Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám, csütörtök
HÍREK - VÉLEMÉNYEK .Ú/SZÓi SZOLZSENYICIN NEM VOLT HAZAARULO Szilajev egy funkciót lead • Gamszahurdia lassan meghátrál A Szovjetunió kedden megszüntette a büntetőeljárást Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író, diszszidens ellen. Nyikolaj Trubin szovjet főügyész kénytelen volt beismerni, hogy az író, akit 1974-ben kiutasítottak a Szovjetunióból, semmilyen bűncselekményt sem követett el. ~ . A 72 éves író az Amerika Hangja rádióállomásnak adott nyilatkozatában azt mondta, most már kész hazatérni. Hozzáfűzte azonban, erre nem kerül nyomban sor, mivel be akarja fejezni új müvét, ügy vélekedett, ha hazatér, valószínűleg nem lesz ideje írni. Szolzsenyicin már néhány éve egy nagyregényen dolgozik a Szovjetunió életéről. Ivan Szilajev lemond az orosz föderáció miniszterelnökének tisztségéről, közölte tegnap a RIA független orosz hírügynökség azzal, hogy Szilajev továbbra is a népgazdaság operatív irányításával foglalkozó bizottság elnöke marad. Lépését azzal indokolta, hogy az államtanács ülésén valamennyi köztársaság vezetője és ami számára nagyon fontos, Borisz Jelcin is úgy vélekedett, hogy jelenlegi szövetségi funkcióját lássa el. Az operatív irányítási bizottság valójában egyfajta ideiglenes szövetségi kormány, amely addig fog működni, amíg nem jön létre a gazdaságirányítás rendes szerve. Szilajev nem volt hajlandó elmondani, ki lesz az utódja az orosz kormány élén. Csak annyit mondott, hogy ismeri utódját. Valószínű, hogy rövidesen fény derül a titokra, hiszen ma kezdődik Moszkvában az oroszországi parlament ülése. Akaki Aszatiani, a grúz parlament elnöke kijelentette, új parlamenti választásokat kell tartani, mivel a parlament jelenlegi összetétele nem felel meg a grúziai politikai erőviszonyoknak. Az új választások kiírása egyébként az ellenzék egyik fő követelése volt. A tüntetők emellett követelték Gamszahurdia elnök lemondását is, erre azonban egyelőre nem került sor. Viszont a tbiliszi hírek szerint a köztársaság vezetője hajlandó tárgyalásokat kezdeni az ellenzéki pártokkal és mozgalmakkal. Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tegnap érvénytelennek nyilvánított min-: den megállapodást az SZKP ingó és ingatlan vagyonára vonatkozóan mind a Szovjetunió területén, mind külföldön. A hírt a RIA hírügynökség tette közzé azzal, hogy az utasítás megszegését az érvényes oroszországi törvények alapján fogják büntetni. A határozat reagálás azokra a hírekre, amelyek szerint az utóbbi hetekben fizikai és jogi személyek több megállapodást kötöttek abból a célból, hogy eltitkolják, illetve megszerezzék az SZKP vagyonának egy részét. Az SZKP KB igazgatási osztályának helyettes vezetője szerint január 1-én a párt vagyona 7,7 milliárd rubel és 12,4 millió devizahitel volt. MUBARAK OPTIMISTA: LESZ OKTÓBERBEN KONFERENCIA ENSZ-KÖZGYŰLÉS KEVES A VILÁGSZERVEZET PÉNZE A DIMINEATSA VÁDJA: NEMZETKÖZI ÖSSZEESKÜVÉS ROMÁNIA ELLEN Jevgenyij Primakov, a szovjet államfő személyes megbízottja, aki közel-keleti körúton tartózkodik, hogy megszilárdítsa a Szovjetunió és a térség országainak gazdasági kapcsolatait, kedden Kuvaitból Iránba érkezett. Teheráni tárgyalópartnere, Ali Akbar Velajati külügyminiszter volt, fő témájuk pedig a kétoldalú kapcsolatok mellett az afgán probléma békés rendezése. Velajati üdvözölte Moszkva döntését, hogy leállítja a fegyverszállítást Afganisztánba. Hozzáfűzte, Teherán az egész probléma rendezésére törekszik. Kihasználva az alkalmat Primakov köszönetet mondott az iráni kormánynak azért, hogy a múlt hónapban nem támogatta a szovjet puccsot. James Baker amerikai külügyminiszter viszont Kairóban tárgyal. Hoszni Mubarak államfő a két és fél órás találkozó után megtartott sajtóértekezleten úgy vélekedett, továbbra is van remény arra, hogy a terveknek megfelelően októberben tartják meg a közel-keleti békekonferenciát. Hangsúlyozta a konferencia fontosságát, mondván, csak így lehet megakadályozni a további vérontást. Baker az újságírók előtt nagyon derűlátóan szólt a palesztinok álláspontjáról. Kijelentette, 7 hónapja tartó békemissziójának kezdete óta a lehető legkomolyabb és legtartalmasabb megbeszéléseket folytatta a palesztinok képviselőivel. Baker közölte, az USA átadta a palesztinoknak és Izraelnek azoknak az írásos garanciáknak az első változatát, melyek szerint a békekonferencián tiszteletben fogják tartani érdekeiket. Az említett dokumentumokról nem volt hajlandó semmit mondani, azzal, hogy jóváhagyásuk után kópiáikat megkapja az összes érdekelt fél. Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött 46. ülésszakán hét új állam vált a világszervezet tagjává, Litvánia, Lettország és Észtország, valamint a két Korea, a Mikronéziai Államszövetség és a Marshallszigetek. Ezzel 166-ra nőtt a tagállamok száma. A felvételi ceremónia után szót kaptak az új tagországok vezetői, köztük a három balti köztársaság elnökei, akik hangsúlyozták elszántságukat, hogy lehetőségeikhez mérten hozzá kívánnak járulni a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ülésszak nyitónapján levelet küldött az összes tagország külügyminiszterének, s ezekben figyelmeztet a világszervezet válságos pénzügyi helyzetére. A főtitkár felsorolta azt a tíz államot, köztük Csehszlovákiát, amelyek időben és a teljes összeggel járultak hozzá a szervezet költségvetéséhez. Ezekhez az országokhoz kisebb késéssel csatlakozott további 41 állam, de még így is 108 tagország tartoCsehszlovákia, Magyarországgal és Lengyelországgal együtt, álítólag következetesen kiveszi részét egy ,,új és elítélendő Románia ellenes összeesküvésből". Ezt állította egyebek közt tegnap a Bukarestben megjelenő Dimineatsa napilap, mely az Ion Iliescu elnökhöz közelálló körök nézeteit tükrözi. A szokatlanul éles, Csehszlovákiát nyersen bíráló cikknek már a címe is ironikus és jelzi tartalmát: Barátunk a Cseh és Szlovák Köztársaság. A Dimineatsa szerint ennek legújabb bizonyítéka a prágai kormánykörök azon javaslata Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy foganatosítsanak közös intézkedéseket a román emigránsok hullámának megfékezésére. „Nem tudtam, hogy létezik ilyesmi, ha csak nem azt a néhány száz vagy ezer cigányt azonosítják készakarva a románokkal..., akik Csehszlovákián keresztül akarnak Németországba jutni - írja rasszista hangnemben a lap. A csehszlovák hatóságokat valószínűleg a híres cseh film, A szigorúan ellenőrzött vonatok ihlették, s megpróbálják most ezt felújítani. Ezért javasolták Magyarországnak és Lengyelországnak: hogy közösen együttműködve ellenőrzött vonatokon toloncolják vissza Romániába a románokat, hogy biztosan megszabaduljanak tőlük. Ez a tiszta demokrácia - a hármasszövetségé. Csehszlovákia varsói nagykövetének még más elképzelései is vannak, melyeket érezhető szimpátiával és bőséggel terjeszt a számunkra rossz emlékű Gazeta Wyborcza. A náci hidrák foroghatnak az örömtől sírjaikban, mert módszereiket már következetesen elsajátították és a közeljövőben talán alkalmazzák is, s lehet, éppen azok az államok, melyek első áldozatai voltak a nácizmusnak." zik az ENSZ-nek; 809,5 millió dollár hiányzik a költségvetésből, további 486,9 millió a békeakciókra fordítandó juttatásokból. A világszervezet 22 állama, köztük a Biztonsági Tanács állandó tagjai, az ENSZ-titkárság szerkezeti struktúráját érintő módosításokat javasoltak. A reformnak erősítenie kellene a főtitkár jogköreit, és korlátoznia az apparátusét. A javaslat feltételezi a bonyolult szerkezeti struktúra leegyszerűsítését oly módon, hogy csupán négy főosztályt hoznának létre. Ezek élén a főtitkár helyettesei állnának. A főosztályok irányítanák a mintegy 20 alosztályt. A további módosítások a nagyhatalmak szerepének korlátozását célozzák. George Bush elnök kedden a Fehér Házban fogadta a három balti állam elnökeit Vytautas Landsbergis, Arnold Rüjtel és Anatolij Gorbunovs arra figyelmeztették Bush elnököt, hogy országaik számára kulcsfontosságú probléma a szovjet fegyveres erők kivonása. Meghökkentő, elképesztő ez a fogalmazás. A szerző a soviniszta és magyarellenes írásairól, nézeteiről ismert román publicista, Radu Vecsler. Elfogult magyarellenes cikkei szinte naponta teret kapnak a Dimineatsaban. Vecsler most sem tagadta meg önmagát, semmibe veszi a tényeket, s útszéli megfogalmazásai sértőek, elfogadhatatlanok. Az említett csehszlovák javaslat létét már régen, hivatalosan is cáfolták a prágai hatóságok, s erről szerényen és röviden, de mégis tájékoztatott néhány szolidabb román lap, melyek közé a Dimineatsat még véletlenül sem merném sorolni. Számos példát lehet felhozni arra is, hogy Csehszlovákiába menekült román állampolgárok közt románok is vannak és nem csak a lenézett cigányok. Azt már nem is említem, hogy állampolgári jogon Bukarestnek nem szabad köztük különbséget tennie. Megjegyezném, hogy a másik oldal tehát Romániába menekült csehszlovák állampolgárokról eddig nincs tudomásom. Az már csak részletkérdés, hogy Varsóban Csehszlovákiának nem férfi, hanem női nagykövete van, mégpedig Fialková aszszonv személvében. Romániában egyébként már hosszabb ideje elég kemény sajtókampány folyik a közép-európai hármak ellen. Sajnálatos, hogy amikor - úgymond - román nemzeti érdekről van szó, akkor ebbe ä kampányba az utóbbi hetekben a szolid, kiegyensúlyozott hangvételű lapok egy része is bekapcsolódott. Augusztus végén ugyanis egy lengyel hetilap, a Sens, cikket közölt arról, hogy a hármak gazdasági együttműködésébe be lehetne kapcsolni más államok határ menti régióit is. Például Erdély vagy Kárpátalja egy részét. Ennek kapcsán indult meg a szokatlanul heves kampány a hármak ellen. KOKES JÁNOS, Bukarest 1991. SZEPTEMBER 19. NÉHÁNY SORBAN H a Budapest megrendezi a világkiállítást, akkor ebben Pozsonynak is szerepe lesz. Erről állapodott meg kedden a magyar fővárosban Demszky Gábor, Budapest és Peter Kresánek, Pozsony főpolgármestere. A többórás megbeszéléseken a világkiállítással összefüggő kérdéseken kívül szó volt a bősi vízlépcsőről is. Egyetértésre jutottak abban, hogy az erőmű nagymarosi részét nem kellene megépíteni. A bősi erőmű jövőjéről kidolgozott variánsok közül Peter Kresánek az ún. D-változat mellett kötelezte el magát. A szlovák küldöttség több szakértői megbeszélést folytatott a budapesti városházán, majd megtekintette a szlovák gimnáziumot. K edden az Európa Parlament 62 képviselője követelte a Kubával szembeni immár 30 éve érvényben levő amerikai'gazdasági blokád feloldását. Lépésüket a Kubában kialakult „drámai helyzettel" indokolták - közölte az AFP hírügynökség. A képviselők - főként kommunista, szocialista és környezetvédelmi pártok tagjai - közös közleményben vádolták az Egyesült Államokat, hogy a kubai kommunista rezsim megdöntésének látomása miatt éheztet egy népet. F aruk Sara szíriai külügyminiszter határozottan elutasította az Európa Parlament vádját, hogy országa rejtegeti Alois Brunnert, a keresett náci háborús bűnöst. Bonnban megtartott keddi sajtóértekezletén Sara elmondta, a Brunner szíriai tartózkodásáról szóló híreket „izraelpárti elemek" agyalták ki. Brunner a felelős azért, hogy több tízezer zsidót deportáltak a náci haláltáborokba. A háború után Brunner eltűnt, s több ország, köztük Csehszlovákia is törekedik a felkutatására. O—öulban a dél-koreai rendőrség 02 a kedd esti tüntetések résztvevőinek feloszlatása során lelőtt egy diákot, aki véletlenül járt a helyszínen. Szemtanúk szerint a 27 éves fiatalembert akkor érte a halálos lövés, amikor diákok százai tiltakoztak a helyi rendőrállomás előtt. Csöng Von Szik kormányfő elrendelte az eset azonnali kivizsgálását, és felszólította a rendőrséget, hogy kérjen bocsánatot. A kormány rendkívüli ülést tartott, mivel szükség van a közvélemény megnyugtatására. T egnap hajnalban, a kaliforniai Edwards légitámaszponton biztonságosan földet ért az amerikai Discovery űrrepülőgép. az eredeti program szerint az űrrepülőgépnek a Cape Canaveralon kellett volna leszállnia, ám a rossz időjárás miatt módosították a tervet. A Discovery legénysége öt napot töltött az űrben, föld körüli pályára állította azt a műholdat, amely figyelemmel kíséri az ózonréteget. N em lehet kizárni a jelenlegi Oroszországban élő Erich Honeckernek, az egykori NDK legfelsőbb vezetőjének viszszatérését Németországba, de sokkal valószínűbb, hogy valamelyik másik szovjet köztársaságban telepedik le véglegesen. Ezt Wolfgang Ziegler, Honecker ügyvédje mondotta a Berliner Morgenpost cimú napilapnak adott nyilatkozatában. A kihallgatásról folyó tárgyalásokról Ziegler elmondta, az egykori keletnémet vezető esetével „Moszkvában a legfelsőbb szinten foglalkoznak". Az ADN hírügynökség megbízható, forrásokra hivatkozva közölte, hogy Honecker a szovjet hadsereg oltalmát élvezi, s állítólag a konzervatív katonai körök akarták átszállítani Chilében élő lányához. A natolij Kananov, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa emberjogi bizottságának tagja Moszkvában, a helsinki folyamat keretében megrendezett nemzetközi humanitárius konferencián hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nem rendkívüli a halálbüntetés. Felszólalásában rámutatott arra, hogy amíg Chilében Pinochet kormányzása alatt 2279 személyt végeztek ki, addig a Szovjetunióban ugyanazon időszak alatt több mint 12 ezret. A Szovjetunió a végrehajtott halálos ítéletek számát tekintve vezető helyet foglal el a világban. Kananov szerint a Szovjetuniót Irak, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína és Nigéria követi. M egállapodás született a kanadai kormány és a sztrájkoló állami alkalmazottak között. Brian Mulroney miniszterelnök kabinetje a szerződésben tárgyalásokat ajánlott fel a szakszervezetnek. Az állami alkalmazottak több mint 100 ezer tagú szakszervezetével megtartandó tárgyalásokon elsősorban a három évre szóló béremelésekkel kapcsolatos problémákat vitatják meg. A szakszervezetek 6 százalékos béremelést követelnek, míg a kormány csupán 3 százalékot javasol. Lesújtó a hír, hogy Litvániában alig pár nappal a függetlenség elnyerése után a parlament felfüggesztette a két lengyellakta körzet önkormányzatának működését és több vezetőt megfosztott tisztségétől. A hivatalos indoklás szerint azért került erre sor, mert a helyi tisztségviselők egyetértettek a moszkvai puccsal. Erős a gyanú: az állításnak alighanem megvan a valóságalapja. Hisz nem volt titok, hogy a majd háromszázezres litvániai lengyel kisebbség képviselői az orosz-litván ellentéteket kihasználva próbáltak érvényt szerezni követeléseiknek. A demokrácia és a hatalmi politika közötti útvesztő, mint már annyiszor az újkori történelemben, megbosszulta magát. Szánalmasan tragikus helyzetbe kerülhettek a litvániai lengyel kisebbség politikusai a moszkvai puccs napjaiban. Magatartásukért a felelősséget nyilván viselni kell. De vajon megkerülhető-e a kérdés: a litvánok magatartása mindenben maradéktalanul eleget tesz a demokrácia követelményeinek? Ismeretes, hogy a Sajudis megalakulását, a litván nemzeti mozgalom kibontakozását követően milyen könyörtelenséggel kapott hangot a litván nyelv kizárólagossá tétele. Több száz litván akadémikus sem átallott fellépni a lengyel kisebbségi követelések ellen, minthogy azok, úgymond, a „lengyelesítést" szolgálják. Vajon mire vezethető vissza a „lengyelesítés" veszélyének ez a rögeszmés hangoztatása, mely szinte már eljut a lengyel kisebbség létének tagadásáig, azt állítva, hogy a magát lengyelnek valló lakosság tulajdonképpen ellengyelesedett litván? Úgy tűnik, hogy ez a hamis érvelés - mely kísértetiesen emlékeztet az 1945 utáni reszlovakizáció indokolására - nem csak múltbeli, ellenségképpé nőtt érzékenységekből fakad. A céltudatos állhatatosság alighanem arra vall, hogy nagyon is mai, racionális megfontolások húzódnak meg mögötte. S eléggé egyértelmű, hogy ezeket a Vilna-vidék területi hovatartozásának jogi tisztázatlansága táplálja. Egy apró kitérő. Talán kissé zavarba ejtő a Vilna elnevezés, mely önkéntelenül is egyfajta távolságtartást jelez. Egy olyan kérdést vet fel, mely 1918-tól, a független Lengyelország és Litvánia létrejötte óta pérlekedés Nos, mára viszont sajátos helyzet áll elő: a litvánok úgy tekintik érvénytelennek a Molotov-Ribbentrop paktumot, hogy ugyanakkor meg akarják őrizni a Vilnát Litvániának ítélő szerződés hatályát. így érthető a lengyel kisebbség törekvéseivel szembeni litván türelmetlenség. Nem érdektelen, hogy a szóban forgó szerződést annak idején Sikorszki emigráns lengyel kormánya nem ismerte el. így roppant izgalmasnak ígérkezik, hogy a Lengyelország és a Litvánia közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel (amit a legújabb fejlemények átmenetileg késleltetnek) miként vet számot a fenti problémával. Vajon nem maradnak-e további viszálykodásra okot adó tüskék? Alighanem szlovák-magyar vonatkozásban sem közömbös a két ország közötti viszony alakulása. Sok kölcsönös sérelem, de az egymásról alkotott képet torzító tévhit is bonyolítja a lengyel-litván együttélést. A legszámottevőbb tehertételt talán a kollektív ítélkezés és felelösségrevonás múltbeli beidegződése jelenti. A második világháború idején a litvánok körében létrejött a németeket kiszolgáló koilaboráns hatósági hálózat. A lengyelek a német megszállás idején a litvánok által folytatott nemzetmentő politika kárvallottjai lettek. így például Vilnából több mint 12 ezer embert, többségükben lengyelt hurcoltak el. Az alig kisebb Kaunasban viszont csak 123 embert sújtott a németországi kényszermunka. A német megszállás öröksége: a litvánokat kollaboránsnak tekintő megbélyegzés. Ugyanakkor a lengyel kisebbség tömeges litvániai üldöztetésének is vannak a két háború közötti időszakba visszanyúló gyökerei. A húszas évek végén, amikor Lengyelországban felfüggesztették a vilnai tanítóképző működését, a litvániai válasz az volt, hogy bezártak 70 lengyel kisebbségi iskolát és letartóztatták a lengyel tanárokat. Tudjuk, a kollektív felelősségrevonással kapcsolatban a szlovák-magyar viszonyt is terheli a máig ható trauma. Egyébként számos, a szlovák-magyar kapcsolatokra vonatkoztatható párhuzam fedezhető fel a lengyel és a litván nép múltbeli együttélésében és mai egymásra utaltságában. így itt, a mi térségünkben is joggal vált ki aggályokat, hogy mivé fajulhat a most már kölcsönössé váló, egymást gerjesztő litvániai kollektív vádaskodás. Ha netalán valaki erőltetettnek tartja a párhuzamokat és a veszélyérzetet, alighanem megváltoztatja véleményét a Národná obroda keddi számában megjelent külpolitikai kommentár elolvá^ása után. A szerző, a lap varsói tudósítója, elismeri, hogy a litvániai intézkedések súlyosan sértik az alapvető emberi jogokat. Végül azonban mégis azt a következtetést vonja le, hogy jó lenne otthon is jobban a nemzetiségek körmére nézni. Szerinte ugyanis a „... magyar kisebbségnek nálunk mnindene megvan, amit csak óhajt, beleértve az iskolákat is, de állandóan valami újat akar, míg viszont a lengyelországi szlovákoknak egyetlen iskolájuk sincs". íme, jogok követelése egyfelől, jogok irigylése másfelől. S egyébként is, hadd mondják meg a többséghez tartozók, mit érdemelnek és mit nem a kisebbségek. Vagyis mégiscsak jó valamire mindaz, ami most Litvániában a lengyelekkel történik. KISS JÓZSEF KÍSÉRTŐ PÁRHUZAMOK tárgya a két ország között. Vilna, ami a litvánok számára Vilnius, a lengyeleknek pedig Wilno, 1939-ig Lengyelországhoz tartozott. A második Molotov-Ribbentrop szerződés nyomán Vilna végül is Litvániához került. Egyébként a város litván birtokbavétele után - melynek nyilvános szentmise és díszszázad adott ünnepi keretet - az a szólásmondás járta, hogy ezt Bojtár Endre, Európa megrablása című könyvében olvasható, hogy „ Vilnius müsu, Lietuva.rusu", Vilnius a miénk, Litvánia az oroszoké.