Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. SZEPTEMBER 23. APROPÓ EGYÜTT ÉLÉS(?) Jó, ha hírlapíróként olykor-olykor a saját lapját is végigböngészi az ember. Szombati számunkban így bukkantam rá a Hol volt az Együttélés?cimú cikkecskére, amelyben e mozgalom alelnöke: Duka Zólyomi Árpád kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét arra vonatkozóan, hogy milyen az Együttélés Politikai Mozgalom hozzáállása a Közös Államért nevű polgári kezdeményezéshez; illetve arról, hogy az Együttélés (az FMK-tól és az MKDM-töl eltérően) miért nem volt ott a Csehszlovákia területi egységének megőrzését támogató pozsonyi tömeggyülésen?! Mindennek kapcsán Duka Zólyomi Árpád kijelentette, hogy ez a felhívás valamennyi demokratikus gondolkodó állampolgárhoz szól, és nyilván az Együttélés támogatói közül is sokan egyetértenek vele; véleményét mégis a következőképpen zárta: „Támogatunk minden olyan mozgalmat, amely az egyenrangúság szellemében a nemzeti kisebbségek jogbiztonságának garantálását is célul tűzte ki. Sajnos, a csütörtöki tömegtüntetésen a Vajanský rakparton elhangzottakból szerintünk nem erre lehet következtetni". Őszintén szólva, itt megállt bennem az ütő: újra- meg újraolvastam a fenti sorokat. Újraolvastam, mert a Vajanský rakparton rendezett tömeggyűlést egyértelműen a társadalom demokratikusan gondolkodó erői (a Csehszlovák Megértési Mozgalom, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a KAN, a Human, az FMK és mások) rendezték. Azok, akik a teljes önállóságról hózöngókkel, illetve a korlátlan szuverenitás mellett kardoskodókkal szemben, igenis, az alkotmányosság, a demokratikus jogállam, ezen belül pedig az emberi-kisebbségi jogok garantálásának őszinte és a tavalyi választások óta jó párszor már tettekkel s kiállással is bizonyító hívei. Ezt tükrözték a szóban forgó nagygyűlésen elhangzott felszólalásaik is. Fura balgaság tehát éppen róluk, a közös államiság megőrzését szorgalmazókról ennek fordítottját híresztelni. Különösképpen akkor, ha az Együttélés Politikai Mozgalom hivatalosan ott sem volt a szóban forgó csütörtöki tömeggyűlésen. Úgy tűnik, a lapunknak nyilatkozó alelnök - sajnálatos módon és valami pillanatnyi rövidzárlat folytán - összetévesztette a szezont a fazonnal és az együtt élést az Együttéléssel. Kár! (miklósi) CSEHEKKEL VAGY NÉLKÜLÜK? (Munkatársunktól) - A Košický večer független kassai esti újság minden pénteken egy-egy időszerű belpolitikai kérdéssel kapcsolatban szólaltat meg embereket. - Csehekkel vagy nélkülük? - szólt legutóbbi fényképes miniankétjának kérdése. Kilenc fiatal illetve középkorú válaszolt rá, s közülük senki sem kardoskodott a különválás mellett, hanem mindegyikük az együttélést kívánja. (gazdag) FRANTIŠEK MIKLOŠKO: VALAKINEK ENGEDNIE KELL A Szlovák Nemzeti Tanács őszi ülésszakának előestéjén František Mikloško, a szlovák parlament elnöke a ČSTK tudósítójával beszélgetett a közeljövő legfontosabb tennivalóiról. Elmondta, hogy forró hangulatú ősz elé nézünk, hiszen valamiféleképp meg kell oldani az ország államjogi elrendezését. Az eddigi tárgyalások nem hoztak komoly előrehaladást, viszont a közeledő választásokra való tekintettel legkésőbb januárig tetőznie kell az ez irányú igyekezetnek. Jelenleg azonban nehéz időszak előtt állunk, és egyelőre nehéz megjövendölni, hogy ennek mi lesz a vége. Fontos a cseh féllel történő megegyezés a jövendő államformát illetően. Ebből aztán levezethető a két köztársaság és a szövetségi alkotmány elfogadásának módja, a szerződés kérdése, amely a két köztársaság viszonyát az egyenrangúság alapján rögzíthetné. Jelen esetben azonban mindkét fél másként gondolkodik, más elképzelései vannak a köztársaságot illetően és rendkívül nehezen hajlandóak változtatni az álláspontjukon. Valakinek azonban engednie kell, így ugyanis nem lehetséges a békés egymás mellett élés Szlovákia álláspontja ismert: egyenrangúság csak az alulról építkező állam esetében fog fennállni. Eszerint az ország két szuverén köztársaságból állna, amelyek hatáskörük egv részét átadják a szövetségi szerveknek. Viszont azt is el kell mondani, hogy a Prágában székelő és hatalmas bürokratikus apparátussal rendelkező szövetségi szervekben szinte csak csehek dolgoznak. A föderáció védelme az ó oldalukról vezető szerepük védelmeként tűnik a szlovákiai politikusok számára. Ez az összefüggés kulcsfontosságú, s a jelenlegi politikai vezetés feladata megváltoztatni ezt a filozófiát és elfogadtatni ezt csehországi partnereikkel is. A szlovákiai politikai erők megosztottságát érintő kérdésre a parlament elnöke elmondta, hogy ez a tény egyebek mellett hatalmas dinamizmust is takar, amelyen belül A HUNYADI SZÖVETSEG CÉLJAI Fehér hollónak számított az anyaországban a volt Jugoszlávia magyarjainak kultúrájával, netalántán gondjaival foglalkozni. Amíg Erdély már a rendszerváltást megelőzően ,,divatba jött", a Bánság, Szerémség, Dél-Baranya és a Muraköz magyarságát nem fenyegette veszély. Még irigyelhettük is őket, a kétnyelvű világútlevelekért! Pedig a negyvenötös partizánbosszú, a titói ,.láncos kutya" korszak elzártsága politikailag, a településszerkezet pedig objektíven sodorta az asszimiláció felé a délvidéki magyarságot. A Nyugaton ragadt jugoszláv állampolgárok között otthoni arányszámukat messze meghaladóan találunk magyarokat. Ma háborús frontok várják a délvidéki nemzettársainkat, amit a Donnál elpusztult második magyar hadsereg katonáihoz hasonlóan nem éreznek a magukénak. Ilyen körülmények között határozták el Budapesten a térséghez kötődő értelmiségiek, hogy Hunyadi neve alatt létrehozzák a déliek magyarországi háttérszervezetét. Első nyilvános tagtoborzó, alapszabályzat-alkotó és vezetőségi-választási közgyűlése szombaton volt, a budai várpalotában. Ezen megjelent - a magyar kormányőrség védelmében - az illegalitásba kényszerített Csörgics József, a Horvátországi Magyar Néppárt elnöke. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét Vékás János alelnök, a Muramenti Magyarok Közösségét Pozonet Mária elnök képviselte. A Hunyadi Szövetség céljait így lehet nagyon röviden összefoglalni: a magyarországi nemzetközi, turisztikai, emberjogi, társadalmi szervezetek tájékoztatása az ottani magyarság időszerű kérdéseiről, felkeltve és ezáltal ébren tartva az érdeklődést sorsuk iránt. Érdekvédelem, az áttelepülőknek, menekülteknek és a nemzeti hovatartozásuk miatt jogsérelmet szenvedetteknek. V. PAIZS GÁBOR, Budapest NÉGY NEMZET KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL MINISZTEREK KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSA (Munkatársunktól) - A múlt hét péntekjén és szombatján Pozsonyban tanácskoztak Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia kulturális miniszterei. Találkozójuk befejeztével Rudolf Scholten, Milan Uhde, Ladislav Snopko és Andrásfalvy Bertalan miniszterek közös sajtóértekezletükön ismertették kétnapos tárgyalásuk eredményeit. Mindenekelőtt azt emelték ki, hogy közös állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a négy nemzet kulturális együttműködését elősegítő megállapodásokon kivül elsősorban a regionális és kisebbségi kultúrák védelmében emeltek szót. A miniszterek arra fognak törekedni, hogy megakadályozzák a kulturális hegemóniát, a nemzetek, a nemzeti kisebbségek és régiók sajátos kulturális értékeinek összemosását és eltüntetését. Külön foglalkoztak a jugoszláviai válságnak a közép-európai nemzetek kultúráját veszélyeztető hatásával. Megállapodtak abban, hogy megteremtik a kultúrkutatás közös kereteit. Létrehoznak egy antológiát, amely lehetővé teszi az irodalmi művek nagyobb példányszámú és jobb megismerését. Ennek a közös finanszírozásnak az eredményeként kölcsönösen megismerhetővé válhatnak a legjobb alkotások. A jövőben egyre több ilyen közös tervezet megvalósítására kerülhet sor a képző- és filmművészet területén is. Mind a négy miniszter utalt arra, hogy a kultúra megjelenési formáinak meghatározói a nyelvek, éppen ezért fontos, hogy a nemzeti kisebbségek és területi régiók ezzel is erősíthessék saját kultúráikat. Senki sem feledkezhet meg arról, hogy a helyi kultúrák országok közötti kapcsolatteremtését és együttműködését is támogatják. A találkozó jelentőségét mindannyian abban látják, hogy először sikerült olyan konkrét megállapodásokra jutni, amelyek nyomán a közép-európai kulturális sajátosságok erősítésére és megismertetésére létrehozható lesz egy közös kulturális alap. Ez az alap és a majdani közös alapítványok elsősorban azt szolgálnák, hogy az itteni kis országok és nemzetek saját kultúrájukat fejlesszék és támogassák az egyre erőteljesebb amerikai kommersz kultúra nyomásával szemben. (d-n) A

pozsonyi parlament hétfőn, déli egykor kezdődő ülésével véget ér a szlovákiai, bár ez esetben bátran kimondható: a csehszlovákiai politikai élet nyári szünete. Ha a Dunától a Tátráig és a Morva folyótól Ágcsernyőig megkérdeznénk a polgárokat, hogy kinek-kinek mennyire hiányoztak a nyilvános csatározások, a parlamenti közvetítések, a pártok közötti adokkapok viadalok; a Szlovák Nemzeti Párt, a DBP, azaz a kommunisták utódpártja és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom hármasfogatának minden kákán csomót kereső, örökös piszkálódásai, akkor feltehetően kisebbségben lennének az ;genek. Azzal viszont alighanem a nagy többség egyetértene, hogy valódi politizálásra nagy szüksége volna mind Szlovákiának, mind az egész országnak. Legalábbis ez - pontosabban: ez is - kiolvasható azokból a közvéleménykutatási eredményeken alapuló grafikonokból, amelyeket az elmúlt hét derekán hozott nyilvánosságra a napisajtó. Eszerint mind Szlovákia, mind Csehszlovákia lakosságának többsége továbbra is a közös állam híve; míg az önálló szlovák államot mindössze 18 százalék óhajtja. Igaz, ez a csoport viszont annál hanqosabb! Mindezt egy kalap alá véve, joggal merül fel hát a kérdés: meghozza-e '91 ősze azt a szakszerű, tárgyilagos és eredményes stílust, s azt az emelkedett, korszerűen demokratikus közéletet, amit kezdettől fogva reméltünk az új politikai viszonyok kialakulása óta? Nos, ha őszintének kell lennem, akkor azt kell mondanom: bármenynyire is kívánnám, hogy így legyen, meglehetősen kételkedem a dologban. Kételkedem, mert a Szlovákia szuverenitásának kikiáltását szorgalmazó indítvány nyilvánosságra hozatala óta már sejteni lehetett, hogy elindult egy lavina, amely csütörtökön délután, Pozsony főterén tarolta le az MA KEZDŐDIK AZ SZNT ÖSZI ÜLÉSSZAKA A GÖRGETEG útjában álló első akadályt. Tízezernél is több ember gyűlt itt össze; és ezúttal már nemcsak a makacs mélyszlovákok, hanem a nemzetileg orientált balközép képviselői is körülállták a tribünt, ahonnan igazán tüzes szónoklatok hangzottak el... Igaz, ugyanebben az időpontban volt Pozsonyban egy másik tüntetés is: a föderáció híveié; ám itt jóval kevesebben voltak, hiszen a hallgatag többség sajátos vonása, hogy nemcsak csöndesebb, hanem az utcákra is ritkábban vonul ki. Persze, a végső számadásnál majd megmutatkozik, hogy nem a saját kárára ennyire visszahúzódó-e, mert az alkotmányosságnak fittyet hányó szuverenitási kezdeményezés alig két hete még apró görgetege időközben hatalmas méretűvé dagadt: már száguld, közben törzúz, és hétfőtől immár a Szlovák Nemzeti Tanács is az útvonalába kerül. Egy olyan légkörben, amikor a hordószónokok és pártvezérek unisono azt állítják, hogy a köztársasági elnök kiskorúsítani óhajtja Szlovákiát; hogy a cseh nemzetnek kolonialista törekvései vannak és a Prágától való elszakadás egyenesen a földi paradicsomba vezetné a Morva folyótól keletre fekvő országrészt; hogy két magyar, ha összehajol, akkor csakis területi revízióról sutyoroghat. Őszintén szólva, nem is az bánt, hogy ilyen nézetek is el-elhangzanak; hanem az, hogy Közép-Európa szívében százezrek hitelt adnak az ilyen szemenszedett kitalációknak. Hogy sokak számára a Hlinkagárdisták és Tiso a példakép, nem pedig a gazdaságilag fejlett Nyugat, avagy az emberi jogokat magas nívón garantáló Svájc. Nálunk viszont azon folyik a vita, hogy szabad-e magyarul szólnom ahhoz, akinek szintén magyar az anyanyelve és nemzetisége; illetve egyáltalában jogom van-e az anyanyelvhasználatra? Természetesen, nem a történelmi múlt okán, hanem abból a tényből, hogy itt élek, ahol élek, és az az anyanyelvem, ami! Bántó dolog, hogy nem mindenki számára világos: ezzel senki mást nem rövidítek meg semmivel; hogy a magyar szó a Dunán innen is alapvető egyéni-közösségi emberi jogom; és - egyebek között - megindokolhatatlan ostobaság az a törekvés, hogy ne az anyanyelvemen használjam a városok s falvak magyar nevét. Azt említettem az imént: az azonnali, korlátlan szuverenitás görgetege már száguld és egyre hatalmasabb méretűvé dagad Külső jellemzője az indulatoskodás, az érzelmekre ható vitézkedés, a külső és belső ellenségkeresés, a gyülöletszítás. Ebben a helyzetben a pozsonyi parlament üléstermében csakis egy dolog számíthat: hogy akik Szlovákia felelős vezetői, különböző funkciók választott vagy kinevezett ellátói, vagy éppenséggel a polgárok szabadon választott parlamenti képviselői - azok a külső nyomással szembeszegülve és szigorúan az alkotmányossághoz ragaszkodva, bölcs higgadtsággal s feltétlen szakértelemmel végezzék dolgukat. N

em a nyári uborkaszezon csendjének prolongálását, hanem a politikai kultúra térhódítását várom. Gondolom, sokadmagammal. MIKLÓSI PÉTER 'Elhangzott 1991. szeptember 21 -én, a Szlovák Rádió magyar adásában. NÉHÁNY SORBAN közös nevezőt kell találni. Szlovákia politikai színtere tulajdonképpen ellentmondásos. Az egyik oldalról azoknak a hangja hallatszik, akik szeretnék megőrizni a közös államot, a másik oldalról^viszont a szuverenitást követelik. Ó ebben annak kifejezését látja, hogy Szlovákia világosan szeretné a Cseh Köztársaság tudtára adni: egyenlő partnernek tekinti magát. A csehszlovák-német szerződésről a külügyminiszterhez küldött levéllel kapcsolatban František Mik-' loško újra leszögezte: a Szlovák Államot legális úton hirdették ki, és önállóságát a világ 27 országa is elismerte. Továbbra is arra fognak törekedni, hogy az általuk kifogásolt részt töröljék a szerződésből. A népszavazást illető követelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az SZNT kérheti a köztársasági elnököt annak kiírására, viszont szerinte a Szlovákia szuverenitásáról tartott népszavazásnak nem lenne sok értelme, hiszen ez manapság már adott. M

ély aggodalommal figyelik az Amerikában élő szlovákok a csehszlovák politikai helyzet alakulását, különösen a szélsőséges nacionalistáknak a csehszlovák állam szétverésére irányuló törekvéseit. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az amerikai szlovákok megküldték František Mikloškónak, az SZNT elnökének, s a szöveg egy példányát eljuttatták a Csehszlovák Sajtóiroda washingtoni tudósítójához is. A táviratban továbbá az áll, a Szlovák Nemzeti Tanács nem mondhat le arról a politikai tőkéről, amelyet a CSSZSZK külföldön jelent. „Szlovákia jövője akkor van a legjobban biztosítva, ha egyenjogú föderációban él a Cseh Köztársasággal. Az amerikai szlovákok nem követelik az önálló szlovák államot, ahogyan azt Kanadában a Szlovákok Kongresszusa állítja". I

van Szilajev a köztársaságok közötti gazdasági szerződés aláírásáig mégis megtartja mindkét tisztségét. A múlt szerdán ugyanis bejelentette, hogy lemond az orosz kormányfői posztról, s csak a népgazdaság operatív irányításával megbízott bizottság elnökeként fog tevékenykedni. Egyébként Gorbacsov pénteken ezt a bizottságot hivatalosan is ideiglenes kormánnyá nyilvánította, s egyidejűleg feloszlatta Valentyin Pavlov volt szövetségi kormányfő miniszteri kabinetjét. A gazdasági szerződés aláírása után az operatív gazdaságirányító bizottságot a köztársaságközi gazdasági bizottság fogja felváltani, s ennek élére Gorbacsov már most pénteken Szilajevet nevezte ki. R

endkívüli kongresszust tartott a Tádzsik Kommunista Párt, amelyen a küldöttek úgy döntöttek, hogy a párt új neve tádzsik Szocialista Párt lesz. A jóváhagyott dokumentumok szerint az új politikai szervezet magáénak vallja elődje „leghaladóbb elveit", de az összemberi értékek tiszteletben tartása érdekében elutasítja az osztályharc gondolatát. H

ozzávetőleg 90 ezer Jordániában, valamint 180 ezer Libanonban, Szíriában és más országokban élő palesztin írta alá azt a petíciót, amely elítéli az USA közel-keleti béketervét. A dokumentumot megküldték a Palesztin Nemzeti Tanácsnak, amely ma tartja ülését Algériában. Megállapítása szerint az amerikai békekezdeményezés a palesztin nép jogainak rovására akarja a palesztinokra kényszeríteni az arab-izraeli konfliktus „kapituláns megoldását". E

gy második Holocausthoz vezethet az a politika, amelyet Bush amerikai elnök alkalmaz jelenleg Izraellel szemben Ezt az izraeli kormány egyik legjobboldali tagja, Zeevi tárca nélküli miniszter jelentette ki. Mint ismeretes, Bush azt kérte az amerikai Kongresszustól, hogy halasszák el az Izraelnek nyújtandó tíz milliárd dolláros hitel odaítélését E pénzre Tel Aviv-nak a szovjet zsidók letelepítéséhez van szüksége. Zeevi szerint az amerikai elnök legutóbbi megnyilatkozásaiban az antiszemitizmus jelei fedezhetők fel, majd hozzátette: Bush nemcsak azt szeretné, hogy Izrael a 24 évvel ezelőtti háborúban megszerzett területekről mondjon le, hanem ennél többet akar, talán azt, hogy a zsidók szoruljanak a Földközi-tengerbe. V

arsóban szombaton több lengyel-szovjet gazdasági és kereskedelmi megállapodást írtak alá, s ezek után remény van arra, hogy a két ország közötti áldatlan helyzetben javulás következik be. Az egyik szerződés szerint a szovjet vasércért, földgázért, cellulózért és más nyersanyagokért Lengyelország az idén 160-190 millió dollár értékben gyógyszeripari termékeket, 35 millió dollárért pedig pótalkatrészeket szállít Moszkvának A másik szerződés lényege: Varsó ugyancsak ebben az évben 600 ezer tonna burgonyát, 50 ezer tonna almát és 20 ezer tonna hagymát exportál a Szovjetunióba, amiért cserébe a jövő év első felének végéig 1,5 milliárd köbméter földgázt kap. Ezzel Varsó lényegében hitelt nyújtott Moszkvának