Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám, csütörtök

1991. SZEPTEMBER 19. .ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK KÖRNYEZETVÉDELEM - KÜLFÖLDI TŐKÉVEL IS JOSEF VAVROUŠEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Tegnapi sajtótájékoztatóján Josef Vavroušek, a Szövetségi Környezetvé­delmi Bizottság elnöke múlt heti budapes­ti látogatásáról számolt be. Értékelte azt a lehetőséget, hogy előadást tarthatott a három magyar parlamenti bizottság előtt, és azt is elmondta, hogy itthon, a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságában ennek ellenkezőjével, into­leranciával és meg nem értéssel találko­zott, s a szemére vetették, hogy túllépte hatáskörét. Szerinte ez annak tudható be, hogy néhány képviselő a szóban forgó problémából politikai tőkét kíván saját maga vagy pártja számára kovácsolni. Rámutatott, hogy a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága a csehszlo­vák-magyar tárgyalások folytatását java­solja a bősi vízmű ügyében, de kifejezet­ten mint szakmai problémáról. A környezetvédelmi miniszter a továb­biakban a környezetről szóló gondosko­dás állami programjáról beszélt, amely november végén kerül a parlament elé. Erről azt is megjegyezte, hogy előkészíté­se során rendkívül sürgette az idő. Helyettese, Jan Mikolaš elmodnása szerint ebbe a programba 180 tervezetet fogadtak el a benyújtott ezer közül, és hogy finanszírozásukra 300 millió koronát irányzott elő a kormány. A kiválasztott tervek három csoportba oszthatók, az első csoportba tartoznak azok, amelyek a múltban létrehozott környezetkárosító objektumok felszámolását célozzák, a második csoportot - és ebbe tartozik a legtöbb - a környezetnek műszaki és technológiai módszerekkel, illetve a bio­technológiai eljárásokkal való javítását célzók alkotják, míg a harmadik csoportba a regionális jellegű környezetvédelmi be­ruházások tartoznak. Az újságírók meg­tudhatták, hogy a finanszírozáshoz külföl­di tőke is rendelkezésre áll. A PHARE program keretében például 30 millió ECU, míg 15-15 millió dollárt kaphatunk kör­nyezetvédelmi célokra a Svájccal, illetve az USA-val aláírt szerződések alapján. BOSROL-PRAGABAN (Folytatás az 1. oldalról) visszautasította a vádakat, és újra csak megerősítette, hogy a szövet­ségi kormány irányelveinek szelle­mében járt el, s mondandóját egyez­tette Ján Čarnogurskýval, a bősi tárgyalóküldöttség vezetőjével is. Ezután hosszú vita következett, amelyben pl. Ján Babej a Szlováki­ában folytatott dezinformációs kam­pányról beszélt, Gróf Árpád bősi polgármester pedig ismertette a képviselőkkel azokat a követelé­seket, amelyek teljesítését a kör­nyék polgárai szükségesnek tartják ahhoz, hogy a felvízcsatorna feltöl­tése esetén biztonságban érezhes­sék magukat. Világi Oszkár kérdé­sére adott válaszból pedig kiderült, hogy az építkezésen jelenleg folyó munkálatokat lényegében a szövet­ségi költségvetésből finanszírozzák. Az Eurolánc tagjai a képviselők­nek szétosztották a csallóközi petíci­ókat és az elvégzett munkák rossz minőségét bizonyító fotódokumen­tációt. A hosszú és tartalmas vita végén az egyik képviselő meg is jegyezte, hogy a Szövetségi Gyűlés részéről hiba volt, hogy egy évig egyáltalán nem foglalkozott Bős ügyével. A bizottság végül is hozzá­fogott határozatának megszövege­zéséhez, de ez a munka jelentősen elhúzódott, így a végső szöveg mind ez idáig nem ismeretes. -ti­KI BESZEL ITT TRIAN0NR0L? MEGINT MEGSÉRTETTÉK A TŰZSZÜNETET (Folytatás az 1. oldalról) Szlovénia és Macedónia képviselője. An- > ton Starí, a kollektív államfői testület fótitkára kijelentette, nem a hivatalos ju­goszláv álláspontot, hanem csak szemé­lyes nézeteit juttatta kifejezésre Mesic az ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében, amelyben kérte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását, hogy megvitassa a jugoszláviai helyzetet és az ENSZ békefenntartó erőinek kiküldését a szerb-horvát határra. Lord Carrington, a tűzszüneti megál­lapodás aláírása után, a tegnapra virradó éjszaka elutazott Jugoszláviából. Tegnap borúlátóan nyilatkozott a jugoszláviai bé­ke esélyeiről, ha ez a tűzszüneti szerző­dés is meghiúsul. Kijelentette, ha a teg­nap délben életbe lépett megállapodást nem fogják tiszteletben tartani, akkor Ju­goszláviára „a legvéresebb polgárháború vár". A brit kormányfő hivatalából tegnap elterjedt az a hír, hogy Nagy-Britannia szerint nem lenne helyes, ha a Nyugat­európai Unió 9 tagországa katonákat kül­dene Jugoszláviába. London csak a kül­földi erők megfigyelői szerepével hajlandó egyetérteni. Nem helyesli azt sem, hogy az EK, vagy valamely tagországa elis­merje Horvátország függetlenségét, mivel ez tovább fokozná a konfliktust. Olaszország viszont hajlandó részt venni a Nyugat-európai Unió akciójában, ha úgy dönt, hogy katonákat küld Jugo­szláviába - közölte az olasz külügyminisz­térium azzal, hogy a kontingens felállításá­hoz hozzájárult Cossiga államfő, a fegy­veres erők főparancsnoka. A jugoszláv helyzetről holnap fog tárgyalni az olasz parlament, amelynek egyre több tagja követeli a kormánytól Szlovénia és Hor­vátország függetlenségének elismerését. A tegnap délben életbe lépett tűzszü­net ellenére nem történt pozitív változás Jugoszláviában. Lövöldözés volt az ADN hírügynökség szerint Zágráb központjá­ban és két külvárosában is, ahol a horvát fegyveres erők blokád alá vették a szö­vetségi hadsereg laktanyáit. A zágrábi rádió szerint bombatámadás érte a vá­rost, nagyon sokan megsebesültek. A Tanjug jelentése szerint folytatódtak a harcok Nyugat-Szlavóniában, valamint Drnis és Sibeni. adriai kikötőkben. A dal­mát tengerparton minden nagy kikötő vál­tozatlanul blokád alatt van. A DPA a hor­vát televízióra hivatkozva közölte, hogy a szövetségi hadsereg két vadászgépe éjfél körül Nagyvárad ellen indított táma­dást. Harcok voltak az éjszaka folyamán Zadarban, Karlovciban és Vinkovciban. A Tanjug jelentése szerint a horvát fegy­veres alakulatok - s ezt katonai források is megerősítették - Eszéken elfoglalták a hadsereg laktanyáját és a várostól délre fekvő gyakorlóterét. A Tineretur Liber független román na­pilap tegnapi számában megerősítette, hogy zsoldosokként román állampolgárok is részt vesznek a jugoszláviai harcokban. Korábban Bukarest hivatalosan cáfolta a jugoszláv sajtó ilyen vonatkozású híreit. Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke tegnapi strasbourgi sajtóértekezletén közölte, Ju­goszlávia elveszítheti különleges megfi­gyelői státusát a szervezetben, ha kiderül, a parlament elveszítette az ellenőrzést a fegyveres erők felett. Ugyanakkor beje­lentette, tegnap különleges megfigyelői státust kapott Észtország, Lettország és Litvánia. A csehszlovák küldöttség a moszkvai humanitárius konferencián előterjesztett egy határozati javaslatot, amely felszólítja az ellenséges feleket a tűzszünet tiszte­letben tartására, s egyben felhívja a fi­gyelmet arra, milyen komoly következmé­nyekkel járhat Jugoszlávia szomszédai és egész Európa számára a feszültség foko­zódása. A javaslatról tájékoztatott kedden a Tanjug hírügynökség is ós hangsúlyozta, a moszkvai konferencián a legkeményeb­ben Csehszlovákia ítélte el Jugoszláviát. Az indítványt előterjesztő Jaromír No­votný küldött elutasította a jugoszláv résztvevők állítását, hogy indítványa tá­mogatja a szeparatizmust és Jugoszlávia széthullását. A tegnap esti jelentések szerint a ju­goszláv hadsereg haditengerészeti és szárazföldi erői súlyos csatát vívtak a hor­vát egységekkel Split kikötőváros környé­kén. Nyugati diplomaták egy brit hajó kapitányától szerzett információkra hivat­kozva beszámoltak arról, hogy a haditen­gerészet erősen lőtte a kikötőt, a száraz­földi csapatok pedig a városban csaptak össze a horvát gárda alakulataival. Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnapi budapesti nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország semmi esetre se keveredhet bele a jugoszláviai konfliktusba. Budapest az igazi béke megteremtésének a híve és közös érdek, hogy Magyarország visszafogottan rea­gáljon a provokációkra. Hozzátette, hogy a kormány eddig tényleg így járt el, na­gyon tartózkodó volt, amikor többször is megsértették az ország határait, de min­den ilyen cselekedetnek vannak határai. Közölte, a kormány véleményét mind a hat parlamenti párt osztja, ezek képvi­selőivel a külügyminiszter tegnap tárgyalt. A válság a bonni kormánynak is sok főfájást okoz. Dieter Vogel szóvivő esti nyilatkozatában aláhúzta, alkotmányos okok miatt a kormány kizártnak tartja, hogy német katonák részt vennének a Nyugat-európai Unió békefenntartó erő­iben, már ha küldenének ilyeneket Ju­goszláviába. Ugyanakkor a német kor­mány nem kívánja tétlenül szemlélni az eseményeket. Ezért diplomáciai körök szerint nem kizárt, hogy Bonn hamarosan elismeri Horvátországot ós Szlovéniát, ha a jugoszláv hadsereg nem állítja le akció­it. Egyébként Genscher külügyminiszter is azt szorgalmazza, hogy a NYEU vállal­ja magára a tűzszünet megtartásáért a fe­lelősség egy részét. EGYRE ÉGETŐBB GOND A MENEKÜLTÜGY ČALFA: „NEM ÉRTEM A KEZDEMÉNYEZÉST" Marián čalfa szövetségi minisz­terelnök tegnap parlamenti képvise­lők kíséretében látogatást tett a Nagyszombati járásban. Megbe­szélést folytatott a város polgármes­terével, aki tájékoztatta őt Nagy­szombat gazdag történelmi múltjá­ról. Ezután a képviselők és a városi tanács tagjainak kérdéseire vála­szolva egyebek között kitért a cseh­szlovák viszonyra is. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy felelőtlenség a nemzeti érzést politikai kampány­célokra kihasználni. A miniszterel­nök innen Pőstyénbe utazott, ahol a járás jelentős ipari vállalatainak képviselőivel találkozott. Arra a kérdésre, hogy mi a véle­ménye a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezésről, Marián čalfa a következőket mondta: „Nyíltan el kell mondanom, hogy nem értem a kezdeményezést. Az ember mély szeretetét szülőföldje, történelme, nyelve, kultúrája ós nemzete iránt természetes jelenségnek tartom. Azt azonban egyáltalán nem értem, hogy az egyén belső ügyeit miért vonják be a gazdaságba és a politi­kába. Ezt demagógiának tartom. Szélmalomharcot vívnak azok a po­litikúsok, akik így tesznek" - fejezte be válaszát Marián čalfa. AZ ELSŐ HIVATALOS Zárt ajtók mögött tartották meg tegnap Pozsonyban a Polgári Moz­galom és a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom képviselőinek első hi­vatalos találkozóját Jirí Dienstbier, illetve Vladimir Mečiar vezetésével. A PM küldöttsége késő este találko­zott az MKDM képviselővel is. Erről holnap számolunk be. RÖVIDEN VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta James M. Buchan amerikai tudóst, akinek 1986-ban odaítélték a közgazdasági Nobel-díjat. BORISZ PANKINNAK, a Szovjetunió külügyminiszterének levelét adta át teg­nap Alekszandr Lebegyev, a szovjet dip­lomáciai ügyvivő Alexander Dubčeknak. A levél nagyra értékeli a Szövetségi Gyű­léssel való együttműködést. Az ügyvivő egyben tájékoztatta Alexander Dubčeket Borisz Pankin készülő csehszlovákiai lá­togatásáról. FIGYELEM! Felhívjuk a Tábortűz olvasói­nak, tudósítóinak ós munkatár­sainak a figyelmét, hogy szer­kesztőségünk régi helyéről elköl­tözött. Új címünk: TÁBORTŰZ szerkesztősége, 815 44 Brati­slava, Obchodná u. 7. Telefon: 332 865. A megrendeléseket, le­veleket és küldeményeket to­vábbra is postafiókunk címére várjuk: P. O. Box 174., 814 99 Bratislava KÖZLEMÉNY Az Együttélés Politikai Mozgalom nyitracsehi helyi csoportja 1991. szeptember 19-én, csütörtökön 18.30 órai kezdettel a helyi kultúr­házban előadást szervez, amelyen dr. Rózsa Ernő az SZNT képviselő­je ismerteti a földtörvényt és szól a földvisszavétel jogi vonatkozása­iról. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. szeptember 19-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 52,19 52,98 Francia frank 5,25 5,33 Német márka 17,89 18,17 Olasz líra (1000) 23,95 24,31 Osztrák schilling 2,55 2,58 Svájci frank 20,47 20,80 USA-dollár 30,10 30,50 Munkatársunktól - A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tegnapi sajtótájé­koztatóján legtöbbször a leendő államjogi elrendezés kérdését tárgyalták. Vladimir Mečiar szerint a Čarnogurský-Mikloško féle levélre J/7/D/enstó/erkülügyminiszter helytelenül reagált, hiszen a csehszlovák -magyar határt nemcsak a párizsi béke­kötés, hanem a Helsinki Záróokmány is szavatolja, nem kell tehát attól félni, hogy az esetleges szlovák önállósulás a határ­revízió kérdését helyezné előtérbe. A Mladá fronta dnes szerkesztőjének kér­désére válaszolva Mečiar elmondta, hogy az európai biztonsági koncepció alapja már nem a II. világháború eredményeire épít, hanem Helsinki azon pontjaira, ame­lyekben az aláíró országok a határok sérthetetlensége mellett kötelezték el ma­gukat. Ami a lehetséges elszakadás vagy a más formában lévő együttélés koncep­cióit illeti, Vladimir Mečiar, Milan Kňažko és Rudolf Filkus többször is hangsúlyoz­ták: számukra az első lépés a fontos. Mi történik Szlovákia szuverenitásának dek­larálása után, az a jövő zenéje, ráérnek foglalkozni vele akkor, amikor ezen állam­jogi aktus megtörtént. Azt viszont elfelej­tette a DSZM minden képviselője, hogy Jugoszláviában is az alkotmányos mód­szerek mellőzésével, egyik napról a má­sikra kiáltották ki a függetlenséget (a népszavazás eredményeire támaszkod­va), miközben senki nem vette észre, hogy egy állam akkor szuverén, ha azt más államok elismerik. Az első lépés politikája Jugoszláviában vért, háborút, halálos áldozatokat követelt, arra viszont nem kaptunk választ a tegnapi sajtótájé­koztatón, hogy a szuverenitás kikiáltása után mi következik. Vladimír Mečiar vá­dolta a szövetségi kormányt és egyáltalán a szövetségi szerveket azzal, hogy folya­matosan megsértik az eddig kötött megál­lapodásokat - természetesen Szlovákia kárára. Milan Kňažko elmondta, hogy a Közös Államért Állampolgári Kezdemé­nyezés lényegében azért jött létre, mert az őáltala is aláírt, szuverenitásról szóló nyilatkozatot egypáran rosszul értel­mezték. Az újságírók kérdéseire válaszolva nem mondták el, mivel magyarázható, hogy a DSZM vezető személyiségei kitől kaptak felhatalmazást arra, hogy szuve­rén Szlovákiáról beszéljenek, amikor vá­lasztópolgáraik - még a VPN szárnyai alatt - egészen más programra adták le szavazataikat. A DSZM tehát továbbra is a konföde­ráció híve- mondta el Milan Kňažko. Azt viszont nem tudta kellőképpen elmagya­rázni, hogy a mozgalom hogyan lehet a konföderáció híve, ha annak élvonalbeli politikusai aláírták a Szlovákia szuvereni­tásáért megírt nyilatkozatot. -ász­(Munkatársunktól) - ,,Amennyiben a menekültek száma szeptember elejé­hez viszonyítva nem emelkedik, nagyjá­ból egy hónapra van anyagi fedezetünk" - mondotta lapunknak nyilatkozva Koós András, a BM Menekültügyi Hivatala Dél­dunántúli Kirendeltségének vezetője. Ha a legutóbbi események hatására emel­kedne a menekültek száma, fogadásukat csak nemzetközi segélyekkel és külföldi tőkével lennének képesek megoldani. A baranyai háromszögbe augusztusban naponta kb. 40-50 fő érkezett, augusztus végére a menekültek száma csökkent. Most viszont újra emelkedik. A tegnapra virradó éjszaka 80 jugoszláv állampolgár kért menedéket a magyar határőröktől s köztük első ízben fegyvertelen egyenru­hás katonák is. Amennyiben a jugoszláviai válság tovább fokozódik, a menekültek száma többszöröse lehet a jelenleginek és vár­ható, hogy egyre több hadköteles férfi választja az ország elhagyását. A legége­tőbb gond viszont, hogy Magyarország az 1951-es genfi konvenció szellemében nem fogadhatja a hadiszökevényeknek minősülő férfiakat, valamint azokat, akik a konvenció szerint nem tekinthetők me­nekülteknek. Elsősorban azokról a ju­goszláv polgárokról van szó, akik vissza szeretnének térni hazájukba, amint ezt a helyzet lehetővé teszi. -lovász­A SZABADSÁG ÖSSZEKÖT (Folytatás az 1. oldalról) gyelország ós Ukrajna területét érin­tő - kelet-kárpáti park kialakítását. Ján čarnogurský szavai szerint Len­gyelországnak a hajtómotor szere­pét kellene betöltenie Lengyel­ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia konstellációjában. A várból távoztában mindössze annyi ideje maradt az újságírónak, hogy dedikáltassa Lech Walesával önéletrajzi könyvét, és a hazai ma­gyar napilap munkatársa legalább a szokványkérdést feltegye: milye­nek a benyomásai? - Magyar? Nagyszerű! Mindenben egyetértet­tünk! Szinte meglepő az egyetértés! - s alig fejezte be a mondatot, máris elrobogott vele az autó az Óváros­háza udvarára, ahol Peter Kresánek polgármester várta. xxx Fél órát töltött Lech Walesa a Lengyel Kulturális Központ dolgo­zói és szlovák alkotók társaságá­ban. - Szép találkozó volt - mondta Marian Grzeáczak igazgató. - Az elnök a szlovák-lengyel együttmű­ködésre biztatott minden téren, mondván, a jövő Európája a közvet­len kapcsolatokon alapszik. - Az elnök megtekintette a kiállítást, alá­írta önéletrajzi könyvének néhány példányát. Mivel nemsokára szüle­tésnapja lesz (szeptember 23-án tölti be a negyvenhetet) a kulturális központ dolgozói születésnapi elő­zetesként elénekelték Lech Walesá­nak a ,,Sto lat"-ot, és szlovák pezs­gővel koccintottak az egészségére. - Ajándékul egy ikont adtunk az elnök úrnak, nagyon tetszett neki, s természetesen a feleségének is egy kis figyelmességet, egy ékszer­dobozt. Roppant szerény ajándék volt... Mindenki nagyon elégedett volt. Délután az elnök és kísérete Nyit­rán Ján Chrizostom Korec bíboros­sal és Ján Spkol érsekkel találko­zott, az esti órákban pedig hazare­pült Varsóba. (kopasz) IRAK VIZSGÁLATOT KÖVETEL WASHINGTON ELLEN Irak kedden nemzetközi vizsgálatot követelt azokkal az információkkal össze­függésben, melyek szerint a szárazföldi offenzíva idején az amerikai harckocsik iraki katonák ezreit temették el élve a lö­vészárkokban. Ahmed Husszein Hudair iraki külügyminiszter az ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében követelte a vizsgálatot. A The Washington Post és a Newsday amerikai napilapok közölték azt a hírt, hogy a tankok és buldózerek február 24­én, az offenzíva első napján iraki katonák ezreit ölték meg ilyen módon. Pete Willi­ams, a Pentagon szóvivője a múlt héten csütörtökön megerősítette, hogy voltak ilyen esetek, ami viszont a feltételezett áldozatok számát illeti, ahhoz nem fűzött kommentárt. Elutasította azt az iraki állí­tást, hogy az ilyen eljárás sértené az 1949-es genfi konvenciót. Az esettel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy mindeddig sem az Egyesült Államok, sem Irak nem tett közzé hivatalos adatokat vagy legalább hivatalos becsléseket az iraki áldozatok számáról. Az amerikai hírszerző szolgála­tok szerint kb 100 ezer iraki vesztette életét és a 300 ezret is elérhette a sebe­sültek száma. Ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy ezek csak nagyon durva becs­lések. Bush elnök egyik közeli munkatársa, aki nem kívánta magát megnevezni, teg­nap megerősítette azt a Pentagon körei­ből kiszivárgott hírt, amely szerint az amerikai légierő több alakulatát Szaúd­Arábiába helyezik át, hogy rákényszerít­sék Irakot az ENSZ tűzszüneti határoza­tának teljesítésére. Egyes megfigyelők ezt úgy értékelték, az USA kész ismét katonai erőt alkalmazni Szaddam ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents