Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám, péntek

11 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 10. AMEDDIG NINCS TÖRVÉNY KAMARA HELYETT UNIÓ (Munkatársunktól) - Több mint egy éve húzódik a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamata megalakításának ügye, természetesen nem a leginkább érdekeltek, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók érdektelensége miatt. Köztudott ugyanis, hogy az SZNT a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot az első fordulóban elvetette. Ezért az ágazatban egymásra felhalmozott gazdasági és egyéb gondok hatékonyabb megoldásának segítése érdekében a kamarákról szóló törvényjavaslat elfogadásáig - átmeneti megoldásként - a már meglévő regionális érdekvédelmi és szakmai szövetségi Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Unió néven köztársasági hatáskörű független érdekvédelmi intézményt hoztak létre. Az Unió, melynek alakuló közgyűlését tegnap tartották Pozsonyban, tevékenységét elsősorban a szlovák mezőgazdaság és élelmiszeripar létfontosságú feltételeinek kialakítására, a vállalkozó érdekek támogatására kívánja fordítani. Részt vesz az állam mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidéki településfejlesztési politikájának megformálásában, egyúttal az összes tulajdonforma működési feltételeit az egyenrangúság elve alapján támogatja. Kiemelt feladatának tartja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának létrehozását, a működéshez szükséges intormációk áramoltatását. A közgyűlésen a felszólalók egyértelműen támogatták az Unió megalakításának gondolatát. Néhányan viszont felhívták a figyelmet az Unió és a rövidesen mégiscsak létrejövő mezőgazdasági kamara jogi megítélését összemosni kívánó nézetekre. Amint hangoztatták, az Unió alulról szerveződő szövetség, a kamara pedig törvény által szabályzóit ágazati érdekvédelmi szervezet lesz. A jelenlegi helyzetben viszont mindenképpen szükség van olyan szervezetre, amely a mezőgazdasági termelók és feldolgozók hatékony érdekvédelmét képviseli. A 36 regionális szervezet és 22 érdekvédelmi szövetség képviselői az alakuló közgyűlésen Pavol Koncoát választották a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Unió elnökévé. -tszlEZ A TŰZSZÜNET SEM SZENT (Folytatás az 1. oldalról) népeinek a tulajdonát képezi. A katonai objektumok blokádjáról pedig azt mondta, hogy háborús időkben az ilyen eljárás legitimnek számít, mert katonai célpontokról van szó. A városok és falvak blokádja viszont háború idején sem engedhető meg, mert ezek nem katonai célpontok. Mint ismeretes, Horvátország kedd óta független, viszont a Jugoszláviától való elszakadással több horvát párt és mozgalom sem ért egyet: a baloldali Horvát Munkáspárt, a Kommunisták Szövetsége - Mozgalom Jugoszláviáért nevű párt köztársasági szervezetei, valamint a Haladó Munkások Egyesülete. Ezek a pártok a függetlenségi nyilatkozatot törvénytelennek tartják. Stjepan Komarac, a Munkáspárt elnöke a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában azt állította, a horvát népnek nincs szüksége önállóságra, mert azáltal csak romlik gazdasági helyzete. Boris Terzin, a kommunisták titkára ehhez hozzáfűzte, hogy Horvátország függetlenségét a köztársasági vezetés szeparatistáinak egy csoportja hirdette ki. Ezért felszólította a nemzetközi közösséget, ne avatkozzon Jugoszlávia ügyeibe és ne ismerje el a szeparatista Horvátországot. Egyébként a keddi - és mint már kivonulása előtt fogolycserét hajtanak végre. Ily módon Zadar volt az első horvát kikötő, amelynek blokádját a haditengerészet megszüntette. Érkeztek hírek arról is, hogy egyéb kikötők esetében sem tartják be a blokádot. Lengyelország tegnap azt javasolta partnereinek a Hexagonáléban, hogy parlamenti képviselők szintjén azonnal kezdjenek tárgyalásokat a jugoszláv válságról. A javaslatot a szejm külügyi bizottsága tette, s a hat tagország mellett minden jugoszláv tagköztársaság képviselői is részt vennének az értekezleten. Varsói javaslat szerint a tanácskozás színhelye a horvátországi Dubrovnik lehetne, s ha ez valamiért nem kivitelezhető, akkor pedig Varsó. A dokumentum szerint a jugoszláv hadserég akciói agressziónak tekintendők. Franjo Tudjman horvát elnök a jövő hét elején Mihail Gorbacsov meghívására hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Az AFP szerint Gorbacsov meghívását a zágrábi szovjet konzul adta át Tudjmannak. Olaszország úgy döntött, elismeri a Szlovénia által kibocsátott új útleveleket. Ez a döntés azonban még nem jelenti a szlovén függetlenség elismerését - közölte tegnap a római külügyminisztérium szóvivője. Jugoszláv kirakós játék említettük: rendszeresen megsértett - tűzszünet helyi szintű tűzszünetek megkötésére is lehetőséget adott. A zadari helyőrség parancsnoksága a kikötőváros vezetőivel megállapodott arról, hogy a horvát erők beszüntetik a laktanyák blokádját, a hadsereg egységei pedig kivonulnak a városból, s magukkal vihetik fegyverzetüket és tartalékaikat A katonaság épületeit, a hozzájuk tartozó földekkel együtt, a város kapja meg. A megállapodás tegnap délután lépett életbe. Egyetértettek abban is, hogy még a hadsereg (Magyar Szó) A lépés célja az, hogy megkönnyítsék a határ átlépését a menekültek és más szlovén állampolgárok számára. Alois Mock osztrák külügyminiszter is azt mondotta, hogy szintén el fogják ismerni a szlovén útleveleket és más legális dokumentumokat. Tegnap reggel jelentette a belgrádi rádió, hogy Zágrábtól délre, Petrinja város közelében a belgrádi televízió négy munkatársa életét vesztette. A tévések gépkocsija aknára futott. Ezzel a három hónapja tartó horvátországi háborúban már 12 újságíró halt meg. BAKER NYOLCADIK PRÓBÁLKOZÁSA James Baker, amerikai külügyminiszter vasárnap Kairóban kezdi idei immár nyolcadik közel-keleti körútját. Ha minden jól megy, október 17-re tervezett hazatérése után az érintett feleknek szétküldik a meghívókat a közel-keleti békekonferenciára. Baker körútjának legfőbb célja, hogy meggyőzze az érintetteket, fogadják el a javasolt üdvözlő levelet, valamint hogy mindenkinek, aki kérte, átadja az írásos „garanciákat". Baker Egyiptomból Izraelbe, Jordániába, majd Szíriába utazik, s közben tárgyalni fog a megszállt területeken élő palesztinok képviselőivel A még októberre tervezett konferencia másik védnöke, a Szovjetunió sem ül ölbe tett kézzel: Moszkvában bejelentették - ugyan pontos dátum nélkül -, hogy Borisz Pankin külügyminiszter rövidesen Szíriába, Jordániába és Izraelbe látogat. A régen esedékes békefórum szervezői még mindig bíznak az október végi időpontban, amit az is bizonyít, hogy - jól tájékozott források szerint - az ENSZ fótitkárát megkérték, október 30-ra és 31-re tegye magát szabaddá. Pérez de Cuellar már megbízta Edouard Brunnert, képviselje öt a konferencián, de ez nem zárja ki, hogy esetleg mégis személyesen lesz jelen. Zsidó házfoglalók Kelet-Jeruzsálemben. Huszonöt arab házat szálltak meg, szögesdróttal próbálták meg távol tartani a rendőrséget, de sikertelenül. Egy házból azonban nem tudták eltávolítani őket, abból, amelyben két parlamenti képviselő is volt. Az eset szerdán történt, s aligha javítja a légkört az amerikai külügyminiszter útja előtt. CHENEY HAT KÉRDÉSE WÖRNER A NATO ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPA VISZONYÁRÓL Richard Cheney amerikai védelmi miniszter az Atlanti Paktum Társaság washingtoni közgyűlésén azt mondta, hat kérdése van, amelyekre nem ismeri a válaszokat, viszont szerinte ezek határozzák meg a NATO jövőjét. 1. Tartós lesz-e a Szovjetunióban a béke irányába tett fordulat, vagy pedig a változások a növekvő erőszakban nyilvánulnak meg? 2. Folytatódik-e a szovjet gazdaság kollapszusa? 3. Elönti-e a Szovjetunióval szomszédos államokat a menekültek hatalmas hulláma? 4. Ki fogja ellenőrizni a hárommilliós szovjet hadsereget, a központ fogja-e irányítani, vagy pedig minden köztársaságnak saját hadserege lesz? 5. Mi lesz a Szovjetunióval megkötött leszerelési szerződésekkel? 6. Minden köztársaság önállóan fogja ellenőrizni saját atomfegyvereit? Cheney szerint a bizonytalan Kelet-Európával szemben a NATO erős szervezet kell, hogy maradjon. A NATO erejére, továbbá azért is szükség van, hogy szavatolhassa Kelet-Európa számára a demokráciára való áttérés sikeres befejezését. E kormányon kívüli, a NATO eszméinek terjesztésére hivatott szervezet tanácskozásán Manfred Wörner, a NATO fótitkára is beszédet mondott. Az utóbbi időben az USAban olyan nézetek láttak napvilágot, hogy a Szovjetunióban tapasztalható változások következtében a NATO már elavult, nincs létjogosultsága. A fótitkár erre reagálva azt mondotta, most minden korábbinál nagyobb szükség van az Észak-atlanti Szövetségre, Európának és Amerikának még sosem volt ekkora szükségük egymásra. Wörner a NATO változó feladatairól beszélt, hangsúlyozva, hogy ezek mindinkább politikai jelleget öltenek. Felszólította az amerikai közvéleményt, tegyen annak érdekében, hogy egyetlen lehetőséget se szalasszanak el KeletEurópa megsegítésére. Közép-Kelet-Európa országai rendkívül bonyolult helyzetben vannak, s amint a hármak múlt hét végi krakkói nyilatkozata is érzékeltette: a gazdasági és politikai válság felé sodródnak. Ezt követően Wörner azt fejtegette, a NATO az utóbbi 18 hónap folyamán hatalmas változásokon ment keresztül, s ez a folyamat a novemberi római csúcstalálkozóval fog tetőzni. A főtitkár véleménye az, hogy új szövetséget építenek ki, amely már ma sem olyan, mint két évvel ezelőtt volt, de holnap egészen más lesz. Wörner ugyancsak kitért a közép-kelet-európai országok és a NATO szorosabb kapcsolataira. HAITI HATÉKONYAK A SZANKCIÓK Hírügynökségi jelentések szerint Haitiban lassan visszatér az élet a normális kerékvágásba, az üzletek egy része már kinyitott, ugyanígy a bankok és a közhivatalok is. Az utcákon szinte észrevétlenül cirkáló katonai járőrök biztosítják a viszonylagos rendet és nyugalmat. Joseph Nérette „ideiglenes államfő" konzultációkat kezdett a kormány létrehozásáról, amely a december 30-ra tervezett választásokig maradna hatalmon. Jean-Bertrand Aristide, a megdöntött államfő továbbra is ellenállásra, de az erőszak mellőzésére szólítja fel a lakosságot. A haiti vállalkozó körök képviselői mind gyakrabban sürgetik a szeptember 30-án megdöntött elnök visszahívását, mivel nagyon nyugtalanítónak tartják a szigetország ellen az Amerikai Államok Szervezete által elrendelt embargót. Az embargóhoz csatlakozott Franciaország is, s az amerikai kormány még további szankciók esetleges bevezetéséről is tárgyal. Washington nem ismerte el Haiti ideiglenes kormányát és már visszamondta az anyagi támogatást, amely a jövő évben 88,6 millió dollár lett volna, ezenkívül befagyasztotta az USA-ban lévő haiti vagyont. A Fehér Ház egyben követeli a válság alkotmányos rendezését is, amit elképzelhetetlennek tart Aristide elnök hazatérése nélkül. Az amerikai kormányköröknek ez az álláspontja cáfolja a sajtó állításait, hogy csökkent az USA érdeklődése Aristide iránt. A csökkent érdeklődés inkább a külföldi újságírókat jellemzi - állítja az AFP. A helyzet már nem drámai, így lassan hazautaznak. NÉHÁNY SORBAN O_ofíában bolgár-német megállapoOZ dást írtak alá a baráti együttműködésről és a partneri viszonyról Európában. Viktor Vlkov bolgár és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter látta el kézjegyével a szerződést, amely kiterjed a politikára, a gazdaságra, a kultúrára, a környezetvédelemre, az oktatásra és más területekre is. V

arsóban tegnap a lengyel szejm megkezdte a vitát az új alkotmányról, amely megerősíti a végleges lemondást a kommunista rendszerről és megteremti a lengyel demokrácia új modelljének alapjait. Feltehetően a jelenlegi összetételű parlament már nem fogja elfogadni az alkotmányt, ezt nyilván majd az új szejm hagyja jóvá, amelyet az október 27-re kiírt szabad választások eredményei alapján hoznak létre. Erre a körülményre külön emlékeztetett Bronislav Geremek, az alkotmányelókészító bizottság elnöke, aki a parlament elé terjesztette a tervezetet. E

rich Honecker, a volt NDK egykori párt- és állami vezetője terjedelmes interjút adott az ARD német televíziós állomásnak. Kijelentette: természetesen vissza akar térni Németországba, de majd csak akkor, ha visszavonják az ellene törvénytelenül kiadott letartóztaiási parancsot. A 79 éves Honecker azt mondta, semmi kedve ahhoz, hogy áldozati bárány legyen. J

elölteti magát a kormányfői posztra Ariel Sáron izraeli lakásépítési miniszter, volt védelmi miniszter, az arab-izraeli tárgyalások és a nemzetközi békekonferencia határozott ellenzője. A 63 éves politikus a televízióban jelentette be, hogy indul a jövő év novemberére tervezett parlamenti választáson. Döntését azzal indokolta, hogy „helyes békepolitikát" akar folytatni, olyat, amely helyes védelmi politikán alapul, a zsidók biztonságának megteremtésén és egy helytálló bevándorlási politikán. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha még a választások előtt arat egy fontos győzelmet: sikerül a jobboldali Likud-tömb élére kerülnie. E

duard Sevardnadze volt külügyminiszter külpolitikai társaságában fog dolgozni utódja, Alekszandr Besszmertnih, akit augusztus 23-án váltottak le a külügyi tárca éléről. Nem hoztak fel ellene semmilyen vádakat, de Gorbacsov elnök a szemére vetette, hogy a puccs idején „megingott". Besszmertnih a kormányon kívüli, független szervezetben a 12 szakemberből álló politikai elemzések osztályát fogja vezetni. M

indössze tíz percig tartott és komoly szakadással végződött Mobutu zairei államfő és Tshisekedi kijelölt kormányfő szerda esti találkozója az új kabinet összetételéről. Az ellenzék érdekeit képviselő kijelölt miniszterelnök egyértelműen leszögezte, nem járul hozzá Mobutu követeléséhez, hogy a kormánypárt kapja a miniszteri posztok felét. A

rkalik kazan város közelében, AlmaAtától közel 2000 km-re északkeletre közép-európai idő szerint tegnap 5.12 órakor sikeresen földet ért a Mir űrállomásról visszatérő Szojuz TM-12 űrhajó. Fedélzetén három kozmonauta volt. Anatolij Arcebarszkij és Toktar Aubakirov, valamint az osztrák Franz Viehböck. Aubarikov és az elsó osztrák űrhajós nyolc napot töltött az űrben. TITKOSPÉNZEK Franciaországban politikai botránnyá kezd növekedni a Rosszija szovjet hetilap állítása, miszerint a Francia Kommunista Párt 1987-ben 3 millió dollár ,, támogatást" kapott a KGB ügynökeitől. Az ügy pikantériáját tovább növeli Alekszandr Jevlahnak, a lap szerkesztőjének szerda esti tanúvallomása, amely a TF-1 francia tévéállomáson hangzott el. Jevlah újra megerősítette, hetilapja állítása igaz, ezt egy 1987. február 25-i dátumú dokumentummal tudja bizonyítani, amelyet a puccskísérlet után találtak az SZKP KB levéltárában. Egyben jelezte, a szovjet dollárdotációt nem más vette át, mint Maxime Gremetz, az FKP Politikai Bizottságának egyik jelenlegi tagja. Bár Pierre Sotura, az FKP pénztárosa ismételten kategorikusan cáfolta a hírt, a politikai vihart nem sikerült lecsendesítenie. A pártok pénzügyeit felügyelő parlamenti bizottságban olyan hangok hallhatók, hogy a francia kormánynak diplomáciai úton kellene kérnie a Szovjetuniótól azoknak a dokumentumoknak a kiadását, amelyek tisztáznák az egész ügyet.