Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-15 / 217. szám, hétfő
1991. SZEPTEMBER 16. NÉHÁNY SORBAN MOZAIK ISMM i Nehéz lesz? (Méry Gábor felvétele) NE CSAK KONYHANYELVEN SZOMBATI ISKOLA A CSEMADOKBAN (Munkatársunktól) - Szombaton délelőtt a Csemadok pozsonyi székháza rögtönzött tantermének padjaiba 27 gyermek ült be. 27 különböző korú (7-16 éves) iskolás, akiknek szülei úgy gondolták, nem elég, ha csemetéik csak a konyhanyelvet beszélik, s csak általuk ismerik meg a magyar irodalmat és történelmet. -A Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának magyarnyelv-tanfolyamát nemcsak a vegyes házasságokból származó, hanem a szlovák iskolába járó magyar anyanyelvű gyerekek látogatják, - közölte a meghitt megnyitó után Jéghné Nagy Izabella, a városi választmány titkára. - Szeretnénk, ha a heti kétórás foglalkozáson - a mi szombati iskolánkban - megismernék őseik történelmét, objektív képet kapva a múlt hibáiról, ám nem hallgatva el a pozitívumokat sem, ha a tanultak alapján tolerálni tudnák mások véleményét, elfogadva a többiek másságát is. Nem utolsósorban erősíteni kívánjuk hovatartozás-érzésüket, hogy bátran vallják magukat annak, aminek születtek. - Nagyon boldogan jöttünk a mai találkozóra - vallotta pedagógustársai - Dulovics Viola, Gémesi Irén, Ozsvald Zsuzsa - nevében is Stiffter Mária nyugdíjas pedagógus. - Remélem, az öröm kölcsönös lesz, hiszen e gyerekek játékos formában sajátítják el a tudnivalókat. Hiszek a kezdeményezés sikerében, és bízom abban, hogy nagyon sok szép közös élményben lesz részünk. S a gyerekek? Türelmetlen kíváncsisággal bontották fel a tanszereket tartalmazó csomagot (a Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia adományát), s élvezettel lapozták a külföldön élő magyar gyerekeknek készült képes nyelvkönyveket. -erfJUGOSZLÁVIÁBÓL CSEHSZLOVÁKIÁBA Nemcsak ezen a héten, hanem már régebbtől és még sajnos sokáig, a közelmúlt politikai eseményei Jugoszláviával függnek össze. Ez történt tegnap is az F1 szokásos vasárnapi vitaműsorában. A résztvevők - miniszterek és képviselők, szlovákok és csehek - előbb elmondták, hogy ki mindenkivel tárgyaltak Jugoszláviáról az elmúlt héten Moszkvában, Salzburgban, illetve a horvátországi cseh gyerekek kimentése közben. A nézőben rögtön az a benyomás alakulhatott ki, hogy mindez csupán előjáték. A vitában részt vevők azért szentelnek ekkora figyelmet a hon/át alkotmánynak vagy a jugoszláv hadsereg mozgásainak, netán a nemzetközi elismerés kérdésének, mert a cseh és a szlovák alkotmányra gondolnak, a cseh és szlovák szövetségi rendszer jövendő képét próbálják fölrajzolni. Ezen a ponton - tisztelet a kivételnek - a leplezetlen pártpolitikai taktikázásnak lehettünk tanúi. Hiába intett Jirí Dienstbier, hogy tőle a japán bankárok azt kérdik, fönnmarad-e az egységes állam, s egyáltalán ki garantálhatja a hiteleket és beruházásokat - s ugyebár az ilyen figyelmeztetéseket nagyon komolyan kell venni -, perceken belül szóba került, hogy a szlovák nép túl büszke ahhoz, semhogy költségvetési ajándékot fogadjon el a csehektől; aztán egymást igazították helyre a résztvevők, ki kit értett félre. Félreérthetetlen volt azonban, hogy az elmúlt héten ugyanúgy, mint az azt megelőző héten, a világos állásfoglalás hiánya sokaknál már olyannyira zavaró tényező lehet, amely az állam biztonságát, külpolitikai és gazdasági biztonságát veszélyezteti. Mert úgy tetszik, igaza van Jozef Dančo szlovák pénzügyminiszternek: addig-addig tárgyalgatnak a részletekről, amíg aztán nem lesz visszaút, azaz szétesik a csehszlovák állam. Márpedig, miközben Európa integráció felé halad, sem a jugoszláv, sem a cseh-szlovák dezintegráció nem lehet sem bizalomkeltő, sem perspektivikus, tehát nem ez az út vezet Európába. (bit) l ÚJ SZÓ, „KÍSÉRLET A HATALOM MEGSZERZÉSÉRE" (Folytatás az 1. oldalról) CSÁKY PÁL: (MKDM): - Az új kezdeményezés nem lepett meg minket, hiszen ez a téma lényegében már március óta ott volt a parlament asztalán. A Matica slovenská vezérkara František Mikloškónak benyújtott egy hevenyészett javaslatot, amelyet később a nemzeti irányzatot követő képviselők paragrafusokra osztott változatban tökéletesítettek. Ez volt az a javaslat, amelyet a parlament, tavaszi ülésein, többször is elutasított. Véleményünk ezzel kapcsolatban változatlan. Az ilyen deklaráció elfogadását a parlamentben alkotmányellenes lépésnek tartjuk, amely veszélyeztetné, és nagyon végzetesen aláásná a szövetségi állam jelenlegi struktúráit. El kell mondani, hogy magyar képviselők között elég heves vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy a szövetségi államforma olyan változata, mint amilyen eddig volt, számunkra sem megfelelő. A kisebbségi kérdést nem oldotta meg, nem kezelte megfelelő szinten. Ezért ebben a kérdésben az új helyzetben előre kellene lépni. Nem látunk viszont erre garanciát egy esetleges önálló szlovák államban sem. Nemcsak benyomásainkból indulunk ki, hanem azokból a tényekből, amelyeket ismerünk. Mégpedig az önálló szlovák állam alkotmánytervezeteiből. amelyeket már a parlament elé terjesztettek. Ezek jogállásunkat nem kezelik olyan szinten, hogy az számunkra megfelelő lenne. Remélem, ebben a nagyon kiélezett politikai helyzetben is győz a józan ész. DOBOS LÁSZLÓ (Együttélés): - Véleményem szerint a rendszerváltás után a volt szocialista országokban elsőként az általános emberi jogokat foglalták törvénybe. A felülről diktált jogok helyett az önszerveződés joga - ez volt a demokrácia jogalkotásának első hulláma. A második pedig azoknak az érzéseknek a felörvénylése, amelyeket a szovjet birodalmi internacionalizmus évtizedeken át lábbal tiport. A társadalmi és nemzeti érzések demokráciaigénye egy új politikai intézményrendszert alakított ki. Azóta az állami és nemzeti önállóságra való törekvés egyértelműen tudatosult a politikában. Nem elszigetelt jelenségről van szó, ezt figyelhetjük meg KözépKelet-Európa egész térségében. Felmerült a kérdés, mondhatom-e azt, hogy ellene vagyok a szlovák állami szuverenitás kivívásának és a szlovák nemzeti lét kiteljesedésének? Nem vagyok és nem lehetek ellene. Mert ami folyik, az lázadás a demokráciáért. Az önrendelkezés fogalma és mindaz, ami előttünk játszódik, felveti a nemzeti kisebbségek demokráciaigényét, meg kell fogalmaznunk a magunk helyét is ebben a folyamatban. Számomra nemcsak az a kérdés, hogy föderáció - igen vagy nem, hanem az, hogy a föderáció mit ad a nemzetiségnek. Ugyanígy vetődik fel ez a kérdés a szlovák önállósági törekvések kapcsán is: a szlovák állami szuverenitás kialakítása biztosítja-e a nemzeti kisebbségeknek a több demokráciát, az önigazgatás elvét és gyakorlatát. E kettőt nem tudom elválasztani. Ez a folyamat más dolgokat is felvet. A szlovák állami szuverenitás kinyilvánítása nem lehet kétpólusú politika, tehát a cseh és szlovák viszony kifejezése, hanem szükségszerűen közép-európai dimenziókba kényszerül. Ez megköveteli a szlovák-magyar viszony merőben más szintű, a korszerű európai együttélés elvein alapuló rendezését. Szerintem tehát önrendelkezés: igen, szlovák nemzeti lét és szuverenitás kiteljesedése: igen; de ezzel párhuzamosan a nemzeti kisebbség önigazgatásának a joga, a közép-európai dimenzió, a szlovák-magyar viszony rendezése is: igen. -csDUNCSÁK ATTILA ALKOTASAI (Munkatársunktól) - Az Ungváron született és csaknem egy évtizede Kassán élő s alkotó festőművész, Duncsák Attila alkotásaiból pénteken kiállítást nyitottak a pozsonyi Magyar Kulturális Központ Somolicky utcai székházában. Sunyovszky Szilvia, az intézmény igazgatónője szeretettel köszöntötte a magyar kulturális központ első kiállításán a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnökét, Nagy János szobrászművészt, továbbá a társaság tagjait, valamint Boros Jenőt, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulját és a többi vendéget. Az ünnepélyes megnyitón Kubičkóné Kucsera Klára művészettörténész szólt Duncsák Attila művészetéről és arról a harminc festményéről, melyet Maskarák címen mutat be a főváros közönségének a szeptember 26-ig megtekinthető kiállításon. A megnyitó után Boros Jenő főkonzul rezidenciájában fogadta a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagjait, akikkel a további együttműködés lehetőségeiről folytatott eredményesnek mondható megbeszélést. (-szák) „AMIKOR A HÓHÉRT AKASZTJÁK..." (Folytatás az 1. oldalról) - Nem rsupán erről beszéltünk, hiszen e kérdések többségében már a Pentagonale országainak tárgyalásai során lényegében egyezségre jutottunk. Ennek eredményeképpen Magyarország és Csehszlovákia már Koppenhágában bizonyos kérdésekben közös kezdeményezéssel is előállhatott. Moszkvában hasonló szellemben szeretnénk együttműködni. -Mennyiben sikerült előbbre jutni a huzamosabb ideje vitatott csehszlovák-szovjet alapszerződések kényes kérdésében? -Szerencsére sokban. A szovjet fél félreteszi az úgynevezett Kvicinszkijdoktrínát. Ezzel tulajdonképp elhárultak a lényegi akadályok a Szovjetunió valamint Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország kétoldalú alapszerződéseinek megkötése elől. A szovjetek immár nem ragaszkodnak ahhoz a kitételhez, hogy az említett országok nem csatlakozhatnak olyan szövetséghez, amelyik a másik fél ellen irányul. így remény van arra, hogy az alapszerződés szövegét még ebben a hónapban sikerül véglegesíteni. Ha ez megtörténik, akkor Magyarországgal és Lengyelországgal együtt, októberben aláírhatjuk a Szovjetunió és Csehszlovákia kétoldalú kapcsolatait szabályozó dokumentumot. Ez például azért is fontos, mert az Európai Demokratikus Unió viszont azt szorgalmazza, hogy az új európai helyzetben mielőbb tető alá kell hozni a társulási szerződést a volt keleti blokk közép-kelet-európai országaival. - Miniszter úr, ön kivel tárgyalt Moszkvában a múlt tárgyilagos feltárásának fontosságáról? - Gorgacsowal. Mind a négyszemközti találkozókon, mind a küldöttségek részére rendezett fogadáson felhoztam, hogy a Szovjetunió akkor válhat számunkra minden tekintetben igazán hiteles partnerré, ha vállalni meri a múlttal való őszinte szembenézés kockázatát. Mi nemcsak az 1968-as, hanem az 1948-as eseményeket, illetve a közbeeső időszak zavaros dolgait is felül szeretnénk vizsgálni. Ehhez a szovjet levéltárak adataira is szükségünk van. Gorbacsov azt felelte: támogatja a történészek vegyesbizottságainak létrehozását, majd hozzáfűzte: neki sohasem mutattak be semmiféle 1968ban keletkezett hívólevelet. - Vajon Gorbacsovnak mi a személyes véleménye Csehszlovákia huszonhárom évvel ezelőtti katonai megszállásáról? - Ennek kapcsán azt mondta nekem: e témáról társalogva úgy érzi magát, mint amikor a hóhért akasztják, hiszen a Szovjetunió elfojtotta a Prágai Tavaszt, s az így teremtett helyzetbe azután saját maga is belefulladt... - Miniszter úr, ön szerint előbb-utóbb mégiscsak előkerül az ominózus hívólevél? - Nézze, az én nézetem szerint ilyen irat nem létezik; és nem is létezhet, mert az eleve logikátlannak tűnik. Például azért, mert félmilliós hadsereget - az alkotmányos vezetők és a parlament tudta nélkül - egy más ország területére nem hívhat be „hivatalosan" néhány szánalmas funkcionáriusocska, legyenek az illetők bármilyen tisztségben. Egyébként ma is jól emlékszem még 1968. augusztus 21-ének éjszakájára. A prágai rádió épületében, tíz-tizenöt titkosrendőr kíséretében, megjelent dr. Miloš Marko docens, valamennyi tudományok kanditátusa és valamiféle papirossal hadonászott, amelyet Karel Hoffmanntól kapott. Ez a hívólevélnek is minősített nyilatkozat lehetett, amit akkor korlátlan mennyiségben a repülőgépekről szintén szórtak. Egy hiteles meghívólevelet viszont azoknak kellett volna aláírniuk, akik hajlandók lettek volna megalakítani a CSKP új elnökségét, vagy egy forradalmi munkás-paraszt kormányt létrehozni. Ez a szándék azonban füstbe ment, bármennyire jó! jött volna Bil'aknak és társainak a hetvenes évek legelején elővenni az ilyen hívólevelet. És utólag sem lehetett fabrikálni ilyesmit, mert az kompromittálta volna Husákot, Štrougalt, de másokat is. Alkotmányosság dolgában az ő kettejük akkori aláírása nélkül érvénytelen, hiteltelen lett volna ez a dokumentum; viszont nem is szerepelhettek rajta, mert Husák 1968. augusztus 21-én még nem tartozott a megszállást egyértelműen támogatók közé, Strougal pedig - az elhurcolt kormányfőt helyettesítve - az okkupációt elítélő kormánydokumentumot látta el kézjegyével. Minden esetleges egyéb ,,hívólevél" nem több kuriózumnak számító fecninél, amelyen legföljebb néhány hithű elvtárs az ellenforradalom elháríthatatlan veszélyén siránkozik. De az ilyen kétes értékű papíroskára nem szokás öt országból több százezer főnyi hadsereget útnak indítani! Szerintem az 1968-as megszállást, hívólevél nélkül is, egyszerűen eldöntötték Moszkvában. - Befejezésül: mi az, ami a tallinni és a moszkvai út röpke 62 órája alatt a legnagyobb benyomást tette önre? -Jelcin nyitottsága, határozottsága. Ezúttal is utalt arra, hogy Gorbacsov következetlensége a reformok megvalósításában, s végül kapitulációja a pártokrácia előtt kedvező talajt teremtett Janájevék revansához. Hangsúlyozta azonban, hogy mindent csak az őszinte szókimondás jogán és nem az elszámoltatás szándékával mondja, és hozzáfűzte: Gorbacsov a pucss első percétől az országgal együtt megváltozott. Ezt egyébként jómagam is tapasztaltam, amikor kedden két ízben is találkoztam vele személyesen. - Miniszter úr, köszönöm a szó gyakorlati értelmében magasröptű interjút! MIKLÓSI PÉTER J ames Baker amerikai külügyminiszter baltikumi körútjának utolsó állomáshelyén, Vilniusban találkozott Vytautaá Landsbergis litván elnökkel, aki megígérte, hogy tiszteletben fogják tartani a köztársaság területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait. Ezt azzal összefüggésben közölte, hogy a vilniusi parlament pár nappal ezelőtt központi irányítás alá helyezett két, többségében lengyelek lakta körzetet. Ez a lépés olyannyira kiélezte a lengyel-litván kapcsolatokat, hogy Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter lemondta mára tervezett litvániai látogatását. Baker egyébként még tegnap Kazahsztánba indult, ahol a tájékoztatások szerint a köztársaságban levő szovjet nukleáris objektumok iránt érdeklődik. H avanna követelte, hogy a szovjet csapatok kivonásával egyidőben távozzanak a Guantánamo támaszponton állomásozó amerikai katonák is. Washington a kubai kormánynyilatkozatra reagálva azonban bejelentette, a szovjet csapatkivonás ellenére fenn kívánja tartani guantánamói bázisát. M anfred Wörner, a NATO főtitkára a Kjodo hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem tekinti ellenségnek a Szovjetuniót. Ennek ellenére fontosnak tartja a „védelmi egyensúly" megőrzését, mivel a Szovjetunió még mindig hatalmas katonai potenciállal rendelkezik. Ezzel összefüggésben jegyezte meg, a NATO-nak célja az Európában levő rövid hatótávolságú atomfegyverek megsemmisítése. S zombaton Mihail Gorbacsov szovjet elnököt tanúként hallgatták ki az augusztusi puccskísérlettel kapcsolatban - közölte a TASZSZ hírügynökség. A tájékoztatás szerint Gorbacsov két órán át válaszolt a szovjet főállamügyész és más jogászok kérdéseire. J ohannesburgban szombaton a délafrikai politikai pártok és mozgalmak, a szakszervezetek ós az egyházak 23 képviselője aláírta azt a megállapodást, amelynek biztosítania kellene a békés átmenetet az apartheid-rendszerből a demokráciába. Az aláírók között volt Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője, Mangosuthu Buthelezi, az Inkatha legfelsőbb képviselője, valamint Frederik de Klerk elnök. A lengyel szejm szombaton visszautasította annak a törvénynek a tervezetét, amely rendkívüli jogkörökkel ruházta volna fel Jan Krzysztof Bielecki miniszterelnök kormányát. Ez a törvény lehetővé tette volna a kabinet számára, hogy törvényes úton döntsön a vitás gazdasági kérdésekben. M eghibásodott a bulgáriai kozloduji atomerőmű negyedik reaktora, amelyet a radioaktív víz szivárgása miatt péntekre virradó éjszaka le kellett állítani. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott helyi forrásokra hivatkozva. A leállított reaktort a tervek szerint szeptember 23án ismét üzembe helyezik. I dén immár az ötödik kísérleti atomrobbantást hajtották végre az Egyesült Államokban. A nevadai telepen szombaton felrobbantott szerkezet hatóereje 20 és 150 kilótonna között volt. A föld alatti atomrobbantást hat nappal ezelőtt kellett volna elvégezni, de a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották. E rich Honecker, a volt NDK egykori legfelsőbb párt- és állami vezetője aki jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, pár nappal ezelőtt állítólag öngyilkosságot kísérelt meg. Ezt a Kurier am Sonntag című berlini napilap közölte. A lap úgy tudja, hogy Honecker nagyobb mennyiségű nyugtatót és más gyógyszert vett be. Felesége, Margót egy meg nem nevezett bizalmassal közölte, hogy férjét sikerült idejében megmenteni. J evgenyij Primakov, Gorbacsov elnök személyes megbízottja tegnap közel-keleti körútjának további állomáshelyére, Kuvaitba érkezett. Útja során arra próbálja rávenni a gazdag olajországokat, hogy nyújtsanak támogatást a szovjet gazdasági válság áthidalásához. Primakov találkozik Dzsabir Ahmed Szabah sejkkel, akivel a kétoldalú kapcsolatokról folytat megbeszéléseket. A szovjet diplomata Kuvait előtt Egyiptomban, SzaúdArábiában és az Egyesült Arab Emírségekben járt, s még Iránban és Törökországban kíván látogatást tenni.