Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám, hétfő

1991. SZEPTEMBER 23. I ÚJ SZÓ, HÍREK-VÉLEMÉNYEK FÖDERATÍV ALLAMOT! MÁR CSAK AZ ENSZ SEGÍTHET,,,? A POLGÁROK EURÓPÁJÁÉRT (Folytatás az 1. oldalról) A sok-sok kisváros polgármestere, ta­nácsi képviselői minden alkalmat megra­gadtak, hogy a hivatalos plenáris és szek­cióüléseken kívül is ismerkedjenek, kap­csolatot teremtsenek egymással. Oravec János párkányi polgármester például összehozta két hasonló lélekszámú város vezetőjét, Szenohradszki Béla kiskőrösi és Anton Prokain trencsénteplici polgár­mestert, ók aztán azon melegiben meg­beszélték, hogyan vehetnék föl a jóbaráti és partneri kapcsolatokat. Bodrogi György né, a Pest megyei, 13 ezer lakosú Nagykáta polgármestere, a magyarorszá­gi Kisvárosi önkormányzatok Országos Érdekszövetségének alelnöke a konfe­rencia programját, a sok érdekes témájú előadást és az ismerkedési lehetőségeket igen nagyra értékelte. - Nyugati baráta­inktól rengeteget tanulhatunk, és hozzánk képest óriási tapasztalatokkal rendelkez­nek KIS ÉVA A helsinki folyamat keretében megren­dezett háromnapos konferencia szomba­ton közös plenáris üléssel ért véget, ame­lyen az egyesitett Európa régióinak és helységeinek együttműködése perspektí­váiról beszélt Joseph Hofmann, az Euró­pai Városok és Régiók Tanácsának elnö­ke. „ Célunk a polgárok Európája, s nem a veszélyes, nemzeti alapon szerveződő Európa", mondotta felszólalásában. A kongresszus résztvevői záródokumen­tumot fogadtak el, amely a Rotterdami Felhívást támogatja. A városok és régiók együttműködését támogató következő konferenciát 1992 végén, vagy-1993 elején rendezik Firen­zében. KIFÜTYÜLTÉK MEČIART Igaz, nem az általa összetrombitált hívek, hanem a nevét említve a tőle is szlovákabb nemzetőröknek az a csoport­ja, amely Szlovákia Felszabadításáért Mozgalom néven még tavaly kérte (és meg is kapta) a belügyminisztériumi re­gisztrációt; és amely szombaton délután nagygyűlést szervezett Pozsony főterén. A szuperpatriótáknak az a csoportja ez, amely nemcsak Vladimir Mečiart vagy Jozef Prokešt, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét, hanem még a szélsőségesen nacionalista nézeteiről ismert Stanislav Pánist is árulással vádolja! Ezt a felfogást tükrözte a tegnapelőtti összejövetelük is, amelynek minden mondata pátosszal és gyűlölettel volt teli; a Hej, Slováci kezdetű dalt pedig vállmagasságba emelt jobb karral hallgatták végig a mozgalom támo­gatói. A szitkozódásból egyébként kijutott mindenkinek, akit csak a szónokok az ajkukra vettek. František Kollár, a mozga­lom különben Bécsben élő elnöke „cse­hobolsevista zsidó"-nak titulálta Václav Havelt, a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságot a szlovákság tömlöcének tartotta, felszólította a közhivatalok cseh nemzetiségű dolgozóit, hogy hagyják el Szlovákiát, illegálisnak mondta a Szlovák Köztársaság kormányát és az SZNT-t; erélyesen rápirított az Egyesült Államokra és az NSZK-ra, hogy Csehszlovákiát és nem az SZFM által óhajtott önálló Szlovák Államot tekintik tárgyalópartnereiknek; majd kifejtette azon nézetét is, hogy Euró­pa csak akkor tanúsíthat valóban demok­ratikus magatartást, ha elismeri az 1939­től 1945-ig fennállt szlovák állam hagyo­mányaira építő önálló Szlovákiát. Rólunk, itt élő magyarokról az derült ki, hogy rendre elmagyarosított szlovákok va­gyunk, akik majd örülünk, ha e mozgalom lehetővé teszi nekünk igazi énünk kinyil­vánítását. Hasonló szellemben beszélt Peter Blaško, a mozgalom vezető titkára is, aki Münchenben „tanulgatta" a politi­zálás ábécéjét; s itt az ökölrázáson kívül annyit hasznosított belőle, hogy számta­lanszor beleüvöltötte a mikrofonba: önál­ló Szlovákiát! önálló Szlovákiát!... He­lyenként annyira tűzbe jött, hogy észre sem vette:_sa|át hívei sem tudják követni tempóját. Ök inkább a kulisszát szolgál­tatták mindehhez, hiszen Tiso-kép, Tisót éltető jelszó és a föderációt meg Prágát becsmérlő felirat egyaránt megjelent a tri­bün előtt, ahol körülbelül félezren ácso­rogtak mintegy két órácskán keresztül. Mindehhez és minderről csupán any­nyit. a miénkénél már érettebb demokrá­ciákban az újfasiszták tüntetéseit vagy külön kordonnal szokta körülzárni - vagy egyszerűen betiltja a rendőrség. (Munkatársunktól) - Az eredetileg vártnál jóval többen, a szükségesnél kevesebben voltak jelen azon a csehszlovák himnusszal véget érő tegnap délutáni tömeggyűlésen, amelyet a Cseh és Szlovák Födera­tív Köztársaság területi egységének megőrzése érdekében főrendező­ként a VPN, azaz a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom hirdetett meg. Tizenöt-húszezren jöttek el Pozsony főterére, és az erkölcs, az etika, a tolerancia jelszavával fejez­ték ki azon óhajukat, hogy a jövőben is közös, szövetségi államban kí­vánnak élni. Sokan tolongtak a tribü­nön is, ahonnan Marián Calfa, szö­vetségi kormányfő, Petr Pithart, cseh, illetve Ján Čarnogurský szlo­vák miniszterelnök; Vladimír Dlouhý, a szövetségi és Ján Holóik, a szlo­vák kormány minisztere, a most is szúrós tekintetű forradalmár: Fedor Gál; továbbá František Mikloško, az SZNT elnöke; Milan Šútovec, a Szö­vetségi Gyűlés Nemzetek Kamará­jának elnöke; Jozef Kučerák, a NYEE elnöke; Martin Porubjak, szlovák miniszterelnök-helyettes; és több más szónok is szólt az egybe­gyűltekhez. Itt láttam a tribünön A. Nagy Lászlót, Tóth Károlyt, Zászlós Gábort, Ján Langošt, Miroslav Kusýt; a tribünt körülálló tömegben pedig Bugár Bélát, az MKDM elnö­két, vagy Peter Kresáneket, Po­zsony főpolgármesterét is. A felszólalók mindegyike okos. (Folytatás az 1. oldalról) letadással Václav Havel elnök bú­csúztatta, a szlovák fővárosba re­pült, ahol Ján Klepáč, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Martin Porubjak, a szlovák kor­mány első alelnöke üdvözölte Ezt követően a pozsonyi vár Szövetségi termében a török elnök találkozott a SZNT és a szlovák kormány leg­felsőbb képviselőivel. A pozsonyi várban a török elnököt František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, valamint Ján Čarnogurský, a szlovák kor­mány elnöke fogadta. A köszöntés alkalmából a török államfő kifejtette azt a nézetét, miszerint a közös Európába a nagyobb egységeknek és régióknak könyebb lesz a belépé­sük, mint az önálló, kisebb alakula­toknak. Turgut özal és František Mikloš­ko egyetértettek abban, hogy inten­zívebbé kell tenni a két köztársaság közti kapcsolatokat, elsősorban gaz­dasági téren. A török elnök ellátogatott a po­(Folytatás az 1. oldalról) - szakemberek ezreinek műve, tehát meg kell bízni benne. De sajnos, még a legma­gasabb tárgyalókörök sem úgy beszélnek erről, mint ahogy kellene. (Visszahívni! - zúgott fel a tömeg). Ennek a beruházás­nak hasznot kell hozni, mert „a mi szlovák nemzetünknek, akik itt élünk, ez az érde­ke". - hangoztatta végül. Čom aj úr, a Hydrokonzult képviselője (keresztnevén nem mutatkozott be), aki a vízmű előnyeit szakmai érvekkel ecse­telte, először megfeddte a környezetvé­dőket, hogy holmi biológusok, matemati­kusok, festőművészek és diákok beszél­nek bele a hajózás, az árvízvédelem, a mezőgazdaság, az energetika, a föld alatti vizek és az építészet kérdésköreibe, majd ő maga elmagyarázta az egybegyűl­teknek, milyen előnyöket hoz ez a mű a hajózás, az árvízvédelem, a mezőgaz­daság, az energetika, a föld alatti vizek és az építészet számára. Nehezményezte, hogy míg a régi rendszerben azért zaklat­ták a tervezőket és kivitelezőket, hogy a túlméretezett biztonsággal túlságosan megdrágítják az építkezést, és állandóan lefaragnak a költségekből a biztonság rovására, most az a vád éri őket, hogy nem alkottak eléggé biztonságos művet, ö azonban személy szerint vállalja a fele­lősséget, - hangoztatta, ha felelősöket keresnek. Utána Rudolf Královič egyszerű csalló­közi lakos (aki véletlenül az építésben érdekelt egyik vállalat dolgozója) lépett mikrofonhoz, és elmondta: levelet írt a Szövetségi Gyűlés elnökének, amely­ben kérte Duray Miklós és Mikuláš Huba higgadt érveléssel tett hitet a de­mokrácia, az alkotmányosság, a nemzeti kisebbségeknek is emberi és szabadságjogokat biztosító jogál­lam mellett. Az elhangzottak közül jómagam talán Milan Šútovec két kijelentését tartom a legfontosabb­nak. Az egyik: a Szövetségi Gyűlés Elnöksége mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legrövi­debb időn belül (talán még ezen a héten) megszülessen a népszava­zás kiírását lehetővé tevő végrehaj­tási törvény; egy másik kijelentésé­vel pedig arra utalt, hogy a referen­dum megtartásától csak azok félnek, akik a lusztrálásoktól is tartanak... Tudósításom aligha lenne teljes, ha elhallgatnám, hogy a tér egyik sarkában a közös államot ellenző nacionalisták meglehetősen nagy csoportja verődött össze. A rendő­rök némán tűrték a hőzöngök „in­cselkedéseit"; még azt is, amikor azok a csehszlovák nemzeti zászlót tépték össze. A helyszínen tartózko­dó karhatalmi erők egyik parancsno­ka: a 02448-as szolgálati számot viselő rendőr százados kérdésemre azt felelte, hogy sem intézkedésre, sem közbelépésre nem kaptak uta­sítást. A tudósító ilyenkor csupán azon tűnődhet: kit szolgál és kinek a pártján áll az immár apolitikusnak és pártsemlegesnek mondott, pusz­tán a törvényesség biztosítására hi­vatott rendőrség? M. P. zsonyi városházára is, ahol Peter Kresánek főpolgármester megis­mertette a város múltjával és jele­nével. Vasárnap a török államfő tisztele­tére díszebédet adott a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák kor­mány. Első ízben jártam Csehszlovákiá­ban, mondotta a török államfő láto­gatása végén, majd kifejtette, mind­két városban, Prágában és Po­zsonyban is hasznos megbeszélé­seket folytatott, amelyeket követően az országaink közötti politikai, gaz­dasági, turisztikai, kereskedelmi kapcsolatok fellendülése várható. Történelmünk egyszer már találko­zott, közös jövőnk azonban egészen más lesz, mint az Oszmán Biroda­lom idején volt, mondotta Turgut özal. A Török Köztársaság elnöke teg­nap délután befejezte hivatalos ba­ráti látogatását hazánkban, s hazau­tazott. A pozsonyi repülőtéren Fran­tišek Mikloško és Ján Čarnogurský búcsúztatta. képviselők mentelmi jogának felfüggesz­tését és bíróság elé való állításukat, mert ők Szlovákiának csak kárt okoznak, de szégyen, hogy ez ügyben nem történik semmi. Végül a Nyitra vidéki küldöttség (a privigyei Matica) képviselője tette fel minderre a koronát. Könnyekig ható pá­tosszal dicsérte „e nagyszerű, értékes művet, nagyszerű tudósok és tehetséges dolgozók alkotását". Felső-Nyitra vidéke haldoklik - kihalnak az erdők és az embe­rek és itt mindannyiunk szégyenére nem akarják átadni az erőművet, pedig akkor le lehetne állítani Nováky környékén a környezetszennyezést. Amikor Anettová asszony, a komáromi Matica-ház vezetője felolvasta „Dél-Szlo­vákia lakosságának nevében" az elfoga­dott petíciót az erőmű befejezéséért, ak­kor a tömeg már ütemesen kiabálta: befe­jezni, befejezni. Hogy kik voltak ebben a tömegben, arra csak egyetlen példa: amikor a Felső-Nyitra vidék képviselője Duray Miklósnak nyakörvet és szájkosa­rat ítélt, egy idős hölgy a tömegből biza­lommal súgta nekem: „bizony az a Duray állandóan provokál, de mi tudjuk, hogy emögött a Sörös dollárjai vannak". A kívülállók, a helybéliek számára akár lidércnyomásnak is tűnhetett mindez a Csallóköz közepén lobogó maticás­zászlókkal és a délvidék börtönnel és nyakörwel fenyegetett parlamenti képvi­selőivel. Az akció szervezői bizonyára elégedettek voltak. A felhergelt résztvevő­ket az autóbuszok még idejében elszállí­tották az önálló Szlovákiáért tartott pozso­nyi tüntetésre. (szénási) (Folytatás az 1. oldalról) is tagadta a katonai együttműködés lehe­tőségét Horvátország és Bosznia-Herce­govina között, abban az esetben, ha ez utóbbi ellen támadást indít a néphadse­reg. Azt mondotta, a két köztársaság között nagyon jók a kapcsolatok. Egye­lőre nincs közös védelmi stratégiájuk an­nak ellenére, hogy közös ellenséggel kell szembenézniük. Ante Markovics szövetségi kormány­fő - akit tegnap a horvát vezetés lemon­dásra szólított fel - arra kérte az Európai Közösségeket, hogy lord Carrington, a hágai békekonferencia elnöke mielőbb térjen vissza Jugoszláviába. Mégpedig azért, hogy ismét próbálja meg tető alá hozni a békét a horvátok és a szerbek között. Markovics elnök az olasz diplomá­cia vezetőjével telefonon tárgyalt, Több nemzetközi fórum is foglalkozott a jugoszláv helyzettel. így például az Európa Tanács, amely a nemzetközi szervezetek közül elsőként sürgette, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzon Ju­goszláviával és vitassa meg békefenntar­tó erök kiküldésének a lehetőségét. Az ET parlamenti közgyűlésén a huszonöt tag­ország képviselői heves viták után hagy­ták jóvá a jugoszláv válságról szóló hatá­rozatnak azt a részét, amely felszólítja a tagállamokat; vegyék fontolóra „azon jugoszláv köztársaságok elismerését, amelyek kinyilvánították függetlenségü­ket." Genscher német külügyminiszter a New York-i ENSZ-közgyülésre való elu­tazása előtt pedig kijelentette, a Biztonsá­gi Tanács az egyedüli olyan intézmény, amely kötelező erejű intézkedéseket hoz­hat a jugoszláv konfliktusban résztvevő felek beleegyezése nélkül is. Nyilvánvaló­an a jugoszláv hadseregre gondolt, mert leszögezte, szerinte a jugoszláv fegyve­res erök államcsínyt hajtottak végre, és a hadsereg kicsúszott a politikai ellenőr­zés alól. Szerinte az is egyértelmű, hogy a hadsereg ellenzi az Európai Közössé­gek közvetítő misszióját. Ezért síkraszállt azért, hogy a BT a jugoszláv konfliktus fö bűnösét politikailag teljesen szigetelje el, s foganatosítson ellene gazdasági szank­ciókat is. Mark Eyskens belga külügymi­niszter is annak a véleménynek adott hangot, hogy Horvátország megszállása esetén gazdasági szankciókat kell foga­natosítani Szerbia ellen. A magyar kormány szombati nyilatko­zata határozottan elítélte a hadsereg semmivel sem indokolható és törvényte­len akcióját Horvátország ellen. Budapest Borisz Jelcin orosz államfő, aki Nur­szultan Nazarbajev kazah elnök kísére­tében pénteken érkezett Azerbajdzsánba, hogy az ottani vezetéssel az örmény­azerbajdzsáni konfliktus kulcskérdéséről, Hegyi Karabah sorsáról tárgyaljon, vasár­nap Karabah központjába, Sztyepana­kertbe utazott. Velük ment Ajaz Mutali­bov kazah elnök is. Szombaton olyan értékelések láttak napvilágot, hogy Jelcin és Nazarbajev tárgyalásai Mutalibowal nem vezettek eredményre. Az azerbajdzsán vezető egyértelműen értésre adta, semmi esetre sem mennek bele abba, hogy Karabah Örményországhoz kerüljön. Ekkor közöl­ték a hírügynökségek, hogy Borisz Jelcin­nél ismét szívelégtelenség lépett fel és ezért halasztotta el (szombatra tervezett) utazását Sztyepanakertbe. Később más forrásokra hivatkozva a TASZSZ azt állí­totta, hogy Jelcin egészséges, jól érzi magát. Nem hivatalos források szerint az utat azért.halasztották el, mert gondok támadtak Jelcin személyes biztonságá­nak a szavatolására. Állítólag egy Jelcin elleni rtierényletkísérlettől tartottak a biz­tonsági emberek. Nazarbajev kazah államfő még szom­baton este azt mondta az újságíróknak, hogy az orosz elnökkel megtartott közös útjuk célja tárgyalóasztalhoz ültetni Azer­bajdzsán és Örményország vezetőit Hozzátette, naiv dolog lenne azt várni, hogy közvetítő missziójuk azonnal ered­ményes lesz. Nazarbajev egyúttal élesen bírálta Gorbacsov elnök készülő rende­letét Karabahról. Szerinte e dokumentum figyelmen kívül hagyja Azerbajdzsánnak, mint szuverén államnak a státusát. Sze­rinte arra lenne szükség, Gorbacsov a ko­rábbi alkotmányellenes rendeletét helyez­ze hatályon kívül, amellyel Karabahnak különleges státust adott. Grúziában is elkelne az orosz és a ka­HALÁLOS BALESET Súlyos közlekedési baleset történt teg­nap kora délután Pozsonyban, a Mlynské Nivy-Karadzsics utca kereszteződésé­ben. Egy jugoszláv állampolgár figyelmet­lenül vezette kocsiját, nem adott előnyt a fö úton haladó Favoritnak, és frontálisan ütközött a szabályosan közlekedő jármü­szerint a Biztonsági Tanácsnak halaszt­hatatlanul meg kell kezdenie a jugoszláv válságról a tárgyalásokat. Ugyancsak szombaton, Vukovartól nem messze aknatűzbe került három csehszlovák újságíró személygépkocsija. Szerencsére egyikük sem sérült meg. Tegnap délután kaptuk a hírt, hogy a jugoszláv hadsereg alakulatai és a szerb fegyveresek elfoglalták a Zágráb­tól 60 kilométernyire lévő Petrinja várost A dalmát tengerparton lévő Sibenik horvát parancsnoka pedig azt telefonálta az olasz Ancona kikötővárosba, hogy a ju­goszláv légierő tegnap dél körül megint súlyos bombatámadást indított a város ellen. Ugyanebben az időpontban a Tan­jug azt jelentette, hogy a kelet-horvátor­szági Eszék, Vinkovci és Vukovar környé­kén is elkeseredett harcok folynak. Tegnap délután kaptuk az első gyors­hírt arról, hogy a jugoszláv hadsereg közölte, elfogadja a Horvátország által ajánlott tüzszünetet. Kadijevics védelmi miniszter elrendelte a jugoszláv hadsereg támadásainak és csapatmozgásainak a beszüntetését. Az ö parancsának, csak­úgy, mint Franjo Tudjman parancsának délután három órakor kellett volna életbe lépnie Ennek ellenere a hírügynökségek ezután is harci cselekményekről számol­tak be. Például a horvát fővárosban, Zág­rábban a tűzszünet érvénybe lépése előtt öt perccel újabb légiriadót rendeltek el. Megfigyelők úgy vélik, hogy ez a tűzszü­net a legeslegutolsó alkalom a még na­gyobb vérontás megakadályozására. Azért nagyobbak most az esélyek, mert ezt a tüzszünetet a horvát elnök kezde­ményezte. Igaz, őt a harctéren kialakult, a horvát erök számára kedvezőtlen hely­zet kényszeritette pénteken és szomba­ton az ilyen irányú lépések megtételére. Szerbiában a korábbi tüzszüneti megálla­podás kudarcát a horvátok számlájára írják, mondván, nemcsak hogy nem ürí­tették ki az elfoglalt katonai objektumokat, de a blokádot is folytatták. Kadijevics, hogy változtasson a helyzeten, mozgósí­tást rendelt el Szerbiában és Crna Gorá­ban, s a tartalékosokat Horvátországba küldte. Úgy tűnik, ez a húzása bevált. Mindez még nem jelenti azt, hogy ez a tűzszünet tartós lesz. Egyáltalán nem világos ugyanis, hogy ki fog elrendelni tüzszünetet, a horvátországi szerb fegy­veres alakulatok számára. Diplomáciai források megjegyezték, kérdés az is, hogy Tudjman valóban ellenőrzése alatt tart|a-e a horvát erőket, s rá tudja-e venni ókét a legújabb megállapodás tisztelet­ben tartására. zah elnök békemissziója, mivel az utóbbi negyvennyolc órában rendkívül kiélező­dött a helyzet. A „tüntetések háborúja" a tegnapra virradó éjszaka Tbilisziben véres összecsapásba torkollott Zviad Gamszahurdia elnök hívei és az ellenzék között Hozzávetőleg negyven embert szállítottak a kórházba, a halálos áldoza­tokról érkező jelentéseket nem erősítették meg. Az erőszakhullám hajnali kettőkor tört ki, amikor a parlament épülete előtt ismét összegyűltek Gamszahurdia hivei miután az elnök a rádióban és a televízióban erre szólította fel őket. A Rusztaveli sugárúton az elnök több ezer harcias híve vonult végig, hogy eltávolítsák az ellenzék által errfelt barikádokat és leszámoljanak ..a demokratikus és független Grúzia ellen­ségeivel". A fanatizált tömeg az első barikádok védőit könnyűszerrel megfuta­mította. akik a Grúz Függetlenségi Párt székháza előtt emelt akadályok mögé vonultak vissza. Itt törtek ki a legheve­sebb összecsapások, a két tábor kövek­kel és botokkal esett egymásnak. Az államfő hivei túlerőben voltak, az épületét tönkretették. A rendőrség az egészet tá­volról szemlélte, csupán később avatko­zott közbe úgy, hogy a barikád néhány védőjét letartóztatták. Gamszahurdia hi­vei a kora reggeli órákban ismét a parla­ment elé vonultak és az ellenzék felett aratott győzelmüket ünnepelték. Tegnap érkezett a hír, hogy meghalt a harmincöt éves Gigi Abeszadze, aki a Gamszahurdia elleni tiltakozásként fel­gyújtotta magát A tegnap esti előzetes eredmények szerint a szombati örményországi nép­szavazáson a többség a köztársaság füg­getlenségére voksolt. A TASZSZ adatai: a szavazásra jogosultak 91,3 százaléka járult az urnákhoz, s 99 százalék mondott igent a független Örményországra. vei. A „tettes" autója egy másik kocsinak ütközött A Favoritban ketten is életüket vesztették: az 56 esztendős gépkocsive­zető és felesége! Négyen könnyebb sérü­léseket szenvedtek A halálos balesetet okozó felelőtlen jugoszláv állampolgár kereket oldott, s nagy erőkkel nyomoz­nak utána. Megközelítőleg 250 000 koro­na kár keletkezett! A „JÓZAN ÉSZ" NEVÉBEN KAPCSOLATAINK FELLENDÜLÉSE VARHATÓ GRÚZIÁBAN ELSZABADULT A POKOL VITA KARABAHRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents