Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-15 / 268. szám, péntek
HAVEL-RÓLUNK így bizony mindent megteszünk azért, hogy kútba essék az olyan produkció, amelynek az önálló szlovák állam lenne a gyümölcse, amelyben hejszlovák nemzeti uramék lennének az idomítóink. (4. oldal) FÜGGETLEN NAP IL AP Péntek, 1991. november 15. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 268. szám SELMECBÁNYÁI HANGULATKOCKÁK Keresve is nehezen találnánk európaibb várost. A föld mélyén rejlő ezüst- és aranykincséről legendákat szőttek. Szellemiségét csodálat övezte messze földön. A Szent István uralkodása idején városi jelleget öltő települést már i. sz. előtt lakták. (5. oldal) Köztársaságunk elnöke a legfelsőbb bíróságok elnökeivel tanácskozott Pozsonyban (Vladimír Benko - ČSTK felvétele) VÁCLAV HAVEL POZSONYBAN ÉS KASSÁN GYÜMÖLCSÖZŐ ESZMECSERÉK (Munkatársunktól és ČSTK) - Az emberiség jövőbeni fejlődésének távlataival foglalkozó személyiségeket tömörítő Római Klub csehszlovák asszociációjának ülésén tett látogatása után hazánk legfelsőbb bíróságainak elnökeivel találkozott tegnap Pozsonyban Václav Havel. Amint azt a találkozó után az újságíróknak Otakar Motejl, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke elmondta, kollégáival - törvénykezésünk jelenlegi helyzetéről tájékoztatták a köztársasági elnököt. A megbeszélés után Václav Havel egy rádióműsor felvételén vett részt, majd Kassára utazott. A köztársasági elnök öt hónap után tegnap újból a keleti országrészbe érkezett, ezúttal kétnapos munkalátogatásra. Gépe néhány perccel öt óra előtt landolt a kassai repülőtéren. Onnan az államfő és kísérete Ján Kopnickýnak Kassa főpolgármesterének a társaságában a belváros egyik legpatinásabb épületébe, a neves vendégek fogadására szolgáló Jakab-palotába ment, ahol többszáz fős tömeg várta és üdvözölte. Az épület kapujában Süli János, az Óváros polgármestere fogadta őt. Ezt követően az államfő az ülésterembe vonult, és megkezdte tárgyalását a városvezetőkkel, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű igazgatójával. Tanácskozásukon az újságírók nem vettek részt, ám - amint azt a szóvivőktől megtudtuk -: a város önigazgatási szerveinek tevékenységéről, valamint a központi államvezetés és a régió közti kapcsolatról, együttműködésről folyt a ta(Folytatás a 2. oldalon) JUGOSZLÁVIA: ESÉLY A TÜZSZÜNETRE Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka nem formális konzultációkat tartott, meghallgatta az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának, Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszternek a helyszíni beszámolóját. A szakértők közölték, rövidesen nyilvánosságra hoZzák Pérez de Cuellar jelentését, amely Vance tájékoztatására épül. Az amerikai politikus ezzel kapcsolatban nem titkolta: a megállapodás elérése szempontjából az utolsó lehetőségnek tartja azokat a megbeszéléseket, amelyeket lord Peter Carrington, a hágai békekonferencia elnöke jelenleg folytat a jugoszláv válságban érdekelt felek vezetőivel. Az EK képviselői tegnap közölték, Carrington konzultációi után javasolni fogják, hogy a BT vegye fontolóra az ENSZ békefenntartó erőinek Jugoszláviába küldését, esetleg az olajembargó elrendelését Jugoszlávia ellen. Mint ismeretes, (Folytatás a 2. oldalon) A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 18. ÜLESE LÉTEZIK A SZLOVÁKIAI „KATASZTRÓFA-FORGATÓKÖNYV"? A KORMÁNY ELEMEZZE A GAZDASÁGI HELYZETET • JAVASLAT IVAN ČARNOGURSKÝ LEVÁLTÁSÁRA • A VITA: SOK SZÖVEG KEVÉS MONDANIVALÓ (Munkatársunktól) - Munkafegyelemből elégtelent érdemelnek a képviselők, mert a tegnapi ülés kilenc órára meghirdetett kezdete háromnegyed órával elhúzódott. Amikor Ivan Čarnogurský, az SZNT alelnöke megnyitotta a tanácskozást, még a kétharmaduk sem volt jelen. Pedig fontos kérdéskört zárt le: az előző nap tárgyalt, a Szlovák Köztársaság alkotmányának előkészítéséről szóló jelentést. Megígérte: még az ülés alatt megkapják a képviselők annak a szerződésnek a szövegét, amelyről Papierničkában a két nemzeti parlament elnöksége tanácskozott, mégpedig olyan formában, hogy világosan kitűnjön mely huszonkét pontban nem sikerült megegyezniük. Oľga Keltošová (független) kérdése, hogy a kormány mikor terjeszti a plénum elé a lehetséges államjogi elrendezési formák gazdasági, szociális következményeinek változatait, nagy vitát váltott ki. Anton Vavro, a kormány alelnöke megmagyarázta: létezik egy erre vonatkozó jelentés, de pontosan nem lehet kiszámolni, mi mennyibe kerülne, tehát az adatok nem adnak választ arra, milyen következményei lennének, ha változna az államforma. A jelentést már átadta František Mikloškónak, az SZNT elnökének, és az az elnökség dolga, mit tesz vele. Elsősorban az ellenzéki képviselők követelték, bocsássák rendelkezésükre a szóban forgó jeientést, mert szerintük felelőtlenség az államjogi kérdésről tárgyalni a megfelelő és szükséges információk nélkül. Megszavazták, hogy a kormány mielőbb adja át a már kidolgozott anyagot. A következő napirendi pontot, az elnökség tevékenységéről szóló jelentést sem vették tudomásul megjegyzések nélkül a képviselők. Az SZNT elnökétől megkérdezték, miért a törvényes határidő után javasolta Eugen Suchoňt a nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) SAJTÓÉRTEKEZLETET TARTOTT AZ FMK MŰKÖDŐKÉPES A KORMÁNYKOALÍCIÓ A častái tárgyalások során a vitás kérdések felszínre hozatalát tekintve a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői bizonyultak a legkezdeményezőbbeknek - jelentette ki a Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtótájékoztatóján A. Nagy László, az FMK elnöke. Mindehhez hozzáfűzte még: az említett mozgalom prágai képviselőinek nagy része van abban, hogy a Szövetségi Gyűlés ez idáig nem fogadta el a népszavazás során felteendő kérdés egyik javaslatát sem. Mint az a sajtótájékoztatón a továbbiakban kiderült, az FMK mindezek ellenére működőképesnek tartja a szlovákiai kormánykoalíciót. A. Nagy László megjegyezte még, hogy a Csehország és Szlovákia között kötendő szerződés javaslatának néhány pontja (melyeket a szlovák fél vitásaknak tart) túllép a föderáció keretein. Ezeknek a megvalósítására az elnök szerint egyik hazai politikai pártnak sincs mandátuma a választóitól. Ami hazánk jövőbeni államjogi elrendezésének kérdését illeti, az FMK azt javasolja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács kérje fel a köztársasági elnököt a népszavazás kihirdetésére. Az államjogi elrendezéssel kapcsolatos problémák a mozgalom szerint idő előtti választások kiírásával is megoldhatók, ezt azonban a'jelenlegi törvényhozás nem teszi lehetővé. A sajtótájékoztatón az FMK képviselői elismerően szóltak köztársasági elnökünk tegnapelőtti beszédéről, mely a keletközép-európai nemzeti kisebbségek helyzetéről folyó tanácskozáson hangzott el, s melyben Václav Havel egy olyan, történészekből álló bizottság létrehozását javasolja, amely átértékelné a szlovákiai magyarság helyzetét. A mozgalom vezetői szerint a bizottságot a Szlovák Tudományos Akadémiával együttműködve kellene létrehozni. VASARNAP: PÁRKÁNYBAN NÉPSZAVAZÁS DZSIGERDELEN PARKAN SZENTESÍTÉSRE VÁR Tagjaimat átjáró hideg novemberi szél próbál „lebeszélni" Érsekújvárott, hogy a Párkányba induló autóbuszra felszálljak. Kerülő utakon, dombvidéken kanyarogva jutok el a Duna partjára, Szlovákia legmagasabb átlaghőmérsékletű városába. Azt szeretném firtatni-észlelni, hogyan él ez a város néhány nappal egy sorsdöntő esemény - történelmi nevének visszakövetelése - előtt. Látom, falragaszok szólítják itt is, ott is népszavazásra a város polgárait; vasutasok csoportjánál érdeklődöm - bár nagyobb részük nem párkányi lakos - tudnak a dologról, üdvözlik a döntéslehetőséget; két gimnáziumi diákot kérdezek - bár még nem szavazhatnak - történelmi indoklás a válaszuk — — S amig kisétálok a szelíden hömpölygő Duna partjára, hogy a monumentális Bazilikában gyönyörködjem pár percig, azon tűnődöm, mi jellemzi ma leginkább a várost. Párkány: tizenháromezer lelket számlál (nemzetiségi megoszlása: magyarok - 74, szlovákok - 24 százalék), vasúti gócpont, cellulóz- és papírgyáráról ismeri a szűkebb világ. Feledésbe merült viszont egy nagy történelmi eseményhez - a török ellen megvívott több párkányi csatához való közvetlen kötődése. Pedig az 1683-as sorsdöntő ütközet kapcsán az akkori Párkányról több metszet látott napvilágot, mint a korabeli Budáról vagy Pozsonyról - összegzem ismereteimet. Párkány népszavazásra készül: előzményeiről, okairól, lebonyolítási módjáról beszélgetünk a városházán Batta Attila alpolgármesterrel, és Rákóczi Istvánnal, a városi hivatal elöljárójával. - Felsőbb rendeletre a lakosság megkérdezése nélkül 1948-ban erőszakkal megfosztották a várost nevétől - kezdi az alpolgármester. - Most ennek ellenkezőjéről a lakosság megkérdezésével szeretnénk_dönteni. Ügy érezzük, a város népének érre igénye és joga van. A népszavazás tehát felteszi a kérdést minden választó polgárnak, hogy a Csehszlovák Köztársaság idején használt Parkan, avagy a jelenlegi Štúrovo városnevet támogatja-e? Már ezidáig is indokolatlan támadások értek bennünket, hogy erőszakos elmagyarosítást végzünk, és a magyar nyelvben használatos Párkány városnevet akarjuk a többségi nemzetre kényszeríteni. Erről szó sincs. - Nem szlovák-magyar vita ez - fűzi tovább a beszélgetés fonalát Rákóczi István. - Nem is Ľudovít Štúr személye elleni támadásról, egyszerűen polgári ügyről, a város nevének eredeti formájába való visszaállításáról van szó. - A Parkan-Párkány városnév az idősebb lakosságnak különösen szívügye - veszi át újra a szót Batta Attila. - A legnagyobb bonyodalmat az jelenti, hogy a Štúrovo név törlését Štúr személye elleni támadásnak minősítik. Ezzel az önkényes névváltoztatással egy 402 éves hagyomány szakadt meg teljesen indokolatlanul. A város eredeti neve, Parkan. török eredetű. 1546-ban e helyen a törökök - az elpusztított Kakath helyén - egy erődöt emeltek, amelynek a Dzsigerdelen Parkan nevet adták. (Folytatás a 4. oldalon) Cation FAX a NEVITEL -tői tel.: 0709/92 2472 v ' A REFERENDUMMAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK HAGYJÁK VÉGRE JÓVÁ? Az Állampolgárok felhívása nevű kezdeményezés tagjai tegnap nyilatkozatot juttattak el a Csehszlovák Sajtóirodához, melyben felszólítják a Szövetségi Gyűlés képviselőit, mielőbb hagyják jóvá a hazánk jövőbeni államjogi elrendezéséről megtartandó népszavazás során felteendő kérdést, éspedig olyan formában, ahogy azt nemrégiben Rudolf Hrušinský képviselő javasolta. ELMOSOLYODJAM,,, válaszolta Pásztor István, Komárom polgármestere az Új Szó azon kérdésére, miként vette tudomásul a hírt, hogy a Matica slovenská fontolgatja a komáromi önkormányzat beperelését az utcanévtáblák megváltoztatása kapcsán. Mint arról tegnapi számunkban szóltunk, a magát kulturálisnak nevező szlovák szervezkedés a nyelvtörvény állítólagos sorozatos megsértése apropóján szerdán nagyszabású sajtótájékoztatón jelentette be perelési szándékát. - Nem kívánok a Matica slovenskának válaszolni - szögezte le Pásztor István, s az okok felsorolása helyett csak annyit mondott: kezdem unni az állandó áskálódást. Ugyanakkor bízom abban, hogy jogállamban csak a törvény lesz a mértékadó. • A komáromi utcaneveket illetően több szlovák sajtóorgánum vádolta meg a komáromi önkormányzatot azzal, hogy önkényesen hajtja végre a névváltoztatásokat. - A szlovák és magyar anyanyanyelvű nyelvészek, történészek és kulturális dolgozók részvételével összeállított bizottságunk kidolgozott egy javaslatot az utcanevek megváltoztatását illetően. Az elv a következő volt: visszaállítani az eredeti, történelmi, tehát a száz évnél régebbi neveket. A bizottság úgy vélte, a 220 utcából 76 esetében indokolt a névváltoztatás. A képviselőtestület és a polgárok hozzászólásainak összegzése után az önkormányzat legutóbbi ülésén olyan döntés született, hogy megközelítőleg 80 utca kapja vissza eredeti nevét. A javaslatokat előzőleg megtárgyalta és elfogadta a járási terminológiai bizottság is. • Bírálat tárgya volt a szlovák sajtóban az is, hogy komárom szivének utcatábláiról eltűnnek a szlovák történelem és irodalom „nagyjai. Kapnak ezek a személyiségek a városban másik utcát? - Van aki kap, van aki nem. Utcát kap például Pavol Országh Hviezdoslav. Viszont eltűnik a táblákról Gottwald, Lenin, Uher kapitány, Steiner Gábor és Marx Károly neve. Andrej Sládkovičnak egyelőre nem tudtunk utcát adni, ugyanúgy Bedrich Smetanának és Leoš Janáčeknek sem. Ellenben utcát neveztünk el Emil Boleslav Lukáčról, a modern szlovák líra egyik legnagyobb alakjáról. • Lukáčnak volt valamilyen köze, Komáromhoz? - Igen, többször járt városunkban, s mindig a két nép, a szlovákok és a magyarok megbékéléséért harcolt. Fordított Petőfit, Adyt, Krúdyt Heltait és Gergelyt. (gágyor) HOLNAP ELŐSZÖR: