Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám, hétfő

„AKKOR MAGA A FORRÓ EVELYN!" A dunaszerdahelyi járási pártbizottság akkori vezető titkárának talán egész csinos fonotékája van az én tudósításaimból... Vagy leltára arról, hogy hányszor dühöngött miattam. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP KI LÉPI ÁT AZ ÁRNYÉKÁT? Ezt azzal kellene kezdeni, hogy mindannyian elolvassák saját választási programjukat, pontosabban a programnak azt a részét, amely az államjogi elrendezésre vonatkozik. (4. oldal) Hétfő, 1991. szeptember 9. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 211. szám írásunk a 4. oldalon Szombaton a Rockszínház társulata Dunaszerdahelyen, telt ház előtt, mutatta be Szörényi - Bródy: István, a király című rockoperáját. Méry Gábor felvételén Varga Miklós (István) és Viktor Máté (Asztrik) látható. DIENSTBIER UTICÉLJA: TALLINN ÉS MOSZKVA (Munkatársunktól) - A prágai Külügyminisztériumban kapott értesülések szerint az ország szövetségi kormányának alelnöke: Jirí Dienstbier, külügyminiszter ma délelőtt küldöttség élén az észtországi Tallinnba utazik. Itt a délután folyamán a három balti köztársaság miniszterelnökével vagy külügyminiszterével aláírja a Litvánia, Észtország és Lettország függetlenségét elismerő dokumentumot. Külügyminiszterünk még ma továbbutazik Moszkvába, ahol holnap a helsinki folyamat egyik utórendezvényén: az emberi jogokról szóló nemzetközi konferencia megnyitásán vesz részt; és ahol - az előzetes hírek szerint - beszédet is mond. Ezen a többhetes tanácskozáson hazánkból országos delegáció vesz részt, ám ennek keretében a Szlovák Köztársaság önálló küldöttséggel lesz jelen Moszkvában, (mik-) A KERESZTÉNY ELVEKÉRT A keresztény értelmiség szerepe Európa új evangelizációja folyamatán, illetve a keresztény elvek érvényesítése a társadalomban voltak a témái annak a Nyitrán megrendezett első, kétnapos nemzetközi konferenciának, melyet a Szlovákiai Keresztény Értelmiség Központja szervezett. Meghatározták az értelmiség feladatait a hitterjesztés, egy egyház iránti bizalom mélyítése, valamint a gyermekek, az ifjúság és a felnőttek teológiai művelődése terén. ÖREGDIÁKOK TALÁLKOZÓJA (Munkatársunktól) - Kisebb-nagyobb megszakításokkal 1811-től 1944-ig működött Kassán a katolikus egyház premontrei rendjének gimnáziuma. Neves iskola volt ám a mostani fiatal nemzedék keveset tud róla. Az elmúlt hét végén egy kicsit mégis bekerült a köztudatba, ugyanis mintegy 200 egykori növendéke - Kassáról, Szlovákia más településeiről, Prágából, Magyarországról, Nyugat-Európából és a tengeren túlról - iskolatalálkozóra jött össze. Az ünnepség szombaton a Thália Színházban kezdődött. Diákok és tanárok köszöntötték egymást. Emlékeztek, ünnepeltek. Hangulatos „tereferéjüket" a Slovan Szálló éttermében folytatták. Vasárnap reggel először a premontrei templomban szentmise volt ebből az alkalomból, majd Jászóra látogattak el az öregdiákok. Ott megkoszorúzták iskolájuk utolsó igazgatójának sírját, majd a helyi prépostság vendégei voltak. (gazdag) HONECKER-ÜGY Moszkvából Pekingbe? Erich Honecker, a keletnémet rezsim egykori főnöke elvben bármikor, bárhová elutazhat Moszkvából, ha ezt óhajtja, jelentette ki a Bild am Sonntagnak nyilatkozva Fridrich Wolff, Honecker jogásza. ,,Kína bármikor tárt karokkal várja őt. Ez lenne számára az utolsó lehetőség, amely egyúttal az ügyben érdekelt valamennyi fél számára jó kiút lenne" - fűzte hozzá a 79-éves politikus jogi képviselője. Honeckert, mint ismeretes, márciusban titokban a Szovjetunióba szállították, s azóta a német hatóságok kiadatását követelik. VÁCLAV HAVEL LÁNYBAN Elnökünk vasárnap is megtartotta a már hagyományossá vált lányi beszélgetést, és elmondta, milyen benyomásokkal tért vissza Szlovákiából. Rámutatott, hogy a szlovák kormány gazdasági minisztereivel folytatott beszélgetései alapján úgy véli, alapvetően nem kell megváltoztatni az illetékességi törvényeket, inkább csak ,.finomítani" kellene azokat. A Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége együttes véleménycseréjének eredményeire is kitért, rámutatva, egyetértés van abban, hogy alkotmányos úton kell az államjogi elrendezés kérdéseit megoldani. A beszélgetés egy további szakaszában Václav Havel kifogásolta, hogy állampolgáraink túlságosan az államtól várják problémáik megoldását. Ez - mondotta - a kommunizmus csökevénye. Azt is hangsúlyozta, hogy a személyét érintő rágalmak és mendemondák bosszantják, mert a rágalmazók célja nem az igazságkeresés, hanem az ellentétek élezése. OKTATÁSÜGYI CÉLKITŰZÉSEK TANÁCSKOZOTT A CSEMADOK OV VEZETŐSÉGE (Munkatársunktól) - Szombaton egész napos tanácskozást tartott Dunaszerdahelyen a Csemadok OV vezetősége. A napirenden a kulturális szövetség jövőjének szempontjából három fontos téma szerepelt. A csehszlovákiai magyar oktatásügy helyzetének elemzése után az országos vezetőség célkitűzéseket fogadott el. Ennek fontos része hogy iskoláinkban elmélyítsék a növendékek nemzeti identitástudatát, s meghatározó váljon a polgári társadalom értékrendszere. A Csemadok törekszik arra, hogy az oktatásügy állami irányításába nemzeti kisebbségünk számarányának és igényeinek megfelelő képviseletünk legyen. Pedagógusaink egyetlen legitim képviselőjének a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét tartja. Fokozottabb mértékben törekszik arra, hogy az iskolák és a Csemadok kapcsolatát kulturális területen kiépítse. Ténymegállapítás: a testület a szülők és a diákok érdekvédelmével nem foglalkozott. Amatőr színjátszó mozgalmunk helyzetével a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete választmányi tagjainak jelenlétében foglalkoztak. Az előterjesztett több oldalas jelentésből kiindulva a testület létrehozott egy munkacsoportot, amely feszített ütemben kidolgozza a színjátszással kapcsolatos teendők tervezetét. Ezt az Országos Választmány losonci ülése elé terjeszti. Ez elsősorban az eddigi versenycentrikusságot lesz hivatott leépíteni, s kialakítja az elméleti és gyakorlati képzés új formáit. Időhiány miatt már csupán ténymegállapításra szorítkoztak a Csemart idei gazdálkodásával kapcsolatban. A Csemadok művészeti ügynöksége a megváltozott gazdasági szabályzók nyomán kénytelen volt elszakadni létrehozójától. Rossz üzleti gyakorlat eredményeként megnövekedett eladatlan árukészlete, s adósságokat halmozott fel. Nem tudta törleszteni a hiteleket. A mindeddig veszteséget termelő vállalat további sorsáról az alábbi módon döntöttek: szakértőcég bevonásával elemzik gazdálkodását és megvizsgálják részvénytársasággá alapításának lehetőségét. Feltéve, hogy ennek meg lesznek a alapvető feltételei, vagyis, a Csemart az év végéig kifizeti adósságait és csökkenti eladatlan árukészletét, s eredménye(Folytatás a 2. oldalon) BAKER REFORMEREKKEL KÍVÁN TALÁLKOZNI James Baker tervezett szovjetunióbeli látogatása idején lehetőleg minél több reformpolitikussal óhajt találkozni - jelentette ki Washingtonban Margaret Tutwiler külügyi szóvivő. Elmondása szerint az amerikai külügyminiszter azt tervezi, hogy ellátogat Kazahsztánba és találkozik ennek a tagköztársaságnak az elnökével, Nazarbajevvel. Az csak természetes, hogy több ízben is találkozik majd Gorbacsovval és Borisz Jelcinnel, ezenkívül fogadja őt az újonnan kinevezett honvédelmi miniszter Jevgenyij Saposnyikov és a KGB-főnök, Vagyim Bakatyin is. Moszkvai programjában szerepel még egy megbeszélés az exkülügyminiszter, Sevardnadzeval, akivel az utóbbi években Baker számos alkalommal tárgyalt. Baker találkozni szeretne Anatolij Szobcsak leningrádi polgármesterrel is, aki a puccsistákkal szembeni ellenállás egyik fő szervezője volt. Baker azt tervezi, hogy ellátogat a balti köztársaságokba is, amelyek azt várják, hogy az amerikai külügyminiszter látogatása hozzájárul függetlenségük elismeréséhez. A külügyminisztérium szóvivője megerősítette: James Baker a szovjet vezetőkkel esedékes tárgyalásain szükségesnek tartja majd annak hangsúlyozását, hogy az egyes tagköztársaságok között továbbra is bizonyos formában fenn kell tartani a kapcsolatokat, mivel ez elengedhetetlen a nemzetközi szerződésekből eredő kölcsönös kötelezettségek teljesítése szempontjából is. HAGA: HORVÁT SIKER? Hágában szombaton mégis megtartották az Európai Közösségek védnökségével megrendezett Jugoszláviával foglalkozó békekonferenciát. A fórumon a jugoszláv szövetségi vezetők mellett a hat tagköztársaság államfői és a 12 közöspiaci tagország miniszterei vettek részt. Az értekezlet megtartása még péntek este is kétséges volt, hiszen a Horvátország területén folyó intenzív harcok miatt sokan nem látták értelmét a diplomáciai erőfeszítéseknek. Végül mégis felülkerekedett az az álláspont, hogy ebben a feszült helyzetben még inkább szükség van arra, hogy a nyugat-európai országok a súlyos etnikai konfliktus tárgyalásos rendezésére próbálják rávenni a szembenálló jugoszláv feleket. A hágai ülésen lord Carrington, a NATO egykori főtitkára, néhai brit külügyminiszter elnökölt, aki már a szombat délelőtti felszólalások után úgy vélte: nyilvánvaló, hogy a tanácskozáson „bizonyos nehézségek merülnek" majd fel. A luxemburgi külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy „senki sem ringathatja magát illúziókban". A Reuter értékelése szerint a tizenkettek külügyminiszterei szerint is alig van remény arra, hogy a jugoszláv konfliktus gyorsan megoldódjon. A jugoszláv válságban érdekelt felek felszólalásaikban kölcsönösen egymást vádolták a harcok folytatódásáért. Franjo Tudjman horvát elnök azzal vádolta Szerbiát, hogy a nemzetközi jogba ütköző szenynyes háborút folytat köztársasága ellen, amelyhez segítséget nyújt DOBOZOS VIZET HAGYUNK GYERMEKEINKRE? (Méry Gábor felvétele) a jugoszláv hadsereg és a Horvátországban élő szerb kisebbség egy része. Milosevics szerb elnök viszont Horvátország ellen rohant ki amiatt, hogy, amit művel, az „állami terrorizmus, s a szerb kisebbség csak ez ellen védi magát". Itt jegyezzük meg, hogy a hágai fórumra nem hívták meg a Horvátországban élő szerb kisebbség képviselőit, jóllehet ők a szlavóniai autonóm terület képviselőivel együtt el szerettek volna jutni a holland fővárosba. A vendéglátó Hollandia külügyminisztere szerint Jugoszláviában már totális polgárháború folyik. Ezért minden eszközt meg kell ragadni az értelmetlen vérontás leállítására, hiszen a halálos áldozatok száma már meghaladta a 400-at. Van den Broek szerint alapelvként abból kell kiindulni, hogy „megengedhetetlen a határok erőszakos úton való megváltoztatása". A határokkal összefüggésben Milosevics azt állította, hogy a nemzetközi jog által csak a jugoszláv államszövetség külső határai vannak elismerve, míg a köztársaságok közötti határ csak belső és (Folytatás a 2. oldalon)