Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám, szombat

1991. SZEPTEMBER 14. lUJSZOi TÖRVÉNY - MOZAIK KULISSZÁK MÖGÖTT 0 A szlovák kormány e heti ülésének gazdag programjából mit emelne ki Zászlós Gábor, a kormány alelnöke? -Véleményem szerint a megvitatott törvénytervezetek közül a legfontosabb a községi törvény módosítása, a kereskedelmi és ipari kamarák létrehozását szabályozó törvényjavaslat. Elfogadtuk a piaci alapszabályozó statútumot, és állást foglaltunk a katonai rendörségről szóló törvénytervezethez. Megvitattuk a környezetvédelmi és gazdasági eszközök szabályozásáról szóló jelentést. Foglalkoztunk azzal a jelentéssel is, amely a túrócszentmártoni gépgyárban olasz licensz alapján megkezdett motorgyártásról szólt. Hozzájárultunk több közös vállalat kialakításához. Ami a személyi kérdéseket illeti, a kormány kinevezte a közlekedési és távközlési miniszter helyetteseit. 0 Csütörtökön a szövetségi kormány ülésén vett részt. -Ezen az ülésen többek között az alternatív katonai szolgálatot szabályozó törvényjavaslatról tárgyaltunk, valamint a rádió és a televízió sugárzását szabályozó törvényjavaslatról, melynek lényege: jogi személyek és magánszemélyek is lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek a műsorszórásban. Jifi Dienstbier szövetségi külügyminiszter a kormány elé terjesztette a csehszlovák-német szerződés változatát. A kormány egyetértett az előterjesztett szerzódésvázlattal, mivel az nem érinti az anyagiak rendezését. A csehszlovák fél szorgalmazza, és minden jel arra utal, hogy ezt a német fél respektálja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Csehszlovákiát 1918-tól folytonosságában, szuverén államként ismerje el. -skw ÉVFORDULÓ AZ ELSŐ SZLOVÁK HIVATÁSOS OPERAÉNEKES KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT JANKO BLAHO Amikor a hetvenes évek elején az első rádióriportomat készítettem dr. Janko Blahóval, ő már túl volt négy évtizedes operaénekesi pályáján, de még nem hagyta abba a fiatal énekesek képzését és még sűrűn látogatta a hegyháti falvakat, kisvárosokat, ahol népi zenekarok vagy fúvósegyüttesek kíséretével folytatta azt, ami egész életében a legközelebb állt szívéhez: a népdaléneklést. Tulajdonképpen akkor nem annyira énekesi pályájáról faggattam, mint diákéveiről, konkrétan a Juhász Gyulával való kapcsolatáról. Bár a magnószalagot nem őriztem meg, válaszának lényegét megtaláltam az 1974-ben megjelent visszaemlékezéseiben: „1911-ben kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat. Szerencsém volt, hogy éppen abban az évben helyezték büntetésből Szakolcára az ismert magyar költőt. Ö lett az osztályfőnököm, a latin és a magyar nyelvet tanította. Igazi művész volt, költő, bohém ember és kitűnő pedagógus. A haladó szellemű folyóirat, a Világ köré tömörült irodalmi csoport tagjaként kedvelte a szlovák diákokat". Később még több beszélgetést készítettem Janko Blahóval, és idősebb kollégáim tanácsára sohasem mulasztottam el, hogy egy-két pohár jófajta borral ne serkentsem emlékezetét. Ilyenkor szinte ömlött belőle a szó. Beszélt kedvenc szerepeiről - ilyen volt például Jeník Az eladott menyasszonyban, a herceg a Rigolettóban, Manrico a Trubadúrban, Rudolf a Bohéméletben. Büszke volt rá, hogy még felléphetett Eugen Suchoň és Ján Cikker első operáiban is. Dr. Janko Blaho volt az első szlovák hivatásos operaénekes, aki ügyvéd létére - fele fizetésért - beállt a „komédiások" közé. Lágy, de nagy átütő erejű lírai tenorhangja volt, karakterizáló képessége, nagyfokú muzikalitása lehetővé tette számára több mint száz operaszerep kiemelkedő megformálását. Jelentős érdemeket szerzett a népdalgyűjtésben is: a kiadók gáncsoskodása ellenére öt füzetben sikerült megjelentetnie a Hegyháti dalok gyűjteményét. 1981-ben, nyolcvanéves korában húnyt el Pozsonyban. DELMÁR GÁBOR TÖRVÉNYTERVEZET A LUSZTRÁLÁSOKRÓL A SZÖVETSÉGI KORMÁNY TÖRVÉNYTERVEZETE, AMELY EGYES TOVÁBBI FELTÉTELEKET ÁLLAPÍT MEG A CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI SZERVEIBEN ÉS SZERVEZETEIBEN VALÓ FUNKCIÓK GYAKORLÁSÁRA A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségik Gyűlése jóváhagyta a következő törvényt: 1§ (1)E törvény állapít meg egyes további feltételeket a választás, kinevezés vagy beiktatás révén elfoglalt funkciók ellátására a) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közigazgatási szerveiben, b) a Csehszlovák Hadseregben, c) a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálatban, a Szövetségi Rendőri Testületben, a Várőrség Testületében ď) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének Irodájában, a Szövetségi Gyűlés Irodájában, a Cseh Nemzeti Tanács Irodájában, a Szlovák Nemzeti Tanács Irodájában, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának Hivatalában, a Cseh Köztársaság kormányának Hivatalában és a Szlovák Köztársaság kormányának Hivatalában, e) a Csehszlovák Rádióban, a Cseh Rádióban, a Szlovák Rádióban, a Csehszlovák Televízióban, a Cseh Televízióban, a Szlovák Televízióban és a Csehszlovák Sajtóirodában, f) azon állami vállalatoknál és részvénytársaságokban, amelyek kizárólagos részvényese az állam, a külkereskedelmi vállalatoknál a csehszlovák külkereskedelmi vállalatoknál, a Csehszlovák Államvasutak állami szervezeteiben, a költségvetési és a dotált szervezetekben, az állami alapokban, az állami pénzintézetekben és a Csehszlovák Állami Bankban, ha csak e törvény nem rendelkezik másként. (2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti funkciók e törvény alkalmazásában az ezredesi és tábornoki rangra tervezett parancsnoki és csoportvezetői funkciók a Szövetségi Honvédelmi Minisztériumban és a katonai körzetek parancsnokságán. (3) Az 1. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti funkciók e törvény alkalmazásában a szervezetek vezetőinek funkciói, illetve a szervezet vezetőjének közvetlen irányítási hatáskörébe tartozó vezető beosztású dolgozók funkciói. (4) Ez a törvény megállapít egyes további feltételeket is a bírói, a bírósági ülnöki, ügyészi, ügyészségi vizsgálói, állami döntőbírói funkciók gyakorlására, valamint a bírósági joggyakornoki, ügyészségi joggyakornoki és döntőbírósági joggyakornoki tevékenységet folytató személyek számára. 2-§ Az 1. §-ban felsorolt funkciók gyakorlásának feltétele, kivéve az 1. § (1) bekezdésének c) pontját, az, hogy az állampolgár az 1948. február 25-től 1989. november 17-ig terjedő időszakban nem vett részt az emberi és állampolgári jogok elnyomásában, mint: a) a Nemzetbiztonsági Testületnek az Államvédelmi Hatósághoz (ŠtB) besorolt tagja, b) az Államvédelmi Hatósággal tudatosan együttműködő személy, c) Csehszlovákia Kommunista Pártja vagy Szlovákia Kommunista Pártja járási szintjétől felfelé számított vagy járási szintű szervének titkára, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja a pártmunka csehországi irányítására létrehozott szerv tagja, a pártmunka csehországi irányítására létrehozott bizottság tagja, ha az említett funkciók ellátásával öszszefüggött a Nemzetbiztonsági Testület politikai irányítása is, d) a c) pont alatt említett, s a Nemzetbiztonsági Testület politikai irányításán részesedő szervek alkalmazottja, e) a Népi Milíciák tagja csoportvezetői funkcióban, vagy a Népi Milíciák járási stábjának és a vele egyenértékű stáb tagja és a felsőbb stábok tagjai, illetve parancsnokai. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában az Állambiztonsági Hivatallal való tudatos együttműködés, ha az állampolgár a Szövetségi Belügyminisztérium nyilvántartásában rezidensként, ügynökként, használatba átadott lakás birtokosaként, informátorként, eszmei munkatársként vagy az Állambiztonsági Hivatal bizalmasaként volt vezetve, és tudta, hogy a Nemzetbiztonsági Testületnek az Állambiztonsági Hivatalhoz besorolt tagjával érintkezik és információkat adott át neki titkolt kapcsolattartás keretén belül, vagy az általa megszabott feladatokat teljesítette. 3-§ Az 1. §-ban említett funkciók ellátásának feltétele a Szövetségi Belügyminisztériumban, a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálatnál, a Szövetségi Rendőri Testületben és a Várőrség Testületében az, hogy az állampolgár az 1948. február 25-től az 1989. november 17-ig terjedő időszakban nem volt a) a Nemzetbiztonsági Testületnek az Államvédelmi Hivatalhoz, a felderítés területén besorolt tagja, b) az Államvédelmi Hivatal szakosztályvezetőjének funkciójába, illetve ettől magasabb funkcióba beosztva, c) nem volt hallgatója az SZSZK Minisztertanácsa mellett az államvédelmi hatóságok tagjai számára létesített Féliksz Edmundovics Dzerzsinszkij Főiskolának az SZSZK Belügyminisztériuma főiskolájának, a Belügyminisztérium és az SZSZK felsőbb politikai iskolájának, vagy tudományos kandidátusjelölt az említett iskolákon, illetve a huzamosabb ideig tartó tanfolyamok résztvevője az említett iskolákon, d) a Nemzetbiztonsági Testületben a CSKP főbizottságának titkári tisztségében vagy az SZLKP főbizottságának titkári tisztségében, továbbá nem volt tagja a CSKP főbizottságának vagy az SZLKP főbizottságának, illetve tagja a CSKP összalakulati bizottságának, vagy az SZLKP összalakulati bizottságának, valamint a Nemzetbiztonsági Testületnek a Szövetségi Belügyminisztérium politikai-nevelő, művelődési, kulturális és népszerűsítő tevékenységével foglalkozó igazgatósághoz beosztott tagja, e) a 2. § (1) bekezdésének b), c) és e) pontja alatt említett személy. 4-§ A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett tényeket az állampolgár a Szövetségi Belügyminisztérium által kiadott bizonylattal, vagy a bizottság (10. §) által kiadott lelettel igazolja. (2) A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban említett tényeket az állampolgár becsületbeli nyilatkozattal igazolja. 5-§ Az az állampolgár, akinek az 1. §ban említett szervnél vagy szervezetben kellene funkciót betöltenie, a bizonylatot, esetleg a leletet és a becsületbeli nyilatkozatot e szerv vagy szervezet vezetőjéhez terjeszti. 6-§ Azon állampolgár helyett, akinek az 1. §-ban említett funkciót kellene betöltenie, illetve azon állampolgár helyett, aki az említett funkciót e törvény hatályba lépésének napján betölti, a Szövetségi Belügyminisztériumtól kérelmezi a bizonylat kiadását, a) amennyiben funkcióba megválasztott állampolgárról van szó, az a szerv, amely erre a választásra illetékes, b) amennyiben funkcióba kinevezett állampolgárról van szó, az a szerv, amely erre a kinevezésre illetékes, c) amennyiben olyan állampolgárról van szó, akit beiktattak a funkcióba, az a szerv, amely erre a beiktatásra illetékes. A szerv (szervezet) vezetője ugyanakkor figyelmezteti ezt az állampolgárt, hogy a bizonylatot a kézbesítéstől számított harminc napon belül köteles előterjeszteni. (2) Az 1. §-ban említett funkciók valamelyikét e törvény hatályba lépésének napján betöltő állampolgár helyetti, s a bizonylat kiadása iránti kérelmet a legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított harminc napon belül kell megküldeni a Szövetségi Belügyminisztériumnak. (3) A Szövetségi Belügyminisztérium legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított harminc napon belül megküldi a bizonylatot az érintett állampolgárnak, s egyben a bizonylat megküldéséről értesíti a bizonylat kiadását kérelmező személyt is. (4) Ha az 1. §-ban említett funkciót e törvény hatályba lépésének napján ellátó állampolgár a törvény elfogadását követő harminc napon belül nem terjeszti elő a bizonylatot az illetékes szerv vagy szervezet vezetőjének, az illetékes szerv vagy szervezet vezetője a Szövetségi Belügyminisztériumot kéri fel a bizonylat másolatának megküldésére. 7-§ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya, a Cseh Köztársaság kormánya, a Szlovák Köztársaság kormánya, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legfőbb ügyésze, a Cseh Köztársaság legfőbb ügyésze, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze felkérik a Szövetségi Belügyminisztériumot bizonylatok kiadására azon funkciókba kinevezett személyekkel kapcsolatban, amely funkciókkal ez a jog külön előírások alapján megilleti őket. A Szövetségi Belügyminisztérium az ilyen kérelemnek haladéktalanul köteles eleget tenni. 8-§ (1) A bizonylatot a Szövetségi Belügyminisztérium adja ki és az állampolgár saját kezébe kézbesíti: ez nem érvényes, ha a bizonylatot a 7. § szerint adják ki. (2) Ha a bizonylat kiadásához szükséges iratok más állami szerv birtokában vannak, ez a szerv a Szövetségi Belügyminisztérium kérelmére köteles a bizonylat kiadásához szükséges valamennyi iratot és további információkat a Szövetségi Belügyminisztériumnak hét napon belül átadni. 9-§ A bizonylat, a lelet, illetve az ezekben említett adatok e törvény alkalmazásában és a bírósági eljárás céljaira nem minősülnek titkos adatoknak. 10. § A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett tények hitelesítésére a Szövetségi Belügyminisztérium mellett független bizottság (a továbbiakban csak „bizottság") létesül. A bizottság összetétele: elnök, alelnök, és további tagok. (2) A bizottság elnökét, alelnökét és egy tagját a Szövetségi Gyűlés Elnöksége nevezi ki olyan állampolgárok közül, akik feddhetetlenek és nem képviselői a Szövetségi Gyűlésnek. Ha a bizottság elnöke a Cseh Köztársaság állampolgára, a bizottság alelnöke a Szlovák Köztársaság állampolgára, illetve fordítva. (3) A bizottság két tagját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság belügyminisztere nevezi ki a Szövetségi Belügyminisztérium munkatársai közül és egyben meghatározza, hogy kettejük közül melyik látja el majd a bizottság titkárának funkcióját; a bizottság egy tagját a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálat igazgatója nevezi ki; a bizottság egy tagját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere nevezi ki. 11 § (1) A bizottság tárgyalóképes, ha az ülésen jelen van a bizottság elnöke vagy alelnöke, és a bizottságnak legalább további hat tagja. A bizottság tárgyalása nem nyilvános. (2) Azon állampolgár számára, akit az eljárás érint, a bizottság tárgyalásának megkezdése előtt lehetővé kell tenni, hogy megismerje valamennyi bizonyítékot, ide értve a személyéről szóló írásbeli okmányokat. A bizottság tárgyalása során lehetővé kell tenni számára, hogy minden egyes bizonyítékkal kapcsolatban állást foglalhasson. (3) A meghívott személyek kötelesek a bizottság előtt megjelenni, igazat mondani, és semmit sem hallgathatnak el. (4) A tanúvallomás kötelezettségére, az idézésre, a kihallgatás tilalmára, a tanúvallomás megtagadásának jogára, a tanúzással kapcsolatos költségek megtérítésére, a. szakértők bevonására és a szakértők kötelezettségeire a büntető eljárásról szóló törvényt kell megfelelő módon alkalmazni. 12. § (1) A bizottság a következő személyek kérelme alapján indítja meg eljárását: a) azon állampolgár, aki bizonylatot kapott arról, hogy a 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett személynek minősül, b) a szerv (szervezet) vezetője, amennyiben a 6. §-ban említett esetről van szó, mégpedig azon naptól számított legkésőbbi tizenöt napon belül, amikor tudomására jutott, hogy beosztottja a 2. § (1) bekezdésének a), vagy b) pontja szerinti személynek minősül. (2) A bizottság a kérvény kézbesítését követő hatvan napon belül leletet ad ki, amelyben feltünteti, hogy az állampolgár a 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett személy-e. A leletet, amelyben feltüntetik, hogy az állampolgár 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában feltüntetett személy, meg kell indokolni. (3) A bizottság leletét megküldi azon állampolgárnak is, akire vonatkozik, s egyben a lelet megküldéséről értesíti azt, aki a lelet kiadását kérelmezte. (4) Ha a leletben az szerepel, hogy az állampolgár nem tekinthető a 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett személynek, ezt a tényt valamennyi nyilvántartásban és okmányban feltüntetik azzal, hogy ezekkel a nyilvántartásokkal és okmányokkal az állampolgárral kapcsolatban nem lehet további rendelkezéseket eszközölni. 13. § (1) Ha az állampolgár nem teljesíti a funkciók ellátására a 2. §-ban említett feltételeket, munkaviszonya a szervezet részéről adott felmondással szűnik meg, legkésőbb azon naptól számított tizenöt napon belül, amikor a szervezet tudomást szerzett erről, hacsak nem kerül sor a munkaviszony megállapodással vagy más módon történő megszüntetésére korábbi időpontban, vagy ha nem kerül sor az állampolgárnak az 1. §-ban említettektől eltérő beosztásba való áthelyezésére. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés érvényesül a szolgálati viszonyok elbocsátással való megszűnése esetében is, ha az állampolgár nem teljesíti a funkció elletásának e törvény 3. §-ában említett feltételeit. (3) Ha az állampolgár megtagadta, hogy becsületbeli nyilatkozatot tegyen a 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában említett körülményekről, illetve ha a becsületbeli nyilatkozat valótlan, az (1) és (2) bekezdés szerint kell eljárni. 14. § Ha a funkció ellátásának a 2. § szerinti feltételeit ügyész vagy ügyészségi vizsgáló nem teljesíti, ez a tény a munkaviszony megszüntetésének indokaként szolgál. (A törvénytervezet befejező részét hétfői számunkban közöljük.)