Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám, kedd

HÍREK - VELEMENYEK I ÚJ SZÓ* SZOVJETUNIO PUCCSVESZÉLY MÉG VAN, ÉHÍNSÉG MÉG LEHET Vezető politikusok nyilatkozatai a belpolitikai helyzetről KÉT MENEM ARGENTÍNA ÉLÉN Borisz Pankin szovjet külügyminiszter vasárnap interjút adott a CNN amerikai tévétársaságnak, s ebben megállapította, hogy változni fognak a szovjet-kubai gazdasági kapcsolatok, ezek a jövőben a kölcsönös előnyösség és hasznosság elvére fognak épülni. „Nagyon tiszteljük azt a kis népet, s úgy véljük, az országnak magának kell meghatároznia, milyen legyen a belső rendje, s milyen utat kövessen a demokrácia felé" - tette hozzá. Pankin megerősítette, Moszkva megerősíti nemzetközi kötelezettségvállásait, ezekkel összhangban kivonja csapatait Lengyelországból és Németországból. Baker amerikai külügyminiszter küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban pedig azt szögezte le, a már megállapodott humanitárius, beruházási és technológiai segítségnyújtáson kívül Moszkva nem fog további gazdasági támogatást kérni a washingtoni kormánytól. Pár órával később nyilatkozott ugyancsak a CNN-nek Ivan Szilajev orosz kormányfő, aki az ideiglenes szovjet kabinetet is vezeti. Ö azt állította, nem igaz, hogy ezen a télen a Szovjetuniónak az éhínség fenyegetésével kell szembenéznie. Ugyanakkor beismerte, hogy szükség lesz a nyugati segítségre. Azt állította, elégséges élelmiszer-tartalékokkal rendelkeznek, a Szovjetunió kapott hiteleket is, és ezeket normálisan fogja felhasználni. Megjegyezte még, a küszöbönálló tél az átlagosnál valószínűleg hidegebb lesz, de nem tart sem a tüzelőanyag-, sem az áramhiánytól. Szilajev szerint továbbra is fennáll az újabb puccskísérlet elméleti lehetősége. S mivel a szovjet emberek tűrőképessége sem határtalan, ezért elkerülhetetlenül hozzá kell látni az alapvető gazdasági reformokhoz. Szerinte az is szükséges, hogy a Szovjetunió továbbra is szövetség maradjon - igaz, hogy teljesen új elveken. Ha már az amerikai segélyeknél tartunk, meg kell említeni még egy nyilatkozatot. Az a lehetőség is fennáll, hogy az amerikai gabonaszállítóknak le kell állítaniuk az exportot a Szovjetunióba, mivel teljesen kiapadnak a pénzügyi források. Ezt Paul Krug mondotta, a Szovjetunióba irányuló gabonaszállítást végző egyik legnagyobb cég, a Continental Grain alelnöke. Tájékoztatása szerint az amerikai bankok nem hajlandók hiteleket nyújtani az exporthoz, mert azt a washingtoni kormánygaranciák nem fedezik, a Szovjetunióban pedig bizonytalan a helyzet. Krug szerint ha a Szovjetuniónak elégséges hitel állna a rendelkezésére, akkor az idén 40 millió tonna gabonát kellene importálnia. Mindezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a Szovjetunióban Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára ma Iránban kezd tárgyalásokat a Libanonban fogva tartott 11 nyugati túsz szabadon engedéséről és az Izraelben bebörtönzött mintegy 400 palesztin és libanoni sorsáról. A világszervezet legfelsőbb képviselője kétnapos teheráni látogatása során várhatóan találkozik Ali Akbar Hasimi Rafszandzsaaz élelmiszerhiány hamarosan kritikus lesz. Az egyes szovjet köztársaságoknak az ENSZ-be önálló delegációkat kellene küldeniük, viszont a Biztonsági Tanácsban, ahol a Szovjetuniónak csak egy helye van, együttesen kellene fellépniük. Ezt Eduard Sevardnadze exkülügyminiszter jelentette ki a TF1 francia tévétársaságnak adott vasárnapi nyilatkozatában. A témával kapcsolatos találgatásokra reagálva kifejtette, továbbra is a szovjet elnök lesz a fegyveres erők főparancsnoka, tehát egyedül neki lesz felhatalmazása arra, hogy megnyomja az „atomgombot". Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a taktikai nukleáris arzenál egy része jelenleg nem Oroszországban, hanem más köztársaságok területén van, s szerinte ezért meg kell gyorsítani a tárgyalásokat e fegyverkategória felszámolásáról. Sevardnadze is azt mondta, hogy a Szovjetunióban még mindig fennáll a diktatúra visszatérésének a veszélye. Kijelentette, hogy elsősorban „a tömegek ellenőrizhetetlen, spontán akcióitól" tart. Felfigyeltető az exkülügyminiszter kővetkező jóslata. Azt mondotta, hogy a Szovjetunió elnökét általános szavazás útján kell majd megválasztani és szerinte a legnagyobb esélye Mihail Gorbacsovnak van. Persze, csak akkor, ha sikerül megoldást találnia a gazdasági és szociális problémákra. Azt mondotta, hisz Gorbacsovnak, mivel az elnök világosan kinyilvánította álláspontját a puccskísérlettel kapcsolatban és felelősséget vállalt az ahhoz vezető hibákért is. Megkérdezték tőle, kik jöhetnek még számításba a szovjet elnöki posztra, amire Sevardnadze három nevet sorolt fel: Borisz Jelcin, Gavriil Popov és Anatolij Szobcsak. Elmondta még, ő nem kívánja jelöltetni magát, mert szerinte a fontos állami tisztségekbe fiatalabb embereket kell választani. Az Egyesült Államok nem ismeri el Grúzia függetlenségét, ha nem tesz további lépéseket a demokrácia felé - jelentették ki vasárnap Tbilisziben annak a kongresszusi küldöttségnek a tagjai, amelyet Zviad Gamszahurdia grúz elnök is fogadott. Az USA-nak bizonyosnak kell lennie abban, hogy Grúzia szavatolja a sajtó- és a vallásszabadságot, végrehajtja a földreformot. Csak ezt követően lehet szó arról, hogy Washington felveszi a hivatalos kapcsolatokat Tbiliszivel. Megfigyelők szerint az amerikai honatyáknak az volt a benyomásuk, hogy Gamszahurdia nem adott egyenes választ a kérdéseikre. ni elnökkel és több más vezetővel, akikkel a túszügyön kívül Afganisztánról, valamint az iraki-iráni háború után kialakult helyzetről folytat majd tárgyalásokat. Pérez de Cuellar nem volt hajlandó részletezni a túszokról folytatandó konzultációk programját, csak annyit mondott, továbbra is optimisita és bízik a foglyok szabadon bocsátásában. Buenos Airesben tegnapra virradó éjszaka tették közzé az argentin pótválasztások részeredményeit. Ezek szerint öt tartományban és Buenos Airesben a kormányzó Justicialista Párt (PJ) szerezte meg a szavazatok többségét. Az ellenzéki radikális párt csupán Cordoba tartományban tudta megtartani vezető pozícióját. A szavazáson az argentinok 70 százaléka vett részt, ők a 254 tagú A német kormány követeli a Szovjetuniótól, hogy akadályozza meg, hogy Erich Honecker, a volt NDK egykori vezetője Chilébe vagy Kínába utazzon. Ezt Eduard Lintner belügyi államtitkár hangsúlyozta a Neue Osnabrücker Zeintung című napilapnak adott nyilatkozatában. Ha a Szovjetunió valóban demokratikus állammá akar válni, akkor ezt Honecker kiadatásával kell bizonyítania, figyelmeztetett Lintner. Ezzel Friderirh Wolfnak, Honecker ügy(Folytatás az 1. oldalról) menekültek érkeztek Vajska községbe, ahol, alig 20 kilométerre Vukovártól, nagy menekülttábort létesítettek. Tegnap került nyilvánosságra Ágoston Andrásnak, a VMDK elnökének felhívása, mely szerint a jugoszláv néphadseregbe egyre több magyar ajkú katonát hívnak be és küldik a válsággócokba értelmetlen hatalmi célokért harcolni. A VMDK követeli, hogy szereljék le és hívják vissza a tűzvonalból a magyar katonákat. Ezzel a lépéssel az augusztusban már levélben rögzített követeléseiket támasztják alá. A horvátországi Eszékre érkezett vasárnap az Európai Közösségek öt megfigyelője, hogy a tűzszünetre felügyeljenek. Ezt tegnap jelentette be Belgrádban Henry Winaendts, az EK különmegbízottja, akinek a múlt héten sikerült rávennie a konfliktusban érdekelt három fő felet - a horvátokat, a horvátországi szerb autonómia képviselőit és a hadsereget - a hadműveletek leállításáról szóló megállapodás aláírására. Az AFP hírügynökség ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Eszéket jelenleg a horvátországi szerb fegyveresek tartják körülzárva, ők élvezik a hadsereg néhány alakulatának a támogatását is. Ugyancsak a tegnapi jelentések számoltak be arról, hogy a szombati hágai békekonferencia ellenére folytatódtak a harcok. A vasárnapi mérleg: hat halálos áldozat. Néhány hírügynökség azonban úgy vélte, hogy a halottak száma ennél jóval több. Ismét kiadtak egy összegző statisztikát is, amely szerint a harcok kirobbanása óta eddig hozzávetőleg 400 ember vesztette életét. Luka Babie horvát védelmi miniszter a hágai konferenciát követően kijelentette: ha bebizonyosodik, nemzetgyűlés 86 képviselőjéről, továbbá 16 tartomány és a főváros kormányzóiról, valamint a helyi szervek 474 képviselőjéről, szenátoráról döntöttek. A többi nyolc tartományban október 27-én választják meg a kormányzókat. Eduardo Duhalde, Argentína eddigi alelnöke lett Buenos Aires kormányzója, alelnöki tisztségét pedig átadta Eduardo Menemnek, Carlos Menem argentin elnök öccsének. védjének hétvégi kijlentésére reagált, miszerint ügyfele Kínába utazhatna. Azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a volt keletnémet vezető Chilében élő lányához megy. A kínai külügyi szóvivő a Reuter hírügynökségnek ezzel összefüggésben elmondta, hogy Honecker nem kért politikai menedékjogot Pekingtől. Arra azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy Kína megadná-e neki ezt a jogot. hogy a legújabb békekezdeményezések is csődöt mondtak, akkor a horvát fegyveres erők ellentámadásba mehetnek át. Ez azt jelentené, hogy a határtérségben, ahol „a szerb terroristák tevékenykednek", újabb tisztogató akciót kezdenek, aknákat és más akadályokat telepítenek, amelyekkel feltartóztathatják a hadsereg harckocsijait. S bár Babic nagyra értékelte az Európai Közösségek békekezdeményezéseit, eléggé pesszimistán fogalmazott a jövőt, a harcok beszüntetését illetően. Annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte a katonai helyzet ebben a köztársaságban jelenleg még nem nevezhető drámainak, mivel Horvátország területének csupán 20 százalékán folyik a háború és csak 12 százaléka van szerb ellernőrzés alatt. Az AFP szerint Babic most először pontosította a fegyveres erőkre vonatkozó adatokat. Ezek szerint a horvát fél hozzávetőleg 42 ezer katonával rendelkezik, ezeket 250 volt jugoszláv tiszt képezi ki. A jugoszláv hadsereg személyi állománya 130 ezer főre rúg, ezzel kapcsolatban Babic főleg a szövetségi csapatok technikai fölényét hangsúlyozta ki. Kérte az európai államokat, tegyék lehetővé Horvátország számára a fegyverek, például a tankelhárító eszközök vásárlását, hogy szembe tudjon szállni az agresszióval. Délután kaptuk meg az első híreket a tegnap reggeli összecsapásokról. A legsúlyosabb harcok a Pakractól 5 km-nyire levő Kusonje községben voltak, ahol állítólag 500 horvát gárdistát fogtak gyűrűbe. A bjelovari rendőrállomás tájékoztatása szerint rengeteg a halott és a sebesült. Kostajnica városban vasárnap voltak hevesebbek a harcok, itt a szerb csetnikek meghátrálásra kényszerítették a horvát gárdistákat és elfoglalták a városközpontban levő rendőrállomást. 1991. SZE

PTEMBER 10. NÉHÁNY SORBAN N

guyen Manh Cam vietnami külügyminiszter tegnap Pekingbe érkezett. 1979 óta először jár ilyen magas rangú vietnami vezető Kínában. Akkor Peking határháborút robbantott ki a két ország között, mivel vietnami csapatok vonultak be Kambodzsába. Cam útja jelentős lépés a kínai-vietnami kapcsolatok normalizálása felé. A találkozó során előkészítik a talajt a két ázsiai ország legfelsőbb pártvezetőinek találkozójához. V

asárnap 42 személy vesztette életét és több mint ötvenen sebesültek meg a Johannesburg körüli zavargásokban. Az erőszakhullámot egy ismeretlen tettes robbantotta ki, amikor tüzet nyitott az Inkatha szervezet tagjaira. A véres incidensre nem egészen egy héttel az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és az Inkatha mozgalom közötti békemegállapodás tervezett aláírása előtt került sor. r

gnap a Fülöp-szigeteki szenátus tagjainak túlnyomó többsége támogatta azt a határozatot, amely elutasítja a Subic Bay támaszpont bérbeadásának meghosszabbításáról szóló szerződést. Az említett határozat „egyoldalúnak" nevezi az Egyesült Államokkal kötött egyezményt. A 23 szenátor közül 12 ellenzi a szerződést, pedig a ratifikáláshoz kétharmados szavazattöbbségre van szükség. A szenátoroknak szeptember 16-ig kell dönteniük, akkor ugyanis érvényét veszti az egyezmény. Corazon Aquino elnökasszony, aki aktívan támogatja a támaszpontszerződés meghosszabbítását, mára tömegtüntetést kíván összehívni a parlament épülete elé. Aquino szerint az amerikaiak távozása veszélyeztetné a szigetország katonai helyzetét és gazdaságát. D

an Quayle amerikai alelnök vasárnap Nigériába, afrikai körútjának első állomására érkezett. Quayle tegnap találkozott Ibrahim Babangida elnökkel és több más miniszterrel, akikkel a Szovjetunióban történt változásokkal kapcsolatos kérdésekről, az afrikai országban folyó demokratizálási folyamatról, valamint a Nigériának nyújtandó amerikai támogatásról folytatott tárgyalásokat. E

lutasította a managuai kormány az augusztus 23-án, a nicaraguai parlament által jóváhagyott törvénytervezetet a jogtalanul szerzett vagyon kisajátításáról. Az említett törvény szerint mintegy 6 ezer sandinista vagyonát sajátították volna ki. „A törvényjavaslat alkotmányellenes, ezért a kormány megvétózta" - jelentette ki vasárnap Antonio Lacayo, az elnöki hivatal minisztere. Hozzáfűzte azonban, a nicaraguai parlamentben tovább folytatják a vitát erről a problémáról. „Az elutasítás nem jelenti azt, hogy Violeta Chamorro elnökasszony egyetért azzal, hogy a sandinisták törvényellenesen jutottak hozzá vagyonukhoz" - mondotta Lacayo. U

j-Zélandot tegnapra virradó éjszaka erős földrengés rázta meg. A rádió jelentése szerint azonban a földmozgás nem követelt áldozatokat, és nagyobb anyagi károk sem keletkeztek. A helyi szeizmológusok szerint a földrengés elérte a Richter-skála szerinti 6,5-ös erősséget, az epicentrum Wellingtontól 190 kilométerre északra volt. S

ri Lanka északi részén vasárnap egy tömegsírban rábukkantak 35 rendőr holttestére - közölték colombói katonai források. A rendőrök valószínűleg a tamil sieparatisták támadásának áldozataivá váltak. A múlt hónapban ugyancsak Vaticaloa kerületben 20 rendőr holttestét találták meg egy tömegsírban. Valószínűleg azokról a rendőrökről volt .szó, akiket a tamil Tigrisek tagjai a múlt év júniusában raboltak el. Disznópásztor lesz a drogkirály? Pablo Escobar, a medellíni kokainkartel főnöke, a kolumbiai drogkirály a börtönben pisztrángok tenyésztésével és zöldségtermesztéssel tölti szabadidejét. Öccsével, Robertóval és 13 börtöntársával együtt gondját akarja viselni 30 sertésnek is, sőt a jövőben 200 darabra szeretné bővíteni az állományt. Az AFP hírügynökség ezzel öszszefüggésben megjegyzi: a volt kábítószergyártónak nem az a célja, hogy a kolumbiai nemzetgazdaságon segítsen, hanem az, hogy csökkentse büntetését. Az ország jogrendje ugyanis lehetővé teszi, hogy három ledolgozott napért a fogolynak egy napot elengedjenek büntetéséből. H

ihetetlenül demokratikus, liberális döntéseket hozott a szovjet népi küldöttek önmagát is feloszlató kongresszusa. Pedig az az igazság, hogy egészen más irányba indult, meglehetősen sokáig bolyongott, bár a kijelölt út nyilvánvaló volt. A puccsból győztesen kikerültek azonban kiváló „forgalomirányítóknak" bizonyultak, elsősorban Gorbacsov elnök. Az államfő ismét elemében volt, el tudta simítani az egymásnak feszülő indulatokat, le tudta hűteni a forró fejeket. Ha valakinek eddig nem lett volna világos, miért áll ki Jelcin, az új forradalom hőse, az általa agyonbírált, többszörösen leírt exfőtitkárállamfő mellett, akkor erre most egyértelmű választ kapott. Meg arra a kérdésre is, mire épül Gorbacsov nagy nemzetközi tekintélye. Kétségtelenül ennek a tekintélynek is szerepe volt abban, hogy a többségükben konzervatív, de minimum régivágású küldöttek hajlandók voltak tudomásul venni: órák alatt avult el az az új szövetségi szerződés, amelyet a puccs előtt olyan progresszívnek tartottak. Meg veszélyesen liberálisnak. Nehezen fogták fel, hogy át kell lépni azt a vonalat, amit egy hónappal korábban még a végső határnak tekintettek. Bár egyeseket úgy kellett átlökdösni ezen a lelki akadályon, végül mégiscsak beletörődtek - legalább látszólag -, hogy az államcsínykísérlet után már nem lehet ott folytatni a dalt, ahol Janajevék abbahagyták. Nem is lehetne, hiszen feloszlóban a kórus. A három balti tag végleg kivált, a többiek meg saját kottából fújják. A himnuszsiratót. HIMNUSZSIRATÓ Sok egyéb mellett a himnusz is elavult. Úgy hazugság, ahogy van. S nemcsak újabban, hanem kezdettől fogva. „Szojuz nyerusimij reszpublik szvobodnih" - szabad köztársaságok megbonthatatlan szövetsége. Ez csak az első négy szó - és egy sem érvényes. Hol voltak az unióban szabad köztársaságok? S amikor kezdtek azzá válni, amikor a gorbacsovi peresztrojkától kaptak néhány morzsát a szabadságból, nyomban kiderült, hogy a szövetség minden, csak nem megbonthatatlan. Jó hír: Moszkva felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a baltiakkal. Rossz tény: tisztázatlanok a vagyonjogi kérdések Moszkva és a Baltikum között, nem világos, hogy a köztársaságokban élő orosz nyelvű (nem feltétlenül orosz nemzetiségű) lakosság állampolgársága hogyan rendeződik, nem indul-e meg egy népvándorlás esetleg mindkét irányba. Mi lesz a hátrahagyott ingatlanokkal, kapnak-e munkahelyet, lakást az elvándorlók, lesz-e mód kárpótlásra, s milyen jogokat kapnak a maradó nemzeti kisebbségek a Baltikumban, illetve az észtek, litvánok, lettek az unió más területén? Alanyi jogon illetik-e meg őket a kisebbségi jogok vagy csak a kölcsönösség elve alapján? Kényes kérdések ezek, melyekre egyáltalán nem könnyű választ találni, kielégítő, mindkét felet megnyugtató választ pedig még úgy sem. Nemcsak az unió, a Baltikum sem áll olyan jól, hogy képes legyen nagyvonalúan megoldani ezeket a problémákat, melyeknek nagyon komoly gazdasági vonatkozásaik vannak. M

indettől függetlenül a Baltikum már napok óta ünnepli függetlenségét, pedig ennek eddig csak egyetlen biztos jele van: a nemzetközi elismerés. Meg a moszkvai. Ami körülbelül annyit ér, mint eső után a köpönyeg. Valóságértéke pedig vetekszik a (még érvényes) szovjet himnusz szövegével: fele sem igaz. GÖRFÖL ZSUZSA AZ ENSZ-FŐTITKÁR TEHERÁNBAN DISZKRÉTEN A TÚSZÜGYRÓL KÍNÁBA VAGY CHILEBE HONECKER MENNE, HA HAGYJÁK ÚJABB VÁLSÁGÖVEZET?