Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám, szombat

19

91. SZEPTEMB

ER 14. MEGKEZDŐDIK AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK Václav Havel köztársasági elnök levélben értesítette a Szövetségi Gyűlés Elnökségét arról, hogy a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 61. cikkelyének c) pontja értelmében 1991. szeptember 16-ára összehívja a Szövetségi Gyűlés öszi ülését. (Folytatás az 1. oldalról) verésére. Tolmácsolásuk szerint a képviselők nem lépik túl a választópolgároktól kapott mandátumukat, ha a parlamentben a szuverenitásról szavaznak. Az újonnan alakult kezdeményezés tagjai nem titkolták, hogy céljuk elérése érdekében aláírás-gyűjtésbe kezdenek, s ha a helyzet úgy kívánja, tömeggyűléseket is szerveznek. A nemzeti kisebbségekről mindössze fél mondat erejéig esett szó Vladimír Mečiar jóvoltából, aki a szlovákiai magyarságot szerette volna megnyugtatni: a szuverenitással kapcsolatos törekvések nem irányulnak ellenük. Az új kezdeményezést illetően csak néhány politikai párt, illetve mozgalom fejtette ki lapzártáig véleményét. A Demokrata Párt egyértelműen elutasítja a függetlenség azonnali kinyilvánítását, s úgy véli, ezáltal még nagyobb csorbát szenvedne Szlovákia tekintélye. Ján Holčík, a párt elnöke a sajtóirodának eljuttatott nyilatkozatában kifejti: az ilyen elhamarkodott lépés a szövetségi köztársaság egyértelmű szétverésére irányul. A csehországi Polgári Demokrata Szövetség is alkotmányellenesnek tartaná, ha a függetlenség kinyilvánítása előtt népszavazás formájában nem kérdezik meg a lakosságot. A Szlovákiai Parasztpárt, a Szlovákiai Liberális Demokrata Párt és a Független Demokraták Pártja üdvözli és támogatja az új kezdeményezést, s úgy véli, az SZF céjai összhangban vannak a polgári társadalom demokratikus elveivel. G. A. KÁRPÓTLÁS, NYUGDÍJMÓDOSITÁS A Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Egyesülete közli tagjaival, hogy az SZNT 1991. július 11-én 319/1991-es szám alatt kárpótlási törvényt fogadott el, amely a Szovjetunióba erőszakkal elhurcolt csehszlovák állampolgárok kártalanítását is tartalmazza. A törvény értelmében pénzbeli kárpótlás jár az elhurcoltatásban töltött időszakért és az ott bekövetkezett esetleges halálért. A jogszabály a nyugdíjak módosításáról is rendelkezik. A törvényt már eléggé széles körben ismerik, s a károsultak és hozzátartozóik telefonon és írásban hozzánk fordulva igyekeznek érvényesíteni jogaikat. Ezért, szükségesnek tartjuk tagjainkkal a következő információkat közölni: - Folyamatban van azoknak az alapelveknek a kidolgozása, amelyek szerint kiadják a Szovjetunióba 1944 és 46 között erőszakkal elhurcoltaknak az ezt bizonyító okiratot. - A hozzátartozóknak fizetendő pénzbeli kártérítésre vonatkozóan a kérvények elbírálása során követendő eljárás meghatározása is folyik. A Szovjetunióba Erőszakkal Elhurcoltak Szlovákiai Egyesülete tevékenyen részt vesz az üggyel kapcsolatos minden tárgyaláson, és amint az említett intézkedések rendszere kialakul, erről haladéktalanul értesíteni fogja tagjait. A Szovjetunióba Elhurcoltak Szlovákiai Egyesületének Bizottsága VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 16-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,25 53,04 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,86 18,14 - Olasz líra (1000) 23,86 24,22 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,39 20,72 USA-dollár 30.20 30,60 . ÚJ szói A SZOCIÁLIS ÉRTÉKREND MUNKATÁRSUNK JELENTI BUDAPESTRŐL Kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött tegnap Budapesten, a közép- és kelet-európai országokban zajló átmenet és a szociáldemokrácia kérdéseiről. A tanácskozást a Magyar Szocialista Párt kezdeményezte, s vállalta a szervezési teendőket is. Meglehetősen széles körű érdeklődés nyilvánult meg a véleménycsere iránt: részt vettek benne a nyugat- és középkelet-európai szociáldemokrata és szocialista mozgalom tisztségviselői, az MSZP tagságának képviselői, de független értelmiségiek és társadalomtudományi kutatók is. A konferenciát Nyers Rezső, az MSZP parlamenti képviselője és tekintélyes szociáldemokrata múlttal rendelkező egyénisége nyitotta meg, ezután az első előadást Horn Gyula, az MSZP elnöke tartotta. Rámutatott a magyarországi demokratikus átmenet szakaszos jellegére. Hangsúlyozta, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az átmenet kibontakozása elválaszthatatlanul összefonódott a reformerők szerepvállalásával, ami megnyitotta az utat az ellenzék demokratikus színrelépése számára is. A következő előadó, Heinz Fischer, az Osztrák Szociáldemokrata Párt alelnöke rámutatott arra, hogy a szociáldemokrata törekvések, a szociális értékek megóvását és elmélyítését szolgálják, s ezért a polgári társadalomba illeszkedve kell következetesen síkraszállni. Wolfgang Roth, a Német Szociáldemokrata Párt képviselője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Közép-Kelet-Európa felzárkózása, az európai integráció csak a szociális elemek erősítésének jegyében mehet végbe. A meghívottak között van Peter Weiss, a Szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke is. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai átmenet része a cseh és a szlovák nemzet viszonyának a közös csehszlovák államon belüli új államjogi megoldása, ami együtt kell, hogy járjon a nemzetiségek, főként a jelentős számú szlovákiai magyar kisebbség helyzetének rendezésével. Szekciókban folyó tartalmas vita követte az előadásokat. A vitában felvetődött kérdések a tanácskozást követő nemzetközi sajtóértekezleten is hangot kaptak. (sf) ÉLETFOGYTIGLAN (Folytatás az 1. oldalról) baltacsapással agyonverte ismerősét. 1990. október 30-án feltételesen szabadlábra helyezték. Azon szerencsés közkegyelemben részesítettek közé tartozott, akik nemcsak munkát, de szállást is kaptak. A visszanyert szabadsággal azonban nem tudott mit kezdeni. Legfőbb szórakozása az italozás és kártyázás volt. Életszínvonalát betörésekkel akarta növelni. Február 4-én éjjel, röviddel egy önkiszolgálóbolt „kirámolása" után a rendőrök igazoltatták, és mivel nem tudott megfelelő magyarázatot adni arról, honnan származik a táskájában található nagy menynyiségű élelmiszer, alkohol és cigaretta, bekísérték a rendőrségre. Jirí Šouta tudta, csatát vesztett és ismét rács mögé kerül. Ebbe képtelen volt belenyugodni. Minden áron szabadulni akart. Hajnali fél ötkor kihasználta a vizsgálótiszt, Milan Dobiáš figyelmetlenségét, és amikor az egy percre magára hagyta a folyosón, szökni próbált. De előbb viszszatért az irodába, felkapott az asztalról, két doboz cigarettát, és magához vette a bizonyítéki tárgyként lefoglalt - az üzletből eltulajdonított - konyhakést. A rendőrtiszt a nyomába eredt és amikor utolérte, Souta hátrafordult és gondolkodás nélkül óriási erővel mellbe szúrta üldözőjét. (A döfés erejét bizonyítja a sértett két törött bordája is.) Ezután kiugrott a csaknem 7 méter magasan levő szellőztető ablakon és sérülten is kereket oldott. Nem sokáig bújkált. A délutáni órákban letartóztatták. Miután a városi ügyész ismertette a vádiratot, ismét szót kaptak az elmeszakértők. A pszichiáterek egyöntetű véleménye szerint a vádlott képtelen beilleszkedni a társadalomba, legfőbb jellemvonása az agresszivitás és érzelemhiány. Megerősítették: illuzórikus az a feltevés, hogy akár a legintenzívebb szakterápia is pozitív módon befolyásolhatná a pszichopata Souta egyéniségét. A bíróság rövid tanácskozás után meghozta az ítéletet: életfogytiglan. Az utolsó szó jogán az immár kétszeres gyilkos is szót kapott. Šouta megbánta tettét, de nem értett egyet a vádbeszédben elhangzottakkal, miszerint szándékos emberölésről volt szó. Hogy gyilkolni akartam volna - argumentált a reá jellemző módon - hogy biztos legyek a dolgomban, többször szúrok, úgy mint az első esetben. Az ítélet nem jogerős, a védő fellebbezett. (ordódy) Jiŕí šouta rendőrgyilkos: a kést nem azért vettem magamhoz, hogy öljek,. Bátyámnak akartam ajándékozni, aki disznóöléseknél segédkezik. (Peter Mayer felvétele) HÍREK - VÉLEMÉNYEK TUDJMAN NEMZETKÖZI ERŐK KIKÜLDÉSÉT KÉRI (Folytatás az 1. oldalról) Előzetes bejelentés szerint fő témája lesz a tűzszüneti egyezmény megtartása, valamint a szövetségi kormány átalakításának megtárgyalása. Franjo Tudjman horvát elnök felszólította az Európai Közösségek országait és elsősorban Németországot, hogy ismerjék el Horvátország függetlenségét. A német rádiónak adott interjújában szorgalmazta a nemzetközi békeerők kiküldését is, akár az Európai Közösségek, akár az ENSZ részéről, hogy országát megvédjék a „fenyegető szerb agresszióval" szemben. Könyörtelen, ádáz harc után Kostajnicában még csütörtök este kapitulált a horvát fegyveres erők mintegy 370 tagja. A város központjában öt napon át körülzárva védekeztek a szerb osztagokkal szemben, s a fegyverletételbe azzal a feltétellel egyeztek bele, hogy haladéktalanul biztosítják 40 sebesült harcostársuk kórházba szállítását. Kostajnicát egyébként a horvátok a köztársaság védelme egyik legfontosabb pontjának tekintik. Éles harc folyt Okucani környékén is, s a belgrádi televízió jelentése szerint az a veszély fenyeget, hogy az összecsapások kiterjednek Bosznia és Hercegovina területére is. Péntekre virradó éjjel ismét aknavetőkkel lőtték Eszéket. A horvát rádió jelentése szerint mintegy 200 gránátot lőttek ki a városra. Halottakról nincs hír, heten azonban megsebesültek, s jelentős az anyagi kár. Bosznia-Hercegovinában a Tanjug jelentése szerint - Trebinje környékén kihirdették a ,,hercegovinai szerb autonóm területet". Alekszandar Karadjordjevics jugoszláv trónörökös október 5-én szeretne Jugoszláviába látogatni, hogy részt vegyen a nagyapja I. A lekszandar király emlékére tartandó misén. Egyelőre nincs hír arról, hogy vajon a jugoszláv hatóságok hozzájárulnak-e szándékának megvalósításához. Tegnap délelőtt bonyodalmak nélkül a horvátországi Daruvarba érkezett az a nyolc autóbusz és egy kamion, amely Csehországból egészségügyi kellékeket szállított a Jugoszláviában élő honfitársainknak. A kocsioszlop visszatérőben 323 Jugoszláviában élő cseh személyt, köztük 290 gyereket szállít hazánkba, hogy itt ideiglenes menedékre találjanak. A Cseh Köztársaság kormánya jugoszláv honfitársaik megsegítésére három millió koronát fordít. Stipe Mesic, a jugoszláv államelnökség elnöke a horvát televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, kész bűnvádi eljárást indíttatni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget parancsának, hogy a szövetségi katonai alakulatok vonuljanak vissza a laktanyákba. Mesic tegnap francia újságírók előtt közölte, hogy nemsokára lemond. Elmondta, hogy október 7-én lejár a moratórium határideje, Horvátország és Szlovénia kihirdeti függetlenségét, és nem lesz értelme, hogy ö az államelnökségben maradjon. A belgrádi sajtó tegnap isméi Magyarországot bírálta, azt állította, hogy amikor Antall József horvát képviselőkkel tárgyalt Szegeden, Horvátországba nem kis mennyiségű fegyver érkezett Magyarországról. Belgrádban azt is tudni vélik, hogy a szegedi találkozón olyan tisztségviselők is részt vettek, akik a Kalasnyikovügyben szerepet játszottak. A magyar sajtó állítólag „propaganda-háborút folytat Szerbia és a szerb nép ellen". Antall József miniszterelnök tegnap repülőtéri nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Jugoszláviának, ezek csak alaptalan vádak. ÁLLÁSFOGLALÁS JOSEF VAVROUŠEK CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTER MEGHALLGATÁSÁRÓL A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Gazdasági, Külügyi és Környezetvédelmi Bizottsága 1991. szeptember 11-én meghallgatta Josef Vavroušek urat, a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság szövetségi környezetvédelmi bizottságának elnökét a bősi vízlépcső ügyében. Vavroušek úr előadásának meghallgatása után a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi Bizottsága az alábbi állásfoglalását teszi közzé: 1/Örömmel üdvözöljük Vavroušek úr látogatását, mint a Gabčíkovo -Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről folyó államközi párbeszéd új elemét. Kinyilvánítjuk, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének illetékes bizottságai készek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megfelelő parlamenti bizottságaival ez ügyben párbeszédet folytatni. Mindez azonban nem helyettesitheti a Magyar Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányainak folyamatban lévő tárgyalásait. 2/ A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Környezetvédelmi Bizottsága kinyilvánítja, hogy nézete szerint a vízlépcső ügye elsősorban szakmai kérdés. Éppen ezért szorgalmazzák az érintett Duna menti régióban még hiányzó tudományos kutatások elvégzését nemzetközi együttműködés keretében. A kétoldalú tudományos együttműködés kezdetén tisztázni szükséges azon alapértékeket és alapfogalmakat, amelyek az együttműködés „közös nyelvét" fogják jelenteni. Ugyancsak az együttműködés kezdetén szükséges a nemzeti keretekben már elvégzett, a régióra vonatkozó kutatások eredményeinek és adatainak összesítése és kölcsönös cseréje. A kétoldalú tudományos együttműködésnek elsősorban ökológiai kérdések tisztázását kell szolgálnia. A tudományos együttműködés megszervezésével és irányításával a két érintett ország tudományos akadémiáit kell megbízni. 3/ Meggyőződésünk, hogy szakmai kérdésekre - közös munkával - szakmai válaszokat kell találni. Ugyanakkor a kérdéssel kapcsolatban, a parlamentek közti párbeszéd folytatását is szükségesnek tartjuk. Budapest, 1991. szeptember 11. Dr. ROTT NÁNDOR elnök BÍZZATOK A KORMÁNYBAN VÍZLÉPCSŐ-NÉPSZERŰSÍTŐ SZEMINÁRIUM DUNASZERDAHELYEN (Munkatársunktól) - Dunaszerda helyen tegnap az erdő és vízgazdálkodási minisztérium szervezésében szakmai szemináriumot tartottak a vízlépcső melletti faluk polgármesterei és tanácstagjai számára. Az akció jelentőségét kiemelte, hogy az elnökségi asztalnál ott ült Viliam Oberhauser, a tárca minisztere, Augustín Jámbor, a helyettese, Dominik Kocinger kormánybiztos, az építkezésben érintett vállalatok vezetői, valamint az a hét polgármester, akik a közelmúltban tanulmányúton vettek részt a Felső-Dunán és a Felső-Rajnán létesített vízi erőmüvek környékén. Viliam Oberhauser bevezetőjében utalt arra, hogy ilyen ismeretterjesztő jellegű előadásokat az építkezés megkezdése előtt kellett volna tartani. Biztosította a helyi lakosságot, hogy a kormány figyelemmel kiséri a problematikát, ismeri az itt élők gondjait, és megígérte, hogy igyekeznek megoldani őket. Miroslav Liška, a Hydroconsult munkatársa elemezte a bősi vízlépcső további sorsát illető lehetőségeket. Hosszasan beszélt a mű felszámolásából eredő károkról, illuzórikusnak nevezte a magyar féllel közös megegyezés alapján történő befejezést, és leszögezte, hogy az egyetlen reális út a hazai területen megvalósított ideiglenes megoldás, az is csak a körtvélyesi tárolóval egyetemben. Ezután Cingeľ úr, Dunajská Lužná polgármestere mesélt a tanulmányút során szerzett tapasztalatairól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Felső-Csallóköz számára a vízlépcső befejezése hasznos lesz. Szerinte a rajnai erőművek melletti faluk lakói már azt sem tudják, hogy mit csináljanak a pénzükkel. Ö is megkért mindenkit, hogy bízzon a kormányban, amely csak jót akar Szlovákia polgárainak. A lojális előadások sorát Juraj Holčíknak, az ismert pozsonyi biológusnak a felszólalása törte meg, aki már harminc éve foglalkozik a dunai természet kutatásával. Felidézte, hogy a vízlépcsővel kapcsolatban soha nem nyilvánult meg őszinte érdeklődés ezek iránt a problémák iránt. A helyzetet jól jellemzi, hogy az építkezés megkezdésekor senkinek sem volt fogalma a műnek a mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól. A kutatási eredményeket a politikai szervek többször manipulálták, és megakadályozták a nekik meg nem felelő adatok közlését. Szerinte még az építkezés jelen fázisában is törekedni kell az ésszerű kompromisszumra; így pl. szó sem lehet a körtvélyesi tároló feltöltéséről. A szeminárium szünetében az Eurolánc vendégeként sajtóértekezletet tartott Georg Rast, a Rajna menti Ramstadtban működő, ártéri erdők kutatásával foglalkozó intézet munkatársa. Beszámolt a Felső-Rajnán kiépített vízlépcsőrendszer negatív hatásairól. Egyrészt a vízlépcsők alatti területen jelentősen megnőtt az árvízveszély, ezért Németországban majd egymilliárd márka költséggel felújítják a korábban felszámolt ártéri erdőket, amelyek lassítják és tompítják az árhullámokat. A vízlépcsők mentén jelentősen csökkentek az erdő- és a mezőgazdasági hozamok, romlott a víz minősége, ezért évente komoly kártérítést kell fizetni az alsó szakaszon fekvő településeknek. Délután azután többórás rendkívül mozgalmas vita következett, amelyen ugyan egyik fél sem bizonyította be kézzelfoghatóan igazát, de minden jelenlévő meggyőződhetett róla, hogy a helyzet korántsem olyan rózsás, mint ahogy azt egyesek a délelőtt folyamán igyekeztek elhitetni velük. Mi is kihasználtuk a miniszter jelenlétét, és megkérdeztük tőle, tervezi-e valamiféle következmények levonását Jámbor úrnak a feszültséggel teli, árvízveszélyes napokban elhangzott, lapunkban is kommentált valótlan kijelentéseivel kapcsolatban. ígérete szerint a választ később, írásban kapjuk meg. -tlKÖTÉLHÚZÁS ÉLESBEN