Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám, szombat

1991. OKTÓBER 19. MOZAIK 4 KULISSZÁK MÖGÖTT Annak ellenére, hogy a kormányokban, parlamentekben folynak a politikai csatározások az államjogi elrendezésről, az alkotmányok előkészítéséről, a feddhetetlenségi törvényről, a kormány nem hanyagolhatja el egyéb, ,,prózaibb" teendőit, melyeket bár nem kísér sem a sajtó, sem a lakosság különösebben nagy érdeklődéssel, mindannyiunkat érintenek, távlati célokat követnek. Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke, a héten három napot töltött Bajorországban, dr. Peter Gaueweller környezetvédelmi miniszter meghívására. - Bajorországi úticélunk a környezetvédelem kapcsán két részterületre irányult: a hulladékgyűjtésre, s ennek kapcsán a hulladék másodlagos nyersanyagkénti értékesítésére, földolgozására, valamint a nemzeti vagyon védelmének jogi szabályozására. Megtekintettük a másodlagos nyersanyag feldolgozásának csúcstechnológiáját, és tárgyaltunk behozatali föltételeiről; a gazdasági körülményeket figyelembe véve szorgalmaztuk egy közös vállalat létrehozását. Mi szakképzett munkaerőt tudunk kínálni, és várjuk partnereink javaslatait az együttműködés különböző formáira. • ön a hét folyamán megbeszélést folytatott dr. Marián Posluch igazságügyminiszterrel, akivel áttekintették a kormány határozataiból a tárcára háruló feladatok teljesítését. - A tárca - számtalan nehézség ellenére esetenként kisebb időeltolódással - teljesíti a kormány második féléves munkatervéből valamint a legiszlatív munkák tervéből reá háruló feladatokat. Az SZNT a közelmúltban jóváhagyta a bírók jutalmazási rendjét. Az említett jogszabály értelmében jelentősen növekedett a bírók fizetése, ami a jelek szerint máris gátat vetett a szlovákiai bíróságok „elnéptelenedésének". örömmel állapítottuk meg, hogy a bírói függetlenség jelentős támogatásán túl ez az intézkedés a korrupciót is csökkenti. Marián Posluch igazságügyminiszter úr beszámolt arról, hogy a közeljövőben a tárca rendezni kívánja az állami jegyzők bérét is. -skMEGKÉRDEZTÜK ÖSSZEFONÓDIK A SLOVNAFT ÉS AZ ÖMV? Hosszú hónapok óta húzódik a pozsonyi Slovnaft és a schwechati kőolajfinomító (az ÖMV társasághoz tartozik) összefonódási próbálkozása. Tárgyalás tárgyalást ér, a két fél mégsem tud zöld ágra vergődni. Vajon milyen a pillanatnyi helyzet? - kérdeztük František Čepček, szlovák ipari miniszterhelyettestől, aki nem is olyan régen még a farkastoroki gyár vezérkarában dolgozott. Továbbra sem tudjuk elérni, amit akarunk. Az ÖMV csak olyan egyezségbe menne bele, amelynek megvalósulásával uralkodna a Slovnaft fölött. Mi mindössze arra törekszünk: azonos rangú partnerei lehessünk az osztrákoknak. Mivel a tárgyalásokon nem jutunk előbbre, déli szomszédaink rágalomkampányt indítottak ellenünk a sajtóban. Pedig korábban megegyeztünk, megbeszéléseinkről nem teregetünk ki semmit. Vegyes vállalati tervezetünk kidolgozásakor külföldi szakértőkhöz fordultunk. Ennek elkészültével sem fogadhatjuk el az ÖMV követeléseit. (jmk) Ez is jövedelemkiegészítés (Méry Gábor illusztrációs felvétele) MÁR A FÁRÓL IS ELKELT VOLNA (Folytatás az 1. oldalról) hazavihetik. A szüretelők mintegy 200 tonnányi mennyiséget szedtek le a Golden delicius és Start grimson fajtákból. Amint azt a gyümölcsészet vezetőjétől megtudtuk, az idén sem volt hiány a jelentkezőkben, a szüretelők között már válogattak is. Sajnos, a termés nem a legjobb, a nyári szárazság miatt ugyanis az almák kisebb méretűek. Mivel a gyümölcsös eléggé elöregedett, a gazdaság, amely egyébként a csöpögtető öntözőberendezéseiről híres, ebbe a gyümölcsösbe már nem telepített öntözőberendezést. Talán majd az új telepítésbe, ami azonban" még csak távlati terv. Az említett gondok ellenére az értékesítéssel jóformán semmi gondjuk nem akadt. Az állami gazdaság közvetlenül a gyümölcs közelében nyitotta meg üzletét, ahol a magánkereskedők, illetve a családi készleteket feltölteni szándokozók egyaránt vásárolhatnak 6-8 korona kilónkénti áron. A kereslet rendkívül nagy, néha bizony a naponta leszedett mennyiség nem is elég az igények kielégítésére. Milan Chudý sajnálkozva állapította meg, hogy a gazdaságnak nincs az alma tárolására alkalmas raktára, így kénytelenek eladni a termést, amelyért télen minden bionnyal többet kapnának. Kinn a gyümölcsösben az almaszedők szétszórt csoportokban szüretelték a termést. A két nyugdíjas, a galántai Molnár Ferdinand és Lancz Vendel nagymácsédi nyugdíjas éppen kiért a sor végére. - Harmadik hete szedjük az almát, naponta 25-30 kilogrammot viszünk haza egyenként - állították mindketten elégedetten. - Mit csinálnak ennyi almával? - Nagy a család, 9 unokám van, mindegyikük szereti a gyümölcsöt, különösen az almát, így nekik is jut belőle - mondta Lancz Vendel. - Jómagam is megeszem naponta 4-5 darabot - így Molnár Ferdinánd. - A felesleget pedig értékesítjük. Ilyen árak mellett az is egy formája a jövedelem-kiegészítésnek. Igaz ugyan, hogy a termelők általában panaszkodnak a mezőgazdaságban uralkodó értékesítési nehézségek miatt, az idei őszön azonban - úgy tűnik - az almával nem lesz különösebb gond. Az előjelek szerint ugyanis az átlagos terméshozamok és a jelentősen megnövekedett kereslet csaknem egyensúlyhelyzetet teremtett a felvevőpiacon, amit, sajnos, a gyümölcsöt kilónként vásárolni kényszerülő fogyasztók a piacon még nem érzékelnek. egri, -tszlA SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 7210/91 Holečko Ján, 1904. 3. 15. Dernő (Nuzal) 7205/91 Horváth Ferenc, 1919. 5. 18. meghalt, Dunaszerdahely (Jereván) 7204/91 Demeter Béla, 1922. 3. 31. meghalt a SZU-ban (Zsitomir) 7203/91 Hatvanger László, 1927. 4. 11. meghalt, Komárom (Akmolinszk) 7202/91 Harcsa András, 1911. 5. 11. Újfalu, meghalt a SZU-ban (Sztalinov) 7201/91 Hanzlík Štefan, 1922. 2. 12. Fülek, meghalt (Minszk) 7200/91 Halász István, 1914. 1. 18. Melléte (Szaratov) 7199/91 Halász Martin, 1903. 7. 17., meghalt, Nagyfödémes (Kujbisev) 7198/91 Hačko Pavel, 1924. 3. 29. Zsére (Malij Szibirszk) 7539/91 Hátas József, 1926. II. 22., Komárom (Krasznouralszk) 6962/91 Hanko Ignác, 1924. VIII. 24. Galánta (Ivanov) 6961/91 Halász Lajos, 1919. II. 17. Surány (Sztarokuznecksja) 6960/91 Hajpál Gregor, 1898. VI. 24., meghalt, Nagymihály (Krasznij Kreszt) 6864/91 Hín János, 1913. I. 26. Szilas (Kijev) 6863/91 Harčarik Ján, 1908. VII. 17., Lužany (Altanoj) 6815/91 Horján János, 1912. X. 12., Őrsújfalu, meghalt (Ural) 6428/91 Horváth Gusztáv, 1921. VI. 14., Medve (Kijev) 7534/91 Halási Mihály, 1924. IX. 7., Csallóközaranyos (Jasi) 7532/91 Hajna Mihály, 1922. VIII. 8., meghalt, Felsőszeli (Cseljabinszk) 7366/91 Hovorka Mihály, 1909. X. 25. Felsőszeli (Boriszov) 7211/91 Hordosi Ferenc, 1924. X. 11., meghalt Felsőjányok (Aszmolenszk) (Folytatjuk) A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank BEPILLANTÁS A BANKOK BANKJAIBA Csehszlovákia egyik első lépése az 1989-es rendszerváltás után az volt, hogy benyújtotta felvételi kérelmét a Nemzetközi Valuta Alapba (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba, közismert nevén a Világbankba (IBRD). Ugyanígy tett Bulgária, Románia, később Albánia is, a Szovjetunió pedig október elején vált a Valuta Alap társult tagjává. A sietség nem véletlen. A nemzetközi pénzügyi életben megkülönböztetett szerepet játszik a két bank; ezek az intézmények nemcsak a nemzetközi tőkemozgások, hanem a világméretű pénzügyi együttműködés, a financiális folyamatok összehangolásának legfontosabb szereplői, katalizátorai. Persze, szerepük megítélése korántsem egyértelmű. Egyesek szerint a beteg nemzetgazdaságok orvosai, mások szerint a tőkés országok gazdasági akaratának végrehajtói. Lássuk, valójában milyen célokkal indult, milyen szerepet tölt be a napi hírekben oly gyakran szereplő két bank! Nemzetközi Valuta Alap Az Egyesült Államok Bretton Woods nevű helyiségében tartott nemzetközi pénzügyi konferencia 1944. július 22-én hívta életre a Nemzetközi Valuta Alapot és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot. Az alapítók (köztük Csehszlovákia, amely 1954-ben kilépett) szándékai szerint az új pénzintézeteknek kellett helyrehozniuk a második világháború által szétzilált nemzetközi pénzügyi, gazdasági kapcsolatokat. Konkrétan, az IMF Alapokmányában rögzítették főbb céljait: előmozdítani a nemzetközi pénzügyi együttműködést egy állandó intézmény segítségével, megkönnyíteni a nemzetközi kereskedelem bűvölését és kiegyensúlyozott növekedését, biztosítani az árfolyamok stabilitását és segítséget nyújtani a világkereskedelem növekedését gátló devizakorlátozások megszüntetéséhez. A Valuta Alap célkitűzéseiből azóta nem egy megvalósult; szakmai segítségnyújtással, célirányos hitelekkel igyekezett a fejletlenebb, vagy a piacgazdaságban kevésbé jártas (mint térségünk) országokat ,,jó útra téríteni". Az IMF nemcsak a rövid távú stabilizációs programokat, hanem a hosszú távú szerkezeti átalakításokat is támogatja. Közép-KeletEurópa esetében különösen az utóbbiról van szó, tehát gyökeres reformról. A Valuta Alap szerint a hatékony szerkezetátalakításhoz, gazdasági növekedéshez szükség van a külföldi tőke erőteljes beáramlására, amit adókedvezményekkel, áttekinthető jogszabályokkal lehet ösztönözni. A külföldi tőke bizalmának és az egyensúly elnyerése végett csökkenteni kell a költségvetési és fizetési mérleg hiányát, ami a költségvetési kiadások radikális lefaragását, valamint a belső fogyasztás visszafogását igényli. Emellett dinamikus exportnövekedésre van szükség, a versenyképes ágazatok kiemelt fejlesztésére. Persze, kérdéses, hogy az ilyen kiigazítási stratégia mennyire veszi figyelembe az egyes országok társadalmi-gazdasági sajátosságait, valamint tudatosítani kell, hogy ez a módszer rendkívül nagy társadalmi költségekkel, s egyben feszültségekkel jár. E tényt az idén mi már saját bőrünkön is tapasztaljuk... Persze, a Nemzetközi Valuta Alap „szigora" mögött az húzódik meg, hogy „pácienseit" szeretné egyértelműen és gyorsan a működő piacgazdaság irányába terelni, s természetesen a nyújtott hitelekért eredményeket vár cserébe. Az IMF által folyósított hitelek sajátossága a kölcsönök feltételessége. Ez azt jelenti, hogy a hitelek felvételekor a Valuta Alap szerződésben pontosan rögzíti azokat a célokat, gazdasági beruházásokat, amelyekre a pénzt nyújtja. Világbank A Világbank a Valuta Alap „testvérintézménye", működési területe mintegy kiegészíti az előbbit: segítséget nyújt termelési célú tőkebefektetésekkel a tagállamok újjáépítéséhez és fejlesztéséhez, a bank aktív hitelfelvevő, kötvénykibocsátó és hitelközvetítő szerepet játszik (tehát kereskedelmi bankként működik), az általa nyújtott kölcsönökkel elsőbbséget biztosít a sürgős beruházásoknak stb. A Világbank, mint fejlesztési intézmény, kizárólag konkrét és gazdaságilag fontos programok megvalósításához nyújt kölcsönöket. A hiteleknek mindig a kölcsönfelvevő tagország gazdasági fejlődésének elősegítése, felgyorsítása a célja; ezt részben infrastrukturális beruházások, részben a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodást elősegítő szerkezetátalakító programok finanszírozása révén éri el a pénzintézmény. A Világbank, de az IMF kölcsönnyújtásait is mindig igen alapos elemzés előzi meg, szakértőik körültekintő, előzetes gazdaságossági vizsgálatok után tesznek javaslatot a hitel folyósítására. Ha az „átvilágítás" után a beruházás ígéretesnek mutatkozik, az IBRD nemegyszer nagy összegű, hosszú futamidejű, alacsony kamatozású kölcsönt biztosít a hitelfelvevőnek. Bár a Világbank elsősorban hitelezési tevékenységéről ismert, ennek ellenére nem hanyagolható el az a kiterjedt gazdasági-műszaki segítségnyújtás, valamint közvetlen oktatási továbbképzési tevékenység sem, amelyet a tagországoknak nyújt. Egymást támogatva Az alapítók szándéka szerint a két intézmény tevékenysége kiegészíti egymást, ugyanakkor világosan el is határolódik. Eredeti funkciójuk alapján az IMF-nek az ügyfél kereseti politikáját kellett javítania, a Világbank pedig a kínálati oldalra koncentrált. Mára eltűnőfélben van a két bank tevékenységi területének határa. A két intézmény közötti együttműködés már számos területen kikristályosodott. A Valuta Alap és a Világbank egyezteti a tagországok gazdaságpolitikájának elemzését csakúgy, mint a tagországok számára megfogalmazott gazdaságpolitikai ajánlásait. A két intézmény öszszehangolja pénzügyi támogatásait, hiteleit annak érdekében, hogy azok kölcsönösen segítsék egymást, ily módon is ösztönözve az érintett ország kiegyensúlyozott fejlődését. A szakmai segítségen túlmenően mindkét bank támogatást nyújt megfelelő képzettségű szakembergárda kiképzéséhez. Ez a segítségnyújtás nem kevésbé fontos, mint a pénzügyi források áramoltatása, különösen térségünk számára, ahol a szocialista közgazdaságtan nem tette lehetővé színvonalas pénzügyi szakértők képzését. Csehszlovákia hosszú kényszerszünet után ismét a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank tagja lett, ami nemcsak közvetlen hitelfelvételi előnyökkel jár, hanem közvetetten is bővíti a külföldi kölcsönforrásokat. Tagságunk fokozza irántunk a bankvilág bizalmát, segít újra bekerülni a nemzetközi pénzügyi élet vérkeringésébe, ami nélkül a gazdasági átalakítás megvalósítása elképzelhetetlen feladat lenne. (sidó)