Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám, csütörtök

1991. OKTÓBER 31 .ÚJSZÓi GAZDASÁG 8 PÉNZÜGYEK A KERESKEDELEMBEN Az 1965-ben alapított Cseh­szlovák Kereskedelmi Bank Részvénytársaság országos ha­táskörű, univerzális bank. Szlo­vákiában 1968-ban alapított po­zsonyi és zsolnai, majd 1990­ben létesült trencséni és kassai fiókjain keresztül a banki szol­gáltatások és vállalkozások szé­les skáláján tevékenykedik. Ko­rona- és devizaelszámolású üz­letekben egyaránt rendelkezé­sére áll a hazai és külföldi ügyfe­leknek, magán- és jogi szemé­lyeknek egyaránt. Mindenekelőtt azonban a kereskedelemben vállalkozóknak nyújt komplex banki szolgáltatásokat. Lehetővé teszi folyószámlák nyitását, hogy a megegyezett összegig akár technikai hitelt is nyújt. Ugyanakkor a forgótőke megszerzésére is ad hitelt, re­volving, tehát állandóan feltöltött hitelkeret formájában, és maga is hajlandó beruházási és forgó­tőkét adni. A tőke és pénzügyi tranzakci­ók keretében lehetővé teszi a valutakonverziót, biztosítja a pénz és kamatelővételi jogot, illetve a pénzben elszámolt ha­táridős valutaüzleteket, ame­lyeknek a folyószámláit is ke­zelik. Minden eladható bankjegyfaj­tával kereskedik, és ott van a nemesfém és kőolajpiacon is. Az előbbin arany adásvételét bonyolítja, míg az utóbbin ügy­felei számára a világpiaci árhul­lámzás kockázatának kivédésé­re nyújt biztosítékokat. Jelen van az értékapírpiacon, ahová saját értékpapírokat is emitál, és természetesen helye lesz a maj­dani tőzsdén is. A külföldi töke csehszlovákiai elhelyezésének feltételeiről és lehetőségeiről is információkat nyújt. Felveszi és végrehajtja a kereskedelmi partnerek átuta­lási utasításait, vezeti az akkre­ditívokat, illetve ezek elszámolá­sát, és biztosítja a különleges szabályok szerint lebonyolított tranzakciók pénzügyi oldalát. Vezeti az importszámlákat, olyan üzletek esetében, ame­lyekre a bank nyújtott kezessé­get, fizetési ígérvényeket állít ki, ellenőrzi a kezességek elfogad­hatóságát, informál a külföldi lí­zingelés lehetőségeiről, és ilyen ügyleteket finanszíroz. Ezenkí­vül megrendelésre külföldi válla­latokról s a bankok hazai ügyfe­leiről információkat gyűjt, nem­zetközi kereskedelmi kapcsola­tokat közvetít, és általában tevé­kenységének minden szaka­szán konzultációs és tanácsadó szolgálatot is fenntart. Külföldi klienseinknek Frank­furtban, Párizsban, Belgrádban, Zürichben, Lagoszban és Új­Delhiben áll rendelkezésére két leányvállalata, a Práger Han­delsbank, AG és a čekobanka­Chequepoint Praha. Hazai fiók­jai egyelőre a két fővároson kí­vül Jablonecben, Liberecben, Plzeňben, Hradec Královéban, Náchodban, české Budéjovi­cén, Brünnben, és Ostraván vannak. (s) mimimmiiiimiim ÉRDEMES ODAFIGYELNI ÉRTÉKPAPÍROK ÉS TŐZSDE Az utolsó két évben Csehszlovákia gazdaságában nagyon sok változás kö­vetkezett be. Ezeket a változásokat ter­mészetesen a pénzvilágban is megfigyel­hetjük. A pénzügyek terén egyre jelentő­sebb helyet kapnak a részvénytársasá­gok, az értékpapírok és a tőzsdék. Mosta­nában nemcsak a szakirodalomban, de az újságokban, a rádióban és a televízió­ban is egyre gyakrabban találkozunk olyan kifejezésekkel, mint a részvény, kötvény, letéti jegy, részjegy, váltó stb. A hazai tökepiaci folyamatok újraindu­lását 1990-ben a kötvénypiac ellentmon­dásos fellendülése vezette be. A Szövet­ségi Pénzügyminisztérium engedélyével mintegy 200 fajta kötvényt bocsátottak ki. így az érdeklődők bankoktól és vállalatok­tól vásárolhattak különböző kamatozású kötvényeket. A jegybank által kihirdetett kamatláb többszörös emelkedése nehe­zítette a nagyközönség tájékozódását az értékpapírok és megtakarítások hozami megítélésében. Ugyanakkor a kibocsátók a már forgalomban lévő kötvények által kínált kamatokat is emelték, hogy ezek ne vesszék el a vonzerejüket. Például a Prá­gai Kereskedelmi Bank (Komerční banka) kötvényei kibocsátásakor 8 százalékos évi kamatot ígértek, de az utolsó hóna­pokban már 23 százalékra emelték. A fent említett kötvények visszafizetési ideje a legtöbb esetben 5 év. Az óvato­san, de folyamatosan alakuló konkuren­cia és az infláció felgyorsulása 1991-ben a hazai bankokat és pénzintézeteket új, rövidebb lejáratú értékpapírfajták, főleg letéti jegyek kibocsátására késztette. Ezek elsősorban a lakosság körében let­tek népszerűek. Forgalomba került példá­ul a Beruházási Bank (Investičná banka), az Általános Hitel Bank (Všeobecná úve­rová banka), a Szlovák Mezőgazdasági Bank (Slovenská poľnohospodárska ban ­ka), a Postabank (Poštová banka) és a Szlovák Állami Takarékpénztár (Slo­venská štátna sporiteľňa) letéti jegye. Ma 3, 6, 9,12 és 24 hónapos futamidejű letéti jegyek képezik a pénzügyi befektetések figyelemreméltó hányadát. Itt érdemes megemlíteni, hogy hazánkban egyelőre nincs minden értékpapír kamathozama megadóztatva. A pénzpiaci folyamatok változásai függvényeként a kibocsátó bankok az utóbbi hónapokban többször is csökken­tették az egyes letéti jegyek kamatát, méghozzá különböző mértékben. A nagy­közönségnek tehát legalább általános át­tekintést érdemes szereznie az értékpa­pírok terén. A befektetők számára nagyon örven­detes az a tény, hogy növekedtek a be­fektetési és megtakarítási lehetőségek. Az újonnan kibocsátott értékpapírok több választási lehetőséget jelentenek a ko­rábban csaknem egyeduralkodó takarék­betétekkel szemben. Pénzügyi életünk­ben új fogalmakról van szó, melyeket még nem szoktunk meg, melyeket eltérően értelmezünk, és néha összekeverünk. Célunk, hogy egy cikksorozattal tegyük az olvasó számára érthetőbbé az egyes kife­jezéseket, és elősegítsük a befektetési lehetőségek közötti tájékozódást, az egyes értékpapírok sajátosságainak megismerését, valamint piaci viselkedé­süket. Minden cikk végén feltüntetjük a legfontosabb szakkifejezések szlovák és cseh változatát is. A külföldi értéktőzsdéken a leggyak­rabban előforduló értékpapírok a részvé­nyek, kötvények és állampapírok. A hazai részvénypiacra most még az jellemző, hogy az újonnan alakult részvénytársasá­gok nagyobb része eddig nem adhatott ki részvényeket, mivel még nincs lefizetve az egész alaptökéjük. A jövőben a cseh­szlovák részvénytársaságok száma a nagyprivatizáció eredményeként bizo­nyára megsokszorozódik, s a privatizáci­ós folyamat keretében elvben mindenki részvénytulajdonossá válhat. így tehát ki­alakulhat a hazai részvénypiac egyik alapfeltétele. Persze, az értéktőzsde be­indítása érdekében elengedhetetlenül szükség lenne a tőzsdét, értékpapírfor­galmazást, befektetési társaságokat, va­lamint a befektetési alapokat szabályozó törvényjavaslatok parlamenti elfogadtatá­sára. Általában elterjedt állami értékpapírok jelenleg nálunk nincsenek forgalomban. A fejlett piacgazdaságokban ezek főleg arra szolgálnak, hogy fedezzék a költség­vetési hiányt. Csehszlovákiában kárpótlá­si értékpapírok képeznek állampapírokat, melyeket nem a fent említett okokból hoztak forgalomba. A kárpótlási állampa­pírokat a szövetségi pénzügyminisztéri­um bocsátotta ki 5 & -os fix kamattal és tízéves futamidővel. A következő cikkben az egyes érték­papírok fajtáival, jelentőségével, szerepé­vel, előnyeivel és kihasználási lehetősé­geivel szeretnék foglalkozni. JUHÁSZ DÉNES Gazdasági szótárunk részvénytársaság účastinná (RT) spoločnosť (ú. s.) (RT) akciová spoločnosť (a. s.) értékpapír cenný papier tőzsde burza kötvény obligácia részvény účastina (akcia) letéti jegy vkladový list letéti jegy vkladový certifikát, depozitný certifikát részjegy podielový list váltó zmenka tőkepiac kapitálový trh értékpapír­vydanie (emisia) kibocsátás cenného papiera (emisszió) kibocsátó emitent (vydavateľ) jegybank emisná banka jegybank (Štátna Banka československá) értéktőzsde burza cenných papierov állampapír štátny dlhopis (cenný papier) kárpótlási állam­štátny rehabilitačný papír dlhopis SOSEM VOLT KÖLCSÖNÜNK... - Noha nem éltünk könnyen, közös utunk során - mindketten hatvanhat esz­tendősek vagyunk - egyetlen alkalommal sem folyamodtunk pénzért a bankhoz, sem a barátokhoz, rokonokhoz - mondja nem kis büszkeséggel a diószegi Rácz házaspár, amikor a hajdani, illetve jelen­legi takarékossági lehetőségeik felől ér­deklődünk. - Édesanyámtól már kiskoromban megtanultam, hogy minden fillért meg kell becsülni. Gyakran hangoztatta. ,,hogy nincs az a kevés, ami ne lenne elég, és nincs az a sok, ami el ne fogyna'' s milyen igaza volt, - pergeti vissza élete filmjét Rácz Júlia, majd így folytatja a visszaem­lékezést: Amikor 1951-ben egybekeltünk, nem volt egyebünk, csak két dolgos ke­zünk és az életkedvünk. Néhány év múlva építkezni kezdtünk, de akkor már kis­nyugdíjas szüleinket is mi tartottuk el. Akkoriban még csak gondolni sem lehe­tett arra, hogy valamicskét is félrete­gyünk. - Amint megkaptam a fizetést - nehéz testi munkát végeztem a pozsonyi Dina­mit gyárban és hál'Istennek, elég jól ke­restem -, nagy resze máris elment az építkezésre - kapcsolódik a beszélgetés­be Rácz József. - Feleségem a három gyereket nevelte, s hogy kevesebb legyen a kiadásunk, saját kezűleg varrta az in­gecskéket, pizsamákat. Takarékoskodni már csak akkor tudtunk, amikor a gyere­kek felcseperedtek s én mint múlakatos különböző kovácsoltvasból készült dísz­tárgyat készítettem pozsonyi megrende­lésekre. - Bútort vettünk, jégszekrényt, később televíziót, mosógépet. Valahányszor vit­tük bankba a pénzt, mindig volt valami konkrét célunk, elképzelésünk, hogy na most erre vagy arra gyűjtünk. - Egy alkalommal egyik rokonunk, tud­ván, hogy van némi megtakarított pén­zünk. tőlünk akart kölcsön kérni. Kérésé­nek eleget tettünk, de úgy oldottuk meg a helyzetet, hogy nem tartozott nekünk. Tudtuk, el akarja adni a Trabantját. Mi vettük meg, s igy az ó anyagi helyzete is rendeződött, s mi is hozzájutottunk egy kocsihoz, mely után vágytunk. - Most, hogy férjem már nyugdíjas és mindennek felment az ára, képtelenek vagyunk valamit is félretenni, hiszen az én szociális juttatásom, a 140 koronát is beleértve még 500 koronát sem tesz ki. De ezt nem panaszképpen mondom. Van egy kis tartalékunk, nem sok, de azért arra elég, hogy tisztességesen megél­jünk. (ordódy) A Vagyonjegyes Privatizáció Központi irodája Prága Prvá slovenská investičná a. s. (Első Szlovák Befektetési Rt.) Az Első Szlovák Befektetési Rt., amely befektetési alapok létrehozására és igazgatására szakodosott vállalkozás, Dél-Szlovákia lakossága számára is befektetési privatizációs alapot létesít. A kuponos privatizáció során ide beadott vagyonjegyekkel részvényesei lehetnek ennek az alapnak, amely az egész ország területén a legjövedelmezőbb vállalkozásokba fekteti majd tőkéjét. Hogy honnan tudja az alap, mi a legjövedelmezőbb? Ezt pontos adatokat gyűjtő, jól működő információs hálózatra támaszkodva döntik el szakemberei, Ne feledje, az Első Szlovák Befektetési Rt, befektetési privatizációs alapja az Ön kockázatát csökkenti, Ön helyett gyűjti az információkat, hogy Ön helyett jól dönthessen. UP-1321

Next

/
Thumbnails
Contents