Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám, kedd

I 3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 15. NÉHÁNY SORBAN PÁSZTOR ISTVÁN: VÉGRE KEZEMBEN VAN A LONDONI LAP MÁSOLATA KULTURÁLIS AUTONÓMIÁT-IGEN! Mint már arról beszámoltunk, az elmúlt héten élénk visszhangot keltett a Szlovák Rádió Rádiožurnál című adásának tudósítása, miszerint a komáromi polgármester, Pásztor István a The Sunday Telegraph című londoni lapnak adott nyilatkozatában autonóm törekvéseket helyezett kilátásba, sót a magyarországi egyesülést pedzegette, amennyiben a szlovákok radikalizmusa erősödik. A legtöbb szlovák lap foglalkozott az üggyel, mi is megkerestük telefonon Pásztor Istvánt, mondja el, igazak-e a kijelentések, s egyáltalán mi került abba a nyilatkozatba. Zseljo Zselev bolgár államfő szavaz (ČSTK/EPA felvétel) MEGVÁLTOZTAK AZ ERŐVISZONYOK MÉG VÁRNI KELL A BULGÁRIAI VÁLASZTÁSOK VÉGEREDMÉNYÉRE - Végre kezemben van a londoni lap másolata. Néhány napig eltartott, amíg sikerült megszerezni, ugyanis az egész országban nem lehetett rábukkanni. Végül magát a cikk szerzőjét, Francis Harris urat kértem a kérdéses példány beszerzésére. Nos, a lapban egy körülbelül háromflekknyi tudósítás jelent meg, amely egy kb. háromnegyed órás beszélgetés eredményeként született meg. Az írás részben idéz tőlem, részben pedig az újságíró véleményét, kommentárját hozza. Az idézett részekben nincs az inkriminált mondat, tehát azt Harris úr saját véleményeként írta le. Meg kell hogy mondjam, az újságíró végig arról faggatott és arra próbálta rávezetni a beszélgetést, hogy előfordulhat-e nálunk az, ami Jugoszláviában. Különben végig egyfajta feltételes módban folyt a beszélgetés, vagyis, arról, mi lenne, ha... Különféle alternatívák hangzottak el, s amit egyértelműen vállalok, az az a véleményem, hogy az itt élő magyarság kulturális és iskolaügyi autonómiájára feltétlenül szükség van, ahhoz mi minden körülmények között és minden áron ragaszkodni fogunk, s ehhez, ha kell, a környező országok, tehát Európa segítségét kérjük. TerA jelenlegi szovjet és az amerikai vezérkari főnök most először találkozott vasárnap az osztrák fővárosban. Vlagyimir Lobov és Colin Powell az amerikai misszió épületében tanácskozott a legutóbbi szovjet és amerikai atomleszerelési lépésekről, az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a szovjet reformfolyamatokról. A találkozó után Lobov újságírók előtt kijelentette, hogy semmi sem korlátozza a nukleáris arzenálok csökkentését. Powell pedig bejelentette, hogy Washington az elkövetkező években 300 ezerről 150 ezer főre csökkenti európai katonáinak a számát. Mint ismeretes, Moszkva már több országból teljes mértékben kivonta csapatait, a némészetesen tisztában kell lenni azzal, mi a kulturális autonómia és a politikai autonómia között a különbség. Harris úr különben még két helyen erősített kicsit a nyilatkozatomon, mert én például a jugoszláv párhuzam kapcsán is azt bizonygattam, hogy nálunk egyszerűen más történelmi háttere van a fejlődésnek és ezért zárható ki az önállósági törekvések hasonló kifutása. Az igazsághoz tartozik, hogy a The Sunday Telegraphot először a Csehszlovák Sajtóiroda szemlézte, aztán a Rádiožurnál ismertette, aztán a lapok is adtak hozzá, úgyhogy mire körbefutott az információ, a nyolc nap alatt már jócskán módosultak az „idézetek". Most is az történt, ami olyan sokszor: az emberek elítéltek valamit, amit nem volt módjuk megismerni. A magam részére azt a tanulságot vonom le, hogy kénytelen leszek magnóval dolgozni, hiszen a tolmács az egyetlen tanú, aki esetleg részrehajló is lehet. Az újságírókra különben nem orrolok, bárkinek továbbra is szívesen a rendelkezésére állok. Tehát mégegyszer: igenis autonómiát, vagyis önigazgatást a kultúrában és az iskolaügyben. (brogyányi) metországi és lengyelországi csapatkivonás pedig még folyamatban van. Amint az várható is volt, a szovjet vezérkari főnök Bush elnök leszerelési kezdeményezését jelentős lépésként értékelte, ugyanakkor emlékeztetett Gorbacsov válaszintézkedéseire is. E két kezdeményezés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy bizonyos technikai kérdéseket még tisztázni kell. Egyébként mind a ketten úgy vélték, hogy gyakrabban kell tartani ilyen jellegű megbeszéléseket, amelyek elősegítik a kölcsönös jobb megértést. ,,Ami pedig a bizalmat illeti, már nem kételkedünk egymásban" -tette hozzá Powell. Még csak előzetes eredmények sincsenek a vasárnapi bolgár parlamenti választásokról. Az eredeti tervek szerint 19 órakor kellett volna lepecsételni az urnákat, de több helyütt megtörtént, hogy a szavazóhelyiségek előtt kígyózó sorok miatt csak éjfélkor vagy még ennél is később ért véget a szavazás. Egyes szófiai jelentések szerint végeredmény csak a hét végére várható. A kommentátorok a részeredmények helyett csupán becslésekre szorítkoznak. Két, egy bolgár és egy brit felmérés készült. Az elsőt egy bonyolult nevű, a választások tisztaságára felügyelő társaság, a másikat pedig a Gallup Intézet szófiai fiókja készítette 1300 szavazókörben végzett közvélemény-kutatás alapján. A kettő között csupán 1-2 százalékos az eltérés. Ezek szerint váratlanul nagy sikert aratott az ellenzéki Demokratikus Erök Szövetségének (DESZ) radikális szárnya, mivel megszerezhette a voksok 36 George Bush amerikai elnök vasárnap kijelentette, „alkamas lenne" egy új amerikai-szovjet csúcstalálkozó az atomfegyverek további korlátozásáról. Bush elnök a Camp David-i rezidenciája közelében megtartott sajtóértekezletén jelezte, egy ilyen tárgyaláson részt vehetnének a szövetségi köztársaságok képviselői is. Egyben megállapította, még túl korai lenne meghatározni a találkozó helyét és időpontját. Az elnök az amerikai gazdasági helyzettel kapcsolatban sajnálkozászázalékát is. Második helyre került a tavaly még abszolút győztes Bolgár Szocialista Párt (a volt KP) 32 százalékkal. A harmadik befutó a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért nevű tömörülés. Ez lényegében a Bulgáriában élő törökök pártja. Rajtuk kívül talán még egy erőnek, a parasztpártnak van esélye arra, hogy elérje a parlamentbe való bejutáshoz szüksége 4 százalékos határt. Szinte katasztrofális vereséget szenvedtek azok a centrista pártok, amelyek leváltak DESZ-ről. Becslések szerint a liberálisok 4 százaléknál kevesebbre számíthatnak, és a szociáldemokraták sem állnak jobban. Ha ezek a becslések bejönnek, akkor több mint négy évtized és a tavalyi első szabad választások után a kommunista örökséggel küszködő szocialisták most először vesztik el többségüket a parlamentben. sát fejezte ki amiatt, hogy sok amerikai nem tud munkát találni. Ezzel összefüggésben azonban hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdaság most jobb helyzetben van, mint korábban. Az Egyesült Államokban az utóbbi kilenc hónap során az állásnélküliek száma meghaladta a munkaképes lakosság 6 százalékát. Pénteken Bush elnök megvétózta azt a törvényt, amellyel a Kongresszus meg akarta hoszszabbítani a munkanélküli segélyek fizetésének határidejét. B

onn kész átadni az egykori Varsói Szerződés államainak a volt NDK hadseregének fegyvereit - közölte legújabb számában a Der Spiegel című hetilap. A német külügyminisztérium kérésére azonban a fegyverek eladásával, illetve elajándékozásával várni kell a jugoszláviai polgárháború befejezéséig. Ez mindenekelőtt Magyarországra vonatkozik, amely Bonn információi szerint tavasszal fegyvereket szállított Horvátországnak. Budapest MiG 21 -es és 23-as vadászbombázókat szeretne vásárolni, Csehszlovákia és Lengyelország pedig arra kérték Bonnt, hogy ajándékozza oda a szóban forgó hadianyagot. N

em várhatják a fejlett ipari országok, hogy Latin-Amerika saját lakossága helyzetének romlása árán fizesse vissza óriási külföldi adósságait. Ezt II. János Pál pápa jelentette ki a brazíliai Natalban mondott beszédében. Mint ismeretes, a Szentatya tíznapos látogatáson tartózkodik Brazíliában. A pápa egyben figyelmeztette a latin-amerikai államokat, törekedniük kellene az általános bizalom felújítására, ésszerűbben kellene irányítaniuk gazdaságukat. S

zaddam Husszein iraki elnök vasárnap Bagdadban felszólította az arabokat, kormányaik révén szorgalmazzák az ENSZ által Irakkal szemben elrendelt szankciók feloldását. Az Irakkal szolidáris konferencia jordániai, jemeni és szudáni résztvevői előtt Husszein ugyanakkor azt állította, hogy Irak akár „húsz évig is képes túlélni az ostromzárat". Az öböl-háború befejezése óta mondott egyik legkeményebb hangvételű beszédében, amelyben mindenekelőtt az Egyesült Államokat támadta, embertelennek, „a gyerekek, nők és öregek ellen irányuló" lépésnek nevezte a szankciókat. I

sztambulban vasárnap három török szélsőséges meggyilkolta a 74 éves Adnan Ersoz nyugalmazott tábornokot - közölte az Anatolia hírügynökség. A Milliyet című napilap szerint a merényletért a Dev Sol nevű szélsőbaloldali szervezet vállalta a felelősséget. Ersoz tábornok szoros kapcsolatban állt azzal a katonai juntával, amely 1990-ben puccsot hajtott végre Törökországban. K

im Ir Szen észak-koreai vezető befejezte tíznapos kínai látogatását s vasárnap este a dél-kínai Nankingból különvonattal visszatért Phenjanba. A tárgyalásokon a legfelsőbb kínai vezetők támogatták Kim Ir Szen tervét, hogy a két Korea föderáció formájában egyesüljön. A továbbiakban állítólag azt ajánlották, hogy Észak-Korea nyisson a világ felé gazdaságilag és katonailag, s mondjon le saját nukleáris programjáról. E

gy halálos áldozatot és hat sebesültet követelt az a bombamerénylet, amelyet a moszkvai Viktória kávéházban követtek el a szovjet és az amerikai hoteliskolák pedagógusainak találkozója során. A TASZSZ hírügynökség szerint az incidens a kávéház látogatói közötti verekedéssel kezdődött. A bűnösöket eddig nem sikerült leleplezni, s az sem világos, hogy a tettesek miért követték el a merényletet. V

asárnap az algériai parlament jóváhagyta az új választási törvényt, mely szerint a férfiak továbbra is szavazhatnak feleségük helyett, ha felmutatják a házassági levelet. Lényegében csak annyi a változás, hogy a férfi csak egy nő nevében adhatja le voksát. Eddig ugyanis a családfő, mindenekelőtt vidéken, a család összes felnőtt nőtagja helyett szavazhatott. A régi választási törvényből a korábbi, 1900 júliusában megtartott választásokon az iszlám fundamentalisták húztak hasznot. Ők ugyanis megtagadják a politikai jogot a nőktől. T

okióban vasárnap, a Miss International versenyen Markéta Silná, 18 éves csehszlovák diáklány foglalhatta el a harmadik helyet. Az idei Miss címet Agnieszka Kotlarska 19 éves lengyel diáklány szerezte meg, s a címmel együtt 2 millió jent (Kb. 10 ezer dollár) kapott készpénzben. FORDÍTOTT AT0MPÓKER Végre eljutottunk odáig, hogy leírhatjuk: a nukleáris fegyverkezési verseny végérvényesen a múlté és megkezdődött a lázas leszerelési hajsza. Ez nem csupán olcsó szellemeskedés, hiszen annak ellenére, hogy a leszerelés forgatókönyve nem úgy íródott és a leszerelés mai fö ösztönzői nem azok, amelyek pár évvel ezelőtt megálmodtatták Gorbacsovval az atommentes világot, ez a leszerelés lázas azért, mert a bizonytalansági tényezők miatt a nagyhatalmak az idö szorításába kerültek. Ami a hajszát illeti, már nem egészen pontos a kifejezés. Gorbacsovnál a sietség természetes, egyrészt megpróbál versenyt futni a gazdaság kollapszusával, másrészt még a régi reflexeknek tulajdoníthatóan szeretné olyasmibe is belehajszolni Busht, amit az most nem tehet és nem is akar megtenni. Amióta Gorbacsov rendkívül gyorsan (október 5-én) válaszolt Bush egy héttel korábbi leszerelési kezdeményezéseire, nincs nap, hogy a két fél katonai szakértői ne elemeznék a megvalósítás lehetőségeti. Ami most folyik, az valamiféle fordított atompókerhez hasonlítható: nem emelik a tétet, hanem lefelé licitálnak. De nem biztos, hogy az nyer, aki a legkevesebbet ígéri. Emlékezhetünk, az év elején is milyen keményen alkudoztak a szovjet tábornokok a nyáron aláírt STARTszerzödésről, ami végül is kisebb csökkentéseket hozott az évek óta eltervezettnél. A szovjet katonai vezetés mindvégig ragaszkodott az egyenlőség, a kölcsönösség elvéhez a hadászati atompotenciált illetően Többek szerint azért, mert már csak a stratégiai arzenál maradt a szovjet nagyhatalmi státus egyetlen bizonyítéka. Ami pedig a kisebb, a harcászati atomeszközöket illeti, évek óta folyik körülöttük a huzavona. A kölcsönös elrettentés elve, a szovjet tábornokok keménysége nem tudta rákényszeríteni Washingtont, hogy ezeket kivonja Európából, vagyis: megszüntesse a Nyugat-Európa feletti közvetlen atomernyőt. Csak azt követően (az augusztusi puccskísérlet után) tette ezt meg Bush, hogy a Szovjetunió nyíltan feltárta belső gyengeségét, a birodalom széthullásából származó veszélyeket. Brit elemzők például azt írták, a rövid hatótávolságú atomfegyverek felszámolásáról szóló Bush-bejelentés mögött az állt, hogy el akarta vágni a nukleáris fegyverrel felszerelt terroristák útját. A Nyugat attól tart, hogy néhány hónapon belül teljesen felbomlik a szovjet nukleáris fegyvertárak biztonsági őrizete, a szovjet katonák esetleg azt csinálhatnak majd a több ezer kis atomfegyverrel, amit akarnak. Ezért lépett váratlanul Bush, módot adva a szovjet vezetésnek is, hogy begyűjthesse ezeket a fegyvereket. És csak ekkor jöhetett Gorbacsov. Megfigyelők azt emelték ki, amilyen módon válaszolt. Nem valami közös szerv határozataként ismertette lépéseit, hanem államfői minőségben ült a kamerák elé, s egy rövid mondattal elintézte azt, hogy a Jelcin és a többiek is osztják nézeteit, de nem utalt arra, hogy részletekbe menően konzultált volna a köztársasági vezetőkkel. Mintha nem kíséreltek volna meg puccsot ellene, mintha hatalma, tekintélye töretlen volna. A régi, szuverén Gorbacsovot láthatta a világ, aki úgy helyezte vissza magát a nagypolitika színpadára, mintha még mindig egyenlőek volnának a szuperhatalmi erőviszonyok. Ez is érzékeltette, hogy az atompókerrel párhuzamosan egy többtétes politikai póker is kezdetét vette. Vagyis: Gorbacsov különjátszmája hazai használatra és egyúttal Bush felé is. Mert mind a taktikai, mind a stratégiai atomeszközök, mind pedig a bizalomerősítő intézkedések terén olyanynyira aláígért Bushnak, hogy úgy nézzen ki, mintha ismét amerikai térfélre került volna a labda. Tehát, amit nem tudott elérni a Szovjetunió az erő pozíciójából, azt most a gyengeségéből fakadóan próbálja kicsikarni. Tény, az amerikaiak nem tudják, ki ellenőrzi és főleg ki fogja ellenőrizni a szovjet atomarzenált, és hogy elég-e, ha lépéseiket csak a moszkvai központtal egyeztetik, nem kell-e külön-külön a köztársaságokkal is alkudozni. Gorbacsov ezt nagyon jól látta, márcsak azért is, mert ezekre a kérdésekre ő sem tudja a választ, nem lehet biztos abban, kinek az ujja lesz a jövőben az atomgombon. Jelenleg úgy tűnik, hogy például sem az ukránok, sem a kazahok nem adják vissza Moszkvának a rakétákat. E köztársaságok valószínűleg politikai tökét (is) akarnak belőlük kovácsolni, egyrészt a moszkvai központ és Oroszország, másrészt, talán a jövőre is gondolva, az USA viszonylatában. Két dolgot bizonygatnak feltűnő gyakorisággal Moszkvában. Az egyik: az atomkészlet és a katonai vezetés központi kézben marad, s a másik: a szovjet köztársaságok nem térnek rá a jugoszláv útra. Márpedig a világ, ha szeretne is ebben hinni, úgy ítéli meg, hogy egyik állításnak a fordítottját sem lehet kizárni. Hiszen a volt unió tagköztársaságainak többségében a nemzetinacionalista irányzatok erősödnek - veszélyes gyorsasággal. S ebben nemcsak a nagyorosz nacionalizmustól, hegemóniától való félelem reakcióját kell látni, mert esetenként többről van szó. A volt pártállam köztársasági struktúrái csak a nacionalizmus meglovagolásával képesek önmaguk átmentésére. Ezek a nemzetközi biztonság azon bizonytalansági tényezői, amelyek miatt Bush nem kezdhet egy alullicitálási versenybe Gorbacsovval. Nem viheti - legalábbis egyelőre - egyre lejjebb és lejjebb azt, amit most már nem atomplafonnak, hanem inkább atompadlónak neveznek. És a másik szempont: Gorbacsov válaszaival lényegében feladta a szigorú kölcsönösség elvét. Bushnak pedig azt is bizonyítania kell, hogy az atomleszerelés ütemét már Amerika diktálja, és hogy jelenleg csupán egyetlen szuperhatalom létezik. MALINAK ISTVÁN A LESZERELÉS JEGYÉBEN BlZNAK EGYMÁSBAN A VEZÉRKARI FŐNÖKÖK BUSH CSÚCSTALÁLKOZÓBAN GONDOLKODIK