Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám, szombat

; 1991. OKTÓBER 5. ÚJ szói HIREK - VELEMENYEK SZAKMAI KÉRDÉS LESZ BŐS? A TUDÓSOK KÉSZEN ÁLLNAK Az utóbbi napok eseményei alapján egyre nó annak reménye, hogy a bősi vízlépcső problémáját sikerül szakmai, ezen belül elsősorban ökológiai fórum elé vinni. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük dr. Milan Ružičkát, a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia közt ebben az ügyben megindult együttműködés hazai koordinátorát, meddig jutottak a közös munkában? - A közös megállapodás alapján mindkét fél dolgozik a vízlépcső ökológiai kockázati tényezőinek katalógusán. A közeljövőben meghívjuk az MTA küldöttséget, és az előkészített anyagok alapján összeállítjuk ezt a katalógust, illetve megegyezünk a tisztázatlan kérdések megoldásának módjáról. Itthon munkánkat nehezíti, hogy hivatalosan semmiféle érdeklődés nem nyilvánul meg iránta, így tulajdonképpen csak egyéb munkáink mellett foglalkozhatunk az üggyel. -tlKUPONOS PRIVATIZÁCIÓ A HÁLÓZAT BIZTONSÁGOS Talán soha nem volt még olyan nagy beruházás ebben az országban, mint most a vagyonjegyes privatizációval összefüggésben. Ebből a nagy tortából kapott egy jó nagy szeletet a pozsonyi Számítástechnikai Vállalat is, amely a kuponos privatizáció műszaki-informatikai lebonyolítását kapta feladatul, Szlovákia területén. A számítógéphálózat, amely erre a célra kiépül, természetesen a legnagyobb mértékben biztonságos, védve van a „számítógépvírusoktól" ugyanúgy, mint a „számítógépkalózok" beavatkozásától. Ez persze pénzbe kerül, de meg kell fizetni, mert a hálózatban tárolt információk értéke felbecsülhetetlen és a hálózat szétesése az egész privatizáció folyamatára beláthatatlan következményekkel járna. Mindent sikerült megoldanunk, amit elterveztünk - mondta Ondrej Strnad a vállalat igazgatója - s ha lakosság is pontos információkat kap majd, (itt ránk, a sajtóra gondolt az igazgató) akkor nem lesz sok probléma a kuponos privatizáció körül. -szénVÁLTOZNAK A VÁMTARIFÁK Iparunk és mezőgazdaságunk szerkezetének átalakítása a gazdaság és a belpiac védelmét is feltételezi. Ezért a szövetségi kormány e heti ülésén döntés született a vámtarifák megváltoztatásáról. A jegyzékben szereplő 5190 tétel közül mintegy 1500-nak változik a behozatali vámja: ezernek emelkedik, a többinek pedig csökken. Jelentősen csökken a kiróható vám a behozott nyersanyagokra és alkatrészekre, ezzel szemben a mezőgazdasági termékekre növekszik. A textilipari cikkeknél növekedés és csökkenés egyaránt várható, az elektronika és a háztartási gépek esetében - hogy a konkurencia jobban érvényesüljön - a vámtarifa jelentősen csökken. Az autókra vonatkozó vám változatlan marad. Az említett változások - ha a GATT jóváhagyja - 1992. január 1-jével lépnek érvénybe. A Szovjetunióba elhurcolt polgárok névsorának közlését a hétfői számunkban folytatVALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. október 7-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,33 53,12 Francia frank 5,27 5,35 Német márka 17,96 18,24 Olasz líra (1000) 24,03 24,39 Osztrák schilling 2,56 2,59 Svájci frank 20,54 20,87 USA-dollár 29,88 30,28 AZ FMK TÁMOGATJA AZ EGYÜTTÉLÉS ÉS AZ MKDM ALKOTMÁNYTERVEZETÉT A Független Magyar Kezdeményezés latba veti tekintélyét annak érdekében, hogy megnyerje koalíciós partnereit az Együttélés-MKDM azon javaslatának támogatására, amelyet az SZK Alkotmányának a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogaira vonatkozó fejezetére tettek. Mint az Öllös Lászlótól megtudtuk, az FMK már áttanulmányozta az említett javaslatot. Az országos választmány tagja ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta lapunknak: - Örülünk, hogy az Együttélés-MKDM SZNT-beli kezdeményezését három szlovák képviselő is támogatta. Véleményünk szerint a tervezet minőségét és szakmai színvonalát, valamint elfogadásának esélyét növelte volna, ha a beterjesztők javaslatukat előzőleg egyeztették volna az FMK szakértőivel és vezetőivel a képviselők tanácskozásán, a hárompárti egyeztető tanácskozásokon, a közösen tervezett szakértői bizottsági ülésen vagy bármilyen más, erre a célra alkalmas fórumon. Mozgalmunk a közeljövőben törekedni fog e megbeszélésekre, és megteszi szakmai és politikai észrevételeit. Álláspontunk szerint olyan közügyről van szó, amely esetében felül kell emelkedni kicsinyes csoport- és pártérdekeken, illetve presztízsszempontokon. Az FMK mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyerje koalíciós partnereit a kisebbségi kérdés alkotmányos rendezése ügyének. Ennek kiindulópontjául a szövetségi alkotmányt tekintjük, mivel szerintünk szükség van a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzésére. -gáJAVASLAT AZ ALKOTMÁNY ÖNÁLLÓ KISEBBSÉGJOGI FEJEZETÉRE (Munkatársunktól) - A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom - Együttélés prágai parlamenti klubjának tagjai - tíz képviselő - tegnap délután eljuttatták a Szövetségi Gyűlés elnökéhez a CSSZSZK Alkotmánya önálló kisebbségjogi fejezetére tett javaslatukat. A két magyar politikai mozgalom parlamenti klubjának tagjai a javaslathoz mellékelt kisérő levelükben leszögezik: Nem vagyunk elégedettek törvényhozó testületünknek a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésében elfoglalt eddigi állásfoglalásával, sem pedig az 1991. január 9-én elfogadott, az alapvető emberi jogokra és szabadságjogokra vonatkozó Alkotmánylevélben foglalt kisebbségi jogok terjedelmével. A klub véleménye szerint az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő új alapokra kell építeni a kisebbségi jogrendszert. Az MKDM-Együttélés képviselői klubjának javaslata a koppenhágai emberi dimenzióról tartott értekezlet záróokmányából, valamint az Európa Tanács kisebbségi ajánlásaiból indul ki. (sm) NEHÉZ SZÜLÉS VOLT (Folytatás az 1. oldalról) kezdődött a szavazási maratón a módosító javaslatokról. A délután négy óráig tartó szavazássorozat után az egész törvényjavaslatról való szavazáskor a közel száz módosító javaslat közül több mint harmincat jóváhagytak. Ez azt jelenti, hogy a parlament elé alapvetően megváltozott, új felfogású törvényjavaslat kerül. A szavazás előtt Jan Sokol, a PM-frakció elnöke közölte, hogy a PM képviselői klubjának számos tagja bojkottálni fogja a szavazást. A NYEE képviselői a törvényjavaslat jóváhagyását támogatják. A KDM viszont titkos szavazást javasolt. Duray Miklós, az MKDM-Együttélés parlamenti klubja nevében kijelentette: ha a törvényjavaslatot elfogadják, ez a demokrácia megerősödését jelenti. Az egész törvényről való szavazásra a tévé jóvoltából az egész ország szeme láttára keruit sor. A szavazás eredménye: a számos módosítással kiegészített törvényjavaslat mindkét kamarától megkapta a szükséges számú szavazatot. Amikor az eredmények megjelentek az elektronikus szavazótáblán, a képviselők nagy része lelkes tapssal fejezte ki megelégedését. Az ülés megszakítása előtt Rudolf Hrušínský képviselő közölte, hogy a felhívást a polgárokhoz és a Közös Államért polgári kezdeményezést eddig 577 ezer ember írta alá az egész Csehszlovákiában. A kezdeményezők petíciós bizottságot választottak, amely az aláírásokat átadja a Szövetségi Gyűlés vezetőinek, s felszólítják őket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy még ebben az évben meglegyenek a népszavazás törvényes feltételei. Az ülést azzal rekesztették be, hogy kedden folytatják a tanácskozást SOMOGYI MÁTYÁS SÁNTÍT A MAGYARAZAT (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Párt képviselője is részt vesz meghívottként a szlovák nemzeti erők holnapi komáromi találkozóján. S bár a legtöbb napilap terjedelmes beharangozásban adta hírül, hogy a találkozó összefüggésben van a nyelvtörvény elfogadásával - éppen egy évvel ezelőtt tartotta meg nyelvtörvényt követelő első nagygyűlését a Matica slovenská -, az SZNP vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon tagadták ezt. Kissé sántít magyarázatuk, hogy a Szlovákia más-más részéről indított két külön-vonattal Komáromba tartó polgárok a Szlovák Nemzeti Tanács megalakulásának 143. évfordulójáról akarnak a Duna-parti városban megemlékezni. A szlovák parlamentet ugyanis 1848. szeptember elején hozták létre és nem októberben. (g) ML HIÁNYZIK AZ AGRÁRPROGRAMBÓL? (Munkatársunktól) - A hétfőn félbeszakadt ülését folytatta tegnap Pozsonyban a szlovák kormány gazdasági tanácsa. Még tartott az érdemi munka, amikor Jozef Šalak pénzügy- és Podstránsky Vladimil mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat az addigi napirendről. Többnyire ismert és az utóbbi hetekben gyakran emlegetett adatokat, összefüggéseket hallottunk a szlovák költségvetés félévi alakulásáról. A pénzügyi tárca vezetőhelyettese tényként közölte: június végén 577 millió koronás többlet volt a köztársaság államkasszájában, ám májustól napjainkig csökkent a bevételek összege, ami a gazdasági aktivitás viszszaesésének közvetlen következménye. Pillanatnyilag már hiány mutatkozik mindkét köztársaság költségvetésében. Hogy átmeneti avagy tartós jelenségről van-e szó, az a miniszterhelyettes szavaiból nem derült ki, s alighanem a kormány sem tud rá ma egyértelmű választ adni. Arra viszont nem felejtette el fölhívni a vállalkozók figyelmét, hogy pontatlan adóbevallásuk esetén a formálódó adóhivatalok három évre visszamenőleg is behajthatják rajtuk az eltitkolt összeget, ám az már sokba fog kerülni nekik. Anélkül került a tanács elé a szövetségi agrár- és élelmezési program tervezete, hogy a köztársaságok illetékes tárcái véleményt nyilváníthattak volna róla. Nem csoda hát, több kiegészítés akadt a megtárgyalt javaslathoz. Podstránsky Vladimil szerint a szlovák kormány agrárprogramjának értelmében négy módosítást javasolnak a tervezetben, mégpedig a piacszabályozási alap létrehozásában, a köztársaságokban eltérő termelési feltételek megítélésében, a mezőgazdaság visszafogásában és az ágazati államigazgatás kérdésének megítélésében. Szóba került az ülésen, hogy a mezőgazdasági üzemek adókedvezménnyel juthatnának hozzá az üzemanyaghoz. Egyelőre azonban nyitott a kérdés, mivel valamennyi érintett tárca közül éppen a Szövetségi Pénzügyminisztérium nem ért egyet vele, pedig a döntés az ő hatáskörébe tartozik. Mindenesetre a tanács a mezőgazdaság számára a nullszaldós üzemanyag-forgalmiadó bevezetését javasolta. (jmk) BORISZ PANKIN POZSONYBAN Tegnapi pozsonyi látogatása során a szovjet külügyminiszter találkozott Ján Carnogurskýval, František Mikloškóval és Alexander Dubčekkel. Elsősorban a két ország kapcsolatainak jövőjét illető kérdéseket vitatták meg. Véleményük megegyezett abban, hogy a csehszlovák-szovjet államközi szerződés után az együttműködés új távlatai nyílnak politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. VALAHOGY VOLT, DE MÁSKÉPP LESZ Rövid pozsonyi tartózkodása zárórészében Borisz Pankin szovjet külügyminiszter arra is talált időt, hogy az újságírókkal találkozzon. A Szlovák Nemzeti Tanács épületében megtartott sajtóértekezletén összegezte prágai és pozsonyi tárgyalásait, jellemezte a csehszlovák -szovjet viszony helyzetét, alakulását. A csütörtökön parafált alapszerződést olyan keretnek nevezte, amelybe kényelmesen belefér mindaz, amire a két országnak szüksége van. Mint mondotta, ,,keresztet vetettünk az úgynevezett testvéri barátságra", a kölcsönös előnyösségre kerül a hangsúly. Az újságírók kérdéseire válaszolva azt állította, hogy megbízható ellenőrzés alatt vannak a szovjet atomfegyverek, ezeket a központ, nevezetesen Mihail Gorbacsov, mint a hadsereg főparancsnoka felügyeli. Megkérdezték véleményét Szlovákia önállósulási törekvéseiről, de a szovjet külügyminiszter kereken megtagadta a választ, mondván, nem akar beavatkozni Csehszlovákia belügyeibe - erről a régi Unió volt híres-hírhedt, de ennek már vége. Mint mondotta, Csehszlovákia jelentős helyet foglal el a szovjet külpolitikában, amit az is bizonyít, hogy a kétoldalú viszony alakításában az utolsó hónapban igazán sok minden történt. Félig komolyan, félig tréfásan hozzáfűzte: egyben szubjektív tényezők is közrejátszottak. Az Új Szó kérdése arra vonatkozott, mi a vélemény az ENSZ-ben arról, hogy a függetlenné válló szovjet köztársaságok esetleg sorra kérni fogják felvételüket a világszervezetbe. Sőt, már az is felvetődött, hogy nem az Uniónak, hanem Oroszországnak kellene megkapnia az állandó tagságot a Biztonsági Tanácsban. A miniszter válasza: - Az ezzel kapcsolatos szovjet álláspont a népi küldöttek rendkívüli kongresszusán alakult ki, a kongresszus leszögezte, támogatni kell az egyes tagköztársaságok ilyen irányú törekvéseit. Ez az elméleti, jogi álláspont. Még egyik tagköztársaság sem állt elő ilyen igénnyel, kivéve a baltiakat, akik máris tagjai az ENSZ-nek, Ukrajna és Belorusszia pedig alapító tag. Egyelőre még Oroszországnak sincsenek ilyen tervei. Más kérdés, hogyan fogadna egy „tömeges" tagfelvételi kérelmet a nemzetközi közösség. New York-i megbeszéléseim alapján úgy látom, nem éppen kedvezően. A BT-tagságot illetően pedig az a szovjet köztársaságok véleménye, hogy ez a hely változatlanul az Uniót illeti meg, hiszen ehhez rendelkezik a megfelelő jogkörökkel, s rá hárulnak a nemzetközi kötelezettségek is. Az a helyzet ugyanis, hogy ezt a feladatot egyik köztársaság sem irigyli a központtól. Ha Oroszország lenne a BT-ben, attól talán irigyelnék ezt a kiváltságot, s vitatnák, van-e joga a többiek képviseletére. Én azonban bizom abban, hogy a szövetség fennmarad, s ilyen probléma nem fog felmerülni. (görföl) NYÁRI TŰNŐDÉSEK - KORAŐSSZEL (Munkatársunktól) - Nem egész három hét alatt, ez ideig nyári szabadságának napjaiban írta meg Václav Havel a Nyári tűnődések című legújabb könyvét, amelyet hasonló gyorsasággal: egyetlen hónap alatt jelentetett meg a prágai Odeon kiadó; és amely - az előjelek szerint - az őszi könyvpiac slágere lesz. Legalábbis Csehországban, mert Szlovákiából egyelőre nem mutatkozik komolyabb érdeklődés e könyv iránt. A köztársasági elnök közvetlen konzultánsai Pavel Tigrid és Michael Žantovský voltak. Az alig több, mint 100 oldalas, (bel)politikai tűnődéssel teli könyvecske Václav Havelnek azzal a meditációjával kezdődik: vajon bölcs dolog volt-e elvállalni az elnöki posztot... Egyben - legalábbis részben - már számvetés is ez a könyv, hiszen arról (is) szól: honnan indultunk 1989 novemberében, és hol állunk ma, kereken háromnegyed évvel az újabb parlamenti választások előtt; akkor, amikor pengeélen a föderáció. Minderről - és természetesen még sok egyébről is - tegnap délután, a prágai Na Zábradlí Színházban maga Václav Havel beszélt azon a dedikációval egybekötött sajtóértekezleten, amelyre - az elnök 55. születésnapjának előestéjén - a Prágában akkreditált külföldi tudósítók, illetve a hazai hírlapírók szűkebb köre volt hivatalos. Kérdésre válaszolva Václav Havel megígérte: könyvének - Téli tűnődések címmel - talán folytatása lesz; a tegnapi sajtóértekezletet pedig azért tartotta, a Na Zábradlí Színházban, mert az ország széthullása esetén ennek a társulatnak szeretne háziszerzője lenni. Már nem elnökként, hanem „csak" drámaíróként. (miklósi) RÉSZLEGES MOZGÓSÍTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) érkezett hírek szerint a ,,szűk körű vezetés" elrendelte a mozgósítást. Branko Kosztics elnökletével tegnap délután ismét ülést tartott a csonka államelnökség. Az alelnökön kívül Szerbia három képviselője volt jelen és Sztane Brovet, a védelmi miniszter helyettese. A csütörtöki csonka ülésen is a testület nyolc tagja közül csak négyen voltak jelen, Szerbia, Crna Gora, valamint a Szerbiához tartozó Koszovo és a Vajdaság képviselői. Gyakorlatilag puccsot hajtottak végre, az államelnökség átvette a parlament bizonyos jogköreit arra hivatkozva, hogy közvetlen háborús fenyegetés veszélyében ezt az alkotmány lehetővé teszi. A „kollektív vezetés" jóváhagyta a fegyveres erők főparancsnokságának eddigi tevékenységét is, ami nem meglepő, hiszen a katonai vezetés is jelen volt az ülésen. A „szerb-crnagorai klikk" döntéseit elítélte Macedónia és BoszniaHercegovina is. Véleményük szerint nem is lehet államelnökségi ülésről beszélni, maximum munkatalálkozóról, mivel a testület tagjainak több mint fele nem volt jelen. A nyugati sajtó ugyancsak úgy vélekedik, hogy puccs történt Jugoszláviában. Az ominózus ülés után Kadijevics védelmi miniszter nyilatkozatot adott ki, amelyben védelmezte a hadsereg eddigi eljárását, a válságért nemcsak a belső „széthúzó erőket" tette felelőssé, hanem „bizonyos külföldi tényezőket" is, amelyek alaposan belebonyolódtak mindabba, ami Jugoszláviában történik. A horvát vezetést fasiszta rezsimnek nevezte, és azt állította, a neonácizmus jelenti a legnagyobb veszélyt a horvátországi szerbek számára. Stipe Mesic jugoszláv államfő az ENSZ főtitkárhoz és kb. 30 ország legfelsőbb vezetőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy segítsenek megoldani a jugoszláv válságot. Azonnal és hatékony lépéseket kért többek között a szovjet, az amerikai és a német államfőtől. Tegnapi zágrábi sajtóértekezletén Mesic kijelentette, a hadsereg az államelnökség ülésén puccsot hajtott végre és hadat üzent Horvátországnak. Egyben elmondta, hogy tegnapra Drioniba hívta össze az államelnökség ülését, amelyen „érvénytelenítik a belgrádi döntéseket".