Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám, hétfő

GAZDASÁG lÚJSZÓi II SZÖVETKEZETEK - TYL-MÓDRA NEM SZŰNNEK MEG, CSAK VALÓDIAKKÁ VÁLNAK Alighanem beteljesedik a jóslat, miszerint a szövetségi parlament őszi időszakának legnagyobb vitáját kiváltó törvényjavaslat a szövetkezetek transzformációját szabályozó lesz. A vagyonjogi viszonyokat rendező törvény megalkotásában néhány hónap után még mindig csak az alapul szolgáló változat megformálásánál tartanak, s ennek alapelvei ellen a parlamenti képviselők több csoportja máris hevesen tiltakozik. Ezek egyike Miroslav Tyl képviselő körül csoportosul. Többek között František Tomášek, a cseh mezőgazdasági miniszter tanácsadója és Vlastimil Tiustý magángazdálkodó a tagja. Ők hárman a közelmúltban prágai sajtóértekezletükön összegezték, mi az, ami a szövetségi kormány formálódó szövetkezeti transzformációs törvényéből elfogadnak, illetve amire vonatkozóan eltérőek a nézeteik. GYORS? LASSÚ? LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK A GAZDASÁGI REFORMRÓL A Szlovák Statisztikai Hivatal Közvéleménykutató Intézete szeptember első dekádjában végzett rendszeres felmérése során a lakosság gazdasági reformmal kapcsolatos véleményére volt kíváncsi. A felmérés során 588 tizennyolc évesnél idősebb lakost kérdeztek meg. MILYEN A GAZDASÁGI REFORM ÜTEME? viszonyainknak megfelelő túlságosan lassú nem tudja megítélni túlságosan gyors VERSENGÉS HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS BESZÉLGETÉS MARSOVSZKY TIBORRAL, A MAHART CSEHSZLOVÁKIAI KÉPVISELETÉNEK IGAZGATÓJÁVAL Augusztus végén a tömegtájékoztató eszközök hírül adták, hogy Marsovszky Tibor lett a MAHART csehszlovákiai képviseletének új igazgatója. A pozsonyi kirendeltség irodájában beszélgettünk vele. Mindenekelőtt arra kértem, mutassa be a MAHART-ot. Az árverés nem jelent felszámolást Talán mondani is felesleges, hogy az eltérő álláspontok vannak túlsúlyban. A nézetek lényegében csak a jogosult személyeket illetően azonosak, abban viszont, hogy ezek a személyek milyen alapon, illetve formában kapnának vagyonrészt, már homlokegyenest eltérőek a vélemények. Annak ellenére, hogy az eredetihez viszonyítva időközben a Tyl-alapelvek is módosultak. Sajnos - mondták - az ellentábor még mindig a régi „bűneiket" emlegeti, s valótlan tényekkel állítja velük szembe a közvéleményt. Akadnak például, akik most is kitartóan bizonygatják, hogy egyedül a föld vagyonteremtő értékét ismerik el, holott ilyenről szó sincs. Újabban azt is a szemükre vetik, hogy a vagyon elárvereztetésével szeretnék felszámolni a szövetkezeteket. Ez sem igaz, illetve alaposan félremagyarázott igazság. Amit ők akarnak, az valami teljesen más. Alapelveik lényege, hogy a szövetkezet vagyona két részből áll. Az egyik rész már valakié, mert egykor (is) valaki tulajdonába tartozott. A jelenlegi vagyonból ezt a részt - amelynek tulajdonosa ismert - külön kell választani és a restitúció keretében visszaadni annak, akit megillet. A vagyon ezen felüli (tulajdonjogilag meghatározatlan) részének a privatizáció alapelvei szerint kell tulajdonost keresni. Nem a vagyon valós (tárgyi - tehén, traktor, épület stb.) egyének közötti felosztásával, hanem a vagyonérték elosztásával, a vagyonjegyes (kuponos) privatizáció analógiájára. A vagyon szétosztásáról és a szövetkezetek likvidálásáról tehát szó sincs. Azért sem, mert a Tyl-alapelvek a szövetkezetek vagyonának elárverezését „házi" rendezvénnyé teszik. Amíg a vagyonjegyes privatizációban valamennyi állampolgár részt vehet (a szövetkezetek tagjai is), addig a szövetkezetekben csak a jogosult személyek vásárolhatnak vagyonértéket. Azok, akiknek az adott szövetkezetben vagyona (föld, kisajátított ingóság) van, és azok, akik ott dolgoznak. Igazságos elosztásra nincs sablon a Tyl-féle elgondolás és a szövetségi kormány alapelvei között a szövetkezetek transzformációjára az elosztás mikéntjében rejlik az igazi szakadék. Amíg a kormányjavaslat szerint a szövetkezet vagyonának hányadát a jogosult személynek mint jogilag köteles részt átadják, addig a Tyl-alapelvek ugyanazon személyeknek csak a vagyonrész megszerzésének lehetőségét adják meg. A már említett szövetkezeti (házi) árverésen. Szerintük a passzív egyénből attól kezdve lesz vállalkozó tag, amikor saját belátása szerint befektette pénzét. Még ennél is nyomósabb ok, hogy a szövetkezet vagyonának restitúció alá nem eső részét semmiféle alapelv szerint sem lehet igazságosan elosztani. Az, aki ezt a bevitt föld, illetve kisajátított ingóság, vagy a munkarészvétel szerint akarja megtenni, a lehetetlenre vállalkozik. Nem szólva arról, hogy a föld-vagyon-munka alapján való osztás igazságtalan mértékét az adott szövetkezetben a közgyűlés még tovább mélyítheti. Mindebből egyértelmű, aTyl-csoport a szövetkezetek transzformációja során mindhárom szempontot (föld-vagyon-munkarészvétel) mellőzni akarja. Ezt a tényt a sajtóértekezlet szóvivői, a köztudatban ,,3T" néven ismertek, egyaránt kiemelték. Elmondták, hogy javaslatuk szerint az árverés bevétele a szövetkezeté marad, de ez amúgy sem számottevő összeg, mivel a kikiáltási árak csak töredékei lennének a piaci értéknek. Amolyan jelképes összegek, amelyek a kereslet és a kínálat szerint emelkednének, illetve csökkennének. Az sem elhanyagolandó tény, hogy így ugyanarra a vagyonra kevesebb lenne a tulajdonos. Nem hagyható figyelmen kívül - figyelmeztettek a Tyl-elmélet védelmezői -, hogy amennyiben a vagyon elosztásánál a munkaviszonyt helyezik előtérbe, az egyéni érdekek megállapításában legmegbízhatóbb alapul a kereset szolgál majd. Ez pedig nem a tagság 70 százalékát kitevő „egyszerű" embereknek kedvezne, hanem az időközben leváltott volt elnököknek, pártelnököknek és kádereseknek. Transzformáció három lépésben Nem ért egyet a Tyl-csoport a kormányjavaslat azon kitételeivel sem - hallottuk a sajtóértekezleten -, hogy a restitúciós „kiadásokra" a törvény a vagyon meghatározott százalékarányát hagyja meg. Ez a rész a szövetkezetek típusa szerint és esetenként is változó, így előre nem meghatározható összeg. Ugyancsak helytelenítik, hogy a kormányjavaslat két dologról, a vagyon elosztásának módjáról, valamint a meglévő szövetkezet helyébe lépő új vállalkozó alany formájáról s változatairól egyszerre akarja a tagságot megszavaztatni. Ha e két döntést a transzformációs terv megszavazásakor egyesítik, a jogosult személyek állásfoglalását elsődlegesen a vagyonelosztás mikéntje határozza majd meg, és a lényegesebb kérdés, a folytatás másodlagos szerepet kap. Szerintük a vagyonleltárt, a privatizációt és a transzformációt ezért is külön kell választani. A jogosult személyek megválasztják a vagyonleltárt elkészítő csoportot, amely ennek nem restitúciós részét a kisprivatizáció alapelvei szerint szövetkezeti árverésre bocsájtja. Aki vagyonrészt vásárol, az a szövetkezetben társtulajdonossá válik. Ezt követően a tulajdonosok közgyűlése megválasztja a szövetkezet igazgatótanácsát. A közgyűlés résztvevői annyi szavazattal rendelkeznek, amennyi vagyonrészük van. Az igazgatótanács a vagyoni kérdésekben átveszi a vezetőség hatáskörét. További lépésként a szövetkezet vezetősége, illetve a társtulajdonosok közül valaki(k) elóterjeszti(k) a transzformációs terve(ke)t, s ez(eke)t az igazgatótanács megszavazásra a tulajdonosok közgyűlése elé terjeszti. A szövetkezetek az ide vonatkozó törvényekkel összhangban egy vagy több személy tetszés szerinti vállalkozási formájává alakulnak. Lényegében ezek a Tyl-féle transzformáció alapgondolatai, amelyeket szeretnének beépíttetni a formálódó törvényjavaslatba. Ha nem sikerül - mondották az érdekeltek - akkor egyéb lehetőség híján a Szövetségi Gyűlés elé egy ellenjavaslatot terjesztenek be. EGRI FERENC - Vállalatunk a múlt század óta gyakorolja a vízi szállítást. Tengeri hajóink a Duna-tengeri, adriai, az európai kontinens és a Távol-Kelet közötti forgalomban közlekednek, de megfelelő nagyságú rakomány esetén bármelyik kikötőt felkeresik. Újkeletüek rendszeres elhajózásaink az al-dunai átrakókikötőből az USA-ba. Tengeri hajóink közt a kisebb 3600 DWT mellett megtalálhatók a 13 000 DWT nagyságú óceánjárók is. Dunai hajóparkunk összkapacitása eléri a 270 000 tonnát. Egységeink alkalmasak tömegáru, darabáru és folyékony áru továbbítására Regensburgtól az al-dunai átrakókikötőkig. Nagyteljesítményű rakodógépparkkal - úszódaruk, szállítószalagok - igyekszünk dunai fuvarozásunkat komplexebbé tenni. Kívánságra háztól házig vállaljuk ügyfeleink áruinak továbbítását, szervezve a vízi fuvarozáshoz kapcsolódó rakodási és szárazföldi továbbítási feladatokat. Dunai személyhajóparkunk menetrendi és sétajáratokra, továbbá különutakra az utazóközönség rendelkezésére áll. Személyhajózási szolgáltatásaink közül a legnépszerűbb a Budapest és Bécs között fenntartott számyashajó-járatunk. Bár Magyarországnak nincsenek tengerei, a MAHART tengeri hajóparkjával mégis jelentős áruszállítást végez a világtengereken. Hajóparkunk univerzális áruszállító hajókból áll. Hagyományos működési területünk a Fekete- és a Földközi-tenger, de rendszeresen érintjük Nyugat-Európa, Nyugat-Afrika, a Távol-Kelet és Észak-Amerika kikötőit is. A legfontosabb dunai és tengeri kikötőkben saját képviseletekkel rendelkezünk, de a világ egyéb pontjain is számos ügynökünk áll megbízóink rendelkezésére. • Az, hogy egy fedél alatt vannak a Csehszlovák Dunahajózási Vállalattal kifejezi a két hajózási vállalat együttműködését is? - Valóban mindkét részről megvan a szándék egymás munkájának a segítésére. Ezt Fáy András, a MAHART vezérigazgatója a Szlovák Rádiónak nyilatkozva úgy fejtette ki, hogy versengés helyett együttműködésre törekszünk. • Megemlíthetne néhány konkrét példát is? -A nyári időben nagyon sok turista érkezett Budapestre, s mivel a MAHART-nak nem volt elég hajója a külföldiek városnéző útjainak kielégítésére, a pozsonyi partnertől kibéreltük a Čadca nevű személyhajót. Ez nem idén fordult elő először. A megoldás természetesen a MAHART-nak és a CSDHV-nak egyaránt előnyös. Akárcsak a kikötő közös kihasználása. Kölcsönösen előnyös együttműködésre számíthatunk a közép-európai gabonatöbblet szállítása során. Együttműködünk az áruforgalom bővítésében, a kikötő berendezéseinek igénybevételében és a hajóépítésben is. Amennyiben megvalósul Budapesten az Expo '96, rendkívül nagy utasvándorlás várható. Ez a személyhajózás forgalmát is fellendítené. A forgalom lebonyolításában közösen vehetnénk részt, A két hajózási vállalat vezetői gyakran tanácskoznak egymással. • A MAHART itteni képviseletének igazgatója személy szerint is sokat tehet a két ország hajózási vállal a tainak együttműködéséért. Ezenkívül még mi minden tartozik feladatkörébe? - Stílusosan kifejezve: tengernyi feladatom van. Csupán néhányat említek meg. Például képviselem a vállalatot a cseh és a szlovák hatóságok előtt. Eljárok a vámügy, révkapitánysági, határrendészeti szerveknél. Előkészítem a központi küldöttek tárgyalásait és részt veszek rajtuk. Kapcsolatot tartok a külkereskedelmi szervekkel, információkat adok és szerzek a hajózásról. A CSSZSZK-ban a cégeknél képviselem a vállalatot. Rendszeresen látogatom az itteni kikötőket. Piackutatást is végzek. Tárgyalok a beés kirakás módozatairól és üteméről a feladókkal. Ellenőrzöm a Párkány-Esztergom közt közlekedő kompjáratot. Rendszeresen látogatom a hajókat. • A Dunáról lévén szó, végül sehogy sem hallgathatom el a kérdést: mi a véleménye a vízlépcsőrendszer egyre nagyobb tiltakozást kiváltó építéséről? -Természetesen jó lenne, ha a Duna egyre hajózhatóbbá válna. Ugyanakkor az is tény, hogy a hajózhatóság javításának nem ez az egyedüli módja, a környezetvédelemről - beleértve az ivóvízkészlet védelmét is - nem szabad lemondani. A döntő szó, természetesen a szakértőké kell hogy legyen. FÜLÖP IMRE 1991. OKTÓBER 14. TÁJÉKOZATLANSÁG VAGY NEM AKARÁS? A FÖLDTÖRVÉNY GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A KÉPVISELŐ SZEMÉVEL Országjárásom során gyakran tapasztaltam, hogy a tulajdon- ós a vagyonjogi rendezésről szóló törvények értelmezése bizony nem is olyan egyértelmű. Ennek egyik oka természetesen a kiadott törvények hiányos és esetenként nehézkes szerkezetében keresendő. Az egyik községben így vélekedett egy egykori kisemmizett földműves: „ezek a törvények csak az ügyvédeket éltetik..." Ám az előbbieknél mégis súlyosabbnak vélhető a dolgok pontatlan ismerete, s egyáltalán a tájékozatlanság. A számtalan telefonhívás, akárcsak a levelek vagy éppen a személyes beszélgetések tartalma is ezt bizonyítja. így történhet meg az is, hogy a föld eddigi használója könnyen és „meggyőzően" el tudja utasítani a tulajdonos földjének haszonbérbe adását. Pedig a földtörvényünk már a hatályba lépésével (1991. június 24) megszüntette az eddigi használati jogot, és helyébe bérlőviszonyt teremtett meg. Tehát e naptól a tulajdonos és az eddigi használó között bérleti viszony jött létre. Sajnos, e folyamat további rendezéséhez is hiányoznak a szükséges ismeretek. Pedig még mindig csak két ügyfél közti jogrendezésről van szó. Ugyanis az eddigi használóra a földtörvény 22. §-a 2. pontjának első része vonatkozik. A másik része pedig csak a tulajdonosra. Eszerint, ha nincs köztük más megállapodás - a bérleti jogviszonyt a folyó év októberének első napjáig lehet felbontani. A felbontási határidő egy év. A törvény adta lehetőségek - mely szerint 1991-ben és 1992-ben október elseje előtt legalább egy hónappal is felmondható - csakis a tulajdonosra vonatkoznak. Tudomásul kell venni minden tulajdonosnak, hogy a jog sérelme személyes ügy is. Tehát az állam nem vállalja fel a jogos személyek ügyének szinte tudtunk nélküli intézését, hanem jogi eszközöket ad" ki, melyekkel élniük kell tudni az állampolgároknak. Félő azonban, hogy ilyen szövevényes jogügyletbe inkább nem vágnak még az egykori reménykedők sem. Vagy, ha el is kezdik - beleunnak... Az ügyrendezés két szakaszból áll, technikai részét hozzávéve pedig háromból. A legfontosabb a tulajdonosi jog rendezése. Ennek bizonyítására mindenképpen a telekkönyvi kiirat szükséges (Výpis z pozemkovej knihy) az Állami Jegyzőség telekkönyvi hivatalából (Štátne notárstvo). Továbbá a hagyatéki végzés (dedičské rozhodnutie). Ha az utóbbiból nincs példány az örökösnél, a közjegyzőség ad ki másolatot. Vannak esetek, amikor ezeken kívül más iratokra is szükség van. így a föld visszaigénylése esetében mindenképpen a parcellaazonosításra (identifikácia parciel) a Földmérő Hivatalból (Geodézia). A tulajdonjog bizonyításához szükséges további iratok esetenként változók lehetnek. Erre a Földhivatal (Pozemkový úrad) hivja fel az ügyfél figyelmét. Sajnos, a korábbi hónapokban még a kateszteri térképmásolat beszerzése is a leendő gazda feladata volt. Ma ezt már a földhivatal rendezi anélkül, hogy ezzel az ügyfélnek bármilyen gondja is lenne. Ámbár az tapasztalható, hogy eddig nem minden járás földhivatala készült fel erre. Hasonló tájékozatlanság, de méginkább a paragrafusok különböző értelmezése teszi zavarossá „az ingatlanok kiadásával összefüggő közigazgatási illetékek" fizetését is. Nem is csoda, hiszen maga a közjegyzőség is különbözőképpen értelmezi. Megtudtam: míg Komáromban már sem júliusban sem augusztus hónapban kiadott telekkönyvi kivonatért nem szedtek illetéket, addig Dunaszerdahelyen minden kivonat minden megkezdett oldaláért 20 korona illetéket szednek folyamatosan. Hasonlóan teszi a lévai és a galántai közjegyzőség is, de Tőketerebesen már nem szednek. E hivatali abszurdum még bosszantóbb, ha a kárpótlási törvények szerinti eljáráshoz kell közjegyzői kiirat, amiért Léván szintén kivetik az illetéket, ugyanakkor Galántán és Dunaszerdahelyen nem. E különbözőségek vizsgálása során megtudtam az okot is: a közjegyzőség eddig nem kapott erre vonatkozóan eligazítást. A földtörvény „Ingatlan kiadása" c. fejezetének 10. §-a pedig érthetően utal a közjegyzői bírósági illetékek kivetése nélküli ügyrendezésre. Okuljunk a felsorolt esetekből! Mi, képviselők is. BARTAKOVICS ISTVÁN SZNT-képviselő (MKDM)