Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK lÚ/SZÓ. 1991. OKTÓBER 5. KÉPVISELŐINK A FEDDHETETLENSÉGI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL HISZEK AZ EMBERI FELELŐSSÉGTUDATBAN A feddhetetlenségi törvényjavaslat parlamenti vitájában a 72 felszó­laló közt volt Boros Zoltán képviselő, a Szövetségi Biztonsági Informá­ciós Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság tagja is. Felszólalásá­ban idézett Stefan Heym Keresztes vitézek c. regényéből, természete­sen a témához jól illő részt. Az Együttélés-MKDM képviselői klub nevében elhangzott felszólalása azok közé tartozott, amelyeket meg is tapsoltak. Boros Zoltán képviselővel az ülés szünetében beszélgettem arról, milyen gondolatok jártak a fejében, amikor a törvényjavaslat fölötti vitát hallgatta? - A múlt hibái nem szűkíthetők le csupán néhány ember felelősségé­re. Én is, akár az idézett Stefan Heym - a mű egyik szereplője -, mélységesen hiszek az emberi fele­lősségtudatban, amely nem sorolha­tó a jelentéktelen emberi tulajdonsá­gok közé. Szavaiért, tetteiért, egész életéért és a társadalomért is, amelyben él, minden embernek fe­lelnie kell. Humánusan gondolkodó, ember­szerető, más nemzeteket tisztelő embernek tekintem magam, nem is­merem a bosszúvágyat. Ugyanak­kor átérzem a felelősséget, amit vi­selünk mindnyájan, nemcsak mint képviselő, hanem mint magánsze­mély is, amikor egy ilyen hosszú elnyomás után biztos alapokon nyugvó igazi demokráciát szeret­nénk legalább gyermekeink szá­AHOGY A TÖBBSÉG LÁTJA... A kormány feddhetetlenségi törvényjavaslatához már a bizottságokban is, még mielőtt a Szövetségi Gyűlés plénuma elé jutott volna, számos kiegészítést javasoltak a képviselők. A törvényjavaslatok elbírálásában fontos szerepe van a kamarák alkotmányjogi bizottságainak. A Népi Kamara alkotmányjogi bizott­ságának elnökhelyettese, Dr. Viliági Oszkár, a Független Magyar Kezdeményezés képviselője, hozzáértő és tárgyszerű felszólalásaival vívott ki képviselőtársai részéről elismerést. Megkérdeztük tőle, hogyan tekint a feddhetelenségi törvény körül kialakult vitára. Világi képviselő válasza: - "A szövetségi kormány teljesítette feladatát, a feddhetetlenségi törvényja­vaslatot időben a Szövetségi Gyűlés elé terjesztette. Az állandó bizottságok már a parlamenti szünidő előtt megvitathatták a törvényjavaslat alapelveit. Már ekkor világossá vált, hogy a parlament számot­tevő része meg szeretné változtatni a tör­vénytervezet koncepióját. Módosító ja­vaslatok hangzottak el az alkotmányjogi bizottságokban is, ám ezeket a kormány nem vette tekintetbe, jóllehet, tudatosítani kellett, ha a javaslatot nem támogatja a töbség, akkor az a plénumban sem járhat sikerrel. Ez a többség pedig úgy látta, hogy a törvényjavaslat szemléletbeli hibákat tartalmaz, s ezért alkalmazása lehetetlenné válik. Ilyen hiba például az, hogy a volt titkosrendőrség tagjairól be kellene bizonyítani, hogy valóban az em­beri jogokat sértették meg. Ennek alapján akár létre jöhetne a „jó" és a „rossz" ügynökök kategóriája! A cél az, hogy StB-ügynökök ne tölt­hessenek be közéleti tisztségeket, vezető állásokat, mert az állampolgárok felten­nék a kérdést: ezekre költik adónkat?! Ismeretes, hogy az ŠtB a kommunista vezetők végrehajtó szerve volt, a kommu­nista párt vezetői vették igénybe a leg­markánsabban e szervezet szolgálatait. Nem lenne igazságos, ha a pozícióikban megmaradnának a tényleges hatalmat háttérből gyakorló, az ŠtB-nek parancsoló kommunista vezetők. Ez az állam többé nem a kommunisták, hanem a polgárok állama. A közéletet a volt titkosügynöktől és kommunista vezetőktől megtisztító tör­vény garantálná, hogy ezek az emberek bizonyos ideig nem tölthetnének be közé­leti tisztséget, vezető állást. A törvénytervezet vitája jelzi, hogy a parlamentben végrehajtott első ügynök­szűrés óta megváltozott a hangulat. Akik a feddhetetlenségi vizsgálatok alá esők körét szélesíteni kívánják, azok érvelése meggyőzőbb, érzik, hogy a közvélemény az ő oldalukon áll. SOMOGYI MÁTYÁS ÉLETMŰVE: EMBERMENTÉS MA R AO U L WALLENBERGRE EMLÉKEZÜNK A budapesti Dohány utcai zsinagóga kertjében széles márványoszlopokon so­rakoznak azoknak az áldozatoknak a ne­vei, akiket a náci őrület halálba cipelt. Az egyik oszlop derekán, a vésett sorok közt vízálló festékkel áll a kézírásos felirat: „És az én kicsi fiam, Pisti". Szívszorító. A kicsi fiú nem tudott megmenekülni, s lám, még a hivatalos listára sem került rá. Ki tudja, milyen körülmények között... Ez a kicsi fiú ma nem emlékezhet arra az emberre, aki ezrek életét mentette meg. Arra a svéd fiatalemberre, aki 1944. július 9-én érkezett Budapestre, hogy mint a semleges svéd követség titkára, megszervezze a magyarországi zsidók kimentését a hitleri pokolból. Soha sem késő, ő talán mégis későn érkezett, mert a vidéki deportálások már addigra befeje­ződtek. Budapest zsidóságáért viszont annál többet tudott tenni. Máig legendák keringenek bátorságáról, mellyel a német éberséget sikerült kijátszania, leleményes akcióiról, melyekkel kicsikarta emberek ezreinek visszatértét a halál torkából. Menleveleket, útleveleket adott ki, orvost és gyógyszert, élelmiszert szerzett, kór­házakat, védett házakat rendezett be vil­lámgyorsan, munkaszolgálatosokat men­tett ki a halálmenetekből. Ez a tiszta lelkű svéd arisztokrata szinte megbabonázta azokat az erőket, amelyek a körülmé­nyekkel szövetkezve ártatlan emberek kiirtására rendezkedtek be. Pénzzel, fur­fanggal csikart ki akár egy-egy emberi életet a Gestapo karmaiból. Halála körülményei máig tisztázatla­nok. Utoljára Budapesten látták élve, a már felszabadult Debrecenbe készült szovjet katonák védőőrizetében, hogy Malinovszkij marsallal találkozzon. Zse­bében ott volt nagyszabású segélyezési terve Magyarország háború utáni fölvirá­goztatására. Az úton lett-e kóbor német csapatok, nyilas bandák, netán gyanakvó orosz kiskatona golyójának áldozata, nem tudni. Akadt szemtanú, aki szovjet börtön­ben, munkatáborban vélte látni - bizonyít­hatatlan mindmáig eltűnése. A negyvenes évek legvégén, az akkori svéd követ, Schöpflin Gyula közvetíti Rá­kosi Mátyásnak a svéd hivatalok, illetve Raoul Wallenberg családjának érdeklődé­sét a fiatalember sorsáról. Rákosi vála­sza: - Nem érünk rá törődni azzal az amerikai kémmell - Mindazonáltal Buda­pesten 1945 óta őrzi emlékét a róla elne­vezett utca, néhány éve szobor is. És emlékeznek rá ezrek és ezrek, akik életü­ket köszönhetik neki. Halálmegvető bátor­sága korunk hősévé tette. Életműve az embermentés volt. Néhány éve Bush amerikai elnök októ­ber ötödikét Raoul Wallenberg emléknap­jává tette. Emlékezzünk rá ezen a napon, hiszen embereket, mindnyájunk rokonait mentette meg az életnek. (brogyányi) SZOVJETUNIÓ: TITKOS TANÁCSKOZÁS A NUKLEÁRIS BIZTONSÁGRÓL Érdekes hírt közölt csütörtökön este a RIA független orosz hír­ügynökség. Eszerint keddtől csütör­tökig zárt ajtók mögött tanácskoztak Moszkva közelében a Szovjetunió és a NATO szakértői a nukleáris biztonságról a Szovjetunióban, vala­mint szó volt a hadsereg átszervezé­séről is. A hírügynökség szerint a tit­kos tanácskozáson a szovjet hadse­reg a KGB, a nyugati hírszerző szol­gálatok, diplomaták és más szakem­berek vettek részt, élükön Brian Kenny tábornokkal, a NATO Euró­pai főparancsnokának helyette­sével. Vlagyimir Rubanov ezredes, a KGB elemző osztályának vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Szovjet­unióban most rosszabb a helyzet mint a puccs előtt volt, mivel nem létezik semmilyen civil ellenőrzés a hadsereg és az állambiztonsági alakulatok felett. A nyugati résztve­vők is agodalommal szóltak a szov­jet helyzetről, mindenekelőtt arról, hogy az unió széthullásával az egyes köztársaságok új atomhatal­makká változhatnak. Az eddig pél­dátlan találkozó résztvevői egyet­értettek abban, hogy a Szovjetunió egyes tagköztársaságai felhasznál­hatnák a NATO tapasztalatait a kol­lektív biztonság megszervezése terén. xxx Súlyos harcok robbantak ki teg­nap reggel a grúz főváros közelében a kormányerők és a nemzeti gárda tagjai között, akik csütörtökön kivo­nultak Tbiliszi központjából. Helyi új­ságírók szerint az összecsapásra Tbiliszitől nyugatra került sor, ide vonult csütörtökön a gárda egy ré­sze. Az eddigi jelentések szerint egy gárdista sebesült meg. Mihail Gorbacsov személyes megbízottjaként tegnap a tádzsik fő­városba érkezett a szövetségi állam­fő politikai konzultatív tanácsának két tagja - Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere és Jevgenij Velihov, a tudományos akadémia alelnöke. Feladatuk a ren­dezés elősegítése, mivel a feszült­ség a tádzsik parlament rendkívüli ülése után sem enyhült. A két meg­bízott már csütörtökön tárgyalt a köztársasági parlamentben, de az épületet az este a hátsó kijáraton keresztül voltak kénytelenek el­hagyni, mivel a parlament előtti té­ren újra elszabadultak az indulatok, az ellenzék hívei az ellen tiltakoztak, hogy a parlament nem tett eleget követeléseiknek és nem oszlatta fel önmagát. ANTALL JÓZSEF CSEHSZLOVÁKIÁRÓL Antall József magyar kormányfő tegnap Washingtonban a Fehér Házban folytatott tárgyalásokat George Bush amerikai elnökkel. A megbeszéléseket követő rövid sajtóértekezleten hangsúlyozta; „ha Csehszlovákia szétesik, akkor ez az európai helyzet destabilizálásához vezethet". „Magyarország már többször hangsúlyozta, hogy nem érdeke a csehszlovákiai helyzet destabilizálása. Ez az álláspontja a Szlovákiában élő magyaroknak is" - mondotta a kormányfő. Hozzáfűz­te, hogy a Bush elnökkel folytatott megbeszélései során a jugoszláviai válság rendezésével összefüggés­ben szóba került Csehszlovákia kér­dése is. Antall a rövid washingtoni találko­zó után Majna-Frankfurtba repült, onnan folytatja útját Krakkóba, ahol a hét végén találkoznak Csehszlo­vákia, Lengyelország és Magyaror­szág képviselői. SZIGORÚBBAN ELLENŐRZÖTT MAGYAR HATÁROK Magyarország tegnap léptette ha­tályba az új, szigorított beutazási előírásokat - közölte a belügymi­nisztérium azzal az indoklással, hogy állandóan növekszik az illegá­lis bevándorlók száma. Többségük nem rendelkezik elég pénzzel a szállásra, élelemre, és „életmód­jukkal, tevékenységükkel károsítják a Magyar Köztársaság érdekeit". Ezért a magyar szervek a határokon megkövetelik az érvényes utiokmá­nyokat, a gépkocsivezetőktől az ér­vényes jogosítványt, a gépjármű műszaki állapotáról tanúskodó bi­zonylatot és az érvényes nemzetkö­zi biztosítást. Akkor is megtagadhat­ják a Magyarországra történő belép­tetést, ha a külföldi állampolgár har­madik országba utazik, de nem telje­síti az oda történő beléptetés feltéte­leit. Ezenkívül az is indokolja az intéz­kedéseket, hogy a nyugat-európai országok bírálják Magyarországot, amiért az illegális kivándorlók tranzitországává lett. Ezek Magyar­országon várják ki a megfelelő al­kalmat, hogy továbbutazzanak Nyugatra. VISEGRÁDTÓL KRAKKÓIG (Folytatás az 1. oldalról) És végül: 1989 novembere óta a csehszlovák-lengyel viszony sem alakult felhőtlenül. Sok dolgot tisztázott Lech Walesa két héttel ezelőtti látogatása hazánkban, ugyanakkor új problémákat is felvetett. Hogy stílszerű maradjak: ezúttal a Klaus-affért említem, de ez már a jövőbeni együttműködésre vonatkozó elképzelések kategóriájába tartozik. Az említett látogatás alkal­mával lengyel részről a sajtóértekezleten egy kérdésre adott válaszban elhangzott, hogy Václav Klaus pénzügyminiszter már hajlandó konkrétan is tárgyalni a Varsó által erőteljesen szorgalmazott, a három ország közötti szabadkereskedelmi zónáról. Az újságírók erre azt hozták fel, hogy közvetle­nül a Walesával megtartott találkozó után Klaus élesen bírálta ezt az elképzelést. Az illetékes lengyel miniszterhelyettes azt felelte, hogy itt Klaus kétarcúságáról lehet szó - éspedig nem először. Egy nappal Krakkó előtt pedig a külgazdasági kapcsolatokért felelős lengyel miniszter leszögezte: ,,Paradoxon lenne, ha akkor, amikor külön-külön tárgyalunk szabadkereske­delmi zónáról az Európai Közösségekkel és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA), Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország között megmaradnának a gátak". És szintén paradoxon a csehszlovák-lengyel pénzügyi kapcsolatokban, hogy osztrák bankokon keresztül bonyolítják le a tranzakciókat. Varsó szerint közös bankot kellene alapítani, hiszen már Visegrádon szóba került, hogy mindent meg kell tenni a bankrendszerek integrációjáért. Mindez azt is érzékelteti, hogy a már említett alapvető célkitűzések ellenére a jövőről, a konkrét együttműködésről az elképzelések sokszor eltérnek, csak heves vitákban kristályosodnak ki. Mert ki kell kristályosod­niuk, hiszen azt senki sem vitatja, hogy a hármak egymást segítve könnyebben teszik meg a sokat emlegetett Európába visszavezető utat. Ugyanakkor a mindennapok gyakorlata igazolja - amit kezdetben sokan tagadtak -, hogy ez az egymásrautaltság nem zárja ki a versengést sem a hármak között. Ami mindaddig nem baj, amíg a verseny a fair play szabályai szerint folyik. MALINÁK ISTVÁN TÖRVÉNYHOZÓK HAVELNÁL A jelenlegi politikai helyzetről tárgyalt tegnap a prágai várban Václav Havel a föderáció és a két nemzeti köztársaság legfelsőbb törvényhozóival. Ott volt Alexan­der Dubček, Marián Čalfa, Dagmar Burešová, František Mikloško, Petr Pithart és Ján Čarnogurský. A tanácskozás megkezdése előtt František Mikloško és Ján Čarnogurský újságíróknak el­mondta, hogy a szlovák politikai élet vezetői azért utaztak Prágába, hogy gratuláljanak Václav Havel­nak születésnapja alkalmából. NÉHÁNY SORBAN H ans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter és csehszlovák part­nere Jirí Dienstbier kedden Richard von Weizsäcker német szövetségi elnök prá­gai látogatása során parafálják a német -csehszlovák alapszerződést. Ezt Dieter Vogel, a bonni kormány szóvivővje erősí­tette meg. J ohn Major brit kormányfő közölte: a legbefolyásosabb nyugati államok úgy döntöttek, sürgős humanitárius segít­séget nyújtanak a Szovjetuniónak, de tud­niuk kell, hogy az országnak mire van a legnagyobb szüksége. Major, aki csü­törtökön találkozott Ruud Lubbers holland kormányfővel, az Európai Közösségek soros elnökével és Jacques Delors-al, az EK-bizottság elnökével elmondta, hogy már az összegben is megállapodtak, s ez az összeg lényegesen magasabb a ko­rábban tervezetteknél. A részletekre azonban nem tért ki. Azt mondotta, hogy az EK pénzügyminiszterei a hétfői luxem­burgi ülésen terjesztik elő a javaslatot, s ha az összeget jóváhagyják, tájékoztat­ják a nyilvánosságot. F ranciaországban a parasztok folytat­ják tiltakozásukat a kelet-európai ol­csóbb hús behozatala ellen. A rendőrség tájékoztatása szerint Közép-Franciaor­szágban barikádokat emeltek, hogy meg­akadályozzák a Lengyelországból, Ma­gyarországból és Csehszlovákiából érke­ző hússzállító kamionok továbbjutását. A francia parasztok azt állítják, hogy Ke­let-Európából olcsóbb húst csempésztek az országba, s ott hazai termékként kerül piacra. Ezért a gyanús kamionokat meg­állítják és a szállítmányt tönkreteszik. A mmani hivatalos források szerint James Baker amerikai külügymi­niszter küszöbönálló újabb közel-keleti körútja során ismét találkozik a palesztinok küldöttségével, amellyel az arab-izraeli békekonferenciáról folytat majd tárgyalá­sokat. Az AP hírügynökség ezzel össze­függésben közölte; Baker ebből az alka­lomból hivatalosan bejelenti, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok égisze alatt rendezendő békekonferencia október 30-án kezdődik valamelyik európai fővárosban. A források nem részletezték melyik városról van szó. Bakernek a jövő héten kellene látogatást tennie Izraelben, Szíriában, Egyiptomban és Jordániában. M egfigyelők szerint egyre inkább tarthatatlan a haiti katonai állam­csíny szervezőinek helyzete. A jelentések szerint Haiti lakosságának túlnyomó több­sége elutasítja a puccsot és az államcsíny résztvevőinek magatartását illegálisnak tartja. A Jean-Bertrand Aristide elnökhöz hű csoportok általános sztrájkra szólítot­ták fel a lakosságot. Maga Aristide elnök az Amerikai Államok Szervezetének rend­kívüli plenáris ülésén pedig arra szólította fel a haitiakat, hogy szálljanak szembe a puccsistákkal, de semmi esetre se fo­lyamodjanak az erőszakhoz. ^QÜtörtökön este Ariel Sáron izraeli ww építésügyi miniszter kijelentette: az Egyesült Államok „közvetve" felelős a „terrorizmusért és az erőszakért Izrael­ben". Sáron szerint - akit egyébként a mostani Samir-kormány egyik legkon­zervatívabb képviselőjének tartanak - az izraeli hatóságok azért nem szállnak szembe erőteljesen a palesztinokkal és a népi felkelés vezetőivel, mert tartanak Washington negatív reagálásától. A mi­niszter ellenzi Izrael bárminemű részvéte­lét a nemzetközi békekonferencián, és ragaszkodik a megszállt arab területek további betelepítéséhez. G orbacsov elnök 500 ezer dollárért a HarpelCollins kiadónak adta e 1 74 oldalas könyvét az elvetélt puccskísérlet­ről. Erről tegnap tájékoztatott a New York Times. Gorbacsov ebben a könyvben „őszintén beszél saját hibáiról és tévedé­seiről" - állítja a HarpelCollins társaság. Az egyik fejezetben leírja azt a három napot, amelyet családjával a krími elnöki rezidenciában töltött el fogságban. mára biztosítani. Ez a nagy tét! Mind a bizottsági üléseken, mind képviselői klubunkban, de a parla­ment plenáris ülésén is meggyőző­désből támogatok egy valóban haté­kony feddhetetlenségi törvényjavas­latot, mert a kormány által előter­jesztett javaslat csupán a jéghegy csúcsát érinti. Következetesen és minden fontos területen be kell zárni a kapukat azok előtt, akik a nehéz időkben úgymond, kényszerből, ha­szonlesésből és talpnyalásból indít­tatva működtek együtt a titkosrend­örséggel. Ilyen erkölcstelen egyé­nek egyszerűen nem lehetnek ott, ahol a társadalom, a gazdaság jövő­jéről döntenek, ahol gyermekeinket nevelik. Ez nem az ő állampolgári jogaik megcsorbítása - ezt egyértel­műen a demokrácia önvédelmi me­chanizmusa követeli meg!

Next

/
Thumbnails
Contents