-1945-ben kb. 14 ezer csehszlovák állampolgárt hurcoltak el a Szovjetunióba, közülük kb. 12 ezer sosem tért vissza. Ezt Ivan Gašparovič csehszlovák főügyész jelentette be az orosz főügyésszel folytatott tárgyalásokon szerzett információk alapján. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt az adatot még nem erősítették meg. Ivan Gašparovič átadta a szovjet főügyészségnek annak a 6 ezer személynek a névjegyzékét, akiknek a személyazonossága és szovjetunióbeli utolsó tartózkodási helye A Szovjetunió Államtanácsa tegnap délben a novo-ogarjevói kormányrezidenciában felújította az új szövetségi szerződésről szóló tárgyalásokat. Mihail Gorbacsov szovjet elnök vezeti a tanácskozást, amelyen részt vesz Borisz Jelcin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, jelen vannak Belorusszia, Azerbajdzsán, Kirgizia, Tádzsikisztán és Türkménia képviselői. Kimentette magát Leonyid Kravcsuk ukrán parlamenti elnök és tegnap délutánig nem volt világos, hogy az unió harmadik kulcsfontosságú köztársasága egyáltalán küldött-e képviselőt NovoOgarjevóba Amennyiben a szövetségi köztársaságok túlnyomó többsége által októberben aláírt gazdasági szerződést a parlamentek hamarosan nem ratifikálják, akkor január közepéig teljesen szétesik a szovjet gazdaság. Ezt Grigorij Javlinszkij, a szovjet gazdaság irányításával foglalkozó bizottság elnökhelyettese jelentette ki a szovjet szakszervezetek képviselőivel megtartott szerdai találkozón, amelyen részt vett Mihail Gorbacsov is. Javlinszkij ezzel reagált a szakszervezeti vezetők A kínai külügyminisztérium szóvivőjének tegnapi sajtóértekezletéből az a következtetés vonható le, hogy James Baker amerikai külügyminiszter ma kezdődő pekingi tárgyalásainak egyik fö témája az emberi jogok kérdése lesz. Az 1989 júniusi Tienanmen téri események óta nem járt ilyen magas rangú amerikai személyiség Kínában. Amerikai újságírók megkérdezték a szóvivőt, úgy fogják-e fogadni Bakert, mint annak az amerikai politikának a követét, amely kínai állítás szerint úgynevezett békés evolúcióval akarja felforgatni a jelenlegi kínai rendszert. Az újságírók ismert. Kétségbe vonta azonban, hogy a szovjet szervek képesek lesznek hatékonyan hozzájárulni az egész ügy tisztázásához, bár segítőkészségről tettek tanúbizonyságot. Gašparovič szerint reménykeltőbbek a megbeszélések az Oroszországi Föderáció főügyészségével, mivel ez a köztársaság a közelmúltban törvényt fogadott el a rehabilitálásról, s ez a Csehszlovákiából elhurcolt személyekre is vonatkozik. Az orosz fél ígéretet tett arra, hogy a csehszlovák állampolgárok konkrét követeléseit besorolja a kártalanítási eljárásba. javaslatára, amely indítványozza, hogy előbb az állam vállalja magára a lakosság szociális védelmét a piacgazdaságra való áttérés átmeneti időszakában. Ezt a követelést Mihail Gorbacsov is elvetette, nem hatott rá a fenyegetés a tiltakozó akciókkal. A Csecsen Köztársaság területén Oroszország által küldött diverzáns csoportok tevékenykednek, amelyek megpróbálják aláásni az új vezetésbe vetett bizalmat. Ezt Dzsahar Dudajev csecsen elnök jelentette ki Groznijban tartott sajtóértekezletén. Mint ismeretes, Oroszország nem ismeri el Dudajevet elnöki tisztségében. Szerdára virradó éjszaka a városban rábukkantak az állambiztonság egyik képviselőjének a holttestére, állítólag csecsen fegyveresek ölték meg néhány nappal ezelőtt. Dudajev ezzel összefüggésben tartott sajtókonferenciát, amelyen az ehhez hasonló incidenseket provokációnak nevezte. Hangsúlyozta, a csecsenek békés eszközökkel akarják kivívni szabadságukat és függetlenségüket, ám „Oroszországnak valószínűleg mások az elképzelései". emlékeztették a szóvivőt arra, hogy a közelmúltban Kinában állítólag kiadták a kommunista párt központi bizottságának titkos dokumentumát, amely szemétnek minősíti az emberi jogokat és azzal vádolja Bush elnököt, hogy a kínai kormány megdöntésére törekszik. A szóvivő tagadta, hogy lenne ilyen dokumentum és megismételte: az amerikai-kinai kapcsolatok a szuverenitás és a be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásán alapulnak. Nem zárta ki azonban, hogy az Egyesült Államokban vannak olyanok, de csak „maroknyian", akik nem kívánják a kapcsolatok javítását Kínával. 1991. NOVEMBER 15. NÉHÁNY SORBAN N

émetország hasznavehetetlenné tette mind a huszonnégy szovjet gyártmányú SS 23-as típusú rakétát, amely a volt NDK hadseregének fegyvertárába tartozott. Tegnap közölte a bonni védelmi minisztérium: a Bundeswehr megsemmisítette az említett fegyverek alapvető komponenseit. Bonn egyébként azzal számol, hogy 1993-ig teljesen megsemmisítik ezeket a rendszereket. L

engyelország november 26-án az Európa Tanács 26. tagállamává válik. A felvételi ceremónia Strasbourgban játszódik le, a kormányközi szervezet miniszteri bizottságának 89. ülésén. Ezen a tagországok külügyminiszterein kívül részt vesz Borisz Pankin, a szovjet diplomácia vezetője, valamint észt, litván és lett partnerei. A tanácskozás napirendjén szerepel majd a szovjet helyzet alakulása, a jugoszláv válság és az Európa Tanács jövendőbeli politikai szerepe. F

idel Castro legfelsőbb kubai vezető a Nációnál című mexikói napilapnak adott nyilatkozatában beismerte, hogy országa gyakorlatilag két blokáddal kénytelen szembenézni. Az egyik oldalon az amerikaival, a másikon a szovjettel, mert Moszkva a legalapvetőbb kereskedelmi kötelezettségeket sem képes teljesíteni. Castro szerint a Szovjetunió valószínűleg örömmel teljesítené Kubával szembeni gazdasági kötelezettségeit, „de nem teheti meg". A kubai vezető „rettenetes dolognak" nevezte az amerikai embargót, s ezzel összefüggésben meggyőződését fejezte ki, eljön az a nap, amikor „eltűnik a blokád, és az ország visszakapja a sziget megszállt részét". Nyilván a guantanamói amerikai támaszpontra gondolt. H

elmut Kohl német kancellár ismét hangsúlyozta, hogy a közös európai védelem szükségszerű részét képezi az egyesített Európának. Nem arról van szó, hogy valaki kétségbe vonná az atlanti szövetség szilárdságát, hanem arról, hogy megerősödjön az európai pillér, az európaiak következetesebben vegyék ki részüket a költségekből, mint ahogy azt a transzatlanti partnerek követelik - hangsúlyozta Kohl a Le Figaro francia napilapnak adott interjújában. V

ytautas Landsbergis litván elnök az ENSZ New York-i székházában megtartott szerda esti sajtóértekezletén közölte, Litvánia azt fontolgatja, esetleg felkéri az ENSZ-közgyúlést vagy a világszervezet valamelyik bizottságát, hogy vitassa meg a szovjet csapatok Litvániából történő kivonásának kérdését. Landsbergis elmondta, erről a kérdésről tárgyalásokat folytatott Javier Pérez de Cuellarral, s kijelentette, bízik az ENSZ-főtitkár segítségében és támogatásában. I

rán szerdán kijelentette, bizonyítékai vannak arra, hogy Irak még mindig 5 ezer iráni hadifoglyot tart őrizetben. Ezzel ellentétben Bagdad azt állítja, hogy elengedte az iráni-iraki háborúban elfogott összes iráni hadifoglyot. Az iráni ENSZ-képviselő azokra a bizonyítékokra hivatkozott, amelyek szerint a bagdadi rádió üzenetet intézett az iráni hadifoglyokhoz, valamint az iraki és a külföldi sajtóban megjelent hírekre és azokra a levelekre, amelyeket a foglyok családtagjaiknak küldtek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága segítségével. ^_erdán közölte a moszkvai városOfc háza, amennyiben felszabadítják az árakat, akkor január 1 -ig privatizálják a szovjet főváros 4500 üzletét. Vlagyimir Karnaukov, a polgármester kereskedelmi ügyekben megbízott tanácsadója sajtóértekezleten hangsúlyozta, a összeegyeztethetetlenek a szabad árak az állami tulajdonban lévő üzletekkel. A

ugusto Ramirez Ocampo, az Amerikai Államok Szervezetének haitiban tartózkodó küldöttségvezetője szerdán tájékoztatott róla, hogy a haiti parlament egyetértett annak a delegációnak a kinevezésével, amely tárgyalásokat folytatna a szeptember végén megbukott JeanBertrand Aristide elnök visszatéréséről. Az AÁSZ képviselője szerint a hadsereg beleegyezett abba, hogy „a válság végső megoldása a polgári intézmények kezében legyen". A fegyveres erők képviselői azonban követelik, hogy tájékoztassák őket az esetleges döntésről. Ugyancsak Haitival kapcsolatos a hír: az amerikai külügyminisztérium szerdán ismét arra kérte a_ latin-amerikai országokat, hogy adjanak menedéket annak a több mint 500 haiti menekültnek, akik jelenleg járőrhajók fedélzetén tartózkodnak. J

elcintől megszoktuk a merészséget, kiállása az augusztusi puccs napjaiban pedig egyenlő volt a hősiességgel. Amit viszont a napokban tett, az valami egészen más, bár kétségtelen, nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy valaki vállalja az áldozat szerepét - méghozzá önként. Mert Jelcin ezt tette, amikor lényegében magára vállalta az Oroszországi Föderáció kormányának irányítását a radikális gazdasági reformprogram meghirdetése után. Mert a parlament ugyan megszavazta, de végrehajtania a kormánynak kell, s annak kell vállalnia a felelősséget az esetleges kudarcért, meg közbei elviselnie nemcsak a gazdasági vezetők várható ellenállását, hanem a lakosság elégedetlenségének megnyilvánulásait is. A Szovjetunióban az elmúlt évekbei már sok mindent neveztek „reformnak" meg „radikálisnak", de most valódi sokkterápiáról van szó. S ebbe belebukni sokkal könnyebb, mint megvalósítani. Látni kell még valamit: Jelcin nemcsak Gorbacsov fő riválisa, hanem tanítványa is. Az elmúlt hetekben ugyanolyai hibákat követett el, mint Gorbacsov az elmúlt években. A fő hiba az volt, hogy későn állt elő gazdasági programjával. A puccs után, amikor népszerűsége a csúcson volt, inkább ezzel kellett volna kirukkolnia, nem pedig azon mesterkednie, hogyan kaparintson meg még nagyobb szeletet a központi hatalomból. Az elgondolt terápia bejelentése azokban a napokban nem lett volna annyira sokkoló, mint most, amikor lassan már minden visszatért az emberek által megszokott, bár távolról sem jó kerékvágásba. A másik komoly hibát azzal követben is pont úgy járt, mint Gorbacsov, a csecsen ügy lett Jelcin „Litvániája ". Közben Gorbacsov is magához tért az augusztusi sokkból, s kezd óvatosan oda-odamondogatni Jelcinnek - s ezért már nem nagyon hurrogják le. Merthogy augusztus óta volt néhány köztársaságközi tárgyalás és marakodás, melyek során az államfő nagyon jól tudta kamatoztatni & kényes ügyek elsimításában szerzett gazdag tapasztalatait. Azt pedig látni kell: ahogy javul Gorbacsov pozíciója, úgy romlik Jelciné. Már csak azért is, mivel a népszerűtlen intézkedéseket most az orosz elnök hozza meg. Az emberek szájában megkeseredik az 5 rubeles kenyér, s ezért aligha áldják Jelcint, még ha a lelkük mélyén tudják is: jót akar. Ám ez még csak a kezdet. Az „igazi" árliberalizáció - állítólag - csak január elsején indul be, s mi lesz akkor? A nagy ipari központok máris mocorognak, egyidőben a bérek liberalizálását is követelik, csakhogy az tovább növelné a már most is óriási mértékű inflációt. Mert a központi kormányzatról nem nagyon tudni, hogy mostanság mit csinál - egyetlen dolog kivételével: a bankóprést szakadatlanul működteti. Ezen a téren az sem hozhat javulást, legalábbis nem gyorsat, ha Oroszország bevezeti saját pénznemét. További komoly veszélyekkel is számolnia kell Jelcinnek. Tervét csak úgy viheti végig, ha a többi köztársaság együttműködik vele. Erre azonban nincs sok remény, mert a kisebbek eléggé tartanak a nagy Oroszországtól, Jelcin esetleges diktátumától. Azonban Ukrajnának, Belorussziának és a közép-ázsiaiaknak is valamilyen megoldást kell találniuk saját, Oroszországához nagyon hasonló gondjaikra, de ezt önállóan akarják megtenni. A nemrég létrehozott gazdasági unió szolgálhat keretül az elkerülhetetlen együttműködéshez, de, sajnos, életképességét még nem nagyon bizonyította. M

indent egybevetve: a hatalmas ország lakossága számára eljött az áldozatok újabb korszaka. Ami igazán szomorú, hogy az elsöprő többségtől évtizedeken keresztül mindig is áldozatot vártak el a rendszer vezetői de a beígért jólétből sosem lett semmi. A sors igazságtalansága, hogy ebbe a vezérek sosem buktak bele. Viszont nagy kár lenne, ha most éppen Jelcin esetében módosulna ez a „szabály". Nem hiszem, hogy az orosz elnökben a megváltót kellene látni, de egy biztos: hosszú idő óta ő az első orosz politikus, aki nemcsak szónokol, hanem cselekszik is. És vállalja a felelősséget GÖRFÖL ZSUZSA KÍNA-EGYESÜLT ÁLLAMOK KÉNYES TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK ÁLDOZAT fe el Jelcin, hogy időben nem vette észre: az Oroszországról leszakadni kívánó eddigi autonóm köztársaságok és területek éppen tőle tanulták a legtöbbet, tőle festék el a taktikát, hogyan kell kész tények elé állítani a központot. A csecsen ügy pedig feltárta az orosz elnök két gyenge pontját: kiderült, nem engedelmeskedik neki a karhatalom egésze, s ô is hozhat helytelen döntéseket, ha tanácsadói rosszul súgnak. Eb-