Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám, szombat

3 Mihail Gorbacsov szovjet elnök csü­törtökön további fontos személycseréket hajtott végre. Borisz Gromov tábornokot, az egykori afganisztáni főparancsnokot felmentette a belügyminiszter helyettesé­nek tisztségéből és helyébe Viktor Jerin altábornagyot nevezte ki. Leváltotta a KGB alelnökét, Jokubasz Petrovaszt is. Ezek a személycserék is beletartoznak abba a sorozatba, amelyeket az államfő a sikertelen puccskísérlet után kezdett meg. A hivatalos dekrétum szerint Gro­mov felmentésére azért került sor, mert más munkakörbe kerül, ezt azonban a do­kumentum nem részletezi. A volt afgán főparancsnok a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy a puccs kitörésekor nem volt Moszkvá­ban, éppen a szabadságát töltötte. Főnö­ke, Borisz Pugo, aki azóta öngyilkos lett, más magas rangú vezetőkkel azonban visszahívta őt, s nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy rendelje el a belü­gyi csapatok bevetését a fővárosban. Gromov kijelentette, ő ezzel szemben azt Mindkét politikus kijelentette, hogy köl­csönös kapcsolataik az utóbbi időben megváltoztak. Most együttműködnek an­nak érdekében, hogy kivezessék az or­szágot a válságból. A kommunista esz­mék távlatait érintő kérdésre Jelcin azt válaszolta, jobb lett volna, ha egy hason­ló kísérlet egy kisebb országban játszódik le, „hogy meggyőződhessünk róla, utó­piáról van szó". Mihail Gorbacsov ezzel összefüggésben kijelentette, ,,a Szovjetu­nióban megvalósított modell kudarcot val­lott. Ez tanulságul szolgál számunkra és az egész világ számára." Egyben figyel­meztetett azokra a sikerekre, amelyeket néhány európai államban a szocialisták írhatnak a számlájukra, s hangsúlyozta, minden nemzetnek meg kell hagyni a jo­got arra, hogy megválassza saját útját. A több mint hetven perces tévéhíd során Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin szóltak a Szovjetunióban kialakult jelenle­gi belpolitikai helyzetől, a gazdasági és külpolitikai kérdésekről az emberi jogok­kal és a vallással összefüggő problé­mákról. Egy kubai emigráns rákérdezett a Moszkva által Havannának nyújtott tá­mogatásról. Borisz Jelcin ezzel összefüg­gésben síkraszállt a szovjet csapatok Ku­bából történő kivonása mellett, a szövet­ségi államfő pedig egyetértett ezzel az állásfoglalással. Gorbacsov egyben meg­jegyezte, most megváltoznak a szovjet­kubai kapcsolatok, s gazdasági téren HÍREK - VÉLEMÉNYEK biztosította, hogy a csapatokat ne vessék be. Valentyin Sztyepankov orosz fő­ügyész tegnapi moszkvai sajtóértekezle­tén arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a sikertelen államcsíny kivizsgálása során eddig 14 személyt vettek őrizetbe. A letar­tóztatottak között vannak a puccsista álla­mi bizottság tagjai (természetesen Pugo kivételével), továbbá Anatolij Lukjanov, a parlament volt elnöke, az állambizott­ság, a védelmi minisztérium és más köz­ponti szervezetek - beleértve az SZKP KB-t - képviselőn?. Jevgenyij Liszov, az orosz főügyész helyettese arról tájékozta­tott, hogy mindegyikük ellen a BTK 64. paragrafusa alapján emeltek vádat, ez az államrend megváltoztatására irányuló összeesküvésről szól. A törvény szerint 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztést, vagy pedig abszolút büntetést lehet ki­szabni. Egy érvényes jogszabály módosí­tása azonban lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az alsó határ alatti ítéletet hozzon. a kölcsönös érdekeket tartják majd szem előtt. A két elnök biztosította az amerikai nézőket arról, hogy a szovjet nukleáris arzenált megbízhatóan ellenőrzik - Gor­bacsov szerint „szigorúbban, mint az Egyesült Államokban". Jelcin ehhez hoz­záfűzte, hogy jelenleg három köztársaság területén vannak atomfegyverek - Orosz­országi Föderációban, Ukrajnában és Ka­zahsztánban. Mindemellett jelezte azt a lehetőséget, hogy ukrán területről Oroszországba szállítják át a nukleáris arzenált abban az esetben, ha Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól. A politikai foglyokkal kapcsolatos kér­désre válaszolva Mihail Gorbacsov el­mondta, még a közelmúltban meg volt győződve arról, hogy ilyen emberek nem léteznek a Szovjetunióban. Megkapta azonban annak a 21 személynek a listá­ját, akik börtönben róják le büntetésüket amelyek politikai elemeket is tartalmaz­nak. Temészetesen szóba kerültek a gaz­dasági kérdések is. Jelcin arra figyelmez­tetett, hogy a külföldi országoknak a kap­csolatfelvétel során figyelembe kell ven­niük az új realitást: az elsődleges kérdé­sekről a szövetségi központtal állapodnak meg, a tervek konkrét megvalósításáról az egyes szövetségi köztársaságokkal folytatnak tárgyalásokat. Mindkét elnök rendkívül nyílt volt, például Jelcin elmond­ta, hogy „Mihail Szergejevics sokszor politikai hullának tekintett, s nekem olykor az volt a véleményem, hogy ő már tovább nem töltheti be az elnöki tisztséget". (Folytatás az 1. oldalról) maradt az a felhívása, amely szerint talál­kozzanak a hétfőn hajnalban megkötött tűzszünet aláírói. Süket fülekre talált az a javaslat is, hogy az államelnökség és a szövetségi kormány tartson együttes ülést. A kabinet csütörtökön este ismét e két találkozó fontosságát hangsúlyozta, s javaslatainak körét újabbal is kibővítet­te: állítsanak fel egy pártatlan bizottságot, amely megállapítaná az igazi felelősöket a háború folytatásáért. Horvátországban a többnyire szerbek lakta Krajina autonóm terület kormánya azt követelte, hogy egyenjogú félként ve­hessen részt a hágai konferencián. Milan Babies, a krajinai kormány vezetője azt mondotta, ha ezt a kérést nem teljesítik, akkor Krajina nem tartja majd magára nézve kötelezőnek a hágai határozatokat. Közben a horvát főváros a hadsereg és a szerb fegyveresek öszpontosított támadására készül. A zágrábi televízió riportban számolt be a polgári védelem, a tűzoltók és a mentőszolgálat gyakorla­tairól. Zágráb külvárosaiban lövészárko­kat ásnak, úttorlaszokat emelnek. Az AFP tudósítója szerint a Száva hídjainál tank­csapdákat építettek, s a fontosabb épüle­tek bejáratait homokzsákokkal barikádoz­ták el. A tegnapra virradó éjszaka és tegnap reggel is folytak a harcok Horvátország­ban. A belgrádi televízió tudósítása sze­rint Okucani, Stara Gradiska és Bosanska Gradiska községek térségében nemcsak a kézifegyverek ropogtak, hanem ágyúk­ból és aknavetőkből is lőttek. A szemben­álló felek már hagyományosan egymást vádolták a tűzharc kirobbantásáért. A hor­vát rádió is azt jelentette, hogy az említett községekben, amelyek a Belgrádot Zág­rábbal összekötő főútvonal mentén fek­szenek, tényleg súlyosak voltak a harcok. Vinkovciban nem különben, itt a helyi rádió arra szólította fel a lakosságot, hogy az éjszakát töltse az óvóhelyeken. Eszé­ken ugyancsak szóhoz jutottak a fegyve­rek, annak ellenére, hogy ott nem sokkal korábban Henry Wjnaendtsnek, az EK különmegbízottjának a jelenlétében a szerbek és a horvátok tűzszünetet kö­töttek. Később a holland diplomata ezt úgy pontosította, hogy Eszéken a horvát milicisták és a jugoszláv hadsereg alaku­latai értettek egyet a fegyvernyugvással, viszont a szerb fegyveresek nem voltak jelen a tanácskozáson. A Reuter meg­jegyzése mindehhez az volt, hogy Wjna­endts távozása után 15 percce már eldördült az első lövés, illetve elérték Eszéket az első gránátok. A DPA német hírügynökség a horvát televízióra hivat­kozva pedig arról számolt be, hogy Eszéktől nem messze, Cetekovac köz­ségben a szerb fegyveresek szerdán éj­szaka brutálisan legyilkoltak 24 horvát lakost, többnyire a falu öregjeit. Tegnap kaptunk hírt arról is, Stipe Mesic, az államelnökség elnöke felszólí­totta a hadsereget, hogy Horvátország­ban bárminemű előfeltételek nélkül vonul­jon vissza a kaszárnyákba. A jugoszláv vezető azt hangsúlyozta, a szeptember 2-i tűzszüneti megállapodás minden érin­tett félre kötelező, tehát a hadseregre is. 1991. SZEPTEMBER 7. NÉHÁNY SORBAN V arsóban tegnap összeültek a Hexa­gonálé-tagországok képviselői, hogy a moszkvai események után gyor­san változó európai helyzetről és az eset­leges veszélyekről tárgyaljanak. A cseh­szlovák küldöttséget Zdenko Pírek kül­ügyminiszter-helyettes vezette. Ľ uboš Dobrovský védelmi miniszter hivatalos lengyelországi látogatásá­nak második napján lengyel partnerével, Piotr Kolodzsiejczykkel folytatott megbe­széléseket, majd fogadta őt Lech Walesa államfő és Krzysztof Skubiszewsky kül­ügyminiszter. Látogatásának a két or­szág védelmi minisztériumai közötti kap­csolatok elmélyítése a célja - mondotta Dobrovský a Csehszlovák Sajtóiroda var­sói tudósítójának adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, reagálni kell a Szovjetunió felbomlása következtében létrejövő hely­zetre, ,,ez azonban nem jelenti azt, hogy fokoznunk kellene védelmi képességün­ket". Az új katonai tömb létrehozásáról szóló találgatásokkal kapcsolatban a csehszlovák miniszter elmondta, Kolo­dzsiejczykkel semmilyen katonai tömbről nem beszélt. I on Iliescu román elnök a bukaresti televíziónak adott csütörtöki interjújá­ban megelégedéssel szólt izraeli hivata­los látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, először járt román államfő Izra­elben, s ez azt jelenti, hogy új szakasz nyílt a két ország viszonyában. A román -izraeli tárgyalások gazdasági szem­pontból is sikeresek voltak, több közös akcióban állapodtak meg, az izraeli cégek érdeklődést tanúsítottak a közvetlen kap­csolatteremtés iránt. M oszkva még a puccs előtt diplomá­ciai úton kérte Bulgáriát, hogy adja vissza a használatában levő szovjet in­gatlanokat. Erről a Duma című napilap tájékoztatott, amely úgy vélte, hogy a ké­rés még mindig érvényes, mivel Borisz Pankin, az új szovjet külügyminiszter megerősítette elődje összes döntését. A lap szerint a Szovjetunió visszaköveteli azokat az épületeket, amelyek 1944 előtt szovjet tulajdonban voltak, valamint azo­kat az ingatlanokat, melyeket Németor­szágtól, Olaszországtól és Japántól örö­költ a háború utáni békemegállapodások alapján. Kéri azt a 20 épületet is, amelyet 1947-ben bocsátott Bulgária rendelkezé­sére. B razília, Chile és Argentína csütörtö­kön megállapodást írt alá, amely tiltja a vegyi és biológiai fegyverek fejlesz­tését, gyártását, vásárlását, raktározását és használatát. A térség biztonságát erő­sítő egyezményt a három ország külügy­miniszterei írták alá. Az ünnepélyes aktu­son jelen volt Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára is. D esmond Tutu dél-afrikai püspök, apartheid-ellenes harcos fiát csütör­tökön három és fél éves börtönbüntetésre ítélték a hamisnak bizonyult repülőtéri bombamerénylettel való fenyegetőzés miatt. Szemtanúk szerint Trevor Tutu el akarta hagyni az East-Londonban rövid időre leszállt repülőgépet. Ezt sikerült is kierőszakolnia. Amikor a beszállás előtt az illetékesek felszólították, hogy vesse magát alá a biztonsági vizsgálatnak, Tutu azzal fenyegetőzött, felrobbantja a gép fedélzetén levő csomagjában elrejtett szerkezetet. A repülőgép személyzete át­kutatta az egész gépet, ám semmit sem talált. A nógyórás késés a légitársaság­nak 10 ezer dollárjába került. FELFÚJTÁK... „Helms rosszabb, mint a vírus" felirattal öt méter hosszú kondomot helyeztek el az A IDS-szel fertőzött páciensek Jasse Helms amerikai szenátor washingtoni házának tető­ién. „Nyilvánvaló, azt akarja, hogy meghaljunk" - mondotta az Aktív Gyógyítás Partizánjai nevű csoport vezetője. Ezzel a szenátornak az AIDS-szel kapcsolatos állásfoglalá­saira célzott. Helmst figyelmeztették a tiltakozó akcióra, nem volt otthon sem ő, sem a családja. Sajtótitkára kijelentette, a szenátornak az üggyel kapcsolat­ban nincs mondanivalója. Az AIDS­es ,,partizánok" két kompresszor segítségével húsz percig tartották felfújva a kondomot, majd a rendőr­ség utasítására rendet teremtettek a ház környékén. PER VAGY LESZÁMOLÁS? Szertefutott a hír a világban - Miamiban az esküdtszék tagjainak kiválasztásával megkezdő­dött Manuel Noriega egykori panamai diktátor mintegy 20 hónapja halogatott bírósági pere. A sok huzavona után ezúttal úgy tűnik, hogy harcra készek az ügyészek, ügyvédek, felkészült a nagy tekintélyű, neves Hoevelers bíró, s maga Noriega is. Egy bökkenője azonban most is van a perindításnak: kérdéses, hogy Miamiban egyál­talán sikerül-e összeállítani az esküdtszéket, összeszedni pártatlan, igazságos, s kábítószerü­gyekben, fegyverkereskedésben mégis jártas embereket, akik ítélkezni hivatottak a közép­amerikai puccsország drogfőnöke felett. Köztudott, hogy az amerikai milliomosok üdü­lőhelyén, a csóró „latinosok", kubai menekültek, száműzöttek mentsvárában, pénzes üzletembe­rek központjában, prostituáltak, piti bűnözők és rettegett bandavezérek eldorádójában, ott, ahol a fegyverkereskedők, drogcsempészek és kábí­tószeresek paradicsomra találtak a maffiózók számára, más mércéket állítottak, mint bárhol egyebütt az Egyesült Államokban. Nincs tehát kizárva, hogy szükség esetén máshol kerül sor a tárgyalásra. Miamiban vagy másutt - izgalmas, idegtépő, félelmetes perre lehet számítani. Idegtépő lesz elsősorban Noriega számára, hiszen nem babra, hanem 165 évre és egymillió dollárra megy a játék - legalábbis ilyen értesülé­sei vannak a Spiegel című lapnak. Ha a kábító­szer-csempészettel vádolt exdiktátort az ellene felhozott összes pontban bűnösnek találják, a börtönben tengetheti életét, s mi több, sommás összegtől fosztják meg. Igaz, pénzhiányban nem szenved, hiszen befagyasztott bankbetétjei egy részének felszabadítása után már rendelkezhet a Cl A-tól az évek hosszú során át kapott „tiszta" pénzzel. Rég nem titok, hogy Panama egykori erős emberét nemcsak a kokainkirályok fővárosához, Medellinhez fűzték szoros szálak, hanem Wa­shingtonhoz is, s egyben Havannához, a sandi­nista Managuához, s közben a kontrák bázisai­hoz. Kereskedett és kémkedett két oldalra. A CIA a gerillamozgalmakkal kapcsolatos információ­kért cserébe tűrte Noriega ügyeskedését, így aztán egy ideig simán mentek üzletei. Olyannyi­ra, hogy a tábornok a nyolcvanas évek közepén óriási vagyonra, hatalomra tett szert, Közép­Amerika főszereplőjévé, Panama rettegett diktá­torává vált. George Bush, az egykori tárgyaló­partner színrelépése a Fehér Házban keresztez­te útjait. Washington kíméletlen drog- és diktátor­ellenes hadjáratott indított, ez a politika szolgált indokul a Panamaellenes amerikai invázióhoz is. A kegyvesztett kegyenc csapdába került. Persze, minthogy a politika sohasem fehér vagy fekete, hanem inkább szürke, az intervenció hátterében álltak egyéb tényezők is, mindenekelőtt a csator­naérdekek. Azon fáradoznak a hadifogoly Noriega ügyvé­dei, hogy megpróbálják politikai színezetű perre változtatni a kábítószercsempész tábornok ügyét. Ha ez sikerülne nekik, akkor a tárgyalás félelmetessé válhat Washington számára, amely­nek bizonyára nem érdeme a szennyesteregetés, a hajdani együttműködés kínos momentumainak felidézése, az, hogy a világ amerikai politikusok pikáns történetein csámcsogjon. URBÁN GABRIELLA KÉSZÜL A VADIRAT A PUCCS VEZETŐI ELLEN GROMOV TÁBORNOKOT IS MENESZTETTÉK SZOVJET-AMERIKAI TÉVÉHÍD GORBACSOVOT ÉS JELCINT INTERJÚVOLTÁK Országunkban a kommunizmus építése kísérlet volt, amely tragédiába torkol­lott - mondotta Borisz Jelcin a tegnapi szovjet-amerikai tévéhíd során. Az orosz elnök Mihail Gorbacsov szovjet államfővel együtt egyenes adásban válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket különböző amerikai városok lakói tettek fel. ISMÉT BÉCSBEN FELÚJÍTOTTÁK A FEGYVERKORLÁTOZÁSI TÁRGYALÁSOKAT A bizonytalanság akörül, hogy a Szov­jetunió ratifikálja-e a tavaly novemberben Párizsban aláírt hagyományos leszerelési szerződést, rányomta a bélyegét a nyári szünet után Bécsben felújított tárgyalá­sokra az említett eszközök további korláto­zásáról. A NATO-tagállamai és a volt Varsói Szerződés országai egybehang­zóan aláhúzták, hogy a szovjet fejlemé­nyekre való tekintet nélkül a leszerelés az európai biztonság alappillére marad. Egyetértettek abban, hogy a párizsi szer­ződést az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet (EBEÉ) minden országá­nak a lehető legrövidebb időn belül ratifikál­nia kell. Oleg Grinyevszkij szovjet küldöttség­vezető azt mondotta, ezt a Szovjetunió is mielőbb teljesíteni fogja, s biztosította partnereit arról, hogy folytatni kívánják a tárgyalásokat. Nem titkolta viszont, hogy a Szovjetunióban folyó katonai és politikai átalakítás új és jelentős problé­mákat vet fel. Tájékoztatása szerint Moszkva arra készül, hogy új adatokat közöljön fegyveres erőiről, s amint ezek rendelkezésére állnak, azonnal ismertetni fogják a partnerekkel. Rüdiger Hartmann, a német delegá­ció vezetője kifejtette, ahhoz, hogy a szer­ződés mielőbb életbe léphessen, két alap­elvet kell tiszteletben tartani. Az egyik: a Szovjetunió területén lévő köztársasá­gok, amelyekre a szerződés hatálya vo­natkozik (az okmány az Uraiig húzódó térségre terjed ki), vagy pedig a jövőbeni köztársaságok szövetsége továbbra is te­kintsék, illetve tekintse magára nézve kö­telezőnek a szerződést. A másik: a három balti köztársaság tisztázza, hogyan viszo­nyul a szerződéshez. Nyugati diplomáciai körök ugyanis arra mutatnak rá, hogy ezek a bécsi fórumon egyelőre nem fog­laltak állást. Még egy érdekes fejlemény: a német küldöttségvezető azt is kijelentet­te, a párizsi szerződés modifikálását, amit esetleg a szovjetunióbeli változások kényszeríthetnek ki, azon a rendkívüli konferencián lehetne végrehajtani, ame­lyet a szerződés feltételez. Ehhez azon­ban arra van szükség, hogy a szerződés még a konferencia előtt érvénybe lépjen. A bécsi fórumon tegnap a csehszlovák küldöttség nyilvánosságra hozta a cseh­szlovák fegyveres erőkről szóló legújabb információkat. Hasonló adatokat Belgium és Magyarország is előterjesztett, így a teg­napi napig a 22-ből nyolc tagállam közölte partnereivel a legfrissebb információkat. LESZ MA KONFERENCIA HÁGÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents