Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám, péntek

1991. SZEPTEMBER 13. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 RÖVIDEN JOZEF BAKŠAY külkereskedelmi mi­niszter és Org Marais, a Dél-afrikai Köz­társaság ipari, kereskedelmi és idegen­forgalmi minisztere tegnap egyezményt írt alá, amely teljes mértékben normalizálja az 1964-90 között szünetelt csehszlovák -dél-afrikai kereskedelmi kapcsolatokat. A BÖSI VÍZERŐMŰ építésének azon­nali leállítását követelik a Tájvédők Cseh­országi Szövetségének képviselői abban a tervezetben, amelyet Václav Havelnek, Marián Čalfának és más csehszlovák kor­mányképviselőnek küldtek el. LOSONC KILENCVEN MENEKÜLTET HAJLANDÓ BEFOGADNI (Munkatársunktól) - A városi képvise­lő-testület legutóbbi soros ülésén a már hazánkban tartózkodó menekültek eset­leges losonci letelepedéséről is sok szó esett. Kétórás vita alakult ki a kérdésről. Mivel a képviselők számára szokatlan és eddig ismeretlen kérdésről volt szó, az ülésen megjelent dr. Marián Boroška, a szlovák kormány menekültügyi titkársá­gának megbízottja is. Miután ismertette a menekültstátussal kapcsolatos tudniva­lókat, elmondta, hogy a menekültek kö­zött románok, bolgárok, szovjetek, ele­nyésző számban kínaiak, vietnamiak és angolaiak is vannak. Biztosította a képvi­selőket, hogy a kormány minden letelepe­déssel járó kiadást fedez. Ezenkívül a kormány minden személy után évi 20 ezer koronát fizet a városnak, s 5-6 új munkahelyet is teremt Losoncon, hisz a menekülteknek megélhetésükhöz dol­gozniuk is kell. A bérbevétel tíz évre szólna. A vitában többen is felszólaltak. Nem alakult ki tiszta kép, bár úgy tetszett, többen vannak, akik humanitárius kérdés­ként kezelik a dolgot. Végül is a szavazás döntött, melyen 35-ből 22-en a befogadás mellett voksoltak. (polgári) MÉG MINDIG NEM TALÁLTÁK MEG A KIS TADEÁŠT Egyelőre nem hozott sikert a Hra­dec Královéban nem egész egy hete elrabolt gyermek utáni nyomozás. Ladislav Pavlíček, a bűnügyi rend­őrség főfelügyelője azonban el­mondta: a legutóbbi információk szerint a kis Tadeáš több mint való­színű, hogy még él, és semmi jel nem mutat arra, hogy a tettes el­hagyta volna a várost. A rendőrség már csaknem 1500 személyt ellen­őrzött, s 500 gyanús nőt fel is kere­sett. Hajlik arra a véleményre, hogy a bűncselekményt nem beszámítha­tó asszony követte el. Fölajánlotta segítségét többek között mintegy száz pszichotronikus. Speciális cso­port alakult, melynek tagjai közt pszichológus is van. Az üggyel kap­csolatos bejelentések a 049­2822420-as telefonszámon tehetők meg. A bűnüldözök felvették a kap­csolatot a németországi Sandra Hättischsel is, aki állítólag rendkívüli adottságokkal rendelkezik, és kere­sik a kapcsolatot egy holland lát­•nokkal. A gyermek szüleivel egy munka­csoport tartja a kapcsolatot, s folya­matosan tájékoztatja a nyomozás eredményeiről. Szakértők két vari­ánst tartanak valószínűnek. 1. Az asszony tulajdonképpen normális, de elvesztette saját gyermekét. Ez már évekkel ezelőtt megtörténhetett, s a lelki zavar fokozatosan jelentke­zett nála, míg végül úgy érezte, mindenképpen gyermekhez kell jut­nia. 2. Megháborodott elméjű asz­szonyról van szó, akinek a cselek­ményeit irracionális okok vezérlik. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 13-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,25 53,04 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,87 18,15 Olasz líra (1000) 23,87 24,23 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 20,38 20,71 USA-dollár 30,20 30,60 Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap Dél­Morvaországban tett munkalátogatást. Jozef Bakšay külkereskedel­mi miniszterrel együtt megtekintette a Brünni Nemzetközi Gépipari Vásárt. Találkozott Václav Mend brünni főpolgármesterrel és Antonín Surkkal, a Brünni Vásárok rész­vénytársaság igazga­tójával, akik köztársa­sági elnökünket a vá­sárok és kiállítások rendezése kapcsán lét­rejött együttműködé­sükről tájékoztatták. Ezek után Václav Havel és kísérete hazai ma­gánvállalkozókkal ta­lálkozott, több ország pavilonját megtekintet­te és személyesen pró­bált ki egy Škoda-gép­kocsit (Michal Krumhanzl felvétele - ČSTK) MILYEN LEGYEN A NÉPSZAVAZÁS MÓDJA? (Folytatás az 1. oldalról) Tegnapi ülésén a szövetségi kormány azért tért vissza ismételten az alternatív katonai szolgálatról szóló törvényterve­zethez, mert meg kellett vitatni azt a ja­vaslatot, hogy hozzanak létre független bizottságokat annak eldöntésére, indo­kolt-e a katonai szolgálat megtagadása. Ez annál is inkább időszerű, mivel idén már több mint 37 ezren tagadták meg a katonai szolgálatot, s veszélybe került hadseregünk akcióképessége. Ráadásul a védelmi miniszter tájékoztatása szerint az említett fiataloknak csak a 10 százalé­ka hivatkozik vallási meggyőződésre - pedig erededileg ezért vezették be az alternatív szolgálatot - s a rendes szolgá­latot megtagadók egyötöde egyelőre az alternatívot sem kezdte el. A kormány felülvizsgálta előző dönté­sét, és a törvénytervezetet kiegészítette az említett bizottságok létesítésére vonat­kozó résszel. Ilyen bizottságok Európa országainak a többségében működnek, és az egyházaknak sincs ellenük kifogá­suk. A kiegészítés az alternatív szolgála­tot meg is szigorítja. A bizottságok létre­hozásához a Szövetségi Gyűlés jóváha­gyásán kívül a nemzeti tanácsok törvé­nyeinek mielőbbi előkészítése is szük­séges. A kormány továbbá jóváhagyta az or­szág területén működő rádió- és tévéállo­másokra vonatkozó törvénytervezetet. Ez a törvény megszünteti a műsorsugárzás állami monopóliumát: a Csehszlovák Rá­dión és a Csehszlovák Televízión, vala­mint a köztársasági rádiókon és televízió­kon kívül magánüzemeltetők is kaphatnak frekvenciaengedélyt. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra és az információszerzésre, a műsorszórás egy­séges elveinek megtartásával. Ezek közé tartozik egyebek közt az emberi méltó­ság, az alapvető emberi jogok és szabad­ságjogok tiszteletben tartása, nem sugá­rozhatók gyűlöletet szító, pornográf prog­ramok stb. A törvény megszabja az enge­dély megadásának módját, s azt is, mikor vonható vissza. A kormány jóváhagyta a népszavazás megtartásáról- szóló törvényjavaslatot. A népszavazás megvalósításakor sok te­kintetben hasonló az eljárás, mint a képvi­selőtestületi választások során. Épp ezért a javaslat mindenütt, ahol az lehetséges, a választási törvény mégfelelő részeire hivatkozik. Az elfogadott törvényjavaslat értelmé­ben a népszavazásról tartandó szavazás­kor mindkét köztársaságban a képviselő­testületi választások megvalósítására vo­natkozó jogi előírásokat.fogják alkalmaz­ni. A tervezet az alapvető demokratikus elvekből indul ki. Gondoskodik arról, hogy az állampolgárok jogai az előkészületek és a megvalósítás során biztosítottak és védettek legyenek, s hogy a népszavazás elérje rendkívül fontos társadalmi célját. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA AHOGY AZ ÉVTIZEDES MULASZTÁSOKAT PÓTOLJÁK (Folytatás az 1. oldalról) szóvivője felvázolta miért kardos­kodnak egyesek Szlovákia szuvere­nitásának kinyilvánítása és az ún. tiszta szlovák alkotmány elfogadása mellett. Olyan indokként említette például a feddhetetlenségi vizsgálat­tól való félelmet, a bürokratikus ál­lamapparátus elburjánzását, az ipari lobbyverseny képtelenségét, a piaci viszonyokhoz való igazodás tehet­ségét, valamint az ellenzék törekvé­sét, hogy szétverje a kormánykoalí­ciót. A. Nagy László ehhez hozzá­fűzte, hogy több szervezet és intéz­mény például a Matica slovenská és néhány egyházi szervezet a szlovák diaszpórával szembeni négy évti­zednyi mulasztását próbálja pótolni túlzott nemzetieskedő politizálá­sával. A sajtótájékoztatón részt vett Öl­lős László, az Országos Választ­mányának tagja is, aki a Liberális Internacionálé luzerni konferenciájá­ról számolt be, G. A. MEČIART TÁMOGATJÁK! Tegnap nagy csalódás érte a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom sajtóértekezletére érkező újságírókat. A mozgalom elnöke és egyben az első s mindmáig egyetlen parlamenti képviselője Peter Brňák ugyanis titkosnak minősülő tárgyalá­sokon vett részt. így a reá jellemző szókimondással, véletlen elszólalá­sokkal nem frissíthette fel az egyéb­ként elég szürke sajtóértekezlet lég­körét. Marcel Mihálik a Szlovák Nem­zeti Demokratikus Mozgalom nevé­ben a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksé­ge között létrejött megállapodás bí­rálatára korlátozta felszólalását. Ál­lamjogi érveket sorakoztatott fel az említett megállapodásban rögzített alkotmányozási menetrenddel szemben. Ugyanakkor eleve tagad­ta a föderális elrendezés hívei által vallott kontinuitás (folyamatosság, államutódlás) elvének szükségsze­rűségét. Az SZNDM véleménye sze­rint történelmi szükségszerűség a független és önálló szlovák állam kikiáltása. Marcel Mihálik a továbbiakban ki­fejtette, hogy a szlovák Keresztény­demokrata Mozgalom élén álló Čar­nogurský fivérek árulást követtek el saját mozgalmuk ellen, kiárusítják a szlovák nemzet szuverenitását, s helyeselte Vladimír Mečiar tegna­pi kijelentését, amely szerint Franti­šek Mikloškónak, az SZNT elnöké­nek távoznia kellene tisztségéből - az SZNDM álláspontja értelmében azért, mert „elvesztette erkölcsi jo­gát tisztsége további ellátásá­hoz". (m-n.) SZERBIA ÉS A HADSEREG VEZETÉSE TÁMADJA MESICET (Folytatás az 1. oldalról) sebb jelentéseket. Az éjszakai nyu­galom után reggelre kiújultak a har­cok a dalmát tengerparton is. A hor­vát rádió pedig azt közölte, a „csendőrök és a megszálló hadse­reg" erős támadása után a horvát erők kénytelenek voltak kivonulni Jesenica faluból, ahol folytatódnak a heves harcok. A horvát gárdisták és a rendőrök viszont megvédték Krusevót. Mindkét falu Obrovci kö­zelében fekszik. A folytatódó támadásokra vála­szul Horvátország szerdán elzárta azt az olajvezetéket, amely a Belg­rád melletti Pancsevo kőolajfeldol­gozót látta el nyersanyaggal. Ez az üzem biztosította Szerbia és az álta­la uralt jugoszláv hadsereg számára az üzemanyagot. Nyugati diploma­ták szerint ez komoly ellátási gondo­kat fog okozni Szerbiában és Crna Gorában is. Az Európai Közösségek megfi­gyelői Horvátország Szerbia által el­lenőrzött keleti részébe érkeztek szerdán, s Darna faluban négyórás tárgyalásokat folytattak a szerb fel­kelőkkel és a jugoszláv hadsereg vezetésével. Előző nap Eszéken a horvát képviselőkkel tárgyaltak. David Millar brit diplomata, az ötta­gú EK-misszió vezetője, sikeresnek nevezte a dardai tárgyalásokat, bár hozzáfűzte, egyelőre nem várnak lényegesebb haladást. A Reuter jelentése szerint csak hajszálon múlott, hogy szerdán nem vesztette életét Henry Wijnaendts holland nagykövet, az EK különmeg­bízottja. A horvátok és a szerbek közti tűzpárbajba került az a helikop­ter, amelynek fedélzetén a diploma­tán kívül magas rangú tisztek tartóz­kodtak. A helikoptert három találat érte, de a pilótának sikerült kényszerleszállást végrehajtania. Stipe Mesic szövetségi államfő szerdán utasítást adott a hadsereg valamennyi egységének, hogy vo­nuljanak vissza a laktanyába. A vé­delmi miniszternek címzett paran­csában 48 órát adott a visszavonu­lásra. A végrehajtásból aligha lesz valami, mivel szerb részről a döntést csak bírálatok érik. Branko Kostic jugoszláv alelnök alkotmányellenes­nek nevezte a hadsereg visszaren­delésére kiadott parancsot. Veljko Kadijevics szövetségi védelmi mi­niszter egyértelműen elutasította az államfő parancsának végrehajtását. Az államelnökséghez intézett levelé­ben azt hangsúlyozta, a hadsereg kész bármikor eleget tenni a kollek­tív államfői testület utasításainak, de nem rendeli magát alá „egyes tagjai önkényes döntéseinek". Kadijevics válaszolt Mesicnek arra az állításá­ra, hogy a hadsereg gyakorlatilag Katonai puccsot hajtott végre az or­szágban. A vádra vádaskodás volt a válasz: a miniszter szerint Mesic már több ízben kisajátította magá­nak az államelnökség jogait, és olyan önkényes parancsokat ad ki, amelyek ellentétesek az államelnök­ség döntéseivel. Mesicet bírálta e testület egyik tajga, Boriszav Jo­vics, Szerbia képviselője is. Szerin­te az államfő olyan helyzetet akar teremteni, amelyben úgy tűnhet, a hadsereg nem akar eleget tenni az államelnökség parancsainak, csak­hogy ilyenek valójában nem lé­teznek. A jugoszláv konfliktus Európa szégyene. Az EK-nak, az Egyesült Államoknak, minden európai or­szágnak, köztük az új szovjet veze­tésnek együtt kell működniük a meg­oldás érdekében - nyilatkozta An­tall József magyar kormányfő a Le Figaro francia napilapnak. Antall az európai konzervatív, keresztényde­mokrata és liberális pártokat egyesí­tő Európai Demokratikus Unió szer­dán kezdődő 14. konferenciáján vesz részt Párizsban. NYITOTT ÉGBOLT BÉCSBEN Bécsben folytatódott a Nyitott Ég­bolt-konferencia, amelynek célja a bizalom erősítése Európában és Észak-Amerikában - a katonai ellenőrző repülések segítségével. Tehát arról van szó, hogy az össz­európai folyamat mind a 35 országa a csapatmozgások felderítésére köl­csönösen, légi úton történő ellenőr­zéseket végezhet az általa kiválasz­tott résztvevő ország területen. Mint ismeretes, a Nyitott Égbolt első két értekezletét tavaly tartották Ottawá­ban és Budapesten. Tegnap a többség elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy a résztve­vők idegen területeken lévő támasz­pontjait is vonják be az ellenőrzés alá. Vita folyik a megfigyelések so­rán alkalmazott repülőgépek kivá­lasztásáról is. Az asztalon fekszik például az a javaslat, amely szerint a megfigyelők választhatnak a saját, a megfigyelt ország repülőgépe, va­lamint a résztvevők közös géppark­jának repülőgépe között. Erről és más vitás kérdésekről várhatóan a harmincötök mai plénumülésén fognak dönteni. GAMSZAHURDIA FENYEGETŐZIK Grúziában az ellenzék már több mint egy hete tiltakozó megmozduláso­kon követeli Zviad Gamszahurdia elnök lemondását, diktatórikus hajlamok­kal és a puccsistákkal való szimpatizálással vádolva öt. Most először másféle megmozdulás is volt Tbilisziben: a parlament előtt Gamszahurdia hívei tartottak szerdán nagygyűlést. Ezt természetesen Gamszahurdia kívánsá­gára szervezték, aki beszédében dialógusra szólította fel az ellenzéket. A parlamenttől néhány száz méterre azonban az ellenzék is tüntetett, s ezen Iraklij Cereteli közölte: az ellenzéki pártok között megállapodás jött létre arról, hogy közös felhívásban követelik Gamszahurdia távozását. A TASZSZ ugyanekkor arról tájékoztatott, Gamszahurdia nem volt hajlandó találkozni az ellenzék képviselőivel, banditáknak, Grúzia ellenségeinek, a Kreml ügynö­keinek nevezte őket. Közéjük sorolta Eduard Sevardnadze exkülügyminisz­tert is. Újságírók előtt pedig azzal fenyegetőzött, hogy kész erőt alkalmazni az ellenzéki törekvések elnyomására. Felvételünkön: a Gamszahurdiához hű gárdisták őrzik a tbiliszi parlamentet. (Telefoto: ČSTK-AP)

Next

/
Thumbnails
Contents