Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-15 / 242. szám, kedd

MÁR VÁSÁRFIÁT SEM VESZÜNK?... Úgy tüní vásárfiával az idén már a gyerekeket sem kényeztették el. És a felnőttek is inkább csak a szemüket legeltették... FÜGGETLEN NAPILAP A PARIPA ESA FEGYVER IS -MEGVAN Megteremtettük a vendégtanárok honorálásának lehetőségét, a Szenei Molnár Albert Alapítvány kamattömegét - a diákélet támogatásán kívül ­erre is fordítjuk. (4. oldal) Kedd, 1991. október 15. Ara 2,80 korona XLIV. évfolyam, 242. szám (5. oldal) JOBB ÉS OLCSÓBB ÉLELMISZERT A szövetségi kormány tegnapi rendkívüli ülésén gazdaságpolitikájának legidőszerűbb kérdéseit vitatta meg különös tekintettel a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. A tanácskozást Marián Čalfa vezette, s jelen voltak a mezőgazdasági miniszterek is. Amint azt Vladimír Dlouhý gazdasági miniszter a ülés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, a szövetségi kormány agrárpolitikájának célja a szükséges szerkezeti átalakítások végrehajtása. Ennek eredményeként jó minőségű és elfogadható áru élelmiszereket kellene gyártaniuk a hazai vállalatoknak. Tegnap reggel befejezték sztrájk­jukat a privigyei Cígel-bánya bányá­szai, akik pénteken tették le a mun­kát, tiltakozásul a munka-kategóriá­kat megszüntető törvénytervezet el­len. Tegnapi gyűlésükén a sztrákbi­zottság képviselői tájékoztatták a munkásokat állásfoglalásukról, amelyet a Bányászati, Geológiai és Kőolajipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Szövetségi Munka­és Szociálisügyi Minisztérium között szombaton tartott tárgyalásokkal kapcsolatban fogadtak el. A bányá­szok további követeléseikkel a szlo­vák kormány elnökéhez készülnek fordulni. Fáról kézbe, kézből szatyorba, szatyorból ládába. ...indul az alma a boltokba. (Méry Gábor felvétele) NOBEL-BÉKEDÍJ BURMÁBA IZRAEL ÁLLAM ELNÖKE PRÁGÁBAN AZ ELSŐ LÁTOGATÁS HAIM HERZOG ÉS VÁCLAV HAVEL ESZMECSERÉJE Az államfőknek kijáró katonai tiszteletadással fogadta tegnap Václav Havel köztársasági elnök Haim Herzogot, Izrael Állam elnökét, aki vasárnap este érkezett hazánkba. Az ünnepélyes aktussal, amelyen részt vett mindkét államfő felesége is, Olga Havlová és Aura Ambache, kezdetét vette Izrael elnökének első hivatalos látogatása Csehszlovákiában. Oslóban tegnap közölte a norvég Nobel-bizottság, hogy az idei Nobel­békedíjat Aung San Su Kyi asz­szonynak, a burmai ellenzék vezető képviselőjének ítélték oda. Aung San S u Kyi Burmában a de­mokráciáért és az emberi jogokért ví­vott harc szimbólumává vált. Aung Sannak, az 1947-ben terroristák által meggyilkolt ismert politikusnak, füg­getlenségi harcosnak a lánya. A delhi egyetemen tanult filozófiát, később az oxfordi egyetemen politológiát és nép­gazdaságtant. Egy ideig az ENSZ-ben dolgozott, ott ismerkedett meg férjé­vel. Két gyermek anyja. A család egy ideig Nagy-Britanniában élt, Su Kyi 1988-ban visszatért hazájába, ugyan­azon év augusztusában Rangunban fel­szólalt egy nagygyűlésen, amelyen meghirdette a Burma függetlenségéért vívott második harcot. Fokozatosan a katonai diktatúra elleni ellenzéki mozgalom vezető képviselője lett. A hadsereg és az ország politikai helyzetének bírálójaként nagy népsze­rűségre tett szert a lakosság körében, a hatóságok azonban kampányt indí­tottak ellene. 1989 júliusa óta házi őri­zetben tartják. A két elnök rövid, harmincper­ces személyes találkozóját kö­vetően megkezdődtek a hivata­los tárgyalások. Michael Žan­tovský, az elnöki szóvivő infor­mációi szerint a két elnök meg­beszéléseinek fő témáját a köl­csönös, államközi kapcsolatok képezték. Az izraeli elnök hang­súlyozta csehszlovákiai látoga­tásának specifikus voltát, és ki­jelentette, hogy a két országot évszázados kötődések kapcsol­ják egymáshoz. Kitért a közelgő, közel-keleti kérdést rendező konferencia kérdésére is, hang­súlyozva, hogy az arab-izraeli konfliktus rendezése rendkívül bonyolult folyamat. Václav Ha­vel és Haim Herzog reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások konkrét eredményeket hoznak. A tárgyalások során a két el­nök érintette a közel-keleti fegyverexport kérdését, az arab területek betelepítését, a zsidók kitelepülését a Szovjetunióból, valamint a második világháborút követően Csehszlovákiában maradt zsidó kulturális öröksé­get. Nézetet cseréltek a szovjet­unióbeli változásokat illetően. A megbeszéléseken jelen volt Miloš Pojar és Yoel Sher, a két ország nagykövete is. A csehszlovák-izraeli megbe­szélések folytatódtak azon a munkaebéden is, amelyet Václav Havel köztársasági elnök adott a prágai várban. (Folytatás a 2. oldalon) JAVASLATUNKAT MÉG NEM VETETTÉK EL AZ EGYÜTTÉLÉS ÉS AZ MKDM AZ ALKOTMÁNY ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL Az alkotmány-előkészítő bizottság múlt heti háromnapos tanácsko­zásán részt vett az Együttélés, az FMK és az MKDM képviselője is. Amint már jeleztük, ez a bizottság a beterjesztett hét alkotmánytervezet alapján kidolgozza a parlamenti pártok közös alkotmányjavaslatát úgy, hogy az lehetőleg a CSNT és az SZNT Elnökségének jövő heti tanácsko­zásáig elkészüljön. Szombaton ismertettük, hogyan értékeli az FMK az alkotmány-előkészítő munka eddigi menetét, most a másik két magyar mozgalom képviselőit szólaltatjuk meg. Csáky Pál (MKDM): Kirajzolód­tak azok az erővonalak, amelyek alapján az egyes mozgalmak elkép­zelhetőnek tartják az alkotmányozás folyamatát. Úgy gondolom, ebben a folyamatban hangsúlyos helyet kapnak a kisebbségi mozgalmak, tekintettel arra, hogy két nagy érdek­csoport alakult ki - az egyik ún. tiszta szlovák alkotmányt, a másik a szövetségre épülő és a jelenlegi jogrendet teljes mértékben respek­táló alkotmányt szeretne. A mozgal­maink által előterjesztett, a kisebb­ségi jogokat érintő alkotmánymódo­sítási javaslatunk három nemzetközi dokumentumra és azokra a demok­ratikus elvekre épül, amelyet Európa demokratikus országaiban általában VUKOVAR HIÁBA VÁRTA AZ EK SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYÁT AZ ENSZ-FŐTITKÁR KÜLÖNMEGBÍZOTTJA EGYELŐRE ELÉGEDETT E napokban a jugoszláv válság kulcskérdésévé lépett elő az a segélyszállít­mány, amelynek még pénteken Vukovarba kellett volna érkeznie. Tegnapi szá­munkban egy vasárnap késő esti gyorshír alapján röviden arról számoltunk be, hogy az élelmiszerekkel és gyógyszerekkel megrakott gépkocsikaraván befutott Vukovarba. Később kiderült, hogy a konvoj a város környéki kaszárnyákban töltötte az éjszakát, s a terv az volt, hogy tegnap reggel nyolc órakor megkezdik az élelmiszerek és gyógyszerek szétosztását a lakosságnak, majd pedig az üres gépkocsik elszállítják a városból a sebesülteket és a gyermekeket. A nap folyamán egymásnak ellentmondó és nem egészen világos híreket kaptunk. Ezek lényege: az EK-segély nem érkezett meg Vukovarba, a konvoj visszafordult Vinkovci felé. Az EK-misszióhoz közelálló források értesülése: az Európai Közösségek meg­figyelői azt követően határoztak a segély­szállítmány visszafordulásáról, hogy a szövetségi hadsereg már másodízben át akarta kutatni a gépkocsikat. Az AFP hírügynökség hasonló forrásokra hivat­kozva azt állította, a konvoj azért fordult vissza, mert nem tudott átjutni a horvát erők által ellenőrzött pontokon. És végül a Reuter beszámolója a humanitárius misszió sikertelenségét egyrészt a szö­vetségi hadsereg követelései, másrészt pedig a horvát erőkkel kapcsolatos, köze­lebbről meg nem határozott problémák okozták. Ami a hadihelyzetet illeti, a tegnapra virradó éjszaka csupán szórványos összecsapások voltak. A horvát erők pa­rancsnoksága azzal vádolta a hadsere­get, hogy a katonák vasárnap szándéko­san felrobbantottak több lőszerraktárat Rijeka környékén, az adriai partvidéken. A katonák, akik elmenekültek a helyszín­ről, azt állították, hogy a tüzet a jugoszláv hadsereg tisztjei okozták. Ezzel szemben a horvát rádió úgy értesült, hogy a légierő bombázta a lőszerraktárakat, hozzátéve, a szövetségi hadsereg mindent el akar pusztítani, amit nem tud elszállítani, ne­(Folytatás a 2. oldalon) VÁCLAV HAVEL AZ USA-BA UTAZIK George Bushnak, az USA elnö­kének meghívására október 22-e és 28-a között Václav Havel köztársa­sági elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Ezt a tegnapi, szokásos sajtótájékozta­tón jelentette be Michael Žantov­ský elnöki szóvivő. A washingtoni hivatalos tárgyalásokat követően Havel elnök Kaliforniát, Pennsylvani­át és New Yorkot látogatja meg, s az október 28-iki államünnep napján tér haza. Az elnöki szóvivő szerint várható, hogy az elnök amerikai látogatása során néhány fontos dokumentum (Folytatás a 2. oldalon) ZSÁKUTCÁBAN A TÉVÉ? Európa tíz országában nincsenek még magánkézben levő tévéállomá­sok, köztük Ausztriában sem; de nálunk 1992. január elsejétől, a kö­zeli hetekben elfogadandó új televí­ziós törvény hatályba lépésétől kezdve változhat a helyzet - jelen­tette be egy tegnapi sajtótájékozta­tón Rudolf Šimko, a Szlovák Televí­zió igazgatója. S amíg a magán­tévétársaságok tőkét és főleg külföl­di szponzorokat keresnek a közvetí­tés mielőbbi beindításához, addig a Cseh és Szlovák Televízió vezetői tovább civódnak, ki hány perces hírcsokrot adjon, illetve adhat estén­ként a nézőknek, és hogy ki mit ért a föderáció fogalma alatt A Szlovák Televízió, ahogy azt a törvény is kimondja - hangsúlyoz­ta a nemrég kinevezett igazgató - nemzeti, független, információs, kulturális és művelődési közintéz­mény, amelynek komoly anyagi bá­zisra van szüksége feladata teljesí­téséhez. A tévé jelenlegi gazdasági helyzete azonban egyszerűen ka­tasztrofális. A tévé-előfizetési díjak, az üzleti tevékenységgel, főleg a reklámok sugárzásával nyert összeg, valamint az állami szubven­ció együtt sem tesz ki akkora össze­get, amekkorára a zökkenőmentes közvetítéshez évente szükség lenne Márpedig ha nincs pénz, nincsenek friss, nívós műsorok sem. Miközben tehát a magán-tévétársaságok ug­rásra készen várják, hogy zöldet kapjanak, a központi televízió na­gyobb állami támogatásért kö­nyörög. Hogy mi lesz a nemzetiségi mű­sorok sorsa, arról érdemben egyet­len szó sem esett. Rudolf Šimko megállapításaiból arra következtet­tem: kisebb gondja is sokkal na­gyobbennél. -sz­ÖT NAP BELGIUMBAN A Vallon Regionális Tanács meg­hívására tegnap délelőtt a belgiumi Charleroi-ba érkezett a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége, élén František Mikloškoval, a testület elnökével, ötnapos belgiumi tartóz­kodásuk során a szlovák vendégek látogatást tesznek a vallonok lakta nagyobb ipari városokban, s a régió közigazgatási központjában, Na­murban is. Az SZNT képviselői talál­koznak a vallon képviseleti testület és a régió politikai szerveinek tagjai­val. A látogatás végén Brüsszelben találkoznak a flamand, valamint a szövetségi parlament képviselő­ivel. BEFEJEZTÉK A SZTRÁJKOT elfogadtak. Az előterjesztést nagyon leegyszerűsítve felbonthatnánk az egyéni és a kollektív jogokra. Az egyéni jogokat a bizottság bizonyos változtatásokkal, úgy látszik, elfo­gadhatónak tartja, míg a kollektív jogokkal kapcsolatban nagy ellenál­lásba ütköztünk. Ennek ellenére még nem mondhatjuk azt, hogy ja­vaslatunkat elvetették, további tár­gyalások témája lesz. Nem mutatko­zott viszont hajlandóság, hogy az egész előterjesztést önálló fejezet­ként vegyék be az alkotmányba. Ezért átdolgozzuk javaslatunkat úgy, hogy az egyéni nemzetiségi jogokat az egyéni jogokat tárgyaló részbe, bizonyos csoportjogokat pe­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents