Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám, hétfő

A GÖRGETEG ... mind Szlovákia, mind Csehszlovákia lakosságának többsége továbbra is a közös állam híve; míg az önálló szlovák államot mindössze 18 százalék óhajtja. Igaz, ez a csoport viszont annál hangosabb! (3. oldal) A FÖLD A TULAJDONOSÉ! ÉS AZ IGAZSÁG? Abban viszont reménykedem, hogy a negyedi szövetkezet vezetősége képes lesz megfékezni az indulatokat, mielőtt azok hullámai átcsapnának a Vág túlsó partjára. Ennék érdekében mihamarabb kölcsönösen elfogadható egyezségre lenne szükség. (4. oldal) Hétfő, 1991. szeptember 23. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 223. szám ,,Csallóköz lakói követelik a bősi erő­mű építésének befejezését" - hirdette szombaton szlovák nyelven a kék színű transzparens annak a becslésem szerint 500 fős menetnek az élén, amelynek résztvevői az erőmű aljához autóbuszo­kon érkeztek és onnan vonultak fel a rög­tönzött szónoki emelvény elé, hogy meg­hallgassák az „erudált" szakemberek be­szédeit, és hitet tegyenek a vízmű mellett. Azt talán mondanom sem kell, hogy a kör­nyék falvaiból legfeljebb egy-két ember volt a tömegben. Nagyrészt a Komáromi járásból (például Šrobárovóról és Nemes­ócsáról), Pozsonyból és messzebbről, a Felső-Nyitra vidékéről érkeztek mint „spontán" tüntetőkhöz illik, szervezett autóbuszokon, a Matica slovenská „kultu­rális intézmény" zászlait lobogtatva. A szónokok közül először Ján Syč parlamenti képviselő lépett mikrofon elé, és elmondta: nem szokása ilyen tiltakozó akciókon részt venni, de mivel az újsá­gokban, a rádióban és televízióban (bizo­nyára nem a magyar nyelvű sajtóra gon­dolt) csak arról hall, olvas, hogy ezt a mű­vet szét kell rombolni, már nem bírta türtőztetni magát, meg kell szólalnia a jó­zan ész nevében. Mert ez - szerinte (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB egykori, 13. biztonsá­gi osztályának levéltári anyagait ké­szültek szombaton megvizsgálni Ján Mlynárik történész és Miroslav Jansta, a november 17-i esemé­nyeket vizsgáló bizottság tagja, mindketten a Szövetségi Gyűlés képviselői. Mint a Csehszlovák Tele­vízió szombati híradójának riportjá­ból kiderült, a kommunista párt do­kumentumai, annak ellenére, hogy az állam sorsát tekintve létfontossá­gúak lehettek, egyszerűen zúzdába kerülhettek, a levéltárosok tudta nél­kül. Az Állami Központi Levéltár igazgatója biztosította a képviselő­ket, hogy segít nekik előkeríteni a CSKP KB 13. osztályának anya­gait. Olyan dokumentumokról van szó, amelyek segíthetnének felfedni a ré­gi rezsim, nyolcvanas éveiben elkö­vetett megtorló akcióinak (beleértve 1989. november 17-ét) kitervelőit, illetve azok felelősségét. A levéltári anyag hallatlan mennyiségű doku­mentumot tartalmaz, amelyek rávilá­gíthatnak a kommunista párt szere­pére történelmünkben, nyilvántartja a tisztogatások jegyzőkönyveit, s az ötvenes évek monstre-pereinek anyagát. EK: KÉT LEGYET EGY CSAPÁSRA „HÁROMSZÖG­HADMŰVELET" Az Európai Közösségek pénz­ügyminiszterei szombaton Hollan­diában informatív jellegű találkozót tartottak, s úgy határoztak, megvizs­gálják, megoldható-e az, hogy a ke­let-európai országoktól vásárolnak élelmiszert, s azt küldik a Szovjet­unióba. E ,,háromszög-hadművelet­nek" nevezett akció célja az, hogy megoldják Csehszlovákia, Lengyel­ország és Magyarország élelmiszer­kiviteli problémáit. Az EK bizottságá­nak két héten belül jelentést kell készítenie arról, kivitelezhető-e ez a terv. Meg kell jegyezni, az ilyen megoldás nem számít újdonságnak, mert a közelmúltban az EK finanszí­rozta a magyarországi gabona Albá­niába való szállítását. A Szovjetunió a múlt héten arról tájékoztatta a ti­zenketteket, hogy 14,7 milliárd dol­lárra lenne szüksége nyugati élelmi­szerekre, hitelek formájában is, s ebből 7 milliárdot közvetlenül az EK-tól kért. A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG TALÁLKOZÓJA AZ ELNÖKKEL A készülő feddhetetlenségi tör­vény körüli problémák, valamint a szövetségi kormány „átvilágítása" során felmerült néhány bizonytalan­ság tisztázása volt a célja annak a találkozónak, amelyre a november 17-i eseményeket vizsgáló bizottság és Václav Havel elnök között került sor pénteken. Erről Miroslav Jans­ta, a bizottság egyik tagja, a Szövet­ségi Gyűlés képviselője nyilatkozott a sajtóiroda munkatársának. Miroslav Jansta elmondta, az el­nök alapvetően nem kifogásolja a bi­zottság munkáját, az átvilágítás kér­dése azonban dilemmát okoz, ame­lyet ezidáig a kormány feddhetetlen­ségi törvénytervezete sem tud meg­oldani. A képviselő szerint arról van szó, hogy a lusztrálás törvénybe iktatása ellentétben áll az általános emberi, szociális és kulturális jogok chartájával, amelyet Csehszlovákia is ratifikált. A kérdéssel azonban, erkölcsi, emberi vonatkozásai miatt, valahogyan meg kell birkózni. Turgut Ozal a pozsonyi várban (Méry Gábor felvétele) HAZÁNKBAN JÁRT TURGUT ÖZAL, A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KAPCSOLATAINK FELLENDÜLÉSE VÁRHATÓ HASZNOS TÁRGYALÁSOK PRÁGÁBAN ÉS POZSONYBAN • KÖZÖS TÖRTÉNELMI MÚLTUNK UTÁN A KÖZÖS JÖVŐÉRT • A TÖRÖK ÁLLAMFŐ TEGNAP HAZAUTAZOTT Szombaton, csehszlovákiai hiva­talos látogatásának második napján Turgut Ozal, a Török Köztársaság elnöke a prágai várban fogadta a Cseh Köztársaság legfőbb képvi­selőit - Dagmar Bureáovát, a Cseh Nemzeti Tanács elnökét és Petr Pithartot, a cseh kormány elnökét. Az élnöki iroda információi szerint a török államfő Dagmar Burešovával és Jan Kalvodával, az CSNT alel­nökével többek közt Törökország­nak Európához fűződő viszonyáról tárgyalt. A CSNT képviselői egyebek közt érdeklődtek a törkországi etni­kai kisebbségek valamint a török társadalom viszonyáról. Turgut Ozal elmondta, hogy Törökországba törö­kök százezrei érkeznek, különösen a Balkánról, akiket anyanyelvük és vallásuk is az anyaországhoz köt. Hozzátette, hogy a török államnak bizonyos problémái vannak a kurd kisebbséggel. Petr Pitharttal, a cseh kormány elnökével a török elnök elsősorban a két ország, Törökország és Cseh­szlovákia közös törekvéseiről bu­széit - az Európai Közösségek tag­jaivá válásról. Petr Pithart szerint a Török Köztársaság e tekintetben lépéselőnnyel bír a CSSZSZK-val szemben. Mindketten kifejtették, hogy a két ország a jövőben köze­lebb állhat egymáshoz mind poltikai mind gazdasági téren. A szombati nap folyamán a török elnök díszebéden találkozott a Cseh Köztársaság képviselőivel, amelyet a CSNT épületében adott tiszteleté­re Dagmar Burešová. A délelőtti órákban, ezt megelőzően Turgut Ozal virágcsokrot helyezett el Szent Vencel szobránál, valamint Jan Pa­lach emlékművénél, ezt követően Kari Schwarzenberg, az elnöki iro­da vezetője kíséretében megtekin­tette Prága történelmi nevezetessé­geit. Turgut Ozal szombaton, ugyan­csak Kari Schwarzenberg társasá­gában, megtekintette Karlovy Varyt. A látogatáson jelen volt Benedikt Durmek, Csehszlovákia törökorszá­gi és Safa Gíray, Törökország cseh­szlovákiai nagykövete is. Szombaton este a török elnök ünnepi fogadást adott Václav Havel tiszteletére a prágai Forum szál­lóban. Vasárnap délelőtt a török államfő Pozsonyban folytatta hivatalos láto­gatását. Miután a prágai repülőtéren az államfőnek kijáró katonai tiszte­(Folytatás a 2. oldalon) HORVÁTORSZÁG MÉG TARTJA MAGÁT MÁR CSAK AZ ENSZ SEGÍTHET...? A LEGESLEGUTOLSÓ REMÉNY: A TEGNAPI TŰZSZÜNET A hét végén a hírügynökségek annyi anyagot adtak ki a Horvátor­szágban dúló háborúról és az ezzel kapcsolatos nemzetközi állásfogla­lásokról, hogy egy egész újságot is meg lehetett volna tölteni velük. Korántsem teljes válogatásunk az elmúlt negyvennyolc óra alatt történ­tekről a lehető legtömörebben: Segélykiáltásként hatott a horvátor­szági kikötőváros, Split rádiójának szom­bati felhívása. Ebben azt kérték a nem­zetközi közösségtől, tegyen meg mindent a háború befejezéséért. Az adást Olasz­országban fogták. A spliti adó szerint Zadart, Sibeniket és Splitet naponta bom­bázza a jugoszláv légierő és támadja a haditengerészet. E városok víz és vil­lanyáram nélkül vannak, repülőtereiket és a bekötőutakat elzárták, csakúgy mint a kikötőket. A péntekről szombatra virra­dó éjszaka hozták nyilvánosságra azt a levelet, amelyben Franjo Tudjman hor­vát elnök felajánlotta Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszternek: beszün­teti a hadsereg horvátországi laktanyái­nak és más objektumainak blokádját, ha leállítják a Horvátország elleni frontális támadást. Tudjman megígérte, hogy eb­ben az esetben ismét lesz a kaszárnyák­ban áram, víz és élelmiszert is kapnak a katonák. Az ún. jugoszláv néphadsereg ugyanis azzal indokolta a 700 páncélos­sal támogatott nagyszabású offenzívát, hogy fel akarja szabadítani a horvátorszá­gi laktanyákat. Kadijevics azt állította, hogy a katonaságnak nincsenek politikai ambíciói, és „nem törekszik a hatalom megszerzésére". Tudjman a felhívást ké­sőbb többször is megismételte, de amint a hadijelentések igazolják, nem volt foga­natja. Ugyancsak szombaton érkeztek hírek arról, hogy a hadsereg néhány alakulata megtagadta a parancsot. Mint ismeretes, Stipe Mesic, az államelnökség elnöke, aki ebből fakadóan a főparancsnoki tisztet is betölti, korábban dezertálásra szólította fel a jugoszláv néphadsereg katonáit. Szombaton a Belgrádtól délkeletre lévő Velika Plana község térségében több száz behívott tartalékos letette a fegyvert, és a parancsot megtagadva nem volt hajlandó a horvát határok felé indulni. Ugyanígy cselekedtek Sabac városban a tartalékosok, őket a Bosznia-Hercego­vinában lévő Banja Lukába akarták kül­deni. Ha már ennél a köztársaságnál tar­tunk, meg kell jegyezni, hogy Bosznia­Hercegovinában is elrendelték a terület­védelmi erők mozgósítását arra az esetre, ha a hadsereg - Horvátországhoz hason­lóan - e köztársaság ellen is támadást indítana. A szarajevói kormány pedig fel­szólította a hadvezetést, hogy azonnal vonják ki Bosznia-Hercegovinából a ju­goszláv hadsereg alakulatait. A szaraje­vói vezetés élesen bírálta Kadijevicset, amiért Bosznia-Hercegovinát felvonulási területként akarják kihasználni a Horvát­ország elleni hadműveletekhez. A zágrábi kormány is ülésezett szom­baton s javasolta, hogy vasárnap déltől mindkét fél, tehát a hadsereg is, meg a fegyveres erők is szüntessék be katonai akcióikat. Az újabb tűzszüneti ajánlatot tartalmazó levelet Kadijevicsnek cí­mezték. Gojko Susak, akit a múlt héten nevez­tek ki horvát védelmi miniszterré, meg­erősítette, ő is kapott olyan értesüléseket, amelyek szerint a hadsereotagjai Sibenik kikötőváros környékén állítólag vegyi fegyvert alkalmaztak. Hozzátette, hogy egyenlőre meg nem erősített értesülések­ről van szó. Nem erősítette meg, de nem (Folytatás a 2. oldalon) ELŐKERÜL A 13. OSZTÁLY LEVÉLTÁRI ANYAGA? A „JÓZAN ÉSZ" NEVÉBEN 'ERŐMŰPÁRTOLÓK ÖSSZEJÖVETELE BŐSÖN Hiába, ízlések és pofonok különbözőek (Méry Gábor felvétele) A POLGÁROK EURÓPÁJÁÉRT TÖBB SZÁZ „VÁROS" PRÁGAI TALÁLKOZÓJA A városok és a régiók együttműködé­séről Prágában tartott nemzetközi konfe­rencián közel 30 ország 900 képviselője vett részt. Az európai városok közötti partneri kapcsolatok nem újkeletúek, már a második világháború befejeződése után kezdtek kialakulni. Később az Európai Parlament és Európa Tanács létrejöttével szervezettebbé váltak, és az Európai Kö­zösségek részéről komoly anyagi s erköl­csi támogatásban részesültek. Ami új a mozgalomban, az a volt szocialista országok bekapcsolódása. A helsinki fo­lyamat tagországai őszinte örömmel és nagy segítőkészséggel fogadták a közép­Relet-európaiakat, és úgymond tisztele­tükre egy egy évvel ezelőtt Rotterdam­ban, már az ó részvételükkel, nemzetközi konferenciát rendeztek. Ott határozták el, hogy idén Prága látja vendégül ezt a nagy családot. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents