Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám, szombat

1991. SZEPTEMBER 14. lUJSZOi TÖRVÉNY - MOZAIK KULISSZÁK MÖGÖTT 0 A szlovák kormány e heti ülésének gazdag programjából mit emelne ki Zász­lós Gábor, a kormány alelnöke? -Véleményem szerint a megvitatott törvénytervezetek közül a legfontosabb a községi törvény módosítása, a kereske­delmi és ipari kamarák létrehozását sza­bályozó törvényjavaslat. Elfogadtuk a pia­ci alapszabályozó statútumot, és állást foglaltunk a katonai rendörségről szóló törvénytervezethez. Megvitattuk a kör­nyezetvédelmi és gazdasági eszközök szabályozásáról szóló jelentést. Foglal­koztunk azzal a jelentéssel is, amely a tú­rócszentmártoni gépgyárban olasz li­censz alapján megkezdett motorgyártás­ról szólt. Hozzájárultunk több közös válla­lat kialakításához. Ami a személyi kérdé­seket illeti, a kormány kinevezte a közle­kedési és távközlési miniszter helyet­teseit. 0 Csütörtökön a szövetségi kormány ülésén vett részt. -Ezen az ülésen többek között az alternatív katonai szolgálatot szabályozó törvényjavaslatról tárgyaltunk, valamint a rádió és a televízió sugárzását szabá­lyozó törvényjavaslatról, melynek lénye­ge: jogi személyek és magánszemélyek is lehetőséget kapnak arra, hogy részt ve­gyenek a műsorszórásban. Jifi Dienstbier szövetségi külügymi­niszter a kormány elé terjesztette a cseh­szlovák-német szerződés változatát. A kormány egyetértett az előterjesztett szerzódésvázlattal, mivel az nem érinti az anyagiak rendezését. A csehszlovák fél szorgalmazza, és minden jel arra utal, hogy ezt a német fél respektálja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Cseh­szlovákiát 1918-tól folytonosságában, szuverén államként ismerje el. -sk­w ÉVFORDULÓ AZ ELSŐ SZLOVÁK HIVATÁSOS OPERAÉNEKES KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT JANKO BLAHO Amikor a hetvenes évek elején az első rádióriportomat készítettem dr. Janko Blahóval, ő már túl volt négy évtizedes operaénekesi pályáján, de még nem hagyta abba a fiatal énekesek képzését és még sűrűn látogatta a hegyháti falva­kat, kisvárosokat, ahol népi zenekarok vagy fúvósegyüttesek kíséretével folytatta azt, ami egész életében a legközelebb állt szívéhez: a népdaléneklést. Tulajdonképpen akkor nem annyira énekesi pályájáról faggattam, mint diáké­veiről, konkrétan a Juhász Gyulával való kapcsolatáról. Bár a magnószalagot nem őriztem meg, válaszának lényegét megta­láltam az 1974-ben megjelent visszaem­lékezéseiben: „1911-ben kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat. Szerencsém volt, hogy éppen abban az évben helyezték bünte­tésből Szakolcára az ismert magyar köl­tőt. Ö lett az osztályfőnököm, a latin és a magyar nyelvet tanította. Igazi művész volt, költő, bohém ember és kitűnő peda­gógus. A haladó szellemű folyóirat, a Vi­lág köré tömörült irodalmi csoport tagja­ként kedvelte a szlovák diákokat". Később még több beszélgetést készí­tettem Janko Blahóval, és idősebb kollé­gáim tanácsára sohasem mulasztottam el, hogy egy-két pohár jófajta borral ne serkentsem emlékezetét. Ilyenkor szinte ömlött belőle a szó. Beszélt kedvenc szerepeiről - ilyen volt például Jeník Az eladott menyasszonyban, a herceg a Ri­golettóban, Manrico a Trubadúrban, Ru­dolf a Bohéméletben. Büszke volt rá, hogy még felléphetett Eugen Suchoň és Ján Cikker első operáiban is. Dr. Janko Blaho volt az első szlovák hivatásos operaénekes, aki ügyvéd létére - fele fizetésért - beállt a „komédiások" közé. Lágy, de nagy átütő erejű lírai tenor­hangja volt, karakterizáló képessége, nagyfokú muzikalitása lehetővé tette szá­mára több mint száz operaszerep ki­emelkedő megformálását. Jelentős érde­meket szerzett a népdalgyűjtésben is: a kiadók gáncsoskodása ellenére öt fü­zetben sikerült megjelentetnie a Hegyháti dalok gyűjteményét. 1981-ben, nyolcvanéves korában húnyt el Pozsonyban. DELMÁR GÁBOR TÖRVÉNYTERVEZET A LUSZTRÁLÁSOKRÓL A SZÖVETSÉGI KORMÁNY TÖRVÉNYTERVEZETE, AMELY EGYES TOVÁBBI FELTÉTELEKET ÁLLAPÍT MEG A CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ÉS A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI SZERVEIBEN ÉS SZERVEZETEIBEN VALÓ FUNKCIÓK GYAKORLÁSÁRA A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségik Gyűlése jóváhagyta a következő törvényt: 1§ (1)E törvény állapít meg egyes további feltételeket a választás, ki­nevezés vagy beiktatás révén elfog­lalt funkciók ellátására a) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közigaz­gatási szerveiben, b) a Csehszlovák Hadseregben, c) a Szövetségi Biztonsági és In­formációs Szolgálatban, a Szövet­ségi Rendőri Testületben, a Várőr­ség Testületében ď) a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének Irodájában, a Szövetségi Gyűlés Irodájában, a Cseh Nemzeti Tanács Irodájában, a Szlovák Nemzeti Tanács Irodájá­ban, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának Hivatalá­ban, a Cseh Köztársaság kormányá­nak Hivatalában és a Szlovák Köz­társaság kormányának Hivatalában, e) a Csehszlovák Rádióban, a Cseh Rádióban, a Szlovák Rádió­ban, a Csehszlovák Televízióban, a Cseh Televízióban, a Szlovák Te­levízióban és a Csehszlovák Sajtó­irodában, f) azon állami vállalatoknál és részvénytársaságokban, amelyek kizárólagos részvényese az állam, a külkereskedelmi vállalatoknál a csehszlovák külkereskedelmi vál­lalatoknál, a Csehszlovák Állam­vasutak állami szervezeteiben, a költségvetési és a dotált szerveze­tekben, az állami alapokban, az álla­mi pénzintézetekben és a Csehszlo­vák Állami Bankban, ha csak e törvény nem rendelke­zik másként. (2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti funkciók e törvény alkalmazásában az ezredesi és tá­bornoki rangra tervezett parancsno­ki és csoportvezetői funkciók a Szö­vetségi Honvédelmi Minisztérium­ban és a katonai körzetek parancs­nokságán. (3) Az 1. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti funkciók e törvény alkalmazásában a szervezetek ve­zetőinek funkciói, illetve a szervezet vezetőjének közvetlen irányítási ha­táskörébe tartozó vezető beosztású dolgozók funkciói. (4) Ez a törvény megállapít egyes további feltételeket is a bírói, a bíró­sági ülnöki, ügyészi, ügyészségi vizsgálói, állami döntőbírói funkciók gyakorlására, valamint a bírósági joggyakornoki, ügyészségi joggya­kornoki és döntőbírósági joggyakor­noki tevékenységet folytató szemé­lyek számára. 2-§ Az 1. §-ban felsorolt funkciók gya­korlásának feltétele, kivéve az 1. § (1) bekezdésének c) pontját, az, hogy az állampolgár az 1948. feb­ruár 25-től 1989. november 17-ig terjedő időszakban nem vett részt az emberi és állampolgári jogok elnyo­másában, mint: a) a Nemzetbiztonsági Testület­nek az Államvédelmi Hatósághoz (ŠtB) besorolt tagja, b) az Államvédelmi Hatósággal tudatosan együttműködő személy, c) Csehszlovákia Kommunista Pártja vagy Szlovákia Kommunista Pártja járási szintjétől felfelé számí­tott vagy járási szintű szervének tit­kára, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja a pártmunka csehorszá­gi irányítására létrehozott szerv tag­ja, a pártmunka csehországi irányí­tására létrehozott bizottság tagja, ha az említett funkciók ellátásával ösz­szefüggött a Nemzetbiztonsági Tes­tület politikai irányítása is, d) a c) pont alatt említett, s a Nemzetbiztonsági Testület politi­kai irányításán részesedő szervek alkalmazottja, e) a Népi Milíciák tagja csoportve­zetői funkcióban, vagy a Népi Milí­ciák járási stábjának és a vele egyenértékű stáb tagja és a felsőbb stábok tagjai, illetve parancsnokai. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában az Állambiztonsági Hivatallal való tuda­tos együttműködés, ha az állampol­gár a Szövetségi Belügyminiszté­rium nyilvántartásában rezidens­ként, ügynökként, használatba át­adott lakás birtokosaként, informá­torként, eszmei munkatársként vagy az Állambiztonsági Hivatal bizalma­saként volt vezetve, és tudta, hogy a Nemzetbiztonsági Testületnek az Állambiztonsági Hivatalhoz besorolt tagjával érintkezik és információkat adott át neki titkolt kapcsolattartás keretén belül, vagy az általa meg­szabott feladatokat teljesítette. 3-§ Az 1. §-ban említett funkciók ellá­tásának feltétele a Szövetségi Bel­ügyminisztériumban, a Szövetségi Biztonsági Információs Szolgálatnál, a Szövetségi Rendőri Testületben és a Várőrség Testületében az, hogy az állampolgár az 1948. feb­ruár 25-től az 1989. november 17-ig terjedő időszakban nem volt a) a Nemzetbiztonsági Testület­nek az Államvédelmi Hivatalhoz, a felderítés területén besorolt tagja, b) az Államvédelmi Hivatal szak­osztályvezetőjének funkciójába, il­letve ettől magasabb funkcióba beosztva, c) nem volt hallgatója az SZSZK Minisztertanácsa mellett az államvé­delmi hatóságok tagjai számára lé­tesített Féliksz Edmundovics Dzer­zsinszkij Főiskolának az SZSZK Bel­ügyminisztériuma főiskolájának, a Belügyminisztérium és az SZSZK felsőbb politikai iskolájának, vagy tudományos kandidátusjelölt az em­lített iskolákon, illetve a huzamo­sabb ideig tartó tanfolyamok részt­vevője az említett iskolákon, d) a Nemzetbiztonsági Testület­ben a CSKP főbizottságának titkári tisztségében vagy az SZLKP főbizott­ságának titkári tisztségében, továb­bá nem volt tagja a CSKP főbizottsá­gának vagy az SZLKP főbizottságá­nak, illetve tagja a CSKP összalaku­lati bizottságának, vagy az SZLKP összalakulati bizottságának, vala­mint a Nemzetbiztonsági Testület­nek a Szövetségi Belügyminiszté­rium politikai-nevelő, művelődési, kulturális és népszerűsítő tevé­kenységével foglalkozó igazgató­sághoz beosztott tagja, e) a 2. § (1) bekezdésének b), c) és e) pontja alatt említett személy. 4-§ A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett tényeket az ál­lampolgár a Szövetségi Belügymi­nisztérium által kiadott bizonylattal, vagy a bizottság (10. §) által kiadott lelettel igazolja. (2) A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban említett tényeket az ál­lampolgár becsületbeli nyilatkozattal igazolja. 5-§ Az az állampolgár, akinek az 1. §­ban említett szervnél vagy szerve­zetben kellene funkciót betöltenie, a bizonylatot, esetleg a leletet és a becsületbeli nyilatkozatot e szerv vagy szervezet vezetőjéhez ter­jeszti. 6-§ Azon állampolgár helyett, akinek az 1. §-ban említett funkciót kellene betöltenie, illetve azon állampolgár helyett, aki az említett funkciót e tör­vény hatályba lépésének napján be­tölti, a Szövetségi Belügyminiszté­riumtól kérelmezi a bizonylat ki­adását, a) amennyiben funkcióba megvá­lasztott állampolgárról van szó, az a szerv, amely erre a választásra illetékes, b) amennyiben funkcióba kineve­zett állampolgárról van szó, az a szerv, amely erre a kinevezésre illetékes, c) amennyiben olyan állampolgár­ról van szó, akit beiktattak a funkció­ba, az a szerv, amely erre a beikta­tásra illetékes. A szerv (szervezet) vezetője ugyanakkor figyelmezteti ezt az ál­lampolgárt, hogy a bizonylatot a kéz­besítéstől számított harminc napon belül köteles előterjeszteni. (2) Az 1. §-ban említett funkciók valamelyikét e törvény hatályba lé­pésének napján betöltő állampolgár helyetti, s a bizonylat kiadása iránti kérelmet a legkésőbb e törvény ha­tályba lépésétől számított harminc napon belül kell megküldeni a Szö­vetségi Belügyminisztériumnak. (3) A Szövetségi Belügyminiszté­rium legkésőbb a kérelem kézbesí­tésétől számított harminc napon be­lül megküldi a bizonylatot az érintett állampolgárnak, s egyben a bi­zonylat megküldéséről értesíti a bi­zonylat kiadását kérelmező sze­mélyt is. (4) Ha az 1. §-ban említett funk­ciót e törvény hatályba lépésének napján ellátó állampolgár a törvény elfogadását követő harminc napon belül nem terjeszti elő a bizonylatot az illetékes szerv vagy szervezet vezetőjének, az illetékes szerv vagy szervezet vezetője a Szövetségi Belügyminisztériumot kéri fel a bi­zonylat másolatának megküldésére. 7-§ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a Cseh Nemzeti Ta­nács Elnöksége, a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság kormá­nya, a Cseh Köztársaság kormánya, a Szlovák Köztársaság kormánya, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság legfőbb ügyésze, a Cseh Köztársaság legfőbb ügyésze, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze felkérik a Szövetségi Bel­ügyminisztériumot bizonylatok ki­adására azon funkciókba kinevezett személyekkel kapcsolatban, amely funkciókkal ez a jog külön előírások alapján megilleti őket. A Szövetségi Belügyminisztérium az ilyen kére­lemnek haladéktalanul köteles ele­get tenni. 8-§ (1) A bizonylatot a Szövetségi Belügyminisztérium adja ki és az állampolgár saját kezébe kézbesíti: ez nem érvényes, ha a bizonylatot a 7. § szerint adják ki. (2) Ha a bizonylat kiadásához szükséges iratok más állami szerv birtokában vannak, ez a szerv a Szövetségi Belügyminisztérium kérelmére köteles a bizonylat kiadá­sához szükséges valamennyi iratot és további információkat a Szövet­ségi Belügyminisztériumnak hét na­pon belül átadni. 9-§ A bizonylat, a lelet, illetve az ezek­ben említett adatok e törvény alkal­mazásában és a bírósági eljárás céljaira nem minősülnek titkos ada­toknak. 10. § A 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett tények hitelesíté­sére a Szövetségi Belügyminiszté­rium mellett független bizottság (a továbbiakban csak „bizottság") létesül. A bizottság összetétele: el­nök, alelnök, és további tagok. (2) A bizottság elnökét, alelnökét és egy tagját a Szövetségi Gyűlés Elnöksége nevezi ki olyan állampol­gárok közül, akik feddhetetlenek és nem képviselői a Szövetségi Gyű­lésnek. Ha a bizottság elnöke a Cseh Köztársaság állampolgára, a bizottság alelnöke a Szlovák Köz­társaság állampolgára, illetve for­dítva. (3) A bizottság két tagját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság belügyminisztere nevezi ki a Szövet­ségi Belügyminisztérium munkatár­sai közül és egyben meghatározza, hogy kettejük közül melyik látja el majd a bizottság titkárának funkció­ját; a bizottság egy tagját a Szövet­ségi Biztonsági és Információs Szol­gálat igazgatója nevezi ki; a bizott­ság egy tagját a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság védelmi mi­nisztere nevezi ki. 11 § (1) A bizottság tárgyalóképes, ha az ülésen jelen van a bizottság elnö­ke vagy alelnöke, és a bizottságnak legalább további hat tagja. A bizott­ság tárgyalása nem nyilvános. (2) Azon állampolgár számára, akit az eljárás érint, a bizottság tár­gyalásának megkezdése előtt lehe­tővé kell tenni, hogy megismerje valamennyi bizonyítékot, ide értve a személyéről szóló írásbeli okmá­nyokat. A bizottság tárgyalása során lehetővé kell tenni számára, hogy minden egyes bizonyítékkal kapcso­latban állást foglalhasson. (3) A meghívott személyek kötele­sek a bizottság előtt megjelenni, iga­zat mondani, és semmit sem hallgat­hatnak el. (4) A tanúvallomás kötelezettsé­gére, az idézésre, a kihallgatás tilal­mára, a tanúvallomás megtagadá­sának jogára, a tanúzással kapcso­latos költségek megtérítésére, a. szakértők bevonására és a szak­értők kötelezettségeire a büntető el­járásról szóló törvényt kell megfelelő módon alkalmazni. 12. § (1) A bizottság a következő sze­mélyek kérelme alapján indítja meg eljárását: a) azon állampolgár, aki bizonyla­tot kapott arról, hogy a 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett személynek minősül, b) a szerv (szervezet) vezetője, amennyiben a 6. §-ban említett eset­ről van szó, mégpedig azon naptól számított legkésőbbi tizenöt napon belül, amikor tudomására jutott, hogy beosztottja a 2. § (1) bekezdé­sének a), vagy b) pontja szerinti személynek minősül. (2) A bizottság a kérvény kézbesí­tését követő hatvan napon belül lele­tet ad ki, amelyben feltünteti, hogy az állampolgár a 2. § (1) bekezdésé­nek a) vagy b) pontjában említett személy-e. A leletet, amelyben fel­tüntetik, hogy az állampolgár 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában feltüntetett személy, meg kell indo­kolni. (3) A bizottság leletét megküldi azon állampolgárnak is, akire vonat­kozik, s egyben a lelet megküldésé­ről értesíti azt, aki a lelet kiadását kérelmezte. (4) Ha a leletben az szerepel, hogy az állampolgár nem tekinthető a 2. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett személynek, ezt a tényt valamennyi nyilvántartásban és okmányban feltüntetik azzal, hogy ezekkel a nyilvántartásokkal és okmányokkal az állampolgárral kap­csolatban nem lehet további rendel­kezéseket eszközölni. 13. § (1) Ha az állampolgár nem teljesíti a funkciók ellátására a 2. §-ban említett feltételeket, munkaviszonya a szervezet részéről adott felmon­dással szűnik meg, legkésőbb azon naptól számított tizenöt napon belül, amikor a szervezet tudomást szer­zett erről, hacsak nem kerül sor a munkaviszony megállapodással vagy más módon történő megszün­tetésére korábbi időpontban, vagy ha nem kerül sor az állampolgárnak az 1. §-ban említettektől eltérő beosztásba való áthelyezésére. (2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezés érvényesül a szolgálati viszonyok elbocsátással való meg­szűnése esetében is, ha az állam­polgár nem teljesíti a funkció elletásá­nak e törvény 3. §-ában említett feltételeit. (3) Ha az állampolgár megtagad­ta, hogy becsületbeli nyilatkozatot tegyen a 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában említett körülmé­nyekről, illetve ha a becsületbeli nyi­latkozat valótlan, az (1) és (2) be­kezdés szerint kell eljárni. 14. § Ha a funkció ellátásának a 2. § sze­rinti feltételeit ügyész vagy ügyész­ségi vizsgáló nem teljesíti, ez a tény a munkaviszony megszüntetésének indokaként szolgál. (A törvénytervezet befejező ré­szét hétfői számunkban közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents