Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-15 / 217. szám, hétfő

1991. SZEPTEMBER 16. HAVEL: LEGYEN NÉPSZAVAZÁS (Folytatás az 1. oldalról) A feddhetetlenségi vizsgálatról szóló törvénnyel kapcsolatban Havel elmondta: örvendetes, hogy a múlttal való leszámo­lás jogi keretet kap. Véleménye szerint nem jó, hogy sokan, akik a múltban meg­sértették az emberi jogokat és a régi rendszert szolgálták, még mindig jelentős tisztségekben vannak, elsősorban gazda­sági téren. Az elnök foglalkozott az aláírás előtt álló csehszlovák-német szerződéssel is. - Úgy vélem, a szerződés körüli hűhó valóban túlzott. A szerződés körüli aggo­dalmakat mesterségeseknek minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a restitúció kérdésében nem akarunk 1948 előtti időszakba visszanyúlni, s a határ menti területeken senkinek sem kell félnie. .ÚJ szót HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN CSIEN CSI-CSEN kínai külügy­miniszter tegnap hivatalos látoga­tásra Prágába érkezett. A kínai dip­lomácia vezetője a ruzyňei repülőté­ren félórás megbeszélést folytatott Martin Palouš külügyminiszter-he­lyettessel, aki áprilisban járt Kíná­ban. Elsősorban a gazdasági kérdé­seket vitatták meg. Palouš szerint nagy mennyiségű csehszlovák ter­méket lehetne értékesíteni a kínai piacon. SZOMBATON hosszú,' súlyos betegség után elhunyt František Va­ňák olomouci érsek, morvaországi metropolita. 75 évet élt. A püspöki hivatalt az utóbbi két évben irányí­totta. EGYÜTT volt a címe annak a ren­dezvénynek, amelyen szombaton romák és nem romák ünnepeltek Pozsonyban, felidézve a cigányok szlovákiai letelepedésének történe­tét. Képzőművészek, költők, írók, művészek mutatkoztak be, s alapít­vány született tehetséges röma gyermekek támogatására, hogy elő­segítse a cigány értelmiség meg­születését. Hiánya miatt ugyanis ál­talában nélkülük születnek a helyi önkormányzatokban a velük kap­csolatos döntések. KÖZLEMÉNYEK Az Esterházy János Klub tanácsa meghívja az érdeklődőket az 1991. szep­tember 18-án, szerdán 19 órakor kezdő­dő rendezvényére (Szakszervezetek Há­za II. emelet 3-as terem), amelyen Csáky Pál parlamenti képviselő és dr. Gyurcsik Iván jogász Genfi konferencia a nem­zetközi kisebbségről címmel tartanak előadást. Ez év tavaszán a Vasárnap egyik szá­ma közölte, hogy Rozsnyón gyűjtést ren­dezünk egy, a Petőfi Sándor ott-tartóz­kodását megörökítő emléktábla elkészí­tésére. A Csemadok Területi Titkársága szervezésében és az általa létrehozott kuratórium felügyelete alatt a gyűjtés és a szakmai előkészületek a végső sza­kaszba értek. Ahhoz, hogy a tervnek megfelelően 1992. március 15-én Rozsnyó főterén leleplezhessük Petőfi Sándor emléktáblá­ját, anyagi támogatásra van szükségünk, mert közadakozásból eddig az összkölt-r ség 50 százaléka gyűlt össze. Kérjük azokat a magánszemélyeket, szövetke­zeteket, vállalatokat, akik hajlandók e cél­ra áldozni, adományukat a következő címre küldjék: Csemadok Területi Vá­lasztmány, Partizán u. 17., 048 01 Rož­ňava, telefon: 0942/231 87. Ambrus Ferenc, a Területi Választmány titkára A Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom pozsonypüspöki helyi szervezete tisztelettel meghívja önt és minden ked­ves ismerősét a Találkozás a tábc>rtúznél című rendezvényre, melyet 1991. szep­tember 22-én, vasárnap 15.00 órai kez­dettel tartunk a Csemadok-ház udvará­ban (Učiteľská utca). Vendégünk Ho­dossy Gyula, a Szlovákiai Cserkészszö­vetség ügyvezetői elnöke, aki a cserké­szet jelentőségéről tart előadást. Kérjük az egykori cserkészeket, a már „öregcserkészeket" tiszteljék meg ren­dezvényünket, és segítsenek megszer­vezni a csapatot. (Rossz idő esetén szim­bolikus tábortűz mellett tartjuk meg ren­dezvényünket a stadion üléstermében. Mindkét helyszín a 25-ös és a 30-as busszal közelíthető meg). Mindenkit sze­retettel vár és hív az MKDM pozsonypüspöki vezetősége KELL A SZUVERENITÁS? (Folytatás az 1. oldalról) mokráciát, valamint a szellemi és anyagi javak megteremtését. Szólt az önállósággal járó várható gazda­sági nehézségekről, - a vállalkozó­kedv és az import csökkenéséről, az infláció és az árak növekedéséről, a munkanélküliek számának gyara­podásáról. A szuverén Szlovákiáért elneve­zésű kezdeményezés felhívása al­kotmányellenes lépésre való felhí­vás. Az SZNT képviselői közül sen­kinek sincs joga Szlovákia teljes el­szakadásáról szavaznia. Alkotmányos módon egyedül nép­szavazással lehet dönteni a közös állam egybenmaradásáról, illetve széteséséről. Csakis a népszavazás döntheti el, hogy az emberek óhaja a közös állam nyújtotta biztonság útja-e, vagy pedig hajlandók elvisel­ni a gazdasági és geopolitikai kocká­zatokat, melyek az egyoldalú döntés következményei lennének, hangsú­lyozza a NYEE nyilatkozata. BELSÓ SZERKEZETVÁLTÁS A KDM a közös államot támogat­ja, de azzal, hogy meg kell változtat­ni a köztársaság belső struktúráját - szögezte le rádióbeszédében Ján Čarnogurský miniszterelnök. Ez a változtatás fájdalmas, talán még koc­kázatos is lesz, de ellenzése veszé­lyeztetheti a közös állam létét is. Kifejtette: mozgalma már többször is bizonyította, hogy nem törekszik ha­talomra. A népszavazással kapcso­latban elmondta, hogy jelenleg nem tartja időszerűnek kiírását, mivel nem lehet olyan kérdést megfogal­mazni, amelyre a lakosság egyértel­mű igennel vagy nemmel válaszol­hatna, és amely megoldaná az ál­lamjogi rendezés gyakorlati kérdé­seit. ALKOTMÁNYELLENES ÚT - Ha valamelyik köztársaság tiszta alkotmányt fogadna el - és Szlová­kiában nyilván erre készülnek -, ér­dekellentét alakulna ki. Az a nemzeti tanács, amely ezt az utat választa­DUBČEK: A RENDEZÉS KULCSA A PARLAMENTEK KEZÉBEN VAN Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke szokásos vasárnapi inter­jújában szólt a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezésről. Egyebek között el­mondta: ezzel kétségkívül radikalizálódik és tovább differenciálódik a politikai moz­gás Szlovákiában és az egész ország­ban. Ez úgy tűnik, mint lépés a nemzeti megegyezés felé, de a nemzetnek még nem volt lehetősége hallatni hangját és megismerni azt, amiről szó van. Politikai pártok, csoportosulások és egyének pró­bálnak rá hatni és megdolgozni. Mi szár­mazik ebből a nemzet és az állampolgár számára a jelenlegi nagyon bonyolult bel­és külpolitikai helyzetben. Ebben nem látok semmiféle konstruktív és alkotó lé­pést, mondotta Dubček, majd így folytat­ta: már többször kifejtettem véleménye­met és támogattam nemzeteink közös államiságát, amelynek a tényleges de­mokratikus, nemzeti és állampolgári elve­ken kellene alapulnia. Ugyanakkor támo­gatom a szlovák nemzet identitásának teljes jogú megnyilvánulását. A Szövetségi (iyülés elnöke aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy hiányzik a szerződésen, és ezzel együtt az alkot­mányokon végzett tárgyszerű, tartalmas munka, hiszen ennek a munkának a nem­zeti és állampolgári közmegegyezésben kellene elérnie csúcspontját. Feltételezi, hogy az SZNT az alkotmányos előírások szellemében fog eljárni. Véleménye sze­rint a cseh-szlovák államiság rendezése a nemzeti parlamentek és a szövetségi parlament kezében van. Ha ezzel a mun­kával, nem tudnak megbirkózni, akkor a népszavazás és a vagyoni viszályok konfliktusos, nagyon bonyolult és hossza­dalmas útja következik. Ez viszont negatí­van tükröződhet a nép gazdasági és szo­ciális helyzetében. NYILATKOZAT A Független Magyar Kezdeményezés Politikai Testülete megvitatta az 1991. szeptember 13-án a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők és politikai vezetők a Csemadok székházában lezajlott találkozójának tapaszta­latait. A találkozó témája a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és különösen Szlovákia belpolitikai helyzete, a parlamenti demokráciát veszé­lyeztető erők térhódítása volt. Ezen a találkozón a Független Magyar Kezdeményezés az elhangzott javaslatok alapján hét alapvető kérdésben törekedett közös álláspont kialakí­tására: a szövetségi államforma jövője, az önálló szlovák állam kérdése, a népszavazás kíírása, a demokratikus jogállam fenntartása, a feddhetetlen­ségi vizsgálatok következetes végrehajtása Szlovákia területén is, a gazda­sági reform, a kisebbségi jogok kibővítése. A Független Magyar Kezdeményezés eddigi álláspontjához híven kitartott a föderáció fenntartása, a népszavazás kiírása, az önálló szlovák állam gondolatának visszautasítása, a feddhetetlenségi vizsgálatok elvégzésének sürgetése, a valódi piacgazdaság létrehozásának támogatása mellett. A Független Magyar Kezdeményezésnek az az álláspontja, mindezen tényezők a mai helyzetben a kisebbségi jogok érvényesítésének legfőbb garanciái. Megdöbbenéssel kellett tapasztalnunk, hogy ezekben az alapvető kérdésekben nem azonos valamennyi kisebbségi párt és magyar nemzeti­ségű parlamenti képviselő álláspontja. A Független Magyar Kezdeményezés továbbra is mindent elkövet a szövetségi államforma megszilárdítása, a térség stabilitása, a közélet megtisztítása érdekében. Ezért mindezekről a kérdésekről a megegyezés reményében folytatni kívánja az eszmecserét az elmúlt héten rendszeresített hárompárti egyeztető tárgyalásokon. 1991. szeptember 13. Az FMK Politikai Testülete (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi történész elő­adását dr. Kiss László, Széchenyi és a Felvidék című felszólalása kö­vette: ebből egyebek mellett meg­tudtuk, hogy a grófot Pozsonyon kívül nagyon sok szál fűzte a törté­nelmi Hont vármegyéhez, melynek egy ideig táblabírája is volt, s mely­nek megyeszékhelyén, Ipolyságon érthetetlen okokból még ma sincs se emléktáblája, se „utcája" Széche­nyinek. A csilizradványi orvos után Kon­csol László irodalomtörténész fes­tett plasztikus képet a jelenlévők elé a korabeli Pozsonyról és ismertette egyben Széchenyi 1825-ben, az emlékezetes országgyűlés alkalmá­ból tett pozsonyi látogatásának kö­rülményeit-eseményeit. (Előadásá­nak szövegét egyébként a héten folytatásokban közöljük.) A továbbiakban Laár Tibor (Ma­gyarország) történész adott elő a Széchenyi által kezdeményezett műszaki alkotásokról, majd Agócs Zoltán, a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának dékánhe­lyettese vázolta fel röviden a hajdan Párkányt és Esztergomot összekötő Mária-Valéria híd újjáépítésének le­hetőségeit: elmondása szerint az építkezés megkezdésének, leg­alábbis Szlovákia részéről nincs kü­lönösebb akadálya, az ún. nosztalgi­kus variációval együtt négyféle vál­tozatban készek-képesek újjáépíte­ni a hidat - ha a magyar fél is úgy akarja. Az emlékülés a dékánhelyettes előadása után, a Mária-Valéria újjá­építésének részleteiről, illetve Szé­chenyi és Kossuth viszonyáról foly­tatott vitával, a késő délutáni órák­ban ért véget. (kajó) ná, alkotmányellenes módon próbál­ná megoldani az alkotmány kérdé­sét. Ebből pedig le kellene vonni a következtetéseket - jelentette ki Marián Čalfa szövetségi miniszter­elnök szokásos tévébeszédében. Szerinte erős politikai csoportosulá­sok nem számolnak a közös állam­mal, és meg is magyarázta, hogy elsősorban a konföderációt szorgal­mazó erőkre gondol. Annak, aki a konföderáció gondolatát elveti, számolnia kell azzal, hogy Cseh­szlovákia mint állam eltűnik Közép­Európa térképéről. ELODÁZZÁK A MEGOLDÁST Ivan Čarnogurský és František Javorský a KDM nevében foglalt állást a felhíváshoz. Kifejtették, hogy az nem javasol konkrét lépéseket, amelyek lehetővé tennék az állami szuverenitás nemzetközi elismeré­sét. A deklaratív felhívás nem pótol­hatja azt az alkotmányos dokumen­tumot, amelyet az SZNT a közeli hetekben kidolgozhat. A Csehszlovák Egyetértés végrehajtó csoportja nyilatkozatában rámutat, hogy "a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés az SZNT befolyásolására való törekvés, hogy lépjen le az alkotmányosság útjáról, és folyamodjon antidemokratikus eszkö­zökhöz. Nyilvánvalóan Csehszlovákia fel­bomlasztására irányuló szándék is. Erre azonban még a szabad választásokon megválasztott parlamentnek sincs man­dátuma. A népszavazásról szóló törvény elég teret biztosít ahhoz, hogy az állam­polgárok szabadon kifejezhessék akara­tukat, s ne csupán játékszerek legyenek olyanoknak a kezében, akik hatalomra törnek. -r­HAVEL-INTERJÚ WALESA LÁTOGATÁSA ELŐTT „JÓL MEGÉRTJÜK EGYMÁST" Václav Havel köztársasági elnök, Lech Walesa lengyel államfő cseh­szlovákiai látogatása előtt interjút adott a lengyel újságíróknak. A jó­szomszédság az, ha a népek jó kapcsolatot tartanak fenn egymás­sal. Nem elég, ha baráti viszony alakul ki a politikusok közt, a döntő az emberek közötti kölcsönös meg­értés. Havel a továbbiakban rámutatott arra, hogy a demokratikus változá­sok után országainkban nem min­den alakult úgy, ahogy azt szerettük volna. „Mindkét állam számos belső problémával küszködött, sok volt a múltból örökölt akadály, ám köl­csönös kapcsolataink most jelentős mértékben javulni kezdenek". Wale­sa látogatásával összefüggésben a köztársasági elnök tájékoztatott róla, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokról, a „troj­ka" keretén belüli együttműködésről és a biztonsági problémákról lesz szó. Havel elnök cáfolta a sajtóban megjelent spekulációkat, melyek szerint a két elnök bizalmatlan egy­mással szemben. „Meg kell monda­nom, én semmi ilyesmit nem észle­lek. Walesa elnökkel jól tudok érte­kezni, tetszik a humora, iróniája és improvizálása. Walesa független ember, saját nézetei vannak, tudja, hogy mit akar. Jól megértjük egy­mást" - hangsúlyozta Václav Havel. ÁGYÚK AZ ADRIA PARTJAINÁL (Folytatás az 1. oldalról) a rendkívüli intézkedések bevezeté­séről beszélt. Mint mondotta, meg­erősített egységek őrzik a városba vezető közutakat, hidakat és a fon­tos objektumokat, valamint azokat a negyedeket, ahol a hadsereg lak­tanyái vannak. Közben szombaton reggel Belg­rádban is bomba robbant a város­központban levő Palma kávéház­ban. A merényletért a horvát felsza­badítási mozgalom egyik csoportja vállalta a felelősséget, azzal fenye­getőzött, hogy addig fognak folya­tódni az akciók, amíg nem engedik szabadon a Kostajnicában elfogott horvátokat. A zágrábi rádió tegnapi közlése szerint a hadsereg vasárnapra virra­dó éjszaka új frontot nyitott, amikor támadás! indított a Dubrovniktói 100 kilométerre északnyugatra levó Plo­ce kikötőváros ellen. Ágyúkkal, és hadihajókról kilőtt rakétákkal támad­ta Vis szigetét. Horvát hírek szerint az akció fő célpontja a helyi lőszer­raktár volt. A horvát televízió jelentette, hogy tegnapra virradó éjszaka a jugoszláv hadsereg számos tisztje tett eleget a horvát védelmi minisztérium felhí­vásának, hogy hagyják el a hadse­reget. Szombaton este két zágrábi laktanya adta meg magát, s az éj­szakai órákban a gospici és a peru­sici helyőrség tagjai is követték pél­dájukat. Az Európai Közösségek szomba­ton először figyelmeztette Zágrábot, ne élezze a konfliktust meggondo­latlan akciókkal, és hangsúlyozta, a blokád komolyan veszélyeztetheti a hágai békekonferenciát. Egyéb­ként Németország tegnap bejelen­tette: még halogatja Horvátország és Szlovénia elismerését, amire pénteken szólítot fel a CDU/CSU parlamenti frakciója. A képviselők csoportjának nyilatkozata hangsú­lyozza, már nincs remény a konfliktus békés rendezésére, ám a két köztársaság elismerésével esetleg rá lehetne bírni a szerb-párti erőket a harcok befejezésé­re. Az elismeréssel kapcsolatos német lépés felfüggesztéséről Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tájékoztatott a Gianni de Michelis olasz külügyminisz­terrel megtartott velencei találkozóján. Az MTI szerint a jugoszláv hadsereg vezetése ismét határsértéssel vádolta Magyarországot. A belgrádi közlemény szerint tegnapra virradóra Baranya körze­téből két alkalommal is átrepülte az állam­határt, majd visszatért Magyarországra egy AN-2-es repülőgép. A jugoszláv légi­erő közleménye egyúttal bejelentette, hogy megfelelő intézkedéseket tesz, és a következményekért nem váltalja a fele­lősséget. A magyar határőrség helyettes szóvivője kategorikusan cáfolta, hogy magyar repülőgépek megsértették volna a jugoszláv légteret. KÍSÉRLET KISEBBSÉGVÉDELMI CHARTA KIDOLGOZÁSÁRA (Munkatársunktól) - Horn Gyula párt­elnök szellemes kijelentése szerint a Ma­gyar Szocialista Pártnak nemcsak szoci­áldemokrata jövője, hanem jelene is van. Budapesten a Villányi úti konferenciaköz­pontban hangzott ez el, a közép-kelet­európai átmenettel és a szociáldemokrá­cia lehetőségeivel foglalkozó kétnapos, szeptember 14-én, szombaton véget ért nemzetközi értekezleten. A tanácskozás lefolyása igazolni látszott, hogy a Magyar Szocialista Párt a szociáldemokrata ér­tékrend letéteményesének tarthatja ma­gát. Ugyanis neves külföldi résztvevők jelenléte bizonyította, hogy az Osztrák és a Német Szociáldemokrata Párt teljes értékű partnerének tekinti e magyarorszá­gi pártot. A nyugati szociáldemokrácia méltá­nyolja azt az ösztönző szerepet, amelyet az MSZP a közép-kelet-európai térség modernizálásának baloldali útját szorgal­mazva tölt be. Ezt a törekvést szolgálja, hogy az MSZP - amint azt a konferenciát értékelő összefoglalóban Szekeres Imre alelnök bejelentette - jövőre összehívja e térség szociáldemokrata pártjainak és mozgalmainak értekezletét. Egyfajta ha­gyomány felelevenítését is jelenti ez. Az utolsó ilyen jellegű találkozó ugyanis 1947-ben hajlott le. Közép-európai sajá­tosságokból kiinduló kezdeményezést je­lentett be Tabajdi Csaba, az MSZP par­lamenti képviselője: az MSZP kísérletet tesz közép-európai kisebbségvédelmi charta kidolgozására. Munkaebéden találkozott a tanácsko­zás során Horn Gyula Peter Weiss-szal, a szlovákiai Demokratikus Baloldal Párt­jának elnökével. Áttekintették a két párt kapcsolatainak szorosabbra fűzése érde­kében tett eddigi lépéseket. Egyetértően szóltak olyan jövőbeli közös, dél-szlováki­ai akciók szervezéséről, amelyek a szlo­vákiai magyarság létéhez kötődve vissz­hangra találhatnak a kisebbségi közeg­ben. , .. (sf) SZÉCHENYIRŐL PÁRKÁNYBAN

Next

/
Thumbnails
Contents