Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám, szombat

3 Mihail Gorbacsov szovjet elnök csütörtökön további fontos személycseréket hajtott végre. Borisz Gromov tábornokot, az egykori afganisztáni főparancsnokot felmentette a belügyminiszter helyettesének tisztségéből és helyébe Viktor Jerin altábornagyot nevezte ki. Leváltotta a KGB alelnökét, Jokubasz Petrovaszt is. Ezek a személycserék is beletartoznak abba a sorozatba, amelyeket az államfő a sikertelen puccskísérlet után kezdett meg. A hivatalos dekrétum szerint Gromov felmentésére azért került sor, mert más munkakörbe kerül, ezt azonban a dokumentum nem részletezi. A volt afgán főparancsnok a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a puccs kitörésekor nem volt Moszkvában, éppen a szabadságát töltötte. Főnöke, Borisz Pugo, aki azóta öngyilkos lett, más magas rangú vezetőkkel azonban visszahívta őt, s nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy rendelje el a belügyi csapatok bevetését a fővárosban. Gromov kijelentette, ő ezzel szemben azt Mindkét politikus kijelentette, hogy kölcsönös kapcsolataik az utóbbi időben megváltoztak. Most együttműködnek annak érdekében, hogy kivezessék az országot a válságból. A kommunista eszmék távlatait érintő kérdésre Jelcin azt válaszolta, jobb lett volna, ha egy hasonló kísérlet egy kisebb országban játszódik le, „hogy meggyőződhessünk róla, utópiáról van szó". Mihail Gorbacsov ezzel összefüggésben kijelentette, ,,a Szovjetunióban megvalósított modell kudarcot vallott. Ez tanulságul szolgál számunkra és az egész világ számára." Egyben figyelmeztetett azokra a sikerekre, amelyeket néhány európai államban a szocialisták írhatnak a számlájukra, s hangsúlyozta, minden nemzetnek meg kell hagyni a jogot arra, hogy megválassza saját útját. A több mint hetven perces tévéhíd során Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin szóltak a Szovjetunióban kialakult jelenlegi belpolitikai helyzetől, a gazdasági és külpolitikai kérdésekről az emberi jogokkal és a vallással összefüggő problémákról. Egy kubai emigráns rákérdezett a Moszkva által Havannának nyújtott támogatásról. Borisz Jelcin ezzel összefüggésben síkraszállt a szovjet csapatok Kubából történő kivonása mellett, a szövetségi államfő pedig egyetértett ezzel az állásfoglalással. Gorbacsov egyben megjegyezte, most megváltoznak a szovjetkubai kapcsolatok, s gazdasági téren HÍREK - VÉLEMÉNYEK biztosította, hogy a csapatokat ne vessék be. Valentyin Sztyepankov orosz főügyész tegnapi moszkvai sajtóértekezletén arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a sikertelen államcsíny kivizsgálása során eddig 14 személyt vettek őrizetbe. A letartóztatottak között vannak a puccsista állami bizottság tagjai (természetesen Pugo kivételével), továbbá Anatolij Lukjanov, a parlament volt elnöke, az állambizottság, a védelmi minisztérium és más központi szervezetek - beleértve az SZKP KB-t - képviselőn?. Jevgenyij Liszov, az orosz főügyész helyettese arról tájékoztatott, hogy mindegyikük ellen a BTK 64. paragrafusa alapján emeltek vádat, ez az államrend megváltoztatására irányuló összeesküvésről szól. A törvény szerint 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztést, vagy pedig abszolút büntetést lehet kiszabni. Egy érvényes jogszabály módosítása azonban lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az alsó határ alatti ítéletet hozzon. a kölcsönös érdekeket tartják majd szem előtt. A két elnök biztosította az amerikai nézőket arról, hogy a szovjet nukleáris arzenált megbízhatóan ellenőrzik - Gorbacsov szerint „szigorúbban, mint az Egyesült Államokban". Jelcin ehhez hozzáfűzte, hogy jelenleg három köztársaság területén vannak atomfegyverek - Oroszországi Föderációban, Ukrajnában és Kazahsztánban. Mindemellett jelezte azt a lehetőséget, hogy ukrán területről Oroszországba szállítják át a nukleáris arzenált abban az esetben, ha Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól. A politikai foglyokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva Mihail Gorbacsov elmondta, még a közelmúltban meg volt győződve arról, hogy ilyen emberek nem léteznek a Szovjetunióban. Megkapta azonban annak a 21 személynek a listáját, akik börtönben róják le büntetésüket amelyek politikai elemeket is tartalmaznak. Temészetesen szóba kerültek a gazdasági kérdések is. Jelcin arra figyelmeztetett, hogy a külföldi országoknak a kapcsolatfelvétel során figyelembe kell venniük az új realitást: az elsődleges kérdésekről a szövetségi központtal állapodnak meg, a tervek konkrét megvalósításáról az egyes szövetségi köztársaságokkal folytatnak tárgyalásokat. Mindkét elnök rendkívül nyílt volt, például Jelcin elmondta, hogy „Mihail Szergejevics sokszor politikai hullának tekintett, s nekem olykor az volt a véleményem, hogy ő már tovább nem töltheti be az elnöki tisztséget". (Folytatás az 1. oldalról) maradt az a felhívása, amely szerint találkozzanak a hétfőn hajnalban megkötött tűzszünet aláírói. Süket fülekre talált az a javaslat is, hogy az államelnökség és a szövetségi kormány tartson együttes ülést. A kabinet csütörtökön este ismét e két találkozó fontosságát hangsúlyozta, s javaslatainak körét újabbal is kibővítette: állítsanak fel egy pártatlan bizottságot, amely megállapítaná az igazi felelősöket a háború folytatásáért. Horvátországban a többnyire szerbek lakta Krajina autonóm terület kormánya azt követelte, hogy egyenjogú félként vehessen részt a hágai konferencián. Milan Babies, a krajinai kormány vezetője azt mondotta, ha ezt a kérést nem teljesítik, akkor Krajina nem tartja majd magára nézve kötelezőnek a hágai határozatokat. Közben a horvát főváros a hadsereg és a szerb fegyveresek öszpontosított támadására készül. A zágrábi televízió riportban számolt be a polgári védelem, a tűzoltók és a mentőszolgálat gyakorlatairól. Zágráb külvárosaiban lövészárkokat ásnak, úttorlaszokat emelnek. Az AFP tudósítója szerint a Száva hídjainál tankcsapdákat építettek, s a fontosabb épületek bejáratait homokzsákokkal barikádozták el. A tegnapra virradó éjszaka és tegnap reggel is folytak a harcok Horvátországban. A belgrádi televízió tudósítása szerint Okucani, Stara Gradiska és Bosanska Gradiska községek térségében nemcsak a kézifegyverek ropogtak, hanem ágyúkból és aknavetőkből is lőttek. A szembenálló felek már hagyományosan egymást vádolták a tűzharc kirobbantásáért. A horvát rádió is azt jelentette, hogy az említett községekben, amelyek a Belgrádot Zágrábbal összekötő főútvonal mentén fekszenek, tényleg súlyosak voltak a harcok. Vinkovciban nem különben, itt a helyi rádió arra szólította fel a lakosságot, hogy az éjszakát töltse az óvóhelyeken. Eszéken ugyancsak szóhoz jutottak a fegyverek, annak ellenére, hogy ott nem sokkal korábban Henry Wjnaendtsnek, az EK különmegbízottjának a jelenlétében a szerbek és a horvátok tűzszünetet kötöttek. Később a holland diplomata ezt úgy pontosította, hogy Eszéken a horvát milicisták és a jugoszláv hadsereg alakulatai értettek egyet a fegyvernyugvással, viszont a szerb fegyveresek nem voltak jelen a tanácskozáson. A Reuter megjegyzése mindehhez az volt, hogy Wjnaendts távozása után 15 percce már eldördült az első lövés, illetve elérték Eszéket az első gránátok. A DPA német hírügynökség a horvát televízióra hivatkozva pedig arról számolt be, hogy Eszéktől nem messze, Cetekovac községben a szerb fegyveresek szerdán éjszaka brutálisan legyilkoltak 24 horvát lakost, többnyire a falu öregjeit. Tegnap kaptunk hírt arról is, Stipe Mesic, az államelnökség elnöke felszólította a hadsereget, hogy Horvátországban bárminemű előfeltételek nélkül vonuljon vissza a kaszárnyákba. A jugoszláv vezető azt hangsúlyozta, a szeptember 2-i tűzszüneti megállapodás minden érintett félre kötelező, tehát a hadseregre is. 1991. SZEPTEMBER 7. NÉHÁNY SORBAN V

arsóban tegnap összeültek a Hexagonálé-tagországok képviselői, hogy a moszkvai események után gyorsan változó európai helyzetről és az esetleges veszélyekről tárgyaljanak. A csehszlovák küldöttséget Zdenko Pírek külügyminiszter-helyettes vezette. Ľ

uboš Dobrovský védelmi miniszter hivatalos lengyelországi látogatásának második napján lengyel partnerével, Piotr Kolodzsiejczykkel folytatott megbeszéléseket, majd fogadta őt Lech Walesa államfő és Krzysztof Skubiszewsky külügyminiszter. Látogatásának a két ország védelmi minisztériumai közötti kapcsolatok elmélyítése a célja - mondotta Dobrovský a Csehszlovák Sajtóiroda varsói tudósítójának adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, reagálni kell a Szovjetunió felbomlása következtében létrejövő helyzetre, ,,ez azonban nem jelenti azt, hogy fokoznunk kellene védelmi képességünket". Az új katonai tömb létrehozásáról szóló találgatásokkal kapcsolatban a csehszlovák miniszter elmondta, Kolodzsiejczykkel semmilyen katonai tömbről nem beszélt. I

on Iliescu román elnök a bukaresti televíziónak adott csütörtöki interjújában megelégedéssel szólt izraeli hivatalos látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, először járt román államfő Izraelben, s ez azt jelenti, hogy új szakasz nyílt a két ország viszonyában. A román -izraeli tárgyalások gazdasági szempontból is sikeresek voltak, több közös akcióban állapodtak meg, az izraeli cégek érdeklődést tanúsítottak a közvetlen kapcsolatteremtés iránt. M

oszkva még a puccs előtt diplomáciai úton kérte Bulgáriát, hogy adja vissza a használatában levő szovjet ingatlanokat. Erről a Duma című napilap tájékoztatott, amely úgy vélte, hogy a kérés még mindig érvényes, mivel Borisz Pankin, az új szovjet külügyminiszter megerősítette elődje összes döntését. A lap szerint a Szovjetunió visszaköveteli azokat az épületeket, amelyek 1944 előtt szovjet tulajdonban voltak, valamint azokat az ingatlanokat, melyeket Németországtól, Olaszországtól és Japántól örökölt a háború utáni békemegállapodások alapján. Kéri azt a 20 épületet is, amelyet 1947-ben bocsátott Bulgária rendelkezésére. B

razília, Chile és Argentína csütörtökön megállapodást írt alá, amely tiltja a vegyi és biológiai fegyverek fejlesztését, gyártását, vásárlását, raktározását és használatát. A térség biztonságát erősítő egyezményt a három ország külügyminiszterei írták alá. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára is. D

esmond Tutu dél-afrikai püspök, apartheid-ellenes harcos fiát csütörtökön három és fél éves börtönbüntetésre ítélték a hamisnak bizonyult repülőtéri bombamerénylettel való fenyegetőzés miatt. Szemtanúk szerint Trevor Tutu el akarta hagyni az East-Londonban rövid időre leszállt repülőgépet. Ezt sikerült is kierőszakolnia. Amikor a beszállás előtt az illetékesek felszólították, hogy vesse magát alá a biztonsági vizsgálatnak, Tutu azzal fenyegetőzött, felrobbantja a gép fedélzetén levő csomagjában elrejtett szerkezetet. A repülőgép személyzete átkutatta az egész gépet, ám semmit sem talált. A nógyórás késés a légitársaságnak 10 ezer dollárjába került. FELFÚJTÁK... „Helms rosszabb, mint a vírus" felirattal öt méter hosszú kondomot helyeztek el az A IDS-szel fertőzött páciensek Jasse Helms amerikai szenátor washingtoni házának tetőién. „Nyilvánvaló, azt akarja, hogy meghaljunk" - mondotta az Aktív Gyógyítás Partizánjai nevű csoport vezetője. Ezzel a szenátornak az AIDS-szel kapcsolatos állásfoglalásaira célzott. Helmst figyelmeztették a tiltakozó akcióra, nem volt otthon sem ő, sem a családja. Sajtótitkára kijelentette, a szenátornak az üggyel kapcsolatban nincs mondanivalója. Az AIDSes ,,partizánok" két kompresszor segítségével húsz percig tartották felfújva a kondomot, majd a rendőrség utasítására rendet teremtettek a ház környékén. PER VAGY LESZÁMOLÁS? Szertefutott a hír a világban - Miamiban az esküdtszék tagjainak kiválasztásával megkezdődött Manuel Noriega egykori panamai diktátor mintegy 20 hónapja halogatott bírósági pere. A sok huzavona után ezúttal úgy tűnik, hogy harcra készek az ügyészek, ügyvédek, felkészült a nagy tekintélyű, neves Hoevelers bíró, s maga Noriega is. Egy bökkenője azonban most is van a perindításnak: kérdéses, hogy Miamiban egyáltalán sikerül-e összeállítani az esküdtszéket, összeszedni pártatlan, igazságos, s kábítószerügyekben, fegyverkereskedésben mégis jártas embereket, akik ítélkezni hivatottak a középamerikai puccsország drogfőnöke felett. Köztudott, hogy az amerikai milliomosok üdülőhelyén, a csóró „latinosok", kubai menekültek, száműzöttek mentsvárában, pénzes üzletemberek központjában, prostituáltak, piti bűnözők és rettegett bandavezérek eldorádójában, ott, ahol a fegyverkereskedők, drogcsempészek és kábítószeresek paradicsomra találtak a maffiózók számára, más mércéket állítottak, mint bárhol egyebütt az Egyesült Államokban. Nincs tehát kizárva, hogy szükség esetén máshol kerül sor a tárgyalásra. Miamiban vagy másutt - izgalmas, idegtépő, félelmetes perre lehet számítani. Idegtépő lesz elsősorban Noriega számára, hiszen nem babra, hanem 165 évre és egymillió dollárra megy a játék - legalábbis ilyen értesülései vannak a Spiegel című lapnak. Ha a kábítószer-csempészettel vádolt exdiktátort az ellene felhozott összes pontban bűnösnek találják, a börtönben tengetheti életét, s mi több, sommás összegtől fosztják meg. Igaz, pénzhiányban nem szenved, hiszen befagyasztott bankbetétjei egy részének felszabadítása után már rendelkezhet a Cl A-tól az évek hosszú során át kapott „tiszta" pénzzel. Rég nem titok, hogy Panama egykori erős emberét nemcsak a kokainkirályok fővárosához, Medellinhez fűzték szoros szálak, hanem Washingtonhoz is, s egyben Havannához, a sandinista Managuához, s közben a kontrák bázisaihoz. Kereskedett és kémkedett két oldalra. A CIA a gerillamozgalmakkal kapcsolatos információkért cserébe tűrte Noriega ügyeskedését, így aztán egy ideig simán mentek üzletei. Olyannyira, hogy a tábornok a nyolcvanas évek közepén óriási vagyonra, hatalomra tett szert, KözépAmerika főszereplőjévé, Panama rettegett diktátorává vált. George Bush, az egykori tárgyalópartner színrelépése a Fehér Házban keresztezte útjait. Washington kíméletlen drog- és diktátorellenes hadjáratott indított, ez a politika szolgált indokul a Panamaellenes amerikai invázióhoz is. A kegyvesztett kegyenc csapdába került. Persze, minthogy a politika sohasem fehér vagy fekete, hanem inkább szürke, az intervenció hátterében álltak egyéb tényezők is, mindenekelőtt a csatornaérdekek. Azon fáradoznak a hadifogoly Noriega ügyvédei, hogy megpróbálják politikai színezetű perre változtatni a kábítószercsempész tábornok ügyét. Ha ez sikerülne nekik, akkor a tárgyalás félelmetessé válhat Washington számára, amelynek bizonyára nem érdeme a szennyesteregetés, a hajdani együttműködés kínos momentumainak felidézése, az, hogy a világ amerikai politikusok pikáns történetein csámcsogjon. URBÁN GABRIELLA KÉSZÜL A VADIRAT A PUCCS VEZETŐI ELLEN GROMOV TÁBORNOKOT IS MENESZTETTÉK SZOVJET-AMERIKAI TÉVÉHÍD GORBACSOVOT ÉS JELCINT INTERJÚVOLTÁK Országunkban a kommunizmus építése kísérlet volt, amely tragédiába torkollott - mondotta Borisz Jelcin a tegnapi szovjet-amerikai tévéhíd során. Az orosz elnök Mihail Gorbacsov szovjet államfővel együtt egyenes adásban válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket különböző amerikai városok lakói tettek fel. ISMÉT BÉCSBEN FELÚJÍTOTTÁK A FEGYVERKORLÁTOZÁSI TÁRGYALÁSOKAT A bizonytalanság akörül, hogy a Szovjetunió ratifikálja-e a tavaly novemberben Párizsban aláírt hagyományos leszerelési szerződést, rányomta a bélyegét a nyári szünet után Bécsben felújított tárgyalásokra az említett eszközök további korlátozásáról. A NATO-tagállamai és a volt Varsói Szerződés országai egybehangzóan aláhúzták, hogy a szovjet fejleményekre való tekintet nélkül a leszerelés az európai biztonság alappillére marad. Egyetértettek abban, hogy a párizsi szerződést az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) minden országának a lehető legrövidebb időn belül ratifikálnia kell. Oleg Grinyevszkij szovjet küldöttségvezető azt mondotta, ezt a Szovjetunió is mielőbb teljesíteni fogja, s biztosította partnereit arról, hogy folytatni kívánják a tárgyalásokat. Nem titkolta viszont, hogy a Szovjetunióban folyó katonai és politikai átalakítás új és jelentős problémákat vet fel. Tájékoztatása szerint Moszkva arra készül, hogy új adatokat közöljön fegyveres erőiről, s amint ezek rendelkezésére állnak, azonnal ismertetni fogják a partnerekkel. Rüdiger Hartmann, a német delegáció vezetője kifejtette, ahhoz, hogy a szerződés mielőbb életbe léphessen, két alapelvet kell tiszteletben tartani. Az egyik: a Szovjetunió területén lévő köztársaságok, amelyekre a szerződés hatálya vonatkozik (az okmány az Uraiig húzódó térségre terjed ki), vagy pedig a jövőbeni köztársaságok szövetsége továbbra is tekintsék, illetve tekintse magára nézve kötelezőnek a szerződést. A másik: a három balti köztársaság tisztázza, hogyan viszonyul a szerződéshez. Nyugati diplomáciai körök ugyanis arra mutatnak rá, hogy ezek a bécsi fórumon egyelőre nem foglaltak állást. Még egy érdekes fejlemény: a német küldöttségvezető azt is kijelentette, a párizsi szerződés modifikálását, amit esetleg a szovjetunióbeli változások kényszeríthetnek ki, azon a rendkívüli konferencián lehetne végrehajtani, amelyet a szerződés feltételez. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a szerződés még a konferencia előtt érvénybe lépjen. A bécsi fórumon tegnap a csehszlovák küldöttség nyilvánosságra hozta a csehszlovák fegyveres erőkről szóló legújabb információkat. Hasonló adatokat Belgium és Magyarország is előterjesztett, így a tegnapi napig a 22-ből nyolc tagállam közölte partnereivel a legfrissebb információkat. LESZ MA KONFERENCIA HÁGÁBAN