Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám, péntek

A LIBERÁLIS ÉRTELMISÉG DILEMMÁJA Minduntalan visszaköszön a múlt, visszaköszön annak hatása is, hogy a szlovákok elringatták magukat, merthogy Husák ült a prágai várban. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. szeptember 13. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 215. szám BAZÁRSZÍNVONAL ... az utazási iroda (nem csupán a Čedok) csak akkor vállalja el a megbízatást, ha maradéktalanul eleget tud tenni a megrendelésnek. (5. oldal) TANÁCSKOZOTT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY MILYEN LEGYEN A NÉPSZAVAZÁS MÓDJA? Tegnap ülést tartott a szövetségi kormány. Több tör­vényjavaslatot tárgyalt meg, például a rádió- és tévéköz­vetítésről, az alkotmánybíróság szervezetéről és a nép­szavazás módjáról szólót. Továbbá a tanácskozáson, melyet Marián Calfa kormányfő vezetett, újból visszatér­tek a polgári szolgálatról szóló törvénytervezetre, mellyel már az előző Ülés is foglalkozott. (Folytatás a 2. oldalon) " RUDOLF CHMEĽ JOSEF VAVROUŠEK BUDAPESTI ÚTJÁRÓL UTOLSÓ LEHETŐSÉG Josef Vavroušek budapesti útjával kapcsolatban a bősi vízlépcső gyors befejezésében érdekelt szlovák politikai és gazdasági körök képviselői még tőlük is szokatlan stílusú vádaskodásokra ragadtatták magukat, melyek közül a legenyhébbek dilettantizmussal és önjelölt­séggel vádolták a minisztert. Mindezek ismeretében Rudolf Chmelt, hazánk magyarországi nagykövetét arra kértük, értékelje Josef Vavrou­šek felszólalását. - Úgy gondolom, hogy a miniszter úr kezdeményezését a Bős-Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos csehszlovák álláspont részletes ismertetéseként kell értelmezni. Ezenkívül szerettük volna, ha a magyar fél autentikus forrásból értesül, hogy eddigi álláspontunk további párbeszéd tárgyává válhat. Ha viszont nem fogadnák el a felkínált lehetőségeket, akkor lényegében feleslegessé válna minden további tárgyalás. Ilyen értelemben a miniszter úr fellépése elérte a célját, hiszen felhívta a figyelmet arra, ha a magyar fél továbbra is kitart eddigi merev álláspontja mellett, lehetetlenné válik a további párbeszéd. A csehszlovák fél megtette a lépést, most magyar partnerünkön a sor. _ tl_ PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA AHOGY AZ ÉVTIZEDES MULASZTÁSOKAT PÓTOLJÁK (Munkatársainktól) - A Független Magyar Kezdeményezés szerint a kormányok képviselőinek és alkot­mányjogi szakértőinek még a jövő hét folyamán tárgyalóasztalhoz kel­lene ülniük, s megvitatniuk a részle­teket az alkotmányok előkészítését illetően. Mint azt az FMK képviselői a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtet­ték: a szlovákiai politikai erőknek nagyobb kezdeményezést kellene kifejteniük, törekedniük kellene a személyes kapcsolatfelvételre a cseh pártok képviselőivel. Az idő sürget hangsúlyozta - A. Nagy László, az FMK elnöke és kifejtette mozgalma álláspontját: ha október végéig nem sikerül konszenzusra jutni a legégetőbb kérdéseket ille­tően, ezt az FMK a politikusok árulá­saként értelmezi majd, mert azok eltérnek a parlamenti választásokon szavazatokat eredményező prog­ramjuktól. Az említett esetben a nép­szavazás kiírását indítványozni fogja. Gyurovszky S. László, az FMK (Folytatás a 2. oldalon) BEINDULT A MUNKA A HÁGAI FÓRUMON SZERBIA ÉS A HADSEREG VEZETÉSE TÁMADJA MESICET Hágában tegnap délután már ér­demi üléssel folytatódott az Európai Közösségek által rendezett béke­konferencia, melynek feladata a ju­goszláviai harcok beszüntetésének elérése és a komoly politikai párbe­széd beindítása a konfliktusban ér­dekelt felek között. A hivatalos meg­nyitó a múlt szombaton volt, ezen a jugoszláv kollektív vezetés, a hat köztársaság államfői, a szövetségi kormányfő és a tizenkettek kül­ügyminiszterrel vettek részt. Ezúttal a jugoszláv központi kormányt és az egyes köztársaságokat a külügymi­niszterek képviselik. A tizenkettek nevében a konferenciát Peter Car­rington lord, volt brit külügyminisz­ter, a NATO egykori főtitkára vezeti. A konferencia megkezdése elle­nére Horvátországban folytatódnak a súiyos harcok. Tegnap délelőtt heves összecsapások törtek ki a szerb lakosságú Bjelo Brdo falu és a horvátok által ellenőrzött Szarvas között. A két település kb. 15 kilomé­terre fekszik Eszéktől, ahol szerdán este kezdődött a lövöldözés és éjfé­lig tartott. Katonai források szerint a helyi laktanyát érte támadás, s a hadsereg ellencsapásra kényszerült. Az eszéki rádió szerint azonban a szerb fegyveresek által elfoglalt környező falvakból, vala­mint a laktanyából lőtték a várost. A hadsereg közlése szerint Vuko­varban is támadás érte a laktanyát, amit keményen megtoroltak. Erről az incidensről nem kaptunk részlete­(Folytatás a 2. oldalon) AMERIKAI SEGÍTSEGGEL RÖVIDESEN KIDERÜL MENNYIT ÉRNEK TUDÓSAINK? (Munkatársunktól) - Martin Porubjak­nak, a szlovák kormány első alelnökének kezdeményezésére tegnap a kormányhi­vatal épületében tanácskoztak Szlovákia felsőoktatási intézményeinek rektorai és a Szlovák Tudományos Akadémia Elnök­ségének tagjai. A találkozón, melynek résztvevőit fogadta František Mikloško, ä Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is, jelen volt Ján Pišút oktatási miniszter és frissen kinevezett helyettese, Ivan Kraus is. A tanácskozás érdemi része a pozso­nyi Komenský Egyetem rektorának a fel­szólalásával kezdődött: Juraj Švec, aki rektortársaival együtt tegnap reggel tért vissza a Duna menti országok egyete­meinek rektorai számára Linzben meg­rendezett tanácskozásról, röviden beszá­molt az ott szerzett tapasztalatairól, majd hangsúlyozta, hogy tudományos életünk legégetőbb problémáját a jelen pillanat­ban a szervezetlenség és a szükséges mértékű anyagi támogatás hiánya jelenti, ezért mielőbb szükség van hazánk tudo­mányos-kutatói bázisának részletes fel­térképezésére, hogy megtudjuk, mely in­tézmények, kollektívák és személyek vé­geznek valóban hasznos (hasznot hajtó) tevékenységet, s melyek nem. A rektor szavaira reagálva mondta el Ladiríav Macho, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke, hogy az akadémián belül már megkezdték az egyes intézeteik és munkatársaik tevékenységének kiérté­kelését, s ennek eredményeképpen a kö­zelmúltban 1151 személy volt kénytelen elhagyni az intézményt. A munka legjavát azonban (egész Csehszlovákiára kiterje­dően) az amerikai NATIONAL SCIENCE FOUNDATION (NSF) támogatásával az ugyancsak amerikai STANFORD RE­SEARCH INŠTITÚT INTERNATIONAL (SRI) nevű szervezet fogja elvégezni, és­pedig három fázisban: az elsőben, mely előreláthatólag már novemberben véget ér, azt mutatják majd ki, hogy mely tudo­mányos kutatással foglalkozó intézmé­nyeink képviselnek figyelemreméltó szín­vonalat, s melyek tevékenysége marad mélyen a világszínvonal alatt. A harmadik fázis elvégzése után, mely - ha akarjuk, persze - egyénenként mutatja majd ki, hogy mennyit érnek tudósaink, a szerve­zet javaslatokat terjeszt majd kormá­nyaink elé arra vonatkozóan, hogy milyen jellegű kutatásokat érdemes támogatniuk, és milyeneket nem a jövőben. (kajó) MOSZKVÁBAN MUNKACSOPORTOKBAN FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ EMBERJOGI KONFERENCIA EMBERSÉGET, JOGÁLLAMISÁGOT Tegnaptól végre már az érdemi munkán van a hangsúly a moszkvai nemzetközi emberjogi konferencián. A kedden megnyílt tanácskozáson részt vevő országok külügyminiszterei szerdán elutaztak az unió fővárosából; így most a Szakszerve­zetek Házának Oszlopcsarnokában kerekasztalhoz ült 38 ország 10-15 főnyi munkacsoportjain a sor, hogy október 4-éig konszenzust keresve vitassák meg mind az előre napirendre tűzött, mind a menet közben adódó kérdések zömét. A Csehszlovákiából érkezett munkacsoport élén a hajdani külügyminiszter: Jirí Hájek áll, a küldöttségben pedig - a hazai magyarság nevében - Hunčík Péter, a prágai elnöki iroda munkatársa és Batta István, az Együttélés prágai parlamenti képviselője is helyet kapott. Velük beszélgettem a konferencia várható céljairól és egyéni hozzáállásukról. • Milyen a konferencia alaphangja és milyen hangvételt ütött meg Mihail Gorba­csov a megnyitóbeszédével? Hunčík Péter: A konferencia hangüté­se optimista, annak ellenére, hogy Ju­goszláviában és a Szovjetunióban is rendkívül bonyolult, emberjogilag veszé­lyes a helyzet. Fontos lenne, hogy mindez ne befolyásolja érdemben a konferencia menetét; hogy a moszkvai tanácskozás a szakemberek tárgyilagos vitája legyen az általános emberi jogokról. Ezt azért is lényegesnek tartom, mert a moszkvai konferencia záródokumentumai kötelező jellegűek lesznek. Ezért jó lenne apró­munkával lényeges dolgokat bejuttatni azok végleges szövegébe. A mi esetünk­ben például az lenne lényeges, hogy bekerüljenek ezekbe a dokumentumokba a részünkről már Genfben ajánlottak a helyi kisebbségi önkormányzatokról, il­letve az ellenőrző rendszerek megbízha­tóságáról. És a Gorbacsov-beszéd? Egy fejlődési korszakot zárt le, míg a most kezdődött új időszakban neki nyilván már kisebb szerepe lesz. Batta István: Gorbacsov szerintem egy új gondolkodást képviselt, és olyan dol­gokról szólt a világ színe előtt, amelyekről korábban talán őmaga sem akart halla­ni... Példaként itt van a Baltikum! Ma­gyarként külön örömömre szolgált, hogy útban Moszkvába, Tallinnban jelen lehet­tem kevés rokon népünk függetlenségé­nek Csehszlovákia általi elismerésén. A konferencián megjelent külügyminiszte­rek felszólalásai közül Jeszenszky Géza és Genscher úr szavai kötöttek le a leg­jobban, aki például azt javasolta, hogy az Európai Biztonsági Együttműködési Érte­kezleten részt vevő országok bármelyiké­be - jogsértések esetén - az érintett állam beleegyezése nélkül is megfigyelők utazhassanak. • A moszkvai konferencia egyik nem titkolt célja valóban az, hogy kialakítsa az emberi jogok betartásának ellenőrzését biztosító mechanizmusokat. Vajon mi az, amit ebből a kisebbségi sorsban élő kis­ember érezni, tudatosítani fog? H. P.: Fontos, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok számára olyan ellen­őrző rendszer legyen elfogadható, amely a világon bármikor és bárhol alkalmazha­tó. Másfél hónapja, hogy már Genfben szóba került a független szakértők gárdá­jának összeállítására vonatkozó javaslat. Egy-egy ilyen csoportot az EBEÉ végre­hajtó szerve hatalmazna fel arra, hogy huzamosabb ideig működjön egy adott országban, a jelentése pedig nyilvános­ságot kapna. Emellett a csehszlovák kül­döttség Genfben az úgynevezett om­budsmanok rendszerének javaslatát is előadta. Ók a parlamentekben képvisel­nék a kisebbségeket, és elsősorban hoz­zájuk érkeznének a vélt vagy valós sérel­mekről szóló bejelentések. Ők az om­budsmanok bizottságának nyújtanák be vizsgálataik eredményét. Amennyiben ezt a sértett fél nem fogadná el, akkor az ombudsmanok nemzetközi tanácsa elé kerülne a panasz. B. /.: Jómagam is fontosnak tartom kiépíteni a kisebbségek szószólóinak rendszerét. De ez még ném minden. Itt van például Szlovákia új területi átszerve­zése, amely - szerintem - nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbség érdekeit. Persze, Moszkvában nem az apró részle­tekről kell tárgyalni; meg kell viszont talál­ni az általánosan érvényesíthető lehető­ségeket arra, hogy a nemzeti kisebbsé­(Folytatás az 5. oldalon) AZ EK KAPUJA NYITVA ÁLL Nincs olyan partner, amellyel Csehszlovákia ne kívánna keres­kedni. Viszont kiviteli és behozatali feltételeinkből kell kiindulnunk - je­lentette ki tegnapi sajtótájékoztató­ján Jozef Bakšay szövetségi külke­reskedelmi miniszter a 33. Brünni Nemzetközi Gépipari Vásáron tartott sajtóértekezleten. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia számára az Európai Közösségek ajtaja nincs zárva. Nőtt a bevihető csehszlovák textiláruk mennyisége: pulóverek­ből, szvetterekből a tavalyi 1 743 000 darab helyett 4 745 000­et szállíthatunk, blúzból és dzsekiből 223 ezer helyett 1 600 000-et. Több férfiingből pedig 989 ezer helyett 6 millió darabot. Jozef Bakšay azt is elmondta, hogy növekszik a Szovjetunió egyes köztársaságaival lebonyolított ke­reskedelmi forgalom. Kereskedelmi és gazdasági egyezményt, valamint tudományos-műszaki együttműkö­dési szerződést írtunk alá Oroszor­szággal, Belorussziával, Ukrajnával és a három balti köztársasággal. Ebben az esztendőben a Szovjet­unió a legnagyobb szállítója Cseh­szlovákiának. Behozatalunk 34,9 százaléka innen származik. Elsősor­ban kőolajat, földgázt és ércet vásá­rolunk keleti szomszédunktól. LÉNYEGESEN CSŐKKENT A FEGYVERKIVITEL A hadianyagok kivitelének idősze­rű kérdéseivel foglalkozott tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája védelmi bizottsá­gainak együttes ülése. A külkeres­kedelmi bizottság képviselői megál­lapították, hogy ebben az évben mintegy 8 millió korona értékben szállítunk külföldre hadianyagot, ha­sonlóan a múlt évi kivitelhez. Össze­hasonlításképpen megemlítették, hogy 1987-ben Csehszlovákia 20 milliárd korona értékű fegyvert adott el. A változás mindenekelőtt annak a következménye, hogy felbomlott a Varsói Szerződés, és azok az országok, melyek alkották, csökken­tették katonai kiadásaikat. Szakér­tők figyelmeztetnek arra, hogy ke­reskedelmünk számára nem kedve­ző a kérdés helytelen tálalása a saj­tóban. Hazánkban jelenleg 15 vállalat­nak van engedélye hadianyagokkal való kereskedésre. Most van folya­matban a fegyverkivitelt szabályozó törvény módosítása. Meg kellene hagyni a kivitel engedélyezését irá­nyító intézményt, és vitás esetekben a döntéseket nemzetközi tagságú bizottságra kellene bízni. Ebben a bizottságban például a külkereske­delmi minisztérium, a védelmi mi­nisztérium, esetleg a külügyminisz­térium lenne képviselve, továbbá a gazdasági és a pénzügyminiszté­rium. Kormányrendelet szabályoz­hatná a hadianyag fogalmát. A belügyminisztérium új szerve­zeti felépítésével foglalkozott a biz­tonsági ügyek újonnan létrehozott albizottsága. A képviselőknek Jan Rumi szövetségi belügyminiszter­helyettes, a Szövetségi Rendőri Testület igazgatója számolt be a mi­nisztérium átszervezéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents