Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám, hétfő

,ÚJSZÓ1 HAZAI KÖRKÉP KERESSÜK A JÖVŐ SZÁZAD MEGOLDASAIT HA A BERUHÁZÓK IS ÚGY GONDOLJÁK... ISKOLA LESZ A KASZÁRNYÁBÓL 1991. OKTÓBER 14. HOLČÍK ÉRVEI IPARUNK HELYZETE NEM ENGEDI... Jozef Bakšay külkereskedelmi miniszterelnökön kívül gazdasági tárcavezetóink közül még senki sem huzakodott elő a nyilvánosság előtt konkrét adatokkal Szlovákia esetle­ges önállósulásának gazdasági kö­vetkezményeiről. Pedig alighanem léteznek ilyen számítások, csak ép­pen akiknek birtokában vannak, nem egyeznek bele közreadásukba. Akárcsak Ján Holčfk szlovák ipari miniszter, aki a minap ugyan kiszór­ta előttünk a két köztársaság kiviteli és behozatali eredményeit az elmúlt esztendő és az első félév viszonyla­tában, de közlésükhöz nem járult hozzá. (Igaz, azóta a külkereskedel­mi miniszter a Smena legutóbbi va­sárnapi számában már ezt is kitere­gette.) Következtetését azonban le­vonta belőle. - Nehéz ma olyan szlovákiai ter­mékekkel helytállni a világpiacon, amelyek alig versenyképesek. Mind árban, mind minőségben. Köztársa­ságunk - az elmúlt évtizedek mun­kamegosztásának eredményeként - többnyire a félkészáruk kiviteléből részesül, óriási gondok előtt állunk. Példának a pozsonyi Slovnaft hely­zetét ragadom ki. Túl drágán, a vi­lágpiaci árak fölötti költségekkel ter­mel. Ma nem gond a Szlovákiából Csehországba irányuló árucsoport pótlása. Kőolajszármazékok tekinte­tében elég, ha az osztrák schwecha­ti finomító öt százalékkal megemeli termelékenységét, s máris meg­éreznénk piacszippantó hatását. Ezért gondolom: viszonylagos hát­rányunkat viszonylagos előnnyé kel­lene változtatnunk, ami csakis az alaptermelés végtermékgyártó prog­ramjainak céltudatos és türelmes bevezetésével érhető el. Ennek más előnyei mellett a legfőbb mégiscsak az, hogy a világon mindenütt jóval többet fizetnek a késztermékért, mint a félkészért. Szlovákia iparának - legalábbis a tárcánkhoz, tartozó vegy-, textil- gyógyszer-, üveg- és nyomdaiparnak - mai termelési szerkezete ismeretében a föderáció elhagyása korai, és gyakorlati szem­pontból nem lenne hasznos. Az ipari termelés leállításának óriási hullá­mát hozná magával. Szóval, én Szlovákia gazdasága teljes önállósí­tásának most nem látom semmilyen gyakorlati hasznát. -jmk­Ha Gyuri bácsi rosszul lesz kocogás közben, azt csak a szomszédasszonyok tárgyalják meg a sarki fűszeresnél. Ha George Bush-sal történik ugyanez, arról az egész világ tudomást szerez. Az elnök egészsége nem magánügy, gyakran töb­bet tudunk róla, mint a sajátunkról. George Bush múló rosszullétét nem szívebetegség okozta, hanem pajzsmiri­gye fokozott aktivitása. A furcsa az, hogy felesége, Barbara asszony is ugyaneb­ben a betegségben szenved. A betegség teljes neve Graves kór; autoimmun pajzs­mirigygyulladás. Ráadásul a család to­vábbi tagja, a First Dog sem teljesen egészséges: az ö pajzsmirigye ugyan rendben van, de szintén bajok vannak az immunrendszerével. Sokak szerint nem lehet véletlen három, egy csoportba tarto­zó betegség, egyidejű előfordulása. A Fe­hér Házat elárasztják a jóakaratú laikus tanácsadók levelei. Egyesek a vezetékes vízben keresik az okokat, mások citromos limonádét ajánlanak a beteg pajzsmirigy gyógyítására. Ezeknek a tanácsoknak sok értelmük nincs, de az elnöki betegség jó alkalom arra, hogy megismertessem az olvasót ezzel a betegségcsoporttal. Szervezetünket három nagy rendszer ellenőrzi és irányítja. Az első kettő már tankönyvi anyag - az idegrendszer és a hormonok szerepéről mindenki tud. A harmadik rendszer sem új felfedezés. Elias Metschnikof, Párizsban élő orosz tudós már 1884-ben nagyon fontos sze­repet tulajdonított a szervezetet védő fa­lósejteknek. A szervezet védekezésével foglalkozó immunológia tudománya már a múlt században komoly eredményeket mutatott fel, de sokáig a bakteriológia árnyékában maradt. A nagy változás a hatvanas évek ele­lén kezdődött el és ma már tudjuk, hogy az immunrendszer sokkal komolyabb és bonyolultabb szerepet játszik a szervezet működésének az irányításában, minta kí­% vtilről behatoló baktériumok és vírusok elleni harc. Ez a rendszer tökéletesen ismeri a saját szöveteket és sejteket és (Folytatás az 1. oldalról) gyományt szeretnénk továbbépíteni, kiteljesíteni, persze nem úgy, hogy a XIX. század konkrét megoldásai­hoz térünk vissza, hanem úgy, hogy a XXI. század megoldásait ke­ressük. • Ismeretes, hogy ön a múltban szinte könyörtelen következetesség­gel síkraszállt a tudományos élet és a politika különválasztásáért, ma ugyanezt teszi. „Átrendezés címén lehetőleg ne dobáljuk az olyan ládá­kat, amelyek maradék porcelánun­kat őrzik" - mondta a közelmúltban. Nos, milyen foganatja van ennek az emberi értékóvásnak, mely aligha­nem Magyarországon kívül is példa­mutató lehet? - A tudományos kutatás szabad­ságának, a politikától való különvá­lasztásának és az emberi értékmeg­óvásnak azok az alapelvei, amelye-, ket az Akadémia képvisel, a nemzet­közi fórumokon a legjobb vissz­hangot váltják ki és őszinte elis­merést keltenek. Ezeket a jövőben is a leghatározottabban szándékunk képviselni minden esetleges indula­ti, demagóg megnyilatkozással szemben. M Ön a közgyűlés elnöki megnyi­tójában külön is őszinte jókívánsá­gait fejezte ki a cseh és a szlovák tudósbarátoknak, hogy minél előbb a felemelkedés útjára lépjenek és eredményes együttműködés alakul­jon ki velük. Hogyan értékeli az eddi­gi, ez irányú lépéseket és a perspek­tívákat? - Igen fontosnak és szükséges­nek tartom, mindegyik érdekelt fél szempontjából, hogy a cseh és a szlovák, illetve a magyar tudomá­nyos fórumok között minél szoro­sabb és jobb együttműködés alakul­jon ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy szomszédainknál az újjáalaku­lásnak - 1968 miatt - különösen nehéz problémákat kell megoldania, de nagyon reméljük, hogy ez mi­előbb sikerülni fog és a már most kialakult pozitív kapcsolataink a jö­vőben minden vonatkozásban messzemenően tovább épülhetnek. • Az Akadémia folyóiratának, a Magyar Tudománynak szűkszavú tájékoztatójából kiderül, hogy a köz­gyűlésen javaslatot tettek ,,a határo­kon kívüli tudományos eredmények közzétételére irányuló akadémiai segítség lehetőségeinek, illetve a tu­dományos társaságok fokozott rá­figyel minden változásra, jöjjön az kívülről (baktériumok) vagy belülről (rákos sejtek). Együttműködik az idegrendszerrel és a belső elválasztású mirigyekkel, képes határozni arról, hogy mikor, milyen eszkö­zökkel kell a harcot folytatni és mikor kell azt abbahagyni. Ezt az állandóan folyó munkát szervezetünk nem érzékeli. Csak akkor veszünk tudomást róla, ha a harc a fehérvérsejtek és a betolakodók között túl heves, mert ez lázzal jár. Sajnos, ez a csodálatosan bonyolult rendszer is meghibásodhat. Az immun­rendszer megbetegedéseit négy csoport­ba lehet sorolni: ELNÖKI NYAVALYA 1. Az immunrendszer gyenge működé­se. Elégtelen táplálkozás, (kevés fehérje, C vitamin, műtej anyatej helyett) súlyos betegség, helytelen életmód és egyes öröklött betegségek gyengíthetik a fehér­vérsejtek működését és az ellenanyagok termelését. Az ilyen ember hajlamos a megfázásra, fertőzésre és a rosszindu­latú daganatok keletkezésére is. A félelmetes AIDS is ebbe a csoportba tartozik. Az AIDS vírusának az az ördögi ötlete támadt, hogy a szervezet legfonto­sabb védekező erői, a limfociták ellen indít támadást. A védekezni nem képes szervezetet aztán már akármelyik baktéri­um vagy vírus elpusztítja. A HIV vírusnak e taktikájával szemben egyelőre még te­hetetlen az orvostudomány 2. Az immunrendszer túl hevesen rea­gál jelentéktelen idegen anyagokra. Ez az allergia, amely vegyszerekkel, szennye­ződéssel teli világunkban egyre terjed. 3. Az immunrendszerből kiinduló rosszindulatú daganatok, amelyek a leu­kémia tárgykörébe tartoznak. 4. Az autoimmun betegségek, amikor a védekező erők tévedésből a saját szö­vetek ellen fordulnak. Ma még nem tudjuk pontosan, mi té­veszti meg a limfocitákat, amelyek a mé­mogatásának megvizsgálására". Van-e ennek, s milyen, a szomszéd országok magyar kisebbségeit érin­tő vonatkozása? - Természetesen van ilyen vonat­kozása, sőt, elsősorban ilyen van. Meggyőződésünk szerint ugyanis a szomszéd országok biztonságát, a szomszéd nemzetek érdekeit nem veszélyezteti, hanem - éppen ellen­kezőleg - nagyon is szolgálja, ha a határaikon belül élő nemzeti ki­sebbségek- kulturális fejlődésének és intézményei működésének sza­bad utat engednek, és ugyanígy az országok, nemzetek közti akadályta­lan érintkezésnek is. • A kisebbségi tudományos kuta­tómunka támogatása tanulmányjel­legű következtetések és javaslatok formájában is hangot kapott. Egész sor elképzelés fogalmazódott meg, így például a szomszéd országok magyarságának körében életre keit nemzetisegi tudományos larsana­gok, grémiumok és az MTA közötti intézményes viszony kialakítására. Mi e javaslatok sorsa? -Azt feltételezve, hogy a józan nemzeti önérdeket mindenütt meg­értik, az emberek és gondolatok szabad mozgását és az emberi jo­gokat biztosítják, mi igyekszünk az ebből adódó feladatokra felkészülni. Ez nagyon is egybevág azzal, hogy mi azt kívánjuk: a szomszéd nemze­tek, országok biztonságban, jómód­ban éljenek és jobb jövő felé néz­hessenek. Mi sem természetesebb, mint például az, hogy a határon túli magyar kisebbségek tudományos szervezetekkel bírjanak és hogy ezekkel a mi Akadémiánk szoros együttműködést hozzon létre. Ez máris elkezdődött és a jövőben to­vább fog fejlődni. • Végezetül, ön szerint, elnök úr, a Magyar Tudományos Akadémia az alapító Széchenyi évében elin­dul-e azon az úton, hogy necsak a magyarországi, hanem az egyete­mes magyar tudományosság szer­vezete is legyen? - A Magyar Tudományos Akadé­mia máris választott a lehetséges alternatívák közül. Nem idős urak klubszerű, zárt társaságaként kíván működni, hanem olyan tudományos, autonóm köztestületként, amely a kutatók széles körét kívánja be­vonni a tudományos életbe és amely szoros kapcsolatot tart fenn a hatá­rokon kívüli szakmai, tudományos szervezetekkel is. KISS JÓZSEF hen belüli élet és a gyerekkor során a csecsemőmirigyben kapták meg a saját szövetekre vonatkozó információkat. Azt azonban már tudjuk, mely betegségek tartoznak ebbe a csoportba ós ezek egy részét kezelni is tudjuk. Körülbelül negy­ven autoimmun betegség létezik, de ezekből csak hat gyakori. Az alább közölt előfordulási adatok az Egyesült Államokra vonatkoznak, az arányok azonban nálunk is hasonlóak. A reumatoid artrítisz, az izületi reuma nem halálos, de borzalmasan megkínoz­za azokat, akik ebben a betegségben szenvednek. Számuk az USA-ban több mint kétmillió. Az izületi elváltozások és a fájdalmak kezelhetőek, de a betegség nem gyógyítható. A cukorbetegségnek csak az első típu­sa autoimmun betegség, a cukorbetegek 10 százaléka szenved a diabetes e for­májában. Ez az USA-ban majdnem egy­millió, nálunk Szlovákiában több mint húszezer, többnyire fiatal ember. Beteg­ségük inzulinnal kezelhető, de nem gyó­gyítható ki. A pajzsmirigy elleni autoimmun táma­dásnak több formája ismeretes. A Bush család betegsége könnyen kezelhető, jó­indulatú pajzsmirigytúltengés Nem okoz komplikációkat és nem veszélyezteti az elnök életét. A lupus erytematosus kellemetlen, ne­hezen kezelhető bőrbetegség, amely az USA-ban kb. félmillió embert érint. Ennek kutya-változatában szenved az elnöki család kedvence, Millie kutya is Az autoimmun betegségek közül min­den bizonnyal a szklerózis multiplex a legrosszindulatúbb. A megtévedt véde­kezőerök az idegsejtek ellen támadnak és ez súlyos idegrendszeri elváltozásokhoz és a pszichikai képességek leromlásához vezet. Megfelelő kezeléssel a betegség lassítható, de nem gyógyítható. Hasonló a helyzet az izmokat sorvasztó miaszté­nia gravisszal is. Sovány vigasz, hogy e két utóbbi betegség kevesebb embert érint, mint az izületi reumatizmus és a cu­korbetegség. Aki megkapja, annak a szá­mok nem nyújtanak vigaszt. Dr. RÁCZ OLIVÉR Amikor végérvényesen eldőlt, hogy a szovjet katonák huszonkét év „vendégeskedés" után távoznak a rimaszombati kaszárnyaépületek­ből, mindenki azon törte a fejét, hogyan lehetne azokat a leghaszno­sabban kihasználni. VégüJ úgy dön­töttek, hogy a nyolcvanas évek má­sodik felében felépült két új épületet a járási székhely két áldatlan hely­zetben lévő alapiskolája kapja. A magyarajkú szülők főleg azért örültek, mert a Őrobár utcai iskolá-' sok már évek óta nedves, nyirkos, sötét pincehelyiségekben is tanulni kényszerülnek. A járási kármegállapító bizottság a katonák távozása után alaposan megvizsgálta a laktanya egész terü­letét és többek között örömmel nyugtázta, hogy az emeletes épüle­tek apró módosítás után megfelel­nének iskolának. Többszöri tárgya­lás után megszületett a szerződés, melynek értelmében a járási iskola­szék a hadseregtől bérbe veszi a szovjet katonák által három évig használt épületet. Mindenki fellélegzett, az építé­szek felmérték a helyzetet, az átala­kítás anyagi és személyi feltételeit és bejelentették, ha nem is az iskolai év kezdetén, de a jövő év februárjá­ban átadják az épületet. Ekkor már­cius végét mutatott a naptár. „Mi mindent megtettünk" A katonákkal, tervezőkkel, véle­ményezőkkel és kivitelezőkkel kez­dettől fogva minden részletet a járási iskolaszék beruházási részlege egyeztetett. Ebben a munkában nagy részt vállalt Ján Alač szakelőa­dó, aki keserú szájízzel, csalódottan foglalta össze az első lépések óta eltelt - sokak által elfecsérelt időnek nevezett - hét hónap krónikáját. - Mi mindent megtettünk, csakhát itt sok személyen, intézményen, hi­vatalon múlnak a dolgok. Amikor a védelmi minisztériummal - minisz­terhelyettesünk jelenlétében - meg­egyeztünk abban, hogy melyik épü­letet milyen udvarral és feltételek mellett vesszük bérbe öt évre, évi 361 ezer koronáért, azt hittük, a ne­hezén már túl vagyunk. Nem így történt. Amikor áprilisban a tervdo­kumentációt elküldtük a Járási Köz­egészségügyi Állomásnak, kategori­kusan nemet mondtak, mert a terv­rajzokból hiányzik, a zajszint-tanul­mány és a tantermek megvilágítását taglaló értekezés. Kiderült, az iskolai épületeket tervező pozsonyi terve­zőirodában nem is tudhatják, milyen lehet a zajszint egy laktanyában. Ezek után egy katonai tervezőirodá­hoz fordultunk és az általuk elkészí­tett tanulmányt mellékeltük a már meglévő tervrajzokhoz. Ekkor jött a meglepetés: ezt sem ismerték el, azzal a megjegyzéssel, hogy nem az érvényes előírások és szabvá­nyok alapján készült. Egyeztető tár­gyalások, éles viták, levelezések kö­vetkeztek, miközben telt-múlt az idő. Katonai szakértők, civil tervezők, ügybuzgó és fontoskodó vélemé­nyezők igyekeztek kompromisszu­mokon alapuló megoldást találni. Most már valószínű, hogy a köz­egészségügyisek is beleegyezésü­ket adják. Az viszont biztos, hogy csgk a. jövő év júniusában lesz be­költözhető állapotban az épület. „Mi csak a munkánkat végeztük" Nemcsak az építtetők, de a mun­kálatok megkezdését váró Magas­építő Vállalat illetékesei és az érde­kelt iskolák vezetői is akadékosko dó, túlságosan óvatos partnernek tartották a közegészségügyisekei. Bár a végső szót nem Dr. Jana Bérešová, a gyermek- és ifjúságvé­delmi osztály vezetője mondta ki, ô volt az, aki a tervrajzokat elbírálta. Érvelései meggyőzően hangzanak. - Nekünk abból kell kiindulnunk, hogy mintegy 650 gyerek leendő második otthonáról van szó. Ilyen esetben nem lehet részleges avagy pótmegoldásokban gondolkodni. Minket váratlanul ért az a bejelentés, hogy katonák is a területen lesznek, hisz tudomásom szerint annak ide­jén arról volt szó, az egész kaszár­nyát az iskolaügy kapja meg. Nehe­zen vagy egyáltalán nem össze­egyeztethető az alapiskola a kaszár­nyával, ahol ugye minden megtör­ténhet - riadók, harckocsik, autók dübörgése stb. Bár a katonák meg­értőek és toleránsak voltak, ez nem lehet garancia a jövőre nézve. Ami pedig a hót hónapot illeti, arról nem mi tehetünk. Mi nem fontoskodtunk, csak a munkánkat végeztük. Ha kompromisszumok árán is, de haj­landók vagyunk pontot tenni a huza­vona végére. Várom, hogy a kiegé­szített, kifogásainkat akceptáló ter­vezetet megkapjuk, még egyszer át­tanulmányozzuk, majd írásban jóvá­hagyjuk. Kezdődhet az átalakítás Az építkezés elkezdéséhez szük­séges igent dr. Pőthe Anna, a rima­szombati körzeti hivatal főorvosa mondja ki. -Amíg nem alkothattunk teljes képet arról, milyen körülmények kö­zött fognak a 32 tantermes iskolá­ban dolgozni, nem mondhattunk igent. Beigazolódott, az osztályokba sohasem jut be annyi fény - az ablakokat átépíteni nem lehet - amennyire szükség lenne, ezért egy-egy tanteremben három padsor helyett csak kettő lesz. A háttérzaj kérdése pedig úgy záródott le, hogy a katonák megígérték, csak a késő délutáni órákban fogják technikáju­kat mozgatni, mi pedig biztos, ami biztos alapon, előírjuk, hogy a taní­tás ideje alatt ne nyissák ki az abla­kokat. Sajnos azon már nem tudunk változtatni, hogy ez az épület ka­szárnya, nem pedig iskola. Elég baj, hogy ebbe invesztálnak több mint hétmillió koronát. Most végre ki­egyenesedtek a kérdőjelek és ha a beruházók is úgy gondolják, októ­berben megkezdődhet az átalakítás. Véleményem szerint A dologban az a szomorú, hogy nemcsak a bevezetőben említett két iskolában, de a továbbiakban is sö­tétebb, egészségtelenebb környe­zetben tanulnak a diákok mint maj­dan itt. Nem értem viszont a köz­egészségügyisek meglepetését, hisz azt ők sem gondolhatták komo­lyan, hogy egy nagy területen fekvő kaszárnya többtucat épületében csak iskola lesz. Az érthető, hogy kaszárnyából nem lehet a mai köve­telményeknek és előírásoknak meg­felelő iskola. Nem értem viszont, miért kell ebbe invesztálni hét és fél millió koronát - nem beszélve a bor­sos évi bérleti díjról, amikor a város Nyugat-lakótelepén anyagiak hiá­nyában nem tudják befejezni azt a 28 tantermes új iskolaépületet, ami bizonyára megfelelne a követelmé­nyeknek és megoldaná a helyszűké­vel küzdő iskolák problémáit is. POLGÁRI LÁSZLÓ A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 4920/91 Kiss Lajos, 1912. IV. 27., Uzapanyit (meghalt, Dornbasz) 5284/91 Horváth Gyula, 1920. V. 29., Hidaskürt, eltűnt 5283/91 Harčarík Tomáš, 1915. XII. 31., Kračúnovce, meghalt, (Szanbor) 5249/91 Hegedűs Frigyes, 1916. XII. 5., Kava (Sztálingrád) 5237/91 Horváth Ádám, 1921. VII. 16., Licince (Ural) 5197/91 Habodász Sándor, 1901. IX. 14., Détér (Szovjetunió) 5184/91 Hanzely Jozef, 1921. III. 17., meghalt, lliašovce (Dombasz) 5143/91 Hladoň Ondrej, 1921. IV. 27., Gice (Szverdlovszk) 5142/91 Handruk Ján, 1906. XII. 17., meghalt, Bese (Szanborg) (Folytatjuk) ORVOSI TANÁCSADÓ

Next

/
Thumbnails
Contents