Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám, péntek

HÍREK - VELEMÉNYEK r ÚJ SZÓ, JELCIN NÉLKÜL ÜLÉSEZIK AZ OROSZ PARLAMENT GORBACSOV ÉS SEVARDNADZE AZ ÁTALAKULÁSRÓL • TBILISZIBEN NINCS NYUGALOM WASHINGTON IS ELISMERI SZÍRIÁNAK VISSZA KELL KAPNIA A GOLAN-FENNSÍKOT Moszkvában tegnap délelőtt kezdődött meg az orosz parlament őszi ülésszaka. Ruszlán Haszbulatov, az Orosz Föderá­ció Legfelsőbb Tanácsának elnöke meg­nyitó felszólalásában közölte, elmarad Borisz Jelcin beszámolója a köztársa­ságban kialakult helyzetről, mivel meg­romlott az elnök egészségi állapota. A to­vábbiakban hangsúlyozta, Jelcin megbe­tegedése nem komoly, kisebb szívelégte­lenség lépett fel nála, s az orvosok azt ajánlották, hogy pihenjen, halassza el útját a Kaukázuson túli területekre A képviselők az ülésszak során megvi­tatják az Oroszországi Föderáció állami elrendezésével, a helyi közigazgatási szervekkel, a gazdasági és jogi reformok­kal kapcsolatos kérdéseket. Mihail Gorbacsov szerdán interjút adott az Izvesztyija című napilapnak, s ebben elmondta, véleménye szerint tíz­tizenöt évbe telik, amíg a Szovjetunió valóban átalakul. Megelégedéssel nyug­tázta: ,,Két-három nappal a puccs után megmutatkozott az önfenntartási ösz­tön". Megállapította, szerinte a novo­ogarjevoi folyamat tart, ilyen vagy olyan formában folytatódik. Nyilatkozott Eduard Sevardnadze volt külügyminiszter is, aki a szövetségi köztársaságok viszonyát il­letően az új gondolkodásmód politikájá­nak folytatását szorgalmazta. Szükséges­nek tartotta az egységes gazdasági és demokratikus térség megőrzését a volt Szovjetunió területén belül. Véleménye szerint a szövetségi szerződés szolgálhat alapul az együttműködéshez, a köztársa­ságok közötti horizontális kapcsolatok lét­rehozásához. Tbilisziben is tegnap kezdődött meg a grúz parlament rendkívüli ülése. A napi­renden szerepelnek a grúz gazdasági reformokkal, az állami vállalatok privatizá­lásával kapcsolatos kérdések, s a képvi­selők megvizsgálják a már nem létező kommunista párt parlamenti tagjainak mandátumait. Tbilisziben egyébként tegnap is folyta­tódtak a kormányellenes és a kormány­párti nagygyűlések. Zviad Gamszahur­dia elnök ismételten felszólította a polgá­rokat a konszolidálásra. Állítólag azt is kijelentette, hogy Oroszországban né­hány demokratikus mozgalom kezdemé­nyezésére kampány kezdődött Eduard Sevardnadze ellen. Az ellenzék képvise­lői kétségbe vonták ezt az állítást. James Baker amerikai külügyminisz­ter, aki Izrael és Egyiptom után szerdán Szíriában tárgyalt, tegnap máris tovább­utazott Jordániába. Rendkívül fontos, hat­órás tárgyalásokat folytatott Hafez Asz­szad elnökkel. Az ezt követő sajtóérte­kezleten leszögezte: az Egyesült Államok támogatja azt a damaszkuszi követelést, hogy Izrael adja vissza Szíriának az 1967-ben megszállt Golan-fennsíkot. El­mondta, a garanciákat tartalmazó levél, amelyet átadott vendéglátójának, megha­tározza: „minden frontra vonatkoznak azok az ENSZ-határczatok, amelyek az összes megszállt terület visszaadásáról szólnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Jordán-folyó nyugati partjára és a Gázai övezetre, hanem a Golan-fennsíkra is". A sajtóértekezleten Baker szíriai partnere, Faruk Sara is részt vett, aki hozzátette, hogy a Golan elidegeníthetetlen szíriai terület, s ha békét akarnak a térségben, akkor azt vissza kell adni Szíriának. Kije­lentette még, ha Washington garanciákat nyújt Izraelnek a 10 milliárd dolláros hitel­re, (Tel Avivnak erre a pénzre a szovjet zsidók letelepítéséhez van szüksége), ak­Minimum 200 amerikai repülőgép - az F 117 Stealt típusúaktól a haditengeré­szet repülőgépeiig - állomásozik a Per­zsa-öbölben és a környező térségben, készen egy esetleges újabb Irak elleni bevetésre. Erről szerdán tájékoztattak a Pentagon munkatársai, két dolgot azon­ban nem voltak hajlandók részletezni. Az egyik az, hogy Szaúd-Arábián kívül pon­tosan hol, a második pedig az, hogy pontosan mennyi a gépek száma. Nem csoda hát, hegy a világ figyelme ismét az öböl felé fordul. Ezért is érdekes az a tegnap délelőtti hír, hogy Szaúd-Arábia tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint több ezer amerikai katona állna készen a visszatérésre a szaúdi bázisok­ra. A szaúdi szóvivő nem említette a Pat­riot típusú légelhárító rakétákat, amelyek­ről szerdán a Fehér Ház azt közölte, hogy ilyeneket is Szaúd-Arábiába küldtek. Ugyanakkor washingtoni magas rangú tisztségviselők is azt állították, hogy az amerikai fegyveres erők újabb átcsopor­tosításáról (természetesen Szaúd-Arábi­ába) még nem született végleges döntés. A ma már nyugalmazott Norman Schwarzkopf tábornok, aki az Irak elleni kor az nagy akadályt fog jelenteni a közel­keleti béke útjában. Az amerikai mellett szovjet diplomáciai aktivitás is tapasztalható a térségben. Alekszandr Belonogov külügyminiszter­helyettes szerdán Tuniszban a PFSZ ve­zetőjével, Jasszer Arafattal tárgyalt, s megpróbálta elhárítani a békekonferen­cia útjában álló utolsó akadályokat is. Diplomáciai források szerint Belonogov Washington kívánságára találkozott Ara­fattal. Az USA állítólag azt kérte a Szov­jetuniótól, gyakoroljon nyomást a PFSZ­re, hogy az fogadja el a palesztin részvé­tellel kapcsolatos amerikai feltételeket. Mint ismeretes, Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a palesztin delegációban nem ve­hetnek részt a PFSZ tagjai, valamint a ke­let-jeruzsálemi arabok. A megszállt terü­letek palesztinjai által támogatott PFSZ viszont úgy véli, hogy egyedül neki van joga a palesztin küldöttség tagjainak a ki­válogatására. Kairói diplomaták ugyanak­kor azt jelentették, hogy már körvonalazó­dik egy kompromisszumos megoldás Tel Aviv és a palesztinok között. háborút irányította, szerdán este a dallasi egyetemen megtartott előadásában azt mondta, nem hiszi, hogy ismét sor kerül­ne egy újabb komoly katonai összecsa­pásra az USA és Irak között. A légierő Szaúd-Arábiába küldését azonban jogos­nak nevezte, mert a Szaddam-rezsim akadályozza az iraki tömegpusztító fegy­verek felkutatásával megbízott ENSZ­szakértők munkáját. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap­ra virradó éjszaka ismét az iraki helyzettel foglalkozott, a fő téma az ENSZ-főtitkár javaslata volt, hogy engedélyezzék az Irak számára meghatározott olajexport mennyiségének a növelését. A világszer­vezet korábban úgy döntött, hogy Bagdad 1,6 milliárd dollár értékben szállíthat kül­földre kőolajat. A főtitkár 2,1 milliárdot javasol, s mint ismeretes, Szaddam ebből a pénzből, szigorúan az ENSZ felügyelete alatt, törleszti a háborús károkat, az ENSZ szerveinek a kiadásait, valamint az iraki lakosság részére érkezett humanitá­rius szállítmányokat. A BT újabb határo­zatot készített elő, erről a vita lapzártánk után fejeződött be. 1991. SZEPTEMBER 20. NÉHÁNY SORBAN B udapesten a Cseh Nemzeti Tanács tudományos, művelődésügyi és kul­turális bizottságának tagjai magyar parla­menti képviselőkkel folytattak megbeszé­léseket az oktatás irányításával és finan­szírozásával, valamint a cseh kultúra ma­gyarországi bemutatkozásával kapcsola­tos kérdésekről. A cseh vendégek egyhe­tes látogatása során megállapodás szüle­tett a törvényalkotással összefüggő javas­latok kölcsönös cseréjéről. A tárgyalópart­nerek szorgalmazták egy olyan kulturális megállapodás aláírását, amely lehetővé tenné a főiskolai pedagógusok, diákok cseréjét és nyári szemináriumok rende­zését. ^N^ak akkor sikerül meggyorsítani az ww első társulási megállapodásokat az Európai Közösségek és Lengyelor­szág, Magyarország valamint Csehszlo­vákia között, ha Németország és Fran­ciaország áthidalja a belpolitikai nehézsé­geket és megnyitja piacait a kelet-európai termékek előtt. Ezt Richard von Weizsäc­ker német elnök hangsúlyozta azon az ünnepi vacsorán, amelyet Francois Mit­terrand francia elnök tiszteletére rende­zett Berlinben. „Nincs szükségünk arra, hogy az egyes országok saját nemzeti politikájukat alkalmazzák a kelet-európai államokkal szemben, de szükségünk van az egyeztetett, a partneri kapcsolatokon alapuló politikára" - jelentette ki a szövet­ségi államfő. F ranz Vranitzky osztrák kancellár, aki szerdán érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra, négyszem­közti megbeszéléseket folytatott Antall József miniszterelnökkel. Ausztria és Ma­gyarország kiemelten fontos partnerek nemcsak a kétoldalú politikai és gazdasá­gi kapcsolatokban, hanem a nemzetközi együttműködésben és a biztonságpoliti­kában is - hangsúlyozta a magyar kor­mányfő. A megbeszéléseken szó volt a jugoszláv helyzetről is. Antall és Vranitz­ky egyetértett abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket a fegyvernyugvás érde­kében. A kancellár azonban hozzáfűzte: amennyiben az ismételt erőfeszítések sem vezetnek eredményre, akkor a ke­reskedelmi, gazdasági szankcióktól sem szabad visszariadni. O któber elsejéig az amerikai katonák elhagyják a Dél- és Észak-Koreát kettéosztó demilitarizált övezetet - közöl­te tegnap a szöuli külügyi szóvivő. Ezt követően az övezet déli részét a dél­koreai hadsereg ellenőrzi majd. A mintegy 500 főnyi amerikai zászlóalj a koreai há­ború befejezése óta ellenőrizte a Panmin­dzsontól délre fekvő, 1,6 kilométer hosszú szakaszt. Dél-Koreában jelenleg mintegy 43 ezer amerikai katona állomásozik, ám 1992-ig számukat 7 ezerre csökkentik. E rich Honeckernek, a volt NDK veze­tőjének családtagjai hamarosan ta­lálkozhatnának Németország moszkvai nagykövetségének képviselőivel. Ezt megbízható források közölték a TASZSZ hírügynökséggel A hírt megerősítette a szovjet televízió Vremja hírmagazinja is, de a részletekről nem tájékoztatott. Mint ismeretes, Honeckert a szovjet hadsereg menekítette ki Moszkvába a felelősségre­vonás elől. A szövetségi kormány a meg­hiúsított puccskísérlet után ismét kérte Honecker kihallgatását. P árizs közölte, hogy a francia vámosok megkezdték az országba importált hús „szisztematikus ellenőrzését". Mi­chel Charasse költségvetési miniszter a TF 1 rádióállomásnak adott szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, az ellenőr­zésnél szigorúan betartják az Európai Közösségek előírásait. A francia kabinet szerdai döntését azzal indokolta, meg akarja akadályozni, hogy hormonnal ke­zelt állatok kerüljenek francia területre. .akoriatilag már az összes vietna­VJI V m i vendégmunkás távozott Bul­gáriáim 1989-ben még 23 ezer vietnami tartózkodott az országban, most kb. öt­százan-hatszázan lehetnek. Többségük beteg, terhes nö és kisgyermekes anya. Bulgária és Vietnam idén áprilisban írta alá a vendégmunkások távozásáról szóló megállapodást. M oszkvába szóló meghívást kaptak az afgán mudzsahidek - közölte tegnap a Szovjetunió iszlamabadi nagykövetségének szóvivője. A meghí­vást a száműzetésben működő afgán ár­nyékkormány legfelsőbb képviselőjének adták át. A találkozóra egy hónapon belül kerülhetne sor. Gorbacsov önfenntartási ösztönről és átalakulásról beszél: Ám a „határtalan" nagy ország éppen a határok mentén morzsolódik szét, s még egy Gorbacsov típusú politikus sem tarthatja össze. (A Týždenník aktualít-ból) A SZLOVÁK KORMÁNYFŐ SZERINT NEM LESZ FORRÓ AZ ŐSZ Ján Čarnogurský szlovák kormányfő interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, melyben kifejtette véleményét néhány politi­kai kérdésről. A nemzeti tanácsok elnökségei nemrég tartott együttes ülésének eredményeiről elmondta, hogy a két elnökség közt nagy nézetkülönbségek voltak tapasztalhatók. Ezeket aztán igyekeztek közös közlemény kiadásával leplezni. A közlemény azonban az ellenté­tes vélemények miatt nagyon általános lett, s különbözőképpen magya­rázható. Nemrég a Polgári Mozgalom kül­döttsége járt Pozsonyban, s röviddel utána a Polgári Demokratikus Párt küldöttsége is eljött Szlovákiába, hogy tisztázza egyes politikai pártok és mozgalmak álláspontját. Első kézből akartak információkhoz jutni arra vonatkozóan, mi a helyzet Szlo­vákiában, s a szlovák kormányfő véleménye szerint ezt meg is tud­hatták. Ugyanakkor szlovák partne­reik is első kézből informálódhattak, és tapasztalatot cserélhettek. A jugoszláviai helyzetről szólva Ján Čarnogurský rámutatott, hogy nem vonható párhuzam a csehek és szlovákok, illetve a horvátok és szerbek ellentétei közt. Horvátor­szágban népszámlálási adatok sze­rint 12 százalékot tesz ki a szerb kisebbség. Szlovákiában a magya­rok százalékaránya 11 százalék. A szlovák kormányfő szerint Horvát­országban azért hoztak létre köz­társasági területvédelmi alakulato­kat, mert a jugoszláv hadsereget a szerbek uralták. A hadsereg terü­leti átszervezésekor, Szlovákia terü­letén arányosan helyeznek el kato­nai erőket, és főleg szlovákiai fiata­lok fognak itt szolgálni. A hadsereg mindig képesebb a területvédelem­re, mint a véderő. Ján Čarnogurský szerint hasznos volna Horvátország és Szlavónia elismerése. Arra a pa­radox helyzetre is rámutatott, hogy elvileg Szerbia sem utasítja el Hor­vátország és Szlavónia elismerését. Szerbia azonban igényt tart horvát­országi területekre. A jugoszláviai válság hatása az európai integrációs folyamatra szavakkal nem fejezhető ki - mutat rá Ján Čarnogurský. A je­lenlegi európai integráció Európa nyugati részében a nyugat-európai államok közt megy végbe. A kom­munizmus bukása után az európai integrációs csoportokhoz való társu­lásra a volt kommunista államok is számítanak. Ezek, kivált némelyek, azonban kulturális és szociális hely­zetüknél fogva eléggé elütnek a nyugati országoktól. Úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nincs felké­szülve a kontinens nyugati és keleti részének integrációjára. Azt a kérdést is feltette a tudósító Ján Čarnogurskýnak, hogyan véle­kedik a közelgő őszről, amely sokak szerint forró lesz, azaz tovább nö­vekszik a szociális feszültség. A szlovák kormányfő szerint azon­ban egyáltalán nem szükséges, hogy forró legyen az ősz. A kormány sikerrel biztosítja annak feltételeit, hogy legalább a fontos nagyvállala­tok lényegében zökkenőmentesen térhessenek át az új termelési prog­ramra, és álljanak át az új piacokra. Amennyiben Szlovákiában bárki ké­pes lenne a jelenleginél tökélete­sebb, főleg gazdasági programmal előállni, s erről meggyőzni az állam­polgárokat, valamint az SZNT képvi­selőit, felválthatja a jelenlegi kor­mányt, és hozzáfoghat saját prog­ramja megvalósításához. ELLENTMONDÓ HÍREK ÉS VÉLEMÉNYEK LESZ ÚJABB AMERIKAI LÉGITÁMADÁS IRAK ELLEN? ÜNNEPÉLYESSÉG UTÁN FESZÜLTSÉG HUNČÍK PÉTER A MOSZKVAI KONFERENCIA ESEMÉNYEIRŐL A múlt héten kezdődött a szovjet fővárosban az emberi jogokkal foglalkozó összeurópai konferencia. Hunčík Péter, a prágai elnöki iroda munkatársa, a csehszlovák delegáció tagja adott lapunknak friss információkat a tanácskozás menetéről. Az ünnepélyes hangvételű külügyminiszteri beszédek elhangzása után a konferencia eléggé feszült légkörben folytatódik. Ennek elsősorban a jugoszláviai helyzet az oka. Nincs olyan felszólalás, amely ne említené konkrétan az öldökléssé torzuló polgárháborús viszonyokat. A múlt héten két nagyon erős hangú nyilatkozat hangzott el, az amerikai küldöttség vezetője és a csehszlovák delegáció egyik tagja részéről. Ivan Novotný, aki a cseh kormányt képviseli, arról számolt be, hogy Horvátországban cseh és szlovák családokat látogatott meg és döbbenetes tényekről szerzett tudomást: ártatlan gyermekek és öregek kivégzéséről. A szerb csetnikek brutális viselkedését határozottan elítélte. Max Kampelman is bírálta Szerbiát és hangsúlyozta, hogy ilyen politikát folytatva nem csatlakozhat az európai közösséghez. A konferencia másik fontos témaköre az emberi jogok betartását ellenőrző mechanizmusok kérdése. Az osztrák és a svájci küldöttség javaslatot terjesztett elő (melyet a csehszlovák és a magyar küldöttség is támogat) egy olyan ellenőrző rendszer létrehozására, mely szerint bármely ország felkér­het nemzetközi szakértőket, hogy vizsgálják meg az emberi jogok helyzetét egy másik országban. Az amerikai küldöttség ezt a javaslatot nem támogatja, de jelezte, hogy előterjeszti saját elképzelését erről a kérdésrőK Egyre erőteljesebben kap hangot a nemzeti kisebbségek kérdése. Ebben a munkában a csehszlovák küldöttség is aktívan részt vesz. Hunčík Péter és Batta István is készül felszólalásra a jövő héten. A hangsúlyt arra kívánják helyezni, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó emberek a politikai nemzet­nek a szerves részét képezik, kisebbségi jogaikat számarányuktól függetle­nül kell biztosítani és a kisebbségi önkormányzatok jogait ki kell szélesíteni oly módon, hogy egymással hálózatot alkotva biztosítsák a kollektív jogokat. A moszkvai tanácskozásnak is jellemző kísérő jelensége az ún. „folyósó­munka", a lobbyzás. Hunčík Péter elmondta, hogy a múlt hét folyamán érdekes beszélgetéseket folytatott több küldöttség képviselőjével. Találko­zott Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel is, akivel megbeszélést folytatott a konferencia várható eredményeiről, a kisebbségi pártok helyzeté­ről Csehszlovákiában. A magyar és a csehszlovák küldöttség között nagyon jó együttműködés alakult ki. A csehszlovák delegáció parlamenti képviselő tagjai, köztük Batta István holnap utaznak Örményországba és Hegyi Karabahba, ahol független megfigyelőként ellenőrzik a választásokat. (v. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents