Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMENYEK Az IMF és a Világbank közgyűlése KELET-EURÓPA ÉS A SZOVJETUNIÓ DOMINÁL CSEHSZLOVÁK-THAIFÖLDI KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) idei éves közgyűlésén a kelet-európaiak és a szovjetek dominálnak - írta a Reuter hírügynökség a Valuta Alap és a Világbank bangkoki tanácskozásának első értékelésében. Elsősorban ők rendeznek sajtóértekezleteket, mondanak beszédeket és érvelnek, miért és hogyan lehetne a legjobban segíteni" nekik. Egyébként a felszólalók között volt Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter is, aki beszédében a gazdasági reformok teljesítésének első eredményeit értékelte. Klaus a Reuternek adott nyilatkozatában közölte, hogy Csehszlovákiának ,, 1992-ben szüksége lesz bizonyos kiegészítő kölcsönökre". „Magyarországnak és Lengyelországnak valószínűleg nem kell majd újabb rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtani" - közölte a G 24 csoporthoz közelálló forrás. Ez a csoport a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azon tagállamait tömöríti, amelyek támogatást nyújtanak Kelet-Európának. Josif Kuliszics jugoszláv képviselő a tanácskozáson kijelentette, országának 4-6 milliárd dollár külföldi kölcsönre lesz szüksége, hogy Jugoszlávia politikai jövőjének tisztázása után újrakezdhessék a gazdasági reformot. Norman Lamont brit pénzügyminiszter tegnap azt hangsúlyozta Bangkokban, hogy a nyugati pénzügyi szakértők számára kidolgozott szovjet jelentés komor képet fest a termelés visszaeséséről, az inflációról és az óriási költségvetési hiányról. Lamont hozzáfűzte: Grigorij Javlinszkij, a szovjet gazdaság fóreformere a jelentés előterjesztése nem kért semmilyen további konkrét segítséget. A legfejlettebb nyugati országok a hét végén Thaiföldön megtartott tárgyalásaikon kötelezték magukat, hogy segítenek a Szovjetuniónak a piacgazdaságra való áttérésnél, ám Lamont tegnap azt hangsúlyozta: a Nyugat és a Szovjetunió együttműködése számára döntő fontosságú lesz a szovjet köztársaságok és a központi kormány közötti gazdasági szerződés megkötése. Meg nem nevezett nyugati forrás szerint a szovjet küldöttség arra kérte az ipari nagyhatalmakat, hogy hozzanak létre néhány milliárd dolláros alapot a rubel stabilizálására. A Szovjetunió ugyanis számol a rubel konvertibilitásával. Henning Christophersen, az Európai Gazdasági Bizottság alelnöke szerint az IMF azzal számol, hogy a három balti ország már a jövő év májusában tagja lehet a nemzetközi pénzügyi szervezetnek. Teljesjogú tagságukról az alap ideiglenes bizottságának tavaszi washingtoni ülésén fognak tanácskozni. Václav Klaus tegnap Bangkokban találkozott Arsz Szaraszin thaiföldi külügyminiszterrel. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban kialakult politikai és gazdasági helyzetről, valamint áttekintették a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeit. A találkozó végén kormányközi megállapodást írtak alá, a beruházások védelméről és támogatásáról. Az aláírási ceremónián jelen volt a cseh és a szlovák pénzügyminiszter is. Klaus a nap folyamán találkozott Norman Lamonttal és Jacques Attalival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével is. JELCIN ÁTALAKÍTJA A KORMÁNYT ÚJ OROSZ PÉNZ A LÁTHATÁRON... Az Oroszországi Föderáció egy hónapon belül megszünteti a hozzájárulást azon szövetségi minisztériumok és más főhatóságok fenntartásához, amelyeknek a tevékenységét nem veszi igénybe. Ezt kedden késő esté hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz államfő a televíziónak adott interjújában. Jelcin szerint ez a lépés ,,a centrum felszámolásának a befejezését jelenti", amit még az Oroszországon belüli gazdasági reformok előtt meg kell tenni. Tájékoztatott arról is, hogy Oroszországban teljes mértékben liberalizálni kívánják az árakat. Ez nagyon bonyolult, ugyanakkor elkerülhetetlen folyamat lesz. Hozzátette, hogy ezt az álláspontot az orosz államtanács is támogatja, amely kedden zárt ajtók mögött ülésezett. Oroszország felkészül arra, hogy szembeszálljon más köztársaságok várható rubelintervenciójával. Több orosz közgazdász figyelmeztetett arra, várható, hogy más köztársaságok túlzott áron felvásárolhatják az orosz mezőgazdasági termékeket, s ezáltal elősegítik az infláció növekedését. Jelcin szerint a védekezés kezdeti formája az lesz, hogy ideiglenes orosz pénz/vezetnek be, majd ezt követően térnek rá a teljes értékű nemzeti valutára. Jelcin a továbbiakban azt mondotta, hogy egy átmeneti kormánnyal kívánja végrehajtani a gazdasági reformokat. Ez a kormány jelentősen különbözik majd a mostani kabinettől, amely az utóbbi napokban erőteljesen bírálta Jelcint, amiért gazdasági szerződést akar kötni a többi köztársasággal. Megkérdezték tőle, kit akar ültetni az orosz kormányfői székbe (Ivan Szilajev helyett), amire Jelcin azt felelte, hogy három jelöltje is van. Neveket nem említett. Gorbacsov elnök szóvivője, Andrej Gracsov bejelentette, hogy holnap délután 17 órakor kerül sor a köztársaságok közötti gazdasági szerződés ünnepélyes aláírására. Az aktuson Azerbajdzsán, Örményország, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkménia, Üzbegisztán és Ukrajna vezetői vesznek részt. A RIA orosz hírügynökség viszont ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, Gorbacsov apparátusa attól tart, hogy az aláírásra esetleg mégsem kerül sor. Egy magát megnevezni nem kivánó tisztségviselő ugyanis azt mondotta, hogy Oroszország és Ukrajna az utóbbi napokban rengeteg új javaslatot terjesztett elő, ezek megvitatásához időre van szükség. Az érem másik oldala, hogy Gennagyij Burbulisz, az Oroszországi Föderáció államtitkára újságírók előtt kijelentette: Oroszország pénteken mindenképpen aláírja a szerződést. Hozzátette ugyanakkor, hogy Jelcin állítólag megkérdőjelezte az új szövetségi szerződés szükségességét, mert nem biztos abban, hogy a szuverén államok szövetsége egy föderális alkotmánnyal együtt nem illúzió-e. Ajaz Mutalibov azerbajdzsáni elnök azt mondta, a gazdasági szerződés aláírása lényegében elkerülhetetlen. Ezt a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozta, amely hozzáfűzte: egy héttel ezelőtt még több azeri vezető ahhoz a feltételhez kötötte a gazdasági szerződés aláírását, hogy e köztársaság tulajdonába kerüljenek mindazok a fegyverek, amelyekkel jelenleg az Azerbajdzsánban lévő szovjet csapatok rendelkeznek. Német-lengyel megbékélési alap CSEHSZLOVÁKIÁRA IS SOR KERÜL? PALESZTIN-JORDÁN MEGÁLLAPODÁS BAKER BÍZIK A BÉKEKONFERENCIÁBAN A német kormány tegnap döntött az 500 millió márkával dotált német-lengyel megbékélési alap létrehozásáról. Ebből az alapból fizetnek kártérítést a nácizmus lengyel áldozatai hozzátartozóinak. Az összeget három szakaszban folyósítják az érintetteknek. A német külügyminisztérium ezzel összefüggésben közölte, hogy a kártérítésnek formálisan nincs köze a német -lengyel szerződéshez, amelyet ma kellene ratifikálnia a Bundestagnak. A német-lengyel alap mintájára lehet megoldani a nácizmus csehszlovák áldozatainak kártérítését is. Legalábbis ilyen híresztelések terjedtek el a bonni kormányban. A Die Welt című napilap ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Bonn lehetségesnek tartja, hogy a német-csehszlovák szerződéssel párhuzamosan rendezzék a kártérítés problémáját, hasonlóképpen, mint a lengyelekkel szemben, bár lényegesen kisebb mértékben. A korábbi információk szerint ez az alap nem lépné túl a 100 millió márkát. Valószínűleg október 29-én kezdődik meg a svájci Lausanne-ban a közel-keleti békekonferencia - közölte tegnapra virradó éjszaka egyiptomi kormányforrásokra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség. Az idézett forrás szerint a konferencia végleges időpontjáról, helyszínéről és hosszáról az amerikai és a szovjet külügyminiszter dönt majd e heti jeruzsálemi találkozóján. James Baker még tegnap is Damaszkuszban tárgyalt. Keddi nyolcórás megbeszélése után jelentette be, meghoszszabbítja tartózkodását a szíriai fővárosban, folytatja megbeszéléseit Hafez Aszszad elnökkel arról, hogyan is lehetne elhárítani a békekonferencia útjában álló akadályokat. A tárgyalások középpontjában azok az írásos garanciák álltak, melyeket Washington adott át az érintett feleknek. Ammanban tegnap palesztin személyiségek delegációja megállapodott a jordán vezetőkkel abban, hogy közös küldöttséggel vesznek részt a szovjet-amerikai védnökségű békekonferencián. A tegnapra virradó éjszaka folytatott egyezkedés után a palesztin küldöttség visszatért a megszállt területekre, pontosabban Jeruzsálembe, ahol James Bakerrel kell találkoznia. Az amerikai külügyminiszterrel a palesztinok már magát a küldöttség összetételét fogják megvitatni. A békekonferencia előkészületeivel összefüggésben nagyon érdekes cikket közölt tegnap a Jerusalem Post című izraeli napilap. E szerint az Egyesült Államok éppen a konferencia sikerének érdekében nem volt hajlandó megerősíteni azt az 1983-ban kötött titkos megállapodást, amely lehetővé tette Izraelnek, hogy Libanonban a saját belátása szerint járjon el. Ennek alapján Izrael berepüléseket hajthatott végre libanoni területek felett és katonai ellenőrzés alá vonhatta a libanoni partvidéket. A szerződés szerint Izraelnek nem kell kivonulnia az úgynevezett biztonsági övezetből (Libanon déli részén) mindaddig, amíg sziriai egységek vannak Libanonban. Most viszont - az AFP hírügynökség szerint - Libanon kapott garanciákat az Egyesült Államoktól a békekonferencián való részvételét illetően. David Levy, izraeli külügyminiszter a knesszet külügyi ós védelmi bizottságának tagjait tájékoztatta a 17 pontos amerikai garanciacsomagról amelyet Washington Tel Aviwal együtt dolgozott ki a békekonferencia összehívása előtt. Az izraeli rádió szerint a dokumentumban az áll, hogy a nemzetközi fórum nem lesz felhatalmazva döntések elfogadására, szavazásra, s nem is kényszerítheti az egyes feleket a javasolt döntések végrehajtására. A konferencia fő célja a valódi béke megteremtése, az Izrael ós arab szomszédai közti békeszerződések aláírása, a diplomáciai kapcsolatok felvétele. Az amerikai dokumentum szerint közvetlen tárgyalásokat fognak folytatni, de egyik felet sem fogják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni egy olyan partnerrel, amely számára elfogadhatatlan. A dokumentum kulcsfontosságú pontja; az USA-nak nem áll szándékában nyomást gyakorolni Izraelre, hogy tárgyalásokat kezdjen a Palesztinai Felszabad ítási Szervezettel. A palesztin küldöttségben csak a megszállt területek olyan lakói vehetnek részt, akik „békében élnek Izraellel". Washington továbbá nem szorgalmazza a független palesztin állam létrehozását és Izrael számára garantálja azokat a határokat, amelyekben maga egyezik meg Szíriával. 1991. OKTÓBER 17. NÉHÁNY SORBAN V

áclav Havel köztársasági elnök közelgő egyesült államokbeli útja során látogatást tesz a Pennsylvania állambeli Bethlehemben. A Lehigh University és a Moravian Kollege főiskolákon átveszi a neki ítélt díjakat. De nem csak emiatt utazik a városba, hanem azért, hogy megemlékezzen Jan Amos Komenský születésének közelgő 400. évfordulójáról és jelenlétével hozzájáruljon a morva testvérek által alapított Bethlehem fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekhez. K

edden az albán hadsereg és a rendőrség erőszakkal akadályozta meg, hogy mintegy négyezer ember behatoljon Vlore kikötőjébe és elfoglalja az Olaszországba induló hajókat. A Tanjug hírügynökség az albán televízióra hivatkozva közölte, hogy a beavatkozás során heves összecsapások voltak. A televízió arról is tájékoztatott, hogy lőfegyvereket vetettek be és három személy súlyosan megsebesült. Állítólag Dracsban is hasonló kísérletet hiúsítottak meg. R

ichard Cheney amerikai védelmi miniszter kedden este Nápolyban kijelentette, az Észak-atlanti Szövetség a nukleáris tervezőcsoport ülésén fontolóra veszi, hogy esetleg kivonja atomtölteteit a légitámaszpontokról. A szóban forgó ülésre a tervek szerint ma és holnap Szicíliában kerül sor. Cheney azt is közölte az újságírókkal, hogy az atomtölteteket a térség más biztonságos helyein raktározzák majd, tehát nem szállítják el Európából. F

rancois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár levélben tájékoztatták EK-partnereiket: Párizs és Bonn európai hadsereget kíván létrehozni. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Közösségek legyen felelős saját tagállamaiért a Washingtonhoz és Moszkvához fűződő kapcsolatokban. A francia -német terv szerint a két ország 70-100 ezer főnyi közös hadtestet kíván létrehozni. Székhelye Strasbourg lenne. Spanyolország tegnap máris üdvözölte ezt a kezdeményezést. J

an Sokol, a Szövetségi Gyúlés Nemzetek Kamarájának alelnöke az amerikai Kongresszus meghívására kéthetes látogatásra Washingtonba érkezett. Sokol koordinálja azt a segítséget, amelyet az USA legfelsőbb törvényhozó testülete nyújt a Szövetségi Gyűlésnek. A Kongresszus eddig számítógépeket, új telefonközpontot adott és más műszaki, valamint szervezési segítséget nyújtott a csehszlovák parlamentnek. P

lerre-Gilles de Gennes-nek, a College de France professzorának ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat. Ezt tegnap közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. r

rvszerüen folyik a nyugati szovjet hadseregcsoport kivonása az új német szövetségi tartományokból. Október elején 248 ezer szovjet katona tartózkodott KeletNémetországban, míg tavaly ősszel 340 ezren állomásoztak ott - közölte tegnap Berliner Morgenpost című napilap. A polgári személyek száma 208 ezerről 159 ezerre csökkent, úgy hogy Kelet-Németországban jelenleg összesen 417 ezer szovjet polgár tartózkodik. H

ollandia, az Európai Közösségek soros elnöke kedden este közölte, hogy október 28-án kerül sor a tizenkettek külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozására, amelyen az EK politikai uniójának létrehozásával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A holland külügyi szóvivő szerint a találkozót Brüsszelben vagy Hágában tartják meg. Ö

tven állam- és kormányfő részvételével tegnap nyílt meg a zimbabwei fővárosban a brit Nemzetközösség 28. konferenciája. Az egyhetes hararei csúcsértekezlet napirendjén főleg az emberi jogok és a demokrácia kérdései szerepelnek, továbbá tisztázzák, miként viszonyuljon a közösség a Dél-afrikai Köztársasághoz. L

ondonban a politikai ősz fogalmát szinte azonosítják a pártkonferenciákkal. Évtizedes hagyomány, hogy előbb a kisebb pártok, később a két nagy, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt tartja gyors egymásutánban értekezletét. A napokban zárult idei konferenciaősz a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bírt: a legkésőbb jövő júniusáig esedékes parlamenti választások előtti utolsó pártfórumok voltak ezek. Tehát nem egyszerűen évi számvetést készítettek, ami a szónoki emelvényekről elhangzott, az már inkább a választókat vette célba, magyarul: beindult a nem hivatalos választási kampány. Közép-Kelet-Európának a saját jól felfogott érdekében nagyon oda kell figyelnie arra, ami Londonban történt. Az általános európai egyensúlyok, továbbá Kelet-Európa és az Európai Közösségek viszonya szempontjából is meghatározóak a brit állásfoglalások. Például az is, ami Anglia és az EK viszonyát illetően elhangzott a kormányzó tory párt tanácskozásán. Most annyiban volt még árnyaltabb a dolog, hogy árra is figyelni kellett, amit a munkáspártiak hangsúlyoztak ez ügyben, hiszen tizenkét év után ezúttal van (lesz) először esélye a Labournak arra, hogy visszaszerezze a kormányzást a konzervatívoktól. Ami, persze, nem lesz könnyű. John Major, aki egy évvel ezelőtt vette át a stafétabotot Thatchertől, főleg az Öböl-háborúban tanúsított magatartásával lopta be magát a választók szívébe. Úgy látszik, a thatcherizmus örökségével, s azzal a nyomasztó teherrel, amit a vaslady személyiségének súlya jelentett, szintén meg tud birkózni - politikai irányvonalában is, meg emberként is. Bel- és külpolitikai okai egyaránt voltak Thatcher távozásának. Foglalkozzunk inkább az utóbbival. E területen a legneuralgikusabb ponttá London és az EK viszonya vált. Emlékezhetünk, másfél éve mekkora politikai botrányt kavart Nyugat-Európában, amikor a Thatcher-kabinet egyik tagja az EK pénzügyi és politikai unióját német-francia összeesküvésnek nevezte. Pedig a miniszter csak azt mondta ki, amire Thatcher is gondolt. A lényeg, hogy London mindig a brit szuverenitásra helyezte a hangsúlyt, különösen így volt ez a német egyesítés miatti félelem hónapjaiban. Ugyanakkor számunkra nem mellékes, hogy a nyugati vezetők közül Thatcher szorgalmazta a legjobban a közép-keletKAMPÁNYKEZDET NAGY-BRITANNIABAN európai országok közeledését az EK-hoz, s mindjárt a kezdet kezdetén a vaslady emlegette a legtöbbet a társult tagság lehetőségét. Az most mellékes, hogy nem puszta önzetlenségből, hanem Németország befolyásának csökkenését, a nyugat-európai integráció lassítását is várta ettől. Talán az EK-hoz fűződő viszony volt az, ahol Major a leghatározottabban akart váltani. Első kormányfői beszédében azt mondotta, hogy Nagy-Britannia igenis Európához tartozik. Az ő stratégiája: hatékonyabb, ha London a hagyományos egyensúlypolitikáját belülről alkalmazza (az EK-ban) és nem kívülállóként. Enyhült Anglia ódzkodása a közös pénztől is, bár a politikai uniót illetően még mindig erős fenntartásai vannak. Ez pár hete megnyilvánult abban, hogy a leghatározottabban elvetette az erre vonatkozó holland tervezetet. És az európai nagyok közül még mindig London az, amely a közösségen belül a leghamarább kimondja a nemet a francia vagy német elképzelésekre. így volt a mostani torykonferencián is, a küldöttek többsége elvetette a föderalizált Nyugat-Európa gondolatát, amivel lényegében a thatcheri politika folytatására szavaztak ez ügyben. Azt most nehéz eldönteni, hogy ez Kelet-Európának jó-e vagy rossz, annyit azonban tudatosítani kell, hogy London a szuverenitás, a brit érdekek feladásának kérdésében csak bizonyos határig hajlandó elmenni. Valószínűleg egy munkáspárti kormány is így tenne, azzal együtt, hogy a Labour-konferencia szintén az új kelet-európai demokráciák egyértelmű támogatása mellett tette le a garast. Most már majdnem biztos, hogy Major nem fogja nagyon előrehozni a választásokat, bár a nyár folyamán még az is lehetségesnek tűnt, hogy áz idén novemberben tartják meg azokat. A népszerűségi listákon a Kinnock vezette Munkáspárt ugyanis gyakran megelőzi a torykat, legalábbis fej fej mellett haladnak már hónapok óta. Ezért lehetett Kinnock a konferencián magabiztos, Major kormányfő viszont óvatos, ó azt szeretné, ha pártja zsinórban negyedszer is győzne. Kinnock két dolog miatt bízhat abban, hogy a labouristáknak sikerül átvenniük a kormányrudat. Az egyik: a szakszervezetek konferenciáján is támogatták a Munkáspárt új politikáját. Ennek lényege: Kinnock leszámolt a párton belüli radikális baloldallal, programjával a hagyományos munkásosztály helyett a középrétegeket célozta meg. (A konzervatív baloldal ezért árulónak tartja.) És a másik: pártvezéri minőségében is megerősítette őt a konferencia, teljes bizalmat szavaztak neki. A tanácskozás előtt ugyanis sokan felvetették, alkalmas-e még Kinnock arra, hogy győzelemre vezesse a Munkáspártot. Azok voltak döntő többségben, akik szerint ő egyesítette a széteső Labourt, ő tette 12 év után ismét kormányzóképessé a pártot. Tehát a választásokon nemcsak a két nagy párt méri össze erejét, hanem a hagyományos konzervatívoknál liberálisabb Major és a hagyományos munkáspártiaknál „konzervatívabb" Kinnock párviadala is lesz ez. MALINÁK ISTVÁN