Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK XÚJSZÓA 1991. SZEPTEMBER 13. KÖZEP-EUROPA-EUROPAI KÖZÖSSÉGEK SZERZŐDÉSEK TALÁN SZEPTEMBERBEN Franciaország nem ellenzi Cseh­szlovákia, Magyarország és Len­gyelország társulását az Európai Közösségekhez, s meggyőződése, hogy a vonatkozó megállapodáso­kat még ebben a hónapban aláírhat­ják. Ezt Francois Mitterrand francia elnök jelentette ki az Elysée palotá­ban megtartott szerdai sajtóértekez­letén. Párizs nem akarja megakadá­lyozni a szerződések megkötését, csupán megfelelő biztosítékokat kí­ván Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország részéről a vitatott kérdésekben ahhoz, hogy létrejöjjön a társulási szerződés a három or­szág és az Európai Közösségek kö­zött - mondotta a francia államfő. Azt azonban nem részletezte, hogy miben látja a követelt garanciákat. A továbbiakban elmondta, Párizs javasolta, hogy az EK pénzügyi tá­mogatással tegye lehetővé a Szov­jetuniónak, hogy a közép-európai országoktól vásárolhasson. A Szov­jetuniónak erre szüksége van, mivel az éhínség fenyegeti. Követelem, hogy partnereink fogadják el ezt a javaslatot, amely a Marsall-terv­hez hasonlítható - mondotta Mitter­rand elnök. Ami a posztkommunista országok teljes jogú EK-tagságát il­leti, Mitterrand kijelentette, ez akkor válik időszerűvé, ha ez említett álla­mok képesek lesznek teljesíteni a vonatkozó státusból eredő kötele­zettségeiket. A londoni sajtó tegnap foglalko­zott Nagy-Britannia pozitív állásfog­lalásával, mely szerint meg kell nyit­ni az Európai Közösségek piarait a közép-európai termékek előtt. ,,Kelet-Európának szüksége van a piacra, az EK pedig szembeszáll hosszú távú érdekeivel, ha elzárja piacait az új demokráciák elől"- írta a The Independent. A napilap tá­madta Franciaország álláspontját, hangsúlyozta „nincs értelme segíte­ni a közép-európai államok iparát, és aztán akadályokat gördíteni ter­mékeik elé". A The Times arra mu­tatott rá, hogy John Major kormány­fő Mitterranddal ellentétben kész megnyitni az EK piacait az új közép­európai demokráciák előtt. George Bush amerikai elnök jó­váhagyta azt a programot, amely szerint az USA 25 millió dolláros kölcsönt ígért Lengyelországnak a magánszektor támogatására. A Fehér Ház főnöke szerdán este Washingtonban találkozott Jan Krzysztof Bielecki lengyel minisz­terelnökkel, akinek tolmácsolta az amerikai ígéreteket. A lengyel kor­mányfő a megbeszéléseken szólt a kétoldalú lengyel-amerikai együtt­működés bővítésének lehetőségei­ről, az európai és a nemzetközi biztonságról, valamint a lengyel gaz­daság helyzetéről. A találkozó után kijelentette, országa az augusztusi moszkvai események után olyan vé­dőpajzsnak tekinti az Észak-atlanti Szövetséget, amely garantálni tudja Lengyelország biztonságát. BUDAPEST VISSZAUTASÍTJA A VÁDAKAT ÚJABB MAGYAR-JUGOSZLÁV KONFLIKTUS Megdöbbentő vádak sorát fogal­mazták meg szerdán este Belgrád­ban Magyarország ellen. A jugo­szláv nemzetvédelmi minisztérium közleménye szerint légihidat mű­ködtettek Nagykanizsa és Varasdin között, azzal a céllal, hogy felszere­léssel lássák el a horvát fegyveres erőket. A vádak közt szerepelt az is, hogy a magyar fegyveres erők tagjai illegálisan jugoszláv területre léptek, továbbá az, hogy a magyar légvé­delmet előrevonták a jugoszláv ha­tár közelében. Magyar illetékesek mindezeket az állításokat csütörtökön igen határo­zottan cáfolták. A fegyverexporttal foglalkozó tárcaközi bizottság illeté­kese úgy nyilatkozott, hogy semmi­féle engedélyt nem adtak ki ilyen eszközök Horvátországba szállítá­sára. Keleti György ezredes, a bu­dapesti honvédelmi minisztérium szóvivője a jugoszláv nemzetvédel­mi minisztérium közleményét provo­kációnak minősítette. Kijelentette: ,,A magyar katonai hatóságok nem engedélyeztek semmiféle olyan te­vékenységet, amire a belgrádi köz­lemény utal." Mivel a polgári repülé­sek engedélyezése a közlekedési és hírközlési minisztérium hatáskörébe tartozik, ennek a tárcának szóvivője is nyilatkozott: ,,A jugoszláv minisz­térium által megadott géptípus fel­szállására nem adtak ki semmiféle engedélyt". Ugyancsak nyilatkozott Szegedi Tibor mérnök-vezérőr­nagy, a honvédség légvédelmi és repülő főcsoportfőnök-helyettese. ,,Szerdán személyesen ellenőriz­tettem a nagykanizsai repülőteret. Ott a közelmúltban csak egyetlen Cesna típusú gép landolt, egy ma­gyar származású kanadai személy kért engedélyt, hogy így térhessen vissza szülőföldjére. A nagykanizsai repülőtéren teljes a nyugalom, szó sincs arról, hogy egy légihíd pillére lenne. Ez a repülőtér egyébként is alkalmatlan arra, hogy - mint ezt a jugoszláv közlemény állítja - az éjszakai órákban repülőgépeket fo­gadjon. " Egy másik katonai szakértő meg­cáfolta azt, hogy magyar légvédelmi rádiólokációs eszközöket a jugo­szláv közleményben említett térség­be vontak volna. Az újságírók megkérdezték a ma­gyar határőrség parancsnokát, No­váky Balázs vezérőrnagyot is. Mint ismeretes, a határ közelében kis magasságban történő repülések észlelése a határőrök feladata. A határőrtábornok kijelentette: „Au­gusztus végétől szeptember 12-ig nem észleltek magyar területről kiin­duló légtérsértést a magyar-jugo­szláv határon szolgálatot teljesítő járőrök. Az említett időszakban egyébként a magyar mezőgazdasá­gi repülőgépek számára tilos \/olt a határközeli repülés, így a kis ma­gasságon történő repülések semmi­képp sem kerülték volna el a járőrök figyelmét. Budapesti illetékesek nem kíván­nak találgatásokba bocsátkozni ar­ról, hogy mi lehet a belgrádi vádas­kodások indítóoka. Felmerült a felté­telezés: ez kapcsolatban állhat az­zal, hogy a magyar hatóságok nem­régiben lelepleztek egy jugoszláv ügynököt, a magyar honvédség hi­vatásos alkalmazottját, s az ügy vizsgálata fényt deríthet a belgrádi kémrezidentúrák Magyarország iránti fokozott érdeklődésére. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest SZILAJEV NEM MOND LE Szerdán este két szovjet hírügynökség is azt jelentette, hogy Ivan Szilajev, a kö­zelmúltban létrehozott, a gazdaság ope­ratív irányításával megbízott bizottság el­nöke hétfőn le akar mondani erről a tiszt­ségéről. Ő egyben az orosz kormány elnöke is. Szilajev tegnap James Baker amerikai külügyminiszterrel találkozott, s ezután válaszolt az újságírók kérdései­re. A lemondásáról keringő híresztelések­kel kapcsolatban egyértelműen kijelentet­te, hogy ezek teljesen alaptalanok. George Bush amerikai elnök a balti köztársaságok diplomatáival találkozott, akik emigrációban több mint fél évszáza­don át küzdöttek a baltiak függetlenségé­ért. Bush megígérte nekik, hogy az USA segítséget nyújt a három köztársaságnak, s a jövő kedden támogatni fogja felvételü­ket az ENSZ-be. Emellett azt is megígér­te, mielőbb visszakapják azokat az érté­keiket, és azt az aranyat, ami eddig ame­rikai bankokban volt befagyasztva. A bal­tiak megkapják a legnagyobb kereskedel­mi kedvezményt és támogatást ahhoz, hogy mielőbb a Világbank és más nem­zetközi szervezetek teljes jogú tagjai le­hessenek. A gazdasági és a politikai együttműkö­désről tárgyalt Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter is a Baltikumban. Szerdán Észtországban járt, tegnap pe­dig Litvániában és Lettországban. Meg­ígérte, a baltiak felkerülnek a Németor­szág által gazdaságilag támogatott orszá­gok listájára. Közben Rejn Otsason, az észt bank elnöke egy interjújában elmondta, már meghatározták azt a napot, amikor a köz­társaság bevezeti saját pénznemét. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy mikor váltja fel a rubelt a 100 centet érő észt korona. Jevgenyíj Saposnyikov szovjet vé­delmi miniszter közölte, 1994 után vonják ki a szovjet egységeket a Baltikumból. Azért csak akkor, mert előbb meg kell oldani az összes kérdést a kelet-európai csapatkivonással összefüggésben. A kü­lönleges belügyi csapatok azonban való­színűleg még az idén távoznak. Ezután nyilvánvalóan a baltiak is létre­hozzák saját fegyveres erőiket, hiszen a Szovjetunióból kiválni készülő tagköz­társaságok is megalakíthatják nemzeti gárdáikat. Tegnap Belorusszia jelentette be, hogy ugyancsak létrehozza nemzeti gárdáját. KÖZEL-KELETI HÍREK HALADÁS TÚSZÜGYBEN John Gee ausztrál diplomata, %az ENSZ különleges ellenőrző csoportjának vezetője, aki augusztusban tett látogatást a Bagdad közelében fekvő Mutana nevű vegyipari létesítményben, Canberrában tegnap megtartott sajtóértekezletén kö­zölte, az Öböl-háború idején az iraki had­seregnek 30 Scud rakétája állt készenlét­ben arra, hogy vegyi tölteteket juttasson célba. A diplomata szerint az ideggáz­tölteteket Irak képes lett volna kilőni, s mint mondotta, neki is csak feltételezé­sei vannak arról, hogy ez, szerencsére, miért nem történt meg. Gee úgy véleke­dett, az irakiakat az tartotta vissza, hogy a szövetségesek állandóan bombázták az utakat, a hidakat és a vasúti pályákat, s nyilván emiatt mondott le az iraki pa­rancsnokság a veszélyes töltetek szállítá­sáról. Egyébként az ausztrál diplomata úgy vélekedett, Iraknak még lehetnek tit­kos vegyi üzemei és raktárai azokban a térségekben, melyeket az ENSZ szak­értői még nem vizsgáltak át. A két közép-keleti háború, Afganisztán és az öbölbeli biztonság kérdéseiről tár­gyalt az ENSZ-főtitkár Teheránban Raf­szandzsani államfővel. Tegnap Teherán­ba érkezett a pakisztáni államfő is, és Pérez de Cuellar találkozott a Pakisztán­ban élő ellenzék képviselőivel is. Megnyugtató hír, hogy minden jel sze­rint az ENSZ-főtitkárnak sikerült lényeges haladást elérnie a Libanonban fogva tar­tott nyugati túszok ügyében is. Ezt két­ségkívül elősegítette Izrael értékes gesz­tusa. Mint ismeretes, egyik eltűnt katoná­járól szerzett megbízható információkért cserébe Izrael szerdán szabadon enge­dett 51 arab foglyot. Egyre intenzívebbé válnak a tárgyalá­sok a közel-keleti békekonferencia meg­rendezésével kapcsolatban. Jicchak Sa­mir izraeli kormányfő szerdán Párizsban találkozott Francois Mitterrand elnökkel. Kairóban pedig folytatódik az Arab Liga külügyminisztereinek tanácskozása. A tegnapra virradó éjszaka a palesztin kérdéssel kapcsolatos határozatot vitat­ták meg. A szervezet főtitkára, Eszmat Abdel Megid állítólag meghatalmazást kap arra, hogy egyeztesse az Izraellel határos öt arab állam, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon és Palesztina állás­pontját a békekonferenciával kapcso­latban. Egyiptomban tárgyalt tegnap Jevge­nyíj Primakov, aki Gorbacsov államfő üzenetét vitte az egyiptomi elnöknek. A közel-keleti békefolyamatot érintő tár­gyalások után Hoszni Mubarak közölte, belátható időn belül a Szovjetunióba uta­zik munkalátogatásra, hogy a régió prob­lémái mellett megvitassa a kétoldalú kap­csolatok alakulását is. 1 /Washington örül, Havanna, ha nem is vallja be, bizonyára csalódott. V V Gorbacsov váltotta ki ezeket a reakciókat, amikor szerdán közölte, hogy Kubából hamarosan kivonják a szovjet kiképzóegységeket. A moszkvai döntés a mai helyzetben nem is annyira stratégiai jelentőségű, inkább pszichológiai szempontból fontos lépés. Megnyugtató a Fehér Ház számára, hogy a Floridával farkasszemet néző kommunista rezsim, az ostromlott fellegvár 1 végre elveszíti utolsó külföldi támogatóját. De megnyugtató az is, hogy nyilván eltűnnek a szigetországban hivatalosan működő szovjet kémközpontok, nem cirkálnak majd szovjet tengeralattjárók Cien­m m L ^^ mamu _ • • • • fuegos kikötőjénél, EZMARVALAM epitenek a szovjetek. „Ez már valami" - kommentálta Washington a moszkvai döntést, amely mögött további megszorító lépéseket remél. Kubára is vonatkoztatható a pszichológiai tényező. A szovjet katonák kubai jelenléte mégiscsak egy szoros összekötő kapocs volt Moszkva és Havanna között, a hajdani testvériesség szimbólumát jelképezte, most pedig végérvényesen felbomlik az ideológiai alapokra épített barátság. Havanna tehetetlenségében a sértődöttet játssza, mondván, Moszkva nem is konzul­tált vele erről a határozatról. Ingerülten, idegesen reagál, s nem is csoda, hiszen Gorbacsov bejelentése a Kubával szembeni politikai pálfordulás, ám mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok lényeges módosulásának konkrét előjele. Moszkva már korábban korlátozta a karibi ,,szabadságországnak" nyújtott kedvezményeket, és Borisz Pankin külügyminiszter szerint a jövőben még radikálisabban folytatódik majd a támogatás csökkentése. Az egyes köztársaságoknak van elég saját gondjuk-bajuk, egyiknek sem érdeke, hogy Fidel Castrót segélyezze. A sarokba szorított havannai vezetés drasztikus megszorító intézkedése ket vezetett be, amelyekkel a szegénység, a nélkülözés kapujához vezette a kubai polgárt. A makacs forradalmárok rákényszerítették arra, hogy végeláthatatlan sorokat álljon ki egy darab cipóért, rábólintson a bővített jegyrendszerre, a televízió, vasaló, hűtőszekrény nélkülözésére, leállítsa gépkocsiját, melyet kerékpárra, ökrösszekérre cserél fel. H ova, merre léphet még ezek után a „maximo lider"? Mi marad még a kökorszaki kommunizmuson kívül? Castro le is mondhatna, ebben az esetben - mint ahogy azt a sajtó rossznyelvei kifecsegték - menekültstá­tust kapna Spanyolországban, ahol békességben tölthetné nyugdíjas éveit. Eddigi konoksága azonban arra vall, hogy „nem hagyja cserben népét, és a szocializmust", a ma még nem ismert kritikus pontig ,, védelmezi a forrada­lom vívmányait a kapitalista veszély elől." (urbán) NÉHÁNY SORBAN H einz Riesenhuber német tudomá­nyos és műszaki-fejlesztési minisz­ter tegnap Bonnban kelet-európai re­szortpartnereivel folytatott tárgyalásokat az együttműködés bővítésének lehetősé­geiről. Csehszlovákiát az egynapos talál­kozón Pavel Hoffmann, a stratégiai terve­zéssel foglalkozó minisztérium vezetője képviselte. A tanácskozáson-a résztvevők arról folytattak megbeszéléseket, hogy milyen szerepe van az államnak a tudo­mányban, és a kutatásban, miként lehet­ne támogatni ezen a téren a kis- és közepes vállalatokat, és az információ­cserével összefüggő kérdésekkel is fog­lalkoztak. A ntall József magyar kormányfő saj­tóértekezletén eredményesnek ne­vezte Japánban tett látogatását. Kitért rá, hogy Magyarország nem kért átüteme­zést adósságaira, a hiteleket és azok kamatait azonban időben törleszti. Mint mondotta, Japán kifejezte készségét to­vábbi közép- és hosszútávú kölcsönök, valamint környezetvédelmi hitel nyújtásá­ra Magyarország számára. Tokio elvi be­leegyezését adta a magyar élelmiszerek és gyógyszerek harmadik országba törté­nő szállításába is. 0_erdán a salvadori Farabundo Marti OZ Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) vezetősége közölte, ötnapos túz­szünetet hirdet a béketárgyalások idejére, és felszólította a kormányt, csatlakozzon ehhez a döntéshez. A béketárgyalások a tervek szerint szeptember 16-án kez­dődnek az ENSZ székházában, ahol jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, a világszer­vezet főtitkára is. A tanácskozáson részt vesz Cristiani salvadori elnök és az FMLN öt képviselője. L othar de Maiziére, a volt NDK utolsó kormányfője végleg visszavonul a politikai életből. A Die Welt című napi­lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy szeptember 30-án lemond képvise­lői mandátumáról is. Mint ismeretes, az egykori keletnémet miniszterelnök szep­tember 7-én mondott le a Keresztényde­mokrata Unióban betöltött alelnöki tiszt­ségéről. Mostani döntését a CDU-n belüli vitákkal, a keletnémet kereszténydemok­raták volt vezető képviselői elleni támadá­sokkal indokolta. P henjanban tegnap fejeződött be a hetvenhetek csoportja ázsiai tag­országainak külügyminiszteri ülése. A résztvevők a zárónyilatkozatban rámu­tattak a fejlődő országok egyre rosszab­bodó gazdasági és társadalmi helyzetére. A tanácskozás legfőbb feladata az volt, hogy a miniszterek felkészüljenek a Ke­reskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) jövő év februárjában esedé­kes tanácskozására. A záródokumentum felszólítja az iparilag fejlett országokat a széles körű és igazságos együttműkö­désre a harmadik világ államaival. ^I^ile kormánya közölte, ha Erich w íl Honecker volt keletnémet vezető elhagyja a Szovjetuniót és a latin-ameri­kai országba menekül, akkor az ottani hatóságok kiadják öt Németországnak. A chilei vezetők így reagáltak arra a hírre, mely szerint Erich Honecker fontolóra vette, távozik a Szovjetunióból és Chilé­ben élő lányához utazik. A santiagói rádió szerint erről tanácskozott szerdán Hans­Dietrich Genscher német külügyminiszter és Mihail Gorbacsov szovjet elnök. A moszkvai külügyminisztérium ezzel összefüggésben cáfolta, hogy a találko­zón a tárgyalópartnerek megállapodtak volna Honecker kiutazásában egy harma­dik országba. r gnap landolás közben lezuhant az egyik amerikai magán légitársaság kétmotoros repülőgépe, s a szerencsét­lenség során 14 ember vesztette életét. A houstoni nemzetközi repülőtér földi irá­nyítója szerint a pilóta nem jelzett hibát, de 25 perccel a landolás előtt megszakadt az összeköttetés. Szemtanúk szerint rob­banás történt a gépen. A katasztrófa okait vizsgálják. S tockholmban a vámhivatalokat csak­nem elárasztották a Tallinnból és Szentpéten/árról érkező csempészett áruk - írta tegnapi számában a Svenska Dagbladet. A vámosok úgy vélik, ennek a Szovjetunióban kialakult nehéz gazda­sági helyzet az oka. A szovjet „kereske­dők" a legkülönbözőbb dolgokat csempé­szik, kezdve a szifonoktól egészen az anabolikus szteroidekig. Az elmúlt három hét során hat csempészt állítottak bíróság elé, a vádlottaktól gázpisztolyokat, gáz­patronokat, csincsillabundákat, orosz iko­nokat, iránytűket és nagymennyiségű al­koholt koboztak el. SZOVJET-FRANCIA KATONAI MEGÁLLAPODÁS Jevgenyij Saposnyikov marsall, szovjet védelmi miniszter és francia partnere, Pierre Joxe Moszkvában tegnap megállapodást írt alá a katonai együttműködésről. Ezt megelőzően a miniszterek több mint egy órán át tárgyaltak a szovjet hadsereg reformjáról, a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről és a rövid hatótávolságú rakéták felszámolásának távlatairól. Itt érdemes megjegyezni, hogy Francois Mitterrand francia elnök szerdán javasolta, hívják össze a négy nukleáris nagyhatalom találkozóját, amelyen elsősorban a hadászati fegyverek kérdéseit vitatnák meg. Manfred Wörner, a NATO fótitkára tegnap po2itívan reagált Jelcinnek arra a javaslatára, hogy hosszabb huzavonák nélkül számolják fel a nukleáris tüzérséget és az atomtöltetek célbajutására alkalmas rövid hatótávolságú rakétákat. Véleménye szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy ezek a fegyverrendszerek eltűnnek Európából.

Next

/
Thumbnails
Contents