Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-13 / 188. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szó

i 1991. AUGUSZTUS 13. A SZNT FÖLDTÖRVÉNYE A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 1991. JÚLIUS 12-EI TÖRVÉNYE A FÖLDRENDEZÉSEKRŐL, A FÖLDTULAJDON ELRENDEZÉSÉRŐL, A FÖLDHIVATALOKRÓL, A FÖLDALAPRÓL ÉS A FÖLDKÖZÖSSÉGEKRŐL ELSŐ RESZ Földrendezések Első szakasz Alapvető rendelkezések 1.§ A földrendezések tartalma (1) A földrendezések'

1' tartalmát a földtulajdonnak és a vele kapcsolatos egyéb ingatlan mezőgazdasági vagyonnak egy meghatározott területen történő ésszerű területi elrendezése képezi, amely összhangban áll a környezetvédelemnek és az ökológiai stabilitás területi rendszere létrehozásának követelményeivel és feltételeivel, a mezőgazdasági terület funkcióival és a modern mező- és erdőgazdaság üzemeltetési-gazdasági szempontjaival. (2) A földrendezések magukba foglalják a/ a tulajdoni és használati viszonyok kivizsgálását és a földek új szétosztását (földek egyesítését, elválasztását ós más rendezését), b/ a jogi viszonyok új elrendezésével összefüggő technikai, biológiai, környezetvédelmi és jogi intézkedéseket. 2. § A földrendezések indokai Földrendezést főként a következő esetekben végeznek: a/ ha a földrendezés a tulajdoni és használati viszonyok elrendezéséhez, illetve e viszonyok működése olyan akadályainak elhárításához szükséges, amelyek e törvény hatályba lépése előtt a történelmi fejlődés következtében keletkeztek, b/ ha a földrendezések körzetében (3. §) lényeges változások következnek be a tulajdoni és használati viszonyokban, c/ ha a földrendezés a mezőgazdasági vállalatok struktúrájában bekövetkezett változások miatt szükségessé vált, d/ ha a község beépített területe határainak módosítására kell, hogy sor kerüljön vagy olyan beruházásra, amely a földrendezések körzetében vagy annak összefüggő részében lényeges módon befolyásolja a földön való gazdálkodást vagy az életkörülményeket, e/ ha a földrendezés a közhasznú létesítmények (21. § (4) bek.) vagy a földtulajdonosok és földhasználók által közösen használt létesítmények létrehozása miatt szükségessé vált, f/ ha a földrendezés az ökológiai stabilitás területi rendszere funkciói vagy a mezőgazdasági terület jellege felújításának vagy javításának érdekében vagy a földön való gazdálkodás érdekében szükségessé vált, g/ ha védőövezetek vagy védett területek kialakítása vagy más indokok következtében korlátozni kell a mezőgazdasági termelést, h/ ha lényeges változásokra került vagy kerül sor az erdőgazdasági és a mezőgazdasági földalap között. 3. § A földrendezések körzete (1) A földrendezéseket rendszerint egyszerre végzik a földrendezés körzetét alkotó egész katasztrális területen. (2) Amennyiben az nem gátolja a földrendezés célzatát vagy e célzat elérését szolgálja, a földrendezés körzete másként is meghatározható. 4. § A földrendezés alá tartozó földek (1) A földrendezésnek alá van vetve a földrendezés körzetében fekvő valamennyi föld. (2) Amennyiben az nem hiúsítja meg a földrendezés célzatát, a földrendezés alól egyes földek kivonhatók... (A törvény a továbbiakban csupán példaként sorolja fel, mely földeket lehet kivonni a földrendezés alól. Ilyenek például azok a földek, amelyeken nemzeti park, temető, utak, vasutak, építési telkek vannak). 5. § Államigazgatás (1) A földrendezéssel foglalkozó államigazgatási szervek a földhivatalok (32. és 33. §), a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium") és a Szlovák Köztársaság Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma. (2) A földhivatal feladatainak teljesítése során együttműködik az államigazgatás illetékes szerveivel, amelyek az adott területen külön előírások'

2' alapján védik a közérdeket, amennyiben hatáskörüket érinthetné a földrendezés, valamint a községgel'

3' is. 6. § A földrendezések résztvevői (1) A földrendezések résztvevői (a továbbiakban csak „résztvevők") a a/ földrendezés alá tartozó földek tulajdonosai és használói, b/ földrendezés körzetében fekvő egyéb ingatlan mezőgazdasági vagyon tulajdonosai. c/ külön előírás'

4' értelmében jogosult személyek és azok a természetes és jogi személyek, amelyek tulajdoni vagy más jogait a földrendezés érintheti, d/ beruházó, amennyiben a 2. § d/ pontjában említett indokból végzett földrendezésről van szó, esetleg más olyan természetes vagy jogi személy, akinek érdekében a földrendezés történik, el Szlovák Földalap'

5' (34-36. §-ok). (2) Hacsak az ellenkezője nem igazolódik be, résztvevő az is, aki azt állítja magáról, hogy teljesíti az első bekezdés a/-d/ pontjaiban említett feltételeket. (3) A földrendezés résztvevői közös ügyeik intézésére létrehozzák a földrendezés résztvevőinek társulását (a továbbiakban csak „a résztvevők társulása") (23. és 24. §-ok). A résztvevők társulásának létrehozásától el lehet tekinteni kis létszámú résztvevő esetében, vagy ha az más okból nem szükséges. (4) A Szlovák Földalap (34-36. §ok) a földrendezési ügyekről folyó eljárásban az állami ingatlanok tulajdonosának jogait gyakorolja, és az ismeretlen földtulajdonosokat képviseli, továbbá azokat a földtulajdonosokat is, akiknek tartózkodási helye ismeretlen, vagy akik a jogaikat nem érvényesítették (17. § (1) bekezdés), ha nem folyik a 16. § szerinti eljárás. Második szakasz A földrendezések megkezdéséről folyó eljárás (A törvény második szakasza főleg eljárásjogi kérdésekkel foglalkozik. E szerint a földrendezések megkezdhetők a résztvevő vagy a község indítványára, valamint a földhivatal kezdeményezéséből is. A földrendezések elrendelése előtt törvényes eljárásban megvizsgálják, adottak-e a földrendezés törvényes és gazdasági indokai, meghatározzák a földrendezés körzetének határait, illetve azt is, mely földeket vonják ki a földrendezés alól. Ennek az úgynevezett előkészítő eljárásnak megkezdéséről a földhivatal az érintett községekben hirdetménnyel értesíti a lakosságot. Az előkészítő eljárás eredményei alapján a földhivatal elrendelheti, illetve engedélyezheti a földrendezést. Az erről szóló határozat jogerőre emelkedése után megkezdi a földek értékének felbecsülését, a tulajdonosok és használók jegyzékének összeállítását, melynek alapján a későbbiekben összeállítja az eredeti állapot regiszterét, amely a helyrajzi, leíró és földmérési adatok mellett a földekhez fűződő jogviszonyokról is adatokat tartalmaz. A földhivatal 15 napra közzéteszi az eredeti állapot regiszterét, illetve a résztvevők társulásának kézbesíti. A résztvevők jogorvoslati eszközzel (kifogással) élhetnek a regiszter ellen. A tulajdonosok kifogásainak intézése során a 16. § (2)-(4) bekezdései alapján járnak el. Ha viszont a kifogás csak az ingatlan értékének felbecsülését illeti, a kifogásról a földhivatal dönt.) Harmadik szakasz n.

§ Kiegyenlítés (1) A földrendezés alá tartozó földekért, illetve a tulajdoni hányadokért, a földek tulajdonosainak a földjeik árának megfelelő kiegyenlítés jár (kiegyenlítéshez való igény): kiegyenlítés illeti meg a hányadrészek tulajdonosait is. (2) A kiegyenlítés földekben jár (pótföldek). A földhivatal a pótföldek kiválasztásánál figyelembe veszi valamennyi résztvevő működési-gazdasági viszonyait, továbbá azokat a körülményeket, amelyek lényeges módon befolyásolják a földek kihasználását, hozamát és értékének gyarapítását. Figyelembe veszi főként a/ a természeti körülményeket, b/ az egyes mezőgazdasági vállalatok földalapjának megfelelő szervezetét, ö/ a földrendezés körzetében fekvő egyes földfajták (kultúrák) arányát, d/ az egyes földek sajátosságait, ej a környezetvédelem érdekeit. A pótföldek kultúrájukkal, nagyságukkal, minőségükkel és gazdasági állapotukkal meg kell, hogy feleljenek az eredeti földeknek, miközben tekintetbe kell venni a földrendezés nyújtotta előnyöket is. (3) Ha azzal a résztvevő egyetért, a kiegyenlítést megkaphatja pénzben, esetleg értékpapírokban is, mégpedig a kiegyenlítéshez való igény teljes összegében vagy akár csak annak egy részében; ez vonatkozik arra az esetre is, ha a betett földek és a pótföldek között jelentéktelen különbségek vannak. Ha a földrendezési intézkedések következtében csökken vagy növekszik a pótföldekre kijelölt megművelt földterület, a kiegyenlítés pénzben vagy értékpapírokban történik a kiegyenlítéshez való igények aránya szerint; ettől az alapelvtől el lehet tekinteni, amennyiben méltánytalanságokhoz vezetne. A pénzben vagy értékpapírokban való kiegyenlítés a résztvevők vagy a föld tulajdonosa és azon személy között történik meg, akinek érdekében csökkent a megművelt föld nagysága, vagy oly módon történik meg, hogy a kötelezett személyek a résztvevők társulásának térítik az eszközöket, amely aztán a kiegyenlítéshez való igénynek megfelelő összeget a jogosult résztvevőnek fizeti ki. (4) A földhivatal minden egyes résztvevővel megvitatja a pótföldek kijelölésére vonatkozó elvárásait és indítványait. A második bekezdésben említett szabályok megvitatásának eredményei és a jóváhagyott általános területrendezési alapelvek, illetve a helyi körülmények alapján a földhivatal megállapodik a résztvevők társulásával a pótföldek elhelyezésének alapelveiben. (5) A pótföldek elhelyezésének alapelvei érvényesek, ha a résztvevők kétharmada egyetértett velük. 12. § (Ez a rendelkezés a földrendezési terv elkészítésével, tartalmi és alaki kellékeivel foglalkozik. Emellett arról is rendelkezik, hogy a földhivatal a községgel való megállapodás után a földrendezési tervben „területeket jelöl ki más tevékenységekre, minta mezőgazdasági termelés, amennyiben ezt a község jelenlegi helyzete vagy jövendőbeli fejlődése megköveteli, és megállapítja egyben e területek kihasználásának módját". A földrendezési terv tartalmazza továbbá a községet és a résztvevők közös érdekeit szolgáló létesítmények kihasználásának és a hasonló jellegű létesítmények létrehozásának vagy hasonló jellegű intézkedések megtételének tervét is. Az említett létesítmények földszükségleteit valamennyi résztvevő közösen viseli, mégpedig abban az arányban, ahogy a kiegyenlítéshez való igényük viszonyul a földrendezés körzetében levő valamennyi föld értékéhez. Hasonló az eljárás abban az esetben is, ha az új mérés következtében növekedik vagy csökken a földterület nagysága. A földrendezési terv részét képezi a szétosztási terv is, amely a pótföldek elhelyezéséről, a tulajdonosoknak való kiutalásáról és a pénzben történő kiegyenlítésekről tartalmaz részletes adatokat.) 13. § A földrendezési terv jóváhagyása (1) A földrendezési tervet a földhivatal a résztvevők társulásának kézbesíti, és a községben (annak érintett részében) megfelelő helyen közzéteszi. Ugyanakkor minden egyes ismert lakóhelyű résztvevőnek kivonatot kézbesít a szétosztási tervből. (2) A résztvevők társulása és a résztvevők a földrendezési terv ellen és a szétosztási terv kivonata ellen a közzétételtől vagy a kézbesítéstől számított 30 napon belül kifogást terjeszthetnek a földhivatal elé. (3) Ha nem lettek kifogások előterjesztve, a földhivatal a földrendezési tervet jóváhagyja. (4) A földhivatal az előterjesztett kifogásokat a kézbesítésüktől számított 30 napon belül a résztvevőkkel és a résztvevők társulásával megvitatja. Ha a kifogások a megvitatás során nem intéződnek el, a földhivatal azokat döntéshozatalra a minisztériumnak terjeszti fel, amely határozatával a kifogásokat elutasítja, és a tervet jóváhagyja, vagy a kifogásokat elfogadja, és a földrendezési tervet visszaadja átdolgozásra. (5) A földrendezési terv a kifogások megvitatása után elfogadható, ha a résztvevők kétharmada egyetértett vele. (6) A földrendezési terv jóváhagyásáról szóló határozat ((3) és (4) bekezdés) végleges, és hirdetménnyel' ' hozzák nyilvánosságra. (7) A résztvevő külön előírások alapján indítványozhatja, hogy a bíróság vizsgálja felül a jóváhagyott földrendezési tervet.'

8' Negyedik szakasz 14. § A földrendezési terv végrehajtása (1) A földrendezési terv jóváhagyását követően a földhivatal elrendeli a terv végrehajtását. Az erről szóló rendelethez csatolja, és a rendelettel együtt hozza nyilvánosságra az új elrendezés szerinti gazdálkodásra való áttérésnek a résztvevők társulásával egyeztetett menetét. (2) A földrendezési terv végrehajtásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával vagy a határozatban megállapított későbbi napon kerül sor a föld tulajdonjogának megszerzésére (11. § (2) bekezdés)'

9' vagy a pénzben, esetleg értékpapírokkal történő kiegyenlítéshez való jog megszerzésére a szétosztási terv szerint. A szétosztási terv az az okirat, melynek alapján a külön előírások'

1

0' szerint vezetett ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik a változásokat. (3) A földhivatal gondoskodik arról, hogy a földek új szétosztását szükség szerint a valóságban (a terepen) is kijelöljék. Ha a földhivatal a résztvevőkkel vagy a résztvevők egymás között nem állapodnak meg másként, a pótföldön csak a termények betakarítása után lehet megkezdeni a gazdálkodást. (A (4), (5) és (6) bekezdés a földrendezési terv kötelező erejéről tartalmaz rendelkezéseket, illetve arra kötelezi a földhivatalokat, hogy a határozatokat, jóváhagyott terveket és egyéb okiratokat megőrizzék.) Ötödik szakasz Egyszerűsített és gyorsított eljárások 15. § (1) Az új elrendezés szerinti gazdálkodásra való zavartalan áttérés érdekében a földhivatal a résztvevő kérésére jóváhagyhatja a pótföldek elhelyezését, illetve engedélyezheti a gazdálkodás megkezdését rajtuk már azt követően, hogy megállapodás született a pótföldek elhelyezésének alapelveiről (11. § (4) bekezdés), amennyiben olyan tulajdonosról van szó, akinek a kiegyenlítéshez való igénye vitathatatlan, vagy az igénye vitathatatlan részében, miközben a jogorvoslati eszközök alkalmazásának lehetőségét ez nem érinti. A jóváhagyást hirdetmény útján teszik közzé. (2) Azon tulajdonosok vagy jogosult személyek indítványára, akiknek külön előírások'

1

2' alapján kiadták földjeiket, i sok'

1

3' alakján gazdasági vá földjeik elkülöi — amennyiber dekről van szó bólszükséges ni és használat rendezését arn hagyják aföldr lajdoni és h gyorsított rend tett szétosztási leg azon intézk amelyek a föl szerinti gazdái léhez szükséj gazdasági indc ges a tulajdon' teni a tulajdor más földeket « használatba. E bekezdések al vonva a földre bekezdés sze irányuló felleb lasztó hatálya, rendelkezéseit kalmazni. (3) Ha a teli vagy a gazdáll érdekének ügy nem állapodna jében'

1

4', a föl< indítványára ez tervvel megva rendelkezések delése nélkül. Hatodi A föld tul ígs (1) Aföldtula illetékes szerv társulásával s együttműködve gatlan-nyilvántc más nyilvános mányok adatait közök segítség masak a valósá (2) Ha a 2. végzett földrer alapanyagainak valaki azt állítja i tulajdonosa, vaj dik a földhöz, s € a megfelelő okr továbbiakban c; lajdonos"), a föl< járásra utalja őt; kor is, ha jogvite lajdonjogáról. h dönt az eredeti á összeállításáig, sültként jegyzi b lajdonost. Ha joj a személyt jegy: szól az ingatli vagy a telekköny só bejegyzés, v< nálót; a földhivat ti állapot regiszte szít a folyamatba rásról. (3) A vélelme relme alap.;'~i a f alkalmazásának val elismerheti e gát, ha aj érvényes í désről szóló okr olyan jogügyleti terjeszt elő, me vagy jogelődje zett, amennyiber ró átruházásra < bejegyzés elmúl került sor, b/ igazolja, hc sok valóságban más között az in vagy kicserélték jeiket, és atulajdcsak azért nem k tartották meg az rást, c/ beigazolóc vagy jogelődje föld, és a tulajdc mányt nem terj< nem volt befejez' járás, a tagosítás megsérültek vag a kataszteri vagy nyok. (4) A harmadil a tulajdonjogot cs merni, ha az ügyb sági eljárás, s ha szó, amelye., a v< nos használ, bele; eseteket is, amiké lajdonos vagy a j< földet az egység* vetkezetbe, vagy vállalatnak keletki