Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMENYEK Az IMF és a Világbank közgyűlése KELET-EURÓPA ÉS A SZOVJETUNIÓ DOMINÁL CSEHSZLOVÁK-THAIFÖLDI KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) idei éves közgyűlésén a kelet-európaiak és a szovjetek dominálnak - írta a Reuter hírügynökség a Valuta Alap és a Világ­bank bangkoki tanácskozásának első ér­tékelésében. Elsősorban ők rendeznek sajtóértekezleteket, mondanak beszéde­ket és érvelnek, miért és hogyan lehetne a legjobban segíteni" nekik. Egyébként a felszólalók között volt Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter is, aki be­szédében a gazdasági reformok teljesíté­sének első eredményeit értékelte. Klaus a Reuternek adott nyilatkozatában közöl­te, hogy Csehszlovákiának ,, 1992-ben szüksége lesz bizonyos kiegészítő köl­csönökre". „Magyarországnak és Lengyelország­nak valószínűleg nem kell majd újabb rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtani" - közölte a G 24 csoporthoz közelálló forrás. Ez a csoport a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet azon tagállamait tömöríti, amelyek támogatást nyújtanak Kelet-Európának. Josif Kuli­szics jugoszláv képviselő a tanácskozá­son kijelentette, országának 4-6 milliárd dollár külföldi kölcsönre lesz szüksége, hogy Jugoszlávia politikai jövőjének tisz­tázása után újrakezdhessék a gazdasági reformot. Norman Lamont brit pénzügyminisz­ter tegnap azt hangsúlyozta Bangkokban, hogy a nyugati pénzügyi szakértők szá­mára kidolgozott szovjet jelentés komor képet fest a termelés visszaeséséről, az inflációról és az óriási költségvetési hi­ányról. Lamont hozzáfűzte: Grigorij Jav­linszkij, a szovjet gazdaság fóreformere a jelentés előterjesztése nem kért semmi­lyen további konkrét segítséget. A legfejlettebb nyugati országok a hét végén Thaiföldön megtartott tárgyalásai­kon kötelezték magukat, hogy segítenek a Szovjetuniónak a piacgazdaságra való áttérésnél, ám Lamont tegnap azt hang­súlyozta: a Nyugat és a Szovjetunió együttműködése számára döntő fontos­ságú lesz a szovjet köztársaságok és a központi kormány közötti gazdasági szerződés megkötése. Meg nem nevezett nyugati forrás szerint a szovjet küldöttség arra kérte az ipari nagyhatalmakat, hogy hozzanak létre néhány milliárd dolláros alapot a rubel stabilizálására. A Szovjet­unió ugyanis számol a rubel konvertibilitá­sával. Henning Christophersen, az Európai Gazdasági Bizottság alelnöke szerint az IMF azzal számol, hogy a három balti ország már a jövő év májusában tagja lehet a nemzetközi pénzügyi szervezet­nek. Teljesjogú tagságukról az alap ideig­lenes bizottságának tavaszi washingtoni ülésén fognak tanácskozni. Václav Klaus tegnap Bangkokban talál­kozott Arsz Szaraszin thaiföldi külügymi­niszterrel. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az országaikban kialakult politikai és gazdasági helyzetről, valamint áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatfejlesztés to­vábbi lehetőségeit. A találkozó végén kor­mányközi megállapodást írtak alá, a beru­házások védelméről és támogatásáról. Az aláírási ceremónián jelen volt a cseh és a szlovák pénzügyminiszter is. Klaus a nap folyamán találkozott Norman La­monttal és Jacques Attalival, az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnö­kével is. JELCIN ÁTALAKÍTJA A KORMÁNYT ÚJ OROSZ PÉNZ A LÁTHATÁRON... Az Oroszországi Föderáció egy hóna­pon belül megszünteti a hozzájárulást azon szövetségi minisztériumok és más főhatóságok fenntartásához, amelyeknek a tevékenységét nem veszi igénybe. Ezt kedden késő esté hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz államfő a televíziónak adott interjújában. Jelcin szerint ez a lépés ,,a centrum felszámolásának a befejezését jelenti", amit még az Oroszországon be­lüli gazdasági reformok előtt meg kell tenni. Tájékoztatott arról is, hogy Oroszor­szágban teljes mértékben liberalizálni kí­vánják az árakat. Ez nagyon bonyolult, ugyanakkor elkerülhetetlen folyamat lesz. Hozzátette, hogy ezt az álláspontot az orosz államtanács is támogatja, amely kedden zárt ajtók mögött ülésezett. Oroszország felkészül arra, hogy szembeszálljon más köztársaságok vár­ható rubelintervenciójával. Több orosz közgazdász figyelmeztetett arra, várható, hogy más köztársaságok túlzott áron fel­vásárolhatják az orosz mezőgazdasági termékeket, s ezáltal elősegítik az infláció növekedését. Jelcin szerint a védekezés kezdeti formája az lesz, hogy ideiglenes orosz pénz/vezetnek be, majd ezt köve­tően térnek rá a teljes értékű nemzeti valutára. Jelcin a továbbiakban azt mondotta, hogy egy átmeneti kormánnyal kívánja végrehajtani a gazdasági reformokat. Ez a kormány jelentősen különbözik majd a mostani kabinettől, amely az utóbbi napokban erőteljesen bírálta Jelcint, ami­ért gazdasági szerződést akar kötni a töb­bi köztársasággal. Megkérdezték tőle, kit akar ültetni az orosz kormányfői székbe (Ivan Szilajev helyett), amire Jelcin azt felelte, hogy három jelöltje is van. Neve­ket nem említett. Gorbacsov elnök szóvivője, Andrej Gracsov bejelentette, hogy holnap délu­tán 17 órakor kerül sor a köztársaságok közötti gazdasági szerződés ünnepélyes aláírására. Az aktuson Azerbajdzsán, Ör­ményország, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizia, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkménia, Üzbegisztán és Ukrajna ve­zetői vesznek részt. A RIA orosz hírügy­nökség viszont ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, Gorbacsov apparátusa attól tart, hogy az aláírásra esetleg még­sem kerül sor. Egy magát megnevezni nem kivánó tisztségviselő ugyanis azt mondotta, hogy Oroszország és Ukrajna az utóbbi napokban rengeteg új javaslatot terjesztett elő, ezek megvitatásához időre van szükség. Az érem másik oldala, hogy Gennagyij Burbulisz, az Oroszországi Föderáció államtitkára újságírók előtt kije­lentette: Oroszország pénteken minden­képpen aláírja a szerződést. Hozzátette ugyanakkor, hogy Jelcin állítólag megkér­dőjelezte az új szövetségi szerződés szükségességét, mert nem biztos abban, hogy a szuverén államok szövetsége egy föderális alkotmánnyal együtt nem illú­zió-e. Ajaz Mutalibov azerbajdzsáni elnök azt mondta, a gazdasági szerződés alá­írása lényegében elkerülhetetlen. Ezt a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozta, amely hozzáfűzte: egy héttel ezelőtt még több azeri vezető ahhoz a feltételhez kötötte a gazdasági szerződés aláírását, hogy e köztársaság tulajdonába kerülje­nek mindazok a fegyverek, amelyekkel jelenleg az Azerbajdzsánban lévő szovjet csapatok rendelkeznek. Német-lengyel megbékélési alap CSEHSZLOVÁKIÁRA IS SOR KERÜL? PALESZTIN-JORDÁN MEGÁLLAPODÁS BAKER BÍZIK A BÉKEKONFERENCIÁBAN A német kormány tegnap döntött az 500 millió márkával dotált német-lengyel megbékélési alap létrehozásáról. Ebből az alapból fizetnek kártérítést a nácizmus lengyel áldozatai hozzátartozóinak. Az összeget három szakaszban folyósítják az érintetteknek. A német külügyminisztérium ezzel összefüggésben közölte, hogy a kártérí­tésnek formálisan nincs köze a német -lengyel szerződéshez, amelyet ma kel­lene ratifikálnia a Bundestagnak. A német-lengyel alap mintájára lehet megoldani a nácizmus csehszlovák áldo­zatainak kártérítését is. Legalábbis ilyen híresztelések terjedtek el a bonni kor­mányban. A Die Welt című napilap ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Bonn lehet­ségesnek tartja, hogy a német-csehszlo­vák szerződéssel párhuzamosan rendez­zék a kártérítés problémáját, hasonlókép­pen, mint a lengyelekkel szemben, bár lényegesen kisebb mértékben. A korábbi információk szerint ez az alap nem lépné túl a 100 millió márkát. Valószínűleg október 29-én kezdődik meg a svájci Lausanne-ban a közel-keleti békekonferencia - közölte tegnapra virra­dó éjszaka egyiptomi kormányforrásokra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség. Az idézett forrás szerint a konferencia végleges időpontjáról, helyszínéről és hosszáról az amerikai és a szovjet kül­ügyminiszter dönt majd e heti jeruzsálemi találkozóján. James Baker még tegnap is Damasz­kuszban tárgyalt. Keddi nyolcórás meg­beszélése után jelentette be, meghosz­szabbítja tartózkodását a szíriai főváros­ban, folytatja megbeszéléseit Hafez Asz­szad elnökkel arról, hogyan is lehetne elhárítani a békekonferencia útjában álló akadályokat. A tárgyalások középpontjá­ban azok az írásos garanciák álltak, me­lyeket Washington adott át az érintett feleknek. Ammanban tegnap palesztin személyi­ségek delegációja megállapodott a jordán vezetőkkel abban, hogy közös küldött­séggel vesznek részt a szovjet-amerikai védnökségű békekonferencián. A tegnap­ra virradó éjszaka folytatott egyezkedés után a palesztin küldöttség visszatért a megszállt területekre, pontosabban Je­ruzsálembe, ahol James Bakerrel kell találkoznia. Az amerikai külügyminiszter­rel a palesztinok már magát a küldöttség összetételét fogják megvitatni. A békekonferencia előkészületeivel összefüggésben nagyon érdekes cikket közölt tegnap a Jerusalem Post című izraeli napilap. E szerint az Egyesült Álla­mok éppen a konferencia sikerének érde­kében nem volt hajlandó megerősíteni azt az 1983-ban kötött titkos megállapodást, amely lehetővé tette Izraelnek, hogy Liba­nonban a saját belátása szerint járjon el. Ennek alapján Izrael berepüléseket hajt­hatott végre libanoni területek felett és katonai ellenőrzés alá vonhatta a libanoni partvidéket. A szerződés szerint Izraelnek nem kell kivonulnia az úgynevezett biz­tonsági övezetből (Libanon déli részén) mindaddig, amíg sziriai egységek vannak Libanonban. Most viszont - az AFP hír­ügynökség szerint - Libanon kapott ga­ranciákat az Egyesült Államoktól a béke­konferencián való részvételét illetően. David Levy, izraeli külügyminiszter a knesszet külügyi ós védelmi bizottságá­nak tagjait tájékoztatta a 17 pontos ameri­kai garanciacsomagról amelyet Washing­ton Tel Aviwal együtt dolgozott ki a béke­konferencia összehívása előtt. Az izraeli rádió szerint a dokumentumban az áll, hogy a nemzetközi fórum nem lesz felha­talmazva döntések elfogadására, szava­zásra, s nem is kényszerítheti az egyes feleket a javasolt döntések végrehajtásá­ra. A konferencia fő célja a valódi béke megteremtése, az Izrael ós arab szom­szédai közti békeszerződések aláírása, a diplomáciai kapcsolatok felvétele. Az amerikai dokumentum szerint közvetlen tárgyalásokat fognak folytatni, de egyik felet sem fogják tárgyalóasztalhoz kény­szeríteni egy olyan partnerrel, amely szá­mára elfogadhatatlan. A dokumentum kulcsfontosságú pontja; az USA-nak nem áll szándékában nyomást gyakorolni Izra­elre, hogy tárgyalásokat kezdjen a Pa­lesztinai Felszabad ítási Szervezettel. A palesztin küldöttségben csak a meg­szállt területek olyan lakói vehetnek részt, akik „békében élnek Izraellel". Washing­ton továbbá nem szorgalmazza a függet­len palesztin állam létrehozását és Izrael számára garantálja azokat a határokat, amelyekben maga egyezik meg Szíriával. 1991. OKTÓBER 17. NÉHÁNY SORBAN V áclav Havel köztársasági elnök közelgő egyesült államokbeli útja során látogatást tesz a Penn­sylvania állambeli Bethlehemben. A Lehigh University és a Moravian Kollege főiskolákon átveszi a neki ítélt díjakat. De nem csak emiatt utazik a városba, hanem azért, hogy megemlékezzen Jan Amos Ko­menský születésének közelgő 400. évfordulójáról és jelenlétével hozzá­járuljon a morva testvérek által ala­pított Bethlehem fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségekhez. K edden az albán hadsereg és a rendőrség erőszakkal akadá­lyozta meg, hogy mintegy négyezer ember behatoljon Vlore kikötőjébe és elfoglalja az Olaszországba indu­ló hajókat. A Tanjug hírügynökség az albán televízióra hivatkozva kö­zölte, hogy a beavatkozás során he­ves összecsapások voltak. A televí­zió arról is tájékoztatott, hogy lőfegy­vereket vetettek be és három sze­mély súlyosan megsebesült. Állító­lag Dracsban is hasonló kísérletet hiúsítottak meg. R ichard Cheney amerikai védel­mi miniszter kedden este Ná­polyban kijelentette, az Észak-atlan­ti Szövetség a nukleáris tervezőcso­port ülésén fontolóra veszi, hogy esetleg kivonja atomtölteteit a légitá­maszpontokról. A szóban forgó ülésre a tervek szerint ma és holnap Szicíliában kerül sor. Cheney azt is közölte az újságírókkal, hogy az atomtölteteket a térség más bizton­ságos helyein raktározzák majd, te­hát nem szállítják el Európából. F rancois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl német kancellár levélben tájékoztatták EK-partnerei­ket: Párizs és Bonn európai hadse­reget kíván létrehozni. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Közösségek legyen felelős saját tagállamaiért a Washingtonhoz és Moszkvához fűződő kapcsolatokban. A francia -német terv szerint a két ország 70-100 ezer főnyi közös hadtestet kíván létrehozni. Székhelye Stras­bourg lenne. Spanyolország tegnap máris üdvözölte ezt a kezdeménye­zést. J an Sokol, a Szövetségi Gyúlés Nemzetek Kamarájának alelnö­ke az amerikai Kongresszus meghí­vására kéthetes látogatásra Wa­shingtonba érkezett. Sokol koordi­nálja azt a segítséget, amelyet az USA legfelsőbb törvényhozó testü­lete nyújt a Szövetségi Gyűlésnek. A Kongresszus eddig számítógépe­ket, új telefonközpontot adott és más műszaki, valamint szervezési segít­séget nyújtott a csehszlovák parla­mentnek. P lerre-Gilles de Gennes-nek, a College de France professzo­rának ítélték oda az idei fizikai No­bel-díjat. Ezt tegnap közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. r rvszerüen folyik a nyugati szovjet hadseregcsoport kivo­nása az új német szövetségi tarto­mányokból. Október elején 248 ezer szovjet katona tartózkodott Kelet­Németországban, míg tavaly ősszel 340 ezren állomásoztak ott - közölte tegnap Berliner Morgenpost című napilap. A polgári személyek száma 208 ezerről 159 ezerre csökkent, úgy hogy Kelet-Németországban je­lenleg összesen 417 ezer szovjet polgár tartózkodik. H ollandia, az Európai Közösségek so­ros elnöke kedden este közölte, hogy október 28-án kerül sor a tizenkettek külügyminisztereinek rendkívüli tanács­kozására, amelyen az EK politikai uniójá­nak létrehozásával kapcsolatos kérdése­ket vitatják meg. A holland külügyi szóvivő szerint a találkozót Brüsszelben vagy Há­gában tartják meg. Ö tven állam- és kormányfő részvéte­lével tegnap nyílt meg a zimbabwei fővárosban a brit Nemzetközösség 28. konferenciája. Az egyhetes hararei csúcsértekezlet napirendjén főleg az em­beri jogok és a demokrácia kérdései sze­repelnek, továbbá tisztázzák, miként vi­szonyuljon a közösség a Dél-afrikai Köz­társasághoz. L ondonban a politikai ősz fogalmát szinte azonosít­ják a pártkonferenciákkal. Évtizedes hagyomány, hogy előbb a kisebb pártok, később a két nagy, a Mun­káspárt és a Konzervatív Párt tartja gyors egymásután­ban értekezletét. A napokban zárult idei konferenciaősz a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bírt: a legké­sőbb jövő júniusáig esedékes parlamenti választások előtti utolsó pártfórumok voltak ezek. Tehát nem egysze­rűen évi számvetést készítettek, ami a szónoki emelvé­nyekről elhangzott, az már inkább a választókat vette célba, magyarul: beindult a nem hivatalos választási kampány. Közép-Kelet-Európának a saját jól felfogott érdeké­ben nagyon oda kell figyelnie arra, ami Londonban történt. Az általános európai egyensúlyok, továbbá Ke­let-Európa és az Európai Közösségek viszonya szem­pontjából is meghatározóak a brit állásfoglalások. Pél­dául az is, ami Anglia és az EK viszonyát illetően elhangzott a kormányzó tory párt tanácskozásán. Most annyiban volt még árnyaltabb a dolog, hogy árra is figyelni kellett, amit a munkáspártiak hangsúlyoztak ez ügyben, hiszen tizenkét év után ezúttal van (lesz) először esélye a Labournak arra, hogy visszaszerezze a kormányzást a konzervatívoktól. Ami, persze, nem lesz könnyű. John Major, aki egy évvel ezelőtt vette át a stafétabotot Thatchertől, főleg az Öböl-háborúban tanúsított magatartásával lopta be ma­gát a választók szívébe. Úgy látszik, a thatcherizmus örökségével, s azzal a nyomasztó teherrel, amit a vasla­dy személyiségének súlya jelentett, szintén meg tud birkózni - politikai irányvonalában is, meg emberként is. Bel- és külpolitikai okai egyaránt voltak Thatcher távozásának. Foglalkozzunk inkább az utóbbival. E terü­leten a legneuralgikusabb ponttá London és az EK viszonya vált. Emlékezhetünk, másfél éve mekkora politikai botrányt kavart Nyugat-Európában, amikor a Thatcher-kabinet egyik tagja az EK pénzügyi és politikai unióját német-francia összeesküvésnek nevez­te. Pedig a miniszter csak azt mondta ki, amire Thatcher is gondolt. A lényeg, hogy London mindig a brit szuvere­nitásra helyezte a hangsúlyt, különösen így volt ez a német egyesítés miatti félelem hónapjaiban. Ugyanak­kor számunkra nem mellékes, hogy a nyugati vezetők közül Thatcher szorgalmazta a legjobban a közép-kelet­KAMPÁNYKEZDET NAGY-BRITANNIABAN európai országok közeledését az EK-hoz, s mindjárt a kezdet kezdetén a vaslady emlegette a legtöbbet a társult tagság lehetőségét. Az most mellékes, hogy nem puszta önzetlenségből, hanem Németország befo­lyásának csökkenését, a nyugat-európai integráció las­sítását is várta ettől. Talán az EK-hoz fűződő viszony volt az, ahol Major a leghatározottabban akart váltani. Első kormányfői beszédében azt mondotta, hogy Nagy-Britannia igenis Európához tartozik. Az ő stratégiája: hatékonyabb, ha London a hagyományos egyensúlypolitikáját belülről alkalmazza (az EK-ban) és nem kívülállóként. Enyhült Anglia ódzkodása a közös pénztől is, bár a politikai uniót illetően még mindig erős fenntartásai vannak. Ez pár hete megnyilvánult abban, hogy a leghatározottabban elvetette az erre vonatkozó holland tervezetet. És az európai nagyok közül még mindig London az, amely a közösségen belül a leghamarább kimondja a nemet a francia vagy német elképzelésekre. így volt a mostani torykonferencián is, a küldöttek többsége elvetette a fö­deralizált Nyugat-Európa gondolatát, amivel lényegében a thatcheri politika folytatására szavaztak ez ügyben. Azt most nehéz eldönteni, hogy ez Kelet-Európának jó-e vagy rossz, annyit azonban tudatosítani kell, hogy Lon­don a szuverenitás, a brit érdekek feladásának kérdésé­ben csak bizonyos határig hajlandó elmenni. Valószínű­leg egy munkáspárti kormány is így tenne, azzal együtt, hogy a Labour-konferencia szintén az új kelet-európai demokráciák egyértelmű támogatása mellett tette le a garast. Most már majdnem biztos, hogy Major nem fogja nagyon előrehozni a választásokat, bár a nyár folyamán még az is lehetségesnek tűnt, hogy áz idén november­ben tartják meg azokat. A népszerűségi listákon a Kin­nock vezette Munkáspárt ugyanis gyakran megelőzi a torykat, legalábbis fej fej mellett haladnak már hóna­pok óta. Ezért lehetett Kinnock a konferencián magabiz­tos, Major kormányfő viszont óvatos, ó azt szeretné, ha pártja zsinórban negyedszer is győzne. Kinnock két dolog miatt bízhat abban, hogy a labou­ristáknak sikerül átvenniük a kormányrudat. Az egyik: a szakszervezetek konferenciáján is támogatták a Mun­káspárt új politikáját. Ennek lényege: Kinnock leszámolt a párton belüli radikális baloldallal, programjával a ha­gyományos munkásosztály helyett a középrétegeket célozta meg. (A konzervatív baloldal ezért árulónak tartja.) És a másik: pártvezéri minőségében is megerősí­tette őt a konferencia, teljes bizalmat szavaztak neki. A tanácskozás előtt ugyanis sokan felvetették, alkalmas-e még Kinnock arra, hogy győzelemre vezesse a Mun­káspártot. Azok voltak döntő többségben, akik szerint ő egyesítette a széteső Labourt, ő tette 12 év után ismét kormányzóképessé a pártot. Tehát a választásokon nemcsak a két nagy párt méri össze erejét, hanem a hagyományos konzervatívoknál liberálisabb Major és a hagyományos munkáspártiaknál „konzervatívabb" Kinnock párviadala is lesz ez. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents