Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám, kedd

1991. OKTÓBER 29 . wive*r\ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 ••••••MMMBMWBMBWBMMMMIW iS^L ^ksMaaS^^ > .-..A....-­HAVEL AMERIKÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) York Egyetem díszdoktorává avat­ták. Ünnepi beszédében a köztársa­sági elnök az erkölcs és a politika összeegyeztethetőségének kérdé­seivel foglalkozott. Az ún. lusztráci­ós törvényről szólva beismerte, hogy az elmúlt napokban nehéz próbaté­tel elé állították. Óriási dilemmát kel­lett megoldania - hogyan viselked­jen abban a helyzetben, amikor a demokratikusan megválasztott parlament jóváhagyott egy törvényt, amelyet erkölcsi szempontból nem tart jónak, de melyet az alkotmány szerint köteles volt aláírni. Vasárnap este az elnök még át­vette a Freedom House, az emberi jogok védelméért küzdő jelentős amerikai szervezet Szabadság-di­ját, helyi idő szerint a késő esti órákban pedig befejezte egyesült ál­lamokbeli látogatását és visszauta­zott Csehszlovákiába. ULTIMÁTUMHÁBORÚ BOMBÁZÁSSAL (Folytatás az 1. oldalról) mindenekelőtt szigorú gazdasági szankciókat, mert - mint mondotta - a szerbek nem tartanak tisztelet­ben semmilyen megállapodást. Az Európai Közösségek elítélték a jugoszláv hadsereg ismétlődő tá­madásait Horvátországban, s fel­szólították a szövetségi katonákat, tartsák tiszteletben az október 18-án megkötött tűzszünetet, fejezzék be Dubrovnik ostromát, és tegyék lehe­tővé az élelmiszerek és gyógysze­rek szállítását a városba. Lord Carrington, a Jugoszláviá­ról szóló békekonferencia elnöke vasárnap az Egyesült Államokba utazott, hogy ott tájékoztassa az ENSZ-t a katonai konfliktus megol­dása érdekében tett erőfeszítéseiről. A Reuter hírügynökség szerint Car­ringion azt mondta, hogy a balkáni országban nem sok esély van a helyzet rendezésére. (Munkatársunk, V. Paizs Gábor jelenti Budapestről:) Amitől tartottak a horvát határ mentén élő települések lakói, vasárnap este nyolckor bekövetkezett. Egy átsodródott, előzőleg a horvát légvédelem tüzébe ke­rült szerb vadászgép kis magasságból bombakazettáját Barcsra dobta E sok, egyébként kis robbanóerejű töltet a Dráva-parti város temetőjét, szán­tóföldet és a külváros egyik házsorát találta el. Betörtek az ablakok, három háznak súlyosan megrongálódott a tető­szerkezete. Az anyagi kár több százezer forint. A rendőrség és a katonaság tűzszeré­szei a fel nem robbant töltetek összesze­dése érdekében kiürítették a területet. 120 lakost a nagyatádi menekülttáborban helyeztek el. Légi harcra nem került sor, a kumulta­tív gránátokat kioltó szerb és a magyar gépek között, mert a behatoló igen rövid ideig tartózkodott a magyar légtérben. A magyar légierő mindeddig 30 kilométer­nél jobban nem közelítette meg az állam­határt, nehogy fellépését provokációnak értékeljék odaát. A vasárnapi eset miatt azonban - Keleti György ezredes, a honvédelmi minisztérium szóvivőjének fogalmazásából ítélve - hatékony földi légvédelmi eszközöket telepítenek a ha­tárhoz. Minden bizonnyal ezen intézkedé­sek részleteit vitatta meg tegnap esti zárt ülésén a magyar parlament honvédelmi bizottsága. Vladiszlav Jovanovics, a szerb köz­társaság külügyminisztere tegnap dél­előtt, budapesti tárgyalásain értesült a Barcson történtekről. Tévedésnek való­színűsítette az esetet, de a szövetségi hadsereg nevében nem nyilatkozott, még elnézést sem kért. A szerb külügyminiszter a délelőtt fo­lyamán négyszemközt tárgyalt magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával. Fo­gadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. A késő délutáni sajtótájékoztatóján a már jól ismert szerb álláspontot ismétel­te meg. Kérdésekre válaszolva úgy véle­kedett, a Horvátországban élő szerbek nem tekinthetők ott kisebbségnek, s Belg­rád a Szerbiában élő nemzetiségeknek minden alapvető kisebbségi jogot megad ÜNNEPRONTÁS A FŐTÉREN (Folytatás az 1. oldalról) nemzet érdekeit képviseli, az ország és a világ közvéleménye előtt úgy nézünk ki, mint a vandálok és az általunk képviselt törekvések is más fénybe kerülnek. Az elnök úrtól a repülőtéren azzal búcsúztam, amivel fárasztó és konf­liktusokkal teljes napokon szoktam: Az isten óvjon bennünket! A SZNT elnöke ezután elmondta, hogy a történtek kapcsán szorgalmazni fogja az ügyészségi kivizsgálást. Ugyanígy re­agált a PDU-NYEE: konkrétan annak megállapítását követelte, ki a felelős a provokatőrök autóbuszokkal való szállí­tásáért, a rendbontás szervezéséért, a tüntetés résztvevőinek megtámadásá­ért és az alkotmányos képviselők bizton­ságának veszélyeztetéséért. Alexander Dubček részben más véle­ményen volt. Szerinte az elnönek fel kel­lett volna szólalnia, hiszen megjelentek a közös államot támogató hangok is. A köztársasági elnököt szállító repülő­gép röviddel fél hat után szállt le a prágai repülőtéren. Az elnök szóvivője, Michael Žantovský, a nagygyűlésen történtekkel kapcsolatban így nyilatkozott: ,,Az elnök úr azt tervezte, hogy két perc csendet kér mindazokért, akik nemzeteink szabadsá­gáért és szuverenitásáért áldozták fel éle­tüket. A tömeg azon része, amely elítél­hető módon viselkedett, nemcsak a cseh. hanem a szlovák áldozatok emlékét is bemocskolta." A szóvivő szerint a szlo­vák közvélemény dolga, hogy levonja ön­maga számára a megfelelő tanulságot. Az elnök nem volt megrendülve az ese­ményektől, mert életében olyan dolgokat élt meg, amelyek után a hangoskodó szlovák nemzeti erők erőfitogtatásai sem rendíthetik meg. LOVÁSZ ATTILA HAVEL A TÖRTÉNTEKRŐL ,,Úgy látszik, a szlovák társadalom kristályosodásáról van szó; el kell döntenie, hogy a demokrácia útjára lép-e, vagy az összeférhetetlenséget és a fanatizmust választja. Pozsonyban két perc néma csendet kértem azoknak, akik életüket áldozták a csehek és a szlovákok szabadságáért. Néhány polgártársam nem emlékezéssel töltötte e két percet, hanem tojások dobálásával. Engem nem találtak el. Engem nem találnak el olyan köny­nyen..." T. G. MASARYK ÉRDEMREND A HŰSÉGÉRT ÉS HELYTÁLLÁSÉRT emlékezhetünk meg szabadon a köztársaság megalapításának napjáról. Azokat tüntettük ki érdem­renddel, akik kiválóan hozzájárultak a demokráciához, és az emberi jo­gokhoz. Ezután az érdemrendek átadása következett. Olyan személyiségeket tüntetett ki az elnök, akiket a totalita­rizmus évtizedeiben elhallgattattak, akik üldöztetésben részesültek. Ott szerepel közöttük Dominik Tatarka, a szlovák író, Ján Palach, a diák, aki életét áldozta, Jaroslav Seifert, a Nobel-díjas költő, František Tomá­šek, a kiváló egyházi személyiség, Jozef Lettrich, a politikus, Koloman Sokol, a világhírű szlovák képzőmű­vész, Milada Horáková, a megfé­lemlithetetlen cseh politikus, akit a Gottwald-éra első évében ítéltek halálra és kivégeztek. In memoriam kapta meg az édesapjáról elneve­zett érdemrendet Jan Masaryk is, aki mindig is az államalapító nyom­dokaiban haladt, és nem tudta elvi­selni, hogy 1948-ban összeomlott a demokrácia. Már Jan Patočka. a filozófus és történész sincs az élők sorában, aki a Charta '77 első szóvi­vője volt. Közéletünk, a tudományos és a művészeti élet legjobbjai találkoz­tak tegnap este a prágai várban - az érdemrendek átadása alkalmából. SZLOVÁK-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS Strasbourgban a minap ülésezett az Európai Közösség, és a résztvevők külö­nös hangsúlyt helyeztek a regionális együttműködés fejlesztésére. Rugalma­san reagáltak erre Galántán, mert már a múlt pénteken aláírták a Győr-Sopron­Moson megye, illetve a Galántai járás együttműködéséről szóló keretegyez­ményt, amely a társadalmi élet legkülön­bözőbb területeire kiterjed. A gazdasági szférán kívül érinti a környezetvédelmet, a kultúrát, az egészségügyet és a sportot A Csehszlovák Sajtóiroda e tájékoztatást az SZK Belügyminisztériumának külügyi osztályától kapta. MADRID: MINICSÚCS A NYITÁNY ELŐTT George Öush amerikai elnök vasárna­pi sajtóértekezletén kijelentette, szerinte jo esélyei vannak a szerdán Madridban kezdődő közel-keleti békekonferenciá­nak A tárgyalások előtt ma Bush a Szov­jetunió spanyolországi nagykövetségén találkozik szovjet partnerével, Mihail Gorbacsovvai, aki tegnap utazott Mad­ridba. A Fehér Ház kitér a „csúcstalálko­zó" megnevezés elől, azt hangsúlyozza, hogy a két államférfi csak azért találkozik, mert „mindketten Madridban lesznek". Washington tehát csak rutinjellegűnek tartja a találkozót, amelynek nincs kötött napirendje sem. A fórum megkezdése előtt Bush elnök Gorbacsovon kívül találkozik Jicchak Sa­mir izraeli kormányfővel is - közölték tegnap madridi források. A megbeszélé­sekre valószínűleg ma este vagy szerdán reggel kerül sor. Izraelben egyébként két nappal a bé­kekonferencia megkezdése előtt, tartva a palesztin szervezetek terrorista akciói­tól, készültségbe helyezték a katonai és rendőri erőket. Jól informált körök szerint a Samir vezette izraeli küldöttség a tár­gyalások első szakaszában hajlandósá­gát mutatja majd a békeköiésre, és jelezni fogja, hogy kész engedményekre. Eddig azonban nincsenek információk arról, hogy miiyen engedményekről lehet szó. Az izraeli politikusok most megpróbálnak egységes frontot kialakítani. Az ellenzéki Munkapárt képviselői tegnap találkoztak Samirral, és hangsúlyozták, hogy a párt támogatni fogja a béketárgyalásokat. Bár az arabok és Izrael beleegyezesü­ket adták abba, hogy részt vesznek a kü­szöbönálló közei-keleti békekonferen­cián, álláspontjaik továbbra is teljesen ellentétesek. Általános az a vélemény, hogy a megbeszélések bonyolultak lesz­nek, a legnagyobb problémát az egykoron Szíriához tartozó Golan-fennsik sorsa és Kelet-Jeruzsálem kérdése okozza majd. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a Le Figarónak adott nyilatkozatában jelentette ki: a közel-keleti konferencia lerakhatja a béke alapjait, de meggyőződése, hogy a Samir-kormánnyal nem lehet tartós bé­két kötni. APROPÓ IDŐGÉPEN - HAVELLAL Három-négy évvel ezelőtti eseményt juttat eszembe a pozsonyi csőcselék teg­napi hőzöngése. Annak is Václav Havel volt a főszereplője. Az történt, hogy a Charta 77 emberjogi konferenciát pró­bált összehívni Prágában. Volt nyugati kormányfők, világhírű akadémikusok, filo­zófusok fogadták el a meghívást, és meg is érkeztek a száztornyú városba. A pati­nás Esplanade szállóban gyülekeztek, amikor szagot fogtak az ŠtB kopói. Meg­lehetősen későn, így számukra nagy fej­törést okozott, hogy miként lehetne a ta­lálkozót megakadályozni. Ugyanis az mégis elképzelhetetlen volt még a Husák­fogdmegek számára is, hogy egy világ­szerte közmegbecsülésnek örvendő volt olasz miniszterelnököt, netán egy őszbe­csavarodott fejű francia szenátort, vagy mondjuk egy svéd diplomatát csak úgy kizsuppoljanak a szállodából, majd felte­gyék az első repülőgépre. A rezsim akkor már adott a formasá­gokra. Úgy döntöttek a pártközpontban, hogy Václav Havel jelenlétét kell megakadá­lyozni. Havel azonban már ismerte az elvtársak észjárását és módszereit. Na­pokkal korábban eltűnt a lakásából. A konferencia megnyitásának órájában a külföldi meghívottak ott gyülekeztek a szálloda halijában, a zsaruk velük már nem is törődtek. Elégedetten nyugtázták, hogy a Charta 77 fő mozgatója nem jelenhet meg a tanácskozáson. A mozga­lom többi vezetőjét idejében „védőőrizet­be" helyezték, így legfeljebb a harmadik­negyedik garnitúrából szivároghatott vol­na be valaki a külföldi vendégek köszön­tésére és a konferencia megnyitásán És ekkor a hallban megjelent Václav Havel. Máig se derült ki, hogyan jutott be. Állszakállt ragasztott? A megdermedt he­kusok tucatjával rohantak hozzá, hogy elhurcolják. Havelnak csak annyi ideje maradt, hogy ennyit kiáltson: „Az ember­logi konferenciát megnyitom". Zümmög­tek a filmfelvevőgépek, peregtek az új­ságírók magnói. Egy óra múlva világszer­te tudták, mi történt Prágában. Most szeretnék felülni H. G. Wells időgépére. Megnézném, mivel foglalkoz­tak azon a délelőttön azok, akik tegnap záptojással dobálták meg a köztársaság elnökét. Meglusztrálnám őket, szeretném megállapítani, közülük ki mennyire volt bátor azon a napon. Már-már azt kell hinnem, azoknak van igazuk, akik szerint ez a rajcsúrozás, ami mostanában Szlovákiában történik, nem más, mint bosszú 1989. november 17­éért. TÓTH MIHÁLY EGY DÉLUTÁN PILLANATKÉPEI Napsütésben, a csehszlovák államiság emlékmüvénél. .. farkasszemet nézve a hőzöngőkkel... ... megbántva, távozóban. Fotó: Prikler László LENGYEL VALASZTASOK NINCS EGYÉRTELMŰ GYŐZTES Lengyelországban vasárnap tartották meg az első szabad parlamenti választá­sokat, ám a vokscsatának nincs tejesen egyértelmű győztese. Az első adatok sze­rint Mazowiecki volt kormányfő Demok­ratikus Uniója végzett az első helyen, de a szavazatoknak csupán a 13,6 százalé­kát szerezte meg. A 74 mandátum még nem jelenti azt, hogy az Unió automatiku­san bekerül a kormánykoalícióba. A má­sodik helyezett, a posztkommunista De­mokratikus Baloldali Szövetség a voksok 12,5 százalékát kapta, ami 51 mandátu­mot jelent. A harmadik helyre meglepe­tésszerűen a „legrégibb lengyel antikom­munista párt" a Független Legyeiország Konföderációja küzdötte fel magát, 9,7 százalékot, azaz 50 mandátumot szer­zett. A vasárnapi misék kétségkívül hozzá­járultak ahhoz, hogy a katolikus klérus legfontosabb pártja, a Katolikus Akció került a negyedik helyre. A Walesa elnök­höz kötődő Centrum Megegyezés viszont vesztett népszerűségéből, s ez bebizo­nyosodott a választásokon is A párt a szavazatoknak csupán a 8,5 százalékát (46 képviselői hely) mondhatja a magáé­nak. Ugyanennyi mandátumot kapott a szejmben a Lengyel Néppárt, Bielecki miniszterelnök pártja, a Liberális-Demok­rata Kongresszus pedig a megszerzett 7,8 százalékkal 29 mandátumhoz jutott. A Szolidaritás mint szakszervezet nagyon gyengén szerepelt, meg kell elégednie 30 mandátummal. Az Infas cég adatai azt jelzik, hogy bonyolult lesz a kormánykoa­líció megalakítása Tegnap este a prágai vár Wald­stejn-termében kiosztották az újon­nan létesített T. G. Masaryk Érdem­rendet, amellyel köztársaságunk el­nöke azokat tüntette ki, akik az utób­bi több mint négy évtized alatt kivá­lóan helytálltak, és sokat tettek Csehszlovákia becsületének meg­mentéséért. Évtizedeken keresztül több tucat érdemrendet osztottak ki hazánkban, megszámlálhatatlan mennyiségben. Mostantól kezdve állampolgáraink számára csak két érdemrendet hagytak meg. Katoná­inkat - mindig május 8-án - M. R. Štefánik Érdemrenddel dekorálhatja a köztársaság elnöke, október 28-án pedig polgári személyeknek adomá­nyozhat T. G. Masaryk Érdemren­det. Külföldi állampolgárok Fehér Oroszlán Érdemrendet kaphatnak. Köztársaságunk elnöke röviddel este nyolc óra előtt érkezett meg a Waldstejn-terembe. Ezt követően Radovan Lukavský részleteket olva­sott fel T. G. Masaryk: Világforrada­lom című művéből. Egy gondolat a sok közül: „Nem marad fenn az az állam, amely semmibe veszi az er­kölcsöt. Tehát a demokrácia nem állami és adminisztratív formát je­lent, hanem a világról vallott néze­tek, helyes nézetek összességét". Elnökünk rövid beszédet tartott, rámutatva, hogy immár másodszor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents