Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 251. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK iÚJSZÓi ÍGY LÁTTÁK A ŠTIŔÍNI TANÁCSKOZÁST... Szabó Rezső és A. Nagy László a legutóbbi tanácskozásról A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége átirini tanácskozásának végén beszélgettem az SZNT Elnökségének két tagjával, Szabó Rezsővel és A. Nagy László alelnökkel. Az Együttélés PM, illetve az FMK színeit képviselő két szlovákiai magyar politikus figyelemre méltó összhangban értékelte a tanácskozás eredményeit. SZABÓ REZSŐ: A legfontosabbnak azt tartom, hogy nem valósult meg azoknak a szándéka, akik azért jöttek ide, hogy ne kerülhessen sor megegyezésre A legfontosabb területen, a hatásköröket érintő kérdésben kevés az olyan pont, amelyben nem tudtunk volna megegyezni túlnyomó többségükben megegyezés is született. Néhány pontban azért nem jött létre megegyezés, mert nem volt kellő alapanyag hozzá. Ezeket a pontokat a hét folyamán megvitatják az illetékes szövetségi és köztársasági miniszterek, kidolgozzák az alapanyagokat, s a jövő héten azért találkozunk újra, hogy ezeknek a birtokában tovább tudjunk lépni. A vita két irányba fejlődött. Egyesek úgy próbálták a kérdéseket felvetni, hogy mi az a minimum, amit a szövetségi állam hatáskörébe kellene utalni, mások viszont arra törekedtek, hogy e jogkörök is a nemzeti törvényhozás vagy végrehajtó hatalom hatáskörébe kerüljenek, még akkor is, ha ez az adott köztársaság polgárainak a kárára válna. A vita haszna az volt, hogy ezeket a törekvéseket - az egyes köztársaságok polgárainak érdekében - sikerült lenyesni. A. NAGY LÁSZLÓ: A legfontosabbnak azt tartom, hogy a két elnökség eleget tud tenni a két országrész lakossága többsége várakozásának. Az általános elvárás ugyanis az volt: a törvényhozó testület vezetői egyezzenek meg, hogy a két köztársaság népe továbbra is szövetségi államban élhessen. S ezt, úgy érzem, sikerült elérnünk! Úgy tűnik, a föderáció, amelyben ezután fogunk élni, gyengébb lesz, mint korábban, mivel egy sereg hatáskört a köztársasági kormányokra, illetve törvényhozásra ruháztunk át. De meggyőződésem, hogy sikerült elhárítanunk az akut veszélyt, nem sikerült felbomlasztani a közös államot. Külön kiemelném annak fontosságát, hogy a tanácskozás témái közül a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdése a törvényhozás szintjén továbbra is a Szövetségi Gyűlés hatáskörébe tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a két országrészben továbbra is egységesen fogják ezt a kérdést kezelni, továbbá azt is, hogy lesz egy átfogó reprezentációja a nemzetiségi kérdés kezelésének - belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt Azokat a vitás kérdéseket, amelyekről előbb Szabó Rezső is szólt, s amelyekben, úgy tűnik, nem tudunk megegyezni, sikerült szakértői bizottságok elé utalnunk, s feltehető, hogy ezekben a kérdésekben is mindkét fél számára elfogadható egyezség jön létre. Szeretném aláhúzni: az SZNT Elnökségének föderációpárti tagjai a štiŕini tanácskozáson egy olyan hatáskört, jogkört sem hagytak volna jóvá, amely ellenkezett volna lelkiismeretükkel. Nem túlzás, ha kimondjuk: jó munkát végeztek! SOMOGYI MÁTYÁS ÓMOLNÁR MIKLÓST KIZÁRTAK A KISGAZDAPÁRTBÓL VESZÉLYBEN AZ ADRIA GYÖNGYE LORD CARRINGTON ÚJABB PRÓBÁLKOZÁSA Az Európai Közösségek megfigyelői tegnap reggel megerősítették, hogy a hadsereg szerdán a világhírű adriai üdülőváros, Dubrovnik történelmi központját lőtte. Ezt a jugoszláv hadsereg vezetése korábban tagadta. Viszont Simon Smits, az EK-csoport vezetője azt mondotta, rádióösszeköttetésben állt a csoport Dubrovnikban tartózkodó tagjaival, akik elmondották, hogy több műemlék is megsérült. Tegnap délután kaptuk a hírt: a jugoszláv hadsereg átfogó hadműveletet kezdett Dubrovnik környékén, a hozzávetőleg 6 km-nyire levő Kupari városkából kiszorította a hon/át erőket. A zágrábi rádió szerint az erős ágyútűz kényszerítette a horvátokat a meghátrálásra. A szlavóniai Vukovarban is egész éjszaka harcoltak, s az összecsapások még a tegnap reggeli órákban is folytatódtak. Eszék és Karlovac környékén szintén voltak összecsapások. A horvát televízió arról tudósított, hogy a hadsereg Zadar térségében, Benkovas ellen bevetette a nehéztüzérséget. A Tanjug hírügynökség ismertette az Európai Közösségek módosított rendezési tervének nem hivatalos szövegét. Mint ismeretes, az eredeti EK-javaslatot a múlt pénteken ismertették Hágában, de azt Milosevics szerb elnök elutasította. Lord Carrington, a hágai konferencia elnöke konzultációkat folytatott ez ügyben partnereivel. A Tanjug szerint a mostani dokumentum azzal számol, hogy az egyes köztársaságok közötti kapcsolatok két lehetőségre épülnek, teljes szuverenitást és függetlenséget kapnak azok a köztársaságok, melyek így akarják és mód nyílik a köztársaságok önkéntes, szabad társulására. Számol továbbá az emberi jogok széles körű védelmével, bizonyos csoportok és területek különleges státusával. E dokumentummal szerdán a hágai konferencia három bizottsága behatóan foglalkozott, s kiderült, hogy ez még hivatottabb, mint a múlt pénteki eredeti változat. Ugyanis mind a hat köztársaság, valamint a szövetség képviselői is fenntartásokkal fogadták. Belgrádban tegnap ismét összeült az államelnökség szerb blokkja. A tanácskozáson csak Szerbia és Crna Gora képviselői voltak jelen, a másik négy köztársaságból senki sem ment el. Napirenden a hágai konferencia mai ülésére kidolgozandó platform szerepel. Lord Carrington ugyanis a mai tanácskozásra meghívta az egész államelnökséget, s jelezte, hogy a tanácskozást csak akkor tartják meg, ha az elnökségnek mind a nyolc tagja elmegy Hágába. GARANCIÁT NÉLKÜLÖZŐ BIZAKODÁS Mint már röviden hírt adtunk róla, csütörtökön Párizsban aláírták a kambodzsai válság politikai rendezéséről szóló megállapodást. A párizsi konferencia résztvevői ettől azt remélik, hogy pont kerül a 21 éve tartó vérs belpolitikai konfliktusok, idegen katonai intervenciók korszakának a végére, ismét béke lesz ebben a délkeletázsiai országban és megkezdődik a demokratizálódás folyamata. A megállapodás négy dokumentumból áll, ezek a következők: záróokmány; megállapodás a globális politikai rendezésről: megállapodás Kambodzsa szuverenitásáról és semlegességéről; nyilatkozat az ország gazdasági felújításáról. A legfontosabb közülük az átfogó politikai rendezésről kötött megállapodás, amely kimondja, hogy az ország helyzetének alakulására átmenetileg (18 hónapig) az ENSZ szerve, az UNTAC fog felügyelni. Hogy a rendezés nem lesz könnyű, azt Baker amerikai külügyminiszter szavai érzékeltették a legjobban. Az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy a megállapodás nem szolgáltat egyértelmű garanciákat a tartós békére, csupán nagy reményekre jogosít fel. A párizsi konferencia több fontos kétoldalú találkozóra is lehetőséget adott. így például James Baker kínai kollégájával, Csien Csi-csennel folytatott megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról. Borisz Pankin szovjet külügyminiszter a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnökével, Norodom Szihanuk herceggel tárgyalt a békeszerződés néhány pontjáról. Meghívta Szihanukot, hogy a jövő év folyamán látogasson el a Szovjetunióba. Japán pedig a jövő év első negyedében kíván konferenciát rendezni azzal a céllal, hogy összehangolják a kambodzsai újjáépítés érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítéseket. HALVÁNY REMÉNYSUGÁR KOREÁBAN Kedd este a Független Kisgazdapárt központjában Torgyán József pártelnök bejelentette, hogy a párt elnöksége Ómolnár Miklóst törölte a párttagok listájáról. A pártelnök Ómolnár Miklós azonnali kizárását a megyék állítólagos követelésének engedve rendelte el, továbbá azért, mert a frakció szóvivője többször is dehonesztáló kijelentésekkel illette az elnök személyét. Az elnökségi(?) döntést egy meglehetősen elmérgesedett nyilatkozat-párbaj, s levélváltások előzték meg. Torgyán József pártelnök egy ultimátum jellegű levélben - október 30-ig - hűségnyilatkozatot kért az állami vezetésben szerepet kapott kisgazda miniszterektől és államtitkároktól, amelyre a címzettek egy közös nyilatkozattal válaszoltak. Az aláírók a pártelnök tudomására hozták, hogy eddig is a párthúség szellemében, illetve a kormányzati felelősség tudatában végezték munkájukat. Azt firtatták, a levél megírása testületi döntést vagy Torgyán József, illetve tanácsadói akaratát tükrözi-e. Értékelésük szerint a levél a kormánytagokat pusztán aszerint minősíti, hogy azok hajlandók-e végrehajtó vazallusként szerepet vállalni a pillanatnyi érdekek szolgálatában. Ezután a kisgazda politikusok - jelezve az elnökség melletti elkötelezettségüket - a következő kérdésekre kérnek hitelt érdemlő választ: volt-e Torgyánnak szerepe a lll/lll-as hálózatban; miként minősíti az 1956 utáni, úgynevezett vérbírósági tárgyalásokon való részvételét; kérte-e felvételét az MSZMPbe; véglegesen szakított-e a volt KISZ- és MSZMP-funkcionárius „üzletemberekkel", miből finanszírozza „korteskedő" körútjait; kitől kapott fölhatalmazást a kormánnyal szembeni vádaskodások hangoztatására? Levelük végén kijelentik, a párt eszméihez való hűségtől nem tántoríthatja el őket egy „tiszavirág életű irányvonal, vagy a politikai és egzisztenciális zsarolás". Ezt követően Torgyán József nyílt levélben három kérdést intézett Gálszécsy András nemzetbiztonsági miniszterhez. A kérdések lényege az volt, hogy a miniszter igazolni tudja-e Torgyán József kapcsolatát a IIl/lII csoportfőnökséggel, illetve vannak-e bizonyítékai a pártelnök állítólagos besúgói múltjáról. A miniszter válasza a kérdésekre egyöntetű nem volt. Ugyanakkor a kisgazda vezetők személyes átvilágítását annak idején Antall József miniszterelnök, Boross Péter belügyminiszterre bízta, tehát Gálszécsy válasza a konkrét tényekre nem világíthat rá. O. KOVÁCS ATTILA Budapest Phenjanban tegnap befejeződött Észak-, illetve Dél-Korea kormányfői tárgyalásainak 4. fordulója. A keddi és szerdai pesszimizmust és hűvösebb légkört oldottabb hangulat váltotta fel: valamiben mégis sikerült megállapodniuk. A felek elhatározták, hogy kidolgozzák a megbékélési, megnemtámadási és együttműködési szerződést. A két kormányfő legközelebb december 10-13-án találkozik Szöulban. Az eseményt kommentálva a dél-koreai szóvivő azt mondotta, hogy nagyon értékes történelmi jelentőségű eredmény ez. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy még nagyon sok kérdésben eltérőek az álláspontok, főleg ami a dokumentum részleteit illeti. A szerződés szövegét a panmindzsoni szakértői tárgyalások résztvevői fogalmazzák meg. A szerződés állítólag nem fog kitérni a legvitatottabb problémára, az atomfegyverek kérdésére. Mint ismeretes, a KNDK a félsziget atommentessé nyilvánítását javasolta. Szöul erre azt válaszolta, Phenjan engedje be atomerőműveibe a nemzetközi szakértőket, s így bizonyítsa, hogy nem törekszik nukleáris fegyver előállítására. A KNDK válasza az volt, hogy vonják ki Dél-Koreából az amerikai atomfegyvereket. 1991. OKTÓBER 25. NÉHÁNY SORBAN O^erdán este a lengyel parlaOfc ment felső háza, a szenátus egyhangúlag ratifikálta a Németországgal a jószomszédi viszonyról és együttműködésről, valamint a közös határokról kötött szerződéseket. Az alsóház, a szejm ezt már korábban megtette, így az egész parlament Lech Walesa elnököt bízta meg azzal, hogy írja alá mindkét dokumentumot. W

ashington bírálta azt az ukrán tervet, hogy a köztársaságban hozzanak létre független hadsereget. Annak a véleményének adott hangot, hogy ez a lépés ellentétben áll a fegyveres erők korlátozása és a stabilitás növelése érdekében tett európai és észak-amerikai erőfeszítésekkel. Richard Boucher külügyi szóvivő azt mondotta, az USA nem hiszi, hogy a nagy független hadsereg megalakítása valamilyen hasznos célt szolgálna. Mint ismeretes, az ukrán parlament kedden első olvasásban jóváhagyta a tervet, amely indítványozza a mintegy 420 ezer főből álló saját hadsereg létrehozását. M

exikó, Kolumbia, Venezuela és Kuba elnökeinek részvételével szerdán a mexikói Cozumel szigeten csúcstalálkozót tartottak, amelyek napirendjén a Kubában és Haitin kialakult helyzet szerepelt. Mexikói diplomáciai források szerint a résztvevők azt elemezték, hogy a Kubai Kommunista Párt IV. kongresszusa után miként alakulhat a szigetország helyzete. Carlos Andrés Pérez venezuelai államfő a hármak csoportjának bővített találkozóján az iberoamerikai csúcs folytatásának nevezte. Mint akkor, most is Fidel Castro kubai vezetőre összpontosult a legnagyobb figyelem. A

Fehér Ház szerdán este közölte, hogy Izrael, arab szomszédai és a palesztinok formálisan beleegyeztek részvételükbe az október 30-án Madridban kezdődő közel-keleti békekonferencián, örülünk, hogy az összes meghívott fél beleegyezését adta - hangsúlyozta írásos nyilatkozatában Mariin Fitzwater fehér házi szóvivő. Szerinte ez a pozitív reagálás további jelentós mérföldkő az arab-izraeli konfliktus megoldásához vezető úton. I

zrael, amely huszonnégy éves szünet után a múlt héten újította fel diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval, tegnap hivatalosan megnyitotta moszkvai nagykövetségét. A diplomáciai kapcsolatfelújításról szóló megállapodást október 18-án írták alá Borisz Pankin szovjet külügyminiszter izraeli látogatása során. Az orosz származású Arrye Leint nevezték ki Izrael moszkvai nagykövetének. Z

aire fővárosban, Kinshasában tegnap ismét utcai zavargások robbantak ki, miután új kormányfő került Etienne Tshisekedi helyére. Mobutu Sese Seko államfő három nappal ezelőtt jelentette be korábbi miniszterelnöke leváltását. A Reuter hírügynökség szerint a tüntetők autóbuszokat gyújtottak fel és barikádokat építettek Kinshasa utcáin. B

orisz Pankin szovjet külügyminiszter tegnap Párizsban találkozott francia partnerével, Roland Dumas-val - közölte a TASZSZ hírügynökség. A tárgyalópartnerek a két ország közötti politikai kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi problémákról folytattak megbeszéléseket. K

iko japán hercegnőnek tegnapra virradó éjszaka kislánya született, s Akihito császár így nagyapa lett. Kiko hercegnő a császár fiatalabbik fiának a felesége. Most született lányának azonban semmi esélye sincs arra, hogy a trónra kerüljön, ugyanis a hagyomány szerint Japánban csak férfi lehet a trónörökös. T

egnap közölte az indiai televízió, hogy a múlt hét végén ÉszakIndiában pusztított földrengés áldozatainak száma 1500-ra növekedett. Uttarkasi területet sújtotta a legnagyobb mértékben a természeti katasztrófa. Például a 150 lakosú Dzsamak faluban egy ház sem maradt épségben, s 73 személy vesztette életét. Több terület továbbra is el van zárva a külvilágtól, az . ott tartózkodó emberek az élelmiszert szállító katonai helikoptereket várják. KIS JUGOSZLÁVIA = NAGY-SZERBIA M

egint mozgósítanak az úgynevezett kis Jugoszláviában, tehát azokban a köztársaságokban és területeken, amelyek egyértelműen Jugoszláviához akarnak tartozni a jövőben. A köztársaságok közül Szerbiáról, a legnagyobbikról, és Crna Goráról, a legkisebbről van szó, ami pedig a területeket illeti, Horvátország és Bosznia-Hercegovina szerbek lakta körzetei jöhetnek számításba. Minderről pedig a csonka államelnökség döntött, vagyis a fent említett két köztársaság delegátusai. Válasz ez a hágai tizedik túzszünetre, és a lord Carrington által ismertetett rendezési tervre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, azoknak van igazuk, akik szerint még egy-két ilyen tűzszünet és a polgárháború menthetetlenül kiterjed a szerbek, horvátok és muzulmánok lakta Bosznia-Hercegovinára is. Nem véletlen, hogy az eddigi tűzszünetek után nemhogy fegyvernyugvás lett volna, de még inkább kiterjedt a háború. A tíz tűzszünet eredményeként Horvátország területének hozzávetőleg 40 százalékát a hadsereg ellenőrzi Belgrád ezeket szerbek lakta vidékeknek titulálja, bár a szerb lakosság aránya Horvátországban nem haladja meg a 12 százalékot. A hadsereg pedig (amely népiből e héten vedlett át a kis Jugoszláviát támogatók hadseregévé), nem hajlandó az elfoglalt területekről kivonulni Ideje lenne tehát ébresztőt fújni mindazok számára, s itt főleg Nyugat-Európára gondolok, akik hisznek a túzszünetekben. De még ennél is lényegesebb e pillanatban az a jelenség, amely sejtetni engedi, hogy bizonyos módosulás történt a politikai erőviszonyokban, aminek következtében Szerbia egyre jobban magára marad. És nem csupán a külföldet illetően, amiért Szerbia már régóta azzal vádolja Nyugat-Európát, hogy elfogult, Horvátországot pártfogolja. Érdemes felfigyelni arra, hogy a héten Magyaroszág mellett milyen hisztérikusan támadták Belgrádban Németországot is, amely az európai nagyhatalmak közül a leginkább hajlik Horvátország és Szlovénia elismerésére. Mindennek előzménye pedig a múlt pénteki hágai politikai bomba volt. A tizedik tűzszünet megkötésének napján ismertette lord Carrington az EK rendezési tervét. Tudni kell, a tanácskozáson mind a hat köztársaság elnöke is jelen volt, s a szavazáskor az eredmény 5:1 lett. Csak Milosevics szerb elnök utasította el a tervet, óriási meglepetésre Bulatovics Crna Gora-i elnök, Szerbia eddigi vazallusa is igent mondott rá. Szakadás a szerb blokkban? Ezt találgatják Belgrádban és Titográdban, s az üggyel külön is foglalkozott a Crna Gora-i kormány és a parlament. A Carringtonterv a lehetséges megoldásokat vázolva egyrészt szuverén és független köztársaságok valamiféle önkéntes társulásáról beszél, módot ad a köztársaságok nemzetközi elismerésére, kimondja a jelenlegi határok sérthetetlenségét, azzal a kivétellel, ha az érintettek tárgyalásos úton másképp egyeznek meg. Vagyis, elveti az erőszakos határrevíziót ami a mostani szerb politika egyik fő célja, hiszen Horvátország önként nem ad fel területeket. Milosevics vétója után teljesen egyértelmű volt, hogy a tizedik tűzszünet sem ér semmit, ilyen helyzetben csak a háború folytatására lehetett számítani. Egyébként sokan úgy vélték, Milosevics, ha akarta, sem fogadi iatta volna el az EK-javaslatot, mert azzal politikai öngyilkosságot követett volna el. Erre ót előzőleg otthon, a szerb parlamentben is figyelmeztették. A képviselők többsége úgy vélte, az EK-terv Szerbia számára olyan, mint a müncheni ultimátum volt, s következményeit tekintve talán még veszélyesebb is. Ugyanakkor érdekes módon a rakoncátlan Bulatovics is azt mondta, ó szintén köztársasága parlamentjének engedelmeskedett, amikor elfogadta a tervet. Titográdi politikusok azonnal tagadták, hogy ellentét volna köztük és a szerb vezetés között, félreértést, tisztázásra váró kérdéseket emlegettek. Nem hiszem, hogy Crna Gora látványosan szembe merne szállni Szerbiával, hogy a jövőben ne Milosevicset támogatná. Az sem valószínű, hogy csupán taktikázás történt Hágában. Inkább arról van szó, Crna Gorában felismerték, nem lehet egész Nyugat-Európának kesztyűt dobni, rugalmasabb politikára lenne szükség. Ugyanakkor a Crna Gora-i Branko Kosztics, az államelnökség alelnöke, aki eddig elvakult szerbpárti nyilatkozatairól volt ismert, a legutóbbi interjújában sejtetni engedte: talán mégsem kizárt, hogy van némi véleménykülönbség Milosevics és Bulatovics között. Öt személyesen meglepte Bulatovics magatartása, s ha ez módosulást jelent a politikában is, akkor ö (mármint Kosztics) ezt nem fogja tiszteletben tartani. J

ó-e ez vagy rossz? Nem valószínű, hogy Crna Gora kiugorhatna a szerb blokkból. De ha mégis, és Szerbia magára maradna, tartani lehetne attól, hogy ez sem bírná jobb belátásra, csupán az agresszivitását fokozná MAUNÁK ISTVÁN