Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-19 / 220. szám, csütörtök
LIHEGŐ ALKOTMÁNYJOGÁSZKODÁS Manapság nemzeti körökben nem illik egyetlen jó szót sem ejteni a föderáció érdekében. Ugyanakkor még a legnemzetibb tollforgató is tudja, hogy Szlovákia lakosságának legfeljebb 16-18 százaléka híve az önálló szlovák államnak. (4. oldal) FÜGGETLEN N A* P I L A P SZÉCHENYI ISTVÁN POZSONYBAN Amikor megérkezett Pozsonyba, s ez Naplójából egyértelműen kitűnik, tudja, hogy cselekednie kell. A mikéntet némiképp a véletlen tálalta elébe... Csütörtök, 1991. szeptember 19. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 220. szám ( 5- olda |) A POZSONYI VÁRBAN LECH WALESA POZSONYBAN A SZABADSÁG ÖSSZEKÖT (Munkatársunktól) - Lech Walesát mindig tömeg veszi körül - ez jutott eszembe, amikor tegnap délelőtt tizenegykor begördültek a pozsonyi vár udvarára az autók - az elnök és kísérete. A vendéget František Mikloško, a SZNT elnöke és Ján Čarnogurský miniszterelnök fogadta a parlament és a kormány képviselőivel együtt. František Mikloško üdvözlő beszédében kiemelte, milyen sokat köszönhet Szlovákia Lengyelországnak. - Évekkel azelőtt a túloldalról csempészték hozzánk a tiltott kiadványokat, és tulajdonképpen Lengyelország jelentette az egyetlen kapcsolatot Szlovákia és a világ között. Országaink között a régmúltban is szoros kapcsolat volt- mondta, és a találkozó közvetlen hangulatát bizonyítandó, megjegyezte: évszázadokon keresztül tőlünk, a Zobor-vidékéről szállították Lengyelországba a miseborokat... Lech Walesa válaszában kiemelte, hogy a kommunista rendszer felett aratott győzelmet tettekkel kell erősíteni, a kiharcolt győzelemnek országainkat össze kell kapcsolni, nem pedig eltávolítani egymástól. A tárgyalás röpke egy órája alatt Ján Čarnogurský tájékoztatta a vendégeket Szlovákia szándékáról: bekapcsolódni az európai integrációba, s hogy Szlovákia a Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia közti együttműködésben erőteljesebben kíván önálló partnerként fellépni, ami rugalmasabbá tenné a kooperációt. Konkrét példaként említette a Lengyelország és Szlovákia közti fellendülő forgalmat, az új határátkelőhelyeket és a határmenti régiók élénkülő együttműködését. Vázolta egy közös - lengyel -magyar-csehszlovák - tévéprogram tervét s egy - Szlovákia, Len(Folytatás a 2. oldalon) MESIC RENDKÍVÜLI BT-ÜLÉST SÜRGET MEGINT MEGSÉRTETTÉK A TÜZSZÜNETET Amint tegnap már röviden beszámoltunk róla, Tudjman horvát, Milosevics szerb elnök, Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszter kedden újabb tűzszüneti megállapodást írt alá lord Carringtonnak, az EK égisze alatt folyó nemzetközi konferencia vezetőjének a közvetítésével. A túzszünetet, amelynek hivatalosan tegnap délben kellett volna életbe lépnie, ezúttal sem tartották meg, Horvátország több válsággócában folytatódtak a súlyos harcok. Söt, nem sokkal déli 12 óra előtt Zágrábban újabb légiriadót rendeltek el. Sajtóértekezletén Tudjman hansúlyozta, a védelmi miniszter abban a pillanatban írta alá a túzszünetet, amikor a jugoszláv hadsereg megrendült a horvátok erős csapásai alatt. Hozzáfűzte, a horvátok megtartják az egyezményt, ha a másik fél is ezt teszi, de egy arasznyit sem adnak át a szuverén Horvátország területéből. Tudjman elmondta, a horvát fegyveres erők kb. 60 katonai objektumot foglaltak el, s nem hajlandók visszaadni azt, amit harccal szereztek. Megfigyelők szerint ezzel maga Tudjman kérdőjelezte meg elsőként az új megállapodást, hiszen az okmányban a védelmi miniszter kötelezettséget vállalt: a katonai egységek visszatérnek a laktanyákba, ha párhuzamosan lefegyverzik s feloszlatják a félkatonai erőket és nem reguláris egységeket, valamint leszerelik a horvát nemzeti gárda tartalékosait. Kérdéses tehát, hová vonul vissza a hadsereg, ha laktanyáig a horvátok kezén vannak. Kétségeket keltettek Tudjmannak azok a szavai is, melyek szerint a horvát fegyveres erők képesek rendet teremteni a köztársaság egész területén. Közben kilátásba helyezte Bebic horvát védelmi miniszter felelősségrevonását, amiért kedden utasítást adott a köztársaság területén lévő katonai objektumok elleni támadások beszüntetésére. Kedden munkaülést tartott a jugoszláv államelnökség, de a tanácskozáson nem vett részt elnöke, Stipe Mesic, sem pedig (Folytatás a 2. oldalon) A KÖZÖS ALLAMERT Mint már arról korábban hírt adtunk, Pozsonyban megalakult a Közös Államért elnevezésű polgári kezdeményezés. A kezdeményezés kiadott egy felhívást is, amelyben a közös állam támogatására szólítja föl a demokratikusan gondolkodó polgárokat. A szervezők szeptember 19-ére, azaz csütörtökre demonstrációt hirdettek a Vajanský rakparton lévő Nemzeti Múzeum épülete elé. A felhívás megfogalmazói közül megkérdeztük Deana Horváthovát, a népszerű színésznőt, hogy ő miért csatlakozott a kezdeményezéshez. - Ez a kezdeményezés azért jött létre, hogy a Független Szlovákiáért kezdeményezéssel szemben tömörítse azokat, akik közös államot akarnak. Véleményem szerint a Független Szlovákiáért kezdeményezést nem is lehet polgári kezdeményezésnek nevezni, mert nem a polgárok, hanem bizonyos politikai körök és egyes befuccsolt politikusok hozták létre, akik arra akarják felhasználni a szlovákok nemzeti érzéseit, hogy megszerezzék a hatalmat. Ezzel szemben a Közös Államért kezdeményezés valóban a polgárok kezdeményezése, s én teljes szívemből egyetértek e kezdeményezés céljával. • Művésznő! On ott lesz a Nemzeti Múzeum előtt csütörtökön 16.30-kor? - Egészen biztosan! (forgon) FÖDERÁCIÓT VAGY ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIÁT HÁROM MAGYAR HAZAI MOZGALOM - HÁROM VÉLEMÉNY Napjaink felgyorsult belpolitikai eseményei között egyre sürgetőbbé válik, hogy a pártok és mozgalmak nyíltan állást foglaljanak a minden bizonnyal sorsdöntőnek tekinthető kérdésekben. Már csak azért is fontos ez, mert a jövő héten összeülnek a parlamentek és a képviselőkre nehéz pillanatok várnak: előreláthatóan több, a köztársaság további sorsát befolyásoló kérdésben kell állást foglalniuk. Milyen álláspontot képviselnek a magyar mozgalmak? Hogyan vélekednek a legfontosabb kérdésekről? Mivel nézeteik nyilván olvasóinkat is érdeklik, megkértük Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, Tóth Károlyt, az FMK főtitkárát, és Bugár Bélát, az MKDM elnökét, hogy válaszoljanak kérdéseinkre. 0 Most kétségtelenül a csehszlovák államiság jövője a legfontosabb. Különböző nézetek ütköznek cseh ós szlovák viszonylatban, de a pártok között is. Föderáció, konföderáció, önálló szlovák állam, szuverenitás - ezek a leggyakrabban emlegetett fogalmak. Mozgalmuknak mi az álláspontja ezzel kapcsolatban? Duray Miklós: Mozgalmunk több alkalommal egyértelműen leszögezte, érdekének tartja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi jogi alanyiságának folyamatosságát, mert ez a jelenlegi helyzetben Közép-Európa politikai stabilitásának egyik alapeleme. A szövetségi államot azonban olyan keretnek kell tekinteni, amelyen belül érvényesülnie kell az alapvető jogoknak, köztük a nemzetek, a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának, de az állampolgárok közös óhajának is az állami önrendelkezésre. Az ország államjogi helyzetét a demokrácia elveinek érvényesítése mellett a többségi nemzetek fogják meghatározni. Ezen belül a mi felelősségünk az, hogy megfelelő teret harcoljunk ki a nemzeti kisebbségek számára. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között - akár sikerül megtartani a szövetségi államot, akár nem -, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetét a kulturális és a területi önigazgatás (autonómia) érvényesítésével kell rendezni. Tóth Károly: A Független Magyar Kezdeményezés egyértelműen kiáll a szövetségi államforma fenntartása mellett és úgy véli, hogy azt nem nemzeti, hanem polgári és területi (köztársasági) elv alapján kell újra meghatározni. A föderáció azonban ma nem öncél, hanem a demokratikus jogállam, az európai piachoz és kulturához való csatlakozás, a gazdasági felemelkedés és a nemzeti kisebbségi jogok bővítésének garanciája. Véleményünk szerint, aki ma Markuš, Prokeš, Mečiar, Kňažko, Brňák és a többi etatista és kollektivista politikus mellé állva önálló Szlovákia lehetőségéről beszél, és nem tesz meg mindent a föderáció alkotmányos úton történő fenntartása mellett, az legjobb esetben is naiv. Az FMK a szlovák és a magyar közvélemény előtt többször kinyilvánította álláspontját s aki ezt figyelemmel követte, annak nem lehetnek kétségei szándékaink és céljaink felől. Bugár Béla: A kereszténydemokrácia elvei szerint nem vehetjük rossz néven a szlovák nemzet identitáskeresését, de csak akkor, ha az nem történik a nemzeti kisebbségek jogainak rovására. A jelenlegi politikai légkör azonban ennek ellenkezőjét tükrözi.. A szlovák* nemzeti irányzatú politikai erők a többségi nemzet védelmét hangoztatják az állítólagos kisebbség általi elnyomás miatt. A másik oldalon a szlovák alkotmánytervezetek mindegyike azzal kezdődik, hogy az államalkotó nemzet a szlovák, mintha Szlovákiában nem élnének nemzeti kisebbségek. Olyan politikai légkörben, amelyben a Markuš és Prokeš féle elv dominál, nem látjuk a garanciáját és lehetőségét annak, hogy egy önálló Szlovák Köztársaság területén a kisebbségi jogokat figyelembe vegyék. Tudjuk, hogy a szövetségi államforma az elmúlt évek során nem sokat tett le a kisebbségek asztalára. A kisebbségi lét szempontjából azonban még mindig elfogadhatóbb a föderáció mint egy kizárólagos nemzetállam. Nagyon kicsiny a remény arja, hogy a szlovák politikai képviselet tudatosítaná a jövőben: csak egyenrangú polgárokként lehet egymás mellett élnünk. 0 összefügg az előbbi kérdéssel a népszavazás. Ennek kapcsán sem beszélhetünk nézetazonosságról. Véleményünk szerint meg kell kérdezni a lakosságot, hogy hogyan vélekedik a közös állam további sorsáról? Duray Miklós: A népszavazás a legdemokratikusabb eszköz a polgárok akaratának érvényesítésére. Ezért támogatták képviselőink a Szövetségi Gyűlésben a népszavazásról szóló törvényt. Más kérdés az alkalmazása. Jelenleg Csehszlovákiában, a népszavazás kiírásával kapcsolatban a szövetségi állam további sorsát illetően, három nagy csoportra oszthatók a nézetek: a) a népszavazás kiírását erőltető pár(Foiytatás a 4. oldalon) B0SR0L-PRAGABAN Josef Vavroušek szövetségi környezetvédelmi miniszter kedden Prágában a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága előtt számolt be budapesti útjáról, mely során a magyar parlament illetékes bizottságai számára a bősi vízlépcső problémájának megoldását illető javaslatot tett. Lapunk munkatársának Benkovics Klára, az Eurolánc polgári kezdeményezés tagja számolt be az ülés lefolyásáról. Mintegy bevezetőként Dominik Kocinger kormánybiztos röviden összefoglalta az ügyben eddig történteket, és hangsúlyozta, hogy hazánk az 1977-es szerződésnek megfelelően tovább folytatja a reá eső munkákat, beleértve a Vágón, a Garamon és az Ipolyon tervezett gáterősítéseket is. Josef Vavroušek röviden jellemeztQ a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos legfőbb kétségeket, és beszámolt budapesti útjáról. Ezzel összefüggésben Augustín Jámbor, aki több fontos pozsonyi beosztásán kívül a Kereszténydemokrata Mozgalom szövetségi gyűlésbeli képviselője is, felelősségre vonta, hogy nem volt joga javasolni a nemzetközi szerződések szellemének megfelelő sokoldalú kiértékelést. A miniszter (Folytatás a 2. oldalon) HAVELBAN BÍZNAK Szlovákia lakossága leginkább a köztársasági elnökben bfcík, ez abbéi a közvéleménykutatásból derűi ki, melyét a Szlovák Statisztikai Hivatal végzett ebben a hónapban. Az 88Š tizennyolc éven felüli megkérdezett 44 százaléka teljes bizalmat és inkább bizalmat mint bizalmatlanságot szavaz az elndknek, A szlovák kormány a megkérdezettek 37 százalékánál, az SZNT 29, a Szövetségi Gyűlés 28, a szövetségi kormány pedig 26 százalékánál élvezi a bizalmát. A megkérdezettek mintegy 2 százaléka nem tudta, mit válaszoljon erre a kérdésre. ELŐNYÖS MEGÁLLAPODÁS Washingtonban kedden este aláírták a Csehszlovákia és az Egyesült Államok közötti textílkereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló memorandumot. A kétnapos intenzív tárgyalások után elkészült dokumentumot Jiŕí Scharff, a szövetségi kereskedelmi minisztérium osztályvezetője és Ronald Sorini, az amerikai elnök kereskedelmi képviselőjének helyettese látta el kézjegyével. A szerződés a csehszlovák textiláruk előtt megnyitja az utat az amerikai piacra. A tárgyalások során a csehszlovák küldöttségnek sikerült elhárítania a textil kivitelét akadályozó korlátozásokat. Két tételnél teljesen megszüntették a behozatali kvótákat, a textiltermékek négy kategóriájában pedig 200-300 százalékkal növelték a kvótákat. Például a férfi gyapjúöltönyöknél a korábbi évi 60 ezer darab helyett a jövőben 161 ezer öltönyt értékesíthetnek a csehszlovák gyártók az amerikai piacon. Jirí Scharff ezzel összefüggésben megjegyezte: „Mindenekelőtt a csehszlovák termelőkön múlik, hogy hogyan tudnak majd érvényesülni az Egyesült Államok piacán."
