Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓI 1991 .* SZEPTEMBER 3. TÁMOGATÁS REFORMOK FEJÉBEN PEKING A BRIT KORMÁNYFŐ TOVÁBBI ÁLLOMÁSA John Major brit kormányfő, aki tegnap háromnapos látogatásra Pekingbe érkezett, vasárnapi moszkvai villámlátogatása során talál­kozott Mihail Gorbacsovval. A szovjet államfő hangsúlyozta, hogy a puccskísérlet sikertelensége a hat éve tartó peresztrojka következmé­nye volt. Major szerint Gorbacsov értékelte, hogy a hadsereg nem vett részt az államcsínyben. Az elnök ellenzett bárminemű „boszorkányül­dözést", de kijelentette, érdeke az igazságszolgáltatás. Major kíséretében volt Douglas Hurd külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Borisz Pankinnal tár­gyalt a brit-szovjet együttműködés kérdéseiről. A brit miniszeterelnök a Gorbacsovval folytatott megbe­szélései után találkozott Észtország, Lettország és Litvánia elnökeivel, akikkel „koccintott a balti köztársa­ságok függetlenségére". Néhány órás látogatása végén John Major sajtóértekezletet tartott. Ezen hangsúlyozta, Nagy-Britannia és az egész világ megkönnyebbü­léssel fogadta, hogy a Szovjetunió­ban elvetélt az államcsíny. Major biztosított róla, hogy az Európai Kö­zösségek megadja a támogatást a gazdasági nehézségek leküzdésé­re, de figyelmeztetett rá, hogy hosz­szú távon radikális reformokat köve­tel a szovjet gazdaságtól. Major azt is elmondta, hogy a Szovjetuniónak nyújtott támogatás nem jelenti azt, hogy leállítják vagy korlátozzák a se­gélyeket Kelet-Európának. A brit miniszterelnök tájékoztatta az újságírókat, hogy a Mihail Gor­bacsovval és a Borisz Jelcinnel folytatott tárgyalásain szó volt a szovjet atomfegyverek kérdéskö­réről is. A Nyugatnak nem érdeke, hogy ez az arzenál szétforgácsolód­jon - hansúlyozta Major, egyben közölte: Gorbacsov és Jelcin biztosí­tott róla, szavatolják a biztonságos központi ellenőrzést a szovjet atom­fegyverek felett. GORBACSOV NEM MOND LE Michail Gorbacsov vasárnap in­terjút adott a szovjet televíziónak és a CNN amerikai tévétársaságnak. A sikertelen puccskísérlet óta ez volt Gorbacsov legnagyobb terjedelmű nyilatkozata, hozzávetőleg 15 percig tartott, s a történelemben most elő­ször sugározta egyenes adásban a két televízió az egész világ számá­ra az álamfői nyilatkozatot. Gorba­csov azt hangsúlyozta, hogy az ál­lamcsíny az első pillanattól fogva sikertelenségre volt ítélve, mert a szovjet társadalom számára elfo­gadhatatlan volt. Kijelentette, a de­mokratáknak, akik győztek, mindent meg kell tenniük azért, az emberek ne érrezzék úgy, hogy most valami­féle boszorkányüldözés kezdődik, hogy ki akarják terjeszteni a bűnö­sök körét. Tájékoztatott arról, a nép­képviselők kongresszusának rendkí­vüli üllésszakán (amelyről lapunk 1. és 2. oldalán számolunk be), rövid időn, két-három napon belül el kell fogadni a legégetőbb problémák alapvető megoldási módjait. Síkra­szállt azért, a lehető leghamarabb írják alá az egyes köztársaságok közötti gazdasági szerződéseket. A szovjet államfő hangsúlyozta: nem fogja benyújtani lemondását, mert az erkölcstelen lenne a jelenle­gi bonyolult helyzetben, amikor az 1985-ben megkezdett változások sorsáról döntenek. Hozzátette, hogy az utóbbi napokban történtekért reá háruló felelősséget vállalja. Pozití­van szólt arról, hogy más államok elismerik a balti köztársaságok füg­getlenségét. Mint mondotta, ez a fo­lyamat megfelel az ő elképzelései­nek a megújított Unióról, s hogy ebben az útban látja a népek önren­delkezési jogát garantáló alkot­mánytörvény teljesítésének egyik le­hetséges módját. Szerinte a Szovjetuniót meg kell őrizni, de megújított formában kell visszatük­föznie napjaink valóságát. Azt mon­dotta, minden köztársaságnak joga, hogy eldöntse, teljes jogú tagként marad-e a szövetségben, vagy csu­pán társulni kíván, de az is joga, bogy a teljes önállóságot válassza, xxx Mihail Gorbacsovnak meg kellene maradnia a központi vezetés élén, amely megtartja magának az ellen­őrzést a széteső szovjet védelmi, adó- és külpolitika fölött. Ezt a tokiói látogatáson tartózkodó Margaret Thatcher volt brit kormányfő jelen­tette ki. Thatcher a Kaifu Tosiki japán miniszterelnökkel megtartott találkozón azt hangsúlyozta, stabi­labb lesz a nemzetközi helyzet, ha Gorbacsov hatalmon marad. A ja­pán kormányfő azt húzta alá, hogy továbbra is a központi szovjet kor­mánynak kellene ellenőriznie a nuk­leáris arzenált. Telefonos közvéleménykutatáso­kat végzett a CNN amerikai tévétár­saság és a Time magazin. Az ered­mények szerint a megkérdezettek többsége még mindig előnyben ré­szesíti Gorbacsovot Borisz Jelcinnel szemben. 53 százalék válaszolta azt, szerinte az USA-nak az az érde­ke, hogy a Szovjetuniót Gorbacsov vezesse és ne Jelcin. Hatvannyolc százalék ellenezte azt, hogy az USA azonnal és nagyszabású pénzügyi segélyben részesítse a Szovjetu­niót. ISMÉT AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐKRŐL Bécsben tegnap a nyári szünet után nem hivatalos konzultációkkal felújították a tárgyalásokat az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről. Az egyes szervek ma kezdik meg munkájukat, s a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések­kel foglalkozó csoport szerdai plenáris ülésén lesz szó arról, hogy a sikerte­len szovjet puccskísérlet vajon kihat-e a bécsi tárgyalásokra. Ghana fővárosában tegnap kezdődött meg az el nem kötelezett országok kül­ügyminisztereinek 10. konferenciája. A 101 országból érkezett küldöttek a mozgalom feladatairól, a fejlett ipari államok és a fejlődő országok közötti együttműködés távlatairól, a regionális konfliktusok megoldásának lehetőségei­ről és a környezetvédelemmel kapcsola­tos problémákról folytatnak tárgyalásokat. Abed Asamoah ghanai külügyminiszter szerint a mostani ülésrrek az a konkrét célja, hogy a mozgalom tagországainak kölcsönös együttműködéséről fogadjanak el hatékony programot. A küldöttek arról is döntenek, hogy 1992-ben hol tartják meg az el nem kötelezettek csúcsérte­kezletét. KADHAFI ÚJ HÚROKAT IS PENGET Moamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető vasárnap Benghaziban, a hadsereg új tisztjei előtt mondott beszédében szorgalmazta a kap­csolatjavítást az Egyesült Államok­kal. Erről a JANA hírügynökség tájé­koztatott. Kadhafi kijelentette, hogy „Egyiptom, Algéria és Marokkó az amerikai-líbiai kapcsolatok javításá­ra törekszik." Ezzel összefüggés­ben jegyezte meg Kadhafi, hogy ez az irányvonal „megfelel elképzelé­seinek". Ám rögtön ezután kijelen­tette, hogy „Amerikának mindenki szolgálatába kellene állnia és tudo­mányos sikereit a humanizmus szol­gálatába kellene állítania". Kadhafi ismét megerősítette, tá­mogatta a Szovjetunióban elvetélt puccsot és kijelentette, azt kívánná, ha Moszkva ismét az „imperializ­mus elleni elrettentő erővé válna." VÁLSÁGORVOSLÁS KORMÁNYRENDELETEKKEL? A lengyel kormány a tegnapra virradóra véget ért rendkívüli ülésén úgy döntött, kérni fogja a parlamen­tet, hogy ruházza fel rendkívüli gaz­dasági jogkörökkel és a végrehajtó hatalom megszilárdítása érdekében hajtson végre bizonyos alkot­mánymódosításokat. Erről tegnap reggel tájékoztatott a kabinet szóvi­vője, Andrzej Zarebski, aki a dön­tést a válságos nemzetközi helyzet­tel, s a Lengyelországban kialakult válsággal indokolta. Hozzáfűzte, a végrehajtó hatalom jelenlegi kom­petenciái nem teszik lehetővé a ru­galmas azonnali reagálást a válság­jelenségekre. Hozzá kell tenni, Jan Krzysztof Bielecki kormánya csak rendkívül heves viták után döntött e lépés mellett. Ezek a viták már a múlt héten is tartottak a szejmben az állami költségvetésről, a pénzügyi és gazdasági politikáról folyó ta­nácskozáson. A kormánynak ezeket a programjait élesen bírálták, amire Bielecki benyújtotta kabinetjének le­mondását. A honatyák azonban szombaton nem fogadták el a le­mondást. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IS IGENT MONDOTT George Bush amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész azonnal diplomáciai kapcsolatra lépni a balti köztársaságokkal. A nyári székhelyén, Kennebunkportban megtartott sajtótájékoztatón ezt így fogalmazta meg: Az Egyesült Államok mindig támogatta a balti országok függetlenségét és most kész kormányaikkal diplomáciai kapcsolatra lépni. ÚJABB REMÉNYSUGÁR (Folytatás az 1. oldalról) gában ma ismét összeülnek az Eu­rópai Közösségek külügyminiszte­rei, hogy döntsenek a békekonferen­cia összehívásáról. A horvátországi tűzszüneti megál­lapodás lényegében már augusztus 7-e óta érvényben van, de nem volt semmilyen hatása, mert Szerbia, amelyet az EK szerint felelősség terhel a vérontás elhúzódásáért, nem egyezett bele, hogy a nemzet­közi megfigyelői csoport Horvátor­szágban tevékenykedjen. Tegnap lényegében minden veze­tő politikus elmondta véleményét a megállapodásról. Szlobodan Mi­losevics szerb elnök kijelentette, „ami Jugoszlávia jövőjét illeti, bizto­síthatom önöket arról, hogy tovább­ra is létezni fog". Hogy ez a katego­rikus kinyilatkoztatás mennyiben helytálló, az az elkövetkező napok­ban kiderül. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e az okmányban foglaltakat a gyakorlatba is átültetni. A konflik­tusban részt vevő felek nyilatkoza­taiból bizonyos derűlátást lehet kié­rezni, ez azonban nagyon óvatos. Nem mellékes az sem, hogy a nyilat­kozatok továbbra is tartalmazzák az alapvető véleménykülönbségeket. Franjo Tudjman horvát elnök azt mondotta, hogy még messze van­nak a végleges megoldástól. Hozzá­tette azonban, az a tény, hogy a szerb vezetés hosszas habozás után mégis csak egyetértett a tűz­szünetet rögzítő dokumentumokkal, önmagában is nagy dolog és Hor­vátország helyes politikájának a győzelmét jelenti. Mindenesetre meg kell várni, hogy mi történik majd a valóságban - tette hozzá. Vissza kell még térni Milosevics nyilatkoza­tára, aki ugyancsak jelentős hala­dásról beszélt, s az egyik legfonto­sabb momentumnak azt nevezte, hogy a Horvátországban élő szerbe­ket elfogadták egyenjogú félnek, s képviselőik szintén felügyelni fog­nak a tűzszünetre. Azt hangsúlyoz­ta, hogy az ENSZ-misszíónak kizá­rólag polgári jellege lesz, ez volt ugyanis az egyik legvitatottabb kérdés. Tömör és nagyon találó kommen­tárt fűzött a dokumentum aláírásá­hoz Milan Kucsan szlovén elnök: „Ez egy feltétel ahhoz, hogy tenni lehessen valamit. A béke az első számú feltétele annak, hogy az or­szág sorsáért valamit tenni lehes­sen. Majd meglátjuk, hogy tisztelet­ben fogják-e tartani a megállapo­dást. " A tegnap délutáni hírügynökségi jelentések arról szóltak, hogy a haj­nali aláírást követően Horvátország­ban tegnap nyugalom volt. Bár az éjszaka folyamán voltak még szór­ványos lövöldözések, a legveszélye­sebb tűzfészekben viszonylag nyu­godt volt a helyzet. A zágrábi rádió arról tájékoztatott, hogy a kelet-hor­vátországi Lasfovo községben meg­öltek egy rendőrt, Gospiciben pe­dig felgyújtottak néhány házat. A Reuter jellemzése: a tűzszünet megkötése után érezhető az általá­nos megkönnyebbülés. Az Armscor dél-afrikai állami fegyvergyártó konszern tegnap cá­folta azt, hogy Horvátországnak fegyvereket, illetve lőszert adott el. Ezzel reagált a jugoszláv hatóságok állítására, miszerint a zágrábi repü­lőtéren szombaton feltartóztatott ugandai repülőgép a Dél-afrikai Köztársaságból 19 tonna fegyvert szállított Horvátországba. Az Arms­cor szóvivője kijelentette: „Végső hatállyal leszögezhetjük hogy nem kötöttünk semmiféle kereskedelmi szerződést sem Jugoszláviával, sem valamely tagországával". Ezzel összefüggésben Helmut Heitman dél-afrikai katonai szakértő hangot adott feltevésének, hogy a szóban forgó szállítmányt a Dél­afrikai Köztársaság egyik négerek lakta bábállamából, Bophuthatswa­nából indíthatták útjára. * * * Tegnap a délutáni órákban a hor­vátországi Pakracból jelentették az új tűzszüneti egyezmény megsérté­sének első esetét. A Tanjug hírügy­nökség szerint ebben a térségben mintegy 50 percig tüzeltek aknave­tőkből és gépfegyverekből. Egyelőre nem volt hír arról, hogy a konfliktust ki provokálta ki és arról sem, hogy voltak-e áldozatai. HOLNAP PRÁGÁBA ÉRKEZIK A FRANCIA PARLAMENT ELNÖKE Laurent Fabius a francia Nemzetgyű­lés elnöke szerdán Prágában részt vesz a Kultúra és a demokrácia elnevezésű nemzetközi tórumon, amelyet hazánk az UNESCO-val közösen rendez meg. Ezt tegnap jelentette az AFP hírügynökség a francia Nemzetgyűlés sajtóosztályára hivatkozva. A francia parlament elnöke lényegé­ben félnapos itt-tartózkodása során talál­kozik Václav Havel csehszlovák elnökkel is. A délutáni órákba Vilniusba utazik, ahol tanácskozni fog Vitautasz Lands­bergis litván elnökkel. A rendezvényt egyébként szeptember 4-étől 6-áig tartják meg, s több jelentós külföldi személyiség vesz rajta részt. Töb­bek között Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, Bülent Ecevit volt török miniszterelnök, valamint Bro­nislaw Geremek, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke. NEM JUTOTTAK DŰLŐRE Japán és a KNDK képviselői teg­nap a kölcsönös kapcsolatok nor­malizálásáról Pekingben folytatott tanácskozásaik negyedik fordulójá­ban sem jutottak megegyezésre. Novemberben ismét találkoznak Pe­kingben. A vitás kérdés elsősorban az, hogy megegyezésre kell jutniuk a KNDK nukleáris berendezései fel­ügyeletének, valamint a japán gyar­mati uralom időszaka háborús kárté­rítésének kérdésében. Phenjan képviselője egyébként közölte, hogy kormánya nemsokára csatlakozni fog a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség megállapodása­ihoz, s kész bármikor lehetővé tenni nukleáris berendezéseinek ellenőr­zését. Viszont csak azzal a feltétel­lel, ha ugyanezt megteszi Dél-Korea is, amelynek területén észak-koreai információk szerint atomfegyvereket tárolnak. NÉHÁNY SORBAN K ína az SZKP összeomlása kö­vetkeztében harckészültségbe helyezte fegyveres erőit. Ezt a hong­kongi napilapok közölték, magas rangú kínai tisztre hivatkozva. Fu Khuej-csing altábornagy megerősí­tette, hogy készültségbe helyezték a repülőtereken és mindenekelőtt a szovjet-kínai határokon állomáso­zó egységeket. Arról is tájékoztatott: az az egymillió kínai katona, aki az árvizek következményeit számolta fel, most ismét visszatért a lakta­nyákba, s ez is bizonyítja, hogy a 3 millió főnyi kínai hadsereg milyen aggodalmakkal figyeli a szovjetunió­beli helyzet alakulását. „Az, ami a Szovjetunióban történt, Kínában nem fordulhat elő, mivel hadsere­günk hisz a párt vezető szerepé­ben" - hangsúlyozta Fu. S am Nunn, az amerikai szenátus védelmi bizottságának elnöke vasárnap Moszkvában a harcászati atomfegyverekről szóló szovjet­amerikai tárgyalások mielőbbi meg­rendezését szorgalmazza. A CBS amerikai televíziós állomásnak adott nyilatkozatában a szenátor megálla­pította: ezek a fegyverek „semmi esetre sem stabilizációs tényezők" és mindkét fél számára nagy ve­szélyt jelentenek. Sam Nunn Jevge­nyij Saposnyikov új szovjet védelmi miniszterrel folytatót tárgyalásokat. C aracasban vasárnap kezdődött meg a latin-amerikai országok államfői feleségeinek négynapos ta­lálkozója. Először rendeztek ilyen fórumot, amelyen 33 first lady vesz részt. A tanácskozás napirendjén a régió szociális problémái szerepel­nek. Nyitó beszédet Blanca Rodri­guez* Perez, a vendéglátó ország államfőjének felesége mondott, aki rámutatott a kábítószergyártás és -csempészés elleni harc szükséges­ségére. I on Iliescu román elnök tegnap Iz­raelbe érkezett. Háromnapos ott­tartózkodása során fogadja őt Haim Herzog államfő, Jicchak Samir mi­niszterelnök és David Levy külügy­miniszter. Az izraeli rádió előzetes tájékoztatásai szerint Jeruzsálembe Iliescut felkérik arra, hogy szorgal­mazza az antiszemitizmus elleni tör­vény elfogadását Romániában. P ham The Duyet, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának befolyásos tagja az ország függet­lenségi napja alkalmából megrende­zett gyűlésen kijelentette: a szocia­lizmus az egyedüli rendszer, amely biztosíthatja a szabadságot és a bol­dogságot a vietnami nép számára. A vietnami sajtó szerint a pártvezető kijelentette, hogy a vietnami nép döntött a szocializmus mellett, és ez a választás történelmi jelentőségű volt. "T^elju Zselev bolgár államfő ĹO tegnap négynapos látogatás­ra Németországba érkezett. A két német állam egyesítése óta először jár bolgár elnök Berlinben. Ott-tar­tózkodása során találkozik Richard von Weizsäcker szövetségi államfő­vel, Helmut Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügymi­niszterrel. Zselev Berlinen kívül láto­gatást tesz Drezdában, Bonnban, Stuttgartban és Saarbrückenben. L ondon északi negyedében egy rak­tárban, csupán néhány kilométerre John Major kormányfő lakóhelyétől, titkos katonai jellegű dokumentumokra bukkan­tak - közölte iegnap a Daily Mirror című lap. A 46 dokumentum állítólag a brit védelmi minisztérium dolgozóinak otthoni telefonszámait tartalmazza, továbbá in­formációkat az egyes fegyverfajtákról. A védelmi minisztérium szóvivője az ügy­gyei kapcsolatban nem volt hajlandó nyi­latkozni, ám megjegyezte, ha valóban a szerkesztőség tulajdonába kerültek az említett dokumentumok, akkor azokat át kellene adni a rendőrségnek. V asárnap este Ausztriába érkezett a dalai láma. Megbeszéléseket foly­tatott Herbert Krejcivel, az Osztrák Iparo­sok Szövetségének főtitkárával. A tibeti vendéget tegnap fogadta Kurt Waldheim elnök és Alois Mock külügyminiszter. Négynapos látogatása során a dalai láma találkozik az osztrák politikai és kulturális élet több más képviselőjével és felkeresi a buddhista központot. EL NEM KÖTELEZETTEK TANÁCSKOZÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents