Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám, péntek

KILABAL AZ ÁLDOZAT A VÁLSÁGBÓL? HÍREK-VÉLEMÉNYEK DÖNTÖTT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY AZ ELSŐ FORDULÓ KÜLFÖLDIEK NÉLKÜL 1991. SZEPTEMBER 27. A TÖRVÉNYESSÉG MELLETT ,,Nem a föderáció mellett szólunk, hanem az alkotmányos módszerek mellett" - mondotta Gyurovszky László szóvivő, a Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtótájé­koztatóján. A kollégák kérdéseire adott válaszaiból kiderült, hogy a fö­deráció melletti „kardoskodás" tulaj­donképpen annak az eredménye, hogy a közös állam mellett a demok­rácia, míg a szuverenitás mellett nehezen megfogalmazható irányú, de egyértelműen antidemokratikus tömörülések foglaltak állást. Az FMK elvileg támogatja a kedden elhang­zott Havel-beszédben foglaltakat. A Vladimír Mečiar által közölt ész­revételre, miszerint a szlovák szuve­renitás kérdésében bizonyos véle­ménybeli eltolódás tapasztalható magyar mozgalmainknál, a kővetke­zőket mondotta Gyurovszky László: „A magyar mozgalmakkal úgy lát­szik mégis lehet tárgyalni, hiszen az MKDM és az EPM már tárgyalt Me­čiarral. Hogy milyenek a vélemény­beli eltolódások, arra csak másod­kézből származó információk alap­ján lehet következtetni, de a hétfői SZNT-beli szavazás eredménye­képp világossá vált a többi mozga­lom és párt hozzáállása Szlovákia szuverenitásához." -lovász­TILTAKOZÁS MAGYARORSZÁG FELÉ (Folytatás az 1. oldalról) bővítsék ki azzal, hogy a két ország tagköztársaságai közvetlen diplo­máciai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat tarthatnak fel egymással. A szlovák kormány rámutatott ar­ra is, hogy az előkészületben lévő szerződésekben különbözőképpen fogalmazzák meg a nemzetiségek helyzetét tárgyaló kitételeket. Ezért javasolta, hogy ezekben és a jövő­ben kötendő többi nemzetközi szer­ződésben ezt a kérdést egységesen kezeljék. Ehhez az 1990-ben aláírt koppenhágai megállapodásban fog­laltakat ajánlotta mérvadónak. A kormány egyetértett a nevelőszü­lői-gondoskodásról szóló szövetségi törvényjavaslattal is. A kormányhi­vatal sem maradt sokáig vezető nél­kül, mivel tegnap dr. Jozef Olachot nevezték ki elnökévé. Pavol Demeá, a külkapcsolatok minisztere feladatul kapta, hogy Je­szenszky Géza magyar külügymi­niszternek „tolmácsolja a szlovák kormány nyugtalanságát" Antall József és más magyar közéleti sze­mélyek által hangoztatott, valamint a sajtóban megjelent kijelentésekkel kapcsolatban, amelyekben arról is szó esett, hogy Csehszlovákia szét­esése esetén a csehszlovák-ma­gyar határ módosítása sem kizárt. Ján Čarnogurský szerint Jirí Dienstbiernek is javasolni fogják, hogy ezt a kérdést vesse fel a közel­jövőben esedékes krakkói találko­zón. -tl­HELYREIGAZÍTÁS A vagyonjegyek (kuponok) privati­zálásáról szóló, tegnapi számunkban kö­zölt rendelet 7. paragrafusának 3. bekez­dése helyesen így hangzik: (3) A regisztrálásnál az állampolgár a hi­vatalosan hitelesített írásbeli megha­talmazás alapján és terjedelmében képviseltetheti magát természetes vagy jogi személlyel. Itt kérünk elnézést Kétyi Istvántól, Búcs polgármesterétől, akinek nevét keddi szá­munkban elírtuk. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 27-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 52,16 52,95 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,88 18,16 Olasz líra (1000) 23,92 24,28 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 20,53 20,86 USA-dollár 30,13 30,53 (Folytatás az 1. oldalról) ja. Bírálták, hogy Európában egye­dül a csehszlovák kormány szervezi tudatosan az élelmiszer-fogyasztás csökkentését, ami törvényszerűen a termelésben is megmutatkozik. Kardos Ferenc (DBP) rámutatott, hogy a feldolgozóipar előnyös hely­zetben van a mezőgazdasági terme­lőkkel szemben, és félő, hogy ez a transzformáció során is így lesz. Paulicky Péter a Dunaszerdahelyi járás példáján szemléltette a mező­gazdaság leépülését, a termelők el­adósodását. Több javaslatot tett a helyzet javítására, többek között indítványozta az élelmiszer-behoza­tal vámszabályozását, az adók csökkentését, a legfontosabb termé­kek árának garantálását és az öntö­zött területekre fizetendő dotációt. Zselenák József felvetette a kér­dést, vajon a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok szétverésének nem az a célja, hogy a Közös Piac terme­lőinek ne legyenek konkurensei. Vita tárgyát képezte, mi az oka a mezőgazdaság mai kedvezőtlen helyzetének. Többen, így Štefan Taraj (KDM) a régi rendszer hibás politikáját, a mezőgazdaság túlzott preferálását marasztalta el. Peter Tatár (NYEE) szerint a bírálók torz képet festenek, eltúlozzák a nehéz­ségeket, és hangsúlyozták, hogy gazdaságunk átalakítása folyamatá­ban minden ágazat problémákkal birkózik. A zöldek képviselői főleg a mezőgazdaság környezetkárosító hatásáról szóltak, de rámutattak, hogy az ipar is kedvezőtlenül befo­lyásolja a földművelést. A magyar képviselők közül Pirovits László (FMK) is felszólalt, a földtörvény megvalósítása kapcsán a szövetke­zeti földek szétaprózásának veszé­lyére hívta fel a figyelmet. Ásványi László (MKDM) figyelmeztetett, hogy a termékfeleslegre vonatkozó adatok nemegyszer eltúlzottak, az ésszerű tartalékokra mindig szükség van. Aggasztónak tartotta, hogy sok a megmüveletlen föld, s rámutatott: nem szabad a transzformációs tör­vény miatt halogatni a vetést. Annak ellenére, hogy sok felszólalás­ból kiérezhető volt a politikai motiváció, a délutánig tartó vita alaposan elemezte a mezőgazdaságot. Rengeteg kérdés ve­tődött fel, lehetetlen kitérni valamennyire, hiszen Jozef Kršek miniszter is több mint egyórás záróbeszédben reagált a észre­vételekre. A képviselők végül egyetértés­sel tudomásul vették a kormány jelen­tését. A parlament jóváhagyta annak a bi­zottságnak az összetételét, amelynek fel­adata az lesz, hogy ellenőrizze a rendőri testület gazdasági érdekvédelmi szolgá­(Folytatás az 1. oldalról) nősen sok észrevétel érkezett pró és kontra az 1948. február 25-e után külföldre távozott, csehszlovák ál­lampolgárságukat elvesztett szemé­lyek vagyona restitúciójának kérdé­sével kapcsolatban, azért, hogy ők is jogosult személyekké válhassa­nak a kárpótlási folyamatban. A bi­zottságokban előterjesztett változta­tásokat támogatva, kijelentette, hogy ezek elfogadása esetén egy­részt felgyorsul a privatizálás folya­mata, másrészt pedig nőne az or­szág külöldi hírneve. Václav Benda, a Népi Kamara bizottságainak elő­adója támogatta a törvénymódosítá­si javaslatot, Novitzky Béla, a Nem­zetek Kamarája bizottsági előadója viszont egyebek közt arra hivatkoz­va, hogy a novella tervezetét nem vitatta meg az SZNT, és a szövetsé­gi kormány sem támogatja, nem ja­vasolta a törvénymódosítást. Több órás vita következett, amelyben a legtöbben az emigránsok kárpótlá­si igényei mellett, illetve ellene szó­laltak fel. A vitában a képviselők több mint 20 újabb módosító javas­latot terjesztettek elő. Mielőtt az előterjesztett módosító javaslatokról és az egész törvény­módosításról szóló szavazásra sor került volna, a képviselők - Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter indoklása alapján - jóváhagyták a kormány javaslatát a Nemzetközi Valutaalapról szóló egyezményhez latát. A magyar képviselők közül Tirinda Péter, Markotán Péter és Harna István lett a bizottság tagja. František Mikloško ezután jelentést terjesztett elő a Szlovák Köztársaság al­kotmányának, valamint a Szlovák és a Cseh Köztársaság szerződésének elő­készítéséről. Többek között elmondta, hogy a két nemzeti tanács elnöksége előreláthatóan október közepén .találkozik. Ezen a ta­nácskozáson már eldőlhet, hogy meg tud­nak-e egyezni vagy sem. Addig el kellene készülnie a szlovák alkotmány tervezeté­nek és a kormányok képviselőinek meg kellene tárgyalniuk a gazdasági illetékes­ségek elosztását is. Amennyiben a két köztársaságnak nem sikerül megállapo­dást elérnie, minden bizonnyal népszava­zást írnak ki a közös állam további sorsá­ról. A referendum időpontja Havel elnök javaslata szerint december lenne. A parlament elnökének beszámolója heves vitát váltott ki. Már a harmadik felszólaló, Ladislav Porubek (SZNP) fel­vetette: a választók tudni akarják, hogyan gondolkodik a parlament, ezért szavazza­nak arról, ki támogatja a szuverenitás kikiáltását. A javaslat hatására elszaba­dultak az indulatok. Sértő megjegyzések, személyeskedő támadások röpködtek a levegőben, mígnem a zöldek bejelentet­ték: tiltakozásul kivonulnak az ülésterem­ből. Porubek úr fontosnak tartotta ismer­tetni az MKDM alkotmánytervezetét, s egyes paragrafusaival kapcsolatban ki­fejtette: a magyarok hat hivatalos nyelvet akarnak bevezetni, törölni akarják a vám­vizsgálatokat, kétségbe vonják a déli ha­tárt, autonómiát követelnek, tehát asszi­miláció fenyegeti a szlovákokat. Jozef Filipp (SZNP) sem kímélte a magyar pártokat, szerinte csak azok a mozgalmak támogatják az államjogi rendezését a pol­gári elv érvényesítését, amelyeknek ne­vében ott szerepel a magyar szó, ami szerinte már önmagában is minősíti sze­replésüket. Nem hiányoztak a hosszadal­mas elméleti fejtegetések, amelyek azon­ban elárulták: a pártok az alapvető fogal­makat egészen eltérően értelmezik. Ás­ványi László (MKDM) ennek kapcsán fel­szólította Prokeš és Brňák urakat vessék papírra, mit értenek a legtöbbet emlege­tett államjogi rendezéssel kapcsolatos ki­fejezések alatt, hogy végre mindenki megtudja, mit is akarnak tulajdonképpen Természetesen józan felszólalások is el­hangzottak. Többen intették higgadtságra társaikat, megpróbálták tárgyszerű me­derbe terelni a vitát, de az SZNP képvise­lői ismételten felvetették: szavazzanak a szuverenitásról. Hosszas huzavona után Mikloško el­nök javaslatát fogadták el a képviselők 64 igenlő, 20 ellenszavazattal és 7 tartózko­dással. Tehát a szuverenitás kérdéséről mindaddig nem fog szavazni a parlament, amíg a bizottságokban nem tisztázzák, mit is értenek az egyes pártok e fogalom alatt. Ez azt jelenti, hogy a kérdés már csak az októberi ülésen kerül napirendre. Ma folytatódik a tanácskozás. -esi, gyor­fűzött harmadik kiegészítés elfoga­dására. Ugyancsak ratifikálták - Pa­vel Rychetský szövetségi minisz­terelnök-helyettes indoklása alapján - a 15 évre aláírt csehszlovák-olasz baráti kapcsolatokról és együttmű­ködésről szóló szerződést. A továb­biakban, ugyancsak Pavel Ry­chetský indoklása alapján, a képvi­selők jóváhagyták a kölcsönös büntetőjogi segélynyújtásról szóló európai egyezményt, valamint to­vábbi büntetőjogi, így az elítélt személyek kiadatására, a büntetőel­járás átadására és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nem­zetközi egyezményeket. Az egyez­mények célja a bűnözés elleni küz­delem európai méretű egybehango­lása. Ezután került sor a szavazásra, a bíróságon kívüli rehabilitálásról szóló törvény novellájához fűzött módosításokról, s az szinte már megszokott, hogy ügyrendi zökke­nőkkel. A szavazás kezdetén a Nemzetek Kamarája nem volt ha­tározatképes, s ezt az ülést irányító Rudolf Batték képviselői obstrukci­ónak minősítette. A kialakult helyzet következtében fél ötkor már majd­nem félbeszakadt az ülés, ám a je­lenlét kedvezően alakult, s így közel 20 perces időveszteséggel folytat­hatták a szavazást. Szünet után a törvénymódosító javaslat egyik kamarától sem kapta meg a szükséges számú szavaza­tot. (somogyi) ! A szövetségi kormány tegnapi ülésén állást foglalt a Szövetségi Gyűlés képvi­selőinek a 427/1990-es törvényre vonat­kozó javaslatával kapcsolatban. Ez a tör- * vény az állami tulajdonnak a jogi és fizikai személyekre történő átruházásáról, illetve az úgynevezett kisprivatizációról rendel­kezik. Ezzel kapcsolatban két fontos ha­tározatot hozott a kormány: nem ért egyet azzal, hogy az árverések első fordulójá­ban részt vegyenek külföldiek. A másik döntés pedig az, hogy a szövetségi pénz­ügyminiszter a törvény jóváhagyását kö­vető egy hónapon belül a Csehszlovák Állami Bank elnökével valamint a cseh és szlovák pénzügyminiszterrel adjon ki ren­deletet azon a privatizálási folyamatban felhasznált pénz származásának bizonyí­tására. Ezenkívül javasolja a kormány az (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Szocialista Párt szlovákiai szervezetének kezdeményezésére hat csehországi és nyolc szlovákiai párt, mozgalom illetve kezdeményezés képviselői tanácskoztak tegnap Pozsonyban, összejövetelük célja az ország lakosságát leginkább foglalkoz­tató téma: az államjogi elrendezés kérdé­sének megvitatása, valamint a demokrati­kus erők további közös lépéseivel kap­csolatos véleményük egyeztetése volt. A résztvevők egyöntetűen a közös államért szálltak síkra. Egyetértettek ab­ban is, hogy a népszavazás az utolsó kényszermegoldás. Ha erre sor kerülne a következő kérdés feltevését javasolják: Támogatja-e a jelenlegi Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság lakosai közös demokratikus államát, amely biztosítja nemzeteink és nemzetiségeink, valamint a történelmi régiók jogait az önrendelke­zésre és a szabad fejlődésre? Az ülést követő sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: megbeszé­léseik során az összekötő szálakat keres­Bukarestben tegnapra virradó éjjel folytatódtak a rendőrség és a tüntetők közti összetűzések A bányászokkal és a fővárosi tüntetőkkel szemben, akik kö­vetelték az állam- és a kormányfő leváltá­sát, beavatkoztak a rendőrség és a csendőrség különleges egységei, még­pedig könnygáz felhasználásával. A tün­tetők sokhelyütt barikádokat emeltek, Mo­lotov-koktélokkal és kövekkel szálltak ve­lük szembe. Reggel is folytatódtak az incidensek. Iliescu elnök szóvivője tegnap közölte a Reuter hírügynökséggel, hogy a román kormány benyújtotta lemondását. Iliescu azt elfogadta, ..nem az utca nyomására, hanem mert a kormány képtelen volt a helyzetet ellenőrizni". (Folytatás az 1. oldalról) belül, haditechnika nélkül kivonul a tér­ségből. Ezzel szemben Splitben, az is­mert kikötővárost ismét nehézfegyverek­kel lőtték. Közbe kell szúrni egy nagyon érdekes­nek számító hírt: 12 jugoszláv nagykövet támogatásáról biztosította Horvátorszá­got. Ezt Zágrábban közölte az államfő titkársága. A fontosabbak közül érdemes megemlíteni a moszkvai, a bécsi, párizsi, vatikáni és a Buenos Aires-i nagykövetel. Ugyancsak lojalitását fejezte ki Horvátor­szággal kapcsolatban több fókonzul, va­lamint a jugoszláv külügyminisztérium né­hány vezető munkatársa. A tegnapra virradó éjszaka egy másik köztársaság, Bosznia-Hercegovina veze­tősége is megállapodást kötött a hadse­reggel. Ennek értelmében a jugoszláv hadsereg tartalékosait, akik főleg Crna Gorából érkeztek Bosznia-Hercegoviná­ba, kivonják innen. A felek között megál­lapodás született arról, hogy a Bosznia­ún. holland árverések intézményének megszüntetését. A CSSZSZK kormánya egyetért a Hor­vátország lakosságának nyújtandó huma­nitárius segítséggel. A szövetségi költ­ségvetésből anyagi eszközöket fordíta­nak élelmiszerek (főleg csecsemótáp­szer), gyógyszerek ós orvosi berendezé­sek; ruházat és lábbeli, takarók, sátrak stb. vásárlására. A kormány javasolta a köztársasági elnöknek, hogy október 28-án részesít­sen állami kitüntetésben 26 személyt, akik különös érdemeket szereztek a de­mokráciáért és az emberi jogokért vívott küzdelemben, a politikában, a gazdaság fejlesztésében, a tudomány és a technika, a művészet, az iskolaügy terén. ték. Bár különböző nézeteik vannak az államformára vonatkozólag, abban azon­ban azonos az álláspontjuk, hogy közös országunknak állampolgári alapon kell szerveződnie. Az is elhangzott: a jelenlegi parlamentnek nincs joga az államformáról dönteni, mivel csalódást okozott a válasz­tóknak és elveszítette bizalmukat. A magyar mozgalmak közül az FMK megfigyelőként vett részt a tárgyaláson, az MKDM nem küldött képviselőt. Az Együttélés két képviselője közül Duka Zólyomi Árpádot kértük meg, értékelje a találkozót: - Kellemes meglepetés volt számunk­ra, hogy szinte valamennyi résztvevő hangsúlyozta a nemzetek, nemzeti ki­sebbségek önrendelkezési jogát. A ta­nácskozás légkörével és az itt megfogal­mazott nyilatkozattal elégedettek vagyunk és egyetértünk az esetleges népszavazá­son feltett kérdés itteni megfogalmazásá­val. D.T. Ezt követően a bányászok, akik a tün­tetők dandárját képezték, kezdték elhagy­ni a fővárost. Csakhogy egy részük Buka­restben maradt és a főváros lakosaival együtt kiterjesztette követelését azzal is, hogy távozzon Ion Iliescu köztársasági elnök is. Szemtanúk szerint a tüntetők tegnap feldúlták a román parlament épü­letét. Az esti órákban a fővárosban to­vábbra is nagyon bonyolult és feszült volt a helyzet. A csehszlovák nagykövetség megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információk szerint minden csehszlovák állampolgár rendben van, senki sem sé­rült meg közülük. További információk szerint tüntetések és szolidaritási akciók folynak Románia más területein is. Hercegovinában tapasztalható etnikai fe­szültségek csökkentésére fognak töre­kedni és megpróbálják elejét venni a pol­gárháborúnak. A Szerbiához tartozó Koszovó auto­nóm területre is forró ősz vár. Belgrád tavaly felszámolta Koszovó autonóm tar­tomány parlamentjét (s ezzel lényegében az autonómiáját is), ennek ellenére ez a terület néhány nappal ezelőtt népszava­zást hirdetett meg. Valószínűleg ez lesz a forró ősz nyitánya. Egyébként a koszo­vói parlament albán képviselői a közel­múltban illegális ülésükön határozatot hoztak „Koszovo Köztársaság független­ségéről", s ezt kellene megerősítenie a referendumnak A szerb kormány úgy döntött, hogy a jugoszláv államalapítónak, Joszip Broz Titonak a földi maradványait a dedinjai maűzóleumból egy belgrádi temetőbe fogják szállítani. Erre még az idei év végéig sor kerül. TÖRVÉNYALKOTÁS OBSTRUKCIÓVAL TIZENNÉGY PÁRT, MOZGALOM, KEZDEMÉNYEZÉS ÓHAJA KÖZÖS ÁLLAMBAN ÉLJÜNK ROMÁNIA LEMONDOTT A MINISZTERELNÖK ILIESCU TÁVOZÁSÁT IS KÖVETELIK A TÜNTETŐK PÁRBESZÉD ÉS FEGYVERDÖREJ HIRDETES

Next

/
Thumbnails
Contents