Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IHWIIiBBHPHSSMHSHHSHHHHHBBB mszQ 1991. SZEPTEMBER 27. HIRDETES TILOS A FEGYVERSZÁLLÍTÁS JUGOSZLÁVIÁBA ÁTTÖRÉS A SALVADORI KONFLIKTUS RENDEZÉSÉBEN Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapra virradó éjszaka New Yorkban megtartott külügyminiszteri szintű ülésén foglalkozott a jugoszláviai helyzettel. A résztvevők egyhangúlag jóváhagyták a 713-as határozatot, amely elrendeli a teljes és általános embargót a Jugoszláviába irányuló fegyverszállításokra. A dokumentum lényegében megerősíti az európai szinten eddig elfogadott intézkedéseket. A Biztonsági Tanács a határozatban aggodalmát fejezi ki a jugoszláviai harcok és azok lehetséges következményei miatt. Követeli az azonnali tűzszünetet, az ellenséges akciók beszüntetését, és felszólítja az egymással szembenálló feleket, hogy a vitákat tárgyalások útján rendezzék a Jugoszláviáról szóló konferencia keretében vagy pedig döntőbíróság előtt. Sikerült kettévágni a gordiuszi csomót - jelentette ki tegnapra virradó éjszaka New Yorkban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, közvetlenül azután, hogy a salvadori kormány és a Farabundo Mártii Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) képviselői megállapodást írtak alá. Pérez de Cuellar rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, áttörés történt a mostani tárgyalásokon, a megállapodás feltételezi a salvadori konfliktus végleges rendezését. MDF-KÜLDÖTTSEG JART PRAGABAN CSURKA: SEMLEGESSÉGET SENKI SEM KÍVÁNHAT TŐLÜNK (Munkatársunktól) - E héten Prágában járt a Magyar Demokrata Fórum küldöttsége: Csurka István országgyűlési képviselő és Nahimi Péter, az MDF elnökségének tagjai, Mestyanek István, az MDF honvédelmi ós biztonsági bizottságának elnöke, valamint Salamon Konrád, az MDF országos vezetőségének titkára. Az MDF küldöttsége szerdán, a Prágai Magyar Kulturális Központban találkozott hazai közéleti személyiségekkel, és a sajtó képviselőivel. Ott voltak az Együttélés és az MKDM parlamenti képviselői, és ott megjelent Varga György, magyar nagykövet is. A kérdésre, hogyan látják a csehszlovák viszony alakulását, Csurka István így válaszolt: -Az a súlyos konfliktus, amely déli határainkon túl folyik, sokkal jobban izgat bennünket, mert ott életek vannak veszélyben, közöttük magyarok élete is. Most már kézzelfoghatóan tapasztalhatjuk, hogy bizonyos erők be akarják rántani Magyarországot ebbe a konfliktusba, s ehhez az ott élő magyar kisebbséget is fel akarják használni. Ebben a helyzetben az MDF-nek és a magyar kormánynak megvan a határozott álláspontja: amellett a fél mellett áll, amely demokratikus vívmányok tekintetében előbbre tart, amely biztosítja a területén élő kisebbségek életlehetőségeit. Horvátországban és Szlovéniában parlamenti demokrácia van, s a magyar kormány - mint demokratikus szabadon választott kormány - ezek mellett áll. Nahimi Péter, aki az MDF elnökségében a kisebbségi és kelet-európai kérdésekkel foglalkozik, így válaszolt a feltett kérdésre: - Úgy érzem, Csehország és Szlovákia viszonyában fellelhető egy olyan aspektus - s ez e viszony legfontosabb mozzanata -, amely Szlovákia és a szlovákiai magyarok viszonyában is fellelhető. Hangsúlyozni szeretném: csak bizonyos körökre gondolok. Ez pedig a kétféle nemzetfelfogás konfliktusa. Prágai tárgyalásainkon, úgy érzem, partnereink részéről a nemzet polgári felfogásával találkoztunk. Ismerem a szlovákiai magyar mozgalmak véleményét, ők is a modern polgári nemzetfelfogás hívei. A hazai cseh és szlovák sajtóban az utóbbi hetekben utalások láttak napvilágot egy esetleges területi átrendezésre, arra az esetre, ha Csehszlovákia megszűnne. A cseh újságírók Csurka István véleménye iránt is érdeklődtek. Íme a válasz: - A magyar kormány és személyesen Antall József miniszterelnök több ízben kijelentette, hogy a magyar kormány minden előzőleg aláírt nemzetközi szerződést - többek között a helsinki egyezményt is - érvényesnek tekinti. Ezeket a szerződéseket Jugoszlávia és Csehszlovákia is aláírta. Ebből, természetesen, jogi következmények is adódnak, és ha ezek az államok mint ilyenek megszűnnek, ennek államközi következményei is vannak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy területi követelésekkel lépünk fel. Jelentheti viszont azt, hogy amennyiben ezek az új államok létrejönnek, akkor az ott élő magyar kisebbség életére, jogállására nézve új megállapodásokat kell hogy kössünk. Semmiképpen sem szeretném, ha e szavaim valamiképpen előrevetítenék ezen államok létrejöttét. Ebben mi igyekszünk tárgyilagosak, kívülállók maradni. Ez azonban - amint azt több pártközi tárgyalásunkon is elmondtuk - nem jelent részükről semlegességet, hiszen akkor a magyarokkal szemben kellene kinyilvánítanunk semlegességünket. Több százezer magyar életével szemben, tőlünk semmiképpen sem kívánhat senki semlegességet - mondotta Csurka István. SOMOGYI MÁTYÁS GORBACSOV KINEVEZTE KONZULTÁNSAIT MOLDVA: ÚJ VÁLSÁGGÓC A DÉLI SZOVJET TERÜLETEKEN Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán kinevezte újonnan létrehozott politikai konzultatív tanácsának tagjait. A TASZSZ hírügynökség közzétette az erről szóló nyilatkozatot, de a dokumentum nem határozza meg a 9 tagú testület törvényes szerepét és jogkörét. A tanácsadó testület tagja lett Eduard Sevardnadze volt külügyminiszter és Alekszandr Jakovlev, az elnöki tanács korábbi tagja, mindketten hosszú éveken át Gorbacsov legközelebbi szövetségesei. Helyet kaptak a testületben Moszkva és Szentpétervár reformer polgármesterei, Gavriil Popov és Anatolij Szobcsak. A további tagok: Vagyim Bakatyin, a KGB új vezetője, volt belügyminiszter, Jegor Jakovlev, a Moszkovszkije Novosztyi hetilap egykori főszerkesztője, az állami rádió és televízió közelmúltban kinevezett elnöke, Nyikolaj Petrakov, Gorbacsov volt gazdasági tanácsadója, aki éppen a reformok lassú bevezetése miatt mondott le a télen, Jevgenyij Velihov leszerelési szakértő, a tudományos akadémia alelnöke és Jurij Rizsov, a szovjet parlament tudományos, oktatási és kulturális bizottságának elnöke. Az új testület valamennyi tagja egyazon generációhoz tartozik. A Szovjetunióban azt mondják, ők a ,,hatvanasok", a hatvanas évek elején ők élték át elsőként a Sztálin utáni enyhülés intellektuális szabadságát. Még egy érdekesség: valamennyien tagjai voltak a kommunista pártnak. Míg a jelek szerint Moszkvában lassan kialakulnak az új struktúrák, az unió déli vidékein nem enyhül a feszültség. Karabah, Grúzia és Tádzsikisztán mellé most már Moldova is felsorakozott régi-új konfliktusával. Nagyon feszült a helyzet Duboszszariban, a köztársaság délkeleti részén, az úgynevezett Dnyesztermenti Köztársaság központjában. Ezt a különös államalakulatot Moldova orosz nyelvű lakossága hozta létre. Nemzeti gárdája szerdán lezárta a folyón át a városba vezető hidat, hogy megakadályozza a moldvai belügyminisztérium egységeinek bevonulását. A hídon került sor az első összecsapásokra, a beiügyesek kb. 60 tüntetőt letartóztattak. A városban is folytatódtak az összecsapások, több polgári személy megsérült. A TASZSZ szerint szerda délután golyószóróval nyitottak tüzet a helyi bank épületére. Tartani lehet attól, hogy a helyzet még komolyabbra fordul. Tegnapra virradó éjszaka Tbilisziben egészében véve nyugodt volt a helyzet, csak két rövid tűzpárbajra került sor, de állítólag senki sem sebesült meg. A grúz főváros központjában csak néhány rendőrjárőrt lehetett látni, de gyakorlatilag nem avatkoztak be a város szokásos életébe. Tengiz Kitovani, a nemzeti gárda parancsnoka szerint azonban vidéken az éjszaka legkevesebb három ember vesztette életét, amikor a kormányerők támadást intéztek a felkelők tábora ellen. A belügyi csapatok, a rendőrség nagy része, de a nemzeti gárda bizonyos egységei is Gamszahurdia elnök oldalán állnak, ugyanúgy, mint a vidékről a fővárosba érkezett önkéntesek. Az ellenzék mellett álló egységek a jelek szerint támadástól tartanak, a parlament és a köztársasági televízió épülete körül homokzsákokból emeltek védőállásokat. Gyors rendezés aligha várható, hiszen a szerdai nagygyűlésen Gamszahurdia elnök azt mondta, nem hajlandó lemondani. Márpedig ez az ellenzék egyik legfőbb követelése. Lemondott viszont Vazgen Manukjan örmény kormányfő. A parlamentben egyben kérte, húzzák ki a jelöltek listájáról az október 16-ra kiírt elnökválasztásra. Lépését nem indokolta. Jereváni hír az is, hogy a köztársasági parlament kéréssel fordult a szovjet államtanácshoz, ismerje el Örményország függetlenségét és segítse elő, hogy a nemzetközi jog szubjektumává váljék. Jerevánban hétfőn hirdették ki a függetlenséget a szombati népszavazás eredményei alapján. A Tádzsikisztánban még hétfőn elrendelt rendkívüli állapot ellenére sem javul a helyzet, tegnap a főváros, Dusanbe főterén már negyedik napja tartott a tüntetés, amelyet a Tádzsik Demokratikus Párt, a Rasztohez népi mozgalom és az Iszlám Megújhódás Pártja szervezett. Résztvevői követelték a rendkívüli állapot visszavonását, a köztársasági parlament feloszlatását és Rahaman Nabijev parlamenti elnök lemondását. Már nemcsak a fővárosiak tüntetnek, egyre többen érkeznek vidékről is, és Dusanbe főterén már egy sátorváros jött létre. A Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának telefonértesülései szerint a nagygyűlés rendbontás nélkül zajlik, sem a rendőröket, sem a hadsereget nem vezényelték ki az utcákra. ENSZ: VÁLTÁS A HATÉKONYSÁG FELÉ UTÓDKÉRESÉS Ilyentájt, amikor a világszervezetben megkezdődik a Közgyűlés, beindul az általános vita, összegyűlnek a szaporodó tagországok vezető politikusai, évek hosszú során át mindig azt szoktuk írni: a világ az ENSZ-re figyel. Az idén kicsit más a helyzet, véleményem szerint helyesebb ezt írni: a világ az ENSZ-re is figyel. Meg akarja tudni, mit tesz a világszervezet azoknak az égető gondoknak a megoldásáért, amelyek egész régiók biztonságát, stabilitását fenyegetik. Nehéz rangsorolni, a teljes felsorolás túl hosszúra nyúlna, így csak a három legbonyolultabbat említem: Jugoszlávia, Közel-Kelet, Irak. S ez az a három konfliktus is, melynek kapcsán ismét bebizonyosodott, az ENSZ nem úgy működik, ahogy kellene, ma már más kell, több kell. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az elmúlt bő egy év során sokat javult az ENSZ reputációja, mindenekelőtt az öböl-válság kapcsán. De látni kell azt is, ebben az ügyben nem maga a szervezet, nem is Biztonsági Tanácsa alakított nagyot, hanem állandó tagjai, az öt nagyhatalom. Tény viszont, hogy az Alapokmányban rögzített eszközökkel éltek, igaz, esetenként ügyesen kihasználták a régi elvek újszerű értelmezésének lehetőségeit. Vagyis az ENSZ-ben nézve azt láthatjuk, az utóbbi időszak nem is olyan szerény eredményei annak köszönhetően születtek, hogy egyes tagállamok, mégpedig a hangadók, határozott lépéseket tettek a gyenge hatékonyságú, megcsontosodott működési rendszer megújítására. S csak azért tehették meg ezt igazán eredményesen, mert az ENSZ-en kívül javították kölcsönös kapcsolataikat. Sajnos, az általános vitában eddig elhangzott felszólalások elsöprő többsége csak a világszervezet működésének javulását dicsérte, az okokat nem elemezte, ugyanúgy azt sem, miért ilyen lassú a változás. Mert ha megteszik, elkerülhetetlenné vált volna némi meakulpázás is, ami, ugye, eléggé kellemetlen feladat. Éppen ezért volt a sorból nagyon kilógó, de igazán érdekes, értékes a csehszlovák külügyminiszter szerdai beszéde. Nagyon szókimondó volt, nem kerülgette a forró kását. S remélhetőleg rádöbbentette az önelégült tagországokat arra, nem jött még el a babérokonnyugvás ideje. Érdekes volt Jirí Dienstbier beszédének már a bevezetője is. Azzal kezdte, hogy megköszönte Pérez de Cuellar tízéves munkáját a főtitkári poszton. Nem is lenne ebben semmi meglepő, hiszen az év végén lejár a mandátuma és közölte, nem jelölteti magát újra. Csakhogy köztudott, az év eleje óta zajlanak a viták, a kulisszák mögötti egyezkedések akörül, ki is legyen az utód. Sajnos, ahogy közeleg az ajánlás ideje, nemhogy szűkülne, hanem egyre bővül a jelöltek köre. Az új főtitkár személyére ugyanis a Biztonsági Tanácsnak kell javaslatot tennie, a Közgyűlés azután titkos szavazással vagy elfogadja az ajánlást, vagy nem. Más írott szabály nincs, íratlan annál több. Nem szokott főtitkár lenni a BT állandó tagjainak képviselője, sem egy ismeretlen személyiség - ami logikus. Követelmény a megfelelő nyelvismeret, az angol mellett lehetőleg a francia is, hiszen a genfi európai ENSZ-központban gyakorlatilag a francia a hivatalos nyelv. Nem követelmény, de kívánatos bizonyos rotáció is - és jelenleg éppen ez a gondok gyökere. A világszervezetnek már volt három európai, egy ázsiai és legutóbb latin-amerikai főtitkára. Nagyon sokan úgy vélik, eljött az ideje, hogy legyen végre afrikai ^ is. Van is afrikai jelölt, mégpedig nyolc, vagyis egymás esélyeit csökkentik. Ha az Afrikai Egységszervezetnek sikerült volna megegyeznie egy jelöltben, akkor szinte biztosra vehette volna, hogy azt meg is választják. így azonban csak nehezen válhat valóra az afrikaiak jogos(nak tűnő) vágya. Nem is szólva arról, hogy a nyolc politikus közül éppen az a Butrosz Ghali egyiptomi miniszterelnök-helyettes a legesélyesebb, aki külügyminiszterként elkísérte Anvar Szadatot Jeruzsálembe és komoly szerepet játszott az elnökének Nobel-díjat hozó Camp David-i megállapodások kidolgozásában. A franciák és a kínaiak is mellette állnak, de az afrikaiak nem nagyon támogatják őt, mivel nem ,,igazi" afrikai, hiszen fehér. A népes arab táborra pedig azért nem számíthat, mert keresztény. Vannak persze európai, ázsiai, amerikai jelöltek is - egyelőre kilenc hivatalos és húsz nem hivatalos. ENSZ-diplomaták, számos ország még hivatalban lévő vagy volt vezető politikusai, elismert személyiségek. Egy nevet érdemes még megemlíteni: Ghalihoz hasonló jó esélyei vannak Szadruddin Aga Khan hercegnek, aki jelenleg az ENSZ iraki humanitárius misszióját vezeti, s már húsz éve pályázik erre a tisztségre. Általában pakisztáninak tartják, Iránnak más a véleménye. Párizsban igazi franciának, Londonban majdnem angolnak vélik, emellett Bush elnök közeli barátja és teniszpartnere. Nem rossz ajánlólevél, de ennek ellenére a főtitkárválasztás izgalmasnak ígérkező játszmája még mindig nyitott. Az sem kizárt, hogy Pérez de Cuellar hagyja magát rábeszélni és marad még egy-két évig. Okosabbak csak akkor leszünk, ha az öt nagyhatalom külügyminiszterei már megtartották tervezett jelölőgyűlésüket. S erre napokon belül sor kerülhet GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN V

áclav Havel köztársasági elnök kedden Párizsba érkezik, ahol Francois Mitterrand-nal együtt aláírja a csehszlovák-francia barátsági és együttműködési szerződést - közölték tegnap párizsi diplomáciai források. A francia elnök áprilisban Lengyelországgal, szeptemberben pedig Magyarországgal írt alá hasonló szerződést. Egyébként Havel elnök legutóbb március 23-án járt Párizsban. T

egnap a Bagdadban tartózkodó ENSZ-ellenőrök, akik valószínűleg rábukkantak az iraki atomprogrammal kapcsolatos dokumentumokra, engedélyt kaptak arra, hogy elhagyják a körülzárt parkolóhelyet és visszatérjenek abba az épületbe, ahol áttekinthetik a felkutatott anyagokat - közölték ENSZ-források. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szóvivője arról tájékoztatott, hogy az ellenőrök valószínűleg elutasították az iraki ajánlatot, mely szerint néhányan visszatérhetnek a Palestína Szállodába. Az ENSZmisszió tagjai eldöntötték, együtt maradnak, amíg nem oldódik meg helyzetük - mondotta a szóvivő. M

oszkvából érkezett a hír, hogy Vagyim Bakatyin, a KGB elnöke feloszlatta a politikai bűntettekkel foglalkozó osztályt. Tagjainak az volt a feladata, hogy üldözzék a szovjet rezsim belső ellenfeleit. H

egyi Karabahból, ahol szerdán is folytatódtak a heves harcok, újabb áldozatokról érkeztek jelentések. Az egymással szembenálló felek nyilván figyelmen kívül hagyják a zseleznovodszki megállapodásokat az azerbajdzsán-<jrmény konfliktus megoldásáról. A TASZSZ beszámolt róla, hogy szerdán délután rakétákkal lőtték Karabah közigazgatási központját, Sztyepanakertet, s fegyveres összecsapások voltak ket örmény faluban is. Borisz Jelcin orosz elnök szerdán amerikai partnerével, George Bushsal folytatott telefonbeszélgetést a karabahi problémáról, ezenkívül véleményt cseréltek a Szovjetunióban és az Oroszországi Föderációban kialakult helyzetről. L

yonban tegnap hetvehét éves korában elhunyt Klaus Barbie náci háborús bűnös, aki a lyoni hóhér néven vált ismertté. Ezt tegnapra virradó éjszaka közölte a francia rendőrség. Barbie a háború idején a lyoni Gestapo főnöke volt, 1945 után Bolíviába szökött, ott bújkált egészen 1983-ig, amikor letartóztatták és kiadták Franciaországnak. 1987-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Barbie rákbetegségben szenvedett, a lyoni börtönkórházban halt meg. A

kihito japán császár és Micsiko császárné tegnap 11 napos délkelet-ázsiai^körútra indult. Akihito tisztségbe lépése óta most először utazott külföldre és ő az első japán császár, aki egy másik ázsiai országba látogatott. A tokiói rendőrség 26 ezer embert mozgósított, mielőtt a császár a repülőtérre indult. Megerősítette a reptér, a közutak és a császári rezidencia ellenőrzését. M

árkus Wolfnak, a keletnémet hírszerzés egykori főnökének, aki kedden tért vissza Németországba, a börtönben kell maradnia és kaucióra sem helyezhetik szabadlábra. Ezt Alexander von Stahl német főállamügyész közölte a rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában. Az ügyészség döntését a vád komolyságával indokolta, valamint azzal, még mindig fennáll az a veszély, hogy Wolf ismét megszökik Németországból. ^_erdán a Sri Lanka-i hadsereg egységeinek sikerült bevenniük a tamil szeparatisták stratégiai fontosságú táborát. A katonai szóvivő tájékoztatott róla, hogy a szigetország észak-keleti részén levő dzsungelekben kiépített tábor volt a tamil tigrisek egyik legfőbb támaszpontja. Állítása szerint a döntő csatában sok tamil harcos vesztette életét, az áldozatok pontos száma azonban nem ismeretes. Közben a Sri Lanka-i ellenzéki pártok azzal vádolták meg Premadasza elnököt, hogy 1989-ben titokban felfegyverezte a tamil szeparatistákat