Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám, kedd

1991. SZEPTEMBER 3. IÚJSZÓI HÍREK-VELEMENYEK AZ ISKOLÁKBAN ŐSZI SZÜNET IS LESZ Mint azt már szombati számunk­ban is jeleztük, az idei tanévben a ta­valyihoz képest eggyel szaporodik a szünidők száma: az eddigi téli (ezúttal december 23-tól január 5-ig fog tartani), félévi (ebben a tanévben január 31-tól február 2-ig), tavaszi (Pozsonyban és a Nyugat-szlovákiai kerületben fegruár 24-től márciusi-ig, Kelet-Szlovákiában február 17-től február 23-ig, Közép-Szlovákiában pedig március 2-től március 8-ig tart), húsvéti (április 16-tól április 21-ig) és nyári mellé „felzárkózik" az őszi szün­idő is, amely október 31-tól novem­ber 3-ig fog tartani. DIENSTBIER SPANYOLORSZÁGBA ÉS PORTUGÁLIÁBA UTAZOTT Jiŕí Dienstbier, a szövetségi kor­mány alelnöke, külügyminiszter teg­nap hivatalos spanyolországi és por­tugáliai látogatásra utazott Francis­co Fernandez Ordonez spanyol és Joao de Deus Pinheira portugál külügyminiszter meghívására. Spanyolország jelentős szerepet játszott abban, hogy Csehszlovákia tagja lehessen az Európa Tanács­nak. Ez év februárjában az Európa Tanács külügyminiszteri tanácsa pe­dig éppen Madridban hozta a dön­tést hazánk teljes jogú tagságáról. A Spanyolország és Csehszlová­kia közötti kapcsolatok fejlődését jel­zi, hogy ebben az évben küldöttsé­gek kölcsönös látogatására került sor. A diplomáciai kapcsolatok a két ország között 1921-ben kezdődtek, majd 1939-ben megszakadtak. Csehszlovákia 1946 augusztusában elismerte a párizsi emigrációban alakult új demokratikus spanyol kor­mányt, s diplomáciai kapcsolatot lé­tesített vele. GERMÁNOK SZLOVÁKIÁBAN (Munkatársunktól) - Megtiszteltetés­nek tekintem, hogy én üdvözölhetem önö­ket ebben az új és gyönyörű épületben, a Szlovák Nemzeti Múzeum archeológiai pavilonjában, amely 20 évi rekonstrukciós munkálatok után, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának hathatós se­gítségével nyithatta meg ma a kapuit - ezekkel a szavakkal nyitotta meg teg­nap késő délután Pozsonyban Branislav Matúšek .kandidátus, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója azt a Germánok Szlovákiában című archeológiai kiállí­tást, mely egyben, ahogy az az igazgató idézett szavaiból is kitűnik, a múzeum archeológiai részlegének ,,házavatója" is volt. Az eseményen, melyre a Pozsony­ban zajló XII. archeológiai világkongresz­szus első rendezvényei egyikeként került sor, a hazai és külföldi archeológusok színe-javát képviselő tudósokon kívül je­len volt Ladislav Snopko, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere is. (kajó) HELYREIGAZÍTÁS Szombati számunkban a Kulisszák mögött című írás utolsó előtti bekezdésé­nek utolsó mondatába értelemzavaró elí­rás került. A mondat helyesen így hang­zik: Amennyiben ugyanis a „nemzeti vo­nal érvényesült volna az említett adórend­szer szabályozásában, elkerülhetetlen lett volna egy vámhatár létrehozása, ami­vel megint közelebb kerülnénk a szövet­ség bomlasztásához - a Cseh és Szlovák Köztársaság önállósulásához. Lapunk tegnapi számában a népsza­vazásról szóló tudósítás címe helyesen így hangzik: Még az idén népszavazás? Olvasóink szíves elnézését kérjük. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 3-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 51,96 52,76 Francia frank 5,20 5,28 Német márka 17,68 17,96 Olasz líra (1000) 23,68 24,05 Osztrák schilling 2,50 2,54 Svájci frank 20,17 20,50 USA-dollár 30,84 31,23 Egyszerű kompromisszumok a háromoldalú tanácskozáson MIT OKOZHAT A LAKBÉRFIZETÉS MEGTAGADÁSA? (Munkatársunktól) - A szokásosnál rövidebb volt és egyszerűbb kompromisszumokat hozott a Szlovákiai Gazdasági és Szociális Meg­egyezés Tanácsának tegnapi ülése. Egyedül a kormány gazdaságpoliti­kai alapelveinek megvitatása került le a napirendről, mivel a szakszer­vezetek - a téma fontosságára hivatkozva - kevésnek tartották a felké­szülésre maradt két napot. Közvetlenül az ülés után Helena Wo­leková munka- és szociálisügyi miniszter ismertette az általa beterjesztett javasla­tok fogadtatását. Először bejelentette, hogy megegyezés született a három szo­ciális partner közötti tárgyalások mecha­nizmusáról. Erre volt példa a tegnapi ülésen annak a kormányrendeletnek a megtárgyalása, amely a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazásá­nak vállalatonkénti kötelező arányát rög­zítené. Legutóbb nem sikerült megegyez­niük, mert a foglalkoztatók a 4,5 százalé­kot soknak tartották, s az is kérdésessé vált, mi lesz akkor, ha ezt az irányszámot nem érik el. Az újratárgyalás meghozta a kompromisszumot: a kötelező arány 4 százalékra csökkent, s ebből fél száza­lékot a súlyosan egészségkárosultak fog­lalkoztatása tenné ki. Ugyanakkor beleke­rült a kormányrendeletbe a szövetségi foglalkoztatási törvényre való hivatkozás, amely választ ad a korábban megoldatlan kérdésre. Az utóbbi időben felszökött árak és megélhetési költségek alaposan érintik a szociális támogatásra szorult családo­kat. Tegnap megegyeztek abban, hogy a miniszteri rendelettel a szociális rászo­rulás aránytalanul alacsony határát a lét­minimumról szóló törvényben foglaltak szintjére emelik. A mellékállások jutalma­zásával kapcsolatban arra az egyezségre jutottak, hogy ezentúl sem felső, sem alsó határa nincs a kifizetett összegnek, min­dig annyi, amennyiben megegyeznek. Anton Vavro miniszterelnök-helyettes a régiók és mikrorégiók átalakításával kapcsolatos alapelvekről elmondta: csak összefoglaló anyagról van szó, tartalmaz­za a kormány eddigi intézkedéseit és hasznos segédeszközül szolgálhat a legin­kább munkanélküliséggel sújtott térségek körzeti hivatalainak. Utána a hőenergia áráról s a lakbérekről beszélt. A tanács­nak az a nézete, hogy a hőgazdálkodás kérdéseit a fogyasztásmérők felszerelé­sével nem lehet megoldani. Figyelmeztet­te a lakosságot arra, ha tovább szaporo­dik a lakbérfizetés megtagadása, ez oda vezethet, hogy a távfűtő vállalatok nem tudnak felkészülni a fűtési idényre, s eb­ből adódóan a téli hőszolgáltatást sem lesznek képesek vállalni. (jmk) TÖMEGKÖZLEKEDESI VITELDÍJ-INGADOZÁS KASSÁN Hatalmas embersor kígyózott tegnap egész nap a kassai városi tömegközleke­dési vállalat Roosevelt utcai központi jegyirodája előtt. Ezúttal azonban nem­csak azt jelezte, hogy elérkezett a tanév­kezdés, s két hónap után ismét elözönlöt­te a Hernád-parti várost a sok diák, ha­nem annak a következménye is, hogy az illetékesek - konkrétan az önkormányzat, a városi hivatal és a tömegközlekedési vállalat - csak nagyon nehezen tudta eldönteni, mennyi legyen a viteldíj. Augusztus elsejétől ugyan a városi képvi­selőtestület döntése alapján - a városi hivatal más javaslata ellenére - új tarifa lépett érvénybe. A korábbi egy koronáról háromra emelték a villamosjegy árát, a diákbérletekét harmincról hatvanra, s hasonló arányban a többi bérletét is. Egy hónap után azonban korrigálásra szorult ez a díjszabás is. A múlt hét derekán még javában tartott a körülötte kialakult vita, egyezkedés, ezért szerdán vagy csütörtökön nem lehetett diákbérle­tet sem kiváltani. Végülis aztán megszüle­tett a döntés: az egy utazásra szóló gyermekjegy (16 éves korig) ára egy korona, ugyanennyiért utazhatnak a nyugdíjasok is, a felnőttek jegye pedig két koronába kerül. A havi diákbérlet ára 30 korona, a felnőtteké 90. Legalábbis októberig... (gazdag) BARÁTI TALÁLKOZÓ Urs Schöttl, a Liberális Internacionálé ügyvezető elnöke tegnap ellátogatott az Együttélés Politikai Mozgalom központi irodájába. A fontos európai szervezet ve­zetőjét a mozgalom nevében Duray Mik­lós elnök, Duka Zólyomi Árpád és Sta­nislav Gawlik alelnökök fogadták. Jelen volt a mozgalom több képviselője és pol­gármestere, valamint az intéző bizottság tagjai. A késő estig tartó baráti találkozó keretében az Együttélés képviselői tájé­koztatták vendégüket a kisebbségek helyzetéről, a parlamentek és az önkor­mányzatok munkájáról és az Együttélés­nek az egyes törvényekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. - r­PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Folytatás az 1. oldalról) mánnyal. Strýko hangsúlyozta: moz­galmuk mindig is a törvényes megol­dás híve volt, éppen ezért fontosnak tartja a népszavazás kiírását. Strýko szerint alábecsülik a lakosságot azon mozgalmak és pártok, amelyek olyan érvekkel tiltakoznak a népsza­vazás kiírása ellen, hogy a lakosság nem rendelkezik elég információval a döntéshez. A NYEE respektálni fogja az önállósulási követelményt, amennyiben ez lesz a lakosság többségének véleménye - szögezte le Strýko. A Szlovákia szuverenitása kinyilvánítására irányuló egyoldalú lépések azonban olyan alkotmányel­lenes helyzetet hoznának létre, mint amilyen Jugoszláviában van. Oľga Keltošová visszahívását ille­tően az SZNT alelnöke tisztségéből a NYEE úgy véli: ez teljes egészé­ben a Demokrata Párt ügye. A NYEE-képviselők a parlamentben a koalíciiós megállapodás értelmé­ben fognak szavazni. G. A. SZÉGYENKEZÉS HELYETT RENDCSINÁLÁST AZ SZNT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága tegnapi ülé­sének napirendjén két szövetségi törvénytervezet megvitatása szere­pelt. A kereskedelmi törvénykönyvet az új társadalmi és gazdasági felté­telek közepette nélkülözhetetlennek jelölte meg Ásványi László képvi­selő, a bizottság előadója. - Nagy előnye a tervezetnek, hogy átfogóan szabályozza a keres­kedést - mondotta Ásványi László. - Szerintem valamennyi szakmabe­linek alaposan meg kell ismernie a terjedelmes, összes 774 paragra­fust tartalmazó könyvet. Jozef Chren kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter körültekintően kidolgozottnak nevezte a tervezetet, de kifejtette aggodalmait, hogy az ügyeskedők visszaélnek vele. Attól tart, hogy a kereskedelmi tör­vénykönyv érvénybe lépésekor még nem lesznek megteremtve az igazi piaci feltételek, amelyeket a jogsza­bály feltételez. - Ez a törvény a becsületes ke­reskedőknek készül, s azokból ná­lunk sajnos kevés van - jegyezte meg a miniszter, majd hozzátette: Félek és szégyenlem magam a ve­zető beosztású kereskedelmi dolgo­zók magatartása miatt. A képviselők ezzel kapcsolatos véleménye egyér­telmű volt: a félelemnek, a szégyen­nek nincs helye, ha egyszer minisz­ter, tegyen rendet az ágazatban, ajánlották. Míg a kereskedelmi törvénykönyv a vállalkozók, a kereskedelmi társa­ságok tevékenységét, illetve a köz­tük levő vagyonjogi viszonyokat sza­bályozza, a bizottság által tárgyalt vállalkozói törvény a közérdekek szempontjából rögzíti a vállalkozá­sok igazgatási, műszaki feltételeit. A hasonló német és osztrák előírá­sok alapján kidolgozott és a hazai viszonyokra épülő törvénytervezet elfogadása után nálunk is a fejlett piacgazdaságú országokhoz hason­lóan alakulhat a vállalkozási szféra. D. T. Jelcinnek szemmel láthatóan jobb volt a kedve mint Gorbacsovnak a népképviselők kongresszusának nyitónapján Telefoto: ČSTK/AP CÉL: AZ ORSZÁG MEGÚJULÁSA (Folytatás az 1. oldalról) nelmi lehetőség adódott az alapvető változásoknak, a Szovjetunió meg­újulásának felgyorsítására. Azzal a céllal, hogy megállítsák a hatalmi struktúrák további szét­esését, új politikai és állami kapcso­latok jöjjenek létre a köztársaságok között, s kialakítsák az új kormány elfogadásáig terjedő átmeneti idő­szakban az új köztársaságközi ha­talmi struktúrákat, a Szovjetunió és a 10 köztársaság legfelsőbb vezetői egy hétpontos programot fogadtak el. Ennek lényege: • Előkészíteni és aláírni a szerző­dést a szuverén államok szövetségé­ről, amelyben minden köztársaság önállóan választhatja meg, hogy mi­lyen formában kíván részt venni a szö­vetségben. • Tekintet nélkül deklarált státu­sukra, minden köztársaságnak fel kell ajánlani, hogy halaszthatatlanul kös­sék meg a gazdasági paktumot, amely biztosítaná együttműködésüket, össz­hangjukat az egységes szabad gazda­sági térség keretében, szavatolná a gazdaság normális működését és a radikális gazdasági reformok gyorsí­tott végrehajtását. • Átmeneti időszakra létrehozni a népképviselők tanácsát, amelyben egyenjogú alapon minden köztársaság képviselői helyet kapnának. A tanács feladata lenne a közös elvi kérdések megoldása. Továbbá létre kell hozni az államtanácsot, amelyben a Szovjet­unió elnöke, valamint a köztársaságok legfelsőbb vezetői lennének képvisel­ve. E testület feladata a köztársaságok érdekeit érintő bel- és külpolitikai problémák megoldása. A népgazdaság irányításának koordinálására, a gazda­sági reformok végrehajtására meg kell alakítani egy ideiglenes köztársaság­közi gazdasági bizottságot, amelyben az összes köztársaság képviselői he­lyet kapnak. • A Szovjetunió új alkotmányának új tervezetét a köztársasági parlamen­tek elé kell terjeszteni. Ezt követően az új alaptörvényt a köztársaságok meg­hatalmazott képviselőinek kongresz­szusa hagyja jóvá. • A kollektív biztonság elve alapján megállapodást kell kötni a honvédelem területén. Ennek az lenne a célja, hogy megőrizzék az egységes fegyveres erőket és a katonai-stratégiai térséget, végrehajtsák a radikális reformokat a fegyveres erőkben. Szigorúan tiszteletben kell tartani a Szovjetunió nemzetközi szerződéses kötelezettségeit, beleértve a fegyver­zetellenőrzési megállapodásokat is. • Nyilatkozatot kell jóváhagyni, amely szavatolja az állampolgárok jo­gait és szabadságjogait, tekintet nélkül nemzetiségükre, lakóhelyükre, politi­kai hovatartozásukra. Ez a dokumen­tum szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait is. • Fel kell kérni a népképviselők kongresszusát, támogassa a szövetsé­gi köztársaságoknak az ENSZ-hez in­tézett azon kérését, hogy a világszer­vezet ismerje el őket nemzetközi jogi szubjektumoknak, és hogy vizsgálja meg tagságuk lehetőségét a világszer­vezetben. E dokumentum szerzői felszólí­tották a kongresszust, hogy az álta­luk előterjesztett javaslatokról ha­laszthatatlanul hozza meg a döntést. Az okmányt a Szovjetunió elnöke, továbbá Oroszország, Ukrajna, Be­lorusszia, Üzbegisztán, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsi­kisztán, Örményország és Türkmé­nia legfelsőbb vezetői írták alá. Grú­zia képviselője csak megfigyelőként volt jelen a vasárnapi tanácskozá­son. Az aláírók nevében Nazarbajev azt is javasolta, hogy a kongresszusi ülésszak csupán három napig tartson. A déli szünet után a küldöttek megválasztották a munkaelnöksé­get, éspedig úgy, ahogy Nazarbajev javasolta: a szovjet államfő, valamint a köztársaságok vezetői kerültek be a testületbe. Ezt követően kezdődött meg a vita a hétpontos programról. A TASZSZ időközben azt közölte, hogy az orosz képviselők többsége - akik a szünetben különtanácsko­zást tartottak - a dokumentumot támogatja. Ezt közben Anatolij Szobcsak leningrádi polgármester is megerősítette felszólalásában. Az ukrán küldöttek nevében hasonlóan nyilatkozott Vlagyimir Scserbak is. Ő hozzátette: Ukrajna támogatja Mi­hail Gorbacsovot, s elutasítja a tá­vozásáról szóló spekulációkat. A fel­szólalások lényege tömören az volt, hogy a dokumentumot aláíró tíz köz­társaság képviselői mind kiálltak mellette. A lett képviselő azzal kezd­te, hogy független köztársasága ne­vében köszönti a kongresszust. Tá­jékoztatása szerint a lett képviselők arra kérték Gorbacsovot, azonnal és elnöki rendeletben ismerje el a Lett Köztársaság függetlenségét. A rendkívüli kongresszusi ülésen nemcsak egyetértés fogadta a hét­pontos stabilizációs programot. Szórványosan bírálták is. így példá­ul Vlagyimir Szmirnov képviselő szerint elfogadhatatlan az, hogy a képviselő-testületet gyakorlatilag a javasolt adminisztratív jellegű ál­lamtanács helyettesítse. Alek­szandr -Obolenszkij úgy fogalma­zott, hogy a program „destruktív", egyebek között azért, mert nem al­kotmányos államhatalmi szervek lét­rehozásával számol. Mi több, java­solta Mihail Gorbacsov visszahívá­sát a szövetségi elnök posztjáról. Jurij Blohin furcsállotta az állam­csíny-kísérletet, hangsúlyozva, hogy rendesen ki kell vizsgálni, mégpedig a jelenlegi struktúrák megőrzése mellett. A moszkvai Kreml Szpaszkij ka­pujánál a tanácskozás ideje alatt tegnap hozzávetőleg ezer ember tüntetett, követelve a népképviselők kongresszusának feloszlatását. Az Oroszországi Föderáció fő­ügyészsége tegnap vádat emelt a puccskísérlet főszereplői, vagyis Gennagyij Janajev, Valentyin Pavlov, Dmitrij Jazov, Vlagyimir Krjucskov, Oleg Baklanov és Alekszandr Tyizjakov ellen. Ugyancsak vádat emeltek Jurij Ple­hanov ellen, aki Gorbacsov testőr­ségének vezetőjeként együttműkö­dött a puccsistákkal. A Varsói Szerződés egykori főpa­rancsnoka, Viktor Kulikov marsall az RIA hírügynökségnek adott nyi­latkozatában azt mondotta, csodál­kozik azon, hogy Jazov volt védelmi miniszter csatlakozott a puccsisták­hoz. Elmondta, 30 éve ismeri Jazo­vot, aki mindig támogatta Gorbacso­vot, s ezért részvétele az összees­küvésben szinte teljesen érthetetlen. Kulikov szerint az egyedüli magya­rázat az lehet, hogy Jazov „bizo­nyos emberek" befolyása alatt állt.

Next

/
Thumbnails
Contents