Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám, szerda

1991. SZEPTEMBER 18. TÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP ŽANTOVSKÝ: AZ AMERIKAIAK CSODÁLKOZNAK (Munkatársunktól) - Václav Havel, a CSSZSZK elnöke csütörtökön ismét Szlovákiában végzi hivatalából eredő te­endőit. Programjában szerepel a szlová­kiai evangélikus egyházak képviselőivel való találkozás, fogadja a Milan Šimečka Alapítvány képviselőit, majd a szlovák Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumá­nak, továbbá a Vöröskeresztnek és a Ma­tica slovenskának a küldöttségét - közöl­te az újságírókkal Michael Žantovský el­nöki szóvivő. Pénteken, szeptember 20-án, Václav Havel meghívására háromnapos látoga­tásra hazánkba érkezett Turgut özal tö­rök államfő, s még aznap megkezdi ta­nácskozásait köztársasági elnökünkkel. Zantovský szólt amerikai útja során szerzett benyomásairól. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokban nagy figyelemmel kisérik a nálunk végbemenő gazdasági reformfolyamatot, s hisznek abbari, hogy Csehszlovákiának sikerül gyorsan és si­keresen lebonyolítania. Ugyanakkor az amerikai kormánykörök megütköztek a cseh és a szlovák politikai vezetés közti vég nélküli államjogi vitákon. Ismét han­goztatta: elhangzottak olyan intelmek is, hogy ha a csehek és a szlovákok nem egyeznek meg, aligha számolhatnak az Egyesült Államok támogatásával. A szó­vivő - mint mondta - értesülve az elmúlt napok belpolitikai fejleményeiről, elbor­zadt, hogy egyes politikusok miként ássák alá az ország egységét, alkotmányos rendjét, s mennyire eltávolodtak az egy évvel ezelőtt aláírt nyilatkozatoktól. Ez is jelzi, hogy nagy szükség van a népszava­zásra. (sm) EGYÜTT! Ahol az aláírásokat gyűjtik A Kultúrny život című hetilap szer­kesztőségében (Staromestská 6, 815 69 Bratislava) az utóbbi napokban az emberek sokszor egymásnak adják a kilincset, hogy aláírásukkal igazol­ják: igenis, egy közös államban kíván­nak élni. Tegnap, a kora délutáni órá­kig több mint kétezren lépték át a szer­kesztőség küszöbét. Amint a lap mun­katársaitól megtudtuk: Szlovákia min­den csücskéből telefonálnak, kérik, az ő nevüket is jegyezzék be, kattog a te­lex is, temészetesen, a telefax is veszi az üzeneteket. 9 Nem gondoltak arra, hogy esetleg másutt is létesíthetnének aláírásokat gyűjtő központokat? - Nincs rá jogi alapunk és lehetősé­günk sem. Kezdeményezésünkért vállal­juk a felelősséget, másoktól nem kí­vánhatunk ilyen „szolgáltatást". Külön­ben is, a demokrácia elvei szerint, bárki, bárhol aláírásokat gyűjthet, mindenki sza­badon döntheti el, mi mellett áll ki. & Értesüléseink szerint tömegmeg­mozdulást is ten/eznek. - Csütörtökön, szeptember 19-én 16.30 órakor a pozsonyi Vajansky rakpar­ton (Vajanského nábrežie), a Nemzeti Múzeum előtt levő „orosziánszobor" előtt találkoznak mindazok, akik nagygyűlésen akarják kimondani: együtt maradunk, együtt akarunk élni! - ozo ­A „VÖRÖS HIGANY" (EGYRE TITOKZATOSABB) Egyes állítások szerint a mošnovi repü lőtérrel kapcsolatba hozott titokzatos „vö­rös higany" az atombombák radioaktív gyutacsa. Míg Szlovákiában viszonylag nehéz megbízható információkhoz jutni, Csehországban egy egész légióravaló szakértő jelentkezett. Például Richard Sacher, aki szerint szilárd állapotban ezt az anyagot ,,red mercurynak", folyékony állapotban pedig „red sherrynek" hívják, és radioaktivitás jelzéssel is el van látva. Mások szerint a „vörös higanyt" biz­tonsági okokból nagyméretű konténerek­ben szállítják, bár ezek aligha kerülik el a rendőrség figyelmét; konténer nélkül viszont az anyag érintése életveszélyes. Ilyen összefüggésben figyelemreméltó, hogy bár a Szövetségi belügyminiszté­rium sok szakértővel rendelkezik, a moš­novi akciót végrehajtó csapatot nem sze­relték fel a radioaktív anyagokkal való bánásmódhoz szükséges eszközökkel. Újra felmerül hát a kérdés, hogy a szí­nes higany körül terjengő feltételezések nem az Ostrava melletti akció igazi okát elkendőzni szándékozó dezinformá­ciók-e? (PR) KASSAN A HELYZET... (Folytatás az 1. oldalról) közleményre több érintett volt NYEE-tag is reagált, s bírálta a moz­galom városi tanácsát. Közösen foglalt állást a kialakult politikai helyzettel kapcsolatban a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt­nak, a Szlovák Nemzeti Pártnak, a Demokratikus Baloldal Pártjának, a Zöldek Pártjának, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak és a Szlovák Nők Demokratikus Unió­jának városi szervezete. Egyebek között felróják a városvezetésnek, hogy sokáig tartott neki az alapsza­bály kidolgozása és elfogadása, nem hagyta még jóvá az idei költ­ségvetést, s keveset tett a repülőtér újjáépítéséért és a vámmentes öve­zet létrehozásáért. Hogy lehet valami az ellenzéki pártok állításában, azt a NYEE teg­napelőtti sajtóértekezlete is igazolta: Jozef Bakšay szövetségi külkeres­kedelmi miniszter elmondta, hogy a városvezetés a legnagyobb ludas abban, hogy Kassa az év végéig kb. 100 millió koronát veszít a lakásépí­tés rossz szervezése miatt. A szö­vetségi miniszter ugyanakkor rámu­tatott arra is, hogy a városvezetés mindezideig nem nyújtotta be a köz­ponti szervekhez kérvényét a sza­badkereskedelmi zóna engedélye­zésére. A sajtóértekezleten Martin Jalc téhányi polgármester is bíráló­an szólt a főpolgármesterről és a magisztrátus munkájáról. Hason­lóképpen nyilatkozott Ján Jakub­ciak, tóháti polgármester is, ő azon­ban még hozzátette, hogy a képvi­selő-testületben az ellenzéki pártok nem annyira a város gazdasági, és más kérdéseire összpontosítanak, mint inkább a kormánykoalíció min­den áron való meggyengítésére tö­rekednek. Marcel Stryko, a NYEE városi tanácsának elnöke, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselője kifejtette, a mozgalom parlamenti képviselői a kassai repülőtér, a Kelet-Szlováki­át Nyugat-Szlovákiával összekötő autósztráda és a kassai gyermek­kórház felépítését, valamint a sza­badkereskedelmi zóna létrehozását tartják a legfontosabb kelet-szlová­kiai vonatkozású központi gazdasá­gi teendőnek, segítségnek. A közvélemény azt várta, hogy a legközelebbi választmányi ülésen elsősorban ezekkel a kérdésekkel fognak foglalkozni a városatyák. Nos, a képviselő-testület tegnap lapzártáig csak a költségvetési terv­ről vitázott - hosszadalmasan. Este­felé úgy nézett ki, hogy ha késve is, de végre jóváhagyja e fontos doku­mentumot. " (gazdag) PRÁGAI VÉLEMÉNY A SZLOVÁKIAI KEZDEMÉNYEZÉSEKRŐL ŠtB-OGYNČKÔK IS ALÁÍRTÁK... (Munkatársunktól) - A csehszlovák szövetségi állam jövőjével kapcsolatban, a politikai küzdőtér színeváltozásai nyo­mán újabb és újabb állásfoglalások jelen­nek meg a cseh sajtóban is. A független Občanský deník tegnapi számában Peter Schutz fűz kommentárt a legutóbbi szlo­vákiai fejleményekhez. „... az a fő, hogy szlovákok vagyunk" című írása elején megállapítja: „Nem véletlen, hogy alig egy héttel a nemzeti tanácsok elnökségeinek ta­lálkozója után a föderáció rengő alapjait újabb torpedótámadás érte. A bigott nem­zetieskedés és a szélsőséges felelőtlen­ség kielégítetlen ambíciójának megveten­dő szövetségéből született a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés. Aláírói közt ismert nevek olvashatók: Milan Kňažko, Jozef Markuš, Ján Budaj stb. Az első hegedű és az eszmei szerzőség kétség­kívül Vladimír Mečiaré: A nemzeti egység hangoztatása, a petíciók, a nyomásgya­korló megmozdulások szervezése az ut­cákon és a tereken az exminiszterelnök politikai stílusának kézjegyét viselik" - ál­lapítja meg a szemleiró, majd leszögezi: „A szuverén Szlovákiáért Kezdemé­nyezés tehát olyan irányban igyekszik terelni a szlovák parlamentet, hogy az kiáltsa ki a Szlovák Köztársaság szuvere­nitását, s ezután hagyja jóvá az ún. teljes alkotmányt. Az alkotmányos korlátok eme túllépése után javasolja Mečiar a népsza­vazást, amely során a lakosságnak sze­rinte erre a kérdésre kellene válaszolnia: »Egyetért-e ön a szuverén Szlovák Köz­társasággal mint nemzeközi jogi alany­nyal?" Ez azonban otromba csalás. Ugyanis tudni kell, hogy a cseh vezetés jelentós része már jelezte: a szlovák fél alkotmányellenes lépései után a közös államot megszűntnek tekintené..." A kommentár utal arra, hogy Jozef Kučerák a szuverén Szlovákiáért kezde­ményezés időzítésének érdekes össze­függésére hívta fel a figyelmet, a feddhe­tetlenségi törvény kormányjavaslata par­lamenti tárgyalásának előestéjén, Általá­ban feltételezik, hogy a törvény hatályba lépésének napján szembetűnően megrit­kulnak Szlovákia önállósága magas álla­mi tisztségeket betöltő támogatóinak so­rai. A Szuverén Szlovákiáért kezdemé­nyezés aláírói közt van két közismert StB­ügynök is, akik fennakadtak a lusztrációs hálón. „Ebből a szempontból már nem is meglepő a Szuverén Szlovákiáért kezde­ményezés által népszerűsített nemzet­egységesítő önállósági filozófia, amely arra az etikailag elfogadhatatlan tézisre épül, hogy „mindegy, kik s mik vagyunk, az a fő, hogy szlovákok vagyunk!" Sze­rencsére vannak még más felfogású szlo­vákok is, akik jóvoltából létrejött a Közös Államért kezdeményezés... Szilárd meg­győződésem, hogy a lakosság többsége ezzel rokonszenvez" - írja Peter Schutz. (sm) SEGÍTEM, SEGÍTENI (Munkatársunktól) - A Humanitárius Együttműködés Csehszlovák Tanácsá­nak Szlovákiai Kamarája másfél éve ala­kult meg azzal a céllal, hogy tömörítse a szlovákiai emberbaráti szervezeteket, és Európa valamint a világ hasonló szer­vezeteivel felvegye a kapcsolatot. Milan Gálik, a kamara igazgatója el­mondta, hogy ez idő szerint harmincöt szervezet tagja a kamarának (valamennyi önkéntes szervezet), s a jövő hónapban további 18-a vesznek fel. A nehéz gazda­sági helyzetből adódóan mind többen szorulnak segítségre, de a humanitárius szervezetek működési feltételei is rosz­szabbodtak, szponzorok támogatására szorulnak, ezért mindennemű adományt hálásan fogadnak. Elsősorban egy po­zsonyi székház - Humanitárius Ház - kel­lene, ahol 50-60 irodahelyiség volna és nagy raktárak, de kérésük nem talál meg­hallgatásra. Ha valaki úgy találná, a túl sok segítő­kész szervezet között elvész a rászoruló, annak Milan Gálik elárulta: Angliában 150 ezer (!) hasonló szervezetet tartanak nyil­ván, ts ott is van munkájuk... (kop) TÖBB FELELŐSSÉGET (Munkatársunktól) - Pártérdekek, ha­talmi ambíciók érvényesítését is látni kell a szlovák nép jogos nemzeti követelései mögött - hangsúlyozta a Demokratikus Baloldal Pártjának tegnapi sajtótájékozta­tóján Duáan Dorotin alelnök. Kifejtette, hogy a parlamenti pártoknak jobban kelle­ne tudatosítaniok felelősségüket egy olyan társadalmi légkör megteremtéséért amelyben erőszakos hatások nélkül dönt­het állampolgár, vagy párt a két nemzet együttélésének jövőbeli formájáról. Nem szabadna a politikai erőknek álláspontjai­kat minden áron, a politikai konszenzus keresése nélkül érvényesíteni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a csehszlovák államiság jövőjének kérdése problémák összességét - gazda­sági és szociális, kulturális, szellemi és erkölcsi kérdéskört - foglal magába. A DBP képviselői kérdésekre válaszol­va egyebek között elmondták, hogy a nemzeti egyetértés és a politikai egyez­ség hívei. Az államjogi elrendezés kér­désében továbbra is az alulról építkező, szuverén nemzeti köztársaságok közös államát tartják a legelfogadhatóbbnak, amelyben alkotmányok garantálják a nemzeti kisebbségek jogait. -zsár­REFLEX KISKORÚSÍTOTT NÉP Nem tudom, mekkora politikai botrány törne ki Európa nyugati felének bármelyik országában, ha egy nagy ambíciójú politikai párt valamelyik vezetője kerek-perec kijelentené, hogy a lakosság nem elég fejlett, ezért fontos kérdések eldöntését nem lehet rábízni. Azt viszont tudom, hogy Szlovákiában több (kormányra törő) politikai párt képviselője is úgy nyilatkozott, hogy azért ellenzi a föderáció sorsát eldöntő népszavazás megtartását, mert a lakosság nem tudja fel­mérni, miről van szó tulajdonképpen, így valószínű, hogy helyes válasz adására sem lenne képes. A kijelentések nyomán nem tört ki országos botrány. Úgy tűnik, senki sem sértődött meg, mert még csak rothadt paradicsommal, vagy záptojással sem dobálták meg az említett módon vélekedő politikusokat. Mondhatnám azt is, hogy ez a totalitarizmus negyven esztende­jének a csökevénye. De nem mondom. Mert bárhogy vélekedem is, igyekszem megőrizni tárgyilagosságomat, így nem szeretném olyan­nal vádolni a bolsevikokat, amit nem követtek el. Ugyanis nyíltan még Novotný vagy Husák sem vetemedett arra, hogy világgá kürtölje: erre a népre semmit sem lehet rábízni, ezt a népet vezetni kell, megmondva neki, hogy mi a jó és mi a rossz, mit szabad és mit nem. Igy azután a pártállam négy évtizedében időről időre annak rendje és módja szerint választásokat tartottak. Időt és pénzt nem kímélve folyt a kampány, a jelöltek bemutatkoztak, a szavazólapokat kinyomtatták, a szavazás napján a választási bizottságok tagjaival nyakkendőt köttettek, pionírénekkarokat mozgó­sítottak, és másnap reggel izgatottan kapcsoltuk be a rádiót, hogy értesüljünk a meglepő eredményről: ismét 99,97 százalékot kaptak a Nemzeti Front jelöltjei. Nemzeti uraimék dicséretre méltóan őszinték. Ők még a legortodo­xabb kommunistáknál is rövidebbre fognák a népfelség-érvényesítési procedúrát. Szorgalmasan magyarázzák fűnek-fának, hogy a föderá­ciót eldöntő népszavazásnál felteendő kérdéseket nem lehet úgy megfogalmazni, hogy azokban a nép egyszerű fiai kiismerjék ma­gukat. Nemzeti uraimék tehát kiskorúsították a népet.* Képzettebb politológusok ezt a szemléletet úgy is nevezik, hogy: Führerprinzíp. Tehát mi ne nevezzük úgy. Egyrészt mert nemzeti pártjaink vezetői fölöttébb kényesek európaiságukra, és demokratá­nak tekintik magukat, másrészt pedig magyar nyelvű újságban jelenik meg ez a dolgozat, és a magyarokra egyébként is háklisak a hejszlo­vákok, gyakorta mondván: azt képzelik magukról, hogy ők találták ki a fazékfedőre a búbot. Tehát ne nevezzük nemzeti uraimék Führerprinzipét Führerprinzip­nek, hanem egyszerűen nevezzük csak vezérelvnek. Se népszavazást nem akarnak, se lusztrálást... Főleg az utóbbi miatt oly nagy a sietség. Ezért szervezik oly szorgalmasan a múlt év októberi és az idei márciusi-áprilisi nagy nemzeti autóbuszkirándulások megismétlését. Csütörtökön tömegde­monstráció lesz Pozsony főterén, több tízezer öntudatos szlovák hazaffy tódul ki a buszokból, naftalinból előszedett 1939-1945-ös zászlók alatt, hogy kellő nyomást gyakoroljanak a pénteken ülést tartó parlament képviselőire. A cél: Szlovákia különválásának megszavaz ­tatása. Csehországban is kínnal, keservesen haladt előre a lusztrációs törvény elfogadtatása, Szlovákiában azonban kimondottan szabotál­ták e jogszabály megalkotását. Ma már nyilvánvaló, hogy ennek személyekhez kapcsolódó okai voltak és vannak. Ma már nem arról van szó, hogy hogyan lehetne megtisztítani legalább az állami apparátust az ŠtB-hez egykor közel álló csőcseléktől, hanem a szó szoros értelmében arról, hogyan lehetne nemzeti alapon bocsána­tossá nyilvánítani az 1968 utáni szlovák főkonszolidátorok cselekede­teit. És természetesen segítőtársaik viselt dolgait is. Oda jutottunk, hogy ma már Vasil Bil'ak is véleményt nyilvánít (persze, szlovák hazafiként) a szlovákok csehek általi elnyomásáról az 1968-1989-es időszakban. Bohuš Chňoupek a pártállam örökös külügyminisztere a Smena tegnapi számában a mindentudók biztonságával és nem kevés iróniával a becsületes kommunisták félreállítását bírálja, és történelmi párhuzarpokat fogalmaz meg. Ahelyett, hogy legalább enyhe gyomorremegéssel attól tartana, hogy hazaárulásért bíróság elé állítják. Mint ahogy ezt meg is tennék minden más normális államban. Oda jutottunk, hogy a Smenának ugyanebben a számában egy újságíró embrió tolla hegyére merészeli tűzni Václav Havelt, köztársaságunk elnökét. Nemzeti uraimék kiskorúsították a nemzetet, a nemzet pedig (legalábbis egyelőre) nem reagált. Nem tudom, hogy Pápuaország­ban megtehette volna-e ugyanezt bármelyik politikus következmé­nyek nélkül. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 5064/91 Drégey József, 1923. XI. 8, meghalt, Palást (Donbasz) 5065/91 Dudás Ferenc, 1920. IX. 12, Hidaskürt, (Kraszna Lucs) 5066/91 Danyi Géza, 1921. IX. 6, meghalt, Rimaszombat (a Volgánál) 5092/91 Dudáš Ján, 1910. VI. 5, Bés, (Szanborg-Sztalinov) 5135/91 Demény Lajos, 1907. VI. 12, Ipolyvisk (Kijev) 5195/91 Dinka Ján, 1911. XI. 17, meghalt Opat. N. Ves (Donbasz) 5236/91 Dudok Michal, 1919, X. 12, meghalt Nána (Petrovenka) 5276/91 Döme Pál, 1922. VII. 7, Dunaszerdahely (Volgograd) 5394/91 Dolan Vendel, 1925, III. 3, Magyarbél (Donbasz) 5395/91 Domonkos Sándor, 1926. VIII. 7. Bátorkeszi 5437/91 Dikácz Ferenc, 1921. IX. 19, Párkány (Vlagyimir) 5421/91 Dankó László, 1915. III. 14, Beretke (Vorosilovka) 5483/91 Dejcz József, 1927. I. 21, meghalt, Párkány (Lezsirovka-lvanovka) 5534/91 Drappan Ján, 1919. X. 6, Garamkálna (Asztrahány) 5535/91 Dávid Géza, 1921. V. 23, meghalt, Radnót (Jeneli) 5536/91 Deák István, 1907. II. 27, Szécsényke (Zaporozsie) 5537/91 Décsi Sándor, 1928. II. 18, Pozsony (Moszkva) 5588/91 Dénes Pál, 1910. I. 10. Györké (Kijev) 5589/91 Drozd František, 1914. V. 23, meghalt, Marianské Lázne (Davi­dovka) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents