Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-15 / 217. szám, hétfő

FÜGGETLEN NAPILAP Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 217. szám POLITIKUSOK AZ ÁLLAMJOGI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRŐL KELL A SZUVERENITÁS? NE CSAK KONYHANYELVEN A Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának magyarnyelv-tanfolyamát nemcsak a vegyes házasságokból származó, hanem szlovák iskolába járó magyar anyanyelvű gyerekek is látogatják. (3. oldal) HAVEL: LEGYEN NÉPSZAVAZÁS! A népszavazás az a demokratikus, alkotmányos eszköz, amely világosan megmutathatja, hogy hogyan vélekednek az emberek - hangsúlyozta hagyományos lányi beszédében Václav Havel köztársasági elnök. Ezért üdvözölte a népszavazásról szóló törvény elfogadását úgy, ahogyan azt ő maga még 1990 decemberében javasolta. A parlamentnek most a végrehajtási törvényről kell tanácskoznia és az őszi ülésszakon meg kellene vitatnia a népszavazás megrendezésének kérdését. - Véleményem szerint nagyon hasznos és fontos, hogy legyen népszavazás - mondta Havel. A köztársasági elnök beszédének további részében az elnöki jogkör kérdéskörével foglalkozott, amelyekről hivatalba lépésekor úgy vélekedett, hogy rendkívül nagy. Most azonban úgy látja, hogy a jogkör viszonylag kicsi. (Folytatás a 2. oldalon) Hétfő, 1991. szeptember 16 A Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés megalakulásáról, első lépéseiről és ennek kapcsán Csehszlovákia jövőjéről több politikus mondott véleményt a hét végén. MEČIAR JELENTI A KATASZTRÓFÁT František Mikloško, az SZNT elnöke a Lidové novinynak adott nyilatkozatában kifejtette: ha a szuverenitás kihirdetésével az SZNT-t a Szövetségi Gyűlés fölé rendelnék, ez a gyakorlatban a köztársaság szétesését s alkotmányellenes lépést jelentene, amelyet ő, a szlovák parlament elnöke nem írna alá. Ha szükséges, akkor népszavazás döntsön a köztársaság jövőjéről. A DSZM azon kijelentésével kapcsolatban, hogy Szlovákia katasztrófába rohan, megjegyezte: szerinte Szlovákia akkor sodródik katasztrófába, ha az élére ez a mozgalom, vagyis Mečiar úr kerül. A lakosság támogatására való hivatkozás a tömegekre gyakorolt politikai nyomás, amelyet František Mikloško nem fogadhat el. NYÍLTAN A KÖVETKEZMÉNYEKRŐL Terjedelmes interjúban fejtegeti az önálló Szlovákia kérdését Jozef Kučerák, a NYEE elnöke a Verejnosfban. Az ún. teljes alkotmány tulajdonképpen az önálló szlovák állam alkotmánya lenne, és elfogadása jogfosztottságot tereijitene a köztársaságnak. Szerinte az önálló állam kikiáltását szorgalmazó politikusoknak nyíltan meg kellene mondaniuk a polgároknak, hogy önállóság esetén a nadrágszíjat még jobban össze kell majd húzniuk, hiszen az önálló hadsereg, biztonsági rendszer, minisztériumok, diplomáciai szolgálat, bank- és pénzrendszer költségeit a polgárok zsebéből fizetnék, és így a jobb anyagi feltételek megteremtése néhány évvel elhalasztódna. A közös állam létéről vagy megszűnéséről a polgárok minden demokráciában népszavazással döntenek. Szlovákiai sajátosság, hogy azok, akik önálló államot akarnak, nem egyeznek bele a referendumba. Jozef Kučerák megkérdőjelezi, vajon a nemzet formális önállósága vezet-e a nemzeti lét és önazonosság kiteljesedéséhez. Véleménye szerint sokkal célszerűbb a nemzeti lét olyan formáinak keresése, amelyek valóban szavatolják az önállóságot, szabadságot, de(Folytatás a 2. oldalon) TORGYÁN CÁFOL Torgyán József, a magyar Független Kisgazdapárt elnöke a Vasárnapi Hírek tegnapi számában határozottan cáfolta a Smenában megjelent állítást, mely szerint Torgyán szorgalmazza, hogy Magyarország kezdjen tárgyalásokat a határokról. A kisgazdák elnöke hangsúlyozta, ebből csak az igaz, hogy Magyarország hozzájárulása nélkül felbomlott - a párizsi békeszerződéseken alapuló rendszer. Ez igaz, mint ahogy az is igaz, hogy a magyar határokon lövéseket hallani. Ilyen körülmények között szükség van egy új békerendszer kidolgozására, amely tekintettel lesz az összes ország érdekeire, amely biztosítja a békét a térségben. Torgyán a továbbiakban elmondta, hogy csakis ilyen értelemben szorgalmazza a tárgyalások megkezdését. ország és Lengyelország tett e tekintetben a rendszerváltás után. -Nem említette James Bakert, aki kedden éjjel szintén megérkezett Moszkvába. - Vele legalább telefonon akartam volna beszélni, ám Moszkvában még hazánk nagykövetségén sem könnyű városi telefonvonalhoz jutni... Öt így Prágából fogom felhívni a napokban. -Mikor nyitnak nálunk diplomáciai képviseleteket a Baltikum köztársaságai, illetve Csehszlovákia őnáluk? - Észtország, Litvánia, Lettország és hazánk között nem a diplomáciai kapcsolatok megteremtéséről, hanem „csak" újrafelvételéröl van szó. Persze, ez nemigen könynyíti azokat a gondokat, amelyek a diplomatacserével gazdaságilag járnak. A mi helyzetünk sem rózsás, de a baltikumi helyzet még roszszabb... Két-három esztendő mindenképpen szükséges lesz ahhoz, hogy kölcsönösen és kellő nívón kiépítsük a külképviseleteket. Az észt külügyminiszter, Lennart Meri megígérte, hogy ők anulálják azt a dokumentumot, amellyel annak idején elismerték Tiso szlovák államát is. - A csaknem két tucat bilaterális tanácskozás egyikét Jeszenszky Gézával folytatta. Gondolom, elsősorban az emberjogi konferencia menetét illetően egyeztették álláspontjaikat. (Folytatás a 3. oldalon) TETŐZIK AZ ELÉGEDETLENSÉG Valószínű, hogy a napokban - még a kilátásba helyezett blokád előtt - az érintett falvak, városok képviselői találkoznak a minisztérium dolgozóival és megpróbálnak közös nevezőre jutni. (5. oldal) ÁGYÚK AZ ADRIA PARTJAINÁL A jugoszláv hadsereg szombaton összehangolt támadást kezdett a horvát célpontok ellen, azután, hogy a köztársasági területi védelmi alakulatok blokád alá vették a laktanyákat és a légitámaszpontokat. A. hadsereg közlése szerint az akciók „védelmi jellegűek és lényegében humánusak" voltak. A támadások egyik célpontja a horvát-szerb határon levő Vukovar volt, a szövetséges légierő négy repülőgépe bombázta a várost. A hadsereg gépei tűz alá vették Sisakot, Petrinját is, s Eszéken szintén folytatódtak a véres összecsapások. A jugoszláv haderők aknavetőkkel támadták a várost - közölte a zágrábi rádió. A Reuter hírügynökség tudósítója arról tájékoztatott, hogy találat érte azt az eszéki szállodát is, amelyben az újságírók és a fotoriporterek voltak. Szombaton délután a jugoszláv légierő repülőgépe a vajdasági Bács községben bombatámadást hajtott végre. A hadsereg állítása szerint a bomba véletlenül akadt le a gépről, ennek azonban ellentmond, hogy találat érte a helyi üzemet, a silót és az állomást is. A támadás során három személy életét vesztette, 15en megsebesültek. Már Zadarból is menekülnek az emberek. A Tanjüg szerint szombaton délután mintegy 600 személy - főleg gyerekek és nők - hajózott át az északabbra fekvő Rijeka városba. Zágrábban szombat reggeltől rendkívüli állapot van érvényben. „Horvátországnak védekeznie kell a totális háború ellen" - mondotta Mladen Vedris, a horvát főváros polgármestere a zágrábi rádió szombat reggeli adásában, amikor (Folytatás a 2. oldalon) SZÉCHENYIRŐL PÁRKÁNYBAN (Munkatársunktól) - Olyan időket élünk, hogy nagyon jól meg tudjuk érteni azokat a kételyeket és problémákat, amelyekkel vívódva Széchenyi azt az utat választotta, amelyen annak idején elindult, s amely végül is a „legnagyobb magyarrá" tette - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Bauer Győző, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság elnöke azt a tudományos emlékülést, melyet a társaság Széchenyi István születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett szombaton a párkányi városi hivatal épületében. Az elnök bevezetője után Oravec János, Párkány polgármestere köszönte meg, hogy a szervezők jóvoltából az ,,ő városa" adhatott otthont a közel száz érdeklődőt - köztük nem egy parlamenti képviselőt és .„nyugati" magyart - vonzó rendezvénynek, majd Spira György, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa tartott előadást Széchenyi és a nemzetiségi kérdés címmel. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország lakosságát Széchenyi sohasem tartotta a magyar nemzette! azonosnak, ellene volt mindennemű magyarosításnak (elnemzettelenítésnek), annak a felismeréséig azonban még a szabadságharc bukása után sem jutott el, hogy a kisebbségekkel való békés együttélés érdekében Magyarország részéről szervezett és nagyvonalú kisebbségvédelemre lenne szükség. (Folytatás a 2. oldalon) A HAZAI MAGYAR MOZGALMAK KÉPVISELŐI A SZLOVÁK NEMZETI ERŐK LEGÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSÉRŐL „KÍSÉRLET A HATALOM MEGSZERZÉSÉRE" A nagy port kevert Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés felszólítja a szlovák parlament képviselőit, tudatosítsák „a helyzet komolyságát", és a lehető legrövidebb időn belül kiáltsák ki Szlovákia szuverenitását, majd a Szlovák Köztársaság alkotmányát. Hazai magyar politikusaink reagálása a felhívásra azt tükrözi, hogy mozgalmaink pénteki találkozójukon a legalapvetőbb kérdésekben sem tudtak megegyezni. Szavaik bár nem tekinthetők mind a három esetben mozgalmuk hivatalos állásfoglalásának, mégis figyelmeztetnek: továbbra sem számíthatunk arra, hogy magyar politikai reprezentációnk egységesen lép fel ügyeink védelmében. A. NAGY LÁSZLÓ (FMK): A kezdeményezés nem más, mint a nemzetieskedő ellenzék egyik, talán utolsó kísérlete a hatalom megszerzésére a parlamenti választások előtt. Komolyan figyelmeztető, hogy az aláírók nem riadnak vissza a parlamenten kívüli eszközök bevetésétől sem. Meggyőződésem, hogy a csehszlovákiai magyarok emberi és nemzetiségi jogait csak a demokratikus föderáció képes szavatolni. Azok a politikusok, akik a magyarokat az önálló Szlovákiába csalogatják, az ókori szirénekre emlékeztetnek. Félő, hogy ezekre a hangokra hallgatva, hajónk sohasem térhetne vissza a szabad vizekre. Csehszlovákia szétverésére, a szabad választások során, egyetlen politikus sem kapott megbízatást. Akik ma a politikusok közül erre törekszenek, választóik érdekeit árulják el. Megbízatásunk egy szabad, demokratikus Csehszlovákia megteremtésére szól, amely a magyarok számára is igazi hazát teremt. A mi mozgalmunk és képviselői a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a Szövetségi Gyűlésben, a községekben és a városokban a közeljövőben is ezen elvek szerint fognak cselekedni. (Folytatás a 3. oldalon) INTERJÚ 10 EZER METERES MAGASSAGBAN • BESZELGETES JIRI DIENSTBIERREL „AMIKOR A HÓHÉRT AKASZTJÁK... Moszkva és Prága között - az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet megnyitójáról hazafelé jövet - a külügyminiszteri különgép fedélzetén adott interjút az Uj Szónak Jin Dienstbier, hazánk szövetségi kormányának alelnöke és külügyminisztere. - Miniszter úr, háromnapos tallinni és moszkvai tartózkodásának programja igazán zsúfolt volt: aláírta a Baltikum köztársaságainak függetlenségét igazoló okiratokat, részt vett Európa 38 országa külügyminisztereinek soronkívüi összehívott tanácskozásán, beszédet mondott az EBEÉ-n - és mindeközben kereken húsz diplomatával négyszemközti megbeszélést is folytatott. Vajon mit tart külön is említésre méltónak e sűrű programból? - Nehéz lenne sorrendet állítani, hiszen Roland Dumas-val a kétoldali kereskedelmi problémákról, Van der Broekkal a kedden kezdődött emberjogi konferencia menetének gyakorlati kérdéseiről, Borisz Jelcinnel az augusztusi puccs után kialakult helyzetről váltottam szót. A Szovjetunió új külügyminiszterét, Borisz Pankint hivatalos csehszlovákiai látogatásra hívtam meg. Olyan hirtelen hagyta ott nagyköveti posztját, hogy amúgyis el kell még jönnie Prágába összecsomagolni... Meginvitáltam hozzánk Sevardnadzét is, aki most a demokratikus mozgalmakat próbálja egyesíteni Moszkvában, a Szovjetunió széthullásáról pedig az a véleménye, hogy feltartóztathatatlan folyamatról van ugyan szó, de előfordulhat, hogy az egyes tagköztársaságok gazdaságilag belerokkannak az új helyzetbe. Hosszasabban tárgyaltam Hans-Dietrich Genscherrel és Douglas Hurddel. Ugyancsak érdekes megbeszélése volt Javlinszkivel, aki szintén kulcsembernek számít Moszkvában. Neki az a véleménye, hogy a piacgazdaságot forszírozva az uniónak tanulnia kell azokból a hibákból, amelyeket Csehszlovákia, MagyarHazafelé... szovjet úttörőtrombitával. (Michal Doležal felvétele - ČSTK)