Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám, kedd
HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓI 1991 .* SZEPTEMBER 3. TÁMOGATÁS REFORMOK FEJÉBEN PEKING A BRIT KORMÁNYFŐ TOVÁBBI ÁLLOMÁSA John Major brit kormányfő, aki tegnap háromnapos látogatásra Pekingbe érkezett, vasárnapi moszkvai villámlátogatása során találkozott Mihail Gorbacsovval. A szovjet államfő hangsúlyozta, hogy a puccskísérlet sikertelensége a hat éve tartó peresztrojka következménye volt. Major szerint Gorbacsov értékelte, hogy a hadsereg nem vett részt az államcsínyben. Az elnök ellenzett bárminemű „boszorkányüldözést", de kijelentette, érdeke az igazságszolgáltatás. Major kíséretében volt Douglas Hurd külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Borisz Pankinnal tárgyalt a brit-szovjet együttműködés kérdéseiről. A brit miniszeterelnök a Gorbacsovval folytatott megbeszélései után találkozott Észtország, Lettország és Litvánia elnökeivel, akikkel „koccintott a balti köztársaságok függetlenségére". Néhány órás látogatása végén John Major sajtóértekezletet tartott. Ezen hangsúlyozta, Nagy-Britannia és az egész világ megkönnyebbüléssel fogadta, hogy a Szovjetunióban elvetélt az államcsíny. Major biztosított róla, hogy az Európai Közösségek megadja a támogatást a gazdasági nehézségek leküzdésére, de figyelmeztetett rá, hogy hoszszú távon radikális reformokat követel a szovjet gazdaságtól. Major azt is elmondta, hogy a Szovjetuniónak nyújtott támogatás nem jelenti azt, hogy leállítják vagy korlátozzák a segélyeket Kelet-Európának. A brit miniszterelnök tájékoztatta az újságírókat, hogy a Mihail Gorbacsovval és a Borisz Jelcinnel folytatott tárgyalásain szó volt a szovjet atomfegyverek kérdésköréről is. A Nyugatnak nem érdeke, hogy ez az arzenál szétforgácsolódjon - hansúlyozta Major, egyben közölte: Gorbacsov és Jelcin biztosított róla, szavatolják a biztonságos központi ellenőrzést a szovjet atomfegyverek felett. GORBACSOV NEM MOND LE Michail Gorbacsov vasárnap interjút adott a szovjet televíziónak és a CNN amerikai tévétársaságnak. A sikertelen puccskísérlet óta ez volt Gorbacsov legnagyobb terjedelmű nyilatkozata, hozzávetőleg 15 percig tartott, s a történelemben most először sugározta egyenes adásban a két televízió az egész világ számára az álamfői nyilatkozatot. Gorbacsov azt hangsúlyozta, hogy az államcsíny az első pillanattól fogva sikertelenségre volt ítélve, mert a szovjet társadalom számára elfogadhatatlan volt. Kijelentette, a demokratáknak, akik győztek, mindent meg kell tenniük azért, az emberek ne érrezzék úgy, hogy most valamiféle boszorkányüldözés kezdődik, hogy ki akarják terjeszteni a bűnösök körét. Tájékoztatott arról, a népképviselők kongresszusának rendkívüli üllésszakán (amelyről lapunk 1. és 2. oldalán számolunk be), rövid időn, két-három napon belül el kell fogadni a legégetőbb problémák alapvető megoldási módjait. Síkraszállt azért, a lehető leghamarabb írják alá az egyes köztársaságok közötti gazdasági szerződéseket. A szovjet államfő hangsúlyozta: nem fogja benyújtani lemondását, mert az erkölcstelen lenne a jelenlegi bonyolult helyzetben, amikor az 1985-ben megkezdett változások sorsáról döntenek. Hozzátette, hogy az utóbbi napokban történtekért reá háruló felelősséget vállalja. Pozitívan szólt arról, hogy más államok elismerik a balti köztársaságok függetlenségét. Mint mondotta, ez a folyamat megfelel az ő elképzeléseinek a megújított Unióról, s hogy ebben az útban látja a népek önrendelkezési jogát garantáló alkotmánytörvény teljesítésének egyik lehetséges módját. Szerinte a Szovjetuniót meg kell őrizni, de megújított formában kell visszatükföznie napjaink valóságát. Azt mondotta, minden köztársaságnak joga, hogy eldöntse, teljes jogú tagként marad-e a szövetségben, vagy csupán társulni kíván, de az is joga, bogy a teljes önállóságot válassza, xxx Mihail Gorbacsovnak meg kellene maradnia a központi vezetés élén, amely megtartja magának az ellenőrzést a széteső szovjet védelmi, adó- és külpolitika fölött. Ezt a tokiói látogatáson tartózkodó Margaret Thatcher volt brit kormányfő jelentette ki. Thatcher a Kaifu Tosiki japán miniszterelnökkel megtartott találkozón azt hangsúlyozta, stabilabb lesz a nemzetközi helyzet, ha Gorbacsov hatalmon marad. A japán kormányfő azt húzta alá, hogy továbbra is a központi szovjet kormánynak kellene ellenőriznie a nukleáris arzenált. Telefonos közvéleménykutatásokat végzett a CNN amerikai tévétársaság és a Time magazin. Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége még mindig előnyben részesíti Gorbacsovot Borisz Jelcinnel szemben. 53 százalék válaszolta azt, szerinte az USA-nak az az érdeke, hogy a Szovjetuniót Gorbacsov vezesse és ne Jelcin. Hatvannyolc százalék ellenezte azt, hogy az USA azonnal és nagyszabású pénzügyi segélyben részesítse a Szovjetuniót. ISMÉT AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐKRŐL Bécsben tegnap a nyári szünet után nem hivatalos konzultációkkal felújították a tárgyalásokat az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről. Az egyes szervek ma kezdik meg munkájukat, s a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó csoport szerdai plenáris ülésén lesz szó arról, hogy a sikertelen szovjet puccskísérlet vajon kihat-e a bécsi tárgyalásokra. Ghana fővárosában tegnap kezdődött meg az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek 10. konferenciája. A 101 országból érkezett küldöttek a mozgalom feladatairól, a fejlett ipari államok és a fejlődő országok közötti együttműködés távlatairól, a regionális konfliktusok megoldásának lehetőségeiről és a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákról folytatnak tárgyalásokat. Abed Asamoah ghanai külügyminiszter szerint a mostani ülésrrek az a konkrét célja, hogy a mozgalom tagországainak kölcsönös együttműködéséről fogadjanak el hatékony programot. A küldöttek arról is döntenek, hogy 1992-ben hol tartják meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét. KADHAFI ÚJ HÚROKAT IS PENGET Moamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető vasárnap Benghaziban, a hadsereg új tisztjei előtt mondott beszédében szorgalmazta a kapcsolatjavítást az Egyesült Államokkal. Erről a JANA hírügynökség tájékoztatott. Kadhafi kijelentette, hogy „Egyiptom, Algéria és Marokkó az amerikai-líbiai kapcsolatok javítására törekszik." Ezzel összefüggésben jegyezte meg Kadhafi, hogy ez az irányvonal „megfelel elképzeléseinek". Ám rögtön ezután kijelentette, hogy „Amerikának mindenki szolgálatába kellene állnia és tudományos sikereit a humanizmus szolgálatába kellene állítania". Kadhafi ismét megerősítette, támogatta a Szovjetunióban elvetélt puccsot és kijelentette, azt kívánná, ha Moszkva ismét az „imperializmus elleni elrettentő erővé válna." VÁLSÁGORVOSLÁS KORMÁNYRENDELETEKKEL? A lengyel kormány a tegnapra virradóra véget ért rendkívüli ülésén úgy döntött, kérni fogja a parlamentet, hogy ruházza fel rendkívüli gazdasági jogkörökkel és a végrehajtó hatalom megszilárdítása érdekében hajtson végre bizonyos alkotmánymódosításokat. Erről tegnap reggel tájékoztatott a kabinet szóvivője, Andrzej Zarebski, aki a döntést a válságos nemzetközi helyzettel, s a Lengyelországban kialakult válsággal indokolta. Hozzáfűzte, a végrehajtó hatalom jelenlegi kompetenciái nem teszik lehetővé a rugalmas azonnali reagálást a válságjelenségekre. Hozzá kell tenni, Jan Krzysztof Bielecki kormánya csak rendkívül heves viták után döntött e lépés mellett. Ezek a viták már a múlt héten is tartottak a szejmben az állami költségvetésről, a pénzügyi és gazdasági politikáról folyó tanácskozáson. A kormánynak ezeket a programjait élesen bírálták, amire Bielecki benyújtotta kabinetjének lemondását. A honatyák azonban szombaton nem fogadták el a lemondást. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IS IGENT MONDOTT George Bush amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész azonnal diplomáciai kapcsolatra lépni a balti köztársaságokkal. A nyári székhelyén, Kennebunkportban megtartott sajtótájékoztatón ezt így fogalmazta meg: Az Egyesült Államok mindig támogatta a balti országok függetlenségét és most kész kormányaikkal diplomáciai kapcsolatra lépni. ÚJABB REMÉNYSUGÁR (Folytatás az 1. oldalról) gában ma ismét összeülnek az Európai Közösségek külügyminiszterei, hogy döntsenek a békekonferencia összehívásáról. A horvátországi tűzszüneti megállapodás lényegében már augusztus 7-e óta érvényben van, de nem volt semmilyen hatása, mert Szerbia, amelyet az EK szerint felelősség terhel a vérontás elhúzódásáért, nem egyezett bele, hogy a nemzetközi megfigyelői csoport Horvátországban tevékenykedjen. Tegnap lényegében minden vezető politikus elmondta véleményét a megállapodásról. Szlobodan Milosevics szerb elnök kijelentette, „ami Jugoszlávia jövőjét illeti, biztosíthatom önöket arról, hogy továbbra is létezni fog". Hogy ez a kategorikus kinyilatkoztatás mennyiben helytálló, az az elkövetkező napokban kiderül. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e az okmányban foglaltakat a gyakorlatba is átültetni. A konfliktusban részt vevő felek nyilatkozataiból bizonyos derűlátást lehet kiérezni, ez azonban nagyon óvatos. Nem mellékes az sem, hogy a nyilatkozatok továbbra is tartalmazzák az alapvető véleménykülönbségeket. Franjo Tudjman horvát elnök azt mondotta, hogy még messze vannak a végleges megoldástól. Hozzátette azonban, az a tény, hogy a szerb vezetés hosszas habozás után mégis csak egyetértett a tűzszünetet rögzítő dokumentumokkal, önmagában is nagy dolog és Horvátország helyes politikájának a győzelmét jelenti. Mindenesetre meg kell várni, hogy mi történik majd a valóságban - tette hozzá. Vissza kell még térni Milosevics nyilatkozatára, aki ugyancsak jelentős haladásról beszélt, s az egyik legfontosabb momentumnak azt nevezte, hogy a Horvátországban élő szerbeket elfogadták egyenjogú félnek, s képviselőik szintén felügyelni fognak a tűzszünetre. Azt hangsúlyozta, hogy az ENSZ-misszíónak kizárólag polgári jellege lesz, ez volt ugyanis az egyik legvitatottabb kérdés. Tömör és nagyon találó kommentárt fűzött a dokumentum aláírásához Milan Kucsan szlovén elnök: „Ez egy feltétel ahhoz, hogy tenni lehessen valamit. A béke az első számú feltétele annak, hogy az ország sorsáért valamit tenni lehessen. Majd meglátjuk, hogy tiszteletben fogják-e tartani a megállapodást. " A tegnap délutáni hírügynökségi jelentések arról szóltak, hogy a hajnali aláírást követően Horvátországban tegnap nyugalom volt. Bár az éjszaka folyamán voltak még szórványos lövöldözések, a legveszélyesebb tűzfészekben viszonylag nyugodt volt a helyzet. A zágrábi rádió arról tájékoztatott, hogy a kelet-horvátországi Lasfovo községben megöltek egy rendőrt, Gospiciben pedig felgyújtottak néhány házat. A Reuter jellemzése: a tűzszünet megkötése után érezhető az általános megkönnyebbülés. Az Armscor dél-afrikai állami fegyvergyártó konszern tegnap cáfolta azt, hogy Horvátországnak fegyvereket, illetve lőszert adott el. Ezzel reagált a jugoszláv hatóságok állítására, miszerint a zágrábi repülőtéren szombaton feltartóztatott ugandai repülőgép a Dél-afrikai Köztársaságból 19 tonna fegyvert szállított Horvátországba. Az Armscor szóvivője kijelentette: „Végső hatállyal leszögezhetjük hogy nem kötöttünk semmiféle kereskedelmi szerződést sem Jugoszláviával, sem valamely tagországával". Ezzel összefüggésben Helmut Heitman dél-afrikai katonai szakértő hangot adott feltevésének, hogy a szóban forgó szállítmányt a Délafrikai Köztársaság egyik négerek lakta bábállamából, Bophuthatswanából indíthatták útjára. * * * Tegnap a délutáni órákban a horvátországi Pakracból jelentették az új tűzszüneti egyezmény megsértésének első esetét. A Tanjug hírügynökség szerint ebben a térségben mintegy 50 percig tüzeltek aknavetőkből és gépfegyverekből. Egyelőre nem volt hír arról, hogy a konfliktust ki provokálta ki és arról sem, hogy voltak-e áldozatai. HOLNAP PRÁGÁBA ÉRKEZIK A FRANCIA PARLAMENT ELNÖKE Laurent Fabius a francia Nemzetgyűlés elnöke szerdán Prágában részt vesz a Kultúra és a demokrácia elnevezésű nemzetközi tórumon, amelyet hazánk az UNESCO-val közösen rendez meg. Ezt tegnap jelentette az AFP hírügynökség a francia Nemzetgyűlés sajtóosztályára hivatkozva. A francia parlament elnöke lényegében félnapos itt-tartózkodása során találkozik Václav Havel csehszlovák elnökkel is. A délutáni órákba Vilniusba utazik, ahol tanácskozni fog Vitautasz Landsbergis litván elnökkel. A rendezvényt egyébként szeptember 4-étől 6-áig tartják meg, s több jelentós külföldi személyiség vesz rajta részt. Többek között Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, Bülent Ecevit volt török miniszterelnök, valamint Bronislaw Geremek, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke. NEM JUTOTTAK DŰLŐRE Japán és a KNDK képviselői tegnap a kölcsönös kapcsolatok normalizálásáról Pekingben folytatott tanácskozásaik negyedik fordulójában sem jutottak megegyezésre. Novemberben ismét találkoznak Pekingben. A vitás kérdés elsősorban az, hogy megegyezésre kell jutniuk a KNDK nukleáris berendezései felügyeletének, valamint a japán gyarmati uralom időszaka háborús kártérítésének kérdésében. Phenjan képviselője egyébként közölte, hogy kormánya nemsokára csatlakozni fog a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megállapodásaihoz, s kész bármikor lehetővé tenni nukleáris berendezéseinek ellenőrzését. Viszont csak azzal a feltétellel, ha ugyanezt megteszi Dél-Korea is, amelynek területén észak-koreai információk szerint atomfegyvereket tárolnak. NÉHÁNY SORBAN K ína az SZKP összeomlása következtében harckészültségbe helyezte fegyveres erőit. Ezt a hongkongi napilapok közölték, magas rangú kínai tisztre hivatkozva. Fu Khuej-csing altábornagy megerősítette, hogy készültségbe helyezték a repülőtereken és mindenekelőtt a szovjet-kínai határokon állomásozó egységeket. Arról is tájékoztatott: az az egymillió kínai katona, aki az árvizek következményeit számolta fel, most ismét visszatért a laktanyákba, s ez is bizonyítja, hogy a 3 millió főnyi kínai hadsereg milyen aggodalmakkal figyeli a szovjetunióbeli helyzet alakulását. „Az, ami a Szovjetunióban történt, Kínában nem fordulhat elő, mivel hadseregünk hisz a párt vezető szerepében" - hangsúlyozta Fu. S am Nunn, az amerikai szenátus védelmi bizottságának elnöke vasárnap Moszkvában a harcászati atomfegyverekről szóló szovjetamerikai tárgyalások mielőbbi megrendezését szorgalmazza. A CBS amerikai televíziós állomásnak adott nyilatkozatában a szenátor megállapította: ezek a fegyverek „semmi esetre sem stabilizációs tényezők" és mindkét fél számára nagy veszélyt jelentenek. Sam Nunn Jevgenyij Saposnyikov új szovjet védelmi miniszterrel folytatót tárgyalásokat. C aracasban vasárnap kezdődött meg a latin-amerikai országok államfői feleségeinek négynapos találkozója. Először rendeztek ilyen fórumot, amelyen 33 first lady vesz részt. A tanácskozás napirendjén a régió szociális problémái szerepelnek. Nyitó beszédet Blanca Rodriguez* Perez, a vendéglátó ország államfőjének felesége mondott, aki rámutatott a kábítószergyártás és -csempészés elleni harc szükségességére. I on Iliescu román elnök tegnap Izraelbe érkezett. Háromnapos otttartózkodása során fogadja őt Haim Herzog államfő, Jicchak Samir miniszterelnök és David Levy külügyminiszter. Az izraeli rádió előzetes tájékoztatásai szerint Jeruzsálembe Iliescut felkérik arra, hogy szorgalmazza az antiszemitizmus elleni törvény elfogadását Romániában. P ham The Duyet, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának befolyásos tagja az ország függetlenségi napja alkalmából megrendezett gyűlésen kijelentette: a szocializmus az egyedüli rendszer, amely biztosíthatja a szabadságot és a boldogságot a vietnami nép számára. A vietnami sajtó szerint a pártvezető kijelentette, hogy a vietnami nép döntött a szocializmus mellett, és ez a választás történelmi jelentőségű volt. "T^elju Zselev bolgár államfő ĹO tegnap négynapos látogatásra Németországba érkezett. A két német állam egyesítése óta először jár bolgár elnök Berlinben. Ott-tartózkodása során találkozik Richard von Weizsäcker szövetségi államfővel, Helmut Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Zselev Berlinen kívül látogatást tesz Drezdában, Bonnban, Stuttgartban és Saarbrückenben. L ondon északi negyedében egy raktárban, csupán néhány kilométerre John Major kormányfő lakóhelyétől, titkos katonai jellegű dokumentumokra bukkantak - közölte iegnap a Daily Mirror című lap. A 46 dokumentum állítólag a brit védelmi minisztérium dolgozóinak otthoni telefonszámait tartalmazza, továbbá információkat az egyes fegyverfajtákról. A védelmi minisztérium szóvivője az ügygyei kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni, ám megjegyezte, ha valóban a szerkesztőség tulajdonába kerültek az említett dokumentumok, akkor azokat át kellene adni a rendőrségnek. V asárnap este Ausztriába érkezett a dalai láma. Megbeszéléseket folytatott Herbert Krejcivel, az Osztrák Iparosok Szövetségének főtitkárával. A tibeti vendéget tegnap fogadta Kurt Waldheim elnök és Alois Mock külügyminiszter. Négynapos látogatása során a dalai láma találkozik az osztrák politikai és kulturális élet több más képviselőjével és felkeresi a buddhista központot. EL NEM KÖTELEZETTEK TANÁCSKOZÁSA