Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám, hétfő

TUDÓSÍTÁSOK - PUBLICISZTIKA .ÚJ SZÓi HAVEL - ÖTVENÖT Éveken át úgy képzeltem, hogy Václav Havel délceg ember. Valahogy ezt sugallta még a hat­vanas évek derekán szellemes, szókimondó Ker­ti ünnepélye a Divadlo na Zábradlíban. Jó húsz év múltán a Magyar Televízióban bemutatott Audienciáját végignézve újra megbizonyosod­hattam arról, hogy Havel vérbeli drámaíró. Egyé­niség. E két évtized közben sok víz lefolyt a Mold­ván, s ó rádöbbenhetett arra, hogy az írott szó ereje olykor rövid távon kevés: kialakulhat olyan társadalmi helyzet, amikor nem elsősorban írni kell, hanem cselekedni. S a drámaíróból más­kéntgondolkodó politikus, ellenálló lett. Ekkortájt járta be a világsajtót az a kép, amelyen Václav Havel sörgyári segédmunkás zsákot cipel. Kara­kán, délceg ember - gondolták nagyon sokan. Egyáltalán nem csalódtam, amikor megláttam alacsony termetét, közelről figyelhettem kissé kacsázó járását, időnként meg-megakadó be­szédstílusát. Addigra ugyanis naggyá nőtt a ha­zai közvélemény és az egész világ előtt. Nyolc­vankilenc novemberében szinte pillanatok alatt karizmatikus vezérré magasodott, hitet gyújtott, bátorságot öntött százezrek lelkébe. Jól emlék­szem, amikor megválasztották őt köztársasági elnökké, férfias hangon jelentette ki: - ígérem, hogy ezt az országot elvezetem a szabad válasz­tásokhoz. És állta a szavát. Nagyon sokan személyesen is láthatták öt, talán parolázhattak is vele, hiszen rövid időre ugyan, de megfordult Komáromban, Vásárúton, Ersekújvárott és más dél-szlovákiai településen is. Jómagam kollégáimmal együtt többször talál­kozhattam vele a prágai Vikárkában és a pozso­nyi várban. Nekem különösen az imponált, hogy számos politikussal ellentétben, sosem hozott magával jegyzetfüzetet, magnót, mindent gondosan kör­mölő segédszemélyzetet. Leült hozzánk, figyel­mesen hallgatott, válaszolt, vitatkozott, megosz­totta velünk gondjait, kételyeit is. Néhányszor a késő délutáni órákban fogadott bennünket, miután ji politikai pártok képviselőivel tanácsko­zott reggel óta. Akkor sem láttam fáradtnak. A párbeszéd, a tartalmak eszmecsere erővel, szellemi energiával töltheti fel őt. Erkölcs és politika. Hosszú idő után hazánkban ő igazolta, hogy a két fogalom nem zárja ki egymást, sőt: manapság, s a jövőben még inkább nincs, nem lehet igaz politika egyéni és közéleti erkölcs nélkül. Tapsoltak neki az amerikai Kong­resszusban, szerte a világon, irodalmi és politiku­si tevékenységéért rangos kitüntetéseket kapott. Pozsonyban többször is kifütyülték, egyszer majdnem tettleg bántalmazták, de még ez sem törte le. Mindig az igazságot, a tényleges helyze­tet szeretné megismerni, ezért nézett bátran szembe a felheccelt csőcselékkel. Ember és politikus, tehát olykor ő is esendő. Ma még sokan úgy tartjuk, hogy hiba volt az, amikor jórészt az ő javaslatára a tavalyi országos választásokon csak kétéves mandátumot kaptak a képviselők. Ugyanis ilyen rövid idő alatt úgyszólván lehetetlenség kijutni a súlyos válság­ból. És hát a sok bajt, feszültséget még csak tetézheti, hogy rövidesen újra beindul a választás előtti kampány, újra egymásnak esnek a politiku­sok, pártok. Nekünk, csehszlovákiai magyarok­nak bizony az is fáj, hogy Václav Havel másként nyilatkozott a bősi vízi erőműről 1989 tavaszán, mint tavaly. Korábban egyértelműen az építkezés teljes leállítását szorgalmazta, köztársasági el­nökként viszont szerfölött óvatosan, sőt, ellent­mondásosan nyilatkozott. Pedig a mellébeszélés és a ködösítés igazán nem az ő műfaja. Ötvenöt éves. A nagy mű, amelynek életének legtermékenyebb éveit szentelte, még távolról sem készült, s nem is készülhetett el. Am nem is omlott össze, holott bizonyos pártok, érdekcso­portok és személyek módszeresen a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság új alapjainak szétrombolásán mesterkednek. Havel ezúttal is hű önmagához, elveihez. Határozottan kijelentet­te: lemond, ha úgy látja, hogy végveszélybe kerül a csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, lengye­lek, németek és más nemzeti kisebbségek közös állama. Megkésett, de annál fontosabb születés­napi ajándék lenne, ha heteken belül kiderülne, mégsincs oka arra, hogy ilyen döntést mérle­geljen. Ha lemondana, minden bizonnyal újra kiváló drámaíró és dramaturg lenne, de mit érne mind­ez, ha nyiladozó demokráciánkat letarolnák a so­vén indulatok és a diktátorok. SZILVÁSSY JÓZSEF DELI HÍRLAP CSALLÓKÖZI HETILAP A magánlapterjesztóknél UP-1227/1 AKKOR SZÜRET? Megérett a szőlő, a legtöbb helyen dúsak a fürtök, ám a gazdák örömébe üröm is vegyül. Gondterhelten kérdezgetik: vajon értékesíteni lehet-e az egész termést, és megadják-e az árát? Körképünkben munkatársaink ezekre a nyomasztó kérdé­sekre keresték a választ. DÖNTŐ A MINŐSÉG A somorjai borászati üzemben 1700 vagon szólót képesek feldol­gozni. Jozef Kubulák igazgató arról tájékoztatott, hogy ebben az eszten­dőben egyértelműen a minőséget helyezik előtérbe: a 18,6 fok fölötti cukortartalmú, tiszta fajtákért példá­ul jelenleg 8,50 koronát fizetnek ki­lónként. A Sauvignonra, a musko­tályra és a traminire még 50 fillér felárat adnak. Ezek az idén viszony­lag jó árak, s ezért távolabbi vidékről - főleg az Érsekújvári járásból - is szeretnék itt értékesíteni a szőlőt. Erre nincs lehetőség, mert jelenleg kizárólag a Dunaszerdahelyi járás földműves-szövetkezeteitől és gaz­dáitól. legfeljebb a Pozsony - s vidé­ki településekről vásárolnak föl. Nagy Vendel technikus szerint még nincs csúcsforgalom, hiszen az elmúlt héten naponta csupán 12-15 vagon szólót szállítottak, holott en­nek a kétszeresét is képesek lenné­nek átvenni, örömmel újságolta vi­szont, hogy jó az idei termés cukor­tartalma, tehát az 1991-es évjáratú borok minden bizonnyal kiválóak lesznek. Kérdés, hogy a fogyasztók milyen áron vehetik majd meg, s jut-e majd pénzük szőlőre, borra? Erre nyilván­valóan nem a borüzem vezetőinek kell válaszolniuk... -y-f ALACSONYABB ÁRAK Az Alsó-Garam mente löszdomb­sága Dél-Szlovákia hagyományos bortermelő vidéke. Annak ellenére, hogy továbbra is működik a peszeki, a kisölvedi és még néhány más nagyobb környékbeli pincegazda­ság, a termelők nagy része mégis­csak a borüzemeken keresztül érté­kesíti a megtermelt szőlőt. Ladislav Lehotský, a zselízi borüzem vezető­je érdeklődésünkre elmondta, hogy a rendelkezésükre álló korlátozott tárolókapacitás következtében az idén csak a zselízi körzetből fogad­ják el a szólót. A felvásárlást ezen a héten kezdték meg, a felvásárlási ár a korábbi évekhez képest alacso­nyabb, a cukortartalomtól függően 3,20 és 5,00 korona közt váltako­zik. -tl­SOKASODÓ GONDOK Javában szüretelnek már Pár­kány környékén is, de a szőlősgaz­dák nem tudnak felhőtlenül örülni az új termésnek. Mert ahogy a legtöbb szőlőtermelő vidéken, az idén itt is gond van a termés felvásárlásával. Vojtek Tibor, a párkányi borászati üzem igazgatója elmondta, noha az idén sok szőlő termett, a borászati üzem csak korlátozott mennyiség­ben képes felvásárolni a leszüretelt termést. Az ok: még a tavalyi bor is itt „érlelődik". Ennél fogva csak a körzetükbe tartozó termelőktől vesznek át szólót, melynek minősé­ge, cukortartalma ráadásul az idén elmaradt a múlt évi értékektől. Ez megmutatkozik a felvásárlási árban is. A 14 fokos rizling kilójáért például mindössze 3 koronát fizetnek, de a 18 fokos kilójáért sem adnak töb­bet 4 koronánál. S. FORGON SZILVIA KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN, DE OLCSÓN A Rimaszombati és Losonci já­rásban megtermett szólót a rima­szombati borászati üzem vásárolja fel. Szeptember végén Jozef Slávik mérnök, az üzem igazgatója megbe­szélést tartott a nagytermelőkkel. A felvásárlási ütemterv egyeztetése mellett szó esett az idei felvásárlási árakról, és a jövő évi kilátásokról is. A borfogyasztás visszaesése miatt itt is két koronával csökkentik a sző­lő felvásárlási árát. Az I. A osztályú, 18 fokos cukortartalmú - tehát a leg­jobb minőségű - szőlő kilójáért 6,90-et fizetnek. A 17 nagytermelő ezt felháborodással vette tudo­másul. Egyébként a szőlő felvásárlásá­ban semmilyen korlátozást nem ve­zettek be. A szerződéses felvásárlá­son kívül - ami egyébként 10 025 tonnára szól - hajlandók minden nagy- és kistermelőtől korlátlan mennyiségben megvásárolni a ne­mesített fajtákat, annak ellenére, hogy az idén Nyugat-Szlovákiából és Magyarországról is kapnak alap­anyagot. A gömöri és nógrádi szőlőshe­gyeken a szakémberek véleménye szerint két hetet késik a vegetáció, így az első szőlőszállítmányok csak október 10-e körül várhatók. A leg­nagyobb termelók, a sőregi, kálosai, szentkirályi szövetkezetek, valamint a Bátkai Állami Gazdaság is arra várnak, hogy az utolsó napsugarak még növeljék a bogyók cukortartal­mát, ami jelenleg 13-14 fok körül mozog. A termelók a mennyiséget és a minőséget tekintve egyaránt jó közepes termésről beszélnek, ame­lyet sajnos ismét csak áron alul tudnak értékesíteni. (polgári) A SZŐLŐT VAGY A BORT? Felső-Bodrogközben, Királyhel­mecen, Kis- és Nagygéresben, Per­benyikben, Vékén és Szentesen a szőlőtermesztő gazdák megkezd­ték a szüretet, s amint azt Gönczi Lajostói, a kassai borforgalmazó ál­lami vállalat királyhelmeci üzemének vezetőjétől megtudtam, a szólót ok­tóber 11-től vásárolják fel. A korábbi évek gyakorlatához képest ez két­hetes késést jelent. A felvásárlási ár két koronával alacsonyabb a tavalyi­nál, viszont a jó időnek köszönhető­en várható, hogy naponta fél fokkal növekedhet a szőlő cukortartalma, és ennek következtében végsőso­ron a termelőknek az idén is lega­lább olyan bevételük lehet, mint ta­valy. A helmeci borászati üzem mel­lesleg az idén 2335 tonna szőlő felvásárlását tervezi, és ennek a mennyiségnek a 45 százalékát a magántermelőktől várja. Vajon az alacsonyabb felvásárlá­si árra hogyan reagálnak a terme­lők? Erről Nagykövesden érdeklőd­tünk, ahol több mint kétszáz család foglalkozik szőlőtermesztéssel. Ja­kus Péter polgármester elmondta: - Most történik meg először, hogy a termelőktől nem itt a faluban, ha­nem Királyhelmecen fogják felvásá­rolni a szólót. Az, hogy messzebbre kell vinni, az árut, nyilván nem kelle­mes, de mégis azt kell mondanom: jó, hogy így lesz, mert az utóbbi időben a cukortartalom megállapítá­sakor itt mindig történtek manipulá­ciók, és ez felesleges viszálykodást szült. A szőlő szállításában az állami gazdaság segítséget nyújt, de a ter­melők nagy részének van saját szál­lítóeszköze. Szerintem többen Hel­mecre is elviszik majd a szólót, de azt hiszem, hogy mégis azok lesz­nek többen, akik inkább a bort akar­ják majd értékesíteni. A bor literjéért 20-25 koronát kaphatnak, míg az első osztályú, 19,6 fok cukortartalmú szóló kilójáért csak 7,50 koronát fi­zetnek. (-szák) 1991. OKTÓBER 7. NÉHÁNY SORBAN S zerény eredménnyel távozott Haitiről az Amerikai Államok Szervezetének küldöttsége, amely azzal a céllal érkezett, hogy az egy héttel ezelőtt végrehajtott puccs szervezőit rávegye: ismét adják át a hatalmat a sziget demokratikusan vá­lasztott vezetőinek. Az államcsínyt végre­hajtó Cedras tábornok először nem zárta ki a külföldre menekült Aristid elnök haza­térését, később ezt egy közleményben cáfolta. Legutóbbi jelentések szerint a puccs idején kétszázötvenen haltak meg. K aifu Tosiki japán kormányfő a hét végén bejelentette, hogy nem jelöl­teti magát erre a tisztségre újabb kétéves időszakra. Sajtóértekezletén közölte, hogy vállalja a felelősséget a politikai reform megvalósításának eddigi kudar­cáért. Két korábbi pénzügyminiszter, Mi­jazava Kiicsi és Vatanabe Micio viszont bejelentette, hogy megpályázzák a kor­mányfői tisztet. Október 27-én kerül sor a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnökének a megválasztására, aki egyút­tal majd az új miniszterelnök is lesz. N émetországban folytatódik a külföl­diek elleni erőszakhullám. A helyze­ten az sem javított, hogy Weizsäcker szövetségi elnök Kölnben meglátogatta a bevándoroltak lakónegyedét és támoga­tásáról biztosította a vendégmunkásokat. Tegnapra virradóan jobboldali szélsősé­gesek csoportja Rostockban rátámadt egy munkásszállóra, amelyben román vendégmunkások laknak. Magdeburg­ban, Sassnitzban és Bucholsban szintén kövekkel és házilag gyártott robbanósze­rekkel támadtak külföldiekre. Kohl kancel­lár elítélte a külföldiek elleni erőszakhullá­mot és hangsúlyozta, hogy Németország­nak barátian kell viselkedni a külföldiek­kel szemben. D zsakartában egy épületnek ütközött és lezuhant az indonéz légierő szál­lítórepülőgépe. A légiszerencsétlenséget senki sem élte túl. A személyzet és a fegyveres erők napjának ünnepségeiről a fővárosból Jáva szigetére hazatérő ka­tonák életüket vesztették, vagyis 133-an lelték halálukat a repülőgép fedélzetén. K ína bővíteni kívánja kereskedelmét Kelet-Európával, mivel tisztában van azzal, hogy ezeket az előnyös piacokat Pekinget megelőzve megszerezhetné Taj­van és Japán, nyilatkozta a kínai kereske­delmi minisztérium külgazdasági kapcso­latait irányító igazgató. MAROSVÁSÁRHELY MAGYARELLENES BÍRÓSÁGI PER Marosvásárhelyen újabb bírósági per kezdődött a tavaly márciusi események­kel kapcsolatban. A vádlottak padján ezúttal is egy magyar ül. Annak ellenére, hogy azóta már bizonyítékok vannak rá: az erdélyi lakosok közti viszonyokat sú­lyosan megrontó, hat halottat és többszáz sebesültet követelő román-magyar etni­kai konfliktust a régi rendszer nomenkla­túrjához tartozó szélsőséges román erők provokálták ki pozícióik megtartása érde­kében. Közülük azonban egy sem került még a bíróság elé. Bizonyítékok nélkül magyar terrorról beszélnek, a magyarelle­nes pogrom helyett. Minden jel arra vall, hogy a most kez­dődött per sem a megbékélést, az igaz­ság felderítését fogja szolgálni. A bíróság előtt Cseresznyés Pál, helyi gépkocsive­zető áll. A vád rendkívül súlyos: minősített gyilkossági kísérlet és huliganizmus. Vagyis, Cseresznyést azzal vádolják, hogy a tavalyi márciusi események során a tá­madók oldalán megsebesült és azóta a Vatra Romaneasca propagandagépe­zete által szinte nemzeti hősnek kikiáltott Cofariu Mihailát súlyosan bántalmazta. A jelenetről videofelvételek vannak. Tény és való, hogy Cseresznyés ütött, rúgott. De az alapkérdés egészen más: a konflik­tust nem ő és nem a magyarok provokál­ták ki, s akkor a téren ezrek püfölték egymást. Cseresznyés példája tehát kira­gadott, nyilvánvaló, hogy a per példaérté­kű, meg akarja mutatni a magyaroknak, hogy ki az úr, kinek van igaza Erdélyben. Ezt jelzi az is, hogy a vád képviselője nem kér sem többet sem kevesebbet, mint hogy helyezzék vád alá a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetséget is, mert úgymond a március 20-i tüntetést a szö­vetség provokálta ki. KOKES JÁNOS, Bukarest

Next

/
Thumbnails
Contents