Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám, szombat

1991. OKTÓBER 19. MOZAIK 4 KULISSZÁK MÖGÖTT Annak ellenére, hogy a kor­mányokban, parlamentekben folynak a politikai csatározások az államjogi elrendezésről, az alkotmányok előkészítéséről, a feddhetetlenségi törvényről, a kormány nem hanyagolhatja el egyéb, ,,prózaibb" teendőit, me­lyeket bár nem kísér sem a sajtó, sem a lakosság különösebben nagy érdeklődéssel, mindannyi­unkat érintenek, távlati célokat követnek. Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke, a héten három napot töltött Ba­jorországban, dr. Peter Gaue­weller környezetvédelmi minisz­ter meghívására. - Bajorországi úticélunk a kör­nyezetvédelem kapcsán két részte­rületre irányult: a hulladékgyűjtésre, s ennek kapcsán a hulladék másod­lagos nyersanyagkénti értékesítésé­re, földolgozására, valamint a nem­zeti vagyon védelmének jogi szabá­lyozására. Megtekintettük a másod­lagos nyersanyag feldolgozásának csúcstechnológiáját, és tárgyaltunk behozatali föltételeiről; a gazdasági körülményeket figyelembe véve szorgalmaztuk egy közös vállalat létrehozását. Mi szakképzett mun­kaerőt tudunk kínálni, és várjuk part­nereink javaslatait az együttműkö­dés különböző formáira. • ön a hét folyamán megbe­szélést folytatott dr. Marián Pos­luch igazságügyminiszterrel, aki­vel áttekintették a kormány hatá­rozataiból a tárcára háruló felada­tok teljesítését. - A tárca - számtalan nehézség ellenére esetenként kisebb időelto­lódással - teljesíti a kormány máso­dik féléves munkatervéből valamint a legiszlatív munkák tervéből reá háruló feladatokat. Az SZNT a kö­zelmúltban jóváhagyta a bírók jutal­mazási rendjét. Az említett jogsza­bály értelmében jelentősen növeke­dett a bírók fizetése, ami a jelek szerint máris gátat vetett a szlová­kiai bíróságok „elnéptelenedésé­nek". örömmel állapítottuk meg, hogy a bírói függetlenség jelentős támogatásán túl ez az intézkedés a korrupciót is csökkenti. Marián Posluch igazságügymi­niszter úr beszámolt arról, hogy a közeljövőben a tárca rendezni kí­vánja az állami jegyzők bérét is. -sk­MEGKÉRDEZTÜK ÖSSZEFONÓDIK A SLOVNAFT ÉS AZ ÖMV? Hosszú hónapok óta húzó­dik a pozsonyi Slovnaft és a schwechati kőolajfinomító (az ÖMV társasághoz tartozik) összefonódási próbálkozása. Tárgyalás tárgyalást ér, a két fél mégsem tud zöld ágra ver­gődni. Vajon milyen a pillanat­nyi helyzet? - kérdeztük Fran­tišek Čepček, szlovák ipari mi­niszterhelyettestől, aki nem is olyan régen még a farkastoro­ki gyár vezérkarában dolgo­zott. Továbbra sem tudjuk elérni, amit akarunk. Az ÖMV csak olyan egyezségbe menne bele, amelynek megvalósulásával uralkodna a Slovnaft fölött. Mi mindössze arra törekszünk: azo­nos rangú partnerei lehessünk az osztrákoknak. Mivel a tárgya­lásokon nem jutunk előbbre, déli szomszédaink rágalomkam­pányt indítottak ellenünk a sajtó­ban. Pedig korábban megegyez­tünk, megbeszéléseinkről nem teregetünk ki semmit. Vegyes vállalati tervezetünk kidolgozá­sakor külföldi szakértőkhöz for­dultunk. Ennek elkészültével sem fogadhatjuk el az ÖMV kö­veteléseit. (jmk) Ez is jövedelemkiegészítés (Méry Gábor illusztrációs felvétele) MÁR A FÁRÓL IS ELKELT VOLNA (Folytatás az 1. oldalról) hazavihetik. A szüretelők mintegy 200 tonnányi mennyiséget szedtek le a Golden delicius és Start grimson fajtákból. Amint azt a gyümölcsészet vezetőjétől megtudtuk, az idén sem volt hiány a jelentkezőkben, a szüre­telők között már válogattak is. Saj­nos, a termés nem a legjobb, a nyári szárazság miatt ugyanis az almák kisebb méretűek. Mivel a gyümöl­csös eléggé elöregedett, a gazda­ság, amely egyébként a csöpögtető öntözőberendezéseiről híres, ebbe a gyümölcsösbe már nem telepített öntözőberendezést. Talán majd az új telepítésbe, ami azonban" még csak távlati terv. Az említett gondok ellenére az értékesítéssel jóformán semmi gondjuk nem akadt. Az állami gazdaság közvetlenül a gyümölcs közelében nyitotta meg üzletét, ahol a magánkereskedők, illetve a csalá­di készleteket feltölteni szándokozók egyaránt vásárolhatnak 6-8 korona kilónkénti áron. A kereslet rendkívül nagy, néha bizony a naponta lesze­dett mennyiség nem is elég az igé­nyek kielégítésére. Milan Chudý saj­nálkozva állapította meg, hogy a gazdaságnak nincs az alma táro­lására alkalmas raktára, így kényte­lenek eladni a termést, amelyért té­len minden bionnyal többet kap­nának. Kinn a gyümölcsösben az alma­szedők szétszórt csoportokban szü­retelték a termést. A két nyugdíjas, a galántai Molnár Ferdinand és Lancz Vendel nagymácsédi nyugdí­jas éppen kiért a sor végére. - Harmadik hete szedjük az al­mát, naponta 25-30 kilogrammot vi­szünk haza egyenként - állították mindketten elégedetten. - Mit csinálnak ennyi almával? - Nagy a család, 9 unokám van, mindegyikük szereti a gyümölcsöt, különösen az almát, így nekik is jut belőle - mondta Lancz Vendel. - Jómagam is megeszem napon­ta 4-5 darabot - így Molnár Ferdi­nánd. - A felesleget pedig értékesít­jük. Ilyen árak mellett az is egy formája a jövedelem-kiegészí­tésnek. Igaz ugyan, hogy a termelők általában panaszkodnak a mezőgazda­ságban uralkodó értékesítési nehézségek miatt, az idei őszön azonban - úgy tűnik - az almával nem lesz különösebb gond. Az előjelek szerint ugyanis az átlagos terméshozamok és a jelentősen megnövekedett kereslet csaknem egyensúlyhelyzetet teremtett a felvevőpiacon, amit, sajnos, a gyümölcsöt kilónként vásárolni kényszerülő fogyasztók a piacon még nem érzékelnek. egri, -tszl­A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 7210/91 Holečko Ján, 1904. 3. 15. Dernő (Nuzal) 7205/91 Horváth Ferenc, 1919. 5. 18. meghalt, Dunaszerdahely (Jereván) 7204/91 Demeter Béla, 1922. 3. 31. meghalt a SZU-ban (Zsitomir) 7203/91 Hatvanger László, 1927. 4. 11. meghalt, Komárom (Akmolinszk) 7202/91 Harcsa András, 1911. 5. 11. Újfalu, meghalt a SZU-ban (Sztalinov) 7201/91 Hanzlík Štefan, 1922. 2. 12. Fülek, meghalt (Minszk) 7200/91 Halász István, 1914. 1. 18. Melléte (Szaratov) 7199/91 Halász Martin, 1903. 7. 17., meghalt, Nagyfödémes (Kujbisev) 7198/91 Hačko Pavel, 1924. 3. 29. Zsére (Malij Szibirszk) 7539/91 Hátas József, 1926. II. 22., Komárom (Krasznouralszk) 6962/91 Hanko Ignác, 1924. VIII. 24. Galánta (Ivanov) 6961/91 Halász Lajos, 1919. II. 17. Surány (Sztarokuznecksja) 6960/91 Hajpál Gregor, 1898. VI. 24., meghalt, Nagymihály (Krasznij Kreszt) 6864/91 Hín János, 1913. I. 26. Szilas (Kijev) 6863/91 Harčarik Ján, 1908. VII. 17., Lužany (Altanoj) 6815/91 Horján János, 1912. X. 12., Őrsújfalu, meghalt (Ural) 6428/91 Horváth Gusztáv, 1921. VI. 14., Medve (Kijev) 7534/91 Halási Mihály, 1924. IX. 7., Csallóközaranyos (Jasi) 7532/91 Hajna Mihály, 1922. VIII. 8., meghalt, Felsőszeli (Cseljabinszk) 7366/91 Hovorka Mihály, 1909. X. 25. Felsőszeli (Boriszov) 7211/91 Hordosi Ferenc, 1924. X. 11., meghalt Felsőjányok (Aszmolenszk) (Folytatjuk) A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank BEPILLANTÁS A BANKOK BANKJAIBA Csehszlovákia egyik első lépése az 1989-es rendszerváltás után az volt, hogy benyújtotta felvételi kérel­mét a Nemzetközi Valuta Alapba (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba, közismert nevén a Világbankba (IBRD). Ugyanígy tett Bulgária, Románia, később Albánia is, a Szovjetunió pedig október elején vált a Valuta Alap társult tagjává. A sietség nem véletlen. A nemzetközi pénzügyi életben megkülönböztetett szerepet játszik a két bank; ezek az intézmé­nyek nemcsak a nemzetközi tőke­mozgások, hanem a világméretű pénzügyi együttműködés, a finan­ciális folyamatok összehangolásá­nak legfontosabb szereplői, katalizá­torai. Persze, szerepük megítélése korántsem egyértelmű. Egyesek szerint a beteg nemzetgazdaságok orvosai, mások szerint a tőkés or­szágok gazdasági akaratának vég­rehajtói. Lássuk, valójában milyen célokkal indult, milyen szerepet tölt be a napi hírekben oly gyakran sze­replő két bank! Nemzetközi Valuta Alap Az Egyesült Államok Bretton Woods nevű helyiségében tartott nemzetközi pénzügyi konferencia 1944. július 22-én hívta életre a Nemzetközi Valuta Alapot és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesz­tési Bankot. Az alapítók (köztük Csehszlovákia, amely 1954-ben ki­lépett) szándékai szerint az új pénz­intézeteknek kellett helyrehozniuk a második világháború által szétzilált nemzetközi pénzügyi, gazdasági kapcsolatokat. Konkrétan, az IMF Alapokmányában rögzítették főbb céljait: előmozdítani a nemzetközi pénzügyi együttműködést egy állan­dó intézmény segítségével, meg­könnyíteni a nemzetközi kereskede­lem bűvölését és kiegyensúlyozott növekedését, biztosítani az árfolya­mok stabilitását és segítséget nyúj­tani a világkereskedelem növekedé­sét gátló devizakorlátozások meg­szüntetéséhez. A Valuta Alap célkitűzéseiből azó­ta nem egy megvalósult; szakmai segítségnyújtással, célirányos hite­lekkel igyekezett a fejletlenebb, vagy a piacgazdaságban kevésbé jártas (mint térségünk) országokat ,,jó útra téríteni". Az IMF nemcsak a rövid távú stabilizációs programokat, ha­nem a hosszú távú szerkezeti átala­kításokat is támogatja. Közép-Kelet­Európa esetében különösen az utóbbiról van szó, tehát gyökeres reformról. A Valuta Alap szerint a hatékony szerkezetátalakításhoz, gazdasági növekedéshez szükség van a külföldi tőke erőteljes beáram­lására, amit adókedvezményekkel, áttekinthető jogszabályokkal lehet ösztönözni. A külföldi tőke bizalmá­nak és az egyensúly elnyerése vé­gett csökkenteni kell a költségvetési és fizetési mérleg hiányát, ami a költségvetési kiadások radikális lefaragását, valamint a belső fo­gyasztás visszafogását igényli. Emellett dinamikus exportnöveke­désre van szükség, a versenyképes ágazatok kiemelt fejlesztésére. Per­sze, kérdéses, hogy az ilyen kiigazí­tási stratégia mennyire veszi figye­lembe az egyes országok társadal­mi-gazdasági sajátosságait, vala­mint tudatosítani kell, hogy ez a módszer rendkívül nagy társadal­mi költségekkel, s egyben feszültsé­gekkel jár. E tényt az idén mi már saját bőrünkön is tapasztaljuk... Persze, a Nemzetközi Valuta Alap „szigora" mögött az húzódik meg, hogy „pácienseit" szeretné egyér­telműen és gyorsan a működő piac­gazdaság irányába terelni, s termé­szetesen a nyújtott hitelekért ered­ményeket vár cserébe. Az IMF által folyósított hitelek sajátossága a köl­csönök feltételessége. Ez azt jelenti, hogy a hitelek felvételekor a Valuta Alap szerződésben pontosan rögzíti azokat a célokat, gazdasági beruhá­zásokat, amelyekre a pénzt nyújtja. Világbank A Világbank a Valuta Alap „test­vérintézménye", működési területe mintegy kiegészíti az előbbit: segít­séget nyújt termelési célú tőkebefek­tetésekkel a tagállamok újjáépítésé­hez és fejlesztéséhez, a bank aktív hitelfelvevő, kötvénykibocsátó és hi­telközvetítő szerepet játszik (tehát kereskedelmi bankként működik), az általa nyújtott kölcsönökkel elsőbb­séget biztosít a sürgős beruházá­soknak stb. A Világbank, mint fej­lesztési intézmény, kizárólag konk­rét és gazdaságilag fontos progra­mok megvalósításához nyújt kölcsö­nöket. A hiteleknek mindig a köl­csönfelvevő tagország gazdasági fejlődésének elősegítése, felgyorsí­tása a célja; ezt részben infrastruk­turális beruházások, részben a vi­lággazdasági változásokhoz való al­kalmazkodást elősegítő szerkezet­átalakító programok finanszírozása révén éri el a pénzintézmény. A Vi­lágbank, de az IMF kölcsönnyújtá­sait is mindig igen alapos elemzés előzi meg, szakértőik körültekintő, előzetes gazdaságossági vizsgála­tok után tesznek javaslatot a hitel folyósítására. Ha az „átvilágítás" után a beruházás ígéretesnek mu­tatkozik, az IBRD nemegyszer nagy összegű, hosszú futamidejű, ala­csony kamatozású kölcsönt biztosít a hitelfelvevőnek. Bár a Világbank elsősorban hitelezési tevékenységé­ről ismert, ennek ellenére nem ha­nyagolható el az a kiterjedt gazdasá­gi-műszaki segítségnyújtás, vala­mint közvetlen oktatási továbbkép­zési tevékenység sem, amelyet a tag­országoknak nyújt. Egymást támogatva Az alapítók szándéka szerint a két intézmény tevékenysége kiegészíti egymást, ugyanakkor világosan el is határolódik. Eredeti funkciójuk alap­ján az IMF-nek az ügyfél kereseti politikáját kellett javítania, a Világ­bank pedig a kínálati oldalra kon­centrált. Mára eltűnőfélben van a két bank tevékenységi területének hatá­ra. A két intézmény közötti együtt­működés már számos területen ki­kristályosodott. A Valuta Alap és a Világbank egyezteti a tagországok gazdaságpolitikájának elemzését csakúgy, mint a tagországok számá­ra megfogalmazott gazdaságpoliti­kai ajánlásait. A két intézmény ösz­szehangolja pénzügyi támogatásait, hiteleit annak érdekében, hogy azok kölcsönösen segítsék egymást, ily módon is ösztönözve az érintett or­szág kiegyensúlyozott fejlődését. A szakmai segítségen túlmenően mindkét bank támogatást nyújt meg­felelő képzettségű szakembergárda kiképzéséhez. Ez a segítségnyújtás nem kevésbé fontos, mint a pénzü­gyi források áramoltatása, különö­sen térségünk számára, ahol a szo­cialista közgazdaságtan nem tette lehetővé színvonalas pénzügyi szak­értők képzését. Csehszlovákia hosszú kényszer­szünet után ismét a Nemzetközi Va­luta Alap és a Világbank tagja lett, ami nemcsak közvetlen hitelfelvételi előnyökkel jár, hanem közvetetten is bővíti a külföldi kölcsönforrásokat. Tagságunk fokozza irántunk a bank­világ bizalmát, segít újra bekerülni a nemzetközi pénzügyi élet vérkerin­gésébe, ami nélkül a gazdasági áta­lakítás megvalósítása elképzelhetet­len feladat lenne. (sidó)

Next

/
Thumbnails
Contents