Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám, kedd

3 HIREK-VELEMENYEK m PARÁZS ¥STA AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM JÁRÁSI KONFERENCIÁT TARTOTT KIRÁLYHELMECEN (Munkatársunktól) - Az Együttélés Po­litikai Mozgalom bodrogközi és Ung-vide­ki szervezetei néhány hónap elteltével újabb járási konferenciát tartottak. A lekö­szönő vezetőség elnökének, dr. Gyimesi Györgynek beszámolójából kitűnt: rövid időn belül azért volt szükség az újabb járási tanácskozásra, mert a mozgalom tavalyi lendülete mintha megtört volna ebben a régióban. E konferencián jelen volt Duray Miklós. az EPM országos elnöke és Mihályi Mol­nár László alelnök is Duray Miklós ezt a rövid nyilatkozatot adta lapunknak: - Régen készültem ide, mert hónapok óta gyülemlett egy feszültség ebben a körzetben, s ezt egy alaposan előkészí­tett járási konferenciának kellett megolda­nia. Nos, valóban a felszínre kerültek személyes problémák, a tevékenységet gátló, fékező gondok. Szerintem, őszinte légkörben zajlott a tanácskozás, s ez mindenképpen jó jel. Hiányolom viszont, hogy nem volt eléggé komolyan előké­szítve a konferencia, s így nem fogadott el egy olyan minimális cselekvési progra­mot, amely mintegy útmutatóul szolgálna a jovö év végéig, pontosabban, a követ­kező választásokig. Ezt az eddigi vezető­ségnek kellett volna megfogalmaznia és itt előterjesztenie. A programkidolgozás elmaradt, ám a felszólalások több olyan javaslatot tartalmaztak, amelyekre érde­mes odafigyelni, amelyekre építeni lehet Ilyen például az Erdélyi Gábor által felve­tett magánalapítású gazdasági szakiskola létrehozása. Tulajdonképpen az is előse­gítené, mozgalmunk programjával össz­hangban, a regionális szerveződést, örü­lök annak is, hogy a tanácskozók őszintén szembenéznek a múltjukkal, s kívánják a társadalmi tisztulást. A felszólalásokból arra lehetett következtetni, hogy akik va­lamikor a kommunista párt kereteiben fejtettek ki társadalmi munkát, azoknak többsége azt valóban a köz érdekében tette. Ezt a konferencia el is ismerte. (gazdag) AZ MKDM KÍVÁNSÁGA: KONKRÉTABB EREDMÉNYEKET A Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom Országos Választmánya szomba­ton Nagycsalomiján tartotta soros ülését Az ülés befejezése után Bugár Bélát, az MKDM elnökét kérdeztük a tanácsko­zásról. - Először is a június elsejei választmá­nyi ülés óta eltelt időszakról számoltunk be az elnökség, illetve a mozgalom szer­veinek tevékenységéről. Ezt egy átfogó politikai elemzés követte a szlovákiai poli­tikai helyzetről. Itt szó esett a szlovák önállósulási törekvésekről, az alkotmá­nyok elfogadása körüli vitáról, a népsza­vazásról. Elmondtuk, hogy a föderatív államjogi elrendezést támogatjuk, de ugyanakkor leszögeztük azt is, hogy en­nek az államszövetségnek többet kell tö­rődnie a kisebbségekkel. Tény ugyanis, hogy egyetlen parlamentnek, kormány­nak, illetve pártnak sincs olyan elképzelé­se, amely a jövőben a kisebbségi jogok tekintetében számunkra garanciával szol­gálhatna. Megállapodtunk abban is, hogy kérni fogjuk a népszavazás kiírását, ha a nemzeti tanácsok közötti megbeszélé­sek nem vezetnek eredményre. Nem lá­tunk ugyanis más kezességet arra, hogy ezeket a kérdéseket a jövőben olyan módon rendezzék, hogy az megfeleljen mind a többségi nemzetnek, mind a nem­zeti kisebbségeknek. • Megközelítőleg egy hónappal ez­előtt az MKDM és az Együttélés előter­jesztettek egy tervezetet az alkotmánynak egy önálló fejezetére a kisebbségi jogok­ról. Erről is szó esett a szombati tanács­kozáson? - Igen. Az MKDM szorgalmazására létrejött egy bizottság, amelyben mindhá­rom magyar mozgalomból két-két ember vesz részt. Ez a bizottság foglalkozik a tervezet átdolgozásával. • Ezzel kapcsolatban kérdezem: ho­gyan értékelte az országos választmány a három magyar mozgalom együttműkö­dését? - A küldöttek megállapították, a három mozgalom közös megbeszéléseire job­ban oda kell figyelni, hogy konkrétabb eredményeket mutathassunk fel. Többek véleménye szerint már azzal is előrelépés történt, hogy a három mozgalom legalább leült tanácskozni egymással és megpró­bált közös véleményt kialakítani. Szüksé­gesnek tartanánk azt is, hogy a közeljövő­ben mindhárom mozgalom tisztázza, illet­ve összehangolja stratégiáját. Nem lehet azonban az utolsó pillanatra hagyni a népszavazással vagy a közelgő válasz­tásokkal kapcsolatos teendők megvitatá­sát. Már most közösen kellene készül­nünk arra, hogy ezekben a kérdésekben kisebbségünket úgy képviseljük, ahogy azt tőlünk a hazai magyarság elvárja. Nem lenne például jó, ha a három magyar mozgalom eltérő álláspontot képviselne a népszavazás kérdésében, vagyis ha az egyik mozgalom támogatná a népszava­zást, a másik pedig lebeszélné a válasz­tókat. Az országos választmány tanács­kozásának légkörére jellemző volt, hogy többször is elhangzott: a mozgalmak kép­viselői felejtsék el személyi ellentéteiket, tegyék félre egyéni ambícióikat, (m-n.) FMK: SZAKMAI TANÁCSKOZÁSOK ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGOS VALASZTMANY VEZETOSEGE A CSEMADOK LÉP (Munkatársunktól) - Úgy látszik, ha Pozsonyon kívül tartjuk ülésünket, akkor az emberek fele nem jön el... Körülbelül ezekkel a szavakkal reagált Bauer Győző elnök arra a tényre, hogy a Csemadok Országos Választmá­nyának 25 tagú vezetőségéből csupán tizenhármán jelentek meg a szomba­ton Érsekújvárott megtartott ülésen. Ettől függetlenül tartalmas vita bontako­zott ki számos kérdésben, emellett, elsősorban az elnök makacs racionaliz­musának köszönhetően sikerült több területen meghatározni a legidőszerűbb teendők irányát, személyekhez kötve valamennyi, a következő hetekben, hónapokban elvégzendő feladatot. Az egyik ilyen, hogy a Csemadoknak is fel kell készülnie a várhatóan hamarosan bekövetkező helyzetre: miből fog létezni, ha az állami költségve­tésből már egy fillért sem kap a jövőben, ugyanis a kulturális kormányzatnak nem célja a kulturális adminisztráció, a kultúra hivatalainak támogatása. A másik: a Csemadok rövidesen politikai mozgalmaink asztalára teszi a kisiskolák visszaállításának, valamint oktatási autonómiánk kialakításának feltételeiről, illetve az azokkal összefüggő feladatokról szóló javaslatterveze­tet; ezenkívül amolyan nyílt levél születik a csehszlovákiai magyar szülőknek címezve: az anyanyelvi nevelés-oktatás jelentőségéről. A tanácskozás fő napirendi pontjaként szerepelt - Lacza Tihamér előterjesztésében - a hazai szórvány- és peremmagyarok jelenének és jövőjének kérdése. Az első lépés itt: szociológuscsoport létrehozása, tudományos igényű felmérés elkészítése az említett magyar közösségek, diaszpórák életéről, művelődési lehetősége­iről, identitástudatáról, az asszimiláció fokáról, illetve következményeiről. Minthogy az ülésen részt vettek a Rákóczi Szövetség vezető képviselői is, a vitában jelentős teret kapott annak a segítségnek a méltatása, melyet e magyarországi szervezet eddig nyújtott nemzeti kisebbségünknek, vala­mint a két szövetség közötti együttműködés további lehetséges formáinak bővítése. Nem kevesebb figyelmet szentelt az ülés a jelenleg 16 ezer példányszámban megjelenő A /-/éfriek, mely továbbra is áldatlan anyagi feltételek között készül, s újabb gond, hogy ennek következtében is erősen megfogyatkozott szerkesztő-újságíró gárdája. A holnapja sem ígérkezik valami rózsásnak, mindenesetre, jövőre is megjelenik - ,,ha a beígért támogatás megjön". (-bor) TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ '91 Szombat, kint mínusz tíz, bent plusz harmincöt - forr a hangulat, jó buli házigazdája Dunaszerdahely. A II. Szlovákiai Táncháztalálkozó közel kétszáz sze­replőjére, árusára, zenészére majd­nem ezer fizető vendég volt kíván­csi. Szombaton, a dunaszerdahelyi sportcsarnokban magyarul, szlová­kul folyt a csevely és táncoktatás, de volt, aki németül, finnül, angolul tár­salgott. Dacára a hajnali négyig tartó féktelen jó­kedvnek még egy rádiófelvételre is maradt erő. Siker? Majd kiderül a visszhangokból. És abból is, jövőre hányan jönnek el. Mert buli újra lesz. Még ha felvételün­kön éppen pihen­nek is a résztve­vők. -ász­Fotó: Méry Gábor ČALFA VÉLEMÉNYE BŐSRŐL: KI KELL PRÓBÁLNI Helyi, regionális és országos politizálás cimen szakmai tanácskozást tartott va­sárnap délután a Független Magyar Kez­deményezés Galántán. A konferencia vendégei Tin Evens és Antoan Clarke politikai szakértők voltak Nagy-Britanniá­ból. Előadásaikban elsősorban a helyi és a regionális politizálás stratégiai és tech­nikai kérdéseit elemezték. Fontos hang­súlyt kapott a párt központjai, illetve a he­lyi szervezetek közötti információáramlás kérdése, valamint a párt finanszírozása és az anyagi eszközök felhasználása is. Tóth Károly a tanácskozás után el­mondta: egy modern párt kiépítése rem nélkülözheti a nyugat-európai tapasztala­tokat. Ez a tanácskozás nyitánya annak a konferenciasorozatnak, melyet a jövő­ben a helyi csoportok vezetőinek illetve a parlamenti képviselőjelöltjeiknek szer­vezünk majd. A Független Magyar Kezdeményezés meghívására pénteken Pozsonyba láto­gattak a holland liberális párt, a D 66 képviselői. A mostani találkozó célja a kapcsolatok elmélyítése volt, illetve, hogy a jelenlegi politikai helyzettel ismer­kedjenek a D 66 képviselői. A holland párt részéről Monique Torwiei és Maarton Bracket, az FMK részéről pedig A. Nagy László, Tóth Károly, Berényi József és Balla Kálmán vettek részt a tárgyaláson Monique Torwiei a találkozó után megál­lapította, hogy Szlovákiában széles körű kapcsolatokat kívánnak kiépíteni az FMK­val és a PDU-val, meri garanciát látnak bennük a demokratikus intézményrend­szer megőrzésében. A. Nagy László pe­dig elmondta, hogy az FMK-t szoros kap­csolat fűzi a D 66-hoz, hiszen egy 25 éve alakult fiatal pártról van szó, melynek' tapasztalatai nálunk is hasznosíthatók a pártépités, illetve a rugalmas, hatékony és következetes politizálás terén. (FS) Marián Čalfa szövetségi kormányfő, aki szombaton Szarvason részt vett Milan Rastislav Štefánik szobrának leleplezé­sén, illetve emléktáblájának felavatásán. Budapesten találkozott Antall József magyar kormányfővel is. A tárgyalópart­nerek áttekintették a két országot érintő időszerű problémákat, szó volt Bős -Nagymarosról és a nemzeti kisebbségek kérdéséről. Marián Čalfa a Csehszlovák Sajtóiro­dának adott nyilatkozatában kiemelte a magyar fél azt javasolta, hogy a tárgya­lások idejére Csehszlovákia állítsa le a vízlépcső építését. A szövetségi minisz­terelnök ezt a gondolatot elutasította, vé­leménye szerint az erőmüvet üzembe kell (Munkatársunktól) - A Szlovák Nem­zeti Egységpárt tegnapi nagygyűlésének időpontjában (15.00) alig egy-két tucat „mélyszlovák" gyülekezett Stanislav Pá­nis köré a vaskordonnal körülvett Sznf tér közepén, ahol az éhségsztrájkotok egyike a szokásos ,.sódert nyomta". Mivel a megafon is ,.takaréklángon égett", így - szerencsére - nem lehetett érteni, mit mondott. Csak arra lennék kíváncsi, hogy kerültek a duhóngö, ittas csoport tagiai a főtribün mögé. Amikor Pánis úr, a Szö­vetségi Gyűlés képviselője látta, nem ki­séri rokonszenv a tüntetést, angolosan helyezni, ki kell próbálni, hogy jó lesT-e vagy sem Ha ezt nem tesszük meg, akkor állandóan magunk előtt fogjuk látni a fölöslegesen kidobott 15 milliárdot. Ha viszont bebizonyosodik, hogy az erőmű­nek káros következményei vannak, akkor lesz elég merszünk bevallani ezt és meg­hozni a szükséges intézkedéseket. A megbeszéléseken érintették a nem­zetiségi kérdéseket is, Antall József ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Ma­gyarországon figyelemmel kísérik a cseh­szlovákiai helyzet alakulását. Budapest azt szeretné, ha Csehszlovákia egységes ország maradna, abból indulnak ki. a ma­gyar politikusok, hogy így a nemzetiségi kérdést is könnyebben lehetne kezelni lelépett, és a háttérbe vonult... Hivei ezek után nyomdafestéket nem túró szavakkal fogadták a 16 órakor kezdődő fómúsorra érkezőket, akik csehszlovák zászlókkal a kezükben üdvözölték a jelenlevőket. A nacionalista pártok képviselői szüntele­nül a rendőröket (is) sértegették, akik szemrebbenés nélkül, mosolyogva vették tudomásul az ellentábor nemtetszését. Egy önjelölt szónok trágárságain szóra­kozott a Havel elnököt váró tömeg. Sum­ma summárum: dugába dőlt az ellentün­tetés. (zsi) 1991. OKTÓBER 29. NÉHÁNY SORBAN H áromhónapos szünet után teg­nap a moszkvai Kremlben fel­újították az orosz népképviselők kongresszusának ülésszakát A na­pirenden szerepelt többek között az Oroszországi Föderáció alaptörvé­nye módosításának jóváhagyása, az orosz parlament elnökének megvá­lasztása. Borisz Jelcin orosz elnök nyitóbeszédében felszólított a mély reformokra, a konkrét tettekre, ame­lyeket határozottan, tétovázás nélkül kell végrehajtani. Mint mondotta, mindenekelőtt szigorú pénzügyi, hi­tel-, és adópolitikára van szükség, valamint a rubel megerősítésére és a kiskereskedelemi árak felszabadí­tására. Jelcin javasolta a köztársa­ságközi bank létrehozását, amely ellenőrizné a pénzvilágot. Ha ez nem sikerül, akkor Oroszország fon­tolóra veszi az orosz pénz bevezeté­sét, hangsúlyozta. A továbbiakban Jelcin kijelentette: hajlandó az orosz kormány élére állni és megalakítani az új kabinetet. J án Čarnogurský szlovák kor­mányfő vasárnap Londonba utazott, hogy ott részt vegyen a BBC rádióállomás által Közép-Kelet-Eu­rópáról megrendezett vitaműsorban. A szlovák miniszterelnök a nap fo­lyamán Karol Duda nagykövettel együtt megkoszorúzta a második vi­lágháború idején Brookwoodban és Runnymeadben elesett cseh és szlovák katonák emlékművét. M oszkvában vasárnap kezdtek megbeszéléseket a hét legfej­lettebb ipari ország és a 12 szovjet tagköztársaság képviselői a szovjet gazdaság helyzetéről és minde­nekelőtt az adósságok visszafizeté­sének kérdéséről. Ezt megelőzően szombaton egyeztető tanácskozá­son vettek részt a szovjet köztársa­ságok kormányfői, illetve minisz­terelnök-helyettesei. Ivan Szilajev, a gazdaság irányításáért felelős bi­zottság vezetője az adósságállo­mány kérdésével összefüggésben meggyőződését fejezte ki, hogy a köztársaságok képesek lesznek a közös kötelezettségvállalásra. A ntall József magyar kormányfő a Brüsszelben élő magyarokkal megtartott találkozóján kijelentette, hogy Magyarországon békés átala­kulás zajlott le az elmúlt két évben, nem pedig polgárháború. Ezért a múlt rendszer képviselőivel szem­ben nem léphet fel keményebben a kormány, mint ahogy azt sokan követelik. Antall tegnap az atlanti tanács ülésén a Közép-Kelet-Euró­pa biztonságpolitikai kérdéseiről be­szélt, kihangsúlyozva, a magyar kül­politika alapvető célja a NATO fenn­maradása. A magyar miniszterelnök ma az EK székházába látogat B écsben vasárnap az ENSZ-hez. a helsinki Záróokmány aláírói­hoz, valamint a Európai Közösségek hágai konferenciájának résztvevői­hez címzett nyilatkozattal ért véget az Ausztriával szomszédos orszá­gokban élő nemzeti kisebbségek képviselőinek találkozója. Ezen csehszlovák, horvát, magyar, oszt­rák, szlovén, svájci és olasz küldött­ségek vettek részt. A zárónyilatkozat követeli a szerbek agresszív hábo­rújának azonnali befejezését. T ürkménia parlamentje vasárnap kihirdette a köztársaság függet­lenségét. A törvényt azután hagyták jóvá, hogy a szombati népszavazá­son a lakosság 94 százaléka szor­galmazta a függetlenség kikiáltását. Türkménia a 13. szövetségi köztár­saság, amely az augusztusi puccs­kísérlet után függetlenné nyilvánítot­ta magát. J apánban vasárnap Mijazava Kii­csit választották meg a kor­mányzó Liberálisdemokrata Párt új elnökévé. Ebben a tisztségben Kaifu Tosiki miniszterelnököt váltotta fel. Mijazavának ezzel automatikusan meg kellene szereznie a kormányfői posztot. A japán parlament novem­ber 5­i rendkívüli ülésén szavaz megválasztásáról. E lképzelhető, hogy a Szovjetunió jövőre teljesen leállítja olajkivite­lét, mert az általános válság miatt rendkívüli mértékben csökkent a ter­melés. Egy szovjet szakértő szerint a Szovjetunió most is csak félig tudja teljesíteni a volt szocialista orszá­gokkal szembeni szállítási kötele­zettségeit. EMLÉKOSZLOP-ÁLLÍTÁS NAGYKAPOSON Az Ung-vidéki városkából közel kétszáz, többségükben katolikus, református és zsidó lakos vesztette életét a második világháború csata­mezőin, valamint a munkatáborok­ban, koncentrációs táborokban, gázkamrákban. Az elmúlt vasárnap­tól rájuk emlékeztet a városka Fő utcáján, a református templom előtti téren - a Csemadok helyi szerveze­tének kezdeményezésére - a város önkormányzatának támogatásával, közadakozásból készített emlékmű. Ferencz György képzőművész a gyötrelem, a szenvedés, a kín és a fájdalom emberi arckifejezéseit véste faoszlopba, az áldozatok ne­vét pedig rézlemezekre. A kegyeleti ünnepségen Kozsár Miklós, a Csemadok helyi elnöke és Bodnár Tibor polgármester mondtak beszédet Emlékeztek a város soha el nem felejtett halottaira, míg az ökumenikus istentiszteleten Csatlós Sándor református lelkész, Gábor Bertalan római katolikus esperes és Ösz István görögkatolikus lelkész hirdették az igét. Imát mondott Sző­ke János páter is, a külföldön élő katolikus magyarok püspökhelyette­se G. J. PÁNIS ÚR HALLGATOTT

Next

/
Thumbnails
Contents