Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 251. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK iÚJSZÓi ÍGY LÁTTÁK A ŠTIŔÍNI TANÁCSKOZÁST... Szabó Rezső és A. Nagy László a legutóbbi tanácskozásról A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége átirini tanácskozásának végén beszélgettem az SZNT Elnökségének két tagjával, Szabó Rezsővel és A. Nagy László alelnökkel. Az Együttélés PM, illetve az FMK színeit képviselő két szlovákiai magyar politikus figyelemre méltó összhangban értékelte a tanácskozás eredményeit. SZABÓ REZSŐ: A legfontosabbnak azt tartom, hogy nem valósult meg azok­nak a szándéka, akik azért jöttek ide, hogy ne kerülhessen sor megegyezésre A legfontosabb területen, a hatásköröket érintő kérdésben kevés az olyan pont, amelyben nem tudtunk volna megegyezni túlnyomó többségükben megegyezés is született. Néhány pontban azért nem jött létre megegyezés, mert nem volt kellő alapanyag hozzá. Ezeket a pontokat a hét folyamán megvitatják az illetékes szövet­ségi és köztársasági miniszterek, kidol­gozzák az alapanyagokat, s a jövő héten azért találkozunk újra, hogy ezeknek a birtokában tovább tudjunk lépni. A vita két irányba fejlődött. Egyesek úgy próbálták a kérdéseket felvetni, hogy mi az a minimum, amit a szövetségi állam hatáskörébe kellene utalni, mások viszont arra törekedtek, hogy e jogkörök is a nemzeti törvényhozás vagy végrehajtó hatalom hatáskörébe kerüljenek, még ak­kor is, ha ez az adott köztársaság polgá­rainak a kárára válna. A vita haszna az volt, hogy ezeket a törekvéseket - az egyes köztársaságok polgárainak érde­kében - sikerült lenyesni. A. NAGY LÁSZLÓ: A legfontosabbnak azt tartom, hogy a két elnökség eleget tud tenni a két országrész lakossága többsé­ge várakozásának. Az általános elvárás ugyanis az volt: a törvényhozó testület vezetői egyezzenek meg, hogy a két köztársaság népe továbbra is szövetségi államban élhessen. S ezt, úgy érzem, sikerült elérnünk! Úgy tűnik, a föderáció, amelyben ezután fogunk élni, gyengébb lesz, mint korábban, mivel egy sereg hatáskört a köztársasági kormányokra, illetve törvényhozásra ruháztunk át. De meggyőződésem, hogy sikerült elháríta­nunk az akut veszélyt, nem sikerült fel­bomlasztani a közös államot. Külön kiemelném annak fontosságát, hogy a tanácskozás témái közül a nemze­ti és etnikai kisebbségek kérdése a tör­vényhozás szintjén továbbra is a Szövet­ségi Gyűlés hatáskörébe tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a két országrészben to­vábbra is egységesen fogják ezt a kérdést kezelni, továbbá azt is, hogy lesz egy átfogó reprezentációja a nemzetiségi kér­dés kezelésének - belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt Azokat a vitás kérdéseket, amelyekről előbb Szabó Rezső is szólt, s amelyek­ben, úgy tűnik, nem tudunk megegyezni, sikerült szakértői bizottságok elé utal­nunk, s feltehető, hogy ezekben a kérdé­sekben is mindkét fél számára elfogadha­tó egyezség jön létre. Szeretném aláhúz­ni: az SZNT Elnökségének föderációpárti tagjai a štiŕini tanácskozáson egy olyan hatáskört, jogkört sem hagytak volna jó­vá, amely ellenkezett volna lelkiismere­tükkel. Nem túlzás, ha kimondjuk: jó mun­kát végeztek! SOMOGYI MÁTYÁS ÓMOLNÁR MIKLÓST KIZÁRTAK A KISGAZDAPÁRTBÓL VESZÉLYBEN AZ ADRIA GYÖNGYE LORD CARRINGTON ÚJABB PRÓBÁLKOZÁSA Az Európai Közösségek megfigyelői tegnap reggel megerősítették, hogy a hadsereg szerdán a világhírű adriai üdülőváros, Dubrovnik történelmi központját lőtte. Ezt a jugoszláv hadsereg vezetése koráb­ban tagadta. Viszont Simon Smits, az EK-csoport vezetője azt mondotta, rádióösszeköttetésben állt a csoport Dubrovnikban tartózkodó tagjai­val, akik elmondották, hogy több műemlék is megsérült. Tegnap délután kaptuk a hírt: a jugo­szláv hadsereg átfogó hadműveletet kez­dett Dubrovnik környékén, a hozzávető­leg 6 km-nyire levő Kupari városkából kiszorította a hon/át erőket. A zágrábi rádió szerint az erős ágyútűz kényszerí­tette a horvátokat a meghátrálásra. A szlavóniai Vukovarban is egész éj­szaka harcoltak, s az összecsapások még a tegnap reggeli órákban is folytatód­tak. Eszék és Karlovac környékén szintén voltak összecsapások. A horvát televízió arról tudósított, hogy a hadsereg Zadar térségében, Benkovas ellen bevetette a nehéztüzérséget. A Tanjug hírügynökség ismertette az Európai Közösségek módosított rendezé­si tervének nem hivatalos szövegét. Mint ismeretes, az eredeti EK-javaslatot a múlt pénteken ismertették Hágában, de azt Milosevics szerb elnök elutasította. Lord Carrington, a hágai konferencia elnöke konzultációkat folytatott ez ügyben part­nereivel. A Tanjug szerint a mostani doku­mentum azzal számol, hogy az egyes köztársaságok közötti kapcsolatok két le­hetőségre épülnek, teljes szuverenitást és függetlenséget kapnak azok a köztár­saságok, melyek így akarják és mód nyílik a köztársaságok önkéntes, szabad társu­lására. Számol továbbá az emberi jogok széles körű védelmével, bizonyos csopor­tok és területek különleges státusával. E dokumentummal szerdán a hágai konferencia három bizottsága behatóan foglalkozott, s kiderült, hogy ez még hiva­tottabb, mint a múlt pénteki eredeti válto­zat. Ugyanis mind a hat köztársaság, valamint a szövetség képviselői is fenn­tartásokkal fogadták. Belgrádban tegnap ismét összeült az államelnökség szerb blokkja. A tanácsko­záson csak Szerbia és Crna Gora képvi­selői voltak jelen, a másik négy köztársa­ságból senki sem ment el. Napirenden a hágai konferencia mai ülésére kidolgo­zandó platform szerepel. Lord Carrington ugyanis a mai tanácskozásra meghívta az egész államelnökséget, s jelezte, hogy a tanácskozást csak akkor tartják meg, ha az elnökségnek mind a nyolc tagja el­megy Hágába. GARANCIÁT NÉLKÜLÖZŐ BIZAKODÁS Mint már röviden hírt adtunk róla, csü­törtökön Párizsban aláírták a kambodzsai válság politikai rendezéséről szóló megál­lapodást. A párizsi konferencia résztvevői ettől azt remélik, hogy pont kerül a 21 éve tartó vérs belpolitikai konfliktusok, idegen katonai intervenciók korszakának a végé­re, ismét béke lesz ebben a délkelet­ázsiai országban és megkezdődik a de­mokratizálódás folyamata. A megállapodás négy dokumentumból áll, ezek a következők: záróokmány; meg­állapodás a globális politikai rendezésről: megállapodás Kambodzsa szuverenitá­sáról és semlegességéről; nyilatkozat az ország gazdasági felújításáról. A legfon­tosabb közülük az átfogó politikai rende­zésről kötött megállapodás, amely ki­mondja, hogy az ország helyzetének ala­kulására átmenetileg (18 hónapig) az ENSZ szerve, az UNTAC fog felügyelni. Hogy a rendezés nem lesz könnyű, azt Baker amerikai külügyminiszter szavai érzékeltették a legjobban. Az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy a megállapodás nem szolgáltat egyértelmű garanciákat a tartós békére, csupán nagy reményekre jogosít fel. A párizsi konferencia több fontos kétol­dalú találkozóra is lehetőséget adott. így például James Baker kínai kollégájával, Csien Csi-csennel folytatott megbeszé­léseket a kétoldalú kapcsolatokról. Borisz Pankin szovjet külügyminiszter a kam­bodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács el­nökével, Norodom Szihanuk herceggel tárgyalt a békeszerződés néhány pontjá­ról. Meghívta Szihanukot, hogy a jövő év folyamán látogasson el a Szovjetunióba. Japán pedig a jövő év első negyedében kíván konferenciát rendezni azzal a céllal, hogy összehangolják a kambodzsai újjá­építés érdekében kifejtett nemzetközi erő­feszítéseket. HALVÁNY REMÉNYSUGÁR KOREÁBAN Kedd este a Független Kisgazda­párt központjában Torgyán József pártelnök bejelentette, hogy a párt elnöksége Ómolnár Miklóst törölte a párttagok listájáról. A pártelnök Ómolnár Miklós azonnali kizárását a megyék állítólagos követelésének engedve rendelte el, továbbá azért, mert a frakció szóvivője többször is dehonesztáló kijelentésekkel illette az elnök személyét. Az elnökségi(?) döntést egy meglehetősen elmérge­sedett nyilatkozat-párbaj, s levélvál­tások előzték meg. Torgyán József pártelnök egy ulti­mátum jellegű levélben - október 30-ig - hűségnyilatkozatot kért az állami vezetésben szerepet kapott kisgazda miniszterektől és államtit­károktól, amelyre a címzettek egy közös nyilatkozattal válaszoltak. Az aláírók a pártelnök tudomására hoz­ták, hogy eddig is a párthúség szel­lemében, illetve a kormányzati fele­lősség tudatában végezték munká­jukat. Azt firtatták, a levél megírása testületi döntést vagy Torgyán Jó­zsef, illetve tanácsadói akaratát tük­rözi-e. Értékelésük szerint a levél a kormánytagokat pusztán aszerint minősíti, hogy azok hajlandók-e végrehajtó vazallusként szerepet vállalni a pillanatnyi érdekek szolgá­latában. Ezután a kisgazda politiku­sok - jelezve az elnökség melletti elkötelezettségüket - a következő kérdésekre kérnek hitelt érdemlő vá­laszt: volt-e Torgyánnak szerepe a lll/lll-as hálózatban; miként minő­síti az 1956 utáni, úgynevezett vér­bírósági tárgyalásokon való részvé­telét; kérte-e felvételét az MSZMP­be; véglegesen szakított-e a volt KISZ- és MSZMP-funkcionárius „üzletemberekkel", miből finanszí­rozza „korteskedő" körútjait; kitől kapott fölhatalmazást a kormánnyal szembeni vádaskodások hangozta­tására? Levelük végén kijelentik, a párt eszméihez való hűségtől nem tántoríthatja el őket egy „tiszavirág életű irányvonal, vagy a politikai és egzisztenciális zsarolás". Ezt követően Torgyán József nyílt levélben három kérdést intézett Gál­szécsy András nemzetbiztonsági miniszterhez. A kérdések lényege az volt, hogy a miniszter igazolni tudja-e Torgyán József kapcsolatát a IIl/lII csoportfőnökséggel, illetve vannak-e bizonyítékai a pártelnök állítólagos besúgói múltjáról. A miniszter válasza a kérdésekre egyöntetű nem volt. Ugyanakkor a kisgazda vezetők személyes átvi­lágítását annak idején Antall József miniszterelnök, Boross Péter bel­ügyminiszterre bízta, tehát Gál­szécsy válasza a konkrét tényekre nem világíthat rá. O. KOVÁCS ATTILA Budapest Phenjanban tegnap befejeződött Észak-, illetve Dél-Korea kormányfői tár­gyalásainak 4. fordulója. A keddi és szer­dai pesszimizmust és hűvösebb légkört oldottabb hangulat váltotta fel: valamiben mégis sikerült megállapodniuk. A felek elhatározták, hogy kidolgozzák a megbé­kélési, megnemtámadási és együttműkö­dési szerződést. A két kormányfő legkö­zelebb december 10-13-án találkozik Szöulban. Az eseményt kommentálva a dél-koreai szóvivő azt mondotta, hogy nagyon értékes történelmi jelentőségű eredmény ez. Egyúttal arra is figyelmez­tetett, hogy még nagyon sok kérdésben eltérőek az álláspontok, főleg ami a doku­mentum részleteit illeti. A szerződés szö­vegét a panmindzsoni szakértői tárgyalá­sok résztvevői fogalmazzák meg. A szer­ződés állítólag nem fog kitérni a legvitatot­tabb problémára, az atomfegyverek kér­désére. Mint ismeretes, a KNDK a félszi­get atommentessé nyilvánítását javasol­ta. Szöul erre azt válaszolta, Phenjan engedje be atomerőműveibe a nemzetkö­zi szakértőket, s így bizonyítsa, hogy nem törekszik nukleáris fegyver előállítására. A KNDK válasza az volt, hogy vonják ki Dél-Koreából az amerikai atomfegyve­reket. 1991. OKTÓBER 25. NÉHÁNY SORBAN O^erdán este a lengyel parla­Ofc ment felső háza, a szenátus egyhangúlag ratifikálta a Németor­szággal a jószomszédi viszonyról és együttműködésről, valamint a közös határokról kötött szerződéseket. Az alsóház, a szejm ezt már korábban megtette, így az egész parlament Lech Walesa elnököt bízta meg azzal, hogy írja alá mindkét doku­mentumot. W ashington bírálta azt az ukrán tervet, hogy a köztársaságban hozzanak létre független hadsere­get. Annak a véleményének adott hangot, hogy ez a lépés ellentétben áll a fegyveres erők korlátozása és a stabilitás növelése érdekében tett európai és észak-amerikai erőfeszí­tésekkel. Richard Boucher külügyi szóvivő azt mondotta, az USA nem hiszi, hogy a nagy független hadse­reg megalakítása valamilyen hasz­nos célt szolgálna. Mint ismeretes, az ukrán parlament kedden első ol­vasásban jóváhagyta a tervet, amely indítványozza a mintegy 420 ezer főből álló saját hadsereg létreho­zását. M exikó, Kolumbia, Venezuela és Kuba elnökeinek részvéte­lével szerdán a mexikói Cozumel szigeten csúcstalálkozót tartottak, amelyek napirendjén a Kubában és Haitin kialakult helyzet szerepelt. Mexikói diplomáciai források szerint a résztvevők azt elemezték, hogy a Kubai Kommunista Párt IV. kong­resszusa után miként alakulhat a szigetország helyzete. Carlos Andrés Pérez venezuelai államfő a hármak csoportjának bővített talál­kozóján az iberoamerikai csúcs foly­tatásának nevezte. Mint akkor, most is Fidel Castro kubai vezetőre össz­pontosult a legnagyobb figyelem. A Fehér Ház szerdán este közöl­te, hogy Izrael, arab szomszé­dai és a palesztinok formálisan bele­egyeztek részvételükbe az október 30-án Madridban kezdődő közel-ke­leti békekonferencián, örülünk, hogy az összes meghívott fél bele­egyezését adta - hangsúlyozta írá­sos nyilatkozatában Mariin Fitzwater fehér házi szóvivő. Szerinte ez a po­zitív reagálás további jelentós mér­földkő az arab-izraeli konfliktus megoldásához vezető úton. I zrael, amely huszonnégy éves szünet után a múlt héten újította fel diplomáciai kapcsolatait a Szov­jetunióval, tegnap hivatalosan meg­nyitotta moszkvai nagykövetségét. A diplomáciai kapcsolatfelújításról szóló megállapodást október 18-án írták alá Borisz Pankin szovjet kül­ügyminiszter izraeli látogatása so­rán. Az orosz származású Arrye Leint nevezték ki Izrael moszkvai nagykövetének. Z aire fővárosban, Kinshasában tegnap ismét utcai zavargások robbantak ki, miután új kormányfő került Etienne Tshisekedi helyére. Mobutu Sese Seko államfő három nappal ezelőtt jelentette be korábbi miniszterelnöke leváltását. A Reuter hírügynökség szerint a tüntetők autóbuszokat gyújtottak fel és bari­kádokat építettek Kinshasa utcáin. B orisz Pankin szovjet külügymi­niszter tegnap Párizsban talál­kozott francia partnerével, Roland Dumas-val - közölte a TASZSZ hír­ügynökség. A tárgyalópartnerek a két ország közötti politikai kapcso­latokról és az időszerű nemzetközi problémákról folytattak megbeszélé­seket. K iko japán hercegnőnek teg­napra virradó éjszaka kislánya született, s Akihito császár így nagy­apa lett. Kiko hercegnő a császár fiatalabbik fiának a felesége. Most született lányának azonban semmi esélye sincs arra, hogy a trónra kerüljön, ugyanis a hagyomány sze­rint Japánban csak férfi lehet a trón­örökös. T egnap közölte az indiai televízió, hogy a múlt hét végén Észak­Indiában pusztított földrengés áldo­zatainak száma 1500-ra növekedett. Uttarkasi területet sújtotta a legna­gyobb mértékben a természeti ka­tasztrófa. Például a 150 lakosú Dzsamak faluban egy ház sem ma­radt épségben, s 73 személy vesz­tette életét. Több terület továbbra is el van zárva a külvilágtól, az . ott tartózkodó emberek az élelmiszert szállító katonai helikoptereket várják. KIS JUGOSZLÁVIA = NAGY-SZERBIA M egint mozgósítanak az úgynevezett kis Jugo­szláviában, tehát azokban a köztársaságokban és területeken, amelyek egyértelműen Jugoszláviához akarnak tartozni a jövőben. A köztársaságok közül Szerbiáról, a legnagyobbikról, és Crna Goráról, a legki­sebbről van szó, ami pedig a területeket illeti, Horvátor­szág és Bosznia-Hercegovina szerbek lakta körzetei jöhetnek számításba. Minderről pedig a csonka államel­nökség döntött, vagyis a fent említett két köztársaság delegátusai. Válasz ez a hágai tizedik túzszünetre, és a lord Carrington által ismertetett rendezési tervre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, azoknak van igazuk, akik szerint még egy-két ilyen tűzszünet és a polgárháború menthetetlenül kiterjed a szerbek, horvátok és muzul­mánok lakta Bosznia-Hercegovinára is. Nem véletlen, hogy az eddigi tűzszünetek után nemhogy fegyvernyug­vás lett volna, de még inkább kiterjedt a háború. A tíz tűzszünet eredményeként Horvátország területének hozzávetőleg 40 százalékát a hadsereg ellenőrzi Belg­rád ezeket szerbek lakta vidékeknek titulálja, bár a szerb lakosság aránya Horvátországban nem haladja meg a 12 százalékot. A hadsereg pedig (amely népiből e héten vedlett át a kis Jugoszláviát támogatók hadsere­gévé), nem hajlandó az elfoglalt területekről kivonulni Ideje lenne tehát ébresztőt fújni mindazok számára, s itt főleg Nyugat-Európára gondolok, akik hisznek a túzszünetekben. De még ennél is lényegesebb e pilla­natban az a jelenség, amely sejtetni engedi, hogy bizonyos módosulás történt a politikai erőviszonyokban, aminek következtében Szerbia egyre jobban magára marad. És nem csupán a külföldet illetően, amiért Szerbia már régóta azzal vádolja Nyugat-Európát, hogy elfogult, Horvátországot pártfogolja. Érdemes felfigyelni arra, hogy a héten Magyaroszág mellett milyen hisztéri­kusan támadták Belgrádban Németországot is, amely az európai nagyhatalmak közül a leginkább hajlik Horvátor­szág és Szlovénia elismerésére. Mindennek előzménye pedig a múlt pénteki hágai politikai bomba volt. A tizedik tűzszünet megkötésének napján ismertette lord Carring­ton az EK rendezési tervét. Tudni kell, a tanácskozáson mind a hat köztársaság elnöke is jelen volt, s a szava­záskor az eredmény 5:1 lett. Csak Milosevics szerb elnök utasította el a tervet, óriási meglepetésre Bulato­vics Crna Gora-i elnök, Szerbia eddigi vazallusa is igent mondott rá. Szakadás a szerb blokkban? Ezt találgatják Belgrád­ban és Titográdban, s az üggyel külön is foglalkozott a Crna Gora-i kormány és a parlament. A Carrington­terv a lehetséges megoldásokat vázolva egyrészt szu­verén és független köztársaságok valamiféle önkéntes társulásáról beszél, módot ad a köztársaságok nemzet­közi elismerésére, kimondja a jelenlegi határok sérthe­tetlenségét, azzal a kivétellel, ha az érintettek tárgyalá­sos úton másképp egyeznek meg. Vagyis, elveti az erőszakos határrevíziót ami a mostani szerb politika egyik fő célja, hiszen Horvátország önként nem ad fel területeket. Milosevics vétója után teljesen egyértelmű volt, hogy a tizedik tűzszünet sem ér semmit, ilyen helyzetben csak a háború folytatására lehetett számítani. Egyébként sokan úgy vélték, Milosevics, ha akarta, sem fogadi iatta volna el az EK-javaslatot, mert azzal politikai öngyilkos­ságot követett volna el. Erre ót előzőleg otthon, a szerb parlamentben is figyelmeztették. A képviselők többsége úgy vélte, az EK-terv Szerbia számára olyan, mint a müncheni ultimátum volt, s következményeit tekintve talán még veszélyesebb is. Ugyanakkor érdekes módon a rakoncátlan Bulatovics is azt mondta, ó szintén köztár­sasága parlamentjének engedelmeskedett, amikor elfo­gadta a tervet. Titográdi politikusok azonnal tagadták, hogy ellentét volna köztük és a szerb vezetés között, félreértést, tisztázásra váró kérdéseket emlegettek. Nem hiszem, hogy Crna Gora látványosan szembe merne szállni Szerbiával, hogy a jövőben ne Milosevi­cset támogatná. Az sem valószínű, hogy csupán taktiká­zás történt Hágában. Inkább arról van szó, Crna Gorá­ban felismerték, nem lehet egész Nyugat-Európának kesztyűt dobni, rugalmasabb politikára lenne szükség. Ugyanakkor a Crna Gora-i Branko Kosztics, az államel­nökség alelnöke, aki eddig elvakult szerbpárti nyilatko­zatairól volt ismert, a legutóbbi interjújában sejtetni engedte: talán mégsem kizárt, hogy van némi vélemény­különbség Milosevics és Bulatovics között. Öt személye­sen meglepte Bulatovics magatartása, s ha ez módosu­lást jelent a politikában is, akkor ö (mármint Kosztics) ezt nem fogja tiszteletben tartani. J ó-e ez vagy rossz? Nem valószínű, hogy Crna Gora kiugorhatna a szerb blokkból. De ha mégis, és Szerbia magára maradna, tartani lehetne attól, hogy ez sem bírná jobb belátásra, csupán az agresszivitását fokozná MAUNÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents