Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám, kedd

1991. OKTOBER 22. HAMAROSAN EGYMILLIÓ ALÁÍRÁS... - Reméljük, hogy hamarosan összegyűlik az egymillió aláírás és hogy a képviselők is rájönnek végre: mi választottuk őket, s választóik érdekeit kell képviselniük - mondják nyilatkozatukban a Polgárok Felhí­vása kapcsán kezdett aláírásgyűjtés szervezői, akiknek az a céljuk, hogy ily módon érjék el a népszavazás kiírását. Eddig 840 ezer név van listáikon . Az aláírt íveket sürgősen az alábbi címre kérik: Výzva obča­nov, Praha 5, Zborovská 16, mivel a Szövetségi Gyűlés 18. ülésszakán szeretnék őket átadni a parlament illetékes bizottságának. LÉGIKALÓZ-AKCIÓ (Folytatás az 1. oldalról) ket: a géprabló a legnagyobb való­színűséggel legalább egyszer bün­tetett csehszlovák állampolgár, s egymillió márkát követel és azt, hogy Párizson keresztül szállítsák el Líbiába. Azzal fenyegetódzik, hogy különben a levegőbe röpiti a gépet, mely a ruzynéi repülőtér egyik távoli kifutópályáján vesztegel. Később azonban alábbadott követeléseiből, és a televízió jelentése szerint meg­elégedett volna akár egy autóval is. Szintén itt hangzott el, hogy az illető érsekújvári lakos. BONCKÉS ALAH A SZERZŐDÉSTERVEZET (Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozott, hogy e témakörből a közlekedés és a távközlés, vala­mint a vámrendszer és az adórend­szer kérdése bizonyult a legnehe­zebbnek. Elmondta, hogy a vitában egyáltalán nem vesznek részt a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt képvise­lői. Ennek ellenére nagyok a véle­ménykülönbségek az illetékességek kiterjedését illetően. Az SZNT alel­nöke bízik abban, hogy a CSNT Elnökségével alapelvekben kon­szenzusra jutnak. Az SZNT Elnökségének ülése eléggé fura módon ért véget. Miután a DSZM képviselői fogták magukat és elmentek, Frantiáek Mikloško elnök feloszlatta az ülést. Nem került bonckés alá például a távközlés, a vasút, a közlekedés, az energeti­kai hálózat, nyitott maradt a rendőr­ség kérdése is. Képviselők úgy tájé­koztatták lapunkat, hogy Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter szerint nincs szükség Szövetségi Belügyminisztériumra. Pittner ama véleményének adott hangot, hogy elegendő lenne egy információs szerv létrehozása, amely az össze­kötókapocs szerepét töltené be a cseh, illetve a szlovák belügymi­nisztériumok között. Az elnökségi tagok többsége nem osztotta ezt a véleményt. (gágyor) Széchenyi-emlékkiállítás MÁR CSAK HOLNAP LÁTHATÓ önhibánkon kivül tévesen tájékoztat­tuk olvasóinkat tegnapi számunkban a Széchenyi élete - képekben cimú tudó­sításunkban. A kiállítás, melynek nyitva­tartási ideje eredetileg október 27-ig tar­tott volna, csak október 24-ig tekinthető meg. Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Ma­gyar Kulturális Központ igazgatója kérdé­sünkre azzal indokolta a korábbi zárást, hogy az anyagot vissza kell szállítaniuk Bécsbe. Tehát a Széchenyi-emlékkiállí­tást még holnap tekinthetik meg az érdek­lődők a Magyar Kulturális Központban. (k-y) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. október 22-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font Francia frank Német márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Svájci frank USA-dollár 51,95 5,24 17,88 23,92 2,55 20,42 30,17 52,75 5,32 18,16 24,28 2,58 20,75 30,57 ÚJ SZÓm* PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A PDU-NYEE nem lép ki a koalícióból HÍREK - VÉLEMÉNYEK (Munkatársainktól) - A Nyilvánosság az Erőszak Ellennek mint polgári mozga­lomnak a totalizmus elleni harc volt a tör­ténelmi feladata. Az idö azonban bizonyí­totta, hogy a mozgalomnak világos prog­ramú, áttekinthető szerkezetű párttá kell átalakulnia - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Polgári Demokrata Unió-NYEE tegnapi sajtótájékoztatóját Jozef Kuče­rák, aki ezentúl az első alelnöki tisztséget tölti majd be. A párt elnöke a hétvégi poprádi köz­gyűlésről beszámolva hangsúlyozta, hogy a PDU-NYEE nagyobb lehetőséget nyújt tagjainak a döntéshozatalban való rész­vételre. Országos pártként irodát kíván­nak nyitni Prágában, és ki akarják terjesz­teni tevékenységüket a cseh országrész­ben élő szlovákok körére is. Az elnök elmondta: gazdasági kérdéseket illetően a csehországi pártok közül a Polgári De­mokrata Párttal és a Polgári Demokrata Szövetséggel szimpatizálnak, az államjo­gi kérdésekkel kapcsolatban pedig a Dien­stbier-féle Polgári Mozgalom áll hozzá­juk a legközelebb. A PDU-NYEE legkö­zelebbi koalíciós partnerei a Demokrata Párt és az FMK - mondta az elnök. Bár a Kereszténydemokrata Mozgalommal kapcsolatban néhány alapkérdésben eltér a véleményük, Szlovákia stabilitása érde­kében törekedni kell arra, hogy a válasz­tásokig megmaradjon a koalíció. Ezzel a kijelentéssel Martin Porubjak eloszlat­ta azokat a találgatásokat, hogy az PDU­-NYEE ki akar lépni a koalícióból. Ivan Mikloš privatizációs miniszter, az intézőbizottság tagja a párt egyik legfon­tosabb feladatának a szociális demagógia elleni fellépést jelölte meg. G. A. IVAN BRNDIAR: A magyar képviselők javaslata demokratikus A Demokrata Párt tegnapi sajtóérte­kezletén Ivan Brndiar, az SZNT Elnöksé­gének tagja beszámolt az államjogi elren­dezéssel és az alkotmányok előkészíté­sével kapcsolatos tanácskozásokról. El­mondta: a tíz szlovákiai politikai párt és mozgalom vezetői megpróbálták össze­hangolni nézeteiket, s a sorból leginkább a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt azon javaslata lóg ki, hogy a közös állam parlamentjét a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács alkossa. Megkérdőjelez­te, hogy ezzel az elkövetkező tanácsko­zásokon a cséh partner egyetért. A feddhetetlenségi vizsgálatokról szó­ló törvényhez Peter Miššík, a párt ügyve­zető alelnöke az alábbiakat fűzte: „Társa­dalmunk megtisztítása elkerülhetetlen, a törvényt a parlament által elfogadott formában támogatjuk." A Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalom párttá alaku­lását megelégedéssel fogadták, mert sze­rintük a pártnak azon kívül, hogy ponto­sabb a programja és egyértelműbbek a céljai, a tagsággal és a választókkal szembeni felelőssége is fokozottabb. Ján Čarnogurský kormányfő amerikai kije­lentését, amelyben a liberalizmus elleni harcra szólított fel, körültekintően kom­mentálták: remélik, megnyilatkozása a választásokig nem vezet a koalíció széteséséhez, bár ez a veszély fennáll akkor is, ha az államjogi elrendezés kér­désében a Kereszténydemokrata Mozga­lom a koalíciós megegyezéstől eltérő ál­láspontra helyezkedik. Ivan Brndiartól megkérdezték, miért irta alá a magyar képviselőknek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó alkotmányja­vaslatát. A válasz: több képviselői csoport élt a kezdeményezés jogával, és ö azért tett igy, hogy ne csupán a nemzetiségi mozgalmakhoz tartozók legyenek az ajánlók között. Szerinte a javaslat össz­hangban van az alkotmánylevéllel, de­mokratikus elveken alapszik, de tartalmaz néhány vitás és eddig nem kellóképpen tisztázott megfogalmazást is. D. T. Pánisék továbbra is önálló Szlovákiát akarnak Tegnap a Hlinka Szlovák Néppárt-Szlo­vák Nemzeti Egységpárt sajtóértekezle­tet tartott, melyen Stanislav Pánis elnök kijelentette: „Nem mondunk le fő célunk­ról, önálló, független szlovák államot aka­runk." Szerinte a pártnak nyitott és egyér­telmű programja van, nem lavírozik úgy mint a többi párt. „Hiszem - mondotta -, hogy a jövőben mindenki elitéli a többi párt vezetőinek tevékenységét, mivel a nemzeti érzelmekkel nem lehet játsza­dozni." Elmondta, a HSZN-SZNE alapszabá­lya leszögezi: nem lehet tag az, aki kom­munista tisztségviselő volt, vagy aki cio­nizmus, illetve nácizmus híve. Pánis úr megjegyezte, hogy a volt szlovák állam nem viselte magán a fasizmus jeleit, és ma értelmetlen ilyen összefüggéseket konstruálni. Önállósulnak a szlovákiai zöldek A Zöldek Pártja szombaton és vasárnap országos konferenciát tartott Lanškrounban. A résztvevők többek között elhatározták, hogy Zsolnán hamarosan rendkívüli kongresszus lesz; megalakul a Szlovákiai Zöldek Pártja, amely a jövőben önállóbban akar tevékenykedni. Erről hallottunk tegnap a párt pozsonyi tájékoztatóján. Kompromisszum nélkül Referendumra csak Szlovákia terüle­tén van szükség, és csak akkor, ha vilá­gos kérdésre keresi a választ: Cseh­szlovák államot kíván-e vagy önálló szlo­vák államot? Ezt az álláspontját a Szlová­kia Felszabadításáért Mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján tudatta az újságírók­kal. Véleményük szerint a szlovák alkot­mánynak nem szabad lehetővé tennie a közös államiságot, semmilyen formá­ban. A mozgalom szerint a szlovák kor­mány csak a csehek pozsonyi „helytartó kormánya", s a pártok többségét is Prága pénzeli. A HZOS az önálló szlovák állam esetében nem hajlandó kompromisszu­mot kötni. Ez kivilágít programjából is, ezért nem lép koalícióra a Szlovák Nem­zeti Párttal sem, mert az e sorsdöntő kérdésben elbizonytalanodott. AMÍG NEM FOROG KOCKÁN... - Hol van az a határ, melyet párt­juk, mozgalmuk nem kíván túllépni a két nemzeti tanács mai tárgyalá­sán, ahol az államformáról lesz szó? Ezt az egyetlen kérdést tette fel a Csehszlovák Sajtóiroda munkatár­sa néhány párt és mozgalom vezető egyéniségének. Gyurovszky László, a Független Magyar Kezdeményezés képvisele­tében a következőket válaszolta: „Mozgalmunk a kezdet kezdetétől a közös állam fellett tör lándzsát. Választóink nem hatalmaztak fel bennünket arra, hogy közreműköd­jünk Csehszlovákia kettéosztásá­ban. Ezért számunkra teljesen nyil­vánvaló, hogy a tárgyalásokon csak addig mehetünk el, amíg nem forog kockán a közös állam léte. HŐSEIKRE EMLÉKEZTEK Tardoskedd lakossága vasárnap 40 év után először szabadon emlé­kezhetett meg az első és második világháborúban elhunyt hőseiről. Csabai István, a falu polgármestere emléktáblát leplezett le a hősi em­lékművön az első világégés helybéli áldozatai emlékére, majd Lénárt Károly, a helyi egyházközösség lel­kipásztora beszédében a háború ér­telmetlenségéről, a gyűlölet elhara­pódzásáról szólt, s felszentelte az emléktáblát. A kulturális műsor után a községi hivatal, a helyi egyházköz­ség képviselői, az Együttélés és az MKDM alapszervezete elhelyezte a megemlékezés koszorúit, s egy­ben elhatározta az emlékmű teljes felújítását JUHÁSZ GYÖRGY A VÉGSŐ GYŐZELEMIG (Folytatás az 1. oldalról) küldtek lord Carringtonnak, a hágai békekonferencia elnökének, s eb­ben azt húzták alá, hogy a békeerö­feszítések sorsa kizárólag attól függ, hogy Horvátország tiszteletben fog­ja-e tartani a megállapodásokat. Boriszav Jovics, aki az államel­nökségben Szerbiát képviseli, a belgrádi televíziónak nyilatkozott vasárnap este. Jovics Európát vá­dolta, mondván; Jugoszlávia széte­sése Európa stratégiai érdeke. Ez pedig annak a vezető pozíciónak tulajdonítható, amelyet az egyesült Németország tölt be az Európai Kö­zösségekben. Jovics szerint Euró­pának két célja van: megállítani a háborút Jugoszláviában és ér­vényt szerezni saját stratégiai céljai­nak - amelyekről azonban nem be­szélnek. „Egyes európai hatalmak két világháborúban szenvedtek ve­reséget ebben a térségben, s most ezen szeretnének változtatni" - szögezte le a cseppet sem elfogu­latlan szerb politikus. Azonnal pon­tosította is, hogy mire gondol, ami­kor kijelentette, hogy Németország már több ízben megpróbált betörni a Balkánra, s amit ezelőtt nem sike­rült háborúval elérnie, azt most így próbálja meg. A továbbiakban arról beszélt, hogy a jugoszláv állam szétesése még nagyobb háborút idézne elő a térségben. Megállapí­totta, ha elfogadnák azt a koncepci­ót, amelyet Európa kínál Jugoszlávi­ának, akkor ez, nemzetközi szabály­ként, katasztrófát jelentene az egész világ számára. „Az államférfiak és rtíninmaták mindent tudnak a ju­goszláv válságról, de saját érdekeik szerint járnak el. Ezért leplezik a horvátországi fasizmust. Nem akarják ugyanis, hogy olyan benyo­más keletkezzen, amely szerint ők egy fasiszta rezsimen keresztül szereznek érvényt saját céljaik­nak" - tette fel a koronát saját eszmefuttatására Boriszav Jovics. Mint ismeretes, lord Carrington pénteken Hágában (ekkor született meg a 10. túzszüneti megállapodás is) előterjesztette saját rendezési tervét, amelynek több pontja nem felelt meg Szerbia számára. A brit politikus jelenleg a nyugat-európai kormányok, továbbá Moszkva és Washington képviselőivel, valamint az ENSZ főtitkárával konzultál, s ezt követően terjeszti elő pénteki javas­latainak módosított változatát. A hírt londoni források közölték. E téma­körhöz kötődik az az interjú, amelyet Hans van de Broek holland külügy­miniszter, az EK soros elnöke adott a Die Welt című német napilapnak. Ö azt mondotta, a szuverén köztár­saságok szabad társulása csupán az egyik lehetőség Jugoszlávia szá­mára. Hangsúlyozta, az EK azért nem akarja ráerőltetni a tagköztár­saságokra az „egy Jugoszlávia" változatot, mert az már nem felel meg a jelenlegi helyzetnek. A Dubrovnik térségében állomá­sozó szövetségi csapatok vezetői pedig most először bírálták nyíltan az EK-megfiegylők tevékenységét. Azt mondották, hogy az EK-misszió tagjai elfogultak, horvát befolyás alatt állnak. KISEBBSÉGVÉDELEM - NEMZETKÖZI NORMÁK SZERINT (Folytatás az 1. oldalról) szögezte: a minisztérium nevében a nyilvánosság előtt kizárólag a tár­ca politikai vezetőségének tagjai nyi­latkozhatnak. A sajtóértekezleten Gabriel Bren­ka, a nemzetközi jogi főosztály igaz­gatója kitért az új csehszlovák-ma­gyar szerződésről folyó tárgyalások­ra is. Elmondta: a magyar féllel folyó megbeszélések utolsó fordulójára csütörtökön kerül sor, s lényegében véve a már mindkét részről elfoga­dott szöveg adminisztratív és legisz­latív szempontú felülvizsgálásáról van szó. Egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a szerződés nem fog­lalkozik a bős-nagymarosi vízi erő­mű kérdésével. Aláhúzta: hosszú tá­vú megállapodásról van szó, s a két­oldalú kapcsolatok szempontjából a bős-nagymarosi problémát csak epizód-jellegűnek tartják. A szerződés, amely a csütörtöki megbeszélések után már parafálás­ra kész állapotban lesz, önálló cik­kelyt szentel a magyarországi szlo­vák, illetve a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek. A kisebbsé­gekre vonatkozó cikkely a nemzet­közi normákon alapszik, s elsősor­ban a koppenhágai és genfi doku­mentumokból indul ki. A benne fog­lalt kötelezettségek egyenértékűek, s érthető - fűzte hozzá Gabriel Bren­ka -, hogy a nemzeti kisebbségek vallási, nyelvi, etnikai és kulturális identitásának kötelező védelmének elvén alapulnak. A sajtóértekezleten megtudtuk még, hogy a szlovák kormány egyet­ért a szerződéssel, csupán néhány apró pontosító és nyelvi módosítást javasolt az előterjesztett szövegben. (sm) MIT CIPEL A MEZŐGAZDASÁG? (Folytatás az 1. oldalról) Šupčík, a Mezőgazdasági Dolgozók Szlovákiai Szakszervezetének alel­nöke tájékoztatta az újságírókat. Terheik enyhítését szinte kilátás­talan anyagi helyzetben kérik a föld­művesek. Amíg tavalyhoz viszonyít­va a bemenő költségek 170-190 százalékkal nagyobbak, addig a ter­mékek értékesítési ára alig emelke­dett, sőt esetenként csökkent. Növe­li a problémát, hogy az üzemek áron alul is a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen kevesebb terméket tud­nak értékesíteni, mivel az élelmi­szerfogyasztás érezhetően visszae­sett. Elsősorban az élelmiszerek magasabb ára miatt, de ezt a több­letbevételt a kereskedelem fölözi le. A mezőgazdasági üzemek többsége fizetésképtelen, egy részük már a bérekre is hiteleket kénytelen fel­venni. Ezekre a problémákra keresik a megoldást és kérnek segítséget a földművesek. Nemcsak Szlovákiá­ban, hanem az egész országban, mivel a prágai Vencel téren a cseh­országi és a morvaországi földmű­vesek is azon célú nagygyűlést tar­tanak. Az összejövetelek apolitikus jellegűek, céljuk a gazdasági problé­mák megoldása, így a mezőgazda­sági dolgozók szakszervezete is tá­mogatja azokat. Az általuk tömörített tagok, az állami gazdaságok, szol­gáltató vállalatok és kutatóintézetek dolgozói a földművesekkel azonos cipőben járnak. (egri) DEMIKÁT ELÉGEDETLEN (Munkatársunktól) - A volt államrend­őrségi tisztnek, a jelenleg munkanélküli és betegállományban levő Ján Demikát­nak kérésére és költségén tegnap sajtótá­jékoztató volt az újságírók regionális szer­vezetének székházában. Mint kiderült, Demikát úr nem azért kívánt találkozni a tömegtájékoztató eszközök munkatár­saival, hogy az egykori titkosrendőrséget és benne saját maga munkáját értékelje (bár szavai értelmezhetők úgy is), hanem hogy „figyelmeztessen": veszélyben a demokrácia, mert például a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálat kassai hivatalában is sok a volt ŠtB-s... (gazdag) SOROMPÓZÁRÁS UNGVÁRON Ukrajna a magánszemélyek, turisták előtt ideiglenesen lezárta az ungvári szovjet-csehszlovák határátkelőhelyet - közölte tegnap a TASZSZ. A hivatalos hírügynökség szerint a hatóságok az át­kelő környékén kialakult tarthatatlan higi­éniai helyzettel indokolták döntésüket. Korábban hasonló intézkedéseket hoztak a szovjet-lengyel határokon. A TASZSZ arról is tájékoztatott, az illetékes szervek elrendelték, hogy november 1-ig teremt­senek megfelelő feltételeket a határállo­másokon, csak azután újítják fel teljes mértékben a forgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents