Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-15 / 268. szám, péntek

HAVEL-RÓLUNK így bizony mindent megteszünk azért, hogy kútba essék az olyan produkció, amelynek az önálló szlovák állam lenne a gyümölcse, amelyben hejszlovák nemzeti uramék lennének az idomítóink. (4. oldal) FÜGGETLEN NAP IL AP Péntek, 1991. november 15. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 268. szám SELMECBÁNYÁI HANGULATKOCKÁK Keresve is nehezen találnánk európaibb várost. A föld mélyén rejlő ezüst- és aranykincséről legendákat szőttek. Szellemiségét csodálat övezte messze földön. A Szent István uralkodása idején városi jelleget öltő települést már i. sz. előtt lakták. (5. oldal) Köztársaságunk elnöke a legfelsőbb bíróságok elnökeivel tanácskozott Pozsonyban (Vladimír Benko - ČSTK felvétele) VÁCLAV HAVEL POZSONYBAN ÉS KASSÁN GYÜMÖLCSÖZŐ ESZMECSERÉK (Munkatársunktól és ČSTK) - Az emberiség jövőbeni fejlődésé­nek távlataival foglalkozó személyi­ségeket tömörítő Római Klub csehszlovák asszociációjának ülé­sén tett látogatása után hazánk leg­felsőbb bíróságainak elnökeivel ta­lálkozott tegnap Pozsonyban Vác­lav Havel. Amint azt a találkozó után az újságíróknak Otakar Motejl, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke elmondta, kollégáival - tör­vénykezésünk jelenlegi helyzetéről tájékoztatták a köztársasági elnököt. A megbeszélés után Václav Havel egy rádióműsor felvételén vett részt, majd Kassára utazott. A köztársasági elnök öt hónap után tegnap újból a keleti ország­részbe érkezett, ezúttal kétnapos munkalátogatásra. Gépe néhány perccel öt óra előtt landolt a kassai repülőtéren. Onnan az államfő és kísérete Ján Kopnickýnak Kassa főpolgármesterének a társaságában a belváros egyik legpatinásabb épü­letébe, a neves vendégek fogadásá­ra szolgáló Jakab-palotába ment, ahol többszáz fős tömeg várta és üdvözölte. Az épület kapujában Süli János, az Óváros polgármestere fogadta őt. Ezt követően az államfő az üléste­rembe vonult, és megkezdte tárgya­lását a városvezetőkkel, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű igazgató­jával. Tanácskozásukon az újság­írók nem vettek részt, ám - amint azt a szóvivőktől megtudtuk -: a város önigazgatási szerveinek tevé­kenységéről, valamint a központi ál­lamvezetés és a régió közti kapcso­latról, együttműködésről folyt a ta­(Folytatás a 2. oldalon) JUGOSZLÁVIA: ESÉLY A TÜZSZÜNETRE Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka nem for­mális konzultációkat tartott, meghall­gatta az ENSZ-főtitkár különmegbí­zottjának, Cyrus Vance volt ameri­kai külügyminiszternek a helyszíni beszámolóját. A szakértők közölték, rövidesen nyilvánosságra hoZzák Pérez de Cuellar jelentését, amely Vance tájékoztatására épül. Az amerikai politikus ezzel kapcsolat­ban nem titkolta: a megállapodás elérése szempontjából az utolsó le­hetőségnek tartja azokat a megbe­széléseket, amelyeket lord Peter Carrington, a hágai békekonferen­cia elnöke jelenleg folytat a jugosz­láv válságban érdekelt felek vezetői­vel. Az EK képviselői tegnap közöl­ték, Carrington konzultációi után ja­vasolni fogják, hogy a BT vegye fontolóra az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába küldését, esetleg az olajembargó elrendelését Jugoszlávia ellen. Mint ismeretes, (Folytatás a 2. oldalon) A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 18. ÜLESE LÉTEZIK A SZLOVÁKIAI „KATASZTRÓFA-FORGATÓKÖNYV"? A KORMÁNY ELEMEZZE A GAZDASÁGI HELYZETET • JAVASLAT IVAN ČARNOGURSKÝ LEVÁLTÁSÁRA • A VITA: SOK SZÖVEG KEVÉS MONDANIVALÓ (Munkatársunktól) - Munkafegyelemből elégtelent érdemelnek a kép­viselők, mert a tegnapi ülés kilenc órára meghirdetett kezdete háromne­gyed órával elhúzódott. Amikor Ivan Čarnogurský, az SZNT alelnöke megnyitotta a tanácskozást, még a kétharmaduk sem volt jelen. Pedig fontos kérdéskört zárt le: az előző nap tárgyalt, a Szlovák Köztársaság alkotmányának előkészítéséről szóló jelentést. Megígérte: még az ülés alatt megkapják a képviselők annak a szerződésnek a szövegét, amelyről Papierničkában a két nemzeti parlament elnöksége tanácsko­zott, mégpedig olyan formában, hogy világosan kitűnjön mely huszon­két pontban nem sikerült megegyezniük. Oľga Keltošová (független) kér­dése, hogy a kormány mikor terjeszti a plénum elé a lehetséges államjogi elrendezési formák gazdasági, szo­ciális következményeinek változata­it, nagy vitát váltott ki. Anton Vavro, a kormány alelnöke megmagyaráz­ta: létezik egy erre vonatkozó jelen­tés, de pontosan nem lehet kiszá­molni, mi mennyibe kerülne, tehát az adatok nem adnak választ arra, mi­lyen következményei lennének, ha változna az államforma. A jelentést már átadta František Mikloškónak, az SZNT elnökének, és az az elnök­ség dolga, mit tesz vele. Elsősorban az ellenzéki képviselők követelték, bocsássák rendelkezésükre a szó­ban forgó jeientést, mert szerintük felelőtlenség az államjogi kérdésről tárgyalni a megfelelő és szükséges információk nélkül. Megszavazták, hogy a kormány mielőbb adja át a már kidolgozott anyagot. A következő napirendi pontot, az elnökség tevékenységéről szóló je­lentést sem vették tudomásul meg­jegyzések nélkül a képviselők. Az SZNT elnökétől megkérdezték, mi­ért a törvényes határidő után java­solta Eugen Suchoňt a nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT AZ FMK MŰKÖDŐKÉPES A KORMÁNYKOALÍCIÓ A častái tárgyalások során a vitás kérdések felszínre hozatalát tekintve a Kereszténydemokrata Mozgalom képvi­selői bizonyultak a legkezdeményezőb­beknek - jelentette ki a Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtótájékozta­tóján A. Nagy László, az FMK elnöke. Mindehhez hozzáfűzte még: az említett mozgalom prágai képviselőinek nagy ré­sze van abban, hogy a Szövetségi Gyűlés ez idáig nem fogadta el a népszavazás során felteendő kérdés egyik javaslatát sem. Mint az a sajtótájékoztatón a továb­biakban kiderült, az FMK mindezek elle­nére működőképesnek tartja a szlovákiai kormánykoalíciót. A. Nagy László megje­gyezte még, hogy a Csehország és Szlo­vákia között kötendő szerződés javaslatá­nak néhány pontja (melyeket a szlovák fél vitásaknak tart) túllép a föderáció kerete­in. Ezeknek a megvalósítására az elnök szerint egyik hazai politikai pártnak sincs mandátuma a választóitól. Ami hazánk jövőbeni államjogi elren­dezésének kérdését illeti, az FMK azt javasolja, hogy a Szlovák Nemzeti Ta­nács kérje fel a köztársasági elnököt a népszavazás kihirdetésére. Az államjo­gi elrendezéssel kapcsolatos problémák a mozgalom szerint idő előtti választások kiírásával is megoldhatók, ezt azonban a'jelenlegi törvényhozás nem teszi lehe­tővé. A sajtótájékoztatón az FMK képviselői elismerően szóltak köztársasági elnökünk tegnapelőtti beszédéről, mely a kelet­közép-európai nemzeti kisebbségek hely­zetéről folyó tanácskozáson hangzott el, s melyben Václav Havel egy olyan, törté­nészekből álló bizottság létrehozását ja­vasolja, amely átértékelné a szlovákiai magyarság helyzetét. A mozgalom veze­tői szerint a bizottságot a Szlovák Tudo­mányos Akadémiával együttműködve kel­lene létrehozni. VASARNAP: PÁRKÁNYBAN NÉPSZAVAZÁS DZSIGERDELEN PARKAN SZENTESÍTÉSRE VÁR Tagjaimat átjáró hideg novemberi szél próbál „lebeszélni" Érsekújvárott, hogy a Párkányba induló autóbuszra felszálljak. Kerülő utakon, dombvidéken kanyarogva jutok el a Duna partjára, Szlovákia leg­magasabb átlaghőmérsékletű városába. Azt szeret­ném firtatni-észlelni, hogyan él ez a város néhány nappal egy sorsdöntő esemény - történelmi nevé­nek visszakövetelése - előtt. Látom, falragaszok szólítják itt is, ott is népszavazásra a város polgárait; vasutasok csoportjánál érdeklődöm - bár nagyobb részük nem párkányi lakos - tudnak a dologról, üdvözlik a döntéslehetőséget; két gimnáziumi diákot kérdezek - bár még nem szavazhatnak - történelmi indoklás a válaszuk — — S amig kisétálok a szelíden hömpöly­gő Duna partjára, hogy a monumentális Bazilikában gyönyörködjem pár percig, azon tűnődöm, mi jellemzi ma leginkább a várost. Párkány: tizenháromezer lelket szám­lál (nemzetiségi megoszlása: magyarok - 74, szlovákok - 24 százalék), vasúti gócpont, cellulóz- és papírgyáráról ismeri a szűkebb világ. Feledésbe merült viszont egy nagy történelmi eseményhez - a tö­rök ellen megvívott több párkányi csatá­hoz való közvetlen kötődése. Pedig az 1683-as sorsdöntő ütközet kapcsán az akkori Párkányról több metszet látott nap­világot, mint a korabeli Budáról vagy Po­zsonyról - összegzem ismereteimet. Párkány népszavazásra készül: előz­ményeiről, okairól, lebonyolítási módjáról beszélgetünk a városházán Batta Attila alpolgármesterrel, és Rákóczi Istvánnal, a városi hivatal elöljárójával. - Felsőbb rendeletre a lakosság meg­kérdezése nélkül 1948-ban erőszakkal megfosztották a várost nevétől - kezdi az alpolgármester. - Most ennek ellenkező­jéről a lakosság megkérdezésével szeret­nénk_dönteni. Ügy érezzük, a város népé­nek érre igénye és joga van. A népszava­zás tehát felteszi a kérdést minden vá­lasztó polgárnak, hogy a Csehszlovák Köztársaság idején használt Parkan, avagy a jelenlegi Štúrovo városnevet tá­mogatja-e? Már ezidáig is indokolatlan támadások értek bennünket, hogy erő­szakos elmagyarosítást végzünk, és a magyar nyelvben használatos Párkány városnevet akarjuk a többségi nemzetre kényszeríteni. Erről szó sincs. - Nem szlovák-magyar vita ez - fűzi tovább a beszélgetés fonalát Rákóczi Ist­ván. - Nem is Ľudovít Štúr személye elleni támadásról, egyszerűen polgári ügyről, a város nevének eredeti formájá­ba való visszaállításáról van szó. - A Parkan-Párkány városnév az idő­sebb lakosságnak különösen szívügye - veszi át újra a szót Batta Attila. - A leg­nagyobb bonyodalmat az jelenti, hogy a Štúrovo név törlését Štúr személye elleni támadásnak minősítik. Ezzel az önkényes névváltoztatással egy 402 éves hagyomány szakadt meg teljesen indokolatlanul. A város eredeti neve, Parkan. török eredetű. 1546-ban e helyen a törökök - az elpusztított Ka­kath helyén - egy erődöt emeltek, amely­nek a Dzsigerdelen Parkan nevet adták. (Folytatás a 4. oldalon) Cation FAX a NEVITEL -tői tel.: 0709/92 2472 v ' A REFERENDUMMAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK HAGYJÁK VÉGRE JÓVÁ? Az Állampolgárok felhívása nevű kez­deményezés tagjai tegnap nyilatkozatot juttattak el a Csehszlovák Sajtóirodához, melyben felszólítják a Szövetségi Gyűlés képviselőit, mielőbb hagyják jóvá a ha­zánk jövőbeni államjogi elrendezéséről megtartandó népszavazás során felteen­dő kérdést, éspedig olyan formában, ahogy azt nemrégiben Rudolf Hrušinský képviselő javasolta. ELMOSOLYODJAM,,, válaszolta Pásztor István, Komá­rom polgármestere az Új Szó azon kérdésére, miként vette tudomásul a hírt, hogy a Matica slovenská fon­tolgatja a komáromi önkormányzat beperelését az utcanévtáblák meg­változtatása kapcsán. Mint arról teg­napi számunkban szóltunk, a magát kulturálisnak nevező szlovák szer­vezkedés a nyelvtörvény állítólagos sorozatos megsértése apropóján szerdán nagyszabású sajtótájékoz­tatón jelentette be perelési szán­dékát. - Nem kívánok a Matica slovenskának válaszolni - szögezte le Pásztor István, s az okok felsorolása helyett csak annyit mondott: kezdem unni az állandó áskáló­dást. Ugyanakkor bízom abban, hogy jog­államban csak a törvény lesz a mérték­adó. • A komáromi utcaneveket illetően több szlovák sajtóorgánum vádolta meg a komáromi önkormányzatot azzal, hogy önkényesen hajtja végre a névváltoztatá­sokat. - A szlovák és magyar anyanyanyelvű nyelvészek, történészek és kulturális dol­gozók részvételével összeállított bizott­ságunk kidolgozott egy javaslatot az utca­nevek megváltoztatását illetően. Az elv a következő volt: visszaállítani az eredeti, történelmi, tehát a száz évnél régebbi neveket. A bizottság úgy vélte, a 220 utcából 76 esetében indokolt a névváltoz­tatás. A képviselőtestület és a polgárok hozzászólásainak összegzése után az önkormányzat legutóbbi ülésén olyan döntés született, hogy megközelítőleg 80 utca kapja vissza eredeti nevét. A javasla­tokat előzőleg megtárgyalta és elfogadta a járási terminológiai bizottság is. • Bírálat tárgya volt a szlovák sajtó­ban az is, hogy komárom szivének utca­tábláiról eltűnnek a szlovák történelem és irodalom „nagyjai. Kapnak ezek a szemé­lyiségek a városban másik utcát? - Van aki kap, van aki nem. Utcát kap például Pavol Országh Hviezdoslav. Vi­szont eltűnik a táblákról Gottwald, Lenin, Uher kapitány, Steiner Gábor és Marx Károly neve. Andrej Sládkovičnak egyelő­re nem tudtunk utcát adni, ugyanúgy Bedrich Smetanának és Leoš Janáček­nek sem. Ellenben utcát neveztünk el Emil Boleslav Lukáčról, a modern szlovák líra egyik legnagyobb alakjáról. • Lukáčnak volt valamilyen köze, Ko­máromhoz? - Igen, többször járt városunkban, s mindig a két nép, a szlovákok és a ma­gyarok megbékéléséért harcolt. Fordított Petőfit, Adyt, Krúdyt Heltait és Gergelyt. (gágyor) HOLNAP ELŐSZÖR:

Next

/
Thumbnails
Contents