Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám, szombat

1991. OKTÓBER 5. IÚJSZÔI DOKUMENTUM AZ EGYÜTTÉLÉS ÉS AZ MKDM ALKOTMÁNY- KIEGÉSZÍTŐ JAVASLATA Mint ismeretes, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségéhez már hét alkotmánytervezet érkezett. Az Együttélés és az MKDM viszont egy olyan alkotmánytervezet-kiegészítést fogalmazott meg, amely bármely alkotmányba beilleszthető. A kiegészítés természetesen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaival foglalkozik, s csütörtökön adták át František Mikloškónak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének. TERVEZET ... fejezet A nemzeti és etnikai csoportok jogai (általános rendelkezések) 1. cikkely (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai természetes, megvonhatatlan, elidegeníthetetlen és megszűnhetetlen jogok. (2) Ezeket a jogokat a Szlovák Köztársaság elismeri és szavatolja zavartalan gyakorlásukat. 2. cikkely (1) Minden állampolgárnak jogában áll szabadon megvallania saját nemzetiségét, etnikai eredetét és magát olyan népcsoport tagjának tekinteni, amelyet nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb jellemzői és öröksége a lakosság többi részétől megkülönböztet. Az említett kérdésről való döntéshozatal bármilyen befolyásolása tilos. Az el nemzetietlen ítést előidéző bármiféle befolyásolás, illetve az asszimiláció szervezett módjai tiltottak és büntetendöek. (2) Bármely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás senkit sem sújthat hátrányosan. 3. cikkely (1) Mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy úgy egyénileg, mint a csoportjába tartozó emberekkel együttesen megőrizze és fejlessze nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális identitását és sajátosságait. (2) A nemzeti és az etnikai kisebbségek tagjainak egyénileg, illetve a csoportjuk tagjaival együtt jogukban áll szabadon kinyilvánítaniuk jogos követeléseiket, érvényesíteni jogaikat, valamint részt venni e jogok végrehajtásában, illetve e jogok gyakorlásának ellenőrzésében. 4. cikkely (1) A nemzeti és etnikai kisebbsé geket különleges jogvédelem illeti meg identitásuk megőrzése érdekében, illetve kisebbségi helyzetükből eredő hátrányaik kiegyenlítése érdekében. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van hazájukhoz, szellemi és anyagi örökségük megőrzéséhez és gyarapításához, lakóhelyük nemzetiségi és etnikai összetételének védelméhez mindenféle adminisztratív és egyéb olyan beavatkozásokkal szemben, amelyek korlátoznák e törvény által szavatolt jogaik érvényesítését. 5. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van 1. a saját gyülekezeteikben, társadalmi szervezeteikben és politikai pártjaikban való gyülekezéshez; 2. ahhoz, hogy saját nemzetük vagy etnikumuk közösségének tagjaival szabadon létesíthessenek és tarthassanak fenn kapcsolatokat úgy az állam területén, mint annak határain kívül is a saját nemzeti és etnikai identitásuk ápolása, valamint nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük ápolása érdekében; 3. részt venni a nem kormányszintű nemzetközi szervezetek tevékenységében; 4. nemzetközi szervezetekhez fordulni jogaik védelme szavatolása érdekében. Művelődés, nyelvhasználat, kultúra és információk 6. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van az anyanyelvükön történő művelődéshez a bölcsődétől kezdve a legfelsőbb szintű képzettséget nyújtó iskolákig. 7. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van: 1. anyanyelvük szabad használatához írásban és szóban, magánéletükben, nyilvános és hivatalos kapcsolataikban; 2. ahhoz, hogy vezetéknevüket és keresztnevüket az anyanyelvükön vezessék be az anyakönyvbe, valamint e nevek szabad és korlátozatlan használatához a hivatalos kapcsolatokban is; 3. A helység- és földrajzi nevek szabad alkalmazásához saját anyanyelvükön, írásban, illetve szóban valamint a községek, közterületek és utcák két-, esetleg többnyelvű megjelöléséhez. 8. cikkely A nemzeti és az etnikai kisebbségeket alkotó állampolgároknak joguk van mindenoldalú fejlődésükhöz, főként pedig ahhoz, hogy a kisebbségük többi tagjával közösen: 1. a saját kultúrájukat fejlesszék; 2. könyveket és sajtótermékeket adjanak ki és terjesszenek, illetve arra, hogy tömegtájékoztató eszközöket üzemeltessenek és használjanak a saját anyanyelvükön; 3. az államhatárokra való tekintet nélkül információkat szerezzenek, birtokoljanak, reprodukáljanak, terjesszenek és cseréljenek a saját anyanyelvükön; 4. saját kulturális és tudományos intézményeket alapítsanak és működtessenek. Politikai képviselet és önkormányzat 9. cikkely A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van: 1. saját politikai képviseletükhöz a törvényhozó testületben; 2. saját képviseleti és önkormányzati szervek létrehozásához, amelyek az akaratukat képviselik; 3. részt venni a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeit érintő kérdések megoldásában; 4. önálló döntéseket hozni, főként az identitást, az oktatásügyet és a kultúrát érintő kérdésekben. 10. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a saját politikai képviseletükhöz való jogát a választási törvények szavatolják. 11. cikkely (1)A nemzeti és az etnikai kisebbségeknek az államhatalom és a közigazgatás legfelsőbb végrehajtó szervében saját végrehajtó szervük van. (2) A közigazgatás és az államhatalom valamennyi végrehajtó szervében a nemzeti és etnikai kisebbségek arányos képviseletet nyernek. 12. cikkely (1) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van: - valamennyi szinten létrehozni önkormányzati szerveiket saját identitásuk megőrzése érdekében; - az önkormányzathoz főként az oktatásügy, a kultúra, a nyelvhasználat, a könyvkiadás és a sajtótermékek kiadása, a tömegtájékoztató eszközök működtetése és használata, illetve az egészségügy és a testnevelés (sport) terén. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati hatáskörébe tartozó jogok érvényesítése érdekében a kormányok a nemzeti és etnikai kisebbség létszámának megfelelő arányos költségvetési összeget állapítanak meg, miközben figyelembe veszik a kisebbségi helyzetből adódó hátrányok kompenzálását is. (3) A pénzeszközök felhasználásáról való döntéshozatal, valamint e felhasználás fölötti felügyelet a nemzeti és etnikai kisebbségek szerveit illeti meg. 13. cikkely A közigazgatás területi egységeit úgy kell megállapítani, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tiszteletben tartsák. 14. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait részletesebben, valamint e jogok gyakorlását a nemzeti és etnikai kisebbségek törvénykönyve állapítja meg, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei. INDOKLÁS Általános rész Az 1991. évi népszámlálás előzetes eredményei szerint a Szlovák Köztársaságnak 5 268 935 lakosa van. Ebből 4 511 679 személy vallja magát szlovák nemzetiségűnek, azaz a lakosság 85,6 százaléka, s ugyanakkor 757 256 személy a saját nyilatkozata szerint, nemzeti kisebbségekhez, etnikai csoportokhoz tartozik, illetve 5313 személy nem tüntette fel nemzetiségi hovatartozását. Ez a tény a Szlovák Köztársaságot egyértelműen azon európai államok közé sorolja, amelyek esetében kiemelkedő fontossággal bír, hogy nem tekinthetőek nemzetállamoknak, inkább csak nemzetiségileg vegyes államnak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai, közöttük a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság képviselői is aláírták e folyamat dokumentumait az emberi dimenziókról, s e problémakörbe tartoznak a nemzeti kisebbségekkel, illetve védelmük fokozásával kapcsolatos kérdések is. A Szlovák Köztársaság új Alkotmányának tervezetei, amelyeket az egyes politikai mozgalmak, pártok, SZNT-beli képviselők, illetve a megbízott bizottság dolgoztak ki, egységesek a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogállása szabályozását tekintve abban, hogy egyikük sem tartalmazza a helsinki folyamatban, főként a bécsi utótalálkozót követően elfogadott dokumentumok valamennyi rendelkezését, illetve nincsenek összhangban azon eredményekkel, amelyeket az emberi dimenzió terén főként az 1990. évi koppenhágai értekezleten, az 1991. évi genfi szakértői értekezleten a nemzeti kisebbségekről, valamint az ugyancsak 1991. évi moszkvai emberjogi értekezleten sikerült elérni. A szakértők genfi értekezlete és a közép-kelet-európai legutóbbi események igazolták, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése Európában feszültségek forrásává vagy államközi konfrontációk előidézőjévé válhat. Azok az alapvető változások, amelyeket Európa blokkokra osztásának meghaladása jellemez, a totalitárius rendszerek bukásával és a gazdaságban jelentkező rendszerváltással együtt megkövetelik, hogy az új alkotmány azokat a rendelkezéseket is tartalmazza, amelyek az EBEÉ legfontosabb utóértekezletén 1992-ben Helsinkiben kerülnek elfogadásra, mégpedig a nemzeti kisebbségek kollektív jogai és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai terén meglévő normatív kötelezettségek színvonalának ügyében. Az alkotmánytervezet e kiegészítő tervezete az új alkotmány önálló kisebbségek és etnikai csoportok jogai. A javasolt jogi szabályozás elfogadása nem támaszt igényeket a munkaerők létszámának emelésére, sem a Szlovák Köztársaság állami költségvetésének növelésére. Egyszerűen csak az államhatalom és a közigazgatás törvényhozó és végrehajtó szerveinek struktúráiban történő változásról van szó, valamint a helyi közigazgatás megszervezésének módosításáról, illetve a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok létszámának megfelelő arányos költségvetési keret különválasztásáról. Különleges rész A Szlovák Köztársaság élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól szóló önálló alkotmányfejezet koncepciója a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogairól szóló nemzetközi szerződésekből indul ki. Az általános rendelkezésekhez Az 1. cikkelyhez A tervezet 1. cikkelye a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogait természetes jogokként és éppen ezért megvonhatatlan, elidegeníthetetlen és megszüntethetetlen jogokként jellemzi, s ugyanakkor kinyilvánítja, hogy az állam ezeket a jogokat elismeri és szavatolja. A 2-5. cikkelyekhez Ezek a rendelkezések az Alapvető Jogok és Szabadságok Alkotmánylevelét beiktató 23/1991 Tt. számú alkotmánytörvényben említett jogok végrehajtása. E cikkelyek célja az, hogy az állampolgári egyenlőség elvének érvényesítése mellett szavatolja a másság és az identitás megőrzéséhez szükséges feltételeket. E rendelkezések nélkül az alkotmány az asszimiláció jogi feltételeit teremtené meg. Ezért az 2-5. cikkelyek elrendelik, hogy: - minden nemzet, nemzeti kisebbség vagy etnikai csoport elidegeníthetetlen joga saját nyelvi és kulturális identitásának és sajátosságainak a megőrzése, védelme és ápolása; - A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek szabadon kinyilváníthatják és érvényesíthetik - egyénenként avagy együttesen - jogos követeléseiket, kihasználhatják jogaikat, részt vehetnek e jogok gyakorlásában, illetve e jogok gyakorlásának ellenőrzésében; - a nemzeti és etnikai kisebbség a sajátosságaik megőrzése érdekében a többségi lakossággal szembeni létező hátrányaik kiegyenlítését célzó különleges védőintézkedésekre jogosultak, mégpedig az igazságos kompenzáció elve alapján. A nemzeti és az etnikai kisebbségeknek joguk van: - a saját politikai szervezeteikben és gyülekezeteikben történő gyülekezéshez; - ahhoz, hogy saját nemzetük vagy etnikumuk közösségének tagjaival korlátozatlanul létesíthessenek és fenntarthassanak kapcsolatokat stb., mégpedig úgy az országon belül, mint az ország határain kívül is, a saját nemzeti és etnikai eredetük ápolása érdekében, illetve hagyományaik és kulturális örökségük ápolása érdekében; - részt venni a nem kormányszintű nemzetközi szervezetek tevékenységében. A művelődés, nyelvhasználat, kultúra és információ kérdéseihez A 6-8. cikkelyekhez A 6-8. cikkelyek a következőkről rendelkeznek: A nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van: - saját kultúrájuk fejlesztéséhez; - saját művelődési és tudományos intézmények alapításához, illetve működtetéséhez; - anyanyelvi művelődéshez a bölcsődétől kezdve a legmagasabb képzettséget nyújtó iskolai létesítményekig; - információk szerzéséhez, birtoklásához, reprodukálásához, terjesztéséhez és cseréléséhez a saját anyanyelvükön, mégpedig az államhatárokra való tekintet nélkül; - könyvek és sajtótermékek kiadásához és terjesztéséhez, valamint a tömegtájékoztató eszközöknek anyanyelvükön történő működtetéséhez és kihasználásához; - az anyanyelv szabad használatához írásban és szóban, illetve a magánéletben, a közéletben és a hivatalos érintkezésben; - a vezetéknévnek és a keresztnévnek anyanyelven történő anyakönyveztetéséhez, valamint e nevek szabad és korlátozatlan hivatalos használatához; - a helység- és földrajzi nevek szabad használatához írásban és szóban, valamint a nemzetiségek által is lakott községek, illetve utcák elnevezéseinek két-, esetleg többnyelvű elnevezéseinek használatához. A politikai képviseletről szóló részhez A 9-14. cikkelyekhez Ez a rész alkotmányosan biztosítja azokat a jogokat, amelyek a nemzeti kisebbségek számára már a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek helyzetéről szóló 144/1968. Tt. számú alkotmánytörvény által szavatolva voltak. Ez a rész keretszerűen meghatározza azon alanyokat, amelyek a Szlovák Köztársaság törvényhozási és végrehajtási szervein belül működnek, mint a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok szándékának képviselői. Megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak joguk van az önkormányzathoz és jogukban áll létrehozni saját regionális önkormányzati szerveiket, valamint az identitásuk megőrzését szolgáló önkormányzati szerveket is. Az önkormányzat tárgyát elsősorban az oktatásügy, a kultúra, a nyelvhasználat, a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök képezik. Az önkormányzatba tartozó jogok gyakorlása érdekében az állam biztosítja e területeket megillető arányos állami költségvetési részt. Megállapítja, hogy a végrehajtó szervek személyi összetételét tekintve tiszteletben kell tartani a nemzetiségi viszonyokat. Ez a rész rendelkezik továbbá arról, hogy a választási törvény biztosítja és szavatolja a nemzeti és etnikai kisebbségeknek a saját politikai képviselethez való jogát. A közigazgatási területi egységek határait úgy kell megvonni, hogy ezzel a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogai ne szenvedjenek csorbát. A 14. cikkely rendelkezése a törvényhozó testületeket azzal bízza meg, hogy a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogait részletesebben, illetve a jogok gyakorlásának részleteit törvénykönyvbe, illetve a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényeiben fogalmazzák meg. A fenti alkotmány kiegészítés előterjesztői: Agárdy Gábor, Ásványi László, Bartakovics István, Bauer Edit, Csáky Pál, Dobos László, Görcsös Mihály, Harna István, Mikuláš Hirjak, Janics Kálmán, Mikó Jenő, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Tirinda Péter, Ivan Brndiar, Miroslav Kusý, Peter Tatár.