Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám, csütörtök

HÍREK - VELEMÉNYEK r ÚJ SZÓ, 1991. SZEPTEMBER 863. BAGDAD FESZÍTI A HÚRT LIBANONBAN KISZABADULT EGY BRIT TÚSZ Az Irán-barát libanoni iszlám fundamentalisták kedden szabadon engedték legidősebb túszukat, a 77 éves Jack Mannt. A túszt a szíriai hatóságok még ugyanazon a napon Damaszkuszban átadták a brit nagykövetnek, s azóta már meg is érkezett hazájába. Jack Mann eléggé legyengült, de egészséges. Elmondta, hogy összesen 865 napig tartották fogva, egész idő alatt meg volt kötözve, s tilos volt beszélnie is. Jack Mann a második világháborúban a brit királyi légierő legendás pilótája volt, gépét hatszor lőtték le. A háború után Bejrútban telepedett le, s ott rabolták el 1989-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a tegnapra virradó éjszaka ismét foglalkozott az iraki helyzettel. Jean-Bernard Mérimée, a BT elnöke kijelentette, hogy a testület teljes mértékben támogatja az iraki tömegpusztító fegyverek felkutatását végző ENSZ-bizottság tevékenységét. Élesen elítélte azt a módot, ahogyan az iraki szervek akadályozzák az ellenőrök munkáját, s követelte, azonnal engedjék őket szabadon, úgy, hogy magukkal vihessék az iraki atomfegyverekre vonatkozó dokumentumokat is. Bagdad ugyanis kedden már másodszor tartóztatta fel, kedden már másodszor tartóztatta fel a szakértői csoport tagjait. Ezzel szemben a helikopter-ügyben - úgy túnik - haladás történt. A BT levelet kapott az iraki kormánytól, s ebben Bagdad feltétel nélkül beleegyezett abba, hogy a megfigyelők helikopterrel közlekedjenek Irakban. Az Irak és a Biztonsági Tanács közötti viszony megromlásával kapcsolatos azon amerikai döntés, hogy két Patriot rakétazászlóaljat küldött Szaúd-Arábiába. Az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoksága Stuttgartban közölte, hogy a Patriot rakéták elszállítása Németországból már meg is kezdődött. Egy zászlóalj három ütegből áll, amelyekhez egyenként négy indítóállomás tartozik, s minden inditóállomáshoz négy rakéta. SZOVJETUNIO HÁROM FESZÜLTSÉGGÓC - HALADÁS EGY LÉPÉS SE GAVRIIL POPOV PÁRTOT ALAPÍTOTT A Sevardnadze-féle Mozgalom a Demokratikus Reformokért (MDR) tömörülésen belül tegnap egy új centrista irányzatú párt alakult, a Demokratikus Változások Oroszországi Pártja. Ennek a megalakítását Gavriil Popov, Moszkva főpolgármestere szorgalmazta a leginkább. Alekszandr Jakovlev és Eduard Sevardnadze, az MDR legbefolyásosabb vezetői nem vettek részt a pártalakításban. Mihail Gorbacsov tegnap ismét Alexandr Jakovievet, régi harcostársát, a peresztrojka egyik szülőatyját nevezte ki a főtanácsadójának. A 68 éves Jakovlev 1985 óta dolgozik Gorbacsovval, s ugyanerről a tisztségéről az idén januárban mondott le. Ezt a lépést akkor azzal indokolta, hogy vele ellentétben Gorbacsov hisz a kommunista párt megreformálhatóságában Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke, aki még nemrég Karabahban közvetített az örmények és azerbajdzsánok között, tegnap két hétre valahová délre utazott pihenni. Ezt Jelcin szóvivője közölte, de nem volt hajlandó elárulni az orosz elnök tartózkodási helyét, mondván, hogy nyugalomra van szüksége. És most a jelenlegi három fő feszültséggócról. A zseleznovodszki ötoldalú tárgyalások ellenére, amelyeken megállapodás született a karabahi tüzszünetről, a térségben megbeszélések időpontjában is folytatódtak a fegyveres összecsapások. Kedden a késő esti órákban a TASZSZ azt jelentette, a karabahi Csapar község elleni támadás során nyolc örményt megöltek, hármat pedig súlyosan megsebesítettek. Tádzsikisztánban tegnap már harmadik napja folytatódott az ellenzéki tüntetés a dusanbei parlament, valamint a városháza előtt. Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége még kedden este állampolgári engedetlenségre szólította fel a lakosságot. A megmozdulások résztvevői a köztársasági parlament által hétfőn elrendelt rendkívüli állapot megszüntetését, a parlament feloszlatását, e testület elnökének, Rahman Nabijevnek a távozását követelik, továbbá azt, hogy rendezzenek közvetlen demokratikus elnökválasztásokat külföldi megfigyelők részvételével. A tádzsik probléma lényege: szembekerült a kormány és a kommunista többségű parlament Sodnom Juszupov, a már említett ellenzéki szövetség vezetője elmondotta, az új tádzsik vezetés nem hajlandó eleget tenni annak a követelésnek, hogy nyilvánítsák törvénytelennek Kadreddin Aszlonov ideiglenes köztársasági elnök eltávolítását a dusanbei polgármester, Makszud Ikramov ellen folyó büntetőeljárást. Ikramovot azzal vádolják, hogy önkényesen adott utasítást a Lenin-szobor eltávolítására. Grúziában, ha lehet, még feszültebb a helyzet. A tegnapra virradó éjszaka folyamán a fővárosban, Tbilisziben kétszer is összecsaptak a Gamszahurdia elnökhöz hű rendőrök és az ellenzéket támogató nemzeti gárda tagjai. Két rendőr és két gárdista meghalt. Tbilisziben egyébként már kedden este kihirdették a rendkívüli állapotot, az éjszakai kijárási tilalmat viszont nem rendelték el. Gamszahurdia kijelentette, nem hajlandó tárgyalásokat folytatni az ellenzékkel, s szerinte a megmozdulásokat Sevardnadze exkülügyminiszter irányítja Moszkvából. Tegnap délután viszont már azt jelentette a TASZSZ, hogy a grúz vezetés előterjesztette javaslatait a válság megoldására. Többek között javasolta a „törvénytelen katonai egységek" feloszlatását és tagjaik büntetlenségének garantálását. Bejelentette, kész tárgyalásokat kezdeni bármely politikai erővel. SZOVJET FELSZOLALAS AZ ENSZ-BEN KÜLÜGYMINISZTERÜNK TALÁLKOZÓI Az ENSZ-közgyülés keddi általános vitájában kapott szót Borisz Pankin szovjet külügyminiszter. Beszédében emlékeztetett rá, hogy országán a közelmúltban sepert végig a sikertelen puccs ,,tisztító vihara", amely segített meggyorsítani a demokratizálási folyamatokat. Megállapította, hogy a világban történt pozitív események hozzájárultak a hidegháborús korszak lezárásához, ám Bush elnökhöz hasonlóan ő is rámutatott arra, hogy az új helyzet új, gyakran váratlan problémákat hoz magával. Ezzel összefüggésben beszélt a „nacionalizmus veszélyes örvényéről". Pankin szerint szükség van a szuverenitás új nemzetközi jogi elveinek kidolgozására, célszerű lenne összeállítani az államok felelősségteljes magatartásának kódexét és kitűzni azokat a szabályokat és kritériumokat, amelyek alapján a nemzetközi közösség reagálhatna a rendkívüli helyzetekre - mondotta Pankin. Beszéde további részében szorgalmazta a COCOM-szervezet feloszlatását, támogatta azt a követelést, hogy érvénytelenítsék a cionizmust a rasszizmussal azonosító határozatot és ugyancsak támogatta az ENSZ struktúráinak reformját. Szintén kedden mondta el beszédét Roland Dumas francia külügyminiszter, aki örömtelinek nevezte, hogy erősödik a demokrácia, a szabadság és a politikai pluralizmus azokban az országokban, amelyek nemrég szabadultak meg a totalitarizmustól. Ro Te Vu dél-koreai elnök reményét fejezte ki, hogy a két koreai állam hamarosan egyesülhet. Az egyesítésnek békésnek, függetlennek és demokratikusnak kell lennie, mondotta. A KNDK kormányának hárompontos javaslatot nyújtott át. Ez szorgalmazza a mielőbbi békemegállapodást, s a korlátlan cserekereskedelmet és az emberek szabad mozgását, indítványozza, hogy mindkét oldalon korlátozzák a fegyveres erők számát. Az ENSZ-közgyülés keretében tegnap kétoldalú találkozókra is sor került. Jirí Dienstbier külügyminiszter ir kollégájával Gerard Collinsszal folytatott megbeszéléseket. Az ír miniszter megmagyarázta azokat az okokat, amelyek miatt kormánya elutasította a három közép-európai ország és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást. Megállapította azonban, hogy Írország álláspontja módosult, s a jövőben támogatni fogja az említett államok csatlakozását az EK-hoz. Jirí Dienstbier találkozott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel is, akivel a közel-keleti helyzet békés megoldásának lehetőségeit tekintette át. Belorusz partnerével, Pjotr Kravcsenkóval pedig a kétoldalú kérdésekről, mindenekelőtt a kölcsönös kereskedelemmel összefüggő problémákról tárgyalt. MINDENKI AZT ÉRT, AMIT AKAR? E hét első munkanapján Budapesten az Alkotmánybíróság elnöke kihirdette a testület határozatát a köztársasági elnök jogköréről. A határozathozatalra azért került sor, mivel a honvédelmi és az igazságügyminiszter, valamint a parlament kulturális bizottsága - egymástól függetlenül - különböző indítványokkal fordult az Alkotmánybírósághoz. Für Lajos honvédelmi miniszter azt kérdezte: milyen hatáskör illeti meg az államelnököt, a parlamentet, a kormányt és őt magát a hadsereg irányításával kapcsolatban. Az igazságügy-miniszter kérdése arra irányult, hogy a köztársasági elnök sérthetetlenségére vonatkozó alkotmányi rendelkezés csak a testi épség védelmét jelenti-e, vagy pedig kiterjeszthető az elnöki méltóság fokozott büntetőjogi védelmére is. És végül Kulin Ferenc (MDF), az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a rádió és a televízió elnökhelyetteseinek kinevezése körüli jogi problémákkal kapcsolatban kért alkotmányértelmezést. Mint ismeretes, Göncz elnök megtagadta azoknak a személyeknek kinevezését, akiket a miniszterelnök a rádió és a tévé elnökhelyetteseinek kijelölt. Az alkotmánybíróság döntésének értelmezésében azóta is sok a zavar az alkotmányjogászok és a pártok között. Valaki azt mondotta, a döntés a delphi jósda egyértelműségét tükrözi. Ez talán nem jóindulatú minősítés, de nem is egészen megalapozatlan. íme egy részlet a testület döntéséből: ,,A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést, illetve jóváhagyást, ha észleli, hogy az ahhoz jogszabályban előirt feltételek nem teljesültek. Ezenkívül csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államtervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. "Ámde: mi az, hogy súlyosan zavarja, milyen alapon dönti ezt el a köztársasági elnök, és mi van, ha az eredeti kinevező nem ért vele egyet? A kérdések sora folytatható. Dr. Boros László jogszociológus azt mondotta, hogy az ilyen alkotmányossági vita abból következik, hogy a társadalomban ú| konfliktusok jelentek meg. A felelősséget ezekért már nem lehet a régi szisztémára hárítani. Megoldásukhoz nem elég a korábbi intézményeket megszüntetni, hanem az új intézmények egymás közti viszonyát kell tisztázni. Ami azt is jelenti, hogy egy ilyen konfliktus szinte elkerülhetetlen volt, továbbá azt is, hogy nagy a valószínűsége, hasonlóra más volt szocialista országokban is sor kerülhet. A neves jogszociológus egyébként úgy látja, hogy az alkotmánybíróság végül is részletkérdésekben „majdhogynem elhomályosító" jellegű határozatot hozott. Épp ez a homály magyarázza, hogy gyakran még egyugyanazon ellenzéki párton belül is másként látják a meghozott döntést. Vastagh Pál MSZP-képvsielő szerint, aki jogász, a kormány és a parlament viszonyában jelentős eltolódás ment végbe a kormány javára. Horn Gyula viszont, aki ugyanennek a pártnak az elnöke, úgy véli, hogy a történtek alapján nem kell riadót fújni, semmi sem változott. Köszegh Ferenc, az SZDSZ neves parlamenti képviselője úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság veszélyesen csökkentette Göncz jogkörét. Ezzel szemben viszont Hakk Péter (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság titkára úgy látja, hogy okos döntés született, amely igazolja mindazt, amit az elnök eddig cselekedett. Egyszóval, tág tere van az értelmezési különbségeknek. Maga Göncz elnök azt mondja: elfogadja a döntést, de hallgat arról, hogy tetszik-e neki vagy sem. Egy azért bizonyos: Göncz, a legnépszerűbb magyar politikus nem fog lemondani, alkotmányos válság tehát Magyarországot nem fenyegeti. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest ILLEGALITASBAN MAGYARORSZAGON SZERB TŐRVÉNYEK: BÉKÉS FELMORZSOLÁS A Dráva, a Duna és a magyar határ közrefogta Baranyai Háromszögben béke honol. Szerb tankok diktálta béke, ahol helyreállt „a jogrend, a szövetségi - értsd: szerb" - törvénykezés. A minap, fogalmazzunk úgy: valahol Magyarországon, Jakab Sándor, a horvátországi Magyar Néppárt elnökségi tagja kérésünkre vállalta a számukra elveszettként megélt háború értékelését. • Mi történt a tagságukkal, újjászerveződnek? - A tagok és a vezetőség nagyobb része Magyarországra szorult. Még itt is félnek a megtorlástól, Magyarországon is illegalitásban vannak. Kivárunk és reméljük, hogy egy idő után meg tudjuk szervezni a pártot a magyarországi menekülttáborokban és később folytatni tudjuk a munkát odahaza. • Illegális sejteket sem tudtak otthon hagyni? - Nem. Tagjaink sokszor véletlenszerűen ragadtak otthon. Hazamentek a gazdaságukat ellátni, vagy a szüleikhez és már nem tudtak visszajönni. Tudomásom szerint nincsenek egymással kapcsolatban és még gondolatban sem foglalkoznak azzal, hogy valami módon megőrizzék magyar párttagságukat. • Mit jelent a szerb törvények bevezetése az elfoglalt horvát területeken? - A magyarság, illetve a többi ott élő kisebbség gyorsított beolvadását, megvonták az elemi jogaikat az iskoláztatás, az anyanyelv használata terén. Horvátországban a magyarság nem él nagyobb tömbökben. • Hogyan harcoltak a magyarok szülőföldjük védelmében? Hallottam olyan megjegyzést és láttam is Harkányban, Siklóson, hogy jónéhány menekült Mazdával meg Mercedesszel jött át. - A magyarság megpróbálta elhatárolni magát a közvetlen harcoktól, amig lehetett, és csak arra szorítkozott, hogy saját faluját védje. Ezt fegyveresen is megszerveztük. Nem egy nemzet ellen, hanem általában a dúlás ellen harcoltunk. Ezt a politikánkat a front közeledtével fel kellett adnunk. Valószínű, hogy néhányan beálltak a gárdába, néhányunkat a kényszer vitt rá, de nem tudok számot mondani. • Mármint a horvátok kényszere? - A körülmények kényszere! Bennünket nem ért olyan általános mozgósítás, mint ahogyan a vajdasági magyarokat viszik katonának a szerbek. Feltűnt Magyarországon, hogy egyesek jobb kocsikkal jöttek át. Az igazság az, hogy ezáltal vagyonukat - ami mondjuk, egy kocsiban öltött testet - mentették át. • Kérték a magyar kormánytól Horvátország diplomáciai elismerését? - Ezt szorgalmazni kell, mert a mi véleményünk az volt, hogy miután a szerbek csak az erőszak hangján tudnak tárgyalni és azzal is élnek, nem vezet eredményre a tartózkodás. Végül is ezt bizonyították az elmúlt hónapok. Olyan szankciókkal sújtják a vajdasági magyarokat, mintha a magyar kormány a leghatározottabban fellépett volna Szerbia nacionalista érdekei ellen. Pár hónappal korábban Nyugat-Európa határozottabb gazdasági-politikai fellépésével meg lehetett volna akadályozni a mostani fejleményeket. Ahogy látom, a korábbi status quot kisebb katonai erővel sem lehet helyreállítani, ezért reménytelennek találom helyzetünket. V. PAIZS GÁBOR, Budapest NÉHÁNY SORBAN A

ndrzej Zarebski, a lengyel kormány szóvivője nem értett egyet Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnök nézeteivel, amelyeket hétfőn Vilniusban fejtett ki - közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség. Landsbergis felszólalásában „a Litván Köztársaság ellen irányuló meglepő propaganda-kampányról" beszélt, amely „erősíti a nacionalista hangulatokat Lengyelországban". Zarebski emlékeztetett rá, hogy Lengyelország a kezdet kezdetétől támogatta a litván függetlenségi törekvéseket és kész volt a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Ám nem szabad megfeledkezni a Litvániában élő lengyel kisebbségről, velük a nemzetközi és az államjogi szabályok szerint kell bánni - mondotta a szóvivő. P

árizs közölte, hogy egységei rendet teremtettek a zairei fővárosban, Kinshasában, ahol két nappal ezelőtt zavargások robbantak ki. Egyben felszólította Mobutu Sese Seko elnököt, hogy hajtson végre demokratikus változásokat az országban. Pierre Joxe francia védelmi miniszter hangsúlyozta, a Zairebe küldött mintegy 600 francia katonának az volt a feladata, hogy védelmezze és evakuálja a külföldi állampolgárokat. M

anilában tegnap adócsalás vádjával letartóztatási parancsot adtak ki Imelda Marcos és két gyermeke ellen. Tomas Tadeo író közölte, ha Ferdinand Marcos, az egykori diktátor özvegye nem fizeti le a 6250 dolláros kauciót, letartóztatják, mihelyt visszatér a Fülöpszigetekre. Amennyiben Imelda Marcost az ellene felhozott összes vádpontban bűnösnek találják, akár 35 évi börtönbüntetésre ítélhetik. AN^upán két óráig élvezhette wö szabadságát Márkus Wolf, a keletnémet hírszerzés egykori főnöke, miután kedden este 50 ezer márka kaució ellenében szabadon engedte a karlsruhei bíróság. Wolf, akit Németországban kémkedés, hazaárulás és sikkasztás miatt köröztek, kedden délelőtt jelentkezett az osztrák-német határátkelőhelyen. A legfelsőbb bíróság az ügyész fellebbezése után úgy döntött, hogy Wolfnak a börtöncellában kell kivárnia a végső ítélethozatalt. A Stasi egykori főnöke, még mielőtt önként visszatért Németországba, kijelentette, olyan dolgokról tud, amelyeket a nyugatnémet politikusok nem kívánnak majd nyilvánosságra hozni. T

egnap jelentette a csádi rádió, hogy az ország északi részén kirobbant katonai lázadás során mintegy 50 személy vesztette életét. A ndzsamenai kormány szerint a lázadást a novemberben megbuktatott Hisséne Habre elnökhöz hü egységek szervezték. G

enfben az OPEC-tagországok miniszterei egynapos halasztás után tegnap folytatták a tárgyalásokat, s megállapodtak abban, hogy az OPEC a jövőben napi 23,65 millió bareli olajat fog termelni. A minisztereknek azonban eddig nem sikerült egyetértésre jutniuk abban, hogy ebbe a tervbe miként vonják be Irakot és Kuvaitot. R

enato Curcio, a Vörös Brigádok nevű olasz terrorista szervezet alapítója és vezetője továbbra is börtönben marad. Erről Claudio Martelli igazságügy-miniszter döntött. Elutasította Francesco Cossiga elnök javaslatát, hogy részesítsék közkegyelemben Curciot. Martelli azzal indokolta lépését, hogy Curcio még mindig nem mondott le az erőszak és a terror ideológiájáról. A Vörös Brigádok főnöke eddig 17 évet töltött a rácsok mögött. K

edden az amerikai Kongresszus szenátusa jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amellyel tovább' 20 héttel (összesen 46 hétre) meghosszabbítják a munkanélküli segélyek fizetését. A Fehér Ház nem ért egyet ezzel a döntéssel. Az Egyesült Államokban eddig 26 hétig kaptak segélyt a munkanélküliek. Az USAban jelenleg 2,3 millió munkanélküli van, s akik másfél év után sem találnak állást, már csak szociális támogatásban részesülhetnek. Ez viszont jóval kisebb, mint a munkanélküli segély. A múlt héten a képviselőház is jóváhagyta az új törvényt.